A szerelem, akár a sajt: A sokszínűség és az emberi történetek

A sajt egy olyan élelmiszer, amely évezredek óta az emberi táplálkozás része, és az idők során számtalan formában és ízben fejlődött ki. A „szerelem, akár a sajt” kifejezés mélysége a sajt sokféleségében, a hozzá fűződő emberi történetekben, és az életünkben betöltött metaforikus szerepében rejlik. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a sajt típusait, gyártástechnológiáit, valamint azt, hogyan fonódik össze a sajt, a szerelem, a művészet és a politika az emberi létezés szövevényes hálójában.

A sajtok hihetetlen sokfélesége: Több mint matematika

A sajtok csoportosítása rendkívül sokféle lehet, és ha az egyes csoportosítási szempontok kombinációit vesszük, akkor egy végképp széles skálával állunk szemben. A címben feltett kérdésre, ha a sajtgyártás szigorú szabályai szerint nézzük, 15 552 féle sajtot lehetne készíteni, és akkor még nem beszéltünk ezek alfajairól! De hát ez pusztán matematika! Mint láthatjuk, ezen csoportosítás, vagy osztályozás szerint is igen sokféle sajt készülhet. Elképzelhetőek másféle csoportosítási szempontok is, amelyek a gyártástechnológiára vonatkoznak, de nekünk, átlagfogyasztóknak ez már azt hiszem édes mindegy. Finom? Ízlik? Ez a legfontosabb kérdés.

Tej típusok szerinti csoportosítás

A sajtkészítés alapanyaga a tej, és annak típusa alapvetően meghatározza a sajt karakterét. Meg kell jegyezni, hogy készülhet még sajt szamártejből is, főleg a Balkánon, ezt a világ egyik legdrágább sajtjaként tartják számon, kilója elérheti az 1000 eurót.

• Nyers tejből készült sajtok: Ezek a sajtok, mint például a tradicionális francia Camembert vagy a svájci Gruyère, pasztőrözés nélkül készülnek, megőrizve a tej eredeti ízét és mikroflóráját.
• Pasztőrözött tejből készült sajtok: A pasztőrözés hőkezeléssel elpusztítja a tejben lévő káros baktériumokat, így biztonságosabbá teszi a terméket. Példaként említhető a Gouda vagy az Edami.

Zsírtartalom szerinti osztályozás

A sajt zsírtartalma nagyban befolyásolja az állagát, ízét és tápértékét.

• Zsíros sajtok: Magas zsírtartalmuknak köszönhetően krémesebbek és ízletesebbek, ilyen például a Brie vagy a mascarpone.
• Félzsíros sajtok: Közepes zsírtartalmúak, mint a Trappista vagy a Cheddar.
• Könnyű sajtok: Csökkentett zsírtartalommal készülnek, a diétázók körében népszerűek.
• Sovány sajtok: Minimális zsírtartalommal, például a túró.

Állag szerinti megkülönböztetés

Az állag a sajt víztartalmától és érlelési idejétől függ.

• Lágy sajtok: Magas víztartalmúak, krémesek és kenhetőek, mint a friss sajtok vagy a feta.
• Félkemény sajtok: Közepes víztartalommal, rugalmas állagúak, például az Edami.
• Kemény sajtok: Alacsony víztartalmúak, hosszú érlelési időt igényelnek, és kemény, morzsás állagúak, mint a parmezán vagy a Grana Padano.

Érlelési mód és technológia

Az érlelés során nyeri el a sajt jellegzetes ízét és aromáját.

• Kékpenészes tésztájú sajtok: A formába kerülő sajtdarabokat átszúrják, hogy a szükséges gombákat bejuttassák a sajt belsejébe, amelyek így képesek elszaporodni. Ilyen a Roquefort vagy a Gorgonzola.
• Fehérpenészes kérgű sajtok: Ezek a sajtok a felületükön érlelődnek, fehér, bársonyos penészréteg borítja őket, mint a Camembert vagy a Brie.
• Mosott kérgű sajtok: A sajt felületét rendszeresen mossák sós vízzel, sörrel vagy pálinkával, ami jellegzetes, erős illatú és ízű kérget eredményez, mint az Epoisses vagy a Limburger.
• Füstölt sajtok: A sajtokat füstöléssel tartósítják és ízesítik, ami különleges aromát ad nekik, például a füstölt Parenyica.
• Szálas szerkezetű gyúrt sajtok: A gyúrás során a sajt tésztája szálas szerkezetűvé válik, mint a mozzarella vagy a provolone.
• Préselt sajtok: A sajttésztát préseléssel tömörítik, eltávolítva a felesleges savót, mint a Cheddar.
• Ömlesztett sajtok: Ezeket a sajtokat különböző sajtok, tejtermékek és adalékanyagok keverékéből állítják elő, hőkezeléssel, majd ömlesztéssel, mint a krémsajtok.

Érlelési idő szerinti kategóriák

Az érlelési idő hossza szintén meghatározza a sajt jellegét.

• Friss sajtok: Érlelés nélkül, azonnal fogyaszthatók, mint a túró vagy a ricotta.
• Középhosszan érlelt sajtok: Néhány héttől néhány hónapig érlelődnek.
• Lassú vagy hosszú érlelésű sajtok: Legalább hat hónapos, de olykor akár egy éves vagy még hosszabb érlelési időt jelent. Ilyen például a parmezán vagy az érlelt Cheddar.

A sajt, szerelem, művészet és politika: Az emberi létezés metaforái

Ahogy a sajt is számtalan formában és ízben létezik, úgy az emberi élet is sokszínű és réteges, tele szerelemmel, művészettel, politikával és a gonosz kiűzésére irányuló állandó törekvéssel. Hankiss Elemér megfogalmazása szerint a gonosz jelenléte a világban a kezdetektől fogva alapvető élménye lehetett az embernek és az emberi közösségeknek. Ez magyarázhatja azt a buzgalmat, amellyel az emberek mindenkor igyekeztek kiűzni életükből és világukból a gonoszt. Minden lehetséges és lehetetlen eszközt felhasználtak erre a célra. Története során mintha állandó ostromállapotban élt volna az emberiség.

Az emlékezet torzulásai és a személyes történet

Michelle Richmond az emlékezetet egy többszörösen exponált fényképhez hasonlítja, ahol az egyik esemény rárakódik a másikra, és lehetetlen a kettőt egymástól különválasztani. Minél idősebbek vagyunk, annál több ilyen többszörösen exponált emlékünk van. Ahogy telnek az évek, gyűlnek a tapasztalataink, életünk kis történetei annál jobban eltorzulnak, és végül mindannyiunk története hamissá válik. Carlos Castaneda nézőpontja szerint a személyes történetünket állandóan meg kell újítanunk azzal, hogy minden tettünket elmeséljük szüleinknek, rokonainknak, barátainknak. Ezzel szemben egy harcosnak nincs személyes története, ezért magyarázatra sincs szüksége; senki sem haragszik a cselekedetei miatt, senki sem csalódik benne. És ami a legfontosabb, senki sem köti gúzsba a gondolataival és az elvárásaival.

Alan Cohen az önismeret fontosságát hangsúlyozza, miszerint az, hogy milyen jövőre számítunk, a múlttal kapcsolatos gondolatainkból fakad. A jövőnk olyan lesz, mint a múltunk, ha továbbra is olyanok a gondolataink, mint amelyek a múltunkat teremtették. Ha megváltoztatjuk a gondolatainkat a múltról, akkor megváltoznak a gondolataink a jövőről is, és ezzel jobb jövőt teremtünk. A jövőnk egy történet, amelyet mi teremtettünk, akárcsak a múltunk.

A nyelvtan mint a világ szervező ereje

Delphine de Vigan szerint azok, akik azt hiszik, hogy a nyelvtan csak egy halom szabály meg kötöttség, tévednek. Ha alaposabban megnézzük, a nyelvtan felfedi a történet rejtett értelmét, elrejti a rendetlenséget és az elhanyagoltságot, összekapcsolja az elemeket, közelebb hozza egymáshoz az ellentéteket, a nyelvtan egy fantasztikus eszköz arra, hogy olyanná szervezzük a világot, amilyenné szeretnénk. Boldizsár Ildikó pedig kiemeli, hogy minden élethelyzetben egy történetben vagyunk - s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket.

Gerencsér Anna a valóság és a történetek közötti különbségre hívja fel a figyelmet: a tudomány jelen állása szerint a Higgs-bozon valós, Harry Potter nem, Istenről pedig nem tudjuk tudományos módszerekkel eldönteni - mégis, a Higgs-bozon léte vagy nemléte a legtöbb ember számára semmit sem jelent, míg Harry Potter története meghatározó volt egy generáció életében, Isten nevében pedig évezredek óta önzetlen jótettek és borzalmas szörnyűségek egész sorát követték már el. Vecsei H. Miklós a művészet és a történetmesélés kapcsolatát vizsgálja egy történelmi figura filmre vitelével kapcsolatban. Ha arra adja magát egy alkotói stáb, hogy egy történelmi figuráról készít filmet, akkor hajlamos az ember belecsúszni abba, hogy példaképet akar állítani. A történet meg a személy lehet példás, de a színész csak az embert láthatja, és minél több negatívumát és pozitívumát, a lelkének minél mélyebb és minél magasabb pontjait találja meg, annál komplexebb és annál valódibb alakot faraghat.

A sors, a cél és a család fonala

Paulo Coelho a fény harcosának ösvényéről ír, aki abban a pillanatban, hogy elindul rajta, felismeri azt. Minden kő, minden kanyar üdvrivalgással köszönti. Azonossá válik a hegyekkel és a patakokkal, a saját lelkét látja a növényekben, állatokban és a mező madaraiban. Aztán, elfogadva az Isten és Isten Jeleinek segítségét, engedi, hogy Személyes Története elvezesse a feladatokhoz, amelyeket az élet tartogat a számára. Robert Fulghum a család fogalmát járja körül, mondván, bizonyos értelemben összes rokonunkat csak kitaláljuk. Apáinkat, anyáinkat, fivéreinket, nővéreinket és a többit. Különösen akkor, ha távoli vagy már nem élő rokonokról van szó. Fogjuk, amit tudunk róluk - és ez soha nem a teljes történet -, és hozzátesszük, amire vágyunk, ami fontos nekünk, s az egészet egyfajta családi takaróvá öltögetjük össze, amelybe lelkünk kanapéján beburkolózhatunk.

A szerelem mint történet és a létezés örökkévaló formája

Zeruja Salev a szerelem lényegét abban látja, hogy minden apró badarságot, ami történik az emberrel, el akarjuk mondani, abban a reményben, hogy a szájtól a másik füléig vezető bonyolult úton a történet elnyeri értelmét és igazolását, mintha mindez csak azért történt volna meg, hogy elmondhassam (…), és nem csak ez, hanem minden más, ami történt, történik és történni fog, az mind azért van, hogy elmesélhető legyen. Csányi Vilmos szerint minden befejezett ember azonos a megtörtént történetével. Ami az emberből tényleg létezik, és nem is múlik el belőle, az a története. Ez a létezés különleges, anyagtalan, örökkévaló formája. Az emberi történetet nem lehet meg nem történtté tenni, visszacsinálni. Meg lehet bánni, el lehet felejteni, lehet másképpen elmesélni, ki lehet színezni, de ez a megtörtént történeten semmit sem változtat.

Az idő, a motiváció és a carpe diem

Alok Jha a világ végéről szóló történetekre utal, amelyek szerint az emberiség történetét rengeteg végítéletre vonatkozó történet tarkítja, amelyek szerint az általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár. Bármi legyen is az út, egyvalami sohasem változik a véggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történnek a bolygónkkal, mindnyájan meghalunk, a Föld pedig lakatlanná válik. Csitáry-Hock Tamás a motiváció és a carpe diem elvét hangsúlyozza: amit ma elmulasztottál, azt már sosem pótolhatod. Mert az már egy másik alkalom, egy másik történet lesz. Ami ma elmúlt, azt már holnap nem kaphatod meg. Minden lehetőséget ragadj meg, ha csak rajtad múlik. Ha fontos. Ha valóban fontos. Ne fogadd el a "majd lesz másik alkalom" hamis illúzióját. Mert nem lesz. Az már nem ez lesz. Az már egy másik. És ha két alkalmad lett volna, akkor így csak egy marad.

Az idő múlása elkerülhetetlen, ahogy a bevezető is megjegyzi: telik-múlik az idő, átgázol rajtunk, és ezért öregszünk. Száz év múlva a földben fekszünk, csak csontok maradnak belőlünk, meg talán egy titáncsavar, amit a fogorvos ültetett be a felső fogínyünkbe, hogy a pótlás a helyén maradjon.

Sajt a popkultúrában: Geronimo Stilton és a „Boldogok a sajtkészítők”

A sajt nemcsak gasztronómiai élvezet, hanem inspiráció forrása is, megjelenik a gyermekirodalomban és a filmművészetben is.

Geronimo Stilton: A szerelem, akár a sajt…

A Geronimo Stilton: A szerelem, akár a sajt… című könyv, amely 6 éves kortól ajánlott, egy mókás, rendkívül gyorsan olvasható kis olvasmány. A könyvben a praktikus dolgok, mint a morze jelek és a táborépítés, kifejezetten jó ötletek voltak. A sztori szerint Piperpocok Cicelle, az elképesztő örökösnő beleszeret Geronimóba, és mindenáron hozzá akar jönni feleségül. Kétségbeesetten próbál menekülni, mígnem egy lakatlan szigeten végzi hajótöröttként. „Ezer mozzarella, hihetetlen történet! Ó, a szerelem!” - szól a történet mottója.

A könyv kiemelt értékelései is rávilágítanak a mélyebb üzenetekre. Abookwormnamedhoney szerint „Ez is egy mókás, rendkívül gyorsan olvasható kis olvasmány volt. Az viszont nagyon tetszett, hogy volt valami kis gyakorlatias dolog is a könyvben, amit a Geronimo Stilton könyvektől egyébként el szoktam várni. A morze jelek és a táborépítés kifejezetten jó ötlet volt!” HomolyaHTímea szerint „Geronimo, mit ad isten, újra kalamajkába keveredik, és persze megint a családja miatt. Egyszerűen nem is értem, hogy lehet ennyire béna. Néha jó lenne, ha határozottabban ki tudna állni magáért!” Niki++ véleménye szerint „Cukker volt, naaa. Az üzenete azért elgondolkodtató: miért nem mondott egyből egyenesen nemet? Miért hagyta, hogy a rokonsága, a társadalom nyomást gyakoroljon rá? Miért húzta-halasztotta a vallomását? … Szerintem jó kis szülő-gyermek beszélgetési alapot is ad a mese.” Anesz kiemeli, hogy „A humor megint vitt mindent. A család kerítőt játszik, szeretnék, ha Geronimo megnősülne. Na, ez nagyon ismerős és ugyanolyan idegesítő, mint ebben a könyvben. A hajóút izgalmas volt, főleg a reggeli edzésprogram. A lakatlan szigetes rész lehetett volna részletesebb is. Viszont a nevek szenzációsak.”

Boldogok a sajtkészítők: Egy felnövéstörténet a francia vidéken

A Louise Courvoisier rendezésében készült „Boldogok a sajtkészítők” című francia vígjáték, amely 90 perc hosszú, 16 éven aluliaknak nem ajánlott. A film Totone és kishúga történetét meséli el, akik apjuk váratlan és értelmetlen halálával egyedül maradnak. A csávából leginkább egy díjnyertes sajt elkészítése húzná ki őket, de az elszántságon kívül más nem nagyon áll a rendelkezésükre. A „Boldogok a sajtkészítők” egy kedves és őszinte film a felnőtté válásról, melyben a tökéletes sajt elkészítése a ránk váró nehézségek, kudarcok és véletlen örömök metaforája.

Totone a francia vidéken él, ahol szinte mindenki gazdálkodik, így a fiú apja is, akinek egy kis sajtkészítő műhelye van. Mikor a családfő részegen ül autóba és egy fának ütközik, kettesben maradnak hétéves húgával. Mivel csak magukra számíthatnak, a fiú pénzzé teszi a műhely berendezéseit és a traktort, majd elmegy munkát keresni. Véget érnek tehát a bulizós hétköznapok, most már ő felel a háztartásért és a testvéréért. Egy közeli gazdaságban helyezkedik el afféle mindenesként, vesztére pont ott, ahol azok a srácok dolgoznak, akikkel egy buliban nemrég összebalhézott. Nem is marad sokáig, de még így is sikerül felhívni magára a tulaj lányának figyelmét. Mikor megtudja, hogy egy díjnyertes Comté sajtért akár 20-30 ezer eurót is kaphat, készíteni akar egyet, csakhogy a berendezéseken túladott, de az alapanyag és a szaktudás is hiányzik.

Ne szépítsünk, Totone rendes gyerek, de nem túl bonyolult és igen, a vidék romantikája helyett egy szórakoztató, de egyben kiábrándító (?) felnövéstörténetet is kapunk. A fiatalok itt ugyanis legtöbbször azt csinálják, amit a szüleik: gazdálkodnak, szexelnek, isznak és arról ábrándoznak, hogy egyszer sok pénzük lesz…aztán vagy igen vagy nem. A korlátlan szabadság csak egy mese, itt bizony korán kelés, kemény munka, későn fekvés és a hétvégi vásárok várnak az emberre, már ha komolyan veszi a dolgokat és nem csapatja minden este szét magát. A táj valóban szép, a levegő friss, nincs szmog, nincs tömeg, nincs dugó, nincs rohanás, nem cseszeget senki, de az adót és a számlákat fizetni kell, a növény nem terem és a jószág sem hízik magától. Van, akinek bejön és van, akinek nem.

Az embert annyira magával viszi a történet, hogy közben észre sem veszi, a két gyerek tulajdonképpen teljesen egyedül él. Úgy tűnik, Totone nem sok iskolát végzett és igazából rendes szakmája sincs. Hiába készített az apja is sajtot, ha ki is vette a részét a munkából, nem sok minden ragadt rá. Szinte semmit nem tud a sajtkészítésről, így kénytelen a saját kárán tanulni, miközben újra és úja elölről kell kezdenie a folyamatot. Bár apja temetésén többen felajánlják a segítségüket, attól fogva soha senki nem néz rájuk, senki nem kérdezi meg, hogy vannak, szükségük van-e valamire. Sem a hatóság, sem a helybéliek, pedig kishúga már első nap elkésik az iskolából. Bár szereti őt nagyon, képtelen rendesen gondoskodni róla. Az ugyan nem derül ki, az anyjukkal mi történt, de kis közösségről lévén szó, valószínűleg senki előtt nem volt titok, hogy az apa keményen ivott. Mégsem történt és történik semmi.

Szórakoztató, írtam az előbb és tényleg az. A fiúnak nem csak a sajtkészítésre, de minden másra is magának kell rájönnie és az a fajta „segítség”, amit ilyenkor az ember a hasonszőrű barátaitól kap, inkább csak hátráltatja és összezavarja. Mert barátok ugyan vannak, de hiába a jóindulat, az empátia és az önzetlenség, semmivel sem tudnak többet az életről és a sajtkészítésről, mint Totone. A szerelem pedig sokkal inkább jelent testi vágyat és a fizikai kielégülés érdekében tett tétova próbálkozást. A „Boldogok a sajtkészítők” - úgymond - családi vállalkozásban készült, ha az ember átfut a stáblistán, a Courvoisier nevet több alkalommal is kiszúrhatja és amitől ez a film több, mint őszinte, hogy mindannyian ezen a környéken nőttek fel és a szereplőket is innen válogatták össze.

Az életkorok közötti szerelem és a társadalmi megítélés

Miranda és Bryan története rávilágít az életkorok közötti szerelem kihívásaira és a társadalmi megítélésre. A 38 éves Miranda egy válás után került nehéz helyzetbe: két gyermekével költözött édesanyja kis lakásába, és saját fodrászszalonját is kénytelen volt eladni. Később sikerült vásárolnia egy felújításra szoruló házat, majd elkezdte újraépíteni az életét. Tapasztalatait rendszeresen megosztotta az interneten, amelyekre felfigyelt a 64 éves Bryan is, aki végül egy hajvágás ürügyén vette fel a kapcsolatot későbbi feleségével. A találkozásból barátság, majd kapcsolat, végül házasság lett.

A nagy áttörést egy családi nyaralás hozta, amikor Miranda lányának ballagása alkalmán Floridába utaztak. Miranda és Bryan egy éttermi randi során órákon át beszélgettek kettesben. „Az étterem nyitásától zárásig ott maradtunk, végig beszélgettünk, és akkor éreztem, hogy ez valami több” - idézte fel. Nem sokkal később randizni kezdtek, és három hónap múlva Bryan megkérte Miranda kezét egy koncerten októberében, amelybe Miranda gyermekei is besegítettek. A boldogító igent áprilisban mondták ki, 220 vendég szeme láttára.

Bár kettejük között nagyon erős a szerelem, az interneten folyton negatív kritikákkal illetik őket, sokan Mirandát azzal vádolják, hogy férje csak „sugar daddy”, vagyis csak arra kell neki, hogy az életét finanszírozza. Miranda mindezt határozottan elutasítja. „Nem a kényelem vagy a biztonság miatt házasodtunk össze, hanem szerelemből” - mondta, azonban elismerte, hogy kezdetben benne is felmerültek kérdések a korkülönbség miatt. Ez a történet is a szerelem, a társadalmi elvárások és az egyéni döntések bonyolult összefüggéseit mutatja be, hasonlóan ahhoz, ahogy a sajt is a hagyományok és az innovációk metszéspontjában áll.

Magyar szólások és közmondások, mint az élet sűrített történetei

A magyar nyelv számos szólással és közmondással gazdag, amelyek gyakran tömör, mégis mély értelmű megfigyeléseket tartalmaznak az emberi természetről, a társadalmi jelenségekről és az élethelyzetekről. Ezek a kifejezések is egyfajta „sajt” a nyelvben, hiszen a régmúlt idők tapasztalatait sűrítik össze, és generációról generációra öröklődnek.

Néhány példa a forrásban említett szólások és közmondások közül:

• Fagyos szent: Olyannak mondják, aki mindig fázik, fagyoskodik. Innen: fagyos szentek. Így nevezi a nép Pongrácz, Szervácz és Bonifácz szenteket - május 12., 13., 14.
• Falra hányja a borsót: Hiába beszél valaki, senki sem hallgat rá, vagy nem veszi komolyan.
• Farkast emlegetnek, kert alatt kullog: Amikor valakiről beszélnek, és az illető hirtelen megjelenik.
• Fából vaskarika: Olyan dolog, ami értelmetlen, lehetetlen, vagy ellentmondásos.
• Feje lágyára esett: Valaki ostobaságot csinál, vagy meggondolatlanul cselekszik.
• Fején táncol: Nagyon örül valaminek, ujjong.
• Fél lábbal már a koporsóban - vagy: a sírban van: Valaki nagyon öreg, vagy súlyosan beteg.
• Félre szentség, sok a szükség: Amikor a vallási előírások háttérbe szorulnak a gyakorlati szükségletek miatt.
• Fénylik a Vincze, megtelik a pince: Ha Vincze napkor (január 22.) süt a nap, jó bortermés várható.
• Fizet, mint a köles: Valaki nagyon későn fizet, vagy egyáltalán nem fizet.
• Fogat fogért, szemet szemért: Az azonos mértékű bosszú elve.
• Főbenjáró dolog: Nagyon fontos, súlyos ügy.
• Föléledt, mint a bodza czibere: Valaki hirtelen felélénkül, magához tér.
• Fölkopik az álla: Szegénységbe jut, elszegényedik.
• Fölvette a néhai nevet: Meghalt.
• Fügét mutat: Azaz: föl sem veszi, nem fél. A révkomáromi vár egyik sarkára ilyen fügét mutató leányzó van kifaragva, jeléül a vár biztonságának. Mások szerint e magyarázat nem felel meg a valóságnak, amennyiben a „leányzó” nem fügét mutat, hanem koszorút tart a kezében a következő aláírással: Nec arte, nec Marte.
• Fű növését is hallja: Valaki nagyon éber, mindent észrevesz.
• Füstbe ment: Valamely terv, elképzelés nem valósul meg.

Ezek a szólások és közmondások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a „szerelem, akár a sajt” kifejezés mélysége a magyar kultúrában is megtalálható legyen. Ahogy a sajt számtalan formában és ízben létezik, úgy az emberi tapasztalatok is sokfélék és gazdagok, és mindegyik egyedi történetet mesél el.

tags: #a #szerelem #akar #a #sajt