A magyar adórendszer, különösen a kisvállalkozások számára, rendkívül összetett és folyamatosan változik. A kisadózó vállalkozók tételes adója (Kata), bár egyszerűnek tűnik, mégis komplex jogszabályi háttérrel rendelkezik. Ez a cikk egy átfogó útmutatót nyújt a Kata és az ahhoz kapcsolódó adózási formák világában, különös tekintettel a legújabb változásokra és a tévhitek eloszlatására.
A Kata szabályai és jogszabályi háttere
A Kata szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza. Ez az adónem kedvező a viszonylag csekély bevétellel és alacsony költséghányaddal működő mikrovállalkozásoknak, mivel egyszerűsítéseket és alacsonyabb adóterhelést kínál más adónemekhez képest. Fontos megjegyezni, hogy 2021. január 1-jétől a 40 százalékos adó nem csak bevételi korlát túllépése esetén jelenhet meg. A kapcsolt vállalkozásnak történő számlázás, továbbá ugyanazon kifizetőnek 3 millió forintot meghaladó összegű számlázás (feltételezve, hogy a számlák mindkét esetben kiegyenlítésre kerülnek) következtében megjelenő 40 százalék adó komoly ártárgyalásokra kényszerítheti a feleket.
A Katv. mellett számos más fontos jogszabályt is alkalmazni kell, mint például:
- Az adózás rendjét szabályozó 2017. évi CL. törvény (Art.).
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.).
- A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.).
- A szociális hozzájárulási adót szabályozó 2018. évi LII. törvény (szocho tv.).
- A gépjárműadót és a cégaautóadót szabályozó 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt).
- A helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény (Htv.).
- Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.).
- A pénztárgépek műszaki követelményeiről szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet.
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.).
- Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény.
Jogszabályértelmezések és év végi változások
A "jogszabályértelmezési szösszenetek" eredetileg a veszélyhelyzeti intézkedések követhetősége miatt kezdődtek, de az olvasói visszajelzések és igények miatt mára a Magyar Közlönyben megjelenő, a könyvelőket és ügyfeleiket érintő jogszabályok közérthető változatát tartalmazzák. Egy kis összegzés szerint egy év végére 75 db Hivatalos Értesítő jelent meg, összesen 6.944 oldalon, a Magyar Közlönyből pedig 223 szám, ami 11.882 oldalt tett ki. Viszonylag kevés (81 db) törvény jelent meg, de a 637 db kormányrendelet (melyből több tucat volt salátarendelet) busásan „kárpótolt” ezen csekély számért.
Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási változások
Az egyszer használatos, valamint az egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló rendeletbe bekerült a 15 mikron és a feletti falvastagságú könnyű műanyag hordtasak is, így már ezekre is vonatkoznak a rendelet előírásai. Ugyanakkor a rendelet mellékletében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek, oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala majd csak 2024. július 1-jétől lesz tilos az eredetileg tervezett 2023. január 1. helyett.
Változott a termékdíj visszaigénylése esetén vezetendő nyilvántartás adattartalma, az egyéni hulladékkezelés teljesítése során figyelembe veendő termékmennyiség, a CSK-kódok, a KT-kódok. Hatályon kívül helyezték a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kezelésére, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet ellenőrzési tevékenységére, a hulladékgazdálkodási hatóságra, az egyéni hulladékkezelés szabályaira vonatkozó előírásokat, és megváltozott a bejelentendő adatok köre. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozó körforgásos termékekből képződött hulladékról a közvetítő, a kereskedő és a hulladékkezelő köteles elkülönített nyilvántartást vezetni.
Egészségügyi és szociális ellátások
A NEAK-finanszírozást szabályozó rendelet módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a körzet minimumlétszáma alatti felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglevő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1.200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken. A háziorvosok teljesítménydíjazását havonta fizetik ki. Egyes településeken a háziorvosok 100.000,- Ft/hó területi kiegészítő díjazásra jogosultak. Az Országos Mentőszolgálat részt vesz a háziorvosi, házi gyermekorvosi orvosi ügyeleti ellátásban, koordinálja azt 2023. január 1-jétől.
A bányászati dolgozók tb-kedvezményeiről és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló rendeletekben kicserélték „az öregségi nyugdíj legkisebb összege” elnevezést a „szociális vetítési alap összege”-re.
Családtámogatások és hitellehetőségek
Az új lakások építéséhez kapcsolódó adó-visszatérítési támogatás igénylési határidejét 2024. december 31-ig meghosszabbították. A preferált kistelepüléseken nem lehet a CSOK-ot (falusi CSOK) igénybe venni olyan lakásra, melyet az igénylő 5 éven belül adott el, és most akarja visszavásárolni. A babaváró támogatás is 2024. december 31-ig igényelhető. A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatását eddig akkor lehetett igénybe venni, ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a támogatásról szóló határozat véglegessé válásától számított fél éven belül létrejött, ez is változott.
A szabad felhasználású hallgatói hitel általános kamattámogatása (a hitelfelvevő által fizetendő ügyleti kamat 4,99 %) változik 2023. január 1-jétől.
Gyermekek adókedvezménye 2025: Amit a szülőknek tudniuk kell a bevallás előtt
Egyéb jogszabályi módosítások
- január 1-jétől a „megye” elnevezés „vármegyére” változott a rendeletekben, bár a 2023. évi költségvetési törvényben maradt a „megye” elnevezés. Újabb 3 országgal bővült az adózási szempontból nem együttműködő államok listája. Módosulnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó előírások.
Hatályon kívül helyezték a szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről szóló rendeletet, valamint az oktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítésekhez kiadott szakmai követelmények jegyzékét. Rendeletet adtak ki az örökbefogadás előtti tanácsadásról. Az ingatlan-nyilvántartásban kissé megváltoznak az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető megnevezések. Bővül a Nemzeti Kommunikációs Hivatal feladatköre.
Megjelent a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvény végrehajtási rendelete. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló rendelet is módosult.
A könyvek árkötöttsége: Egy új fejezet a magyar könyvpiacon
Október 1-jén egy új jogszabály lépett életbe Magyarországon, amely a könyvek árazását szabályozza a webáruházakban és a bolti forgalmazásban. A 1997. évi CXL. törvény módosításain alapuló szabályozás a könyvek árkötöttségére vonatkozik. Az új törvény szerint minden új könyv a megjelenését követő 365 napban legfeljebb 10% kedvezménnyel árusítható, beleértve az előrendeléseket is. A törvény célja, hogy egységesítse a könyvek árazását, megvédje a kisebb könyvesboltokat és elősegítse a kulturális sokszínűséget.
A szabályozás azokra a kiadványokra vonatkozik, amelyek legalább három nyomdai ívet (kb. 1. oldal) tesznek ki.
Előrendelések és törzsvásárlói programok
Az új szabályozás az előrendeléseket is érinti. Az előrendelt könyvekre azonos árazási szabályok vonatkoznak, mint a már megjelentekre, azaz legfeljebb 10%-os kedvezmény biztosítható. Ez érintheti azokat a vásárlókat, akik korábban jelentős kedvezményekkel előrendeltek új megjelenésű könyveket.
A törzsvásárlói programok kedvezményei is csak az egy évnél régebbi könyvekre érvényesek. Az új könyvekre, függetlenül a vásárló által elért törzsvásárlói szinttől, a maximális kedvezmény mértéke 10% lesz az első 365 napban. Névnapi, születésnapi és egyéb kedvezménykuponok is csak az egy évnél régebbi könyvekre alkalmazhatóak.
Kedvezmények rendezvényeken és a "új" könyv fogalma
A rendezvényeken történő könyvvásárlások során is érvényben marad az új törvény előírása, azaz az új könyvekre szintén csak a maximális 10%-os kedvezmény biztosítható az első 365 napban. Egy könyv „újnak” minősül a megjelenésének dátumától számított 365 napig. Ezen időszak alatt érvényes a törvény szerinti árkötöttség.
Amennyiben egy könyv az adott kiadását megelőző három éven belül már kiadásra került Magyarországon, az árkötöttség nem vonatkozik rá. Ez azt jelenti, hogy a változatlan újranyomások, ha az előző kiadáshoz képest három éven belül jelennek meg, akkor nem számítanak árkötöttnek. Az egy évnél régebbi könyvekre a szabályozás nem vonatkozik, tehát ezeknél továbbra is érvényesíthetőek a korábbi kedvezmények és kuponok. A törvény az elektronikus könyvekre (e-könyvekre) és hangoskönyvekre is kiterjed, amennyiben megfelelnek az előírt feltételeknek.
A kiadói akciók esetében is érvényes a törvényi szabályozás. Amennyiben tematikus kiadói akció indul, csak az egy évnél régebben megjelent könyvekre adható nagyobb kedvezmény. Ha egy könyv kiadási dátuma késik, akkor a 365 napos korlátozás is ennek megfelelően későbbre tolódik. A törvény a külföldön kiadott könyvekre is vonatkozik, ha azok értékesítésének legalább 50%-a Magyarországon történik. Kivételt képeznek azok a külföldi könyvek, amelyek már három éve megjelentek Magyarországon. A különleges kiadásokra is érvényes az árkötöttség, amennyiben az adott kiadás új megjelenésnek számít.
Cafeteria szabályzat és iratminták
A kis- és középvállalkozásoknak, intézményeknek szóló cafeteria-szabályzat és iratminta csomagokkal a jogszabályi előírásoknak megfelelőbben kialakítható a cég, intézmény béren felüli juttatási rendszere. A cafeteria juttatások listájából kiválaszthatók azok az elemek, amelyek adómentesen, vagy kedvezőbb adózással adhatók, és a munkavállalók számára is értékesek.
Adótippek és változások az adózási formákban
Az "Adótippek az átalányadó, a vállalkozói Szja és a kata alkalmazásához" című kiadvány bemutatja, hogyan vehetjük ki a pénzt a vállalkozásból. Ez a 332 oldalas (nyomdai), 255 oldalas (pdf) kiadvány gyakorlati útmutatót nyújt.
Gyermekek adókedvezménye 2025: Amit a szülőknek tudniuk kell a bevallás előtt
Őstermelők adózása
Az őstermelőket érintően elég sok lényeges változás várható 2026. évben. A kiadvány összefoglalja az őstermelői tevékenységhez és a családi gazdaság alapításához és működéséhez kapcsolódó jogi, szervezeti teendőket, adózási, bevallási, könyvelési feladatokat és határidőket. A lehetséges adókedvezményeket és mentességeket is számba veszi, ezzel az olvasó jelentős adóforintokat takaríthat meg. Mellékletként iratmintákat is tartalmaz.
Agrárgazdaságok átadása
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény magyarázatát, kapcsolódó adózási szabályainak ismertetését, továbbá a gazdaságátadási adásvételi, -ajándékozás, -tartási és -életjáradéki szerződés mintáit tartalmazza, szerkeszthető Word formátumban is.
Szabadfoglalkozásúak és vállalkozási lehetőségek
Az újságíróknak és informatikusoknak szóló kiadványok bemutatják a szabadfoglalkozási, vállalkozási lehetőségeket, azok jogi és adózási vonzatait, valamint a bevétel személyes jövedelemmé alakításának módjait. Kitérnek a munkaviszonyon kívüli és melletti foglalkozási lehetőségekre, a jogi formákra és az adózási alternatívákra.
Tévhitek és valóság a Katáról
A 240 oldalas könyvben az eva, kata és kiva adónemek gyakorlati alkalmazásáról olvashatunk közérthető módon. Az egyik legelterjedtebb tévhit az volt, amikor egy egyéni vállalkozó nem tudta, hogy neki számlát is ki kell bocsátania, és úgy vélte, hogy ha katás, akkor neki semmit nem kell tennie, csak fizetni a tételes adót. Mára már könnyen eloszlatható az a tévhit is, hogy katásnak nem kell könyvelő.
A régi Kata megszűnése és az új adózási lehetőségek
- szeptember 1-jén hatályukat vesztették a kisadózó vállalkozások tételes adójának (régi kata) szabályai, ezért a korábbi katásoknak 2022. augusztus 31-én a törvény erejénél fogva megszűnt a kata adóalanyiságuk. A megszűnéssel kapcsolatban a jelenlegi katásoknak nem volt külön bejelentési kötelezettségük. Minden érintett vállalkozásnak el kellett döntenie, hogy milyen szabályok szerint adózik 2022. szeptember 1-jétől. A döntéshez mérlegelni kellett, hogy ki melyik lehetőség feltételeinek felel meg.
Az egyéni vállalkozók teendői
Az új Kata választásaAz új Katát kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatta a nyilvántartásban rögzített tevékenységeire. Azok a katás egyéni vállalkozók, akik megfelelnek az új Kata feltételeinek, nem váltak automatikusan az új Kata alanyává. Ha az új Kata szerint szerettek volna adózni, azt be kellett jelenteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
Az új Kata választásáról 2022. augusztus 1-jétől lehetett nyilatkozni, a 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az új Kata szerinti adóalanyiság 2022. szeptember 1-től jött létre, ha az egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jén megfelelt a Kata tv-ben meghatározott feltételeknek. A NAV 2022. szeptember 1-től kezdve értesítette az adózókat a Kata tv. szerinti nyilvántartásba vételről. Ha az egyéni vállalkozó nem felelt meg az új Kata feltételeinek, akkor a NAV elutasította a bejelentkezést és erről határozatot küldött.A már működő egyéni vállalkozók a nyilatkozatot az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) az „Egyéni vállalkozók adat- és változásbejelentése” menüpontban vagy az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) a 22T101E jelű adatlapon tehették meg.
Az átalányadózás választásaAz az egyéni vállalkozó, aki 2022. augusztus 31-én a régi Kata szerint adózott, és nem felelt meg az új Kata feltételeinek - például nem az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó (ide tartozik az egyéni ügyvéd, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szolgáltató állatorvosi tevékenységre jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély), nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó, adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy a bejelentés időpontjában adószámtörlés hatálya alatt áll, az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett - választhatta az átalányadózást, ha megfelelt az átalányadózás feltételeinek.
Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta, azt 2022. augusztus 1-től 2022. október 31-ig jelenthette be. Ez esetben az átalányadózás kezdete 2022. szeptember 1. Választását az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó ONYA-ban az „Egyéni vállalkozók adat- és változásbejelentése” menüpontban vagy ÁNYK-ban a 22T101E jelű adatlapon, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (egyéni ügyvéd, közjegyző, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvosi tevékenységre jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély pedig az ONYA-ban a „Természetes személyek adószámigénylése, változásbejelentése” menüben vagy a 22T101 jelű ÁNYK-s űrlapon jelenthette be a NAV-hoz.
Aki nem nyilatkozott az átalányadózás választásáról, annak 2022. szeptember 1-től a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kellett adóznia. Az átalányadózó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak, ha biztosított, a biztosítási jogviszonyát be kellett jelentenie a 22T1041-es nyomtatványon, mely legegyszerűbben az ONYA-ban tehető meg. A biztosított egyéni vállalkozónak 18,5 % társadalombiztosítási járulékot és 13 % szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, és havonta be kellett vallania a 2258-as bevallásban. Az egyéni vállalkozók döntését segíti a NAV honlapján megtalálható vállalkozói kalkulátor.
A társas vállalkozások teendői
Nem választhatta az új Katát a 2022. augusztus 31-én a régi katásként működő egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, valamint az ügyvédi iroda. Ezek a vállalkozások eldönthették, hogy a kisvállalati adót (kiva) vagy a társasági adót (tao) választják. Ha az érintett vállalkozás megfelelt a kiva választására vonatkozó feltételeknek, akkor 2022. augusztus 31-éig nyilatkozhatott a NAV-nál az ONYA-ban a „Külföldi szervezetek, egyházak, társasházak és egyéb szervezetek adat- és változásbejelentése” vagy a „Cégbejegyzésre kötelezett szervezetek és egyéni cégek adat- és változásbejelentése” nyomtatványon, illetve az ÁNYK-ban a 22T201 vagy a 22T201T jelű nyomtatványon arról, hogy 2022. szeptember 1-jétől a kiva szerinti adózást választja. Ha a nyilatkozatot nem nyújtotta be, automatikusan a társasági adó szabályai alá került, erről nem kellett bejelentést tennie.
Közös szabályok
Annak a vállalkozásnak, amely 2022. augusztus 31-én a régi Kata alá tartozott, a 2022. augusztusi tételes adót 2022. szeptember 12-ig meg kellett fizetnie. Annak a vállalkozásnak, amely 2022. augusztus 31-én a régi Kata alá tartozott (ideértve a vállalkozói tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót is) az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül soron kívül be kellett nyújtania a bevételi nyilatkozatot a 22KATA nyomtatványon, amely legegyszerűbben az ONYA-ban tehető meg.A régi katás vállalkozásnak a 2022-es évre 40 százalékos mértékű adót akkor kellett fizetnie, ha a 2022. augusztus 31-éig megszerzett bevétele meghaladta a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1,5 millió forint szorzatát. Tehát, ha egy katás egyéni vállalkozónak 2022. augusztus 31-ig minden hónapra meg kellett fizetni a havi 50 ezer forint tételes adót és 12 millió (8x 1,5 millió) forintnál több bevételt szerzett, akkor a 12 millió forint feletti bevétele után 40 százalékos mértékű adót kellett fizetnie. A 40 százalékos mértékű adót 2022. szeptember 30-ig be kellett vallani a 22KATA bevallásban, és ezzel együtt az adót is meg kellett fizetni.
Lehetőség volt azoknak a hónapoknak a számának megadására is, mely alatt a kisadózó vállalkozásnak mégsem kellett tételes adót fizetnie (például táppénz). Természetesen ebben az esetben a százalékos adó számításánál ez az érték a hónapok számát csökkenti. Bármely alapadat (például be és kilépés dátuma, katába be nem számító hónapok száma, adózási mód a következő évben) módosítására volt lehetőség. A minősítés még fontos a nyitó (bevétel) bizonylatoknál is. Ha a vállalkozás előző évben is kisadózó volt, és felhasználó gépi nyitást használ, akkor az előző évből a katás minősítések átnyílnak a nyitó vevő tételeknél.
Bevétel elszámolása és külföldi bevételek
Mind a többi egyéni vállalkozói adózási módnál (átalány, vállalkozói személyi jövedelemadó) a kiegyenlített számlák/tételek számítanak bevételnek alapesetben. Aki 2022. szeptember 1. után is kisadózó maradt és vannak a régi Katv. szerinti nyitott tételei, azok a bevételi nyilvántartáson és a régi Katv. szerinti bevalláson szerepelni fognak. Az új Katv. értelmében a külföldi vállalkozástól származó bevételek esetén a 40% adó a kisadózó vállalkozást terheli. A 2022. évközi jogszabályi változások miatt lehetőség van az „Új Kata tv” jelölésére. Hibás nyitás esetén a forgalmazó sem tudja a nyitási módosításokat változtatni.
Részletes információk elérhetősége
Az új Kata szabályait információs füzet és a Gyakran ismételt kérdések foglalják össze. Az átalányadózás szabályairól „Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai” című tájékoztatóban olvashatnak, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait a 3. számú információs füzet, a kisvállalati adó (kiva) szabályait a 92. számú információs füzet, a társasági adó szabályait pedig a 41. számú információs füzet tartalmazza.