Az autók motorjai bonyolult rendszerek, amelyek működését számos tényező befolyásolja. Az egyik leglátványosabb jel, amely a motor belső állapotára utalhat, a kipufogóból távozó füst. Bár sokan nem tulajdonítanak neki kellő figyelmet, a füst színe, mennyisége, szaga és állaga rendkívül fontos információkat hordoz. Normál üzemi használatban elvileg semmilyen füstnek nem kellene látszania a kocsi mögött. Ha mégis észreveszünk füstöt, érdemes alaposabban megfigyelni, pontosan mikor jelentkezik - álló helyzetben járó motornál vagy csak gyorsításkor -, és milyen a jellege. Ez a megfigyelés segíthet abban, hogy ne teljesen vakon menjünk a szakemberhez, és a hibaelhárítás is hatékonyabb legyen.
A kipufogófüst színe és jelentése
A kipufogógáz színe létfontosságú információkat hordoz a motor állapotáról. Nézzük meg a leggyakoribb színeket és azok jelentését, hogy jobban megértsük, mi zajlik az autó motorterében.
Fehér füst: Pára vagy komolyabb probléma?
A fehéren füstölő kipufogó lényegesen nagyobb pánikot okozhat, mint ami a jelenség mögött áll. Legjellemzőbb előfordulása az autó hidegindítását követően, amikor a kipufogóban lecsapódott pára a kiáramló forró gáz hatására párologni kezd. Ez teljesen normális jelenség, különösen hideg, párás időben.
Probléma akkor van, amikor nagyon rövid távon használjuk a kocsit és nincs ideje kiszáradni a kipufogónak. Ilyenkor a felgyülemlő víz lassan, de biztosan korrodálja a csövet, ami végül kilyukadhat. Ez egy hosszú távú probléma, amelyre érdemes figyelni.
A durván nagymértékű vagy folyamatos fehér füst azonban már kevésbé elhanyagolható tünet. Gyakran az autó hűtőrendszerének meghibásodása, a hűtőfolyadék égéstérbe jutása okozza a kellemetlen bárányfelhők eregetését. A hűtőfolyadék járatai átszelik a motorblokkot és a hengerfejet, a legjellemzőbb hiba, amikor a két részegység összeillesztésénél alkalmazott hengerfejtömítés adja meg magát, és innen kerül a hűtőfolyadék az égéstérbe. Ez a hiba súlyos motorkárosodáshoz vezethet, ha nem kezelik időben.
Abban az esetben, ha a kocsid dízel üzemű, a hűtőfolyadék szintje állandó, mégis sűrű fehér füstöt ereget az autó, akkor az üzemanyagellátó rendszer meghibásodására kell gyanakodni. Ez utalhat befecskendező-problémára vagy más üzemanyag-rendszeri zavarra.
A 2009 utáni dízel üzemű autók esetében kellemetlenséget okozhat az állandó városi használat is. A részecskeszűrőben lerakódott korom eltávolítására különféle regenerációs praktikákat alkalmaznak a gyártók. Elterjedt megoldás az utó-befecskendezéses módszer. Jellemzően autópálya használat közben, magas fordulatszámtartomány mellett a rendszer megemeli a kipufogó hőmérsékletét, valamint egy speciális befecskendező gázolajat adagol a részecskeszűrőre a lerakódott korom kiégetésére. Ha ez a folyamat nem tud végbemenni a városi forgalom miatt, a szűrő eltömődhet, ami szintén fehér füstöt eredményezhet.
A dízelmotoros autóban van vagy nincs beépített részecskeszűrő, a vezetőjének tulajdonképpen nem is kellene tudnia - legalábbis a menettulajdonságok alapján. A vezérlőegység szoftvere folyamatosan figyeli a DPF-szűrő állapotát (telítettségét), és amennyiben szükséges, időnként elindítja a regenerálást. Vannak olyan üzemmódok vagy felhasználói szokások, amelyek miatt az aktív regenerálás nem elegendő, ilyenkor világítani kezd a műszerfalon a regenerálást jelző lámpa, jelezve az autó vezetőjének, hogy hajtsa végre a használati útmutatóban leírt regenerációs ciklust. Az emberek azonban általában nem szeretik, ha az autó dönti el helyettük, mikor szálljanak ki belőle. Különösen, ha gyakran kényszeríti őket erre a jármű. Ilyenkor jobb esetben elmennek egy szervizbe - és akkor itt van az a pont, amikor el kellene dönteni, mi a jelenség oka: az ügyfél használja kizárólag 1 kilométeres utakra az autóját, végérvényesen el van tömődve a részecskeszűrő (nem korommal, hanem hamuval, ami leégetéssel nem eltávolítható), esetleg olyan mennyiségű korom képződik, amit a jármű nem képes kezelni.
Kék füst: Az olaj égése a motorban
Kellemetlen szituáció, amikor az autó kipufogója láthatóan kéken kezd füstölni. Ilyenkor motorolaj kerül az égéstérbe, és ritka, hogy szinten tartható vagy esetleg megállítható a folyamat. Ha rendszeresen az autónak megfelelő olajat használunk és a karbantartás is mindig hiánytalan volt, akkor többnyire a motor elhasználódása okozza a tünetet, de azért vannak extrém ellenpéldák is.
Becsületesen karbantartott autók esetén is előfordulhat, hogy néhány százezer kilométer használat után a gyárilag előírtnál nagyobb mértékű az olajfogyasztás, ráadásul típustól függően is megdöbbentően nagy különbségek vannak.
A kék füst lehetséges okai:
Szelepszár szimeringek elhasználódása: Ezek a tömítések akadályozzák meg az olaj bejutását az égéstérbe a szelepek körül. Ha elöregszenek vagy megrepednek, az olaj a szelepvezetők mentén az égéstérbe juthat, és eléghet. Ez különösen hidegindításkor vagy hosszabb alapjárati járatás után bekövetkező gázadáskor válik láthatóvá. Az öregedés természetes folyamat, amely az évek során a szimeringek anyagának rugalmasságvesztésével jár. Magas hőterhelés esetén, például ha a motor rendszeresen túlmelegszik, a szimeringek gyorsabban keményednek ki és vesztik el tömítőképességüket. Nem megfelelő motorolaj használata szintén felgyorsíthatja a szimeringek elöregedését, mivel egyes olajadalékok kiszáríthatják azokat. Hosszabb motorfékes szakasz utáni nagy gázra jövő kékes füst szelepszár-szimering hibára utal. Ezt cserével lehet orvosolni.
Dugattyúk olajlehúzó gyűrűinek letapadása, kopása, törése: Ezek a gyűrűk biztosítják az égéstér tömítését és a kenőolaj megfelelő elosztását a hengerfalon. Ha a gyűrűk elkopnak vagy eltörnek, az olaj akadálytalanul bejuthat az égéstérbe. Ez gyakran előfordul magas futásteljesítményű motorokban, ahol a természetes kopás miatt a gyűrűk elveszítik tömítési képességüket. Az olajcsere-intervallumok elhanyagolása szintén gyorsíthatja a dugattyúgyűrűk kopását, mivel a szennyezett olaj nem képes megfelelő védelmet nyújtani. Ha a motor túlmelegszik, a gyűrűk elveszíthetik rugalmasságukat és deformálódhatnak, ami tovább súlyosbítja a problémát. Reggeli hidegindításnál egy kis kék füst azt jelenti, hogy a motorolaj ég el a motorban, aminek több oka is lehet. Vagy álltában az égéstérbe csorgott valamennyi, ezt általában a fekvő hengeres motorok produkálják, mint például a boxer. Vagy az olajlehúzó gyűrű nincs a helyzete magaslatán, de pár pöffenet után abbamarad.
Hengerfal kopása vagy üvegesedése: A hengerfal üvegesedése akkor alakul ki, amikor az olaj és az égéstermékek vékony, sima réteget képeznek a hengerfalon, ami csökkenti a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közötti súrlódást. Ennek következtében a gyűrűk nem képesek megfelelően tömíteni, így az olaj bejut az égéstérbe. Az üvegesedés leggyakrabban akkor következik be, ha a motor hosszú ideig alacsony terhelésen üzemel, például városi forgalomban vagy tartós alapjáraton történő működés során. Ha egy új vagy felújított motor nem kap megfelelő terhelést a bejáratás során, az is vezethet üvegesedéshez, mivel a gyűrűk nem kopnak össze megfelelően a hengerfallal. Rossz minőségű motorolaj használata szintén hozzájárulhat ehhez a problémához, mivel nem biztosítja a megfelelő védőréteget a hengerek számára.
PCV-rendszer (Positive Crankcase Ventilation) meghibásodása: Ez a rendszer felelős a forgattyúházban keletkező nyomás szabályozásáért és az olajpára visszavezetéséért az égéstérbe. Ha a PCV-szelep eltömődik vagy meghibásodik, a forgattyúházban megnőhet a nyomás, ami az olajat a szívórendszerbe kényszerítheti. Ha az olajpára nagy mennyiségben visszajut a szívórendszerbe, az égés során eléghet, és kék füst képződik. A szelep eltömődése gyakran a hosszú távon felhalmozódó olajiszap vagy szennyeződés következménye.
Turbófeltöltő meghibásodása: Ha a kék füst a turbófeltöltő hibájából ered, több egyértelmű jele van, amelyek megkülönböztetik más motorproblémáktól. Az egyik legjellemzőbb tünet, hogy a kék füst főként nagyobb gázadáskor vagy terhelés alatt jelenik meg, mivel a turbó ilyenkor magasabb fordulatszámon működik, és ha a tömítései elhasználódtak, az olaj könnyebben bejut az égéstérbe vagy a kipufogóba. Ha a füst alapjáraton is folyamatosan látható, az arra utalhat, hogy a turbó csapágyai vagy tengelytömítései sérültek, így az olaj folyamatosan szivárog. Egy másik árulkodó jel az olaj jelenléte a turbócsövekben és az intercoolerben; ha megbontáskor olajlerakódás vagy olajcseppek észlelhetők, az egyértelműen turbóhibára utal. Ezzel együtt a turbóhibás motorok gyakran észrevehetően több olajat fogyasztanak, mivel az olaj a tömítéseken keresztül az égéstérbe vagy a kipufogórendszerbe kerül. Ha a turbó nem működik megfelelően, a motor teljesítménye csökkenhet, a turbófeltöltés lassabbá válhat, és a jármű lomha lesz, különösen magasabb fordulatszámon vagy terhelés alatt. Gyakran megjelenhetnek szokatlan sípoló vagy fütyülő hangok is, amelyeket a turbó sérült csapágyai, a repedezett turbóház vagy a nyomásveszteség okozhat.
Fontos figyelni a kék füstös esetekben, hogy mennyi motorolaj fogy. Ha két olajcsere között 1-1.5 liter, akkor elég utántölteni. Emellett fontos tudni, hogy az olajfogyás nem a kocsi alatti tócsában manifesztálódik-e. Akkor ugyan nem füstöl, de látványos. A kék füst az égéstérbe jutó és ott elégő motorolaj egyértelmű jele, ami arra utal, hogy az olaj túljutott az olajlehúzó gyűrűkön, a szelepszár-szimeringeken vagy más tömítési pontokon, és keveredik az tüzelőanyag-levegő keverékkel. Bár egyes motorok kis mennyiségű olajat fogyaszthatnak látható füst nélkül, a kék füst jelenléte mindig problémát jelez.
Kék füst ömlik a kipufogóból? Íme, mit jelent valójában
Fekete füst: Túl dús keverék vagy levegőhiány
Jellemzően ez az a típusú füst, amivel a legtöbbet találkozunk az utakon. Persze nem a kifejezetten vitatható igényességgel tuningolt Smoke & Charm dízelek húzzák a legtöbb koromcsíkot a városban. A régebbi részecskeszűrő nélküli dízelek nagyobb gázadásra gyakran pöffentenek koromfelhőt az utakra.
A kipufogóból fekete füst tör fel, akkor ha a motorba belépő levegő/üzemanyag arány túlságosan gazdag üzemanyaggal. Tipikusan a problémát az üzemanyag okozza. A dízelmotoroknál a fekete füst nagy mennyiségben is lehet normális. A benzin üzemű autóknál azonban az égéstérben lévő gazdag állapot végül elszennyezi a gyújtógyertyákat, tönkreteszi a katalizátort, és hatalmas szénlerakódásokat hagy az égéstérben. Végső soron a motor teljesítménye csorbát szenved, és végül komolyabb károk is következhetnek, és következnek.
A fekete füst lehetséges okai:
Túl dús keverék: Ezt eredményezheti az, hogy a motor egyszerűen nem kap levegőt. Ellenőrizd a légszűrő állapotát, könnyen lehet, már annyira eldugult, hogy nem elegendő a beszívott levegő mennyisége. A légszűrő eltömődése az egyik leggyakoribb ok.
Turbófeltöltő problémája: Ha turbófeltöltővel szerelt autód van, nem kizárt, hogy a turbó, vagy az azzal közvetlen kapcsolatban álló részegység meghibásodása miatt - kirepedt cső, vagy lelazult bilincs - nem jut megfelelő mennyiségű levegő a motorba. Ez szintén dús keverékhez vezet, ami fekete füstöt okoz.
Üzemanyag-rendszer hibája (benzines autók esetében): Amennyiben nem a beszívott levegő mennyisége okozza a hibát, benzinüzemű autó esetében a gyújtás vagy üzemanyag ellátó rendszer átvizsgálása is indokolt lehet. Hibás befecskendezők, rossz gyújtáselosztás vagy szennyezett üzemanyag is okozhat fekete füstöt.
Az olajégés következményei a motorra és a környezetre
Az olaj égése a motorban nemcsak a kék füst látványát okozza, hanem súlyos károkat is eredményezhet a motorban és a környezetben.
Katalizátor károsodása: Az olajégés károsíthatja a katalizátort is, mivel az égéstermékek a kipufogórendszerbe kerülnek, ahol a katalizátor belső cellái eltömődhetnek. A szennyeződések lerakódása következtében a kipufogógáz-áramlás akadályozottá válik, ami teljesítménycsökkenést és fokozott tüzelőanyag-fogyasztást eredményezhet. Az olajégés során keletkező hamumaradványok eltömíthetik a katalizátort, amelynek hatékonysága jelentősen csökkenhet. Ha a katalizátor túlmelegszik, az anyaga szerkezetileg is károsodhat, ami teljes cserét tehet szükségessé.
Gyújtógyertyák szennyeződése: A gyújtógyertyák is olajos lerakódásokat szenvedhetnek el, ha túl sok olaj jut az égéstérbe. Az olaj beboríthatja a gyertyák elektródáit, ami gyenge szikrát, gyújtáskimaradást és rosszabb tüzelőanyag-hatékonyságot eredményezhet. Az olaj lerakódása gyakran a szelepszár-szimeringek vagy dugattyúgyűrűk hibájának következménye. A PCV-rendszer meghibásodása esetén az olajpára a szívórendszeren keresztül rakódhat le a gyertyákra, csökkentve azok hatékonyságát. Az olajos gyújtógyertyák az égés hatékonyságát is csökkentik, ami fokozott károsanyag-kibocsátáshoz vezethet.
Szénlerakódások: A dugattyúgyűrűk körüli szénlerakódások gyakran vezetnek kék füst megjelenéséhez, mivel ezek a gyűrűk elveszíthetik rugalmasságukat, és nem tudják megfelelően tömíteni az égésteret. A szénlerakódások több tényező miatt alakulhatnak ki, például rossz minőségű tüzelőanyag vagy motorolaj használata miatt, amelyek égési maradványokat hagynak hátra. Gyakori rövidtávú, hideg üzemű motorhasználat esetén az olaj nem éri el a megfelelő üzemi hőmérsékletet, így nem tudja hatékonyan eltávolítani a lerakódásokat. Emellett a hosszú alapjárati járatás és az olajcsere elhanyagolása is elősegíti a szénlerakódások kialakulását. Ha ezek a szennyeződések elzárják a dugattyúgyűrűk mozgását, az olaj könnyebben átjuthat az égéstérbe, ahol elég, kék füstöt eredményez.
Kartergáz elvezetésének problémái és az Opel példája
A kartergáz elvezetésének problémái gyakran összefüggenek a megnövekedett olajfogyasztással és a füstöléssel. Az Opel füstölése kapcsán több dolog is felmerülhet, különösen a megnövekedett olajfogyasztás miatti füstölés. A nagy olajfogyasztás könnyen tetten érhető a nívó rendszeres ellenőrzésével. Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik csak az olajnyomás lámpa felvillanásakor kezdenek utánajárni a dolgoknak.
A kelleténél magasabb olajfogyasztás oka lehet az Opel kartergáz elvezető csövek hibája, a rosszul megválasztott motorolaj, a motor folyamatos szellőzését biztosító kartergáz visszavezető szelep meghibásodása vagy a motor belső mechanikus alkatrészeinek hibája okozhatja (pl.: gyűrű probléma, szimmering tömítetlenség… stb.).
Ahogy hidegindítás után egyre inkább bemelegszik a motor, a motorblokkban egyre több kartergáz (olajpára) képződik. Ezt nem engedik ki a szabadba, hanem visszavezetik a szívótorkon keresztül a motorokba. A szívóágba bevezetett sok olajpára viszont jelentősen csökkenti a motor hatékonyságát és amit a motor nem éget el, azzal a kipufogórendszeren keresztül szennyezi a környezetet. Ez ugye manapság nem elfogadható, és amint tudjuk, vizsgálják is a kipufogógázok károsanyag tartalmát.
Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt ki kellett találni egy olajleválasztási módot a kartergázok "tisztítására". Már sok-sok évvel ezelőtt kitalálták a kartergáz leválasztó más néven olajkicsapató rendszereket. Ha meghibásodik a kartergáz elvezető szellőztető szelep, akkor vagy nem választja le kellőképpen az olajrészecskéket, vagy akadályozza a kartergáz szabad áramlását a motorban.
Ha nem hatékony az olajleválasztás, akkor az a katalizátor és részecskeszűrő halálát okozza rövid időn belül. Ha a szabályzó szelep hibája miatt nincs kartergáz elvezetés, akkor a megnövekedett kartergáz nyomás egyszerűen szétnyomja a motor külső és belső tömítéseit, és a motor kilöki magából az olajat. Nagy fordulatszámon forgó motorban magas a karter nyomás, és ezt a szelepfedélbe épített, meghibásodott kartergáz elvezető (motorszellőztető) nem tudja ezt a nagy karter nyomást hatékonyan elvezetni. A nyomás hatására az olaj új utakat talál magának, és a motor kiköpi az olajat magából, ahol tudja.
Az XEP-s Opel Twinport motoroknál sajnos időnként szétmegy a gyári kartergáz elvezető szelep. A meghibásodás előfordulása már-már a típushiba határán mozog, ami rávilágít a rendszeres karbantartás és ellenőrzés fontosságára.
Mit tehetünk?
Miután beindítottad a motort, illik néha a kocsi mögé tipegni és szemügyre venni a kiáramló gáz színét, ugyanis elárulhat ezt-azt a motorban zajló folyamatokról. Nem minden esetben utal tragikus hibára a füst, lehet csak az állandó városi használattól lerakódott korom okoz elszíneződést.
Megfelelő üzemi állapotában a kipufogógáz áttetsző, tehát ha észreveszed a füstöt a kocsi mögött, érdemes meghatározni, pontosan mikor látható és milyen színű, szagú, állagú. Álló helyzetben járó motornál jelentkezik vagy csak gyorsításkor? Kék, fehér vagy fekete színű? Elillan vagy lerakódik az aszfaltra a kocsi alatt? Ha nem akarsz teljesen vakon menni a szakemberhez, az alábbiakban összegyűjtöttem néhány alapvető dolgot, amire füst jellegéből következtetni lehet. Ezek alapján gyanakodhatsz, ha az első szerelő diagnosztikája szerint a fluxuskondenzátor lett csapágyas a verdádban. Nem utolsó sorban, használtautó vásárlásakor is jól jöhet, ha figyeled, milyen jeleket ereget a kocsi kipufogója.
Az autó elég bonyolult szerkezet, nem elvárható, hogy minden autót használó ember olyan szinten értsen hozzá, hogy eleve észrevegye, ha füstöl, arra meg végképp nem kötelezhető senki, hogy a füst színéből, mennyiségéből következtetéseket vonjon le. Erre vagyunk mi, a szakemberek. Ha bármilyen gyanús jelet tapasztalsz, érdemes mihamarabb felkeresni egy megbízható autószervizt, ahol pontos diagnózist kaphatsz, és elkerülheted a súlyosabb károkat. A rendszeres karbantartás és a minőségi alkatrészek, üzemanyagok és kenőanyagok használata kulcsfontosságú a motor hosszú élettartamának megőrzéséhez.