A vízi élővilág lenyűgöző sokszínűsége a nappalinkba varázsolva nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem nyugtatóan is hat hektikus hétköznapjainkban. Az akvaristák körében rendkívül népszerű lazacfélék, különösen a pontylazacok, az egyik legősibb halcsaládhoz tartoznak. Forma- és színviláguk rendkívül változatos, a legkedveltebbek közé tartoznak a különféle neonhalak és tetrák. Földünk egyik legelterjedtebb halcsaládja, Közép-Amerikától egészen Dél-Amerikáig, valamint Afrika északi részétől egészen a Kongó vízgyűjtő területéig megtalálhatók. Ez a széles elterjedés is jól mutatja, hogy a legősibb halak közé tartoznak, hiszen Dél-Amerika és Afrika valaha egy kontinens volt.
A Pontylazacok Általános Jellemzői és Igényei
A családhoz tartozásuk megállapítása nem túl nehéz, majdnem minden pontylazac hátúszója és farokúszója között található egy úgynevezett zsírúszó. Ezt az úszót megtaláljuk a törpeszájú halaktól a vérengző ragadozó hírében álló pirajáig, bár némelyiknek, például a Hasemania nana-nak nincsen ilyen megkülönböztető jele. A legtöbb pontylazac csapatban érzi jól magát, hiszen a természetben is így élnek, és így mutatnak a legjobban egy növényekkel dúsan beültetett akváriumban. Szeretik a lágy, enyhén savanyú, huminsavtartalmú vizet, és a 22-25 °C közötti hőmérsékletet. Vizük legyen lehetőleg kristálytiszta, bomlástermékektől mentes és oxigéndús. Fő táplálékuk állati eredetű, de vannak kifejezetten húsevő és növényevő fajok is.
A vízkeménység beállítása: 1.tudnivalók a lágyításról (kezdőknek)
A Díszhalak Kiválasztásának Alapelvei
A legmegfelelőbb és legszebb halak kiválasztása az akváriumba, különösen a kezdők számára, nehézkes lehet. Amilyen sokszínű az akvárium világa, olyan sokszínűek lakói is. Az állatkereskedésben fajták százaival találkozhatunk, de nem mindegyik ugyanolyan alkalmas egy házi akváriumba. A táppal, növényekkel, vízminőséggel és vízhőmérséklettel kapcsolatos igények minden halnál különbözőek, így választásuknál ezeket is mindenképp figyelembe kell venni. Szintén előre érdemes meggyőződni arról, hogy a kiválasztott díszhalak jól kijöjjenek egymással. Fontos továbbá olyan fajtákat választani, akik az akvárium különböző magasságaiban szeretnek úszni (a víz felső, középső és alsó részein), hogy elkerüljék egymást és harmonikus együttélés alakuljon ki.
Népszerű Lazacok és Rokonaik az Akváriumban
A továbbiakban részletesen bemutatjuk a legnépszerűbb édesvízi akváriumi díszhalakat, különös tekintettel a pontylazacokra és a velük jól társítható fajokra.
Neonhal (Paracheirodon innesi)
A neonhal, világító piros és kék csíkjaival, igazi látványosság az akváriumban. Ezek a kis halak az Amazonas-medence régiójából származnak és csak rajokban érzik jól magukat. Az akváriumban tehát legalább 10 neonhalat tartsunk együtt - de igazából minél többet, annál jobb. Tartásukhoz legalább 60 literes űrtartalmú akvárium szükséges. Irizáló kék oldalcsíkjai leginkább az akvárium enyhe megvilágításával bontakoznak ki. Természetükből adódóan az enyhén savas vizet szeretik, de magasabb pH-értéket és keménységi fokot is elviselnek. Igazán robusztusnak számítanak, de nem kerülik el őket a betegségek sem. Ha neonhalat tartunk, legalább hat-nyolc példányt vásároljunk, mert ilyenkor érzik jól magukat. Lelőhelyén többezer fős csapatokban él. Ha tehetjük, az akváriumot lágyított vagy esővízzel töltsük fel, ami mind a halaknak, mind a növényeknek megfelelő életteret biztosít. A neonhal tenyésztése mára teljesen megoldott feladat. Ha elkészítettük az ikráztató vizet (1-2 nk°, 6 pH), akkor már csak az ivadék eleségéről kell gondoskodnunk.
Vörös Neonhal (Paracheirodon axelrodi)
A vörös neonhal tenyésztése a legtöbb akvarista álma. Tartás szempontjából nyugodt viselkedésű, ideális társas csapathal. Medencéjüket árnyékoljuk úszó növényekkel, mivel az ivadékok is fényérzékenyek. Tenyésztése viszonylag egyszerű, lágy (4 nk°), savanyú (5,5-6 pH) vízbe helyezzük ki a tenyészpárt. Az ikrák 24 óra múlva kelnek ki, és a rájuk eső fényre az ikrák és a kishalak is érzékenyen reagálnak.
Kongólazac (Phenacogrammus interruptus)
A kongólazac egy látványos, békés csapathal. Célszerű őket nagy, akár több száz literes akváriumban tartani, mert igazi szépségük itt érvényesülhet igazán. Barátságos viselkedésű, csapatban mutató halak, amelyeket ne társítsunk agresszív, csipkelődő halakkal. Főleg a felszínről táplálkozik, erre utal kissé felfelé álló szája is. Vízparamétereire nem érzékeny, egyszerű csapvíz is megfelel tartásához. Jó hatással van rájuk, ha vizüket tőzegen át szűrjük, vagy néhány szem „égertobozzal" barnára festjük. Az ivarok megkülönböztetése egyszerű, mert az ikrával telt nőstény mindig teltebb és jóval nagyobb a hímnél.
Fekete Neon (Hyphessobrycon herbertaxelrodi)
A fekete neon szintén egy nyugodt viselkedésű, ideális társas csapathal. Tartása nem okoz különösebb gondot, ha vize tiszta, esetleg barnás színű. Nem szereti az erős megvilágítást, de a gyakori vízcserét igen. Ivari különbözőségeket csak az ivarérett állatokon lehet megfigyelni. Tenyésztése már nálunk is többször sikeres volt, s viszonylag nagyszámú, 2-300-as szaporulatokról számolhatunk be. Kikeléskor az ivadék már fejjel lefelé úszik, mint a szüleik. Jól kell táplálni őket szúnyoglárvákkal, ciklopsszal, valamint sok zöld algát kell biztosítani számukra.
Serpa Lazac (Hyphessobrycon eques)
A serpa lazac tartás szempontjából nem igényes, bármely békés hallal telepített társas akváriumban kitűnően érzi magát. Jól alkalmazkodott a kemény vezetékes városi vízhez. Eleségben nem válogatósak, megfelelő minőségű élő és műeleséggel egyaránt jól tarthatók. Érdekesség, hogy az egyes díszhalszaküzletek „szerpéi" között meglehetősen nagy különbségek lehetnek.
Citrom Lazac (Hyphessobrycon pulchripinnis)
A citrom lazac egy látványos csapathal, ideális lakója egy dél-amerikai biotóp akváriumnak. Szállításkor figyeljünk arra, hogy nagyon érzékeny az oxigénhiányra. A nemeket könnyű megkülönböztetni, ivarérett korban a nőstények erősen beikrásodnak, míg a hímek kisebbek, karcsúak, vékonyak maradnak.
Rézlazac (Hasemania nana)
A rézlazac békés természetű, kis-összestestű csapathal, amely jól társítható hasonló méretű békés halakkal. Legalább 6-8 fős csapatot tartsunk belőle. Kis akváriumban is jól érzi magát. Tenyésztése egyszerű, csupán a kikelt kis halak indítóeleségéről kell gondoskodni. Mint említettük, némelyik pontylazacnak, mint például a Hasemania nanának, nincsen zsírúszója.
Fekete Fáni (Gymnocorymbus ternetzi)
A fekete fáni egy jól társítható csapathal. Tenyésztéséhez kicsit lágyabb (8 nk°), tőzegen átszűrt vízre van szükség. Ikrarácsot feltétlenül használjunk, mert a szülők ikrafalók. Érdekesség, hogy kb. 5,5 cm-esre nő meg. Társas akváriumba való, békés csapathal, amely könnyen tartható vegyes akváriumban, s jól társítható más, hasonló viselkedésű pontylazacokkal. Kis csapatban érdemes tartani, ami 6-8 egyedből álljon, mert egyesével félénkek és visszahúzódóak lesznek. Mindenevő, élő és fagyasztott eleségekkel jól tartható. Élő eleség etetésével (pl. szúnyoglárva) elősegíthető a tenyésztés.
Vitorláshal (Pterophyllum scalare)
A vitorláshalak nyílszerű formájuk miatt feltűnőek, amelyet sugaras uszonyuknak köszönhetnek. Nyílformájú, illetve háromszögszerű testük mellett termetük is igazán lenyűgöző. A vitorláshalak ugyanis akár 15 cm hosszúak és 25 cm magasak is lehetnek. Ebből adódóan az akváriumnak is elég magasnak kell lennie. Ami azonban a vízminőséget és az eledelt illeti, a bölcsőszájúhal-félék családjához tartozó vitorláshal kifejezetten igénytelen. Kiváló minőségű száraztáp, heti 1-3 alkalommal élő vagy fagyasztott eledel (pl. szúnyoglárva) ajánlott. Számos variációban elérhetőek, különböző formájú uszonnyal és eltérő színekben. Társas akváriumba való, de csak nagyobb méretű halakkal társítsuk. A növényeket nem bántja, de szereti a búvóhelyeket.
Törpeszájú Halak
Az etetésnél ügyelni kell arra, hogy törpeszájú halakról van szó, és az eleség mindig megfelelő méretű legyen. Ezek a halak is csapatban mutatnak a legjobban.
Érdekes és Különleges Lazacfélék
Néhány faj különösen érdekes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik őket a többitől.
Ferdeúszójú Pontylazac (Thayeria boehlkei)
Nevét onnan kapta, hogy a vízszinteshez képest ferdén (kb. 30 fokos szögben) úszik. A ferde testhelyzetnek az elkeskenyedő úszóhólyag az oka. Vegyes akváriumokba ajánlott, jól társítható, békés csapathal. Problémamentesen tartható, ha vize bomlástermékektől mentes. Tenyésztése nagyon produktív, akár ezer ikrát is rakhat egy nőstény.
Rózsás Lazac (Hyphessobrycon rosaceus)
A rózsás lazac kicsit félénk, békés hal. Napközben a növények között bújik. Lehetőleg több példányt tartsunk belőle. Ha jól érzi magát, akkor a hímek úszói kékesfehér szegélyűek lesznek. Éjszaka a csíkok eltűnnek, és a halon nagy barna foltok lesznek. Tenyésztése során a vízinövények leveleinek fonákára ikrázik, de sok ikra lehullik. Ikrafalók, ezért ikrarács használata ajánlott.
Kolumbiai Lazac (Hyphessobrycon columbianus)
Tartása: Minden vegyes akváriumba ajánlott békés csapathal. Etetni minden - megfelelő méretű - eleséggel lehet. Tenyésztése: Ez a hal már csak azért is megérdemelné a több figyelmet, mert rajta keresztül meg lehet tanulni a haltenyésztés alapjait.
Gyémánttetra (Moenkhausia pittieri)
Tartása: Keményebb növényekkel sűrűn beültetett akváriumban érzi jól magát. Társítható hasonló méretű halakkal. A kishalak könnyen felnevelhetők. Tenyésztése: Az ikráztatáshoz előkészített vízben (4 nk° alatt, 6 pH) a hímek látványos násztáncot mutatnak be.
Királytetra (Inpaichthys kerri)
Tartása: Kis testű dél-amerikai törpesügérekkel jól társítható csapathal. A hímek gyakran kergetik meg egymást. Tenyésztése: Ikráztatása odafigyelést kíván, kezdőknek nem ajánlott. Nagyon lágy (1-2 nk°), alacsony (5,5-6) pH-jú, hűvös (22 °C) vizet igényel.
Üveglazac (Prionobrama filigera)
Tartása: Ne tartsuk zsúfoltan, és gondoskodjunk megfelelő szellőztetésről, mivel oxigénigényes halfajról van szó.
Színpompás Lazac (Nematobrycon palmeri)
Tartása: Látványos méretű és érdekes mozgású, úgynevezett. Tenyésztése: Teljesen beakvarizált, nagy egyedszámú tenyésztése nem okoz semmilyen gondot. Az ivarok közötti különbségek ivarérett halaknál jól láthatóak.
Fekete Özvegy Lazac (Gymnocorymbus ternetzi)
Tartása: Békés természetű csapathal, együtt tartható más közepes méretű, és hasonló igényekkel rendelkező halakkal. Tenyésztése: Kezdőknek való, egyszerűen tenyészthető faj.
Leopárd Lazac (Copella arnoldi)
Tartása: Dél-amerikai biotópba, vagy vegyes akváriumba is ajánlott, nagyon nyugodt viselkedésű hal. Tarthatjuk párban vagy csapatban egyaránt. Ha lehet, sötét akváriumtalajt alkalmazzunk, vizüket tőzegen át szűrjük. Tenyésztése: 18-20 °C-os vízben történik, az ivadék a hatodik napon úszik el.
Vörösorrú Pontylazac (Hemigrammus rhodostomus)
Tartása: Nagyon jól társítható, békés csapathal. Különösen kis testű halakkal tartható együtt. Tenyésztése: Lágy (3nk°), savanyú (6 pH) vízben párba kitéve egyszerű. Érdekesség: Szállításkor figyeljünk arra, hogy nagyon érzékeny az oxigénhiányra.
Csíkos Lazac (Nannostomus eques)
Tartása: 50 liter feletti akváriumban tartható, a növényeket nem bántja, a víz minőségével kapcsolatban különleges igénye nincs. Tenyésztése: 18-20 °C-os vízben történik, az ivadék a hatodik napon úszik el.
Növényevő és Húsevő Lazacfajták
Bár a pontylazacok fő tápláléka állati eredetű, vannak kifejezetten növényevő és húsevő fajok is, amelyek speciális táplálási igényekkel rendelkeznek.
Növényevő Lazacok
Például léteznek nagyra növő, növényevő halak. Ezeknél a fajoknál ügyelni kell arra, hogy vigyázzunk, mert szívesen megeszik az akvárium növényeit! Éppen ezért táplálásánál vegyük figyelembe, hogy zöld táplálékra is szükségük van. Az alapeleség lehet élő, száraz vagy fagyasztott. A tenyésztésük nálunk nem elterjedt, a forgalomban lévő halak importból származnak. Tenyésztésük nagy, több száz literes akváriumban lehetséges, mesterséges szaporítással is.
Húsevő Lazacok (pl. Piranja)
A vérengző ragadozó hírében álló piranha szintén a pontylazacok családjába tartozik. Bár a zsírúszó megtalálható náluk, tartásuk speciális körülményeket és nagyfokú odafigyelést igényel.
A vízkeménység beállítása: 1.tudnivalók a lágyításról (kezdőknek)
Akváriumi Díszhalak Szocializációja és Igényei
A harmonikus és sikeres együttélés alapfeltétele, hogy a kiválasztott halfajták ugyanolyan igényekkel rendelkezzenek a vízhőmérséklettel, vízminőséggel, pH-értékkel, növényekkel és megvilágítással szemben. Ezenkívül fontos arra is figyelnie, hogy olyan fajtákat válasszon, akik az akvárium különböző magasságaiban szeretnek úszni (a víz felső, középső és alsó részein). Nem utolsósorban pedig muszáj, hogy a kiválasztott halak jól kijöjjenek egymással, hiszen egy zárt akváriumban nem tudják elkerülni egymást. Tájékozódjon tehát előre a díszhalak tulajdonságairól, vadászati szokásairól, úszási és pihenési igényeiről, illetve étrendjéről.
Guppi (Poecilia reticulata)
A Karib-térségből származó édesvízi hal kétségtelenül az egyik legnépszerűbb akváriumi díszhal. Az igénytelen halnak számító guppi az akváriumok világában kezdők számára is alkalmas. A színes, maximum 5 cm-es nagyságúra növő díszhal eredeti élőhelyén rajokban él. Az akváriumba ezért szintén kisebb csapatba érdemes költöztetni. A társaságkedvelő guppi kiválóan megérti magát más halfajtákkal - különösen a páncélosharcsákkal. A guppik egyébként nagyon gyorsan szaporodnak, és a szárazeledelt, illetve az élő eledelt is szívesen fogyasztják.
Platti (Xiphophorus maculatus)
A guppihoz hasonlóan a platti is az elevenszülő fogaspontyfélék családjába tartozik. A Közép-Amerikából származó apró platti egy igazán társasági hal, mely fajtársaival együtt legszívesebben a vízfelszínhez közel tartózkodik. A népszerű díszhal rengeteg színben elérhető. Mivel egyszerű tartani, kedvelt az kezdő akvaristák körében is. A plattik kifejezetten harmonikus lakói az akváriumnak és jól kijönnek a guppikkal, a közönséges vértesharcsákkal, páncélosharcsákkal, a csigákkal és sok egyéb, békés természetű édesvízi hallal. Az egészséges plattik mindig mozgásban vannak, csak ritkán rejtőznek el. Mindazonáltal érdemes búvóhelyet is biztosítani számukra, finom tollú vagy úszónövényekből. A gyorsan szaporodó halakat lehet keresztezni mexikói kardfarkú hallal is.
Fekete Molli (Poecilia sphenops)
A kedvelt díszhal, a fekete molli tulajdonképpen a Dél- és Közép-Amerikában őshonos jukatáni fogasponty fekete tenyészalakja. A különböző tenyészalakokkal való keresztezés következtében különböző uszonyformái is létrejöttek. Így létezik kis, kerek hátúszójú, hosszú hátúszójú és vitorlás uszonyú fekete molli is. A 6-10 cm nagyságú, koromfekete díszhalak robusztusnak számítanak, gondozásuk pedig könnyű. Mindazonáltal ezek a melegkedvelő példányok érzékenyen tudnak reagálni a víz hőmérsékletének és keménységének ingadozására. Akváriumba kb. 100 liter szükséges. A fekete mollik békés halnak számítanak és több, szintén barátságos díszhallal jól kijönnek, például a guppikkal, a plattikkal, a páncélosharcsákkal, a vitorláshalakkal, a pontylazacokkal és a törpe gurámikkal is. A fekete mollik a meleget kedvelik. Az ajánlott vízhőmérséklet lehetőleg mindig ugyanannyi legyen, valahol 24°C és 28°C között.
Páncélosharcsa (Corydoras nem)
A többféle díszhal által lakott akváriumok egy másik kedvelt fajtája a páncélosharcsa, mely a Corydoras nemébe tartozik. Közeli rokonával, a torokátum harcsával ellentétben ő kedveli a fajtársak társaságát. Így érdemes őket legalább párban tartani az akváriumban. Nevét sima, egymáson elhelyezkedő csontlemezeinek köszönheti, melyek fejtől farokúszonyig védik testét, akárcsak egy páncél. További ismertetőjegye feltűnő bajsza a szája körül, mellyel a szagokat érzékeli és szívesen vizsgálódik a földön. A páncélosharcsa békeszerető, szinte majdnem minden díszhallal szívesen él együtt, például pontylazacokkal, plattikkal, guppikkal, szivárványhalakkal, márnákkal és fekete mollikkal is. Számtalan különböző fajtája létezik. Ezek méretükben és színükben nem igazán különböznek, inkább a vízhőmérsékletre vonatkozó igényük eltérő a különböző származási helyeik miatt.
Diszkoszhal (Symphysodon nem)
A diszkoszhal nevét a formájának köszönheti: Ez a színes díszhal úgy siklik a vízben, mint egy lebegő diszkoszkorong. Így nem csoda, hogy nem csak a tapasztalt akvaristák lelkesednek iránta. Ettől függetlenül ennek a fejedelmi küllemű édesvízi halnak kifejezetten nagy igényei vannak a vízminőséget illetően, ugyanis nagyon hajlamos a bakteriális fertőzésekre és a parazitákra. Ha mégsem szeretnénk lemondani a diszkoszhalról, folyamatosan tisztítanunk kell az akváriumot és a lehető legsterilebben tartanunk.
Sziámi Harcoshal (Betta splendens)
A Kambodzsából és Thaiföldről származó sziámi harcoshal egyike a legszínpompásabb labirintkopoltyús halaknak. Az eredetileg piros-barna színű hal tenyésztésének köszönhetően már sok más színkombinációban is kapható. Pirostól a kéken át már feketében is elérhető, különböző hosszúságban és mindenféle színű uszonyokkal. A harcoshal kissé provokatív nevét annak köszönheti, hogy a hímek nagyon agresszívak fajtársaikkal. Ha a riválisok egymásra támadnak, széttépik egymás uszonyait és addig harcolnak, míg egyikük meg nem hal. Egy akváriumban tehát mindig csak egy hímet tartsunk. Nőstényekkel és más halfajtákkal szemben valamivel barátságosabb. Mindazonáltal tájékozódjunk róla, mielőtt más halakkal is egy akváriumba tennénk. Egy hím és egy vagy több nőstény legjobban harcsafélékkel, plattikkal, pontylazacokkal, törpe gurámikkal, kövihalakkal és szivárványhalakkal jön ki. Másfajta harcoshalakkal és egyéb agresszív halakkal azonban nem érdemes egy akváriumban tartani. A legtöbb halfajtával ellentétben a labirintkopoltyús halak nem kizárólag a kopoltyújukon lélegeznek, mivel van egy különleges szervük, melynek köszönhetően a szájukon keresztül a légkörből is fel tudják venni az oxigént.
Pillangó Törpesügér (Mikrogeophagus ramirezi)
A pillangó törpesügér ramirezi néven is ismert, s az akvárium szelíd lakójának számít. Éppen ezért nem érdemes túl élénk vagy túl agresszív halakkal együtt tartani. Eredeti élőhelyén, Venezuela és Kolumbia növénydús vizeiben általában párban él. Az ivadékokról pedig a pár mindkét tagja egyenlő mértékben gondoskodik. Ennek megfelelően az akváriumban is mindig párban kell őket tartani, egy hímet és egy nőstényt. A pillangó törpesügér egy kifejezetten érzékeny halnak számít, mely igényes a vízminőséggel szemben. Alacsony nitrittartalomra és állandó, jó vízminőségre van szüksége.
Zebradánió (Danio rerio)
Az élénk, úszáskedvelő zebradánió igen népszerű az akvaristák körében. Kezdőknek is alkalmas, mivel gondozása könnyű, és sok más édesvízi halfajtával jól megfér, így nem okozhat túl nagy problémát. A maximum 5 cm-es halacska nevét sötétkék, hosszú csíkjainak köszönheti - hiszen egy zebrára hasonlít. Ezek a kicsi, vékonyka halak rajokban élnek. A hosszúkás akváriumot és az enyhe vízsodrást kedvelik. Akváriumba kb. 50 liter szükséges. A zebradániót könnyű más halakkal együtt tartani, de természetesen nem mindegyik halfajtával, hiszen ők a nyugalmat és a meleget kedvelik. A kinézetük mellett a zebradániók kiváló ugrók, akik szívesen ugranak egyet a vízfelszínre. Ha tehát ilyen halat tartunk, a biztonság kedvéért inkább mindig fedjük le az akváriumot.
Az Akvárium Beállítása és Karbantartása
Mielőtt felkeresné a legközelebbi állatkereskedést és beszerezne néhány szép példányt otthoni akváriumba, érdemes alaposan megtervezni, milyen fajtákat szeretne vásárolni. Figyelembe kell vennie az akvárium méretét, a víz hőmérsékletét és minőségét, valamint sok egyéb kritériumot is. Végtére is nem minden édesvízi halfajta fér meg jól egymással. Az akvárium megfelelő mérete kulcsfontosságú a halak jólétéhez. A túl zsúfolt akvárium stresszt okozhat, ami betegségekhez vezethet. A vízminőség fenntartása érdekében rendszeres vízcserére és megfelelő szűrőrendszerre van szükség. A növények nemcsak esztétikailag javítják az akváriumot, hanem búvóhelyet és oxigént is biztosítanak a halak számára. A megfelelő megvilágítás is fontos, hogy a növények fotoszintetizáljanak, és a halak természetes színeikben pompázzanak.