Anglia, a Brit Birodalom egykori központja, évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a világtörténelem alakulásában. Azonban nemcsak a politika és a történelem terén hagyott mély nyomot, hanem a sport és a kulturális hagyományok, valamint a gasztronómia területén is. Az Egyesült Királyság legnagyobb állama számos olyan sportág bölcsője, amelyek ma az egész világot lázba hozzák, és gasztronómiai szokásai is jelentősen eltérnek az európai normáktól. Fedezzük fel Anglia különleges világát az ünnepek, ételek, szokások és sportok szemszögéből!
Ünnepek és Hagyományok Angliában
Az angol ünnepek gyakran mélyen gyökereznek a keresztény hagyományokban, de számos olyan népszokás is kapcsolódik hozzájuk, amelyek az évszázadok során alakultak ki.
Shrove Tuesday - A Palacsinta Napja
A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”.
Angliában Shrove Tuesday-t Pancake Day-nek, azaz Palacsinta Napnak is nevezik. Miért is esznek palacsintát ezen az utolsó, böjt előtti napon az angolok? Mivel a böjt az önmegtartóztatás ideje, húshagyó kedd az utolsó nap arra, hogy elcsábítsuk magunkat finom ételekkel, és hogy felhasználjuk azokat az ételeket, hozzávalókat, amik böjt alkalmával nem megengedettek. A palacsinta tökéletes módja annak, hogy elfogyasszák a böjt idején tilos élelmiszereket, mint például a tojás, a tej és a cukor.
Ezen a napon számos helyen Angliában úgynevezett „palacsinta futóversenyt” is rendeznek. Ez éppen olyan, mint egy 400 méteres futóverseny, azzal a különbséggel, hogy a rajtjel elhangzása után a futók nem szimplán futnak, ahogy azt már megszoktuk, hanem egy palacsintasütővel a kezükben, futás közben dobálják a palacsintát a levegőbe, majd elkapják. Ez egy nagyon vicces és népszerű esemény. A hagyományos angol palacsinta egy kicsivel vastagabb a magyar rokonánál, de ezt is rögtön sütés után fogyasztják. Nagyon régen hússal ették, ami luxusnak számított akkoriban. Ma már juharsziruppal, mogyorókrémmel vagy más édes feltétekkel fogyasztják.
Karácsonyi és Húsvéti Szokások
A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak. Karácsonykor gyakran derékig vagy nyakig érő hó hullott, ami hozzájárult az ünnepi hangulathoz. Bár a húsvéthoz kapcsolódó szokások sok családban háttérbe szorultak, és sokan inkább kirándulni mennek, a hagyományos karácsonyi ünnepi ebéd továbbra is az év legfontosabb étkezése.
Advent és Luca-nap
A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik. Az adventi időszakban a családok meggyújtják a gyertyákat az adventi koszorún, készülve a karácsonyra.
Az Angol Gasztronómia - Egyedi Megközelítés
Az angol étkezési szokások eltérnek az európaitól. A főétkezés gyakran a vacsora, míg ebédre csupán egy szendvicset kapnak be. Az egyik legzavaróbb a „dinner” és „tea” kifejezések jelentése, amelyeknek megértése kulcsfontosságú az angol étkezési kultúra megismeréséhez.
Az Étkezési Időpontok Evolúciója
A 18. századig a briteknél is az ebéd volt a főétkezés, amit „dinner”-nek hívtak. Később a dinner egy késő esti, formális étkezéssé vált - elsősorban az arisztokrácia, majd a feltörekvő középosztály körében. A hétköznapi, családi (meleg) vacsora a supper lett, az ebéd pedig lunch. A munkásosztály körében azonban az ebéd megmaradt „dinner” (még akkor is, ha nem főtt ételt fogyasztanak), a vacsora pedig „tea” lett, amely a „high tea” kifejezésből származik.
A high tea és low tea kifejezések arra utalnak, hogy milyen asztalnál történt az étkezés. A high-tea eredetileg étkező asztal mellett fogyasztott, kora esti (17-19 óra) étkezésre vonatkozott - elsősorban a fizikai munkások vacsoráját jelentette, amit teával tálaltak. A low-tea az afternoon tea (azaz délutáni tea) másik neve, amit 16 órakor fogyasztott először az arisztokrácia, később a középosztály - alacsony asztal mellett. A délutáni tea valójában egy teával kísért uzsonna volt, amit később supper vagy dinner követett (20 óra körül).
Egy külföldi számára mindez nagyon zavaró lehet, hiszen az ebéd lehet dinner, lunch vagy brunch - a vacsora dinner, tea vagy supper. A megfelelő kifejezés használata vidéktől, társadalmi rétegtől és étkezési szituációtól függ.
Angol Tea - Több Mint Egy Ital
A magyarországon elterjedt „ötórai tea” koncepciója valójában nem létezik. A hagyományos angol délutáni teázás 4 órakor történt - manapság 3-4 körül zajlik. A délutáni teázás valójában egy uzsonnát jelentett az arisztokrácia számára, akik később vacsoráztak, mint a fizikai munkások, így délután muszáj volt valamivel az éhségüket csillapítani. A második világháború után azonban ez az étkezés egyre inkább a háttérbe szorult. Bár a teázás megmaradt, manapság a teaszendvicseket és süteményeket 1-2 db keksz helyettesíti. A hagyományos délutáni teázás szállodák, teázók specialitása, illetve népszerű vendégváró alkalom délutáni zsúrok tartására, baráti-rokoni összejövetelekre (lásd angol teaparti). Ennek ellenére az angol tea a britek legfontosabb itala - napi 3-5 bögrét fogyasztanak. Az angol teát csakis csészében illik tálalni délutáni teázás alkalmával.
Jellemző Angol Ételek
Az angol konyha számos ikonikus ételt kínál, amelyek közül néhány világszerte ismertté vált.
- Angol Reggeli (Full English Breakfast): A hétköznapi reggeli manapság gabonapehely, zabkása vagy lekváros toast, de a hagyományos angol reggeli egy kiadós, meleg étel, amely estig telítettségérzetet biztosít. Alap összetevői: bacon szalonna, tojás (tükör tojás vagy rántotta), sült paradicsom és gomba, grillkolbász, pirítós és paradicsomos bab. Természetesen angol tea kíséri.
- Brunch: A „lunch” és „breakfast” kifejezések egyesítése, amely egy késői, kiadós reggelit vagy korai, laza ebédet jelent. Különösen népszerű hétvégeken, leginkább szombaton.
- Lunch: A hétköznapi ebéd a legtöbb angol számára egy szendvics, különösen népszerű a háromszög alakzatú toast kenyérből készített előcsomagolt szendvics.
- Sunday Lunch (Sunday Roast): Külön megemlítést érdemel a vasárnapi ebéd, amelyet általában egy kollektív étkezés során fogyasztanak. Különösen népszerű ilyenkor egy pub-ban összejönni barátokkal, rokonokkal, vagy meghívni őket vendégségbe. Az ebéd fókuszpontja a roast meat (ez lehet sült csirke, sertéssült, báránysült vagy marhasült), amit párolt zöldségekkel, tepsiben sült burgonyával és a sült hús szaftjából készült mártással (gravy) tálalnak. Minden húst annak megfelelő szósz is kíséri - pl. marhasült-tormaszósz és angol mustár; sertéssült-almaszósz és mustár; báránysült-mentaszósz, áfonyaszósz (vagy zselé). Világhírű a roast beef, amelynek nélkülözhetetlen kísérője a Yorkshire pudding. Az ebédet általában egy „pudding” zárja, amely angolul desszertet jelent. A sülteket mindig az asztalnál vágják fel.
- Supper: A polgári osztályok hétköznapi vacsorája (amit az alsóbb rétegek tea-nek neveznek). Általában egy gyors és egyszerű, de meleg ételről van szó. Népszerű a steak, pie, sült kolbász, házilag készített hamburger vagy a pörkölthöz hasonló stew.
- Dinner: A polgári osztályok számára egy többfogásos étkezést jelent, amely elsősorban vendégségben történik (dinner party). Egy angol dinner partyra nem illik pontosan érkezni. 10-15 perc késés javasolt.
- Picnic: Városi parkok, vidéki szabadterek, közösségi kertek az angolok büszkesége, ahol nyáron előszeretettel kedvelnek piknik keretében barátokkal, családtagokkal összejönni.
- Christmas Lunch: Az év legfontosabb étkezése. Hagyományosan libasült került az asztalra, manapság népszerűbb a sült pulyka, amit hagyományos szószok, köretek kísérnek.
Az angolok nagyon nyitottak a nemzetközi gasztronómiák iránt, különös közkedveltek az indiai, kínai és thai ételek. A legtöbb angol ezeket konyhakészen vagy félkészen vásárolja - amit csupán a mikróban felmelegítenek.
Az Angol Sporttörténelem és a Sportok Királynője
Anglia sporttörténelmi jelentősége sem elhanyagolható. Az újkori sporttörténelem során az angolok számtalan sikersportot fel tudnak vonultatni. Ezek közül néhány az egész világot lázba hozza, míg mások csak rövid fellángolásokat tudnak felmutatni, de olyan is akad, amit csak néhány országban játszanak, de így is milliók követnek.
Sport az Egyesült Királyságban - A sport rövid története
Az Atlétika - A Sportok Királynője
Az atlétikát a sportok királynőjének is szokták nevezni, mivel egy rendkívül egyszerű, hozzáférhető és sokak által kedvelt, népszerű sportág. Olyan természetes mozgáselemeket tartalmaz, mint például a futás, ugrás és a dobás, amit már az őskorban is gyakoroltak ön- és fajfenntartás céljából. Az atlétika kialakulása már az ókorban elkezdődött, a sportág űzését az egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, rómaiak, valamint a görög olimpiákon résztvevők gyakorolták.
Az atlétika, görög eredetű „athletosz” szóból származik, aminek jelentése kemény fizikai munkát végző mozgásos tevékenységet jelentett, majd későbbiekben minden olyan sportolóra használták, akik sportágukat hivatásszerűen folytatták. Kezdetben az olimpiai eseményeken a sportolók csak stadionfutásban versenyeztek, majd fokozatosan beiktattak különböző versenyszámokat, többek között a hosszútáv futást, a fegyveres futást, a távolugrást, de az öttusa számai is tartalmaztak atlétikai elemeket. A középkorban főleg lovagi tornák, valamint ünnepélyes alkalmak adtak lehetőséget a versenyzéshez és főleg a nagyobb néptömegek szórakoztatása volt az elsődleges cél. A 18. században az atlétika rohamos fejlődésnek indult. 1912-ben az újabb versenyszámok megjelenése és a sportág fejlődése miatt szükségesség vált egy irányító szervezet megalakulása, így Stockholmban létrejött a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (International Amateur Athletic Federation, IAAF). Az 1950-es évektől, a világháborút követően a sportág rohamos fejlődése következett be.
A futószámok terep szerinti megkülönböztetése alapján sík-, mezei- és országúti futás létezik. Az atlétika jellege szerint megkülönböztetünk akadály-, sík-, gát- és váltófutást, illetve gyaloglást és országúti versenyszámot, valamint egyéni-, csapat-, és váltófutást. Az atlétika ugró számai lehetnek távol-, magas-, rúd-, vagy hármas ugrás versenyszámok. Az atlétika dobó számai pedig súlylökés, gerelyhajítás, kalapácsvetés és diszkoszvetés lehet. Az atlétika összetett versenyszám, ahol rendeznek több próbás versenyeket is, a nőknél ez hétpróbás, a férfiaknál pedig tízpróbás versenyek is lehetnek. Korábban a futó- és ugró számokban induló sportolókat könnyű atlétáknak, míg a dobó számokban indulókat nehéz atlétáknak hívták.
Az idő előrehaladtával a versenyszámok folyamatosan fejlődtek és egyre speciálisabb technikai elemek jelentek meg, mint például a térdelőrajt (1887), a háttal felállt súlylökés (1950) vagy éppen a flop magasugrás (1968). A felszerelések is egyre speciálisabbá váltak, így szélesebb körben kezdték használni a szöges futó cipőket, a borítható gátakat vagy a korszerű dobó körök és védőhálók eszközeit. Miután az atlétika nemzetközivé vált, a szabályok alkotói az egységesítésre törekedve egyenlő versenyfeltételek megteremtésére fókuszáltak, így a versenyek lebonyolításért versenybírók a felelősek. A sportolók csak az előírásoknak megfelelő ruházatban állhatnak rajthoz, amennyiben ezt nem így teszik, akkor szabálytalan versenyzés miatt kizárhatják a versenyzőt. A versenyszámok alatt a sportoló külső segítséget nem vehet igénybe, sportszerűtlen viselkedést nem alkalmazhat (lökés, buktatás, pályaelhagyás). A futó számok pontos időeredményeit elektromos időmérővel rögzítik, szükség esetén, amikor nem egyértelmű a célba érkezés sorrendje, akkor célfotót alkalmaznak. Az ugró-, és dobó számok feljegyzését elektromos mérővel vagy hitelesített mérőszalaggal végzik, amelyet még a verseny előtt az IAAF szabályai alapján előzetesen hitelesíteni kell.
Az Atlétika Alapmozgásai
Az atlétikát alkotó mozgásos elemek részletesebb bemutatása azért fontos, mert ezek az elemek az összes sportág mozgásos tevékenységének alapjait képezik.
- Futás: Az alapvető motorikus tevékenység egyik formája. A futás kiváló hatással van az izomerő által kifejtett munka élettani alapját képező keringési rendszerre (tüdő, szív, érrendszer). A futás megfelelő alapját képezi a fizikai és pszichés képességek kibontakoztatásának, kiválóan alkalmas a mindennapi élet optimális működéséhez. Az élsportban gyakran használják a futást a kondicionális képességek fejlesztésére (erő, állóképesség, gyorsaság), valamint a tér- és idő érzékelés javítására. A futás a lépéshossz növekedésével és ezzel párhuzamosan a lépésfrekvencia csökkenésével következik be. A jól koordinált futó mozgást 6-7 éves korra el lehet érni, aminek az az oka, hogy a futás a leggyakoribb mozgásformák közé tartozik. Az iskolába járó gyerekek közepes, szubmaximális sebességzónában jól összehangolt, könnyed jellemzőkkel bírnak. Ha egy kisiskolás a futás során a maximális sebesség elérésére törekszik, akkor mozgása a még fejletlen idegrendszeri folyamatok miatt görcsössé, merevvé válhat. Ebben a korban a gyerekek számára a mozgás örömszerző tevékenységének megszerettetése a cél és kevésbé a futótechnika megfelelő elsajátítása és fejlesztése, aminek fontossága későbbi életkorban előrébb helyeződik. A futómozgásra jellemző a ciklikusság, mivel az erőteljes mozgásrészeket, a tehetetlenségből fakadó részek váltják fel. Ez a mozgásmechanizmus kialakítja a futáshoz szükséges mozgás-, és helyzeti energiát (izomerő szükséges), valamint az izmok ellazításával a mozgást gazdaságossá teszi. A futótechnika alapját a lépésritmus helyes elsajátítása jelenti. A lépésritmus két mozzanatból áll: a futólépés hosszúsága és lépések gyakorisága (frekvenciája). A futólépés hossza életkori sajátosságoktól is függ, mint például az alsó végtag hossza, a csípő ízület lazasága, de függ az ellépés erejétől, az atléta fizikai felkészültségétől, valamint a futás távolságától és az elérendő céltól. A futólépések gyakoriságát az egy másodperc alatt megtett lépések száma jelenti, amit az izmok összehúzódási sebessége és veleszületett adottságok határoznak meg. A futótechnika optimális kivitelezésének alapja a helyes levegő vétel, mivel a futás megnövekedett izomtevékenységgel jár együtt, így fokozottabb oxigénfelvételt és vérkeringést igényel.
- Ugrás: A leggyakoribb atlétikai ugrások a magas- és távolugrás számai, amelyek rendkívül összetettek és bonyolult technikai elemek egymásutániságát foglalják magukban. Az ugrás célja lényegében a kiindulóponttól legtávolabbi érkezés vagy a minél magasabbra helyezett lécen való átugrás. Az ugrás nagysága függ a nekifutásból származó sebesség erejétől, valamint a felugrással nyert emelkedő sebesség nagyságától. Az ugrásban az egész test aktívan részt vesz, fontos az egész szervezet sokoldalú és arányos fejlesztése.
- Dobás: A dobóknál előnyösebb fizikai paraméterek közé sorolandó a nagyobb súly, mivel nemcsak saját testsúlyát, hanem a szer ellenállását is le kell győznie. Hatékonyabb tud lenni az a felállás, amikor a dobó testsúlya és a szer ellenállása között nagyobb különbség van. Fontos azonban az optimális különbségi szintet is megtalálni, mivel a nagyobb súly a mozgékonyság rovására mehet. A dobás fejlődése során erős nemi és egyéni eltérések mutatkoznak. A fiúk már 5 évesen, egész testüket használva képesek dobások végrehajtására, szemben a lányokkal, akiknél mindez később történik és a dobásoknál csak a törzsüket és a karjukat használják. A dobások helyes kialakítását a megfelelő technikai elemek elsajátításával lehet csak véghez vinni, mivel speciális mozgás elemeket tartalmaz, amiket csak gyakorlással és folyamatos csiszolással lehet megtanulni. A dobásoknál kiemelt szerepet kap a dobás erősségének-, gyorsaságának és a dobó készségének a fejlesztése. A serdülőkorra (11-16 év) a testarányok megváltoznak, a mozgás biomechanikai feltételei és a kondicionális képességek is módosulnak. A gyermekkorra jellemző fáradhatatlanság kezd eltűnni, megjelennek a nehézkes mozgások, korlátozott motorikus irányítóképesség, csökkent motorikus tanulási és átállási képesség.
Az Úszás - Az Ősi Mozgásforma
Az úszás az egyik legősibb sportág, ami már az őskorban is megjelent az ember elődjére jellemző ösztönös, vízben végzett, előrehaladást biztosító mozgások céljából. Már a történelmi előtti időkben meg kellett tanulnia az embernek a tavak, folyók átszelését. Az ókori görögök feljegyzéseikben említik a Leandroszról szóló mitológiát, aki a szerelme miatt átúszta a Hellészpontoszt. A középkorban az úszásra úgy tekintettek, mint a lovagi felkészülés szükséges elemére, majd az egyházi értékítélet következtében az úszás némileg megtorpant, mivel a fürdést és a nyílt színen történő úszást elítélték. A 19. században a sportágat már versenyszerűen kezdték el űzni, 1873-ban, Nagy-Brittaniában megalakult a Nemzeti Úszó Társaság, amely több versenyt is szervezett az úszók számára.
Kezdetben mellúszásra hasonlító tempókkal haladtak előre az úszók, majd a brit származású Arthur Trudgeon dél-afrikai látogatása során szerzett élményei megváltoztatták az úszás formáját. A kirándulása során azt látta, hogy a helyiek a fejük fölé emelt karral gyorsítják a tempójukat, ami a gyorsúszás elődjének számít és mai napig él a köztudatban a róla elnevezett, „trudgeon karcsapás”. Az 1880-as években tovább finomították az úszást, Frederick Cavill, a déli tengereken megfigyelte a krallnak nevezett lábtempót, amit a „trudgeon karcsapással” kombinálva a gyorsúszás alapját képezte. A sportág fejlődésének egyik fontos mérföldköve az 1908-ban, Londonban megalakult FINA (Fédération Internationale de Natation Amateur), ami a sportágat irányító legfőbb nemzetközi szervezet. A szervezet céljai a sportág egységesítése, szabályrendszerek központosítása, hivatalos világcsúcsok nyilvántartása.
Az úszást népszerűségét mutatja, hogy az olimpiai játékokon az egyik legfontosabb versenyszámok közé tartozik. A Magyar Atlétikai Szövetség 1907-ben alakult meg és elmondható, hogy a magyar úszó sport már a kezdetektől kiemelt volt nemzetközi színtéren is és számos kiemelkedő versenyzőt tudhat sorai között, elég ha a teljesség igénye nélkül Hajós Alfréd, Sárosi Jenő, Gyarmati Andrea, Darnyi Tamás, Kovács Ágnes, Hosszú Katinka neveit említjük. Az 1926-ban megalakult Európai Úszó Liga (LEN, Ligue Européenna de Natation) első helyszíne Budapesten volt. A nemzetközi úszóélet kiemelkedő versenyzői az amerikaiak, ausztrálok, németek és magyarok voltak. Az 1970-es években a többi ország részéről is megindult a felzárkózást, így a jeles sportolók közül többen voltak hollandok, svédek, franciák és britek is.
A versenyeken az úszók négyféle úszásnemben mérkőznek meg egymással. Az úszásnemek technikai végrehajtásáról szóló első kézikönyv, 1917-ben jelent meg és azóta a szabályok alapjai nem változtak csak rajtok, célba érkezések és fordulók. A négy úszásnem a következő: pillangó-, hát-, mell-, és gyorsúszás. A versenyszámokat különböző méretű medencében rendezik, így megkülönböztetünk rövidpályás versenyeket (25 méteres), valamint hosszú pályás versenyeket (50 méteres). A versenyszabályok kitérnek a medence szélességére, az elválasztó kötelek meghatározására, a víz hőmérsékletére és a medence egyéb tartozékaira is.
Az Úszás Jótékony Hatásai
Az úszásnak, mint mozgásos tevékenységnek számos jótékony egészségügyi hatása van. A víznek már önmagában élénkítő hatása van. Az úszás fokozza a vérkeringést, javítja az erek tónusát, fokozza a vegetatív reakciókat, a szív- és keringési rendszerre is jótékony hatással van, az immunrendszert hatékonyabb működésre készteti, a légzéstechnika javul, a légző izmok erősödnek. Az úszás szerepe a rehabilitációban és a mozgásszervi rendellenességek fejlesztésében, testtartás javításban is gyakran alkalmazott módszer.
Az úszás mindamellett, hogy megannyi pozitív élettani hatása van, jelentős a pedagógiai és pszichológiai hatásainak a következménye is. A pszichoszomatikus, lelki eredetű betegségek kezelésére is alkalmazzák, mivel a testtudat javítása miatt az önértékelésre is kiváló hatással van. Az úszás javítja az életminőséget, növeli az önbizalmat, stressz oldó funkcióval bír, ami hozzá segít az alvás minőségi javulásához, valamint csökkenti az agressziót is, mivel jelentős mértékű energia levezetés történik a mozgásos tevékenység során. Kedvező hatással bír az idegrendszeri folyamatokra, a kiegyensúlyozott életmód megteremtéséhez, segít a félelmek leküzdésében, a szabálykövető magatartás kialakításában, a nehézségek és kudarcok leküzdésében, az együttműködésben és számos további pszichológiai konstruktumban. Az úszás személyiségfejlesztő hatása is kiemelendő. Az úszó mozgások harmonikus mozgásos elemek összességét tartalmazza, amelynek során az esztétikai érzékek is fejlődnek. Az úszás során fejlődik az önfegyelem, bátorság, kitartás, akaraterő, küzdeni tudás, önbizalom, fájdalom elviselése, amelyek mind hozzá segítenek egy reális énkép kialakításához. Az önfegyelem, a kitartás és a küzdeni tudás mögött fizikai és pszichológiai fogalmak állnak, melynek alapja a fizikai és mentális állóképesség (monotónia tűrés, érdeklődés fenntartása, erős motivációs bázis, koncentráció, ami a figyelem tartós összpontosítását jelenti). A medencében a faltól falig úszáshoz ezekre a képességekre és készségekre egyaránt szükség van. Az úszás oktatás során a sportolók egy közösség részeként megtanulják a másokkal való együttműködést, a társak mozgásainak megfigyeléséből a saját önértékelésének meghatározását, a társakkal való versenyzés, a mások legyőzéséből fakadó teljesítménymotiváció fejlesztését.
A Torna - A Test és Lélek Harmóniája
A torna a harmadik bemutatott alapsportág és történelmi múltja az emberi mozgások kialakulásával egy időben kezdődött. Az ókori görögöknek a kulturális élet középpontja a gymnasium, azaz a tornaterem volt, ahol nemcsak a testük edzése céljából, de a művészeti elmélyülés miatt is rendeztek összetartásokat. Az egykori Hellász lakosainak meggyőződésük volt, hogy a test és a lélek harmonikusan kapcsolódik össze és csak akkor alkothatnak egymással párt, ha mind a két részt ugyanolyan fontossággal fejlesztik. A középkorban cirkuszi akrobaták és mutatványosok űzték a sportágat. A modernkori torna első képviselője Ludwig Friedrich Jahn, akit a sportág atyjának is tekintenek. A jelen tornája a művészet és a sport egységét foglalja magába.
Angol Csapatsportok - Amit a Világ Imád
Anglia nemcsak az egyéni sportokban jeleskedik, hanem számos csapatsportágat is a világnak adott, vagy jelentős mértékben hozzájárult a fejlődésükhöz.
Labdarúgás - Az Angol Találmány?
Az angolok nemes egyszerűséggel a foci feltalálóinak tartják magukat, az már hidegen hagyja őket, hogy egészen az ókori Kínáig visszavezethető a játék eredete. Az igaz, hogy a fellendülés Angliában kezdődött el idestova kettőszáz éve, no meg az is tény, hogy az első amatőr futballegyesületet is itt jegyezték be 1857-ben, FC Sheffield néven. Az első szabálykönyv is hozzájuk köthető, olyan gyöngyszemekkel, mint például „nem szabad a labdát érinteni, ha az a levegőben van” vagy „lábbal csak a labdát szabad rúgni”. Hozzájuk köthető az első válogatott meccs is 1872-ből - ki más, mint Skócia volt a küzdelem másik résztvevője. Azóta nincs olyan mérkőzés, bárki is legyen az ellenfél, hogy ne esélyesként gondoljanak magukra, mégiscsak olyan zseniális labdarúgókat adtak a világnak, mint Sir Stanley Matthews, Sir Robert „Bobby” Charlton, vagy a már emlegetett David Beckham.
Krikett - Az Egykori Gyarmatok Sportja
Még egy sport, amit az angolok magukénak mondanak, ám ebben az esetben valószínűleg igazuk is van. Az első írásos emlékek 1550-ből származnak, az azóta eltelt több, mint ötszáz évben több válfaja is kialakult. A 19. században kezdték egységesíteni, de manapság is több formátuma létezik: a hagyományos krikettmeccs akár öt (!) napig is eltarthat, míg a kétezres években létrehozott, úgynevezett Húsz20 (Twenty20) játékmóddal igyekeznek élvezetesebbé, könnyebben fogyaszthatóvá tenni a nagyközönség számára, utóbbi nagyjából három óra alatt ér véget.
A világ egyik legnézettebb sportja, milliárdnyi követővel, érdekes módon mégis kevés országban űzik magas szinten. Ennek oka, hogy elsősorban a régi angol gyarmatokon honosodott csak meg igazán. Ausztrália mellett India, Pakisztán vagy éppen Srí Lanka számít a krikett fellegvárának. Ott liheg a nyomukban Banglades, Új-Zéland, Zimbabwe és Dél-Afrika. Természetesen Anglia sem marad el tőlük játéktudásban, sőt utolsó nagy tornájukat nem is olyan régen, 2019-ben nyerték meg. Ráadásul „örökös” olimpiai bajnoknak vallhatják magukat. A krikett ugyanis eddig a napig mindössze egyetlen alkalommal, az 1900-as párizsi játékokon szerepelhetett, ott is két csapat részvételével.
Angol Eredetű Egyéb Népszerű Sportok
Az angol sportteljesítmények világszinten kiemelkedőek, ezért nehéz olyan sportot találnunk, amelyben az átlagtól eltérő fölényt mutatnak.
Darts - A Világbajnokok Sportja
Nagyon úgy tűnik, hogy az angolok minden sport keletkezésénél jelen voltak, a darts legalábbis biztosan ebbe a kategóriába tartozik. Érdekesség, hogy már a 19. században is sok helyen játszották, maga az angol parlament is csak 2001-ben jött rá, hogy ezt a játékot sport kategóriába is lehet sorolni. Eközben a darts az egész világon kedvelt tevékenységgé vált, a 20. század második felétől pedig a nemzetközi versenyek is egyre nagyobb teret kaptak. A végső áttörést a világbajnokságok megszervezése és a tévéközvetítés hozta meg, ahol mindenki szurkolhatott a kedvencéért. Az angolok kedvence pedig nem más, mint Phil Taylor. Minden idők legsikeresebb játékosa a különböző szervezeteknél összesen tizenhat világbajnoki címet szerzett, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hatalmasat ugrott a darts elismertsége és népszerűsége. Napjainkban odáig jutottunk, hogy csak Angliában több mint hatmillióan dobálnak versenyszerűen. A nagy számok törvénye alapján Taylor visszavonulásával is kiváló játékosokat tudnak felvonultatni az angolok, annak ellenére, hogy a jelenlegi ranglistavezető walesi születésű, a regnáló világbajnok pedig skót.
Vitorlázás - A Vizek Királyai
Tippeljünk, kik vettek részt a történelem első dokumentált vitorlásversenyén: hát persze, hogy az angolok! II. Károly angol királynak a yorki herceg felett aratott fölényes győzelmével vette kezdetét a háromoroszlános vitorlástörténet a Temzén, 1661-ben. Azóta persze a sport és a vitorlások rengeteget változtak, sokkal kisebb, mozgékonyabb hajók szelik manapság a habokat. Az angolok szeretete a sport iránt azonban semmit sem lankadt, ráadásul eredményességben sem adták alább. A vitorlázást pedig a világ majd minden pontján űzik, ahol vízre tudnak szállni a helyiek. Ennek ellenére a legsikeresebb nemzet továbbra is a brit. Az olimpiák történetében kis skót és walesi rásegítéssel Nagy-Britannia áll az éremtáblázat élén 30 aranyával és több mint 60 dobogós helyezésével.
Kötélhúzás - Az Olimpiai Rekordtartók
A kötélhúzás öt olimpiát is megélt, tehát nem szabad félvállról vennünk. Valódi csapatverseny, emiatt nehéz egyéniségeket kiemelnünk, de biztosak vagyunk benne, hogy kétszeres olimpiai bajnok és egyszeres ezüstérmes Edwin Mills vagy az ugyanilyen eredménysorral rendelkező, a bevezetőben már említett Frederick Humphreys a sportág szupersztárjai közé kellett, hogy tartozzon. Mindketten annak a nyolcfős csapatnak voltak a tagjai, amelynek a győzelemhez annyi feladata volt, hogy áthúzzon a középvonalon a másik oldalról legalább hat lábat. Gondoltad volna, hogy mi mindenben jeleskednek az angolok?