A sün, ez a bájos, tüskés kisemlős, generációk óta a szívünkbe lopja magát a mesekönyvek és rajzfilmek jóindulatú karaktereként. Azonban ennél sokkal többet érdemes tudni róluk, különösen, ha kertünkben teszik tiszteletüket. A sünök nem csupán kedves látogatók, hanem rendkívül hasznos segítőink a kártevők elleni küzdelemben. Különösen igaz ez a csigákra, amelyekről sok tévhit kering, és amelyeknek a sünök fontos ragadozói. Emellett a "süncsiga" nevű akváriumi lakó is felbukkan, amely bár nevét a sünről kapta, egy teljesen más faj, és sajátos tulajdonságokkal rendelkezik.
A keleti sün (Erinaceus roumanicus) Magyarországon
Hazánkban a keleti sün (Erinaceus roumanicus) az egyetlen őshonos sünfaj. Ezt a különleges kisemlőst 2014-ben az év emlősének választották, ami rávilágít természetvédelmi jelentőségére. A keleti sün legfeljebb 35 centiméter hosszú, súlya 400-1500 gramm között mozog, de egy jól megtermett példány a nyár végi táplálék felhalmozás idején akár közel két kilót is nyomhat. Teste zömök, rövid, vaskos végtagokkal rendelkezik, farokhossza 4-5 cm. Feje előrefelé keskenyedik, és egy hegyes alsó ajkat messze meghaladó, cipőgombszerű orrban végződik. Fülei oldalt kikandikálnak a tüskék alól, de nem emelkednek ki a szőrzetből. Apró, élénk fekete, csillogó szemei oldalra néznek.
A keleti sün Magyarországon elterjedt, a legtöbb fákat vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidéken megfigyelhető, de lakott területen is kifejezetten gyakran bukkan fel. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.
A sün tüskéi: A természetes páncélzat
A sünit könnyedén megismerni a tüskéiről. Hátát fedő tüskéi megvastagodott szőrképződmények, melyek mindegyikén - a sötétbarna tövüktől a fehér hegyükig - barna és fehér csíkok váltogatják egymást. A homlok, fej, nyak és végtagszőrök barnák. A tüske nem más, mint módosult szőr, keratinból (kéntartalmú fehérjestruktúrák) vagyis szaruból van. Ez a protein a fő alkotóeleme a hajnak és a körmöknek - természetesen a sün tüskének is - és ez ad neki erőt és rugalmasságot. Öregebb tüskék körülbelül 2-3 cm hosszúak, a „babatüskék” kisebbek, közül van, ami az 1 cm-t sem éri el. Egy felnőtt sün tüskéjének átmérője 2 mm is lehet. A tüskék a hegyüknél újulnak meg, a tövük hagyma alakban végződik a bőr alatt, amit izmok vesznek körül. Minden tüske üreges. A belső fal vastagsága körülbelül 0.5 mm és átlós septával van megerősítve. Ennek következtében a struktúrája merev, de nagyon könnyű. Emellett az anyaga rugalmas és csak ritkán törik. Ez az összeállítás életet menthet: párnaként használják, ha magasról leesnek. A tüskék bézs és barna csíkosak, ami a vadonban kiváló álcát jelent. A sünik élete folyamán a tüske-kabát világosodik és vörösödik, a sötét csíkok kifakulnak.
A tűhegyes tüskék a bőrizmokban ülnek. Összesen három generációja van a tüskéknek. Sünikék körülbelül 100 tüskével születnek, melyek már a szülés előtt kialakulnak. A tüskék a testnedvekkel teli bőrbe ágyazódnak, így a mamasüni nem sérül meg a szülés közben. Néhány órával a születés után a tüskék hegye előbújik. Ezek a tüskék ilyenkor még fehérek és puhák. 4-5 nap után néhány színesebb tüske kezd el nőni; a fehér tüskék fokozatosan kihullanak. A második generációs tüskék valamivel kisebbek a felnőtt tüskénél, de minden további vonatkozásban hasonlóak. 2-4 hetesen bukkannak elő a felnőtt, sötét csíkos tüskék, amik átveszik az ifjúkori tüskék helyét. Egy tüske átlagos élettartama legalább 18 hónap. A tüskék száma gyorsan növekszik, ahogy a sünike nő: a születéskori 100 tüskén felül további 300 tüskét növesztenek az első tíz napon. Egy 43 grammos süni kölyök legalább 2000 tüskével, már éppen önállósult süni növendék úgy 3500-al büszkélkedhet. Egy felnőtt állatnak körülbelül 5-7000 tüskéje van.
Vadászatkor és alváskor a tüske izmai is pihennek, így az lesimul. Ha veszélyt érez, megfeszíti azt a sok ezer kis izmot, ami mozgatja. A homlokon található tüskéket emeli először a magasba, mintha ráncolná a szemöldökét. Veszélyben, vagy ha csak hozzáérnek, pillanatok alatt összegömbölyödik védve az egész testét. Behúzza a lábacskáit a testéhez, és egy tüskés gömbbé alakul a körizmoktól. Ha a süni összegömbölyödik, a tüskéi minden irányba, borzolódva állnak. Akár azért gömbölyödött össze, hogy védje magát, akár csak téli álmot alszik, a védelme kikezdhetetlen.
A sün táplálkozása: Kerti kártevők elleni harc
Nem véletlenül nevezik a sünöket a kertészek kis barátainak: ha biztonságos udvarba tévednek, előszeretettel fogyasztják a rovarokat és a kártékony meztelencsigákat. A tüskés állatkák elsősorban rovarokat és csigákat esznek, ezért nagy segítség jelenlétük a veteményeskertekben. A sünök elsősorban rovarevők, de ha úgy adódik, szívesen megeszik a csigákat, a férgeket, a madárfiókákat és a tojásokat is. Akiknek kinti kutyájuk, cicájuk van, megfigyelhetik azt is, hogy a számukra kihelyezett táp is gyorsabban fogy, ugyanis a sünik ezt is szívesen felfalják, ha nem adódik más. Azonban fontos megjegyezni, hogy bár mindenevő, ne adjunk nekik tejet, olajos magvakat vagy felvágottat. A konyhai- vagy ebédmaradékot, így fűszerezett húst se adjunk nekik! A természetes étrend kiegészítésére vagy a sünök becsalogatása miatt elkezdett etetés esetén nevezzünk ki egy etető és egy vizes tálat a számukra, melyek alacsony pereműek és kellően súlyosak, hogy ne borítsák fel őket. Az esti órákban helyezzünk ki nedves macska- vagy kutyaeledelt, a legjobbak a kisebb kiszerelésű tasakos változatok. Másnap a kiürült edényeket mossuk el és csak ezt követően helyezzük ki az újabb adag elemózsiát, ezzel ugyanis elkerülhetjük a betegségek terjedését. Ha sünt látunk a kertben, ami a lehullott gyümölcsöt eszi, akkor ő csupán a benne lévő férgeket, kukacokat szeretné kinyalogatni. Bélrendszerük felépítése miatt képtelenek megemészteni vagy táplálékot nyerni a vegetáriánus koszttól. Még ha éhesen bele is harap egy almába, édesnek fogja érezni, nem lesz számára tápláló! Egy szó mint száz, a vegetáriánus süni csak egy éhező süni!
A sün életmódja és szaporodása
A sün éjjeli életmódot folytat, a nappalokat búvóhelyén tölti. Ha nappal látunk összegömbölyödve vagy kóborolás közben egyet kertünkben, valószínű, hogy megsérült, vagy beteg. Ebben az esetben egy vastag kesztyű segítségével óvatosan tegyük dobozba és vigyük a legközelebbi állatorvoshoz. A sünök márciustól júniusig párzanak, és egy alomban 2-7 utód születik. A vemhesség 40 napig tart. A sünök leginkább éjszaka aktívak. Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. Csak akkor él nagyobb közösségben, amikor a kicsinyeit neveli.
A sünök májustól augusztus végéig párzanak, a hőmérséklettől és időjárástól függően. Az udvarlási rítust „hedgehog carousel” -nek, azaz sün-körhintának hívják, ahogy a hím a nőstény körül órákig kering. Először a nőstény agresszívan reagál az udvarlónak, felborzolja a tüskéit a hátán. Amikor behódol, a párzás hasonlóan zajlik le, mint más emlősöknél: a hím a nőstény hátára mászik. A párzás alatt a nőstény lesimítja tüskéit. A közösülés után a pár szétválik. A sünik nem egy életre választanak párt.
A terhesség 35 napja után, átlagosan 4-5 siket és vak bébisünit hoz világra, akik 15-20 grammosan jönnek a világra. A mamasüni 6 hétig szoptatja kicsinyeit, a hímeknek semmi munkájuk nincs a kicsik nevelésével. A születéskor a sünibébiknek már van körülbelül 100 puha, fehér tüskéjük. Amikor már 14 naposak, kinyílik a szemük és hallani kezdenek. 21 naposan kinőnek a tejfogaik, néhány nap múlva a kölykök felfedező utakat tesznek, és első alkalommal próbálnak maguknak élelmet vadászni. Eleinte a kis sünik nem sok élelmet tudnak maguknak fogni, így a mamasüni folytatja a szoptatást és gondozást egészen 6 hetes korukig. A fiatal sünfiak anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.
Téli álom és túlélés
A sünök télen álomba merülnek, ilyenkor anyagcseréjük lelassul, testhőmérsékletük lecsökken, és kora tavaszig hibernált állapotban maradnak. A téli álom megkezdése előtt az egyedek súlyának el kell érnie a 600 grammot. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt vészeli át. Az újszülött sünik kora ősszel fedezhetők fel leggyakrabban a kertekben. A hideg idő közeledtével a magukra hagyott apróságok túlélési esélyei jelentősen csökkennek, csak a 600 grammnál nagyobb testtömegű sünik telelnek át biztonságosan, a többiek segítségre szorulnak. Ilyenkor állatorvosi konzultáció, és a szükséges kezelések után, végső esetben magunkhoz vehetjük őket, amíg el nem múlik a hideg időjárás.
Télen előfordulhat, hogy az átmeneti felmelegedésekkor az alvó sünök felébrednek, ez veszélyes, mert a visszatérő fagyok a vesztüket okozhatják. Ha elővigyázatosak akarunk lenni sün-ügyben, akkor néhány dologra érdemes odafigyelni a kertben, hogy biztosan ne essen baja az állatoknak. Az avar kiváló telelési helyet biztosít a sünök számára. E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik. Fontos, hogy a sün számára zavartalanul aludhasson télen. Azért ha tudunk, segítsünk neki, és a kutyáktól és a bejárattól távolt készítsünk számára egy védett téli szállást. Ehhez nyugodtan használjuk fel a levélkupacokat, amelyek alatt biztonságban kipihenheti magát. Erre nem csak télen van szüksége, hiszen ahhoz, hogy éjjel meg tudjon szabadítani bennünket a kártevőktől, nappal ki kell tudnia pihenni magát.
Sünbarát kert kialakítása és veszélyek elhárítása
A kertbe tévedő sün mindig nagy örömöt okoz, azonban, ahogy kertünk más lakói és lehetséges vendégeit érdemes jobban megismerni, úgy igaz ez a sündisznóra is, hiszen ha megjelenik és rendszeres látogató lesz, akkor bizonyos munkákat érdemes nagyobb odafigyeléssel végezni. Ezek a kis emlősök nagyon szeretnek vadregényes környezetben, magas fűben élni, pont ezért nagyon hálásak lehetnek egy dúsabb növényzetű kisebb területért. Sokszor raknak fészket a komposzthalomban, ahol bőségesen találnak eleséget, ezért ha a biohulladék ürítésre kerül a sor, először nézzük meg, nem költöztek-e sünök a közelbe.
A kertünk elhelyezkedése és az azt körülvevő környezet nagyban befolyásolja, hogy van-e esélyünk a „sünös kertre”, hiszen forgalmas utak és kis zöldfelületek csökkentik a megjelenésük esélyét. A sün kerti megtelepedésének két fő feltétele van. Az egyik, hogy találjon megfelelő vackot a nappali rejtőzéshez, valamint a téli elvermeléshez, a másik pedig, hogy legyen elegendő tápláléka. Az ideális rejtek biztosítása a sün számára nem nehéz feladat, hiszen lépcső alatti zugot, farakást, komposzthalmot, burjánzó, cserjékkel sűrűn beültetett, zavartalan kertsarkot egyaránt tud búvóhelyként használni.
Süntanya és átjárók
A sünlakot, sünodút egyszerűen építhetünk elfekvő faanyagból is, megvalósítását tekintve pedig tulajdonképpen egy miniatűr kutyaólat kell elképzelni, annyi különbséggel, hogy a bejáratot a belső résztől egy kis válaszfal különíti el, hogy a süni belül teljesen sötétben lehessen. Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatunk alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát. Ezeknek a fából készült sünszállásoknak levehető a teteje, így könnyen fel tudjuk tölteni száraz levéllel, fűvel a lakóteret, illetve ellenőrizhetjük, hogy megtelepedtek-e már benne a tüskebökik.
A sünök megjelenését a kertben sokszor megakadályozza a kerítés és annak elemei, így ha van a környéken sündisznó, mégsem jut be a kertünkbe. Ezért ha sünbarát kertben gondolkodunk, érdemes átjárókat, alagutakat készíteni, melyeken be- és kijutnak a kertből, így az élelemmel és szálláshellyel történő csalogatás is nagyobb eséllyel lesz sikeres. Mindig hagyjunk szabad egérutakat a kert különböző részei között, hogy könnyen közlekedhessenek.
Veszélyek és megelőzés
Fontos, hogy ne használjunk meztelencsiga irtót, mivel ha a kis látogatónk nem is eszi meg, a csiga által elfogyasztott méreg is veszélyes lehet a sünikre. A Sünbarát Alapítvány egy szomorú eset kapcsán tett bejegyzést közösségi oldalán: egyértelműen mérgezés tüneteit tapasztalták egy sünön, akin végül már az állatorvos sem tudott segíteni. Az alapítvány a meztelen- és egyéb csigák ellen használt mérget teszi felelőssé, ami METALDEHYDE-t tartalmaz és rendkívül veszélyes emberre, állatra és növényre egyaránt. A tünetek, amiket a csigaméreg okozhat a bevitt mennyiségtől függően: remegés, nyáladzás, hipertermia, hányás, nyugtalanság. Igen tudjuk, hogy a meztelen csiga nem egy túl hasznos állat és még csak nem is szép, de fontos szerepe van a körforgásban. Vannak jobb módszerek a csigák távoltartására. A szernek nincsen ellenszere! Kérünk benneteket, ne használjatok ilyesmit, kutyára, macskára is halálos lehet, vagy ha véletlenül kisgyerek fér hozzá!
Ha kerti tavunk vagy medencénk van, vigyázzunk, hogy véletlenül se pottyanhasson a vízbe. Mindig hagyjunk szabad egérutakat a kert különböző részei között, hogy könnyen közlekedhessenek. Ne felejtsük el letakarni a lefolyókat, lyukakat a talajon és figyeljünk, hogy ne hagyjunk elérhető helyen bármilyen rovarirtó szert vagy mérget. Ha van kerti tavunk, biztosítsunk menekülési utat az állatoknak, melyek beleesnek. Legyen egy lecsapott lejtős perem vagy téglából, kőből kialakított lépcső. Ha valamilyen formában hálót helyezünk ki a kertbe, kicsit emeljük el a talajtól, ugyanis a sünök könnyen belegabalyodnak és ott pusztulnak. A kert elvadultabb részét is nézzük át, mielőtt fűnyíróval, kaszával nekiállunk a munkának, ugyanis a növények alatt is találhatnak maguknak vackot. Az avarégetés sok szempontból is veszélyes, de a sünök számára életveszélyes is lehet. Mindig győződjünk meg róla, hogy a levélkupac nem az otthona egy sünnek, mielőtt azt esetleg meggyújtanánk.
Együttélés háziállatokkal
A sünnel egész közeli barátságot lehet kötni, óvatos, hosszabb ideig tartó fokozatos megközelítés után akár meg is lehet fogni, azonban ne feledjük, hogy mégiscsak vadállatról van szó, melynek ráadásul hegyes fogacskái vannak. Nem szabad elfelejteni, hogy akármennyire tündéri kis lények, ők nem háziállatok. Körültekintően, a többi állatunk egészségét szem előtt tartva kell gondoskodnunk róluk, mivel terjeszthetnek háziállatainkra veszélyes betegségeket vagy élősködőket. Miután hazavittünk egy kis sünit, ne engedjük kedvenceink közelébe, egyrészt mert az állatka nagyon félne, másrészt még nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy nem lappang-e valami betegség a kis jövevényben. Az esetleges betegségek, paraziták mellett a kutyás birtokon a sün további problémát tud okozni, hiszen a kutyák ugyanis gyorsan kiszagolják és véget nem érő ugatáson túl meg is támadhatják, ebből pedig mindkét oldalon csak sérülés származhat. Nem csak a sünökre lehet gondolni a kerttervezés során, hanem hűséges négylábúinkra is.
Alternatív csigairtási módszerek
A házas és meztelencsigák megkeserítik a kertészek életét, különösen a tavaszi esős időszakban, amikor tömegesen képesek ellepni a kertet. Akadt, aki az indiai futókacsát javasolta - ez a bio kártevőirtó tetemes mennyiségű meztelencsigát képes felfalni. Azonban nem csak a csigákat, de a veteményt is legelik, így azt el kell keríteni (bár állítólag szoktathatók a táplálékhoz). Működhet a fizikai távoltartás is, volt, aki szúrós ágak szétterítését javasolta (ahol gyerekek vannak, ez nyilván nem a legjobb ötlet). Hasonlóan rézcsík, éles fémtárgyak is elrettenthetik a betolakodókat. Az összeszedés bár fárasztó, de hatékony módszer lehet. Előkerülhetnek a házi szerek is: többen az ecetes lefújást javasolják, vagy azt, hogy sót, szódabikarbónát, netán fahamut szórjunk az ágyások köré. Ezek sajnos épp az esős időben mosódnak be nagyon hamar a földbe. Van, aki nem kertel, és bevallja, hogy nála csak a gazdaboltokban kapható, por alakú csigaölőszer vált be. Főként azokban a kertekben, ahol rengeteg a csiga, nem biztos, hogy hatékony a házi praktikákkal védekezni. A szerek között akad olyan, amely erősen nedvszívó hatású, és így egy áthatolhatatlan száraz réteget képez, amin a csigák nem mennek keresztül, így voltaképpen elriasztja őket, vegyszer nélkül.
A "süncsiga" az akváriumban (Clithon corona)
A Clithon corona (Süncsiga) az egyik legszebb, akváriumban is jól tartható csigafaj. A nevét a háza hátsó részén található tüskeszerű kinövésekről kapta. Számos mintázata elterjedt. Alapszíne a sárgától az aranybarnán át a feketéig terjed. Ezen fekete csíkok, vagy cikk-cakkok futnak végig. Algaevő, előszeretettel fogyaszt zöld, illetve barna algát. A növényeket nem bántja, ezért kiváló lakója lehet egy növényes akváriumnak. Petét rak, melyek édesvízben nem kelnek ki. Ezzel megoldott a nem kívánatos túlszaporulat. Viselkedése békés, a halakat nem bántja. Bár ízlések és pofonok, de sokak számára egyáltalán nem zavaró. Sőt, igazából még fel is dobja az akva élővilágát, mert igen sokszínűek (barnás, sárgás, csíkos, szürkés) változatos a formája, van tüske rajta vagy nincs stb. Nappal is eléggé aktív, viselkedése is vicces, és az idióta kinézete, meg a bénázásai (például megpróbál végigmászni egy szál parvulán és 2/3 úton hirtelen lehajlik és leesik) tényleg jópofák.
A süncsiga hasonlóan szaporodik, mint az amano, brakkvíz kell neki, de petézni petézi édesvízben is, próbálkozik szegény. Nem bántja a növényzetet.
Süncsiga és Helena csiga együtt tartása
Felmerül a kérdés, hogy a Helena (csigaevő csiga) hogyan viszonyul a süncsigákhoz. Tapasztalatok szerint a Helena és a süncsiga együtt tartható, és a Helena nem bántja a süncsigákat, különösen, ha direkt kisebb méretű Helena kerül be az akváriumba. Bár a Helena nagyra nőhet és rengeteg hólyagcsigát képes felfalni, a kisebb süncsigát még akkor sem bántja, ha már naggyá nőtt. Az irodai akváriumban együtt tartottak 2 süncsigát, 1 hagymacsiga és 1 sisakcsigát, később került be egy helena. Az egyik süncsiga még előtte elpusztult. A megfigyelés szerint a Helena, ha van kisebb táplálék, azt választja. Tehát amíg kicsi a süncsiga, addig max csak próbálkozik, de a nagy csiga meg tud lógni. Amikor viszont már azonos méretű lesz, néhányat megeszik. Fontos megjegyezni, hogy négy Helena csiga felzabált 200 csigát 3 hónap alatt.
Egy 45 literes, csak garnélás akváriumban maximum hány ilyen csigát lehet tartani? A süncsiga nem ormótlan egy 60 literes akváriumban sem, és kárpótolná az a munka, amit csinálnak az algák eltüntetésével.
Vadonleső program: Védjük a vadon élő állatokat
Elindult egy Európában egyedülálló természetmegfigyelő rendszer, a Vadonleső program, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozott létre és tart fenn. A program olyan internetalapú megközelítést használ, amely lehetővé teszi számos állat- és növényfaj adatainak gyűjtését, az egyetlen helyen történő ismeretátadást, interaktív szemléletformálást, a megfigyelések műholdfelvételek segítségével történő helymeghatározását és rögzítését. Mostantól bárki rögzítheti a honlapon szereplő védett fajokra vonatkozó megfigyeléseit, megoszthatja azokat másokkal, s gyarapíthatja Magyarország országos természetvédelmi adatbázisát. A programhoz bárki csatlakozhat, aki rendelkezik internetkapcsolattal és számítógéppel. A www.vadonleso.hu oldalon minden szükséges információ megtalálható az érintett fajok felismerésével, az adatrögzítés módjával kapcsolatban, illetve a már feljegyzett adatok is megtekinthetők.
A Madárbarát kert program legnagyobb vonzereje éppen abban rejlik, hogy az év jelentős részében a madarak mellett más állatcsoportok képviselőit is vendégül láthatjuk. Ráadásul ennél sokkal többet is tehetünk, számos környezetgazdagítási eszköz és módszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy segítsük állat lakótársaink életét még a nagyvárosokban is. Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe.
