Az ázsiai salátafajták az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a hazai kertekben és konyhákban egyaránt, köszönhetően kiváló ízüknek, tápanyagtartalmuknak és viszonylag egyszerű termeszthetőségüknek. Ezek a zöldségek nem csupán vitaminokban gazdagok, hanem aromás, kellemesen csípős ízükkel is hozzájárulnak az ételek változatosságához. Az európai ízlésvilágban leginkább salátakeverékekbe illenek, de a hagyományos keleti konyhákban sütve vagy párolva is előszeretettel fogyasztják őket.
Az ázsiai salátafajták sokszínűsége
Az ázsiai salátafajták rendkívül sokszínűek, mind megjelenésükben, mind ízvilágukban. Vannak fajták, amelyeknek inkább a levéllemezét, másoknak inkább a levélnyelét fogyasztják. Utóbbiak inkább a bordáskeleket idézik. Az ízük általánosságban aromás és kellemesen csípős, de ennek foka jelentősen eltér egymástól, a lágyabb mizunától az erős wasabinóig.
Oriental Mix - a színes salátakeverék
Az Oriental Mix egy színes, újranövő salátakeverék, amely fagyálló ázsiai levélzöldségekből áll, mint például a Pak Choi, Bok Choi, Mizuna, Mibuna, Purple Wave, Rouge Metis, Green in Snow, Red Giant és mások. Ez a keverék a káposztafélék közé tartozik, és ideális választás azok számára, akik változatos ízeket és színeket szeretnének a salátáikba.
Mizuna - a japán őshonos káposzta
A japán őshonos mizuna káposzta szerény és gyümölcsös saláta, amely Japánban őshonos. A szigetlakók a kiegyensúlyozott és megfelelő táplálkozás nagy rajongói, és étrendjükben sok zöld található. A Mizuna káposzta, más néven Mitsuna, a zöldpaprikás salátákhoz, a keresztesvirágúak káposzta nemzetségéhez tartozik. Elsősorban vitaminsaláták készítésére használják, és a japánok maguk is a „lusták segítségének” nevezik, mivel igénytelen gondozni.
A Mizuna káposzta leveles lemezei hosszú, vékony levélnyéleken helyezkednek el, buja rozettába gyűjtve. Növekedés során sűrű köteget képez. A levelek a fajtától függően élénkzöldek vagy vörösesbarnák lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a japán káposztán a név ellenére sem alakul ki káposztafej. A virágzás nem ad dekoratív hatást a növénynek a túl kicsi világossárga rügyek miatt. A Mizunát enyhe és fűszeres íze miatt értékelik, sokan a mustár, retek ízéhez hasonlítják.
A salátanövény fagyálló, a magok -2-3 fokon is csírázhatnak. Maga a káposzta pedig különösebb kár nélkül kibírja az őszi fagyokat. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy májustól szeptemberig termesszenek növényt a veteményeskertekben. A japán zöldség rövid napos növény, ami fontos tudni azok számára, akik termeszteni szeretnék.
Az Orosz Föderáció Állami Nyilvántartása két bejegyzett mizuna káposztafajtát ajánl termesztésre: a „Kis sellő” és a „Haver”.
- Kis sellő: Évszak közepi fajta, technikai érettsége 60-70 nap alatt következik be a magok palánták vetésének pillanatától számítva. Rozettája kissé megemelkedik, legfeljebb 60 faragott levél képződik rajta, amelyek magassága kb. 41 cm. A csomó átmérője legfeljebb 70 cm. Egy kivezetés tömege 1000-1500 gramm. Megfelelő gondozással négyzetméterenként legfeljebb 6,5 kg vitaminsalátát takarítanak be. A Kis sellő fajta zöld áttört levelével tűnik ki, amely lehet sima vagy enyhén ráncos. Leveleinek és fehér levélnyelének íze kiváló.
- Pizhon: Saláta célú ultrakorai fajta, amelyet friss fogyasztásra szánnak. Vízszintes rozettája van, erősen boncolt levelekkel. A növény kevésbé produktív (négyzetméterenként legfeljebb 4 kg), a rozetta súlya körülbelül 450 gramm.
Tatsoi - a tömött rozettás levélzöldség
Az Ázsiai saláta bio Tatsoi Rein Saat egy lágy ízű távolkeleti levélzöldség, amely csodálatosan szép. Kerekded, sötétzöld levelei tömött rozettát képeznek, amelyek egyben szedhetők. Mérsékelten hidegtűrő, mustárra emlékeztető ízű káposztaféle.
Pak-choi (Bok choy vagy kínai bordáskel)
A pak-choi (más néven bok choy vagy kínai bordáskel) egy kelet-ázsiai eredetű káposztafajta (Brassica rapa subsp. chinensis), amely a keresztesvirágúak családjába tartozik. Levelei sötétzöldek, a szára pedig fehér vagy világoszöld, ropogós állagú. Íze enyhén káposztás, kissé borsos, de lágyabb és frissebb, mint a klasszikus fejes káposzta.
Mibuna - a gyorsan növő, ellenálló fajta
A Mibuna levelei hatalmasak, akár 60 cm-es hosszúságot is elérhetnek. Gyorsan nő, ellenáll az időjárás ingadozásainak, és a levágás után is új leveleket hoz.
Green Wave - az újranövő bio saláta
A Green Wave ázsiai bio saláta kiskertekben egy évben egymás után akár háromszor is termeszthető, mivel nagyon rövid idő alatt előállítható és újranövő fajta.
Az ázsiai saláták termesztése
Az ázsiai salátafajták termesztése, különösen biotermesztésben, néhány alapvető szempont figyelembevételét igényli a sikeres és bőséges termés érdekében. Ezek a növények általában rövid tenyészidejűek (30-55 nap), így viszonylag gyorsan élvezhetjük a friss zöldségeket.
Ideális termesztési időszak és környezet
Normál termesztésük hazánkban a tavaszi és őszi időszakban eredményes szabadföldön. A káposztafélék kedvelik a 6-7,5 pH-értékű talajt, és egész szezonban termeszthetők szántóföldön. Szinte bármilyen helyet elviselnek, de az ideális a napos vagy félárnyékos fekvés.A Mizuna és a Mibuna káposztafajták fagyállóak, így kibírják az őszi fagyokat, sőt a magok akár -2-3 fokon is csírázhatnak.
Vetés és ültetés
A leveles zöldséget a korai szakaszban palántával vagy a mag közvetlen földbe vetésével ültetik. A kertészek az éghajlati viszonyoktól függően választják meg az egyes régiókban az időt, de ez általában április - május. A zöld növényzet folyamatos áramlásához érdemes a magokat a nyár folyamán kéthetente elvetni, egészen az első fagyok előtti 2-3 hétig.
A Mizuna káposzta apró magjait csak 0,5 cm mélyre kell lezárni, 5-10 cm távolságra, hogy növekedésük közben a növényeket lehessen húzni salátákhoz. A növények közötti távolságnak a jó betakarítás érdekében 20-25 cm-en belül kell lennie, a sortávolságnak pedig legalább 30 cm-nek kell lennie.A magok 14-20 fokos hőmérsékleten jól kihajtanak. Az első hajtások egy hét múlva jelennek meg. Ha a magokat nyílt talajra vetik, akkor felülről filmet kell feszíteni, amit az első hajtások megjelenésekor eltávolítanak.
A Mibuna esetében a magokat március folyamán elő lehet nevelni ládában vagy palántázóban. Április folyamán az előnevelt palántákat ki lehet ültetni a szabadföldi ágyásba. Az ideális tőtávolság 30 x 50 cm. A növények nem igényelnek sok helyet, ezért akár erkélyen cserépben vagy egész évben otthon is termeszthetők.
Saláta ültetése magról cserépbe vagy ládába, saláta ültetése tavasszal
Talaj és öntözés
Az ázsiai saláták vízigényes és tápanyagigényes növények. A sikeres növekedéshez elegendő számukra a nehezebb és kevésbé tápláló talaj is. A Mibuna viszonylag sekélyen gyökerezik, ezért rendszeresen kell öntözni. Fontos odafigyelni a talaj nedvességére, mivel a túlszárítás provokálhatja a lövöldözőket. Annak érdekében, hogy a növények hosszú ideig elegendő nedvességet kapjanak, nemcsak a gyökérnél, hanem a bokrok közötti felületen is öntözik őket. Ezt követően az ültetést mulcsozzák. A levelek fölé nem ajánlott öntözni a Mizun káposztát, mert azok rothadni kezdenek.
Tápanyagellátás
Ahhoz, hogy a japán káposzta Mizuna zöld tömege gyorsabban növekedjen vagy helyreálljon, a feltöltést 15 nap után érdemes elvégezni. A fahamu a legjobb műtrágya és kártevők elleni védelem. Szárazon, porolásra és vizes oldat formájában egyaránt használják gyökérkezeléshez. Nitrogéntartalmú műtrágyákat nem használnak a Mizuna káposztához.
Kártevők és betegségek
Az ázsiai salátafajták legfőbb kártevőik a földibolhák. Ezért nyári rajzási időszakukban csak rovarháló, vagy fátyolfólia alatt érdemes próbálkozni a termesztésével. A valódi biós megoldás azonban a nyári szezon kihagyása. Fokozottan ügyelni kell a vetésváltásra, hogy ne szaporodjanak fel ezek a kártevők az évek során!
Mivel a japán leveles zöldség, a Mizuna a keresztesvirágúak családjába tartozik, kártevőirtókat soha nem használnak, mert a zöldség felhalmozza az összes toxint a levelekben. A medve kivételével minden kártevő nem tolerálja a fahamut és a dohányport. Nem kell megvárni a rovarok invázióját. A dohányporokat a levelekre és a növények körüli felületre permetezik, vagy vízzel 1:10 arányban kombinálják. Az üzletekben kaphatók olyan termékek, amelyek természetes összetevőkből állnak, vegyi adalékok nélkül. Ha a hamu és a dohány nem segített megbirkózni a problémával, akkor bolti termékeket használnak. Különleges csapdákat kell felállítani a medve ellen.
Növénytársítás
Jó növénytársításnak számítanak a hagyma, a bab és a spenót az ázsiai saláták mellett. A kapor és a sárgarépa is jó partnerek, ugyanis a kapor eredményesen elriasztja a sárgarépalegyet, és illatozó nyári levelei csodásan fűszerezik az omletteket és halételeket, kitűnően a lazacot.
Betakarítás és felhasználás
A szedést késsel végezzük, amikor a levelek elérik a kívánt méretet, kb. 7-15 cm-t. Fontos, hogy magasan vágjuk le a leveleket, hogy újra tudjon nőni a növény. Az egyes levelek vagy rózsák betakarítása már két hónappal az ültetés után megtörténhet. A leveleket teljesen levágják, és csak rövid dugványokat hagynak a gyökér közelében.A Mizuna japán káposzta friss leveleit és a belőlük származó salátákat rövid ideig tárolják. Ha betakarította a japán káposztát, és hosszabb ideig szeretné tartani, ne távolítsa el a gyökeret. Ezenkívül a káposzta különféle étrendekhez is elkészíthető télire.
Az ázsiai saláták főzésre és friss fogyasztásra egyaránt ajánlottak. Nyersen, salátakeverékekbe tegyük, vagy a hagyományos keleti konyhákban sütve, párolva fogyasszuk.
A ReinSaat KG vetőmagok előnyei a biotermesztésben
A ReinSaat KG-nál a vetőmagok biodinamikus gazdálkodásból származnak. A nemesítés kifejezetten az ellenállóképesség fokozását veszi célba. Az általuk előállított vetőmagokból sokkal edzettebb, ellenállóbb növények nevelhetők, mint az egyéb nagyüzemi vetőmag előállító cégek magjaiból. A ReinSaat növényei a legalkalmasabbak kiskerti bio termesztésre. A Rein Saatnál a vetőmag csírázóképességére saját, speciális előírásokat is használnak, a hatóságilag előírtakon felül, így ezeknek a vetőmagoknak az átlagosnál jobb a kelési aránya. Egészséges, ellenálló növényeket nevelhetünk belőlük, és vetőmag visszafogásra is ezek a legalkalmasabb növények.
Az ázsiai saláták egészségügyi előnyei
Az ázsiai salátafajták, különösen a japán káposzta Mizuna, kémiai összetétele miatt népszerűek: rendszeres használatával elfelejthet néhány gyógyszert. Az orvosok azt javasolják, hogy tavasszal és ősszel fogyasszanak japán leveles salátát, hogy elkerüljék a vitaminhiányt. A káposzta hasznos szívbetegek, vérszegénységben szenvedők számára. Mellékhatásokat, mint olyanokat, nem találtak a zöldségben, mert a japán konyhában régóta ismert.A japán káposzta Mizuna vitaminokban gazdag, ezért a növények szerelmesei nagyra értékelik. Nem csoda, hogy számos japán étel létezik, amelyekben ez a zöldség játssza a főszerepet.
