Az elmúlt évtizedekben a magyar egészségügyi szakemberek jelenléte jelentősen megnőtt a nyugat-európai országokban, köztük az Egyesült Királyságban. Ez a jelenség sokrétű, magában foglalja a magas szintű szakértelem külföldi elismerését, a jobb munkakörülmények és a szakmai fejlődés iránti igényt, valamint az otthoni egészségügy kihívásait. A magyar orvosok és ápolók, akik elhagyják hazájukat, nemcsak személyes karrierjüket építik, hanem hozzájárulnak a fogadó országok egészségügyi rendszeréhez is, miközben otthon komoly szakemberhiányt idéznek elő. Ez az átfogó kép bemutatja az angliai magyar orvosok történetét, a sikeres kezdeményezésektől kezdve a kivándorlás mélyebb okain át egészen a mindennapi kihívásokig és az orvosi etika kérdéseiig.
A „Perfect Smile” a szigetországban: Magyar fogorvosok Londonban
A magyar orvosi szakértelem nem csupán a kórházi ellátásban, hanem a magánszektorban is keresett külföldön. Erre kiváló példa a Perfect Smile Fogászati Klinika története, mely nem csupán széleskörű és sok esetben speciális fogászati szolgáltatásai révén, hanem szakértelemben és precizitásban kiemelkedő munkatársai miatt is élvezheti az egyre növekvő páciens körének bizalmát. Ugyanezzel a szakértelemmel azonban már Londonban is találkozhatunk, hála egy 14 évvel ezelőtt útjára indult elképzelésnek, melyet aztán a megvalósítás is követett. A fogászati turizmus mára már sokak által ismert kifejezés. 2005-ben azonban az elsők között tört fel ezzel az ötlettel Galambos Andrea, aki szerint mindig a jó időzítés a legfontosabb.
Andrea a hazai orvoskeresés sűrűjében ismerkedett meg dr. Balsai Tamással, akivel aztán közös szálon kezdtek tovább haladni. Egy olyan úton, mely az emberek javát szolgálja. Egy olyan úton, mely minőségi ellátást kínál, miközben többszáz fogászati problémára nyújt megoldást. Mindezt a turizmus köré fonva. Eszerint a Perfect Smile Klinika hamarosan angol pácienseket is fogadott, majd a fordítottjára is sor került. A magyar orvosok több, mint tíz éven keresztül jártak ki Angliába, hogy az ottani páciensekkel átbeszélhessék a kezelést, melyre aztán Budapesten került sor. De akár utókezelésekre is jártak ki, mely lehet, hogy elsőre bonyolultan hangzik, mégis az egész procedúra nagyon gördülékenyen ment. Ide azóta is kijárnak a Perfect Smile orvosai, hogy a kinti rendelőben is kamatoztathassák tudásukat és hozzáértésüket. Itt ugyanolyan professzionális és speciális kezeléseket kaphatnak a betegek, mint itthon, ráadásul az átlag londoni fogászati árakhoz képest lényegesen kedvezőbb áron. Nem is kell mondani, hogy a kialakult vendégkör és az újabb páciensek is rendkívül hálásak és elégedettek mind a kinti klinikával, mind pedig az itthoni lehetőségekkel, mely egyben turizmust is jelent számukra.
Ugyanis ma már eldönthetik a páciensek, hogy inkább szeretnének megtenni egy „fogászati kirándulást”, vagy elvégeztetik a beavatkozást otthon. Bármelyiket is válasszák, biztosak lehetnek benne, hogy a lehető legjobb szolgáltatásban lesz részük. Akár Budapesten, akár Londonban látogatja fel valaki a Klinikákat, szakértő, minőségi és megbízható segítséggel fog találkozni. Mindezt alátámasztják az eddigi páciensek ajánlásai és visszajelzései, köztük a rengeteg egészséges és szép mosoly is.
A Chiswick Clinic Nyugat-Londonban, Chiswick-ben található, a District line-on lévő Turnham Green Station-től kb. 1-2 perces sétára. A klinika előtti nyilvános parkolóban, vagy a környező utcákban lehetséges a parkolás. Dr. Horváth Béla, a MelanomaMobil vezető orvosa, feleségével, Brigivel, aki kozmetikus, dolgozik itt. Klinikájuk a melanoma és bőrrákszűrési technológia felhasználásával nyolc országos szűrési ponton várja a pácienseket, amellett, hogy Londonban is elérhetőek. Az öregedés tünetei a harmincas évektől mindenkin mutatkoznak, ráadásul az élet legtöbb területén versenyeznünk kell a fiatalabb generációval, így sokan szeretnék visszanyerni néhány évvel ezelőtti Önmagukat és ezzel együtt önbizalmukat is. Míg az öregedés tünetei a harmincas évektől kezdenek megmutatkozni, addig az ajkak elvékonyodása már jóval korábban megkezdődik.
A bőr öregedésének kezelésére több módszer is rendelkezésre áll, melyek alapja az A vitamint tartalmazó napi bőrápolás alkalmazása. Ez a vitamin (Retinol) az egyik legtöbbet tanulmányozott hatóanyag, ami igazoltan képes megújítani az öregedő bőrt. A klinikán különféle vérvizsgálatok elvégzésére is van lehetőség, valamint szükség esetén receptek felírására. A páciensek írásos leletet kapnak. Az anyajegy eltávolítás (szikével) ára 420 font, minden további anyajegy 100 font. A szépészeti és kozmetikai szolgáltatások árairól a MediSpa recepcióján kaphat bővebb felvilágosítást a kliens. A lefoglalt időpont 24 órán belül már nem módosítható. Fix költségek keletkeznek, amelyek egy részét, 25 fontot kiszámláznak. Az egyik páciens visszajelzése szerint: „Előző levelemben - rémületem miatt - elmulasztottam megköszönni kiváló munkájukat. biztonságban éreztem magam. Bízom Önökben és másoknak is csak az Önök módszerét ajánlom.” Egy másik elégedett páciens így fogalmazott: „Kedves Doktor úr! Fantasztikus es megdöbbentő a javulás!! Nagyon köszönjük a segítséget!!! gyermekemre, annyira rég csúnyácska volt az arca, hogy most csodaljuk es ismerkedünk vele! Köszönöm mégegyszer!”
Ha megbízható, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező magyar fogorvosokat keresel, a legjobb helyen jársz. Ez nem csupán a kedvező tarifáknak köszönhető, hanem annak is, hogy a tapasztalt londoni magyar fogorvosok a fogászati kezelések teljes körét lefedik. A rendelő a város központjában, a British Múzeum közvetlen szomszédságában található, ami könnyű megközelíthetőséget biztosít. Hosszú várólisták sincsenek, a hét minden napján, akár 12 órán át nyitva tartanak, esti időpontokban is, és két-három napon belül tudnak fogadni pácienseket, ellentétben azzal, hogy sok esetben több hetet kell várni időpontra.
Az orvoselvándorlás háttere: Miért hagyják el a magyar orvosok az országot?
A fogászati sikertörténetek mellett az orvoselvándorlás egy szélesebb körű és összetettebb problémát is jelent. Az Egyesült Királyság és más nyugati országok vonzereje nem csupán a fogászok, hanem az egészségügy számos területén dolgozó magyar szakemberek számára is jelentős. „Dolgoztam havi 300 órát, se ünnepem, se hétvégém, két kisgyerekem túlzás nélkül szinte csak fotóról ismert meg” - mesélte a hvg.hu-nak az egyik skandináv országban élő és dolgozó belgyógyász, hogy miért lett elege a hazai kórházi körülményekből és miért vándorolt ki családjával az orvosi szakvizsgájának letételét követően. „Számomra viszont világos volt, hogy csak akkor tudok becsületes megélhetést és perspektívát nyújtani a gyerekeimnek, ha elhagyjuk az országot”.
Döntésével nincs egyedül, idén júniusig 984 egészségügyi dolgozó kérte ki az igazolást, mellyel külföldön tudnak állást vállalni: a távozók közül 662-en orvosok voltak, 302-en pedig szakdolgozók, ápolók. Mint cikksorozatunk első részében megírtuk, Magyarország az utóbbi 3-4 évben az egyik legnagyobb „orvoskibocsátó” kelet-európai ország lett. Ha a tendencia folytatódik, akár még Romániát is utolérheti, amely uniós csatlakozása után több mint 10 ezer doktort adott a nyugati tagállamoknak. Óvatos becslések szerint is eddig 4500-5000 orvos hagyhatta el az országot, ami komoly zavarokat okoz a hazai egészségügyben.
A kivándorlók jelentős többségénél, 95 százalékánál ugyan fontos szempont a hazai fizetés, a Magyar Rezidens Szövetség tavaszi felmérése szerint 71 százalékuknak legalább ilyen fontos a „családi élet ellehetetlenülése”, a heti 60 óránál több munkavégzés, 63 százalékuk pedig a hálapénzt utasítja el. „Évek alatt a munkakörülmények olyan mértékben romlottak, a munkaterhelés olyan mértékben nőtt, hogy szinte már elviselhetetlen volt, és a kórházvezetés részéről minimális hajlandóság sem mutatkozott ezen állapotok normalizálására, változtatására” - írta az aneszteziológia és oxyológia szakvizsgával is rendelkező Vass Péter, miért szánta rá magát 40 évesen, hogy külföldön vállaljon munkát.
Sokan a válaszolók közül azt hangsúlyozták, hogy teljesen más kint gyógyítani, mint Magyarországon. „A műtőkben ma Magyarországon a magas rizikócsoportba tartozó, rosszabb állapotú betegeknél nem történik direkt invazív (véres) vérnyomásmérés, csak a hagyományos mandzsettás. Ennek az oka szigorúan anyagi. Ha a betegnél a műtét alatt nem időben észlelt, nem időben kezelt vérnyomásesés következik be, olyan szervkárosodás alakulhat ki, amely miatt a beteget intenzív osztályon kell kezelni, így az ellátás költségei megsokszorozódnak” - beszélt a hazai tapasztalatairól Vass. „Ne a kiöregedett, sajnos kiégett főorvos hiányos szakmai tudása határozza meg, melyik beteg milyen terápiát kap. Vagy esetleg az, hogy melyik beteg fizetett. Sajnos ilyet is láttam otthon nemegyszer” - írta az egyik skandináv kórházban dolgozó magyar belgyógyász szakorvos. A Norvégiában élő Viktória szerint teljesen más úgy gyógyítani, hogy „nem kell a folyton az anyagiakról gondolkodni, es a legjobb kezelést adhatod, ha tudod, nem három antibiotikum közül kell választani”. Az orvosi szakma eleve tisztességről, a szolgálatról szól, borzasztó, hogy a hálapénz kriminalitása odahaza lealacsonyítja.
Fejvadászok szerepe és a külföldi munkavállalás könnyítése
Az elmúlt években olyan nagy lett a nyugati országokban a kereslet a kelet-európai orvosokra, ápolókra, hogy az erre specializálódott, Magyarországon külön leányvállalatot létrehozó fejvadász cégek már magukra vállalják a költözés költségeit, állást szereznek a családtagoknak, segítenek albérlethez juttatni ügyfeleiket. Több orvos is azt mesélte a hvg.hu-nak, hogy nekik már semmilyen dolguk nem volt a költözéssel, csak a nyelvtanfolyamot kellett elvégezniük. Egy Svédországba kitelepült orvos szerint neki egy spanyol turistaparadicsomban szervezték meg a svéd tanfolyamot. Az ausztriai Amstettenbe elköltözött Vass Péter arról írt, hogy a fejvadász cég közbenjárásának köszönhetően az őt fogadó intézmény még az orvosi kamarai regisztráció összegét is magára vállalta, önkormányzati bérlakást szereztek a családjának.
A közvetítő cégek rányomultak a hazai „piacra”: egy budapesti szülész azt mesélte, kíváncsiságból regisztrált az egyik fejvadásznál, majd még három hónappal később is ajánlatokkal bombázták. A fővárosi János Kórház egyik sebésze pedig arról számolt be, hogy az ügynökök rendszeresen bejárnak a rendelőbe, máskor késő este hívják a telefonhoz az ügyeletes orvosokat, hogy rávegyék őket a kitelepülésre. Vass azt írta, ő a Magyar Orvosi Kamara újságjában, a honlapja szerint több mint 40 ezer példányban megjelenő Orvosok Lapjában bukkant egy fejvadász cég hirdetésére.
A fejvadászoknak persze jelentős profitja van a közvetítésből. Bár az ajánlataik nagyon kecsegtetőek, és valóban megkönnyítik a kiköltözők dolgát, cserében kikötik, hogy az ajánlatot elfogadó orvosoknak a fizetésük egy részét át kell utalniuk nekik. Máskor a fogadó kórház vállalja a fejpénzt, ám ebben az esetben olyan szerződést iratnak alá az orvosokkal, melyben röghöz kötik őket. Kikötik, hogy évekig nem mondanak fel, ha mégis megteszik, milliós szankciókra számíthatnak. (A hvg.hu az orvosok útmutatása alapján megkeresett néhány ügynököt, akik külföldi fejvadász cégeknek dolgoznak, de egyikük sem vállalta, hogy beszéljen a munkájáról.)
Az uniós munkaerő-direktívák miatt az egészségügyi dolgozók kevesebbet dolgozhatnak, így orvoshiány alakult ki a legtöbb európai országban - mondta a hvg.hu-nak Stubnya Gusztáv. A Semmelweis Egyetem külföldi kapcsolatait is szervező stratégiai főigazgatóság vezetője szerint ez az összes tagország egészségügyét felforgatta: a német orvosok Angliába és Svájcba mennek, helyükbe mennek a kelet-európaiak. Stubnya azt mondta, a magyar orvosi diploma különösen nagy becsben áll Nyugaton (a norvégok nálunk képzik az orvosaik 80 százalékát), ezért nőtt meg az utóbbi években ennyire a hazai doktorok iránti kereslet, és hárultak el az adminisztratív akadályok. „Hirtelen több orvosra lett szükség, viszont az új orvosképzési helyek - laborok, gyakorlóhelyek - kiépítése nagyon drága, a képzés pedig akár kétszer annyiba kerülhet, mint Magyarországon” - mondta Stubnya, aki úgy véli, amíg kész szakorvosokat tudnak elhívni a keleti tagországokból, nagy lesz a kereslet az itteni egészségügyisekre.
Külföldi tapasztalatok és dilemmák: Anglia, Németország, Skandinávia
Ennek ellenére az orvosok, ápolók többségének megéri vállalni ezeket a feltételeket. „Magyarországon két szakorvosi képesítéssel havi 240-260 órás óra teljesítménnyel, nettó 200 ezer forint volt a jövedelmem, és egyéb oktatási tevékenységekből még volt durván havi 100 ezres bevételem, tehát összesen 300 ezret kerestem. Jelenleg Ausztriában maximum 240 órás teljesítménnyel a nettó bérem 4,4 ezer euró. Ráadásul van 13. és 14. havi bér is, melyet négy részletben, negyedévente fizetnek ki, ami háromhavonta még nettó 2,2 ezer euró pluszt hoz. Tehát a magyarországi bérem 4,5-szeresét keresem meg” - írta Vass, aki kitelepülése előtt 17 évig mentőzött Magyarországon. „Az élet 15-20 százalékkal drágább, de a tej és a benzin ugyanannyi, mint otthon. Közben a fizetés a hazai tízszerese, a munkaidő pedig heti 40 óra alatt van. Nincs ügyelet, nincs túlóra” - írta a Skandináviában élő belgyógyász, aki kérte, hogy ne írjuk ki a nevét.
A 8 hónappal ezelőtt kivándorolt Erik azt írta, ő 7150 frankot keres - ami átszámolva 1,6 millió forint -, de szerinte ennél fontosabb, hogy „Svájc a béke szigete, megbecsülik az embert. Nyitva hagyhatom a lakásajtómat, mivel senki nem fog betörni. Két hete ebédszünetben - ami fél 12-től fél 3-ig tart - leraktam a telefonomat a kórház büféjében. Öt órakor még mindig azon a padon volt, ahol hagytam.” Az egyik fővárosi kórház sebésze a hvg.hu-nak azt mondta, a hazai bér 6-7-szeresét kereste meg az egyik dél-angliai kórházban, amely kedvezményes áron szolgálati lakást is biztosított neki, az ottani nyugodt élet pedig „valóságos felüdülés” volt számára a hazai rohanáshoz, túlórákhoz képest.
A magyar orvosok számára éveken keresztül Anglia volt a fő célország, két éve viszont Németország vette át az első helyet. Több orvos is azt mondta a hvg.hu-nak, ez arra utal, hogy a 2011-ben, 2012-ben elvándorolt dokik nagy része a közeljövőben biztosan nem tér haza. Az Egyesült Királyságban ugyanis a kelet-európaiakkal főleg határozott idejű szerződést kötnek, odautaznak, fél-egy év után visszatérnek, idehaza pedig fizetés nélküli szabadságot kérnek, hogy megőrizhessék a hazai állásukat.
Az egyik fővárosi kórház sebésze - aki idén egy fél évet dolgozott Angliában - azt mesélte, az Egyesült Királyság intézményei főleg osztályos orvosokat keresnek, azaz az ügyelet ellátására - úgynevezett service postra - veszik fel a magyarokat. „Ezt akár egy tapasztaltabb szakápoló is el tudná látni, így nincs lehetőség a szakmai előmenetelre, akikben van ambíció, inkább hazajönnek, majd Németországot vagy Svédországot választják.” Azt tapasztalta, hogy Angliában a körülmények rendszerint nem túl kecsegtetőek, gyakori, hogy az ott dolgozó magyaroknak a kórház épületében van a szállásuk is.
De a statisztikákban a harmadik helyen álló skandináv országok, illetve a listát vezető Németország sem volt mindig ilyen vonzó. Viktória még az uniós csatlakozás előtt családi okok miatt költözött Norvégiába, és nagy ellenállásba ütközött: egy évébe került, amíg elfogadtatta a diplomáját, fél évig fizetés nélküli gyakorlaton volt, kezdő orvosként annyit keresett, mint egy nővér. A diploma honosításához még nyelvvizsgát, illetve a hazai államvizsgához hasonlító vizsgát kellett tennie. A nemrég kivándorolt Vass viszont azt írta, miután latinul is rajta volt a szöveg, a diplomáját lefordítania sem kellett, ráadásul a magyar egyetemek többsége a képzettségi igazolásokat már angolul állítja ki, az EU-s csatlakozásunk óta pedig a tagországokban elfogadják a magyar diplomákat. A hazamenetelről sokat gondolkodik az ember, mivel itt igazán mindig külföldi maradsz. Nettó 300-400 ezres nettó fizetés - a hvg.hu-nak válaszoló, külföldön élő orvosok többsége ezért az összegért szívesen visszatérne Magyarországra. Viszont sokan azt is hozzáfűzték, hogy ennél kevesebb pénzért is visszaköltöznének, ha normalizálódnának a kórházi körülmények.
Különleges esetek és kihívások: Nyelvtudás és orvosi hibák
Az orvosok külföldi munkavállalása nem mindig zökkenőmentes, és olykor komoly kihívásokkal is járhat, beleértve az orvosi hibákat és a nyelvi akadályok kérdését. A brit lap szerint dr. Rákóczy Györgynek egy kisfiút kellett megműtenie végbélprobléma miatt még 2009-ben a Royal Manchester Children’s Hospitalben. A beavatkozás során fenolinjekciót is használtak, azonban a gyerek a 3 százalékos hígítású helyett a 80-ast kapta, így 30 alkalommal kellett korrekciós beavatkozásokat végezni. - A fenolinjekció csomagolásán nem volt feltüntetve, hogy milyen koncentrációjú, így kaphatta meg a gyermek a jóval erősebb készítményt. Elismerem, ha intravénásan kerül be a fiú szervezetébe, halált is okozhatott volna, de nem így történt.
Ez az eset felhívja a figyelmet a gyógyszerbiztonság és a helyes címkézés fontosságára a nemzetközi gyakorlatban is. Az orvost nemrég meghallgatta egy testület, amely arra volt kíváncsi, a férfi tud-e annyira angolul, hogy gyógyíthasson. Dr. Rákóczy szerint: „Nem igaz, amit a brit lap állított, miszerint emiatt csak felügyelet mellett dolgozhattam.” Mint a lap cikkéből kiderült, a testület véleménye szerint nem (tud annyira angolul). Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a szakmai képzettség mellett a megfelelő nyelvtudás elengedhetetlen a biztonságos és hatékony orvosi gyakorlathoz, különösen egy olyan multikulturális környezetben, mint az Egyesült Királyság. Az orvosoknak nemcsak a szakkifejezéseket kell ismerniük, hanem képesnek kell lenniük a betegekkel és kollégáikkal való gördülékeny kommunikációra is, hogy elkerülhetők legyenek a félreértések és a potenciális orvosi hibák.
