Káros-e a céklában lévő tartósítószer? Az élelmiszer-adalékanyagok és a cékla jótékony hatásai

Napjainkban a táplálkozásról szólva könnyű dolgunk van: élelmiszerek sokasága között válogathatunk, ha az éhségünket szeretnénk csillapítani. Nem kell vadászni, halászni, gyűjtögetni, nem kell még a kerti munka fáradságával sem szembesítenünk magunkat, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy a boltok roskadásig rakott polcairól leemeljük a nekünk tetsző alapanyagokat, félkész- és készélelmiszereket. A választék bősége megrészegít: a színes, ízes kavalkád szinte kelleti magát - csak a fantáziánk, a pénztárcánk és a tudatosságunk szab határt. Igen. A tudatosságunk. Mert, ha tudatos fogyasztók vagyunk, akkor megnézzük és megválogatjuk, hogy mi kerül az asztalunkra.

A krónikus időhiányra „instant” megoldások kellenek: könnyen, gyorsan, azonnal akarunk élelemhez jutni, amely elvárásnak a gyártók örömmel igyekeznek megfelelni. Rohanó világunkban a félkész- és készételek sokaknak jelentenek mentőövet, emiatt aztán nem is mindig jutunk el addig, hogy az élelmiszerek címkéjén szereplő - lassacskán egy elbeszélés terjedelmét elérő - E-számok listáját áttanulmányozzuk. Nem tesszük ezt annak ellenére sem, hogy a veszélyességük a szakemberek és a laikusok között egyaránt véleménymegosztó, és nincs olyan év, hogy ne tiltanának be néhányat közülük.

Élelmiszer-adalékanyagok és azok szerepe

Az adalékanyagok javítják az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, növelik az eltarthatóságukat, de vajon nem veszélyesek az egészségünkre? Talán azt egyszerűbb lenne felsorolni, hogy miben nincs adalékanyag. Hidd el: neked sem telik el úgy nap, hogy ne találkoznál valamelyikükkel „gyomor ügyileg”. Már kora reggel velük kezded a napodat, hiszen ott vannak a müzliben, a joghurtban, a dzsemekben, a kenyérben és pékárukban, az azokra rákent margarinokban, a feltétként használt szalámikban, felvágottakban, sajtokban.

A választás persze mindig a tied: elsősorban az elveiden és az anyagi lehetőségeiden múlik. Érdemes tudnod, hogy általában minél olcsóbb egy termék, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mesterien összeállított mesterséges összetevőkből áll. És ez miért baj? - kérdezed talán, hiszen a hatóságilag engedélyezett - veszélytelen adalékanyagokat alkalmazza minden gyártó a megengedett határértékek szigorú betartásával. Igen. Ez valóban így van. Nem is lehet másképp, mert ellenkező esetben nagyon komolyan büntetne a hatóság. De ez nem jelenti azt, hogy ezen élelmiszerek rendszeres nagy mennyiségű fogyasztása nem hordozhat magában egészségügyi kockázatot, arról nem is beszélve, hogy az adalékanyagok együttes, és más élelmiszer-összetevők jelenlétében gyakorolt hatását a szervezetedre igen nehéz lenne megbecsülni. Emiatt javasolt a túl sok E-számot tartalmazó termékek kerülése. A túl sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása hordozhat magában egészségügyi kockázatot.

Miért van szükség adalékanyagokra?

Az ipari méretű élelmiszergyártás hozadéka az adalékanyagok felhasználásának a növekedése. A termékeket nagy mennyiségben, jó minőségben, minél eltarthatóbb formában, és minél olcsóbban kell előállítani, ami csak úgy lehetséges, ha a gyártó beveti az adalékanyagok óriási tárházát. Az adalékanyagok ugyanis jelentős mértékben javítják az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, megőrzik a tápértéküket, növelik az eltarthatóságukat, megkönnyítik a feldolgozásukat.

Rendelet írja elő az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának szabályait, eszerint egy adalékanyag csak akkor, és olyan mennyiségben adható az élelmiszerhez, amely nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére, nem vezeti félre, más módon nem helyettesíthető, a használata technológiailag indokolt, illetve az alkalmazása előnyökkel jár. Nem használhatnak adalékanyagokat a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben, (kivételt ez alól az képez, ha a rendelet erről kifejezetten rendelkezik). A felhasznált adalékanyagok között egyaránt megtalálhatóak azok, amelyek teljesen ártalmatlanok, de léteznek olyanok is, amelyek aggályokat vetnek fel és nem árt velük óvatosnak lenni.

Hogyan kerülhetők el a potenciálisan káros adalékanyagok?

A legfontosabb: figyeld a címkét! Az adalékanyagok felhasználása ellenőrzött rendszerben zajlik, folyamatosan újraértékelik a hatásukat, és felülvizsgálják a használhatóságukat. Az adalékanyag felhasználását az összetevők között pontosan fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán. Különösen fontos a jelölés azon fogyasztói csoportok számára, akik valamilyen túlérzékenységgel rendelkeznek (mogyoróallergia, laktózérzékenység, tejcukor-érzékenység, stb.), vagy az adott adalékanyagra allergiásak, hiszen nekik ezeket kerülniük kell.

Az E-számok csoportosítása és jelentése

Az adalékanyagokat csoportosítják, és az E-számok a következő funkciókat jelölik:

• E 100-tól kezdődő számok: Színezékek - segítségükkel a termékek tetszetőssé és étvágygerjesztővé tehetők. Elsősorban az édességekhez, üdítőitalokhoz, szörpökhöz és égetett szeszesitalokhoz alkalmazzák. A színezékek lehetnek természetesek (ezeket élelmiszer nyersanyagokból kivonással állítják elő), természetes eredetűek (ezeket élelmiszer nyersanyagokból állítják elő) vagy mesterségesek (szintetikus úton előállítottak, ezek a természetes anyagoktól eltérő kémiai szerkezettel rendelkeznek).
• E 200-tól: Tartósítószerek - ezek olyan kémiai anyagok, amelyek az élelmiszerekben jelenlévő mikroorganizmusok szaporodását lassítják vagy megakadályozzák, növelve ezzel az élelmiszer eltarthatóságát. Tartósítószert sokféle élelmiszerhez használnak: húskészítményekhez, haltermékekhez, üdítőitalokhoz, tartós kenyerekhez és pékárukhoz, salátaöntetekhez, mustárokhoz, margarinokhoz, stb.
• E 300-tól: Antioxidánsok - gátolják az élelmiszerekben végbemenő nem kívánatos oxidációs folyamatokat, például a zsírok avasodását, vagy késleltetik a felszeletelt zöldségek és gyümölcsök enzimes barnulását.
• E 400-tól: Emulgeálószerek, habképzők, stabilizátorok, zselésítők, sűrítő- és szilárdító anyagok - ezek az élelmiszerek megfelelő állományát kialakító adalékanyagok, többségük főleg növények szerkezeti anyagaiból készülnek. Toxikológiai szempontból ártalmatlanok, nem veszélyeztetik az egészséget, allergiás tüneteket ritkán okoznak.
• E 500-tól: Különböző funkcióval rendelkező szervetlen sók.
• E 600-tól: Ízfokozók és ízmódosítók - már kis mennyiségben is az élelmiszerekhez hozzáadva felerősítik vagy módosítják azok ízét, növelik az élvezeti értékét.
• E 900-tól: Édesítőszerek.
• E 1000-től: Módosított keményítők.

Az aggályos adalékanyagok és lehetséges kockázataik

Vannak teljesen ártalmatlan adalékanyagok, de léteznek olyanok is, amelyek fogyasztásával érdemes óvatosnak lenni.

A 10 leginkább aggályos adalékanyag

1. E150c - Színezésre használt karamell: Különböző cukrok felhevítésével, esetleg ammóniummal történő kezeléssel állítják elő. Húskészítményekben, mártásokban, sörökben, szószokban, üdítőitalokban fordul elő. Elfogadható napi beviteli mennyiség: 150 mg/kg. A megbízhatósága vitatott, több kutatás is rámutatott, hogy rákkeltő hatása van, patkánykísérletekben pedig bizonyították, hogy képes megváltoztatni a vérképet. A gyártás során melléktermékként esetlegesen keletkező imidazol származék túl nagy mennyiségben káros lehet az immunrendszerre.
2. E102 - Tartrazin, E120 - Kárminsav, kármin, E104 - Kinolinsárga, E124 - Kosnilvörös, E129 - Alluravörös AC: Ezek a színezékek a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhatnak, felnőtteknél allergiát - túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Édesipari termékek, ételízesítők, szószok, üdítőitalok gyártásánál alkalmazzák őket. (Érdekesség, hogy a kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő - ami a bíbortetű nőnemű példányainak szárított testéből áll. Az élelmiszereknek eperszínű árnyalatot ad.)
3. E161g - Kantaxantin színezék: Lila karotinoid pigment, természetes eredetű adalékanyag, amely megtalálható a rákok testében, a lazacban és a flamingó tollában, szintetikus úton is előállítható. Élelmiszerekben nem, de gyógyászati termékekben használják. Nagy mennyiségben májkárosodást okoz a WHO által végzett vizsgálatok szerint.
4. E174 - Ezüst színezék: Csokoládék és édesipari termékek külső bevonatának használják az élelmiszeriparban fényes, szürke színe miatt. A használata aggályos, mert számos enzim működését képes blokkolni, ezért érdemes elkerülni.
5. E127 - Eritrozin színezék: Szintetikus adalékanyag, amely gátolja az idegrendszer megfelelő működését, egyértelműen bizonyították, hogy fokozza a hiperaktív gyerekek viselkedési zavarát.
6. E249-252 - Nitritek és nitrátok: A kálium-nitrit (E249) vitatott biztonságú tartósítószer, amely baktériumok hatására mérgezővé, illetve rákkeltővé válhat. Különféle csomagolt, pácolt húskészítmények gyakori alkotója, felhasználása azt a célt szolgálja, hogy az ételeknek hosszabb távon is megmaradjon élénk színe és frissessége. A kálium-nitrát (E252) károsíthatja a vér oxigénszállító képességét, illetve káros, rákkeltő nitrózaminok szabadulnak fel, ha keveredik a gyomrodban található fehérjékkel.
7. E220 - Kén-dioxid: Tartósítószer, amit borokhoz, konzervek előállításához, aszalt gyümölcshöz, lekvárokhoz, gyümölcslevekhez is gyakran használnak. Már kis koncentrációban is hatással lehet a központi idegrendszerre, és erős allergizáló hatása miatt fejfájást, allergiás, asztmás rohamokat idézhet elő.
8. E284-285 - Borát tartósítószerek: Ezek erősen mérgező adalékanyagok, amiket jelenleg az EU csak a kaviárok tartósításához engedélyez.
9. E621 - Nátrium-glutamát: A legismertebb íz-, illetve ízérzet-fokozó, függőséget okoz, az idegeket károsíthatja, súlyos allergiás reakciókat és migrénes fejfájást válthat ki. Mellékhatásaként jelentkezhet depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalom, az arra érzékenyeknél hátfájás, gyengeség, szív- és érrendszeri problémák. Étvágynövelő hatása van, ami elősegíti az elhízást.
10. E407 - Karragén sűrítőanyag: A vele végzett állatkísérletekben a bélrendszerben gyulladások és fekélyek jelentkeztek.

További 5 adalékanyag, amelyekre még érdemes odafigyelned

• E200-E228 - Tartósítószerek: Az arra érzékenyeknél esetenként súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki.
• E310-E312 - Antioxidánsok: Kontakt dermatitiszt válthatnak ki.
• E338-341, E450-452, E540-544: Foszfáttartalmú savanyító adalékok - Csökkenthetik a szervezet kalcium felvételi képességét. Vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlottak.
• E951 - Aszpartám: Mesterséges édesítőszer, amelyet csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek előállításához alkalmaznak. Fenilketonúriában szenvedők nem fogyaszthatják, mivel a fenilalanin aminosav felhalmozódása a szervezetben súlyosan káros az egészségre. Az még vita tárgya, hogy az aszpartámmal édesített élelmiszerek fogyasztása rákos megbetegedésekhez vezethet-e.
• E952 - Ciklamát - édesítőszer: Nagyobb mennyiségben adagolva kísérleti patkányoknál hólyagrákot idézett elő, ezért számos országban betiltották, más országokban korlátozták használatát.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az egészségügyi kockázatok

A tartósítószerekkel teli élelmiszerekről évtizedek óta azt tartják, hogy növelhetik a rák kockázatát. Nem véletlen, hogy a szakértők szerint jobb, ha az ultrafeldolgozott élelmiszereket - jellemzően azok, amelyek több mesterséges összetevőt tartalmaznak, mint természetest - kiiktatjuk az étrendünkből. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy ezek olyan rákkeltő anyagokat tartalmaznak, amelyek növelik a daganatos megbetegedések kockázatát.

Egy nagyszabású vizsgálat során francia tudósok felfedezték, hogy hat specifikus tartósítószert tartalmazó élelmiszerek gyakori fogyasztása összefüggésben áll a rákos megbetegedések, köztük az emlő- és a prosztatarák magasabb előfordulásával. A tanulmányban a kutatók több mint 105 000, átlagosan 42 éves ember egészségügyi és étkezési szokásait követték nyomon. A több mint hét évet felölelő vizsgálat során 4226 embernél diagnosztizáltak rákot, akik közül több mint 1200 mell-, 500 prosztata- és 350 vastagbélrákban szenvedett. Bár a kutatók azt nem tudják pontosan bizonyítani, miért kapcsolódik a hat tartósítószer a rák magasabb kockázatához, de azt sugallták, hogy egyes vegyületek befolyásolhatják a szervezet immunrendszerének reakcióját a fenyegetésekre, s ezzel potenciálisan kiváltják a rák kialakulását.

Ez a hat tartósítószer okozhat rákot

A tanulmány során a 17 egyedileg vizsgált tartósítószer közül 11-et nem hoztak összefüggésbe a rák előfordulásával. Azoknál az embereknél, akik a maradék hat anyagból sokat vittek be a szervezetükbe, nagyobb volt a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik alacsony mennyiségben fogyasztották.

1. Kálium-szorbát: Süteményekben, mázakban, feldolgozott húsokban és bizonyos ételízesítőkben található. A vizsgálatok szerint 14 százalékkal növelte általánosan a rák kockázatát, és 26 százalékkal az emlőrák kockázatát.
2. Szulfitok: Gyakran használják péksüteményekben, például kekszekben és bizonyos gabonapelyhekben, valamint palackozott gyümölcslevekben és kolbászokban. Összességében 12 százalékkal növelték a rák kockázatát.
3. Nátrium-nitrát: Feldolgozott húsokban, például a szalonnában és a szalámiban található. 32 százalékkal növelte a prosztatarák kockázatát.
4. Kálium-nitrát: Húskészítmények, sajtok és halkészítmények tartósítására használják. 13 százalékkal növelte az általános rák és 22 százalékkal az emlőrák kockázatát.
5. Acetátok: A feldolgozott húsokban, pékárukban és készételekben található. Ezek fogyasztása a rák 15 százalékos, az emlőrák 25 százalékos fokozott kockázatával jártak együtt.
6. Ecetsav: Nagyobb fogyasztásával járó bármilyen rák kockázatának növekedése 12 százalék volt, de ez az érték akár egy százalék is lehet.

Ahogy az ecetsav esetében is látjuk, pánikra nincs ok, és ezt a kutatók is megerősítették: a talált összefüggések általában szerények voltak, és a hibahatárok azt jelentik, hogy a valódi hatás nagyon kicsi lehet. Ezek nagy mennyiségben való fogyasztása azonban a rák kockázatát is növeli.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) kategóriái a NOVA osztályozási rendszer szerint

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket (UPF) brazil kutatók határozták meg, akik megalkották a NOVA osztályozási rendszert. Ez az élelmiszereket a feldolgozottságuk mértéke alapján csoportokba sorolja. A legtermészetesebb élelmiszerek az 1. csoportba, míg a leginkább feldolgozottak a 4. csoportba tartoznak.

• 1. csoport: Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek

  • zöldségek és gyümölcsök (friss vagy fagyasztott)
  • szárított gyümölcsök hozzáadott cukor, méz vagy olaj nélkül
  • gabonafélék és hüvelyesek (csicseriborsó, lencse)
  • hús, baromfi, hal, tenger gyümölcsei, tojás
  • hozzáadott cukor nélküli tej
  • natúr joghurt hozzáadott cukor nélkül
  • diófélék és magvak
  • fűszerek és gyógynövények
  • tea, kávé, víz

• 2. csoport: Feldolgozott kulináris alapanyagok

  • jódozott só
  • sózott vaj
  • nádból vagy cukorrépából származó cukor és melasz
  • lépekből kinyert méz
  • juharfákból készült szirup
  • olívaolajból vagy magvakból préselt növényi olajok
  • vaj és szalonna tejből és sertéshúsból
  • kukoricából és más növényekből kivont keményítők
  • növényi olajok hozzáadott antioxidánsokkal
  • ecet hozzáadott tartósítószerekkel

• 3. csoport: Feldolgozott élelmiszerek

  • konzerv zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek
  • gyümölcsök szirupban
  • sózott vagy cukrozott diófélék és magvak
  • sózott, pácolt vagy füstölt húsok
  • konzerv hal
  • kézműves kenyerek és sajtok

• 4. csoport: Ultrafeldolgozott élelmiszerek

  • üdítők és gyümölcslevek
  • édesített joghurt
  • édes vagy sós csomagolt rágcsálnivalók (pl. sütemények)
  • cukorkák és süteménykeverékek
  • tömeggyártott csomagolt kenyerek és zsemlék
  • margarinok és kenhető anyagok
  • reggeli gabonapelyhek
  • müzli- és energiaszeletek
  • energiaitalok
  • instant levesek, szószok és tészták
  • baromfi- és halfalatkák, hot dogok
  • számos melegítésre kész termék: előre elkészített piték, tészták és pizzaételek

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyűjtőfogalom minden olyan ehető terméket jelöl, amely színezékekkel, édesítőszerekkel és tartósítószerekkel készült, és meghosszabbítja az eltarthatóságot. A készételek, a fagylalt és a ketchup a legkedveltebb példák az UPF gyűjtőfogalom alá tartozó termékekre.

Mesterséges tartósítószerek és a bélflóra

A modern élelmiszer-termelésben a mesterséges tartósítószerek széles körben alkalmazottak, mivel hatékonyan meghosszabbítják az eltarthatóságot. Azonban ezeknek a szereknek nem csak pozitív hatásai vannak; egyre több kutatás mutat rá arra, hogy fogyasztásuk befolyásolhatja az emberi szervezetet, különösen a bélflórát.

A mesterséges tartósítószerek olyan kémiai adalékanyagok, amelyeket az élelmiszeriparban használnak a termékek eltarthatóságának növelésére. Azonban éppen ez a széles spektrumú antimikrobiális hatásuk okozza a problémát az emberi szervezetben: amikor elfogyasztjuk őket, nem különböztetik meg a káros és a hasznos baktériumokat. A bélflóra, vagy más néven gut mikrobióta, trillió számú mikroorganizmusból áll, amelyek szimbiózisban élnek velünk. Ezek a baktériumok segítik az emésztést, vitaminokat termelnek. A mesterséges tartósítószerek azonban, mivel antimikrobiálisak, nem csak az élelmiszerekben lévő baktériumokat pusztítják, hanem a bélben lévőkre is hatnak. Tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos tartósítószerek, mint a nátrium-benzoát vagy a poliszorbátok, megváltoztathatják a mikrobióta összetételét, csökkentve a hasznos baktériumok (pl. Lactobacillus, Bifidobacterium) számát.

Kutatások szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakori adalékanyagok hosszú távon hozzájárulhatnak krónikus gyulladásokhoz és metabolikus szindrómához. A bélflóra károsodása, azaz a diszbiózis, számos tünetet és hosszú távú egészségügyi problémát okozhat. Rövid távon tünetek lehetnek a puffadás, hasmenés, székrekedés, gázosodás és hasi fájdalom, mivel a mikrobióta egyensúlyhiánya zavarja az emésztést. Krónikus esetekben megjelenhet fáradtság, bőrproblémák (pl. ekcéma, pattanások) és hangulatzavarok. Hosszú távon a diszbiózis összefügg krónikus betegségekkel: gyulladásos bélbetegségekkel (IBD, pl. Crohn-betegség), elhízással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri problémákkal, sőt rákkal. Például a kis bél bakteriális túlszaporodása (SIBO) súlyvesztést és tápanyaghiányt okozhat.

A legártalmasabb tartósítószerek a bélflóra szempontjából

Nem minden tartósítószer egyformán káros, de néhányuk kiemelkedő kockázatot jelent:

• Nátrium-nitrát és -nitrit (E250-E251): Húsokban használatosak, de rákkeltő nitrozaminokat képezhetnek, növelve a rák kockázatát, és zavarhatják a pajzsmirigy működését.
• Propil-parabén (E216): Hormonális zavarokat idézhet elő.
• Nátrium-benzoát (E211): Hiperaktivitást okozhat gyerekeknél, és DNS-károsító hatású lehet.
• Brómzott növényi olaj (BVO) és kálium-bromát (E924): Idegrendszeri problémákat és rákot okozhatnak; néhány országban tiltottak.
• Karboximetil-cellulóz (E466) és poliszorbátok (E433): A bélflórát különösen károsítják, gyulladást okozva.

Természetes alternatívák a tartósításra

Szerencsére léteznek természetes alternatívák a mesterséges tartósítószerek helyett.

• Fermentálás: Például a savanyú káposzta vagy joghurt készítése, hasznos baktériumokat (pl. Lactobacillus) használ a romlás megelőzésére, miközben probiotikumokat termel.
• Szárítás (dehidratálás): Eltávolítja a vizet, így a mikroorganizmusok nem szaporodnak; gyümölcsökben, zöldségekben bevált.
• Sózás és cukrozás: Ozmózissal vonja el a vizet, mint a sózott halaknál.
• Befőzés (canning): Hőkezeléssel sterilizál.
• Fagyasztás: Lassítja a folyamatokat.

A probiotikumok szerepe az ultrafeldolgozott élelmiszerek korában

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) - mint a chips, üdítők, készételek - tele vannak adalékanyagokkal, amelyek károsítják a mikrobiótát, csökkentve a diverzitást és növelve a gyulladást. Ez metabolikus betegségekhez vezethet, mint elhízás vagy cukorbetegség. A probiotikumok - élő hasznos baktériumok - helyreállíthatják az egyensúlyt, javítva az emésztést, immunrendszert és mentális egészséget. Különösen hangsúlyozzuk a probiotikumok fontosságát: ezek nem csupán helyreállítják a mikrobiótát, hanem erősítik az egészséget egy olyan világban, ahol az ultrafeldolgozott élelmiszerek dominálnak.

A cékla: egy szuperélelmiszer tartósítószerek nélkül

A jellegzetes bíbor színű gyökérzöldség, a cékla az elmúlt években kétségkívül az egyik legnépszerűbb élelmiszerré vált - nem csoda, hogy „superfood”-ként hivatkoznak rá. A cékla májvédő és májtisztító táplálékként is ismert. A céklalé alacsony kalóriatartalmú ital elenyésző zsírtartalommal. A céklalé az elmúlt néhány évben nagy népszerűségnek örvendett a sportolók körében, mivel azt állították, hogy jótékony hatással van az állóképességre és az energia raktározásra is. De vajon tudományosan alátámaszthatók ezeket az állítások?

A céklalé egy tápanyagban gazdag, mélyvörös zöldséglé, amelyet nyers céklából készítenek. Az ízét jellemzően földesnek és enyhén édesnek írják le. A boltban kapható fajták általában hidegen sajtoltak, és átlagosan 1500-2000 forintba kerülnek palackonként, attól függően, hogy hol szerezzük be. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) adatai szerint közel 240 ml céklalé a következőket tartalmazza.

A cékla jótékony hatásai

A cékla talán legértékesebb tulajdonsága a szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása. A gyökérben található természetes nitrátok a szervezetünkben nitrogén-monoxiddá alakulnak át, amely az érfalak simaizomzatát ellazítja, javítva ezzel a véráramlást és csökkentve a vérnyomást. „A céklalében lévő nitrátok és polifenolok segítenek ellazítani az ereket, így azok meg tudnak nyílni a nagyobb véráramlás befogadására.” A hatás nem csupán átmeneti - rendszeres fogyasztással tartós vérnyomáscsökkentést érhetsz el. Ez különösen értékes azoknak, akik határérték körüli hipertóniával küzdenek, vagy szeretnék csökkenteni a gyógyszeres kezelés szükségességét. Hogy pontosan mennyi céklalevet kell naponta meginni ahhoz, hogy a vérnyomáscsökkentő előnyöket élvezhessük, még vita tárgya.

A cékla intenzív bíborvörös színét adó betalain vegyületek nem csupán festékanyagok, hanem potens gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással rendelkeznek. Ezek a különleges molekulák képesek semlegesíteni a szervezetben keletkező szabad gyököket, amelyek a sejtek öregedéséért és számos krónikus betegség kialakulásáért felelősek. Az immunrendszer támogatásában is jelentős szerepet játszanak ezek a vegyületek, mivel csökkentik a krónikus, alacsony szintű gyulladást, amely hosszú távon kimerítené védekező rendszerünket.

„Antioxidánsokat, kvercetint és resveratrolt is tartalmaz, amelyek jótékonyan hatnak a mitokondriumokra, a sejtek erőművére.”

• Javíthatja a sportteljesítményt: A sportolók számára a céklalé egy természetes teljesítményfokozó megoldást kínálhat. Spano szerint az idősebbek nagyobb valószínűséggel vehetnek észre teljesítménybeli előnyöket, ha edzés előtt céklalevet fogyasztanak. Az élsportolók kevésbé vehetik észre ezeket az előnyöket, ezért nekik érdemes várniuk az edzés utánig.
• Jótékonyan hathat az agy egészségére: Néhány tanulmány arra utal, hogy a cékla segíthet az agy egészségének támogatásában, bár ezen a területen még több kutatásra van szükség. „Az erek ellazulása az agy vérkeringését is fokozza.” A cékla különleges betanin vegyülete képes átjutni a vér-agy gáton, ahol közvetlen antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. Ez hosszú távon védelmet nyújthat a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór.
• Májegészség támogatása: „A betainról ismert, hogy hatással van a májra és támogatja annak egészségét” - mondja Jones. Egyes tanulmányok szerint a betain véd az alkohol okozta hepatikus steatosis, azaz a zsír felhalmozódása ellen a májsejtek alatt.

Céklafogyasztás és alkalmazása

A cékla gyógyerejének kiaknázásához nem kell bonyolult eljárásokat alkalmaznod - a mindennapi konyhai gyakorlatba könnyen beépíthető ez a sokoldalú zöldség. A céklalé az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a gyökér értékes nitrátjait és más vízoldékony hatóanyagait koncentrált formában juttasd a szervezetedbe. A frissen préselt céklalé azonnali vérnyomáscsökkentő és energetizáló hatással bír.

Ha még nem szoktunk hozzá a cékla jellegzetes ízéhez és rendszeres fogyasztásához, kezdetben érdemes lehet egy kisebb adaggal próbálkozni. A céklalé a fogyasztása után 2-3 órával, 24 órán keresztül fejti ki hatását. Nincs kőbe vésett szabály arra vonatkozóan, hogy mikor kell a céklalevet fogyasztani, tulajdonképpen bármikor lehet. Ha pedig a nap folyamán nem volt lehetőség a céklalé fogyasztására, akkor este is be lehet pótolni. A céklalé biztonságos adagolására vonatkozóan nincs hivatalos ajánlás. Azonban érdemes kiemelni, hogy a céklafogyasztás a vizeletet és a székletet vörösre, rózsaszínűvé színezheti. Több tanulmány is kimutatta, hogy napi egy csésze céklalé fogyasztása általában nem mutat negatív hatásokat. Bizonyos egészségi állapotú embereknek azonban óvatosan kell eljárniuk.

Célzott alkalmazás és kombinációk

• Vérképzés fokozása: A cékla kettős módon támogatja a vérképzést: egyrészt jelentős vastartalma közvetlenül hozzájárul a vörösvérsejtek képződéséhez, másrészt magas C-vitamin tartalma javítja a vas felszívódását. Vérszegénység esetén érdemes háromhetes céklakúrát tartanod: reggelente éhgyomorra fogyassz 200 ml friss céklalevet, amelyhez adj hozzá fél citrom levét a vasfelszívódás fokozásához. A kúra második hetétől egészítsd ki napi egy evőkanál fekete szezámmaggal, amely további vasat és cinket biztosít. A harmadik héten adj hozzá egy teáskanál sörélesztőpelyhet, amely B-vitaminokban gazdag, és tovább támogatja a vérképzést.
• Agyi egészség támogatása: Az agyi egészség támogatásához készíts reggeli céklás-áfonyás smoothie-t, amelyhez adj egy teáskanál MCT-olajat és egy csipet kurkumát.
• Gyulladáscsökkentés és energizálás: A gyógyhatás fokozásához kombináld a céklalevet más gyógyhatású növényekkel. A céklás-gyömbéres shot kiváló gyulladáscsökkentő koktél, amely reggel fogyasztva energizál, és támogatja az emésztőrendszer működését.
• Immunerősítés: Immunerősítéshez készíts céklás-feketeretek-alma keveréket, ami különösen a téli hónapokban lehet értékes a családod számára.
• Hormonális egyensúly menopauza idején: Menopauza idején napi 150 ml céklalé és 1 evőkanál őrölt lenmag keveréke hatékony kombinációt alkot - a cékla nitrátjai javítják a keringést, míg a lenmag lignánjai ösztrogénszerű hatást fejtenek ki. A céklás-gránátalmás-maca smoothie (100 ml céklalé, 100 ml gránátalmalé, 1 teáskanál macapor) kifejezetten a hormonális egyensúly támogatására szolgál.
• Nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) kezelése: NAFLD esetén 12 hetes céklakúra javasolható: az első 4 héten napi 200 ml céklalé, a második 4 héten napi 200 ml fermentált céklalé, az utolsó 4 héten pedig napi 100 ml céklalé és 1 evőkanál máriatövis kivonat kombinációja. Ezt a protokollt érdemes alacsony szénhidráttartalmú étrenddel és rendszeres testmozgással kombinálni a maximális hatás érdekében.
• Izomláz és regeneráció: Edzés után 30 percen belül fogyassz 300 ml céklalevet, amelyhez adj hozzá 20 g tejsavó fehérjét és egy banánt. Különösen hatékony a céklás-meggyes-gyömbéres regenerációs ital (200 ml céklalé, 100 ml meggylé, 5 g reszelt gyömbér). Ez a keverék 25-30%-kal csökkentheti az izomláz időtartamát és intenzitását.

A cékla rákellenes tulajdonságai

Sajnos a cékla nem tartalmaz tartósítószert, de számos rákellenes egészségügyi előnye van. A cékla magas antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz, amelyek a vizsgálatok szerint, csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát. Feltűnő vörös színét a betacianinból nyerik, egy növényi pigment, mely segíthet megvédeni a sejteket, a káros rákkeltő anyagoktól. Ezenkívül a céklában található magas szintű egyedi rost, hozzájárul a vastagbélrák kialakulásának csökkentéséhez.

Cékla a szem egészségéért

A cékla zöldje jó luteinforrás, antioxidáns, amely segít megvédeni a szemet a korral járó makula degenerációtól és a szürkehályogtól. Sokféle fitokemikáliát is tartalmaznak, amelyek javíthatják a szemek és az idegszövetek egészségét. A fitokemikáliák, a növényekben természetes úton megtalálható bioaktív vegyületek, adják a színt, az ízt és illatot.

Fontos tudnivalók és óvintézkedések

A cékla magas oxalát tartalmú, ami hozzájárulhat a köszvényhez, az ízületi gyulladás egyik típusához, amely akkor alakul ki, ha túl sok húgysav halmozódik fel a szervezetben. Ilyenkor a húgysav kristályai - fájdalmas gyulladást okozva - lerakódnak az ízületekben. Schimmelpfenning azt is javasolja, hogy azok, akik a vércukorszint szabályozására összpontosítanak, inkább egész céklát fogyasszanak, mint levet. „Túlzott fogyasztás esetén az alacsony vérnyomású embereknél előfordulhat, hogy a vérnyomásuk túl alacsonyra esik, ezért óvatosnak kell lenniük” - teszi hozzá Wiemann.

A cékla komplex hatást gyakorol a pajzsmirigyre, ami állapotodtól függően lehet előnyös vagy óvatosságra intő. Alulműködő pajzsmirigy (hipotireózis) esetén a cékla goitrogén vegyületei - amelyek gátolhatják a jód beépülését a pajzsmirigyhormonokba - problémát jelenthetnek nagyobb mennyiségben. Ilyen esetben a főtt cékla biztonságosabb választás, mivel a hőkezelés 30-50%-kal csökkenti a goitrogének aktivitását. Ezzel szemben Hashimoto-tireoiditisz esetén a cékla betalain vegyületei kifejezetten előnyösek lehetnek, mivel csökkentik az autoimmun gyulladást a pajzsmirigyben. Pajzsmirigy-túlműködésnél (hipertireózis) a cékla jódtartalma miatt óvatosság javasolt.

Cékla tárolása és adagolása

A cékla gyógyhatása nagyban függ annak minőségétől és frissességétől. Vásárláskor válaszd a kemény, sima felületű, sérülésmentes példányokat. A friss cékla levelei élénkzöldek és rugalmasak - ha a levelek is megvannak, ez jó minőségi mutató. A hatóanyagok megőrzéséhez megfelelő tárolásra van szükség. A céklát a levelektől megtisztítva, de mosatlanul tárold hűvös, sötét helyen vagy a hűtőszekrény zöldségtárolójában. A nyers cékla így akár 3-4 hétig is megőrzi tápértékét. A már feldolgozott céklakészítményeket - különösen a céklalevet - légmentesen záródó üvegben tárold, és 24 órán belül fogyassza el, mivel a nitrátok és az enzimek gyorsan lebomlanak levegő hatására.

A cékla gyógyászati alkalmazásánál fontos a megfelelő adagolás. Vérnyomáscsökkentő hatáshoz napi 200-300 ml céklalé vagy egy közepes (kb. 200 g) főtt cékla fogyasztása javasolt. Sportteljesítmény fokozásához 400-500 ml céklalevet érdemes fogyasztanod 2-3 órával a terhelés előtt.

Gyermekbarát céklakészítmények

A gyermekek immunrendszerének támogatására több gyermekbarát céklakészítmény is kiválóan alkalmas. A céklás-mézes-málnás nyalóka különösen népszerű a kisebbek körében - készítéséhez főzz össze 100 ml céklalevet 2 evőkanál mézzel és 50 g málnával, majd öntsd jégkocka formákba, és helyezz bele fagylaltpálcikát. Iskoláskorú gyermekeknek készíthetsz céklás szuperhős golyókat: keverd össze a főtt, pürésített céklát zabpehelyliszttel, kakaóporral, mézzel és egy kevés kókuszolajjal, majd formázz belőle golyókat és forgasd őket kókuszreszelékbe. Ez tökéletes immunerősítő uzsonna a téli hónapokban.

Receptajánló: Céklás sütemény

Eszter amellett, hogy táplálkozási tanácsadó, vegyészmérnök, rendszeresen sportol, hobbifutó, és csoportos fitness instruktor, elkötelezett céklarajongó is. Íme egy receptje:

Hozzávalók:

• 2 fagyasztott (vagy friss) cékla (érdemes kisebbeket választani)
• Sütőtök
• Banán
• Csicseriborsó lé / tojásfehérje
• Liszt
• Kakaópor
• Szilva (díszítéshez)

Elkészítés:

1. A céklákat alufóliába csavarjuk.
2. A sütőtököt felvágjuk, és a becsomagolt céklákkal együtt 45-60 perc alatt 200 fokon megsütjük. Hagyjuk őket kihűlni, majd meghámozzuk.
3. A felolvadt banánnal együtt késes aprítóban pépesítjük a zöldségeket.
4. A csicseriborsó levét/tojások fehérjét habbá verjük.
5. Egy spatula segítségével összekeverjük a zöldséges gyümölcspürét a többi hozzávalóval (liszt, kakaópor, stb.), majd óvatosan beleforgatjuk a habot.
6. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a masszát, a tetejét szilvával díszítjük.
7. 180 fokon légkeveréses sütőben 45-55 perc alatt készre sütjük, közben tűpróbával ellenőrizzük. Vigyázzunk, hogy ne száradjon ki.
8. Ropotgép segítségével leturmixoljuk a hozzávalókat.

tags: #a #ceklaban #levo #tartositoszer #karos