A talaj fontos élőhely a szárazföldi csigák számára. A csigák közé tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. Kevés ember létezhet, akiben még ne merült volna fel a kérdés, amikor eső után mindenhol megjelennek a csigák, és kerülgetni kell őket, hogy ezek meg honnan jönnek elő ennyien. Merre vannak, amikor a mostanihoz hasonló hosszú, forró, aszályos időjárás uralkodik? A csigák a puhatestűek törzsébe tartoznak, életmódjukat pedig nagyban meghatározza, hogy testük viszonylag könnyen kiszáradhat.
A csigaház szerkezete és funkciója
A csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, melyhez izmok is tapadnak, a természetben kiváló védelem. A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így a fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejtek választják ki. Ennek megfelelően többrétegű a csigaház. Legbelül vékony gyöngyházréteg (hypostracum) található, mely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaháznak két összetevője van: a kalcium-karbonát és egy conchyolin nevű fehérje. A legtöbb csigaház jobbra csavarodik, és ez az irány apai ágon öröklődik.
Amíg viszont vannak kellően nedves helyek, addig oda vonulnak vissza: fák rései, árnyékot adó bokrok alatti nedves menedékek, kerti bútorok alatti zugok. A házzal rendelkező csigák, mint például az éticsiga (Helix Pomatia), vagy a hazai viszonylatban szintén gyakori fehér szájú kerti csiga (Cepaea hortensis) viszonylag könnyű dolga van ezen a téren. A csigák ugyanis ilyenkor visszahúzódnak a házaikba, és egy meszes réteggel mondhatni magukra zárják az ajtót. Ezt a meszes réteget hívják epifragmának. Ilyenkor az életfunkcióik is lelassulnak, ami akadályozza meg, hogy kiszáradjanak.
Érzékelés és mozgásmechanizmus
A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. Ez utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük, a fejen található tapogatók az érzékelésben elsőrendűek. Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigy, a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így tulajdonképpen az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon.
Idegrendszerük fejlett, erősen központosított. A fő központ a feji dúc vagy agydúc, emellett van még köpenydúc, zsigeri dúc és lábdúc. Garatideggyűrűjük van, melyet az agy-, láb- és köpenydúc alkot. A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki: vízben való légzés, mely kopoltyúval történik, illetve légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik.
A meztelencsigák sajátosságai
A meztelencsigák (házatlan csigák) nem alkotnak külön taxonomiai egységet, a csigák bármely csoportjával lehetnek rokonságban. Különösen párás, nedves környezetben szaporodnak el, a mezőgazdaságban és a kiskertekben komoly károkat okozhatnak. A leveleket a nyelvükön lévő reszelőjével darabolják. A meztelen csigák hímnősek és tojásokkal szaporodnak. Jellemzően a kertben nyáron esténként találkozhatunk velük, amikor kijönnek a búvóhelyükről, a harmatos időben jól érzik magukat. Közéjük tartozik a nagy csupaszcsiga (Arion rufus), a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus), a kerti csupaszcsiga (Arion hortensis) és a szántóföldi csupaszcsiga (Deroceras reticulatum).
Az éticsiga mint védett hasznos segítő
Az éticsiga (Helix pomatia) a legnagyobb méretű házas csigafaj Európában. Nem csak Magyarországon őshonos, hanem Európa számos országában is. Az őshonos éticsiga hazánkban védett faj, eszmei értéke 2000 forint. Az éticsiga elpusztítása természetkárosításnak minősül, éppen ezért büntetend. Az éticsiga nem véletlenül védett, hiszen elpusztítja a többi, káros csiga tojásait. Főként sérült növényi hajtásokkal, levelekkel és rothadó gyümölccsel táplálkozik, tehát hasznos állat.
Éti csiga -- állatságok 3.rész
Az éticsiga gyűjtése engedélyhez kötött. Április 1-től június 15-ig országosan összesen 2000 tonna gyűjthető belőle, és kizárólag a 3 cm-nél nagyobb házátmérőjű példányokra vonatkozik. Az éticsiga reszelőnyelvével darabolja fel a növényeket, hogy azután el tudja azokat fogyasztani. A körülbelül 70 petét egy földbe ásott üregbe rakják, melyek úgy néznek ki, mint az apró, átlátszó gyöngyök.
A réti sas és az élővilág összefüggései
A réti sas sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében az utóbbi években nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, míg 2008-ban huszonhárom. A 2012. januárban végrehajtott számlálás eredménye alapján 530 rétisas telelt Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 753-766 itthon telelő rétisast figyeltek meg a madarakat számlálók. Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-től): 1190 példány.
Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint az ún. védelemtől függő fajok kategóriájába tartozik. A Vörös Könyv a kipusztulással fenyegetett fajok közé sorolta. A természetközeli vizes élőhelyek megőrzése elengedhetetlen mind a csigák, mind a ragadozó madarak fennmaradása érdekében, hiszen a tápláléklánc elemei szoros ökológiai egységet alkotnak.