Az 1990-es évek, és különösen az ezredforduló hozta el a televíziózás második aranykorát az USA-ban és itthon egyaránt. Ebben az időszakban a "darálás" (binge watching) fogalma még ismeretlen volt. Képesek voltunk heteket, hónapokat is várni kedvenc sorozatunk legújabb epizódjára, és apelláta nélkül a sugárzás időpontjában a képernyő előtt ültünk, vagy megnéztük az ismétlést. A kereskedelmi televíziózás megjelenésével azonban nemcsak a dráma-, akció- és szitkom-sorozatok (mint például a "Dallas", "Beverly Hills 90210", "Baywatch", "Jóbarátok", "A Simpson család", "Szomszédok" vagy a "Barátok közt") váltak népszerűvé, hanem a főzőműsorok is forradalmi változásokon mentek keresztül.
A televíziós főzőműsorok hajnala
A kereskedelmi televíziózás megjelenése előtt nem nagyon voltak receptműsorok a tévében. Talán csak egy, a "Juli suli" említhető, ahol Kudlik Júlia a '90-es évek háziasszonyait látta el háztartási praktikákkal és receptekkel. Ez egy szerethető és igazán hasznos műsor volt akkoriban, sokan azt főzték ebédre, amit a háziasszony elkészített. Az igazi áttörést és a régi-új főzőműsorok népszerűségét azonban az ezredforduló hozta el.
A Receptklub tündöklése: Kovács Lázár és Kaszás Géza korszaka
Ha azt mondjuk "Receptklub", akkor valószínűleg mindenkinek Kovács Lázár és Kaszás Géza jut az eszébe, azonban az 1998 februárjában képernyőre tűzött műsort még nem ők vezették. Az első ételek Balázs Péter színművész és fia, Balázs Bence segítségével születtek. A műsorban a hagyományos ételek mellett különleges külföldi fogások is készültek. A párost 1999 márciusában Horváth Rozi fűszerész váltotta, akinek már Kaszás Géza színész lett a kuktája.
Alig egy évet kellett várni, és megérkezett Kovács Lázár, aki mintegy nyolc éven keresztül főzött délelőttönként az RTL Klub nézőinek. A Kovács-Kaszás páros műsora annyira sikeres lett, hogy nemcsak hétköznaponként, hanem vasárnap is készítettek ételeket. Fénykorában több mint egymillióan nézték a "Receptklubot", ami ma már szinte elképzelhetetlen nézettségnek számít egy "Konyhafőnök" esetében. Miután Kovács Lázár főszakácsi lehetőséget kapott a washingtoni magyar nagykövetségen, távozott az RTL Klubról. A műsort ezután Kócsa László vette át néhány hónapig, amíg véget nem ért. A Kovács-Kaszás duó két éve tért vissza a képernyőre. 2018-ban a LiChi TV-n indult műsoruk, "Lázár és Géza - A retro konyhasó" címmel.
Buday Péter: A séf, aki a Gundelből jött
Buday Péter a Gundel Károly Vendéglátóipari és Szakképző Iskolában sajátította el a gasztronómia alapjait. A 80-as években az Alabárdos étterem szakácsa volt, majd 1995 és 2004 között a Remiz és Kisbuda Gyöngye éttermek séfje. Jelenleg is a gasztronómiában dolgozik. A tévéképernyőre először a 2003-ban indult "Stahl konyhája" által került, ahol "Majd a Buday!" címmel volt a műsor állandó mesterszakácsa. Négy év után megelégelte a másodhegedűs szerepét a tévében, és 2008-ban már saját műsort kapott az MTV-n, "Most a Buday!" címmel. Buday amellett, hogy főzött a műsorban, meglátogatott számára kedves helyeket, és néha még sztárvendégeket is hívott, akikkel valamilyen finom ételt készített.
Benke Laci bácsi konyhája: Az ikonikus séf öröksége
A tavaly nyáron elhunyt Benke Laci bácsi ikonikus főzős videóit egyszerűen lehetetlen megkerülni. 1998-99 között Benke Laci bácsit a TV2 séfjeként ismerte meg az ország, több mint 400 adásban szerepelt. Munkásságát a tévéműsor után is folytatta, főzős videóit pedig képtelenség elfeledni a mai napig. Benke Laci bácsi a magyar konyha egyszerűségét és nagyszerűségét vitte a nézők otthonába, hozzájárulva ezzel a háziasszonyok mindennapi főzésének inspirálásához.
Stahl konyhája: A hírolvasóból lett háziasszony
Mindenki meglepődött, amikor Stahl Juditról kiderült, hogy esténként nemcsak a súgógépről képes híreket olvasni, hanem a fakanállal is jól bánik. Saját műsora, a "Stahl konyhája" 2003-ban indult a TV2-n, és több éven keresztül figyelhették a nézők, hogyan készülnek az egyszerű vagy éppen kicsit bonyolultabb, ínycsiklandozó fogások. Stahl Judit műsora egy kicsit kilóg a retró műsorok sorából, mivel a háziasszony a mai napig aktívan használja ezt a nevet. Stahl Judit könyvkiadót és magazint is alapított, és több szakácskönyve is megjelent, amelyek a magyar konyha kedvelőinek körében rendkívül népszerűek. A "Stahl konyhája" a modern, de mégis elérhető gasztronómiát képviselte, és sok nézőt bátorított arra, hogy kipróbáljon új recepteket.
Főzés a Kádár-érában és a rendszerváltás idején
A Kádár-éra igazi konzerv mennyország volt: a virslitől kezdve a rakott káposztán át a májkrémig mindent konzervből ettünk, és lássuk be, imádtuk! Akkoriban vagy Horváth Ilona Szakácskönyvéből, vagy a Planétás kártyákról tanultunk meg főzni. A rendszerváltás idején a magyar valóságot dolgozta fel a "Szomszédok" című sorozat, mely a Gazdagréti lakótelepről szólt, és a főzőműsorok, reklámok is tükrözték ezt a változó világot. Érdekes múltidéző kvízjátékot lehetne kreálni régi reklámok felismerésével, melyek jól mutatják a korabeli gasztronómiai szokásokat és termékeket.
A '90-es évek tévés sorozatai: Dráma, akció és szitkom
A '90-es évek nemcsak a főzőműsorok, hanem a sorozatok terén is kiemelkedőek voltak. A "Dallas" a texasi olajmágnás Ewing família hétköznapjait követte nyomon. A család tagjai rendre erős, határozott személyiségek, ezért igen gyakran konfliktusba keveredtek egymással, ami garantálta a nézők kíváncsiságát. A "Beverly Hills 90210" egy igazi tinidráma volt, ami egy kaliforniai Beverly Hillsben élő baráti társaságról szólt, akik a város nevét viselő gimnáziumba jártak. "A Maffiózók" egy New Jersey-i maffiafőnök, Tony Soprano személyes, családi és szakmai problémáiról szólt.
Az akció műfajú sorozatok felpezsdítették a szürke hétköznapokat, nem véletlenül sokak kedvencei voltak. A "Baywatch" című sorozatban egy Los Angeles-i tengerparton találhattuk magunkat, ahol egy Mitch Buchannon hadnagy vezette vízimentőcsapat mentett életeket. Az akciósorozatokból bőven volt kínálat a '90-es években is. A szitkom műfaj egy gyors, könnyed szórakozást ígért, szinte semmi többet. A "Rém rendes család" című történetben Al Bundy (egy nem túl sikeres középkorú cipőbolti eladó) családjának hétköznapjait követhettük nyomon. Al felesége Peggy, a lusta háztartásbeli feleség, aki állandóan férjét nyaggatja. Az egyik leghíresebb szitkomban, a "Jóbarátokban" hat huszonéves New York-i fiatal (Ross Geller, Rachel Green, Monica Geller, Joey Tribbiani, Chandler Bing és Phoebe Buffay) hétköznapjait követhettük figyelemmel. "A Simpson család" szatirikus kalandjait Springfieldben követhettük nyomon, míg a "Family Guy" című történet egy kitalált Rhode Island-i városban, Quahogban játszódott, melynek főszereplői a Griffin család.
Az ikonikus '90-es évekbeli tévés személyiségek és divatjuk
A '90-es években a Magyar Televízió műsorvezetői közül jó néhányan a rendszerváltás után intéztek hadüzenetet a jóízlésnek. Friderikusz Sándor barátok közt is úttörő volt a magyar televíziózásban: ha ő nincs, megmaradtunk volna abban a tévhitben, hogy a talkshow jó esetben egy emberi hangon zajló, informatív műfaj, mellyel összeegyeztethetetlenek a bohócdoktori manírok. Kezdetben egyszínű, világos öltönyben abszolválta ezeket a manírokat, de szerencsére még időben észbe kapott, és felfogadott egy stylistot. Rózsa Gyuri "Zsákbamacska" című műsorában a műsorvezető zakóinak köszönhetően rendszeresen újra kellett kalibrálni az Orion tévé színbeállításait. Olyan színű felsőruházati termékekben libbent a stúdióba, melyekhez hasonló árnyalatokkal csak kistérségi fagylaltozók hűtőpultjaiban találkozhattunk. Lagzi Lajcsi "Dáridó" című műsorának nyitódala a magyar lakosság egyik felének hívószóul funkcionált, másik részének pedig légvédelmi szirénahangként. Lagzi Lajcsi öltönyei elsősorban nem trópusi színviláguk miatt maradtak meg emlékezetünkben, hanem brutális nedvszívó képességük okán. A '90-es évek eleje az éjszakai életből ismert vállalkozók számára is elhozta a rendszerváltást: a susogós dzsogingról és a hasitasiról átnyergeltek a vatikáni trendekre, így a püspöklila zakó és a pecsétgyűrű lett az uralkodó divathullám. A "Három kívánság"-ban Dévényi Tibor "Tibi bácsi" öltözködésében ugyanazt az extrém-unortodox példát követte, mint csodatevés terén.
A '90-es évek filmjei és filmzenéi: Hollywood aranykora és a populáris kultúra találkozása
A soundtrack mint művészeti ágazat voltaképpen egyidős a filmgyártással. Már az 1910-es és 1920-as évek némafilmes időszakában nélkülözhetetlen szerep hárult a Charlie Chaplin és Buster Keaton fémjelezte burleszkek hangulati váltásaihoz igazodó aláfestő muzsikára, melynek ázsiója Hollywood aranykorában, tehát a '30-as és az '50-es évek között egyre csak emelkedett. Az első hivatalos filmzenealbum Walt Disney Hófehérkéje kapcsán került kereskedelmi forgalomba 1938-ban. A '60-as évektől kezdődően a James Bond-filmek újabb fejezetet nyitottak a filmzene világában, jelentősen felértékelve a betétdal funkcióját. A "Szombat esti láz" felfogása alapjaiban változtatta meg a játékszabályokat, elegáns válldobással hajította át a filmzene műfaját a '80-as évekbe.
A '90-es évek beköszöntével sok minden megváltozott: a populáris előadók és dalok mozis kasszasikerekben való szerepeltetésének koncepciója és a hallatlan sikerek tendenciája a "Több mint testőr", a "Robin Hood, a tolvajok fejedelme", "Az oroszlánkirály" és a "Titanic" révén megmaradt. A rockműfaj képviselői azonban egyre inkább perifériára szorultak a paradigmaváltás következtében és jellemzően inkább kisebb költségvetésű mozikban, valamint független filmesek produkcióiban vállaltak részt.
Kultikus filmek és zenéjük
A '90-es években számos film vált kultikussá, és ezekhez gyakran emlékezetes filmzenék is társultak:
- A remény rabjai (1994, The Shawshank Redemption): Andy Dufresne bankárt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik kettős gyilkosságért.
- Halálsoron (1999, The Green Mile): Egy halálraítélteket fogva tartó börtönben a szelíd természetű Paul Edgecomb főfegyőr beosztottjai viszonylag jó hangulatban vigyáznak az elítéltekre.
- Forrest Gump (1994): A kisfiú intelligenciahányadosa némi kívánnivalót hagy maga után, de a gyerek hihetetlen teljesítményekre képes.
- Hetedik (1995, Se7en): Egy elmebeteg sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség, aki a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait.
- Az oroszlánkirály (1994, The Lion King): Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Szimba a trónörökös.
- A bárányok hallgatnak (1991, The Silence of the Lambs): Pszichopata sorozatgyilkos tartja rettegésben és izgalomban az FBI viselkedéstudományi részlegét.
- A rettenthetetlen (1995, Braveheart): Sokévi távollét után visszatér szülőhazájába William Wallace skót nemes, hogy vezesse a lázadó csapatot.
- Terminátor 2. - Az ítélet napja (1991, Terminator 2: Judgment Day): A jövőből érkezett emberszerű robot nem tudta feladatát végrehajtani, így újabb, még félelmetesebb alakváltó halálosztó érkezik.
- Amerikai história X (1998, American History X): Derek Vinyard jogosnak vélt elkeseredésében csatlakozik a rasszista fehérekhez.
- Schindler listája (1993, Schindler's List): Oskar Schindler kiváló kapcsolatai révén gyárat szerez, és a háborús megrendeléseknek köszönhetően meggazdagszik, miközben üldözötteket foglalkoztatva menti meg életüket.
- Büszkeség és balítélet (1995, Pride and Prejudice): Mr. és Mrs. Bennet azon igyekeznek, hogy öt leányukat méltóképp kiházasítsák.
- Őslénypark (1993, Jurassic Park): John Hammond, a vállalkozó kedvű milliárdos borostyánba zárt dinoszauruszvérből újraalkotja az őslényeket.
- Leon, a profi (1994, Léon): Leon, a magányos bérgyilkos New Yorkban él, és megszánja a 12 éves Mathildát, akinek családját lemészárolták.
- Ryan közlegény megmentése (1998, Saving Private Ryan): John Miller kapitány és maroknyi csapata azt a feladatot kapják, hogy hatoljanak be az ellenséges vonalak mögé, és szabadítsák ki a csapdába esett James Ryan közlegényt.
- Egy asszony illata (1992, Scent of a Woman): Frank Slade hadnagy egy gránátrobbanás következtében megvakult, és elhatározza, hogy New Yorkba utazik, ahol életében utoljára áldozik az élet örömeinek, majd utána önkezével vet véget az életének.
- Szemtől szemben (1995, Heat): Kétszeres gyilkosság végződő fegyveres rablás tetteseit keresi Vincent Hanna, a Los Angeles-i zsaru, és nyomára is akad Neil McCauley bandájának.
- Legbelső félelem (1996, Primal Fear): Egy brutális gyilkosság borzolja a kedélyeket, Martin Vail, a rámenős ügyvéd pedig elvállalja a gyilkossággal gyanúsított ministránsfiú védelmét.
- A szív hídjai (1995, The Bridges Of Madison County): Robert Kincaid a National Geographic fotósa, aki eltéved az iowai Madison Countyban, és egy magányos tanyán kér eligazítást.
- Casino (1995): Las Vegas, a hetvenes évek: a profit fényesen emelkedik, a játékgépek és a kasszák hangja egybecseng.
- A szökevény (1993, The Fugitive): Dr. Richard Kimble-t, a neves sebészt a bíróság halálra ítéli felesége meggyilkolásának vádjával.
- Ál/Arc (1997, Face/Off): Sean Archer FBI-ügynök szupertitkos nyomozást folytat riválisa, Castor Troy és a birtokában lévő szupertitkos biológiai fegyver után.
- Sleepers - Pokoli lecke (1996, Sleepers): Négy jó barát ártatlannak induló csínytevése rosszul sült el, "jutalmuk" a javítóintézet, vagyis a börtön lett.
- Bronxi mese (1993, A Bronx Tale): Egy kisfiú, a 9 éves Calogero csodálja a szomszédságukban tanyázó maffiózót, Sonnyt.
- Nagymenők (1990, GoodFellas): Henry Hill gyerekkora óta nagymenő szeretett volna lenni.
- Good Will Hunting (1997): Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből.
- Az utolsó cserkész (1991, The Last Boy Scout): A kiábrándult magándetektív titkosszolgálati pályafutása akkor ért véget, amikor vitába szállt egy korrupt politikussal.
- A szépség és a szörnyeteg (1991, Beauty and the Beast): Egy kis francia falucskában él egy káprázatosan szép, megejtően bájos és okos fiatal leányzó, Belle.
A filmzenék terén is jelentős változások történtek. A "Mint a villám" filmzenék nagyzenekari részét Hans Zimmer komponálta, melyben Jeff Beck gitárja volt az egyik lényegi alkotóelem. A David Coverdale hangjára írt "The Last Note Of Freedom" bársonyosan finom, egzotikus hangulatú témája Zimmer és Billy Idol közös szerzeménye volt. A Guns N’Roses-féle "Knockin’ On Heaven’s Door" itt debütált, és láthatóan meghozta a kedvét Axl Rose-nak az efféle bulikhoz. Némiképp ironikus, hogy a világ akkor még nem harapott rá a "Knockin’ On Heaven’s Door"-ra, igaz, nem is promotálták nagyon. A pálmát a relatíve kevéssé ismert Maria McKee "Show Me Heaven" száma vitte el a surranópályáról, a szerzemény négy hétig vezette a brit slágerlistát.
Jon Bon Jovi által írt soundtrack a "Vadnyugat fiai" második részéhez a "Blaze Of Glory" című dalával a Morgan Creek filmstúdiónak nem jött rosszul, a multiplatina korong menetelése a listákon, plusz az Oscar- és Grammy-jelölések pedig már tényleg csak a habot jelentették a tortán. Eric Clapton "Tears In Heaven" című dala a "Drog" című filmhez a kisfia tragédiája után született, és földcsuszamlásszerű sikerével kiforgatta a mainstreamet a négy sarkából. A "Wayne világa" filmzenealbuma az utolsó olyan platinasikert aratott kiadványok közé tartozott, ami túlnyomó többségben még az előző korszak rockbandáit vonultatta fel. A "Facérok" filmzene, mely a '90-es évek elejének hű hangulati lenyomata volt, hatalmasat szólt a maga idejében, és megmutatta, hogy egy filmzenének nem feltétlenül kell rádióbarát megközelítést alkalmaznia. Az "Utolsó akcióhős" filmzenealbuma az évtized egyik legjobbja lett és remekül bemutatta, hogy a régi motorosok és az ifjú titánok az átalakulóban lévő zeneipar ellenére is jól megférnek egymás mellett.
A '90-es évek underground klubjai és szórakozóhelyei
A '90-es évek nemcsak a mainstream televíziózás és filmipar, hanem az underground szórakozás terén is izgalmas időszak volt.
FMK - Fiatal Művészek Klubja
Az Andrássy út 112. szám alatti, egykoron Alpár Ignác által tervezett villaépület adott otthont a Fiatal Művészek Klubjának (FMK). Az intézmény 1960-1997 között működött, és mindig is a hivatalosan nem támogatott művészek, festők, szobrászok, zenészek, pörformanszosok törzshelye volt. Egy ideig zárt klubként, tagságival, de a '90-es években már "felhígulva", nyitott klubként működött. Dolgozott itt például Csukás István vagy Para-Kovács Imre, a hetvenes-nyolcvanas évek legendás művészei szinte itt éltek. Az FMK-t bemutató cikkek felidézik, hogy a kicsit deviánsabb művészek gyűjtőhelye megfigyelésére is koncentrált lehetőséget adott.
A kilencvenes évek hirtelen jött szabadságában megnyíló tucatnyi "alternatív" hely között az FMK mindvégig megőrzött egyfajta intellektuálisabb jelleget. Szinte minden nap volt program, olykor képzőművészeti, irodalmi vagy egyéb "kulturális" események, de azért jellemzően koncertek. Játszottak itt azok a formációk, amelyek így-úgy megmaradtak a nagy zenekarokból, a Bizottságból vagy a Kontroll Csoportból, de ott voltak a többiek is, az akkori fesztiválok állandó fellépői, az I love you, Csigafröccs, Takáts Tamás, Lacht el Bahhtar, Tereskova, Tudósok, Flash. Az FMK emeleti "koncertterme" is mindössze egy nem túl nagy szoba volt, ahol valami árkádos helyen, oszlopok mögé lehetett ragadni, ahonnan szinte semmit nem lehetett látni. A koncertterem szintjén volt egy nagy erkély, oda ki lehetett járni levegőzni. Az FMK a bezárása után egy ideig még szórakozóhely volt, a Made Inn egy egészen más hangulatú helyként működött, majd 2004-től itt nyílt meg Kovács Gábor milliárdos műgyűjtő Kogart Háza.
Fortuna - Igényes, de nem csak az árak miatt
A legnagyobb múltra visszatekintő szórakozóhely a listánkon, már ha azt vesszük, hogy a Hess András tér 4. egy középkori alapokra épült barokk lakóház. Az 1986-ban megnyílt Fortuna viszont már nem koncerthelyszín, hanem diszkó volt. Talán az első Magyarországon, amely tudatosan arculatot épített. Nem csak magát különböztette meg a többi szórakozóhelytől, de a közönsége is teljesen jól elkülöníthető volt. Az elsősorban Bakai Mátyás nevével fémjelzett kínálat főleg fekete zenéket, vagyis a hetvenes-nyolcvanas évek funkját és soulját, és az azokhoz kapcsolódó határeseteket jelentette Prince-től az Earth, Wind & Fire-ig. Az említett zenei stílus annyira a hely védjegyévé vált, hogy sokan egyszerűen "fortunásnak" nevezték azt.
A Fortunáról szóló beszámolók szinte mindegyikében előkerül az "igényes" jelző, ami csak részben jelentette azt, amit ma - vagyis, hogy elég drága volt. Legalább ennyire fontos volt, hogy a hangtechnika tényleg hibátlan legyen és hogy a zenék bakelitről szóljanak. Ám nem csak a zene, a közönség megjelenése is hozzátartozott az arculathoz. Írott dress code nem volt ugyan, de többen beszámoltak arról, hogy ha a ruházatuk nem felelt meg, akkor egyszerűen nem engedték be őket a szórakozóhelyre. A "be nem engedés" pedig szintén az imázsépítéshez tartozott: míg más helyek kapkodnak az emberek után, ők válogathatnak közülük. A '90-es évek közepére azután a közönség és a zenei stílus is kezdett megváltozni. Megjelent például a house a pénteki bulikon, amit leginkább DJ Shulz (Német Zsolt) neve fémjelzett. A Fortuna végül 1996-ban zárta be a kapuit. Az épületben még nagyon sokáig nyitva állt az udvar, és napközben működött az az önkiszolgáló étterem, amiről elképzelni is nehéz volt, hogyan kínálhatott teljesen elfogadható árakon ételeket Budapest egyik legdrágább helyén.
Fonó Budai Zeneház - mind a mai napig
A Fonó több szempontból is egyedülálló a kilencvenes évek szórakozóhelyei közt. Tulajdonképpen már az alapítása is. A klubokat, művházakat akkoriban az önkormányzat vagy az állam tartotta fenn, vagy az ő tulajdonukban levő ingatlanban működtek a helyek. Ehhez képest a Fonó magánkezdeményezésként jött létre, mégpedig Lukács József Lujó jóvoltából, így aztán a története is másként alakulhatott. Lukács József a számítástechnika mellett a zene volt Lukács József másik nagy szerelme. A kilencvenes évek elején nem csak hallgatta az Andok népzenéjét, de Los Gringos nevű zenekarával játszotta is. A koncertek során sok mindenre rájött. Például, arra, hogy ennek a fajta zenének nem nagyon van rendes helye Budapesten - ahogy egy csomó más hasonló irányzatnak sem.
Lukács József egy nagyot gondolt, és elhatározta, hogy a Fehérvári úti egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár üresen pusztuló épületében valósítja meg az álmát: ennek a régi üzemnek a garázsából, a szociális helyiségeiből, öltözőjéből alakította ki zenekara tagjaival a Fonót 1995-ben. Az új hely felépítése, majd életre keltése persze rengeteg szervezéssel és költséggel járt - állítólag összesen 5-600 millió forintját emésztette fel a szenvedélye -, sőt egy csomó kétkezi munkát is jelentett. Hajnalban OSB-lapokat fúrtak, délelőtt festettek, hogy este a San Franciscó-i Rova Saxophone Quartet koncertjével megnyithassák a helyet.
