A paprika, tudományos nevén Capsicum annuum, a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó zöldségnövényünk. Bár világszinten nem tartozik a legfontosabb zöldségnövények közé, hazánkban és környékén rendkívül kedvelt zöldség- és fűszernövény. A fűszerpaprika a magyar gasztronómia elengedhetetlen kelléke, így jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Magyarországon egy éves növényként termesztik, de őshazájában találkozhatunk több éves, akár fás szárú változatokkal is. A paprika termesztése nem egyszerű munka, számos tényező befolyásolhatja a növény fejlődését és termését. Különösen aggasztó lehet, amikor az érési fázisban lévő paprika bogyói elkezdenek elbarnulni. Ennek okai sokrétűek lehetnek, a tápanyaghiánytól kezdve a különböző kórokozók és kártevők támadásáig.

A Paprika Alapvető Igényei és Sebezhetősége
A paprika alapvetően nagyon melegigényes faj. 30-32 °C-on kezd el csírázni, és a legjobb növekedést a 30 °C-os nappali és 18 °C-os éjjeli hőmérséklet biztosítja. A fagypont alatti hőmérsékletet semmilyen formában nem viseli el, és 10 °C alatt megáll a fejlődésben. Rendkívül fény- és vízigényes is. Alapvetően nitrogénből, foszforból és káliumból is nagy mennyiségre van szüksége. Egyéb elemek közül kiemelendő a kalcium és a magnézium, ugyanis ezekből nagyobb mennyiségre van szüksége.
A paprika főgyökerének tengelye egy jól fejlett orsógyökér, és ebből indulnak ki az oldalgyökerek. Hajtásrendszere alapján, csakúgy, mint a paradicsom esetében, két fajtát lehet megkülönböztetni: a folytonos növekedésűt és a determinált vagy csokros növekedésű fajtákat. Levelei kerekdedek vagy ovális alakúak, enyhén hegyesedők. Virágai fehérek, egyesével állnak és önbeporzók. Ma a paprika termesztéstechnológiájának elengedhetetlen része a palántázás. Ezzel a koraiságot vagyunk képesek növelni. Viszont már ilyenkor is érdemes figyelni a betegségekre és kártevőkre, mert már korán tönkretehetik növényeinket.
Tápanyaghiány: A Kalcium Szerepe az Érésben
Az egyik leggyakoribb ok, amiért az érni kezdő paradicsom és paprika barnulni kezd a tövétől kezdve egyre nagyobb kiterjedésben, a kalciumhiány. Amíg a bogyó zöld, semmi baja, ahogy érni kezd, már barnul is. A kalciumhiány okozza a paradicsom termésének csúcsbarnulását, és a paprika bogyóinál is hasonló nagy, barna foltok kifejlődését váltja ki.
Megelőzés és Kezelés:
A betegség megelőzésére virágzástól kezdődően érdemes valamilyen Ca-pótló tápanyagot adni a növényeknek, még az érési szakaszban sem késő, a tenyészidő későbbi szakaszában kötött terméseknél már nem fog fellépni. Többféle lombpermetezés formájában kijuttatható Ca-tartalmú oldat műtrágya van forgalomban, szaküzletben a megfelelőt javasolni fogják. Elképzelhető, hogy az öntözővíz összetétele okozza a problémát, megbontja a talajban lévő tápelemek egészséges arányát. Fontos a megfelelő talaj, környezet és hőmérséklet biztosítása, amely már önmagában növelheti az egészséges növények esélyét. Az egészséges chilit pedig sokkal kevésbé támadják (vagy döntik le) a betegségek.

Vírusos Betegségek és Tüneteik
A paprika számos vírusos betegségre érzékeny, amelyek jelentős károkat okozhatnak, beleértve az érés közbeni barnulást is.
Uborka mozaik vírus (CMV)
A paprika legkomolyabb vírusos betegsége, melynek a levélen mozaikos tünetei figyelhetők meg, aminek 2 fajtája van: a sötétzöld mozaikosodás és a sárga mozaikosodás. A száron gyakran csíkszerű sötétbarna elhalások jelentkeznek. A bogyók, ha kötődnek, sokkal kisebbek lesznek, és dudorok, valamint csíkszerű sötétbarna elhalások keletkeznek rajtuk. A növény növekedésben visszamarad. Számos fertőzési forrás van.
Védekezés:
- Ellenálló fajták termesztése, például Bravia RZ F1.
- Hajtató létesítmény esetén a talajcsere vagy fertőtlenítés.
- Levéltetvek elleni védekezés, mivel ők terjesztik a vírust.
- Beteg növények eltávolítása és a higiéniai szabályok betartása.
Lucerna mozaik vírus (AMV)
Ezt a betegséget először 1841-ben írták le hazánkban fűszerpaprikáról. Elsősorban ezen okoz gondot, de előfordulhat étkezési paprikán, mind szabadföldön, mind hajtatásban. Jellegzetes tünete, hogy a levelek csoportosan képződnek, a növény visszamarad a növekedésben. Az oldalhajtások rövid ízközűek, a levelek pedig elsárgulnak és elkeskenyednek. A sárgulás mellett még megfigyelhetők klorotikus foltok is. A levélnyél vagy nagyon hosszú, vagy pedig nagyon rövid lesz. A legfőbb fertőzési forrás a területen maradt fertőzött gyomnövények. Levéltetvek terjesztik, éppen ezért a levéltetű kártétel mértékétől nagyban függ a vírusfertőzés mértéke is. Viszont nem hurcolják hosszú távra, mert egy szívás után leadják a vírust a tetvek.
Védekezés:
- Eszközök fertőtlenítése hipóval.
- Rezisztens fajták telepítése, például Bravia RZ F1, Combino RZ F1.
- Levéltetvek elleni védekezés kontakt vagy felszívódó rovarölőszerekkel.
Így terem rengeteget a paprika
Bakteriális Betegségek
A baktériumok is jelentős károkat okozhatnak a paprika növényeken, különösen az érési fázisban.
Paprika bakteriális levélfoltja
Hazánkban az 1960-as évektől kezdve vált jelentőssé, és akkor még csak a levélen okozott tünetet. Azóta már a bogyókon is okoz tüneteket. Nem csak a paprikán, de a paradicsomon is tüneteket okoz. A levélen először apró, vizenyős, kidudorodó foltokat láthatunk, amelyek beszáradnak. A folt szabálytalan alakú, szegélye sötétbarna lesz, a közepe pedig kifehéredik, végül pedig a levél lehullik. A száron kiemelkedő barna foltok jelennek meg. A bogyón először pontszerű, majd egyre nagyobb besüppedő foltokat láthatunk. A széle később felszakadozik a foltoknak.A Xanthomonas campestris pv. vesicatoria baktérium okozza a paprika levélfoltját. A nyári virágzás során és gyakori esőzésekkel terjed. A bakteriális levélfolt olyan elváltozásokat okoz a leveleken, amelyek úgy néznek ki, mintha vízzel átitattuk volna. Ezek a sérülések általában az alsó leveleken kezdődnek. A betegség előrehaladtával sötét, lila-barna foltok alakulnak ki, világos középponttal. A paprika bakteriális levélfoltja foltosodást és repedéseket okoz a termésben. Súlyos esetekben a növények meg is halhatnak. Sajnos, amint a baktériumos levélfoltosság tünetei megjelennek a paprika növényein, késő megmenteni őket.
Fertőzési források és körülmények:Mivel a vetőmag az egyik legfontosabb kiindulópontja a fertőzésnek, ezért már palántakorban is nagyon potens veszélyt nyújt a kórokozó. A másik komoly forrás a területen maradt, esetlegesen fertőzött növényi maradványok. A kórokozónak kedvez a magas relatív pára és a 30 °C-os hőmérséklet. Szabadföldön erre meleg, csapadékos időben lehet számítani, míg hajtató létesítményben ez technológiai hiba, ha nem volt megfelelő a szellőztetés a létesítményben. A baktérium a nedves talaj fröccsenésével terjed a levelekre. A baktériumos levélfolt a fertőzött magokon is tovább terjed.
Védekezés:
- Egészséges, fémzárolt vetőmag használata vagy vetőmagcsávázás.
- Mint minden baktériumnál, így itt is a legfontosabb a megelőzés.
- A palántákat igyekezni kell szellősen ültetni.
- Réztartalmú rovarirtó szerek szintén hasznosak a betegség megelőzésében, de a legtöbb esetben a betegség megjelenése után a réz nem hatékony a levélfoltok kezelésében.
- Vetésforgó alkalmazása.
- A szezon végén távolítsunk el minden növényi hulladékot a kertből és pusztítsuk el. Ne komposztáljuk a növényi törmeléket, amely tartalmazhatja a betegséget.
Bakteriális lágyrothadás
Szintén egy baktérium a ludas, ez a betegség inkább a termésekre ártalmas. A belső szövet meglágyul, végül bűzös szagú vizes masszává alakul.
Bakteriális hervadás
A Pseudomonas solanacearum baktérium okozza.

Gombás Betegségek
A gombás fertőzések is jelentősen befolyásolhatják a paprika egészségét és termésének minőségét.
Palántadőlés
A termesztéstechnológia ezen szakaszának legveszélyesebb betegsége a palántadőlés. Számos kórokozó okozza a betegséget, de a legjellemzőbb két faj a Pythium debaryanum és a Rhizoctonia solani. Mind a csíranövényeken, mind a szikleveles korú palántákon megfigyelhető a betegség. Jellemző tünete, hogy a sziklevelek és a növények gyökere elbarnul, a növények nem kelnek ki. A gyökérnyaki résznél üvegesedés figyelhető meg (nagyon világos felületű lesz és törékeny), majd ezek parásodnak, és nagyon könnyen eltörnek.
Mindkét kórokozó talajlakó gomba. A Pythium az oospóráival, míg a Rhizoctonia álszkleróciumokkal képes áttelelni a talajban. Környezeti igényük és fertőzési módjuk azonban nagyon különböző. A Pythium a kimondottan kötött és nagy vízkapacitású talajokat kedveli, míg a Rhizoctonia erre is gyakorlatilag közömbös. Viszont előbbi gomba a kimondottan meleg, akár 28 °C-os talajhőmérsékletet kedveli, addig az utóbbi az ennél jóval alacsonyabb 15-18 °C-os hőmérsékletet szereti. A fertőzési módban is eléggé eltérnek, ugyanis a Pythium a spóráival hatol be a növény gyökerébe és itt csíráznak, majd fejlesztik a gombafonalaikat, míg a Rhizoctonia viszont a gombafonalaival hatol be a gyökérzetbe.
Védekezés:Sajnos nagyon nehéz az ellene való védekezés. Nagyüzemben, főleg ha saját talajon történik a termesztés, talajgőzölést szoktak alkalmazni. Házikerti körülmények között ez kivitelezhetetlen védekezési mód. A másik lehetőség a gombaölőszeres beöntözés közvetlenül ültetés után.
- A Pythium ellen a legalkalmasabb készítmény a propamokarb hatóanyagú Proplant, esetleg egy metalaxil hatóanyagú Ridomil Gold Plus 42,5 WP.
- A Rhizoctonia ellen pedig boszkalid és piraklostrobin hatóanyagú Signum WG.
Antracnózis
Gomba okozza, besüllyedt, kör alakú foltok képében jelentkezik a termésen.
Cercospora levélfolt (békaszem)
A Cercospora capsici gombák okozzák ezt a betegséget, amely hosszan tartó meleg, nedves körülmények között a legrosszabb.
Szürkepenész
Viszonylag gyakori probléma, a Botrytis cinerea gomba okozza. A tünetek közé tartozik a fiatal levelek, szárak és virágok hirtelen lekókadása, majd elhullása. Az idősebb növényeken megjelenhetnek más gombafajok is, mint például a Botrytis vagy a Sclerotinia, de ezek a palántákat ritkábban veszélyeztetik, vagy nagyon erős kórokozó nyomás kell ahhoz, hogy előjöjjenek. Az első két kórokozó a termésen sokkal komolyabb károkat képes okozni.
Lisztharmat
A Leveillula taurica gomba okozza, és meleg, nedves körülmények között elsősorban a paprika növények leveleit érinti. Bár a betegség általában az idősebb leveleken fordul elő, a növény fejlődésének bármely szakaszában kialakulhat. A tünetek közé tartozik a foltos, fehér, porszerű folt a levélen, amely megnagyobbodhat. A lisztharmat fertőzéshez viszonylag meleg időjárásra és magas párára van szükség. Természetesen előfordulhat, hogy a hajtató házban jelentkezhetnek lisztharmat tünetek, de akkor az a termesztő mulasztása.

Kártevők és Az Általuk Okozott Károk
A kártevők is jelentős szerepet játszanak a paprika érés közbeni barnulásában, közvetetten vagy közvetlenül. A paprika kényes jószág, ha betegségekről van szó. Alapvetően palánta korban nagyobb a veszély, hiszen a növény is gyengébb. Fontos kiemelnünk, hogy a kártevők ellen sokszor a hasznos, apró segítők válnak be igazán.
Levéltetvek (Aphididae)
Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjén belül a növénytetvek (Auchenorrhyncha) alrendbe sorolhatók és a levéltetvek (Aphididae) családba. Ahogy rengeteg növényfajon, úgy a paprikán is károsítanak a levéltetvek. Azonban specifikus levéltetű faja nincsen a paprikának. Nagyságuk 2-3 mm között mozog, enyhén szőrösek és szabadszemmel is jól láthatók. Sok nemzedékük alakul ki egy vegetáció alatt és tojás vagy imágó formában képesek áttelelni. Mindkét fajra jellemző a tápnövény váltás. Ez azt takarja, hogy rendelkezik egy téli tápnövénnyel és egy nyári tápnövénnyel. Télen és kora tavasszal a téli tápnövényen folytat érési táplálkozást, majd később átvándorol a nyári tápnövényre, ahol csak nyáron károsít rajzáskor. A vándorlást a szárnyas alakok indítják meg. Rajzásidejük általában tavasszal, az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdődik meg. Ilyenkor a hajtáson hatalmas telepekben jelennek meg.
Kártételük az levélerek szívogatása nyomán alakul ki. A levelek fonnyadnak, kanalasodnak a fonák felé. A szívogatás nyomán megjelenik a mézharmat a levélen. Ez lényegében a cukorban gazdag ürüléke a kártevőnek. Ez szabadszemmel is jól látható, mert a levélfelülete csillog. A mézharmaton később megjelenik a korompenész. Azonban nem közvetlen szívogatásuk a legveszélyesebb, hanem a vírusok terjesztése.A levéltetvek különösen szeretik a fiatal, zsenge, zöld hajtásokat, mivel kiszívják a növények nedvét, amitől a hajtások és a levelek elpusztulnak.
Védekezés:Szerencsére számos készítmény áll rendelkezésre, és nem kell feltétlenül szintetikus készítményekhez nyúlni.
- Az olajos készítmények, valamint a káliszappanos kezelés is szépen gyéríti az állományt.
- A vegetáció elején elegendőek a kontakt növényvédőszeres kezelések, mert ekkor a növény még nem nő gyorsan.
- Felszívódó készítmények: Acetamiprid - Mospilan 20 SG; Pirimikarb - Pirimor 50 WG/Piricarb 50 (speciális levéltetű irtó).
- A kisebb betegség viszonylag könnyen leküzdhető. Második megoldás, hogy távol tartod őket, és körömvirágot ültetsz a közelükbe.
- Fizikai beavatkozás: híg szappanoldattal bemermeted a növényeket. Először is kerüld el az antibakteriális és illatosított szappanokat, mosószereket.
- A levéltetvek okozta súlyosabb fertőzések nagyobb gondot jelenthetnek, és jobb, ha a növényeket elkülöníted a többitől, hogy megakadályozd a probléma átterjedését a többi chilire.
Cserebogár pajorok (Melolonthoidae)
Jelentésük talajlakó kártevők. Ezek azok a szervezetek, amelyek a talajfelszíne alatt, nem is észrevehetően károsítanak. Mi már csak azt fogjuk észlelni, hogy a növényünk elkezdett elpusztulni. A kártevő a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül is a cserebogarak (Melolonthoidae) családjába tartozik. A pajor kifejezés magyarázatra szolgálhat. A kifejlett állat 20-30 mm nagyságú, vöröses szárnyfedővel, amin 5-5 hosszanti borda található. Lárvái valamivel nagyobbak, 40-50 mm nagyságúak, de ez a fejlettségi állapotuktól függ. A potroha végén található, úgynevezett farfedő alapján lehet a legpontosabban faji szinten meghatározni.
A család fajai több éves fejlődésűek, ez 2 évtől akár 4 évig is változhat. Az állat a talajban telel lárva alakban, de az utolsó telet már imágó alakban vészeli át. A rajzásuk április végén indul meg, mikor a talaj hőmérséklete elérte a 11 °C-ot. A rajzási általában a kora esti szürkületi órákra tehető. Hazánkban a 3 éves fejlődésű fajokból 3 van, és a rajzásuk évenként és területenként eltolt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos faj a következő évben az ország más területén fog rajzani.
A kifejlett imágók a leveleket rágcsálják, de ez nagyon súlyos gondot nem okoz. A területen a pajorfertőzöttség szintjét az úgynevezett kvadrát módszerrel lehet eredményesen felmérni. Ez azt takarja, hogy az ember ás egy 1 m mély és megközelítőleg 1 m széles gödröt, és megnézi, hány darab pajort talált.
Védekezés:Ha a talajban van már, akkor gyakorlatilag lehetetlen ellene a védekezés. Talajfertőtlenítőt lehet alkalmazni, de ez kockázatos, mert telepítéssel együtt kell kijuttatni, és viszonylag magas a humán toxicitása is. Ezeken felül csak az 1 éves lárvákat pusztítja eredményesen. Az imágók tojásrakását kell megakadályozni.
- Növényvédőszerek: Deltametrin - Decis Mega; Lambda-cihalotrin - Karate Zeon 5 CS.
- Egészen jó házi praktika lehet, ha például fás növény közelében felfedezték, hogy van pajor, akkor a gyökérhez burgonya gumót vetnek, és a kifejlődésig azt fogja fogyasztani.

Lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa)
A család elnevezése elég találó, ugyanis a tagjai az életük nagy részét a föld alatt töltik és vakok. Az imágó meglehetősen nagy, 33-50 mm hosszú, hengeres testű. Az elülső pár lába módosult az ásó életmódhoz. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy egy kicsit rövidült, kiszélesedett és ténylegesen egy lapátra emlékeztet. Biztos határozó bélyeg ezeken kívül még a barna színe és a szárnyai elhelyezkedése. Tojásai 2 mm-esek, sárgásfehérek és gömbölyűek. A kárképe nagyon hasonlít a cserebogár pajoréhoz annyi különbséggel, hogy ez jobban nyomon követhető.
Hazánkban az állat 2 év alatt nevel ki egy nemzedéket és a lárva alakban képes telelni a talajban. Bár a kertészetileg fontos növényeket, köztük a paprikát, képes károsítani, azonban nagyrészt lebomló maradványokkal táplálkozik. Sőt néha előfordul nála kannibalizmus is. Felbukkanására elsősorban homokos területeken, illetve trágyadombok és komposzttelepek közelében lehet számítani. A talajfelszíni megjelenésükre este lehet számítani. A párosodás előtt a talajban egy üreget készít, ahonnan a hím jól hallható ciripeléssel hívja a nőstényt a párzásra. A párzás és tojásrakás május-június magasságában zajlik. A tojásait csomókba rakja le. Akár ugrani is képesek, de csak a fiatal egyedek, és ha veszélyben érzi magát, akkor bűzös váladékot képes kibocsájtani.
Védekezés:Komoly munkálatot nem igényel, mert csak szórványosan, nagyrészt homokos területeken fordul elő. Arra kell figyelni, hogy ne legyen a közelben nagy trágyadomb, vagy komposzt. Ha mégis felütötte a fejét, akkor érdemes a lárvákra koncentrálni és egy piretroidos beöntözéssel nagyon szépen lehet orvosolni a problémát. A cserebogár ellen alkalmazott szerek tökéletesen megfelelnek a védekezésre.
Vetési bagolylepke (Agrotis segetum)
Rendszertanilag a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a bagolylepkék (Noctuidae) családba tartozó, rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező kártevő. Az imágó elülső szárnyainak a színe világos, vagy sötét szürke, míg a hátulsó szárnyak inkább szürkésfehérek. A sötétebb színű egyedek inkább a nőstények között jellemzőek. A tori rész színe megegyezik az elülső szárnynak a színével és minden esetben gyapjas. A tojásai aprók, 0,5-0,6 mm-esek és kezdetben csontfehérek. Későbbiekben ez rózsaszínre, majd teljesen szürkére vált. A lárva általában szürkés színű és szőrös.
A fiatal, maximum 10-20 cm-es növényeket a talajfelszínen vagy afölött pár cm-vel teljesen átrágja, amitől az el is pusztul. A paprika esetében további kártétel még, hogy a földfelszínén még körbe rágják, aminek hatására a növekedésben visszamarad a növény. A kifejlett növények esetében a fiatal lárva sokszor vagy a termés kezdeménybe, vagy pedig a szárba rág bele és ennek a belső részét fogyasztja el. A berágási pont nem látszik és a súlyosan károsodott szárú növények pedig egy nagyobb széllökés hatására eldőlnek.
Itthon évi 2 nemzedék fejlődik ki, és a kifejlett hernyók képesek az áttelelésre. Az első nemzedék rajzásának az ideje májusban kezdődik és június végén ér véget. A rajzáscsúcsra május végén, június elején lehet számítani. A nőstények csak érési táplálkozás után képesek tojást rakni, viszont akkor igen nagyszámban, 0-tól akár 2000 darab tojást képes lerakni. Az érési táplálkozás során a kifejlett leveleket rágják. Az ebből kikelő lárváknak 6 lárvastádiuma van. A lárvák összes fejlődési stádiuma fénykerülő. A második nemzedék rajzási ideje júliustól szeptemberig tart, de elhúzódhat akár október végéig az időjárástól függően. Itt a rajzáscsúcs augusztus eleje, közepe, de ez a nemzedék sokkal komolyabb károkat okoz, mint a tavaszi nemzedék. Az ősszel kifejlődött hernyók a talajban telelnek 10-20 cm-es mélységben. Tavasszal pedig, ha a talajhőmérséklet elérte az 5°C-ot, akkor kezdődik meg a bábozódásuk.
Védekezés:Ahogy említettem, minden az időzítésen múlik. Ha nem sikerül elkapni az imágót a tojásrakás előtt, akkor esély sincs a sikeres védekezésre, mert ha benne van már a növényben, akkor már nem fogjuk tudni elérni semmivel.
- Növényvédőszerek közül a piretroidokkal jól lehet gyéríteni az imágókat, például Deltametrin - Decis Mega; Lambda cihalotrin - Karate Zeon 5 CS.

Tripszek
Szintén gyakori élősködők. Számos fajból állnak, és mindegyik rendkívül kicsi. Nagyon karcsú, fehér, sárga, barna vagy fekete is lehet. Az általa érintett levelek gyakran eltorzulnak és felfelé pöndörödnek. A levelek alsó felülete ezüstös fényűvé válhat, amely később bronzszínűvé színeződik.
Fehérlegyek
Szintén apró rovarok (1,5 mm hosszúak), melyek széles szárnyakkal szállnak növényről növényre. Kiszívják a növény nedvét a levelekből, amitől azok összezsugorodnak, megsárgulnak és leesnek. A fehérlégy elleni védekezés nehézkes, mivel életciklusának csak az utolsó (repülési) szakasza védhető a permetezéssel, ez az életciklus pedig igen gyorsan lezajlik.
Takácsatkák
Komoly problémát jelenthetnek, különösen meleg, száraz időben. A levelek alsó oldalán jelennek meg és szabad szemmel is láthatók, mozgó pontoknak tűnhetnek. A fertőzött levelek gyakran lefelé görbülnek, és foltosak, mintha több száz vagy több ezer halvány sárga pötty borítaná őket. Az atkák azonosításának egyszerű módszere a fertőzött levél megkopogtatása egy fehér papírlapon. Megoldás lehet ellenük, ha például növeled a páratartalmat.
Meztelen csigák
Szerencsére a legtöbb meztelen csiga terhelő bizonyítékot hagy maga után, amely segít a probléma felderítésében: ez pedig az egyik legfontosabb, ha védekezni akarsz ellenük. A nyálkás nyom árulkodó jel, azonban nagyon szapora élőlények, így fontos, hogy mielőbb tegyél ellenük. Az általuk rakott fehér tojások akár 10 nap után is kikelhetnek: ez a védekezés egyik módja. A másik megoldás a rendszeres csigavadászat. A sörcsapda is képes távol tartani a csigákat.
Fonálférgek
A gyökérkárosodás csökkenti a növények víz- és létfontosságú tápanyagfelvételi képességét. A tünetek a növény korától és a betegség súlyosságától függően változnak. Általában hervadást, a gyökér csomósodását jelentik. A probléma különösen súlyos lehet homokos talajban. A vetésforgó és a szerves anyagok hozzáadása segíthet csökkenteni a fonálférgek pusztítását.
Büdös poloskák
A büdös poloskák, melyeket sokan csak kellemetlen szaguk miatt ismernek fel, nem csak az emberi érzékszerveket zavarják, hanem károsak a chili paprikákra is. Először is, a büdös poloskák táplálkozása során apró sebeket ejtenek a chili paprikákon. Ezek a sebek bejáratot nyújtanak más kártevőknek és betegségeknek, amelyek tovább ronthatják a növény állapotát. Másodszor, a büdös poloskák által kiválasztott anyagok károsíthatják a chili paprikák ízét és aromáját. A rovarok táplálkozása során kiválasztott anyagok a paprika belsejébe kerülnek, ami befolyásolhatja annak ízét, textúráját és aromáját.
Általános Megelőzési és Védekezési Stratégiák
A chili paprika termesztése nem egyszerű munka, számos jele lehet annak, hogy beteg a növény. A beazonosítás sokat segíthet azon, hogy tudd, mi rá a legjobb gyógymód. A levélen, száron és bogyón is megjelenhetnek a tünetek. Gyakori jelenség a levelek lehullása is. A jelek felismerése nagyon fontos! Ha foltokat, rothadást, sárgulást észlelsz, jó eséllyel valamilyen fertőzés támadta meg a chili paprika növényedet. Sajnos a chili bizony igencsak közkedvelt a különböző élősködők körében. A paprika levelén, termésén vagy szárán is megjelenhet a kártevő. A kártevőket nehéz likvidálni a kertben és az üvegházban egyaránt, de nem lehetetlen. A rovarok gyakran megjelenő kártevők, és bizony a klímaváltozás okán még több invazív faj jelenik meg a kertben.
Természetes módszerek és megelőzés:
- A növények védelmének egyik hasznos megoldása, ha eltávolítod, vagy megkísérled eltávolítani a betolakodókat.
- A fizikai védekezés eszköze lehet, ha biztos helyre teszed a növényeid. A fizikai „megtorlás” rengeteg formája ismeretes.
- A kertben számos élőlény él azért, hogy egyensúlyban tartsák az ökoszisztémát. A hasznos ragadozó rovarok és élőlények, mint például a katica, életük során olyan más élőlényekkel táplálkoznak, amelyek kárt tehetnek a növényekben.
- Sokan esküsznek az áztatott, permetezett fokhagymalére, vagy a csalánlére is.
- Általános kártevő-megelőzési tipp, hogy a chili növényeket gyommentesen kell tartani, mivel a betegségek és a kártevők gyomokon keresztül is bejuttathatók, és vonzhatják a csigákat.
- Sokat segíthet például a talajtakarás. Ez történhet szalmával, levágott fűvel, vagy akár kéreggel is.
- Alapvető jó tanács, hogy törekedj a változatos növények ültetésére.
Kémiai és technológiai megoldások:
- A különböző kórokozók ellen sokszor már csak a permetszer segíthet. A gomba-és vírusölő permetezés megállíthatja a terjedést.
- A talajcsere, az átültetés szintén segíthet, valamint a talajgőzöléssel is elpusztíthatók a káros szervezetek. Tehát vegyszerhez csak akkor érdemes nyúlni, ha már semmi más nem segít.
- Rengeteg permetező szer áll rendelkezésre. Azonban a vegyszerekkel csak óvatosan! Ha teheted, és nincs már más lehetőséged, válaszd a bio szereket, a természetes, vagy növényi alapú megoldásokat.
