A spárga, a tavasz és a nyár eleji konyha egyik legkedveltebb zöldsége, számos ételben felhasználható, és alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrázók számára is ideális választás. A zöldségek és az egészségesség fogalma időtlen idők óta összefonódik, státuszuk gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlenné vált, az esetek többségében teljesen indokoltan. Az ember manapság állandóan arra törekszik, hogy az étrendje minél több zöldséget tartalmazzon, hiszen azok egészségesek, tele vannak tápanyaggal és élelmi rostokkal, ellenben kalóriatartalmuk általában alacsonyabb.
Generációk sora nőtt fel úgy, hogy gyerekként nem kaphatott desszertet addig, míg meg nem ette a tányérjára pakolt zöldséghalmot, majd jött a zöld turmixok időszaka, és a táplálkozástudósoktól is állandóan azt halljuk, hogy az egészségünk fenntartásához elengedhetetlen a napi 3-5 alkalommal való zöldségfogyasztás.
Bár a spárga kétségtelenül a modern konyha egyik sztárja, sokak számára a tavasz egyik legjobban várt íze, felmerül a kérdés, hogy vajon okozhat-e emésztési problémákat, például hasmenést.
Mi okozhat hasmenést?
Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha valakinek naponta háromnál többször van széklete, és az a megszokottnál hígabb. Hasmenésünk sok mindentől lehet: gyomorrontás, stressz, krónikus betegségek. Gyakran azonban nem más áll a háttérben, mint olyan ételek, melyek irritálják a bélrendszert. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat - igaz, mindenkinél más okozhat hasmenést! Nem csak vírusok, baktériumok, vagy ételintolerancia okozhat hasmenést, hanem bizonyos ételek túlzott, vagy nem megfelelő fogyasztása is. A hasmenést kiváltó ételek és ételcsoportok egyénenként eltérőek lehetnek. A dobogósok közé tartoznak a tejtermékek, a fűszeres ételek és bizonyos zöldségek.
Klinikai kutatások szerint bizonyos ételek elfogyasztása hasmenést válthat ki azoknál az embereknél is, akik egyébként nem szenvednek ételintoleranciától vagy ételallergiától. Ezekért gyakran olyan élelmiszerek felelősek, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak erőteljes fűszereket, mesterséges adalékanyagokat, mint például szintetikus édesítőszereket, vagy olajokat.
Gyakori bélrendszeri irritáló ételek:
Olajban sült ételek: A zsíros, olajos fogások (különösen azok, amelyek alaposan megszívják magukat, például a helytelen elkészítési technika miatt) irritálhatják az emésztőrendszert és hasmenést okozhatnak. Az arra hajlamosaknál szintén problémásak lehetnek a sűrű, gazdag mártások, a zsírosabb húsok, a vajjal, tejszínnel készült krémes desszertek, sütemények.
Cukorpótlók, mesterséges édesítőszerek: Bizonyos mesterséges édesítőszerek, illetve cukorhelyettesítők nem emészthetőek, vagy csak nehezen tudja őket feldolgozni a szervezetünk, ezért hasfájást, görcsöket és hasmenést okozhat a fogyasztásuk. Az egyik olyan édesítő, mellyel gyakran van probléma, a szorbitol.
Hüvelyesek és káposztafélék: A bab, a lencse, a káposzta, a karfiol, a brokkoli sok ember számára problémás ételek, ugyanis olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket nem tudunk megemészteni. Ezek puffadást, hasi görcsöket, hasmenést okoznak. Szintén hasfájáshoz vezethet a túl magas rosttartalom. Ha nem akar hasmenést, óvatosan a hüvelyesekkel!
Fűszeres ételek: A túl fűszeres fogások nemcsak a bélrendszert irritálhatják. A hasmenés mellett gyomorégést is okozhatnak, különösen akkor, ha sokat eszünk belőlük. Ha tehetjük, a fűszeres fogások elfogyasztása és a lefekvés előtt legyen legalább három óra. A fűszeres ételek fogyasztása a hasmenés egyik leggyakoribb oka. Ez kiváltképp igaz olyan fűszerek esetében, melyekhez szervezetünk nincs hozzászokva. Gondoljunk csak a chilli paprikára és a hazánkban is egyre népszerűbb curry fűszerkeverékek változataira. A chilliben is megtalálható kapszaicin nem csak a paprika csípős ízéért felelős. Klinikai kutatások beszámolói szerint míg a kapszaicin számos egészségügyi előnnyel járhat, például fájdalomcsillapítóként hathat ízületi panaszok esetén, ám erős gyomornyálkát irritáló hatással is bír. Az irritáció csillapítására és a bélfal regenerálására kiváló választás a Mannavita Gránátalma Gyümölcslé, illetve a Mannavita Aloe Vera Ital. A Mannavita Colonum Béltisztító Por ezekkel egyidejűleg is alkalmazható.
Tejtermékek: Ha a tej, a sajtok, a tejszín, a túró vagy az ezekkel készült ételek elfogyasztása után tör ránk a hasmenés, a puffadás és a hasi görcsök, akkor lehetséges, hogy laktózintoleranciában szenvedünk. Ez a betegség a laktázenzim hiányát jelenti, így a szervezetünk nem tudja megemészteni a laktózt, vagyis a tejcukrot. Teljesen kiiktathatjuk az életünkből a tejtermékeket, helyettesíthetjük őket laktózmentes termékekkel, de megpróbálhatunk gyógyszertárban kapható laktáztablettát is szedni. Gyakran a család több tagja is érzékeny lehet a tejben és tejtermékekben található laktózra. Mivel felnőttkori kialakulása sem ritka, ezért sokakban fel sem merül, hogy laktózintoleranciától szenvednek. A laktózintolerancia az jelenti, hogy szervezetünkben nincsenek meg azok az enzimek, amelyek képesek lebontani a tejtermékek bizonyos cukrait.
Koffein: A kávéban, a teában és a csokoládéban is természetesen megtalálható, nootropikumként is ismert koffein stimulánsként hat egész szervezetünkre.
Alkohol: Ha egy kicsit felöntesz a garatra, másnap biztosan nem csodálkozol, ha gyakrabban mész vécére - ez egy természetes következménye az alkoholfogyasztásnak, hiszen az alkohol maga felgyorsítja az emésztést, és irritálja a bélrendszert.
A zöldségek és az emésztés: Mikor legyünk óvatosak?
A zöldségek egészségre gyakorolt jótékony hatásai széles körben ismertek, azonban vannak olyan esetek, amikor a zöldségekkel sem árt az óvatosság. Arról persze tudunk, hogy bizonyos diétákban - többek között például diabétesz vagy egyes autoimmun betegségek esetén - egyes zöldségfélékkel vigyázni kell, de ha az egészségi állapotunk miatt nem is vagyunk feltétlenül ennyire korlátozva, alapvetően akkor is érdemes odafigyelni néhány dologra. Azok, akik egészségesek, sokszor nem is gondolnak erre.
Problémás zöldségek:
Hagymafélék: A hagymafélék általában megosztóak: az ember vagy imádja őket, vagy szinte rájuk sem bír nézni. Ha azonban valakinek gyomorbántalmai vannak, jó, ha odafigyel a hagymafogyasztásra. A hagyma ugyanis fruktánt (inulint) tartalmaz, ami egy ismert poliszacharid, és ami enyhe-súlyos fokozatú emésztőrendszeri problémákat okozhat.
Burgonya: A krumpli olyannyira szerves része sokunk mindennapi életének, hogy a róla való lemondás valódi kínnak tűnhet. Ám ha hihetünk a Harvard School of Health tudósainak - akik egyébként mégcsak zöldségnek sem tekintik a krumplit - a burgonya olyan szénhidrátokban gazdag, amelyek nagyon gyorsan megemelik a vércukor- és inzulinszintet, majd ugyanilyen gyorsan le is ejtik. A fent említett Harvard-tanulmány összességében arra jutott, hogy a keményítőtartalmú zöldségek, amilyen például a kukorica vagy a burgonya rendszeres fogyasztása hízáshoz vezethet.
Paradicsom: Álljon meg a menet, mondhatják sokan, a paradicsom igazából egy gyümölcs! Nos, botanikai értelemben véve ez igaz, azonban táplálkozástudományilag a gyümölcs kifejezést általában olyan édes termésekre használják, amelyeket leggyakrabban desszertek készítésére használnak a konyhában, míg a zöldség megnevezést azokra szokás alkalmazni, amelyek fruktóztartalma a gyümölcsökhöz viszonyítva alacsonyabb. Éppen ezért a botanikai értelemben gyümölcs kategóriába tartozó paradicsomot, padlizsánt vagy sütőtököt a táplálkozástudósok inkább zöldségként tartják számon. A friss paradicsom tele van értékes tápanyagokkal, többek között rákellenes antioxidánsokkal, de ha a mi kedvencünk inkább a konzerv változat, akkor épp az ellenkező hatást erősítjük. Ezért, ha paradicsomról van szó, a friss a jobb, a megfőzött-megsütött pedig talán még annál is jobb választás. „Megfőzve a paradicsom likopintartalma valójában még növekszik is, így tovább javul amúgy is remek rák- és szívbetegség-megelőző hatása” - magyarázza Maat van Uitert.
Padlizsán: A laktató padlizsánt gyakran használják húsok kiváltására. Azonban nem árt tudni, hogy kalóriatartalmának nagy része valójában cukor, fehérjetartalma pedig viszonylag alacsony. Ráadásul a padlizsán - a paprikával, burgonyával, dohánnyal, paradicsommal együtt - magas szolanintartalma miatt egészségügyi szempontból sem a legjobb választás. A szolanin egy, a burgonyafélékben megtalálható kesernyés ízű, mérgező glikoalkaloid, amelyet a növények általában védekezési mechanizmusok részeként termelnek. Nagyobb mennyiségben fogyasztva ezek a növények komoly gyomorbántalmakat is okozhatnak. A padlizsánban kalcium oxolátok is vannak, amelyek - ugyancsak nagyobb mennyiségben fogyasztva - növelik a vesekövek kialakulásának kockázatát.
Sütőtök: A jó hír az, hogy a sütőtök az egyik legfinomabb, legsokoldalúbb zöldségünk (gyümölcsünk), ami tele van rosttal, káliummal, C-vitaminnal. Szerencsére nem is a tápértékével van a gond, inkább a megjelenésével. A kerekded forma és a vastag héj ugyanis az avatatlan kezek alatt, a feldolgozás során igazi időzített bombává válhat.
Kukorica: Bár a kukorica remek lutein-, vas-, kálium- vagy B-vitaminforrás, nem árt, ha odafigyelünk, mennyit fogyasztunk belőle. Egy másik harvardi tanulmányban az olvasható, hogy azok, akik az optimálisnál több kukoricát esznek, hajlamosabbak a súlygyarapodásra - még a burgonyával vagy a borsóval összevetve is, nagyobb mértékben. Ennek legfőbb oka, hogy a kukoricának magas az úgynevezett glikémiás indexe, ami azt jelenti, hogy a fogyasztása gyakorlatilag az egekbe röpíti a vércukorszintet, az pedig azzal jár, hogy az ember egészségtelen ételek után kezd epekedni.
Zöldborsó: A zöldborsó glikémiás indexe a kukoricához hasonlóan magas, ahogyan a fitáttartalma is, így a fogyasztásukkal okozott az élettani hatások is hasonlóak. Emellett, hüvelyesként a borsónak van egy olyan tulajdonsága is, hogy az elfogyasztása akadályozza a fehérjék optimális felszívódását - ez végső soron ahhoz vezethet, hogy a szervezet bizonyos enzimek túltermelésébe kezd, amelynek következménye allergiás reakció vagy gyulladás is lehet. Ugyancsak hüvelyes mivolta a felelős azért, hogy az arra érzékenyek esetén a fogyasztása felfúvódással, diszkomfort-érzéssel jár.
Bab: Bár kiváló fehérje- és rostforrás, a babot - akár nyersen, akár főzve, sütve - némely táplálkozástudós amúgy is fenntartásokkal kezeli a fogyasztása során gyakran fellépő felfúvódás, illetve egyéb kellemetlen, gyomortáji tünetek miatt. Egyes babok ugyanis, például a fehér és vörös vesebab, nyersen egy természetes toxint tartalmaznak. Ez a lektinek csoportjába található toxin a szervezetbe jutva gyomorbélhurutot okozhat, amelynek indító tünete a hányinger, hányás lehet, amit néhány óra múlva akár komolyabb gyomorfájdalom és hasmenés is követhet - jó tudni, hogy ezeket a tüneteket már négy apró, nyers babszem is előidézheti. Hogy mindezt elkerüljük, a babot legalább 10 percen keresztül kell forralni. Fontos, hogy a víz valóban forrjon, mert az alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléssel valójában csak rontunk a helyzeten.
A spárga: Tápanyagtartalom és egészségügyi előnyök
A spárgát a zöldségek királynőjének is nevezik. Többek között XIV. Lajos francia király kedvence volt. Szezonja hazánkban április végétől májuson át júniusig tart. A tavaszi, nyár eleji konyha egyik legnépszerűbb zöldsége a spárga, számos formában elkészíthető: levesben, meleg salátaként, tésztaételekben és rizottóban is megállja a helyét. Az alacsony kalóriatartalmú, zsenge spárga tökéletes választás azok számára is, akik fogyókúráznak.
A spárga tápanyagprofilja:
A közönséges spárga (Asparagus officinalis) kiválóan beleillik az egészséges étrendbe, lévén kevés kalóriát, viszont annál több rostot tartalmaz, valamint számos vitamin, ásványi anyag és fitonutriens található benne.
- Vitaminok: Gazdag B-, C- és E-vitaminban, valamint A-vitaminban, folsavban (B9-vitamin). A zöld spárga klorofillban is bővelkedik. A spárgának magas az A-vitamin antioxidáns tartalma (25% RDA / 100 gramm), bővelkedik K-vitaminban (35% -os RDA / 100 gramm, és mérsékelt a C-vitamin-szintje. Az összes B-komplex vitamint megtalálható benne, beleértve a niacint, pantoténsavat, piridoxint, riboflavint és tiamint.
- Ásványi anyagok: Jelentős mennyiségben tartalmaz vasat, káliumot, foszfort, magnéziumot, rezet, szelént, cinket és mangánt. Kb. 4% káliumot és szinte ugyanannyi nátriumot tartalmaz, ami jó hatással van a magas vérnyomásban szenvedő egyéneknek.
- Fitonutriensek: Ide tartoznak az olyan színanyagok, mint az antociánok és a karotinoidok, valamint a flavonoidok, melyek íz- és színanyagok is, továbbá szaponinokat is tartalmaz, amelyek habképző anyagok, ízük többnyire kesernyés.
- Rostok: Bőségesen tartalmaz növényi rostokat, miközben rendkívül alacsony kalóriatartalmú, így nem véletlenül vált a fogyókúrázók egyik kedvenc tavaszi eledelevé. Az emészthetetlen növényi rostok javítják az emésztést, ezáltal támogatva a bélrendszer egészségét.
A spárga egészségügyi előnyei:
Bár közvetlenül a spárga egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban tudományos vizsgálatokat még nem folytattak, de a benne lévő anyagokról tudjuk, hogy előnyösek a máj és az immunrendszer működése szempontjából, valamint csökkentik a gyulladásokat és az oxidatív stresszt. Ez a gazdag összetétel teszi a spárgát egészségvédő szuperélelmiszerré, amely több irányból támogatja szervezetünk működését.
- Rák megelőző hatás: A spárga egészségre gyakorolt hatása nagyrészt a gyökerek szaponinjainak tulajdonítható, de ezeket a szaponinokat a hajtásokban is meg lehet találni. A szaponinok gyulladásgátló hatással rendelkeznek. A kutatások kimutatták, hogy a hajtások fitokémiai és antioxidáns tulajdonságai megakadályozzák a rákos sejtek kialakulását.
- Bélrendszeri egészség: A spárga egy egyedi inulin nevű szénhidrátot tartalmaz, amely nem emészthető a bélrendszer felső traktusában, hanem a vastagbélbe kerül, ahol az ott lakó baktériumok (Bifidobaktériumokat és Lactobacillusokat) felbontják. Ezek a baktériumok inulint használnak táplálékként, hogy növekedjenek és szaporodjanak, ezáltal csökkentve a vastagbélrák és az allergiák kockázatát, és növelve a tápanyagok felszívódását. A prebiotikumok fontos szerepet játszanak az emésztőrendszerben, ezért a spárga, mint magas rosttartalmú zöldség, segíti az emésztést, és erősíti a szervezet immunrendszerét. A benne található inulin és az étkezési rost (amely oldhatatlan és oldható rostok kombinációja), enyhíti a székrekedést, puffadást, fekélyeket, hasmenést, valamint javítja az emésztést az enzimek amiláz és lipáz szintjének emelésével, melyek segítségével emésztjük fel a szénhidrátokat és a zsírt.
- Májvédelem: Koreai kutatók szerint a spárga kivonata megvédi a májsejteket az alkohol okozta károsodástól.
- Vércukorszint szabályozás: A gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően a spárga rostjai segítik a tápanyagok felszívódását a bélcsatornában, ezáltal csökkentve a vércukorszintet, és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának kialakulását. Gyulladásgátló tulajdonságai és B-komplex vitaminjai (különösen a kolin, a biotin és a pantoténsav) kulcsfontosságú szerepet játszanak a vércukorszint szabályozásában.
- Szív- és érrendszeri egészség: Az aminosav homociszteinszintjének alacsony szinten tartásával csökkenti a szívbetegség, a vérnyomás, a szívroham és a stroke kockázatát, valamint segít a vérzsír- és koleszterinszint szabályozásában is. A kálium segít a vérnyomás szabályozásában.
- Alzheimer-kór megelőzés: Vizsgálatok kimutatták, hogy a spárgában fellelhető magas E-vitamin tartalom, segít megelőzni az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
- Vizelethajtó hatás: Az aszparagin nevű aminosav serkenti a veseműködést, vizelethajtó hatású. Emiatt érdemes felfázás esetén spárgát fogyasztani. Természetesen önmagában nem jelent gyógymódot, de az orvos által elrendelt kezelés és a bőséges folyadékfogyasztás mellett a betegség ideje alatt érdemes spárgát is enni. Kevesen tudják, de a spárga enyhe vízhajtó hatással is rendelkezik. Ez részben a benne található káliumnak, részben bizonyos növényi vegyületeknek köszönhető. A mérsékelt vízhajtó hatás segítheti a szervezet folyadékháztartásának szabályozását, és hozzájárulhat a felesleges nátrium kiválasztásához. Ez különösen előnyös lehet azok számára, akik hajlamosak a vizesedésre vagy magas vérnyomással élnek.
- Szorongás enyhítése: A Harvard Medical School tanulmányai, a kínai népgyógyászat megfigyeléseivel együtt kimutatták és alátámasztották, hogy a spárga kivonat hatásos a szorongás kezelésében.
- Immunrendszer támogatása: Az antioxidánsok ártalmatlanítják az agresszív szabad gyököket, amelyek például dohányzás során, UV-sugárzás hatására vagy légszennyező anyagok belélegzése következtében keletkeznek a szervezetben. A bioaktív anyagok, mint például a kvercetin nevű színanyag, gyulladáscsökkentő és immunerősítő tulajdonsággal rendelkeznek.
A spárga és az emésztőrendszeri panaszok
Bár a spárga rosttartalma kifejezetten kedvező az emésztés számára, ugyanakkor egyeseknél kellemetlen tüneteket is okozhat. Puffadás, fokozott gázképződés vagy teltségérzés jelentkezhet, különösen akkor, ha hirtelen nagyobb mennyiséget fogyaszt belőle. Ez nem a zöldség „mérgező” voltát jelzi, hanem az egyéni érzékenységet.
A spárga és a bélmikrobiom kapcsolata
Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább ráirányítják a figyelmet a bélflóra szerepére az egészség megőrzésében. A spárga ebben a tekintetben kifejezetten előnyös lehet, ugyanis jelentős mennyiségben tartalmaz inulint - egy olyan prebiotikus rostot, amely táplálja a jótékony bélbaktériumokat. Az inulin hozzájárulhat a bélmikrobiom egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztést, hanem az immunrendszer működését és akár a hangulatot is befolyásolhatja. Ugyanakkor éppen ez a fermentálható rost felelős lehet a korábban említett puffadásért is, különösen érzékeny egyéneknél.
Ki kerülje a spárga fogyasztását?
Noha a spárga egészséges élelmiszer, nem mindenkinek javasolt a fogyasztása.
- Allergiások: A spárga tartalmaz nikkelt, így azoknál, akik nikkelallergiások, tüneteket okozhat, ezért számukra kerülendő a fogyasztása. A spárga maga is kiválthat allergiás reakciót, bár eddig csak néhány esetről tudunk, és azt egyelőre még nem sikerült kideríteni, hogy ezért mely összetevője a felelős, tehát mi a konkrét allergén. A túlérzékenységi reakció például bőrviszketésben nyilvánulhat meg, orrfolyás, bőrkiütés, csalánkiütés vagy az ajkak és a száj körüli duzzanat is jelentkezhet. Ha ilyet tapasztal, mindenképpen kerülje a további fogyasztást, és szükség esetén forduljon orvoshoz.
- Köszvényben szenvedők: A spárga purinokat tartalmaz, amelyek lebontása során húgysav keletkezik a szervezetben. Ez egészséges embereknél általában nem okoz problémát, ám akik köszvénnyel vagy vesebetegséggel élnek, azoknál a túlzott bevitel ronthatja az állapotot. Ilyenkor valóban érdemes mérsékelni a fogyasztását. A purinvegyületek a nukleinsavak építőkövei. Normál esetben az egészséges ember szervezete a táplálékkal bevitt purint húgysavvá botja le és ebben a formában a vizelettel ürül a szervezetből. Ha ebben a folyamatban zavar keletkezik, vagy ha valaki olyan nagy mennyiségű magas purintartalmú élelmiszert (pl. vörös húsok) fogyaszt, hogy a szervezete nem képes kiválasztani, akkor a húgysav felhalmozódik a vérben és lerakódik az ízületekben, és ott fájdalmat okoz, kialakul a köszvény. A spárga is tartalmaz purint, nem olyan sokat, hogy fogyasztása köszvényt okozzon, de annál, akinél már kialakult ez a betegség, súlyosbíthatja a panaszokat, ezért köszvényesek számára a fogyasztása kerülendő, éppúgy, mint más magas purintartalmú élelmiszereké is. Egy másik gyakori, ízületi fájdalommal járó betegség a porckopás (artrózis), ennek hátterében azonban teljesen más mechanizmus: a porcok elhasználódása áll, akiknek ez a betegségük, tehát nyugodtan ehetnek spárgát.
- Véralvadásgátló gyógyszereket szedők: A K-vitamin-tartalma miatt azoknak is érdemes odafigyelniük a fogyasztására, akik véralvadásgátló gyógyszereket - például warfarint - szednek. A K-vitamin ugyanis befolyásolhatja ezeknek a készítményeknek a hatékonyságát.
Spárga és terhesség, szoptatás
A folsav (B9-vitamin) részt vesz a fehérje-anyagcserében, a DNS-szintézisben. Emiatt fontos például várandós nők számára.A spárgából származó, anyatejbe kiválasztódó illat- és ízanyagok ártalmatlanok a csecsemőkre nézve, bár megváltoztathatják az anyatej szagát és ízét, ami miatt előfordulhat, hogy a baba nem akar szopizni.
A spárga nem mérgező: Tisztázás a félreértésekről
A spárga (Asparagus officinalis) egy rangos botanikai összeállításban valóban előkelő helyet kapott a „toxikus növények” listáján. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mindennapi fogyasztása veszélyes lenne. A Hamburgi Botanikus Kert éves versenyén a spárga kapta a „megtisztelő” második helyet a legmérgezőbb növények kategóriájában, ami alaposan átírhatja a zöldségről alkotott képünket. Mely élettani tényezők indokolják, hogy a spárgát a mérgező növények közé sorolják?
Ennek oka a spárga purintartalma, amely egészséges embereknél általában nem okoz problémát, ám akik köszvénnyel vagy vesebetegséggel élnek, azoknál a túlzott bevitel ronthatja az állapotot. Ez nem a zöldség „mérgező” voltát jelzi, hanem az egyéni érzékenységet.
Nem csak a növény számít: a talaj szerepe
Kevesebbet beszélünk róla, de a zöldségek - így a spárga is - képesek felszívni a talajban található anyagokat. Ide tartozhatnak növényvédő szerek vagy akár nehézfémek, például kadmium. Ezek hosszú távon valóban egészségkárosító hatásúak lehetnek, különösen nagy mennyiségben. Éppen ezért nem mindegy, honnan származik az a spárga, amely az asztalára kerül. A megbízható, ellenőrzött - lehetőleg helyi vagy ökológiai - termesztésből származó zöldségek választásával jelentősen csökkenthető ez a kockázat.
A spárga elkészítése és fogyasztása
A spárga elkészítési módja nemcsak az ízélményt, hanem az emészthetőséget is jelentősen befolyásolja. A nyers spárga keményebb rostjai nehezebben bonthatók, ezért érzékenyebb emésztőrendszer esetén panaszokat okozhat. A rövid ideig tartó párolás vagy főzés viszont megőrzi a tápanyagok nagy részét, miközben könnyebben emészthetővé teszi a zöldséget. A túl hosszú hőkezelés ugyanakkor csökkentheti a vitaminok mennyiségét, így érdemes az arany középutat választani.
Fehér és zöld spárga
A fehér spárga a földfelszín alatt növekszik, akkor takarítják be, amikor feji része éppen csak kibújik a földből. A zöld spárgát ezzel szemben hagyják kinőni, a napfényen növekszik és érik be, így ebben képződik zöld színanyag, vagyis klorofill. A zöld spárga íze élénkebb, a fehéré lágyabb. Mindkettő tápanyagok gazdag forrása, de a zöldben több a B- és a C-vitamin, valamint a folsav. Mindkettő egyformán kalóriaszegény. 100 grammjuk csupán 18-21 kcal-t tartalmaz, így például fogyókúrázók étrendjébe is kiválóan beilleszthető. Mindkettő fogyasztható sütve, főzve, párolva, de nyersen csak a zöld, utóbbit meg sem kell pucolni, a fehéret ellenben mindig.
Mire figyeljünk vásárláskor és tároláskor?
A spárga szezonja viszonylag rövid: általában májustól június végéig tart. Ebben az időszakban juthat hozzá a legfrissebb, legjobb minőségű példányokhoz. Érdemes olyan spárgát választani, amely élénk színű, feszes tapintású, és nem fonnyadt. A túl puha, elszíneződött vagy kellemetlen szagú darabokat inkább kerülje. Penészes zöldséget pedig semmiképpen ne fogyasszon el - még akkor sem, ha a romlás csak egy kisebb részen látható, hiszen a gombák spórái már az egész növényben jelen lehetnek. Ha a fehér spárgán barnás elszíneződést látunk, ne vásároljuk meg, mert az annak a jele, hogy már nem friss. Ha a spárgasípok frissek, akkor összedörzsölve őket nyikorgó hangot hallhatunk. A friss spárga további ismérve, hogy a vágási felülete nedves és illatos, valamint a síp könnyen törik. Fogyasszuk el a spárgasípokat minél előbb, lehetőleg a begyűjtés napján.
A tárolásra is érdemes odafigyelni: ne hagyja napfényen, és lehetőleg ne zárja légmentesen műanyag dobozba, mert ez gyorsítja a romlást.
Elkészítési tippek
- Ha a fehér spárgát nem hámozzuk meg megfelelőn, az keserű lehet.
- Ha magunk termesztjük és a gyöktörzshöz túl közel vágjuk el betakarításkor, akkor is keserű lehet a fehér spárga íze.
- A fejlődése közben a spárgát érő nagyon jelentős hőingás következtében ugyancsak kesernyéssé válhat ez a zöldség.
A jellegzetes „spárga vizeletszag” háttere
Sokan tapasztalták már, hogy spárga fogyasztása után a vizelet szaga megváltozik. Ez a jelenség gyakran aggodalmat kelt, pedig valójában egy ártalmatlan biokémiai folyamat áll a háttérben. A spárga aszparaginsavat és kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, amelyek lebontása során illékony anyagok keletkeznek - ezek adják a jellegzetes, olykor szúrós szagot.
Érdekes módon nem mindenkinél jelentkezik ez a jelenség. Ennek oka genetikai: egyes emberek szervezete nem termeli azokat az enzimeket, amelyek ezt az átalakulást előidézik, míg mások ugyan termelik, de nem érzékelik a szagot. Ez tehát nem betegségre utal, és nem is a „toxicitás” jele, hanem egyéni sajátosság. A kutatók megtalálták a szagért felelős molekulák képződésének genetikai hátteréért felelős (autoszomális domináns) gént. Egy 115 fős kísérleti csoportban 46 főnél (40%) találták úgy, hogy a spárga fogyasztása után megjelenik a jellegzetes szag. Kémiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a spárgában található metil-merkaptán nevű kénvegyület az elsődleges felelős az átható szagért az enzimatikus folyamatok hatására. Metil-merkaptán fellelhető még a záptojásban, hagymában, fokhagymában valamint a görények bűzös mirigyváladékában is. Egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy genetikailag meghatározott az is, hogy valaki érzi-e egyáltalán ezt a szagot. Itt is egyetlen génre vezethető vissza a jelenség: ha valakinél ez a gén nem működik, még akkor sem fogja érzékelni a kénes bűzt spárgaevés után, ha a kénvegyületeket bontó enzim hibátlanul funkcionál (mások természetesen büdösnek tartják majd a vizeletét).
Étrend-kiegészítők és spárga kivonat
Mivel a spárga vízhajtó hatású, több gyártó méregtelenítő, salaktalanító, esetleg fogyást ígérő étrend-kiegészítő összetevőjeként használja a kivonatát. Bár az étrend-kiegészítők forgalmazása bejelentéshez kötött, de nem követeli meg a nekik tulajdonított hatás bizonyítását. A vízvesztés következménye esetleg valóban megmutatkozhat a mérlegen, de ez nem valódi fogyás, a testzsírból ezzel nem tud leadni, a vizet pedig úgyis pótolnia kell. Ha fogyni szeretne, akkor sokkal jobban teszi, ha életmódot vált, egészségesen étkezik és rendszeresen sportol. Ennek részeként viszont már érdemes valódi, friss spárgát fogyasztani.
Az ayurvédikus gyógyászat szemszögéből
A spárga egészségügyi előnyei lenyűgözőek. Az ayurvéda női reproduktív tonikként ajánlja és használja, előnyei viszont messzemenően sokoldalúak.Az ayurvéda szerint a gyökér (a növény leggyakrabban használt része) a következő tulajdonságokkal rendelkezik:- Fertőtlenítő- Hasmenés és puffadásgátló- Vizelethajtó- Növeli a tejtelválasztást- Görcsoldó- Fájdalom és gyulladás csökkentő- Nemi vágyat fokozó- Tápláló- Hűtő hatás (nyugtatja a pittát)- Tonik- Nyugtatja a köhögést- Megakadályozza a méh izom összehúzódását- Antioxidáns- Immunmodulátor- Adaptogén (anyagcsere-szabályozó, amely segíti a szervezetet, hogy könnyebben alkalmazkodjon a környezet változásaihoz)- A spárga serkenti a vizeletet.