Zöldségek és Gyümölcsök Bevezetése Csecsemőknél: Útmutató a Fokozatossághoz és a Biztonsághoz

A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Különösen igaz ez a kiegészítő táplálás, a szilárd ételek bevezetése során, amely alapjaiban határozza meg a baba szervezetének fejlődését és így komoly hatással van a későbbi életére is. A hozzátáplálás elkezdése rengeteg kérdést felvet a szülőkben, főként első gyermeknél. Fontos, hogy ne „görcsöljünk” rá túlzottan a szilárd ételek bevezetésére, hanem a csecsemő igényeit szem előtt tartva, fokozatosan és türelmesen haladjunk.

Az Anyatejes Táplálás és a Tápszeres Kiegészítés

Az újszülött nem válogat az étlapon: anyatej kell neki, semmi más. Ez tökéletesen kielégíti az igényeit, segít kialakítani és karban tartani a bélflóráját, óv az allergiától, és erősíti az immunrendszert. Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka - lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével.

Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.

Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA”, illetve „1”-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon belül. Hat hónapos kor után következnek az ún. „követő” vagy „elválasztó” tápszerek (a „2”-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. junior tápszereket, vagy tiszta tehéntej adását. Fontos, hogy a tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 37 Celsius fokra hűtött vizet használjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Mikor Kezdjük a Hozzátáplálást?

A babák étvágya fokozatosan nő, és eljön az idő, amikor már csak hozzátáplálással lehet kielégíteni, az anyatej önmagában már nem lesz elég. A babák legtöbbször maguk jelzik, ha elérkeztek ebbe a korba: érdeklődővé válnak, ha enni látják a családot, és néha rámutatnak az ételre. Általában féléves kor körül jön ez az időszak. Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Fontos, hogy az orvosok szerint a 17. hét után, de még a 26. hét előtt, a szoptatás alatt kell elkezdeni fokozatosan szilárd táplálékhoz szoktatni a babát. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.

A Hozzátáplálás Általános Elvei

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt. A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól.

Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni. Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.

A Zöldségek és Gyümölcsök Bevezetése - Sorrend és Előkészítés

A gyümölcsökkel való ismerkedés nagyon jó lehetőséget biztosít. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Fontos szempont az is, hogy mindig tartsuk szem előtt, hazánkban mely zöldségek, gyümölcsök a szezonálisak, és főleg ezeket célszerű előtérbe helyezni a bevezetésekkor. Természetesen ma már szinte minden alapanyagot beszerezhetünk a boltok polcairól, így ha ezeket amúgy is fogyasztja a család, akkor érdemes a babát is megismertetni az ízekkel, hiszen közös étkezéseken találkozni fog vele. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett. A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék. A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben (gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez is lehet igazodni. Tapasztalatok szerint a legkevesebb problémát az alma és a krumpli okozza, de mindkettő foghatja a székletet. Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpüré túl sűrű, főző-lével, babavízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható. Sűrítésre viszont kiváló a héjában megfőtt, párolt krumpli. A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen! A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét.

Négy hónapos kortól (vegyes és tápszeres táplálás esetén)

Négy hónapos korban történő bevezetésnél különösen ügyelni kell a bevezetett gyümölcsök, zöldségek sorrendjére és figyelni kell a gyermeket gondozó szakemberek javaslatait is. A gyümölcsöket és a zöldségeket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot. Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető. Az első időszakban általában az működik jól, ha minél folyékonyabb állagú az új táplálék, hogy ne legyen drasztikus a váltás az anyatej után. Jó ötlet tejjel pépesíteni az ételt, majd azután egyre sűrűbb péphez, pürékhez szoktatni a gyermeket. A tejpépek után először a gyümölcsök és zöldségek „bevitele” kezdődhet, természetesen először csak püré formájában.

Hat hónapos kortól (kizárólagos anyatejes táplálás esetén)

• Gyümölcsök: Alma (C-vitamin tartalma (5mg/100 g)), őszibarack, meggy, jó minőségű hámozott szilva. Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna, szeder, ribizli, josta, feketeribizli, egres). Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
• Zöldségek: Sárgarépa, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin - A vitamin előanyag - tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erősítik a csecsemő védekező rendszerét. Továbbá, saláta, főzőtök. Az első zöldségek közül a burgonyát, sárgarépát, sütőtököt és céklát kóstoltassuk meg.
• Gabonafélék: A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
• Glutén bevezetése: A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének optimális ideje, a csecsemők étrendjébe, a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3-4. héten belül. 200 mg glutént tartalmaz: 3 g liszt /1 csapott mokkáskanálnyi/, 3,2 g főtt búzadara /1 csapott kávéskanálnyi/, 2,8 g teljeskiőrlésű liszt, 2 g árpa liszt.
• Savanyított tejtermékek: A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe.

Hét hónapos kortól

• Gyümölcs: Adható a körte, a banán.
• Zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (főzeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy főzve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendők. Csecsemő számára csak a zöldségvelő fogyasztható. Féléves kor után megpróbálhatjuk a salátát, cukkinit, brokkolit és zöldbabot, de jöhet a fehérrépa és uborka is. Zöldborsót ilyenkor még csak passzírozva adjunk a babának.
• Állati fehérje: Szükségessé válik a főzelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke-, majd a pulykamell. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)!
• Zsír, olaj: A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges. A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
• Fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.
• A főzelékek után szomjoltásra anyatejet, babavizet vagy gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kapjon a csecsemő.

Nyolc hónapos kortól

• Gyümölcs: Kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként.
• Zöldségek: Közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli. A nyolcadik hónaptól felkerülhetnek az étlapra a magasabb rosttartalmú zöldségfélék: kelbimbó, karalábé, karfiol, kelkáposzta, spenót, sóska, padlizsán, paradicsom és a kukorica.
• Rágásra szoktatás: A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás abrázió folyamán) a rágófelületet a lepedékektől, közvetve nehezíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását.
• Főzelékek dúsítása: A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.
• Fűszer: A bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
• Pékáru: A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs.
• Az étkezések gyakorisága az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, 200-250 ml-re.

Nyolc-kilenc hónapos kortól

• Főzelékek dúsítása: Főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.

Tíz-tizenegy hónapos kor

• Zöldségek: Káposztafélék, padlizsán, rebarbara, mángold, kelbimbó.
• Szénhidrátok: Zab- és árpapehely, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

Energiaigény és Étkezések Gyakorisága

A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej. A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (4820-5460 KJ). Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük. Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg. Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk: Három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna). A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Egyéves kor

Egy éves kor bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők. Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk is ismerkedhessen az étellel. Soha ne siettessük az evést. Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk. Lehetőség szerint étkezzenek együtt.

• Gyümölcs: Narancs, citrom.
• Zöldség: Nyers paradicsom, uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma. Csicseriborsó. Egyéves kortól kezdve pedig bővíthetjük a „kínálatot” babbal, lencsével, csicseriborsóval és tofuval.
• Állati fehérjék: Halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt. Kávé, kakaó (karobpor) szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelő kóros állapotokat okozhat. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
• Szénhidrátok: A tojásos tésztafélék, teljes kiőrlésű gabonák, köles, hajdina kínálható a kisded korba lépett gyermeknek.

Fontos Megfontolások és Elkerülendő Élelmiszerek

Az új ételeket egyenként vezesse be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek - kiütés, hasmenés, székrekedés stb. - az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel kínálását. Időközönként kínálja újból, gyakran előfordul, hogy bizonyos idő elteltével elfogadja a gyermek. Ajánlom a Magyarországon termelt, lehetőleg nem permetezett, ha lehet biogazdaságból származó termékeket.

Allergének bevezetése

Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel. A régebbi ajánlások a késleltetett bevezetést javasolták az allergénekkel kapcsolatban (pl. a tehéntej, tojás, hal, földimogyoró, olajosmagvak stb.). Ezzel szemben a legújabb nemzetközi állásfoglalásban leírtak szerint, a késleltetett bevezetés fokozhatja a táplálékallergiák kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően az allergének bevezetésének meg kell vagy kellene történnie egészséges babáknál még az első születésnap előtt. Természetesen arra is kitér az állásfoglalás, hogy ezt csak akkor ajánlatos ennek megfelelően végrehajtani, ha a baba nem tartozik az ún. magas allergiakockázatú csoportba. Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.

Fulladásveszélyes ételek

Fulladásveszélyes minden olyan tárgy, amely a gyermek torkába akadhat, elzárva a légutakat, és megnehezítve vagy lehetetlenné téve a légzést. Lehet, hogy te is találkoztál már többféle listával, hogy mely ételek fulladásveszélyesek, illetve hogyan lehet - kell elkészíteni őket, hogy csökkenteni tudd a kockázatot. De a valóság az, hogy bármilyen étel fulladást okozhat bármely ételkorban még akkor is, ha megfelelően és biztonságosan tálalod őket!

Amit kerüljünk:

• Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder). Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgymint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb.
• A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük.
• A cukor és a zsír kerülendő, felesleges, ezekkel terhelni a baba szervezetét.
• Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni.
• A vesét igénybe vevő só nem használandó a főzelékek ízesítésére.
• A kávé, kakaó (karobpor) is csak 12 hónapos kor után adható legkorábban.
• A parlagfű-allergiában szenvedők a nyers banán elfogyasztása után orális allergia szindróma tüneteit (szájüregi viszketést és bizsergést, és néha enyhe hasi fájdalmat) tapasztalhatják.

Táplálkozási Ajánlások Eltérései és Személyre Szabott Hozzátáplálás

Ha már tájékozódtál a témában, biztosan találkoztál azzal az ellentmondással, hogy egyes zöldségek gyümölcsök, más-más hozzátáplálási táblázatban máshol foglalnak helyet. Másrészt több kutatás is bebizonyította, hogy a különböző éghajlati öveken élő népcsoportok (s így ugyebár az ő gyermekeik) emésztése, genetikai felépítése különbözik. A legtöbb eltérést a különböző országok ajánlásai között fogod találni. Hogy miért lehet igaz ez is és az is? A különböző éghajlati öveken más-más zöldségek gyümölcsök teremnek meg. Fontos szempont az is, hogy mindig tartsuk szem előtt, hazánkban mely zöldségek, gyümölcsök a szezonálisak, és főleg ezeket célszerű előtérbe helyezni a bevezetésekkor. Természetesen ma már szinte minden alapanyagot beszerezhetünk a boltok polcairól, így ha ezeket amúgy is fogyasztja a család, akkor érdemes a babát is megismertetni az ízekkel, hiszen közös étkezéseken találkozni fog vele. Már csak azért sem, mert nem létezik olyan táblázat, amelyet bármilyen magyarországi vagy világszervezet jóváhagyott volna, ezért szigorúan követni volna ajánlatos. Miért vannak mégis hónapokra bontva az alapanyagok? Azért, hogy segítsék a szülőket, így ezt betartva kisebb valószínűséggel jelenik meg nem kívánt reakció vagy hasfájás, stb. Természetesen vannak olyan élelmiszerek, melyek bevezetési időpontját szigorúbban kell venni (pl. cékla, tej stb.) de ennek oka kizárólag a baba biztonsága. Fontos, hogy nem szabad a gyerekekre semmi olyan ételt rákényszeríteni, amit nem szeretnek. Ha beletukmálsz bármit is a babádba, mert muszáj, az nagyon mély nyomot hagy. Az erőltetéssel éppen ellentétes hatás érhető el.

tags: #zoldsegek #bevezetesenek #sorrendje #babaknal