Külterületi gyümölcsösök adásvétele: Átfogó útmutató és legújabb változások

A mezőgazdasági területek, ezen belül is a külterületi gyümölcsösök adásvétele komplex jogi és adminisztratív folyamat Magyarországon. Sokakat elriaszt a bonyolultnak tűnő szabályozás és a hosszú ügyintézési idő, ám a legújabb jogszabályi változások ígéretes egyszerűsítéseket hoztak, különösen a zártkertek esetében. Az alábbiakban részletesen áttekintjük a termőföldek, azon belül is a külterületi gyümölcsösök adásvételének sajátosságait, a vásárlásra jogosultak körét, a procedúra lépéseit és a legfontosabb tudnivalókat.

Mi számít termőföldnek és mi a zártkert?

A termőföld fogalma kulcsfontosságú az adásvételi folyamat megértéséhez. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, azaz a Földtörvény szabályozza részletesen a termőföldek átruházására vonatkozó speciális szabályokat. Azt, hogy az általunk kiszemelt ingatlan termőföldnek minősül-e, legegyszerűbben a tulajdoni lapról tudhatjuk meg. Ha az ingatlan külterület vagy zártkert, már gyanakodhatunk. Az ingatlanok tulajdoni lapjának első oldalán, az I. részben találhatók az ingatlan adatai, itt tüntetik fel az ingatlan megnevezését is. Ha a megnevezésben szerepel a „kivett” szó, az jó jel, mert ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági művelés alól kivett terület.

Zártkertek: Múlt és jelen

Nagyon fontos tudni, hogy a zártkertnek minősített földterületek is a földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak. A zártkerti területek legtöbbször hétvégi házak, nyaralók, amelyek a település belterületén kívül találhatók, ennek ellenére csak a földtörvény szerint lehet őket értékesíteni. Korábban lehetőség volt arra, hogy a tulajdonos kivetesse a zártkertjét a földforgalmi törvény hatálya alól, ezt 2017. december 31. napjáig lehetett megtenni. Ha tehát a tulajdoni lapon kivett zártkertként szerepel egy ingatlan, akkor szerencsénk van, mert ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági művelés alól kivett terület.

A zártkertek fogalma a hatvanas-hetvenes évek Magyarországára visszanyúlva egyértelmű volt mindenkinek. A települések szélén sorakoztak a hétvégi telkek, apró présházakkal, szőlőlugasokkal, gyümölcsfákkal. Jogilag a zártkertek mindig külterületen helyezkedtek el. A földhivatalban mezőgazdasági művelési ágba sorolták őket: szántóként, szőlőként, gyümölcsösként. Ez nemcsak papíron volt fontos, hanem kötelezettséget is jelentett: a tulajdonosnak gondoznia kellett a földet. Az építkezés viszont szinte lehetetlen küldetés volt. Sok helyen mindössze háromszázalékos beépíthetőséget engedélyeztek. Ez egy ezer négyzetméteres telken csupán harminc négyzetméteres épületet jelentett - jó, ha egy szoba és egy konyha belefért. És ha mindez nem lett volna elég akadály, a bankok is húzódoztak: zártkerti ingatlanra nem szívesen adtak hitelt, hiszen nem számított lakóingatlan kategóriának.

Külterület, belterület és a zártkertek helye

Az ingatlanpiac mindig tartogat meglepetéseket. Egyes szavak, mint a „belterület”, „külterület” vagy „zártkert” sokaknak jogi nyelvnek hangzanak, mégis nagyon is hétköznapi jelentőségük van. A belterület az, ahol élünk: a házak, az utak, az iskolák és boltok világát jelenti. Itt jellemzően minden közmű kiépítve várja a lakókat, és a szabályok is úgy vannak kitalálva, hogy családi ház, társasház vagy akár ipari épület épülhessen.

A külterület ezzel szemben a település határain túl kezdődik. Ez a mezőgazdaság terepe: szántók, legelők, erdők húzódnak itt, sokszor földutakkal, közművek nélkül. Itt építkezni nemigen lehet, legfeljebb mezőgazdasági célú épületeket engedélyeznek. Hogy egy telek belterület vagy külterület, arról az önkormányzat dönt. Ők készítik a településrendezési terveket, és ők szabják meg a helyi építési szabályokat. Az önkormányzatnak van egy másik fontos feladata is: a külterületi telkek gondozásának ellenőrzése.

A zártkerti ingatlan adásvétele különbözik a lakóingatlanok adásvételétől. Alapvetően az ingatlanokat kétféle osztályba soroljuk: belterületi vagy külterületi. Azonban van egy harmadik kategória is, ez pedig zártkertek. Azt, hogy egy ingatlan melyik csoportba sorolható, korábban a telekkönyvi nyilvántartásban egyértelműen megtalálható volt. Azonban 1994-ben hivatalosan megszüntették a zártkerti kategóriát, és a külterületekhez sorolták.

Zártkertként tartották nyilván a településhez tartozó nyaralókat, pincéket, gyümölcsösöket, a gazdasági és a rekreációs, azaz pihenési célzatú ingatlanokat. Az 1950-es években ezek kisüzemileg művelhető telkek voltak, majd a ‘70-es évektől kezdtek egyre inkább nyaralókká, hétvégi hobbikertekké válni. A zártkerteken belül megkülönböztetjük a művelés alól ki nem vett és a művelés alól kivett területeket. A művelés alól ki nem vett zártkertek a tulajdoni lapon szőlők, gyümölcsösök, kertek, szántók, legelők, nádasok, erdők vagy más fásított területek.

Ki vehet termőföldet Magyarországon?

Magyarországon nem mindenki jogosult termőföldet vásárolni. A termőföldek forgalmáról a 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, ismertebb nevén a földforgalmi törvény rendelkezik. A földforgalmi törvény hatályos rendelkezései alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát a törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg. Magánszemélyként csak belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg, vagyis magyar állampolgárok, valamint uniós tagállamok polgárai. A törvény célja, hogy termőföldet lehetőleg olyanok vásárolhassanak, akik azt meg is fogják művelni.

A rendelkezések alapján ugyanakkor a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek és tagállami állampolgárok akkor szerezhetik meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokukban álló, illetve föld területnagysága, illetve megszerezni kívánt föld területnagysága együttesen nem haladja meg az 1 hektárt, kivételt képez ez alól, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója.

A földforgalmi törvény értelmezésében a földműves olyan Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a jogalkotók által elismert, meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik - ide tartozik például az aranykalászos gazda képzés is -, vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve saját nevében és saját kockázatára folyamatosan mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat Magyarországon. Fontos kitétele a törvénynek, hogy az illetőnek ebből a tevékenységéből igazoltan árbevétele kell, hogy származzon, vagy az árbevétel azért maradjon el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott.

A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg, ez a földszerzési maximum. A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - bizonyos kivételekkel - a föld birtokát, a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg, ez pedig a birtokmaximum.

A föld tulajdonjogát - a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében - az állam, valamint jogi személyek egy meghatározott köre is megszerezheti. Ilyen jogi személy lehet a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, akik a föld tulajdonjogát végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházással, továbbá már meglévő földterületei cseréjével szerezhetik meg.

A termőföld adásvétel folyamata lépésről lépésre

Speciális, szigorúbb szabályok, és hosszú hatósági procedúra vár arra, aki manapság termőföldet akar venni. A termőföldek adásvételére ugyanúgy érvényesek a más ingatlanok adásvételénél irányadó formai szabályok: tehát ezt a szerződést is csak ügyvéd vagy közjegyző készítheti, minden oldalt alá kell írni, az ügyvédnek szárazbélyegzővel kell ellátni, stb.

Szerződéskötés és nyilatkozatok

Speciális szabály azonban a termőföldeknél, hogy itt a szerződésből egy példánynak úgynevezett biztonsági okmányon kell elkészülnie. Laikusként csak annyit kell látnunk, hogy a szerződésből egy példányt vízjellel és más különböző biztonsági elemekkel ellátott zöld papíron írunk alá. Nyilatkozni kell továbbá arról is, hogy a vevő nem halmozott fel földhasználati díjtartozást (ez akkor lehet érdekes, ha valaki korábban nem tulajdonosként, hanem használóként birtokolt termőföldet, és ennek ellenértékét a tulajdonosnak nem fizette meg). A vevőnek emellett az adásvételi szerződésben ki kell jelentenie azt is, hogy a szerződéskötést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben, hogy a szerzési korlátok megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.

Elővásárlási jog és a "kifüggesztés"

A termőföldek adásvétele azért különösen problémás, mert a jogszabály széles körben biztosít elővásárlási jogot egyes személyeknek, és ha valaki ezzel élni kíván, az eredeti vevő számára meghiúsul az ügylet. Ezért semmiképpen nem javasolt az adásvételi szerződés megkötésekor a teljes vételárat is megfizetni, hiszen egy elővásárlásra jogosult fellépése esetén kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. Az elővásárlásra jogosultak körét, illetve azok sorrendjét a Földtörvény határozza meg.

De hogyan szereznek tudomást az elővásárlásra jogosultak az adásvételről? A szerződéskötést követően azt 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggeszti. Ez idő alatt aki arra jár, megtekintheti a szerződéses feltételeket (a felek személyes adatait azonban természetesen nem) és eldöntheti, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával, vagy sem.A most elfogadott módosítások 2023. július 1-én léptek hatályba és - többek között - érintik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt. 2023. július 1-től 30 napra csökkent a „kifüggesztés” időtartama.

A kifüggesztés ma már az ún. elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon keresztül történik. Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át.A jegyző hirdetményi úton közzéteszi a termőföld adásvétel megtörténtét a kormányzati portálon. Az elővásárlásra jogosultaknak 30 napjuk van nyilatkozni arról, hogy meg akarják-e vásárolni a földet. Ha lejárt a kifüggesztés, a jegyző a beérkezett elővásárlási nyilatkozatokról jegyzéket készít, és megküldi az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek, vagy az eladónak, attól függően, hogy a föld eladása hatósági jóváhagyáshoz kötött-e. Ha több elővásárlásra jogosult van, az igazgatási szerv rangsorolja őket a törvény által meghatározott sorrend szerint.

Hatósági jóváhagyás és tulajdonjog bejegyzése

Ha tehát megfutottuk a kötelező kört a jegyzőnél, és szerencsénk volt, mert senki sem akart élni az elővásárlási jogával, még hátravan a hatósági jóváhagyás beszerzése is. A jóváhagyást a földhivatal adja ki, amelyhez beszerzi az illetékes helyi földbizottság állásfoglalását is. A helyi földbizottság állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a birtokviszonyok átláthatóságára, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére stb. vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek.

A fenti procedúra sajnos nem egyszerű, és jó esetben is legalább fél évig tart, mire a vevő végre kezében tarthatja a tulajdonjoga bejegyzéséről szóló határozatot. Ha a folyamat eredményeképp a mezőgazdasági igazgatási szerv megadja a jóváhagyást, akkor záradékot vezet az adásvételi szerződésre, amely alapján bejegyzésre kerülhet a vevő tulajdonjoga. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása hiányában az adásvételi szerződés hatálytalan és nem teljesíthető.

Mikor nem kell kifüggeszteni a földvásárlást?

A Földforgalmi tv. 18. paragrafusa szerint nyolc eset volt eddig, amikor a föld tulajdonjognak átruházásakor nem volt lehetőség az elővásárlási jog gyakorlására.

• Közeli hozzátartozók közötti szerződés: Kivétel ez alól, ha valaki közeli hozzátartozójával szerződik (házastárs, szülő, gyermek, testvér): ekkor ugyanis nincs elővásárlási jog, nincs hatósági jóváhagyás, és egyenesági rokonok esetén még illetéket sem kell fizetni.
• Közös tulajdon megszüntetése: Ha a vevő már legalább 3 éve tulajdonosa egy résznek a földből, és az adásvétellel a közös tulajdon megszűnik, akkor nincs elővásárlási jog.
• Gazdaságátadás: Ha a föld gazdaságátadási szerződéssel kerül átruházásra, az elővásárlási jog nem érvényesül.
• Szociális célok: Ha a földterületet a Földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból (pl. közfoglalkoztatás, szociális földprogram) vásárolják meg, nincs elővásárlási jog.
• Rekreációs célú földszerzés: Ha a földterületet rekreációs célból (pl. üdülőház építése) vásárolják meg, nincs elővásárlási jog.
• Állami tulajdonba kerülés: Ha a földet az állam vásárolja meg, nincs elővásárlási jog.
• Résztulajdonosi vételi jog: Ha a vevő már résztulajdonosa a földnek, és a vételi joga alapján szerzi meg a teljes tulajdont, nincs elővásárlási jog.
• Temető létesítése: Ha a földet egyház vagy vallási szervezet vásárolja temető létesítése vagy bővítése céljából, nincs elővásárlási jog.
• Mezőgazdasági termelők szerzése: Ha a vevő legalább 3 éve lakik egy, a földterülettől legfeljebb 20 km-re lévő településen, mezőgazdasági üzemmel rendelkezik, és a vásárlással együtt a földterülete nem haladja meg a 10 hektárt, akkor nincs elővásárlási jog.

Az adásvételnél sokkal egyszerűbb, ha ajándékozás útján szerzünk termőföldet, ez a lehetőség azonban csak korlátozottan vehető igénybe. A Földtörvény szerint ugyanis föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

A zártkertek átminősítése és a 2025-ös változások

2025 nyarán nagy változás történt: egyszerűbbé vált a zártkerti ingatlanok művelési ágból való kivonása. Ez a fordulat nemcsak a gazdák, hanem a lakásvásárlók számára is új lehetőségeket nyitott meg.A zártkerti ingatlanokkal kapcsolatos legnagyobb gond eddig az volt, hogy a művelési ágból való kivonás hosszadalmas, drága és bonyolult folyamatnak számított. Mostantól az önkormányzat rendeletben dönthet a kivonásról, ráadásul a tulajdonosnak nem kell földvédelmi járulékot fizetnie. Ez gyorsabbá, olcsóbbá és kiszámíthatóbbá teszi az átminősítést.

Mielőtt bármit lépnénk, először érdemes a földhivatali tulajdoni lapot kikérni. Ebből kiderül, hogy a telek hivatalosan milyen művelési ágba tartozik (például szőlő, szántó vagy gyümölcsös). A legfontosabb szereplő itt az önkormányzat. Van olyan település, ahol szinte az összes zártkerti övezet átminősíthető, máshol viszont csak néhány utca vagy dűlő.

Ha az önkormányzat rendelete lehetővé teszi a kivonást, akkor jön a következő lépés: írásban kérelmet kell benyújtani. Ebben megadjuk a telek helyrajzi számát, az adatainkat, és hogy milyen besorolást szeretnénk. A legtöbben a „kivett udvar és lakóház” kategóriát kérik, mert ezzel válik valódi lakóingatlanná a telek. Az önkormányzat a kérelmet rendeletben jóváhagyja, majd a változás bekerül az ingatlan-nyilvántartásba. Az átminősítés nem automatikus. Fontos szempont, hogy hol van a telek, van-e közmű, és mit akar a település.

A zártkert többé nem a „gazdák kertje” vagy a „nyugdíjas szőlőlugas” szinonimája. Az új szabályokkal valós alternatívát jelent a fiataloknak, családoknak, befektetőknek. Nem minden telek lesz álomotthon, de az esély most adott.

Pénzügyi támogatások és a zártkertek vonzereje

A fiatal párok és első lakásvásárlók helyzete az utóbbi években rendkívül nehézzé vált. A lakásárak elszálltak, a belvárosi és agglomerációs házak pedig sokszor elérhetetlenek. Gondoljunk csak bele: egy hétvégi háznak szánt, átminősített telekhez kombinálható az Otthon Start hitel és a CSOK Plusz is.

A 2024‑ben bevezetett CSOK Plusz és a 2025‑ben induló Otthon Start a magyar kormány által kamattámogatott, rögzített 3 %-os lakáshitelek. Mindkettő legfeljebb 25 éves futamidejű, a maximális hitelösszeg 50 millió Ft, de a jogosultsági feltételek, az ingatlanérték‑korlátozások és a támogatások jelentősen eltérnek. Természetesen a rózsaszín képhez tartozik néhány árnyalat is. Az önkormányzatok szabályozása eltérő, így nem mindenhol engedik az átminősítést. A banki hitel alapja mindig a hivatalos forgalmi érték, ami gyakran alacsonyabb a tényleges vételárnál. A zártkertek piaca most kezd igazán felpörögni. Rövid távon az árak emelkedésére számíthatunk, mert a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Egy biztos: aki most lép, nyertese lehet.

A termőföldek árának alakulása és globális trendek

Mivel évről évre több millió hektár termőföld megy tönkre, világszerte egyre értékesebbé válik ez az erőforrás. Nincs ez másképp Magyarországon se, ahol a termőföldárak folyamatosan emelkednek. Mostanra egy hektár szántóföldért átlagosan 1,9 millió forintot is elkérnek, míg gyepterületek esetében ez 961 ezer forintot jelent. A gyümölcsösök hektárja 2,4 millió forintba került, a szőlőé pedig meghaladta a 2,6 millió forintot is.

A termőföld az egyik legértékesebbé váló dolog a világon, hiszen egy olyan erőforrás, ami véges mennyiségben áll rendelkezésre, ki tud merülni, és nagyon lassan regenerálódik. A felmérések szerint minden évben 10 millió hektárnyi termőföld megy tönkre a világon. Ebből kifolyólag azonban évente egy Olaszországnyi területen irtják ki az erdőket, hogy az emberiség megfelelő mennyiségű termőföldhöz juthasson, amint azt Áder János, volt köztársasági elnök is hangsúlyozta korábban egy podcastban, hozzátéve, hogy Magyarország talajai sincsenek jó állapotban, borzasztóan felgyorsult az erózió.

Éppen ezért nem meglepő, hogy a termőföldek ára folyamatosan emelkedik, nemcsak hazánkban, de az egész világon. Az Eurostat december végén megjelent statisztikái szerint 2015 és 2021 között az Európai Unióban Romániában és Csehországban emelkedtek a legdurvábban a termőföldárak, előbbinél 273%-os, utóbbinál 122%-os drágulást regisztráltak a szakemberek.

Ingatlanvásárlás a „zavaros” jogszabályi környezetben

Rengeteg cikk foglalkozik ezzel a témával, viszont ennek ellenére hatalmas a „zavar”: az oka, hogy számos nehezen értelmezhető jogszabály és rendelet szabályozza ezt a jogterületet; a rendszer „történelmileg alakult ki” és olyan fogalmak is használatban vannak, amelyeknek mára létjogosultsága nincs (pl. zártkert) és nagyon sok múlik a szakhatóságok gyakorlatán is.

Igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy meg tudja vizsgálni a megvásárolni kívánt ingatlan jogi státuszát. Töltse le a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapját.

1. „Belterület” esetén: beépítésre szánt területről van szó, feltehetőleg a telek nagyon értékes és NEM tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, így az adásvétel gyors és egyszerű lesz.
2. „Külterület” esetén: az ingatlannak van aranykorona értéke is és a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, így az átruházás körülményes lesz („kifüggesztéses adásvétel”), illetve a telek egy konkrét művelési ág alá tartozik (pl. szántó, gyümölcsös). Nem lesz ráhatása, hogy mikor alakul belterületté a telke, ez önkormányzati döntés. Ha belterületté alakul, az értéke a többszörösére emelkedhet, azonban tapasztalatok szerint - bárki bármit is ígér -, ez előre szinte megjósolhatatlan. Sok külterületi ingatlantulajdonos ezért „tartogatja” évek óta az ingatlanát, remélve, hogy hosszútávú befektetésként egyszer akár sokszoros áron is eladhatja azt. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy a belterületté nyilvánítás annyira gyümölcsöző üzlet lesz.
3. „Zártkert” esetén: a helyzet speciális. Alapvetően a zártkert „külterületnek számít”, van aranykorona értéke, művelési ága (az ezzel járó esetleges kötelezettségekkel együtt), és a bonyolultabb „kifüggesztéses” adásvétel vonatkozik rá, tehát a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik. Azonban szűk körben van lehetőség „kivonni a művelési ág alól” a zártkertet, amely következtében kikerülhet a Földforgalmi törvény hatálya alól, ami a fentiek szerint számos előnnyel jár.

Miután a fentieket megvizsgálta - és képbe került, hogy milyen rendeltetésű területről van szó -, mindenképpen látogassa meg az illetékes önkormányzat honlapját, ahol tekintse meg a helyi építési szabályzatot („HÉSZ”). Először a település térképen kell helyrajzi szám alapján megkeresni az adott ingatlant, majd leolvasni azt a jelzést (pl. Mk-200). A HÉSZ alapos tanulmányozása mindenképpen szükséges, mert ott talál a telekre vonatkozó számszerű adatokat, mint pl. a beépíthetőség, építménymagasság. Érdemes a az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendeletet is megvizsgálni, továbbá egyes régióknak lehetnek további szabályai, pl. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény.

Egy balatoni faluban sétálva megfigyelhető, hogy a gyönyörű panorámával rendelkező hegyoldalban az utca egyik felében teljesen üres elhagyatott ingatlanok, a másik felében most épülő „paloták” fekszenek. A magyarázat egyszerű: a helyi építészi szabályzat szerint egy utcán belül is egyes területekre eltérő rendelkezések vonatkozhatnak. Az előnytelen helyzetben lévő tulajdonos 2 dolgot tehet: vagy „kivár”, hátha az önkormányzat szerencsésebb szabályzás alá sorolja a telkét, vagy „ügyeskedik”. Megfigyelhető, hogy számos tulajdonos - bízva a hatóság elnéző magatartásában -, mégis építkezésbe kezd, egy esetleges bírságot, de akár visszabontási határozatot is kockáztatva.

tags: #kulteruleti #gyumolcsos #eladasa