Az éti csiga (Helix pomatia) mozgásszerveinek anatómiája és működése

A szárazföldi csigák számára a talaj létfontosságú élőhelyet biztosít. Ezek a puhatestűek, melyek fajszáma meghaladja a 110 ezret, rendkívül sokszínűek, és számos egyedi alkalmazkodást mutatnak környezetükhöz. Hazánkban a legnagyobb termetű csiga az éti csiga (Helix pomatia), amely árnyékos, nyirkos helyeken fordul elő. Testét fej, hasláb és zsigerzacskó alkotja, kültakarója puha és nyálkás. A csigák esetében a mozgás, a légzés és a táplálkozás szorosan összefügg az anatómiai felépítésükkel.

A csigaház: Védelem és támasz

A csigaház egy meszes külső váz, amelyhez izmok tapadnak. Ez a ház, amelynek alakja, mérete és színe fajonként változó, egyúttal fajmeghatározó bélyeg is. A házat a köpenyszegélyben található nagyszámú, nyálka-, fehérje- és mésztermelő mirigysejt választja ki. Ennek megfelelően a csigaház többrétegű. Legbelül egy vékony gyöngyházréteg (hypostracum) található, amely a csigák nagy többségénél hiányzik. Középütt egy vastag, kristályos mészréteg helyezkedik el, míg legkívül egy fehérjéből és kitinből álló réteg borítja. Késő ősszel, amikor a hőmérséklet már alacsonyabb, az állatok nyugalomba vonulnak, és vastagabb avarral borított helyen visszahúzódnak házukba. Ennek bejáratát a köpenyszegély mirigyei által termelt, fehérjékben gazdag, megszilárduló váladékból álló „ajtócskával” zárják le, téli álmot alszanak.

A csiga feje és tapogatói: Érzékelés és táplálkozás

A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. Ezek utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük, és elsőrendűek az információgyűjtésben. A fej alsó felén van a szájnyílás, amelyet négy ajak határol. A szájnyílás és az ajkak metszetei mögött a szájüreg és abban a reszelőnyelv metszete jelenik meg. A leveleket a nyelvükön lévő reszelőjével (radula) darabolják. Megfigyelhető a szájüreg falazatának fehéres tömege, és ebből kiemelkedő radulatasak, a hozzá futó előre- és hátrahúzó izmokkal. A fej jobb oldalán található hosszabb tapogató alatt többnyire jól látható az ivarnyílás.

A hasláb és a mozgás mechanizmusa

A csigák lába erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigy, a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, a nyálka, a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így az állat ezen csúszik tovább. Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon. Jól látható, hogy a csiga nyálkarétegen csúszik. Ezt a talp belsejében lévő mirigyek sokasága termeli. A tapogatók, de a láb kinyújtását is az ezekbe préselődő testfolyadék biztosítja. A csúszótalpba sugárzó oszlopizomkötegek feltűnőek, lapos, szalag alakú izmok, az oszlopizom kötegei foglalják el a csiga testének jelentős részét. Ezek az izmok biztosítják a mozgás mechanizmusát és a test alakjának változtatását.

Légzés az éti csigában: A köpenyüregtüdő

A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki: vízben való légzés, mely kopoltyúval történik, és légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik. Az éti csiga a tüdős csigák (Pulmonata) csoportjába tartozik, így légzőszerve a köpenyüreg falából alakul ki. A légző funkciókat a köpenyfal belső oldala végzi. A légző felületet a köpenyfalnak a köpenyüregbe nyomuló lécei (trabeculae) növelik. A légző hám egyrétegű köbhám, alatta lakunarendszerrel átjárt kötőszöveti réteget találunk érszinuszokkal, kapillárisokkal és izomnyalábokkal. A szívbe futó vena pulmonalis fő ágai a trabeculák gerincén haladnak, falukat endothelium béleli, amit körkörös és hosszanti izomréteg vesz körül. A lakunarendszerben áramló hemolimfa hemocianinja köti meg az oxigént, amely oxigenált állapotban kék (abszorpciós maximuma 570nm), deoxigenáltan színtelen. A hemocianinban nincs hem ekvivalens csoport (szerkezete a tirozináz enzimekhez hasonló), 2 Cu2+ köt egy O2-t, a molekula O2-kötő képessége 0,38 ml/g, ami ~30 %-a a hemoglobinénak.

A légcsere a köpenyüreg térfogatváltozásával történik. A levegő a légzőnyíláson (pneumostoma) át kerül a tüdőbe. Belégzéskor a köpenyüreg visceralis fala (diaphragma) lesüllyed, a köpenyüreg kitágul, majd a pneumostoma bezárul. Kilégzéskor a diaphragma elernyed, a pneumostoma kinyílik és a lecsökkent térfogatú köpenyüregből az elhasznált levegő távozik. A légzőmozgásokat a légzőnyílás nyitódása és záródása, illetve a köpeny mozgása alapján kísérhetjük figyelemmel.

Idegrendszer és érzékelés

Az éti csiga idegrendszere fejlett és erősen központosított. A fő központ a feji dúc vagy agydúc, emellett van még köpenydúc, zsigeri dúc és lábdúc. Garatideggyűrűjük van, melyet az agy-, láb- és köpenydúc alkot. A fejen található tapogatók az érzékelésben elsőrendűek, és kulcsszerepet játszanak a környezet felderítésében. Az elülső harmadban a garatalatti dúc és a belőle szétsugárzó idegek figyelhetők meg.

Szaporodás és életciklus

Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. Az éti csiga hímnős, ami azt jelenti, hogy mindkét nemi szervvel rendelkezik. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik. Petékkel szaporodnak. A redőzött falú pete-ondóvezető, a pete-ondóvezetőhöz tapadó cső, a párzótasak vezetéke, valamint a nyíltok és az ujj alakú mirigyek mind a szaporodási rendszer részei.

Az éti csiga ökológiai szerepe és jelentősége

Az éti csiga, amellett, hogy számos élőhelyen megtalálható, gazdasági szempontból is jelentős. Bár a kertekben nagy károkat okozhat, mivel növényi táplálékban nem válogat, egyes országokban, például Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részein, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be, fogyasztják is. Emiatt farmokon tenyésztik is. A meztelencsigák (házatlan csigák) nem alkotnak külön taxonómiai egységet, a csigák bármely csoportjával lehetnek rokonságban. Különösen párás, nedves környezetben szaporodnak el, a mezőgazdaságban és a kiskertekben komoly károkat okozhatnak. Az éti csigát tavasztól őszig eső után könnyen gyűjthetjük. Késő ősszel, amikor a hőmérséklet már alacsonyabb, az állatok nyugalomba vonulnak, és vastagabb avarral borított helyen visszahúzódnak házukba.

tags: #az #eti #csiga #mozgasszerve