Badog Csirke Aréna: Egy utazás az Ibériai-félsziget szívébe – Tervezés, Előkészületek és az Első Napok Kalendáriuma

A Badog Csirke Aréna információk gyűjtőfogalomként szolgálnak egy alapos és részletes beszámolóhoz, amely az Ibériai-félsziget megismerését célzó utazás minden lényeges aspektusát lefedi. Ez az írás nem csupán egy úti beszámoló, hanem egyfajta kalauz is, amely a tervezéstől kezdve a megvalósítás első napjaiig nyújt betekintést, segítve azokat, akik hasonló kalandra vágynak. A leírás bemutatja az utazás előkészületeinek kihívásait, az útvonaltervezés bonyodalmait, a szálláskeresés fortélyait, valamint az első napok élményeit, kiegészítve praktikus tanácsokkal és megfigyelésekkel.

Az Utazás Előzetes Tervezése és Felkészülés

Az Ibériai-félsziget felfedezésének gondolata egy korábbi olaszországi utat követően született meg, amely felkeltette az érdeklődést a Mediterráneum nyugati szeglete, különösen Spanyolország és Portugália iránt. Ruzsinszki Zita és „Lala” spanyolországi írásai szolgáltak inspirációként, utóbbi különösen hasznos mankót nyújtott a tervezéshez. Az eredeti elképzelés szerint egy hosszú, akár 49 napos utazás szerepelt a tervekben, de a gyakorlati megfontolások miatt ezt jelentősen rövidíteni kellett, miközben mégis minél több látnivalót szerettek volna beilleszteni a programba.

Az Utazók Számának Változása és a Lakóautó Dilemma

Az egyik első meglepetés az volt, amikor a család fiútagjai, Józsi és Ádám jelezték, hogy idén nem tudnak csatlakozni a nyaraláshoz. Ennek oka az életkorukban rejlett, amikor a szülőkkel való utazás már nem "menő", és a számítógépek, valamint az internet hiánya is jelentős tényező volt. Ez a döntés sajnálatos volt, de elfogadásra került.

Később, a fiúk felvetették a lakóautós utazás lehetőségét, ami szerintük kevésbé fárasztó. Ez az elképzelés újabb tervezési fázist indított el. A lakóautó bérlésének és a kempingek, vagy lakóautós pihenők díjainak elemzése azonban azt mutatta, hogy ez a megoldás lényegesen drágább lenne az előzetes terveknél. Emellett a lakóautóval naponta kevesebb utat lehet megtenni, többet fogyaszt, és a városokban a parkolás is szinte lehetetlen. A lakóautók világába való elmerülés (alkóvos, fél integrált, állóklíma, motorklíma, garázsos vagy nem, omnisztor, bérlési feltételek és árak) után azonban újabb fordulat következett be: a fiúk végül lakóautóval sem jöttek.

Útvonaltervek és Optimalizálás

Az első útvonalterv Dömsöd-Monte Carlo (Ausztrián át)- Barcelona - Valencia érintésével a tengerparton Cartagenáig-Granada-Malaga-Gibraltár-Tarifa-Cádiz-Sevilla-Córdoba-Lisszabon- Portó-Madrid-Toledo-Andorra-Lyon-Svájcon keresztül haza útvonalat tartalmazta, mindezt 25 nap alatt. Kriszta feleségének időbeli korlátai miatt azonban ez az időkeret nem volt tartható.

Ezt követően egy "Rövid" program összeállításába kezdtek, amely a következőképpen nézett volna ki: Dömsöd-Monte Carlo (Ausztrián, Olaszországon át)- Barcelona (3 nap) - Andalúz tengerpart (3 nap)- Granada (1 nap)- Gibraltár- Tarifa- Cádiz (1 nap)- Sevilla (3 nap)- Córdoba (1 nap)- Toledo (1 nap)- Madrid (3 nap)- Andorra - Lyon-Svájcon keresztül haza. A Spanyolországig tartó oda-vissza utat 2-2 nap alatt szándékoztak megtenni, így ez 20-21 nap alatt teljesült volna. A végső útvonalterv, amelyet a 23 napos utazás során követtek, a következő állomásokat tartalmazta:

• 1. Elindulás, Dömsöd-Ventimiglia-Monte Carlo-Barcelona: Az utazás első két napja a hosszú távolságok leküzdéséről szólt, Olaszországon és Monacón keresztül.
• 2. Barcelonában: Két napot szenteltek Barcelona felfedezésére.
• 3. Barcelona-Valencia-Barcelona: Egy kétnapos kitérő Valenciába, majd vissza Barcelonába.
• 4. Barcelona-Pilár de la Horada: Hosszabb utazás délre, Pilár de la Horada felé.
• 5. Pilár de la Horada-La Manga: A tengerparti régió felfedezése.
• 6. Granada-Córdoba: Andalúzia történelmi városai.
• 7. Córdoba-Malaga-Ronda-Gaucin: A déli partvidék és a festői Ronda.
• 8. Gaucin-Gibraltár-Tarifa-Cádiz-Sevilla: Gibraltár és a spanyol déli part mentén haladva Sevilláig.
• 9. Sevillában: Egy nap Sevilla megismerésére.
• 10. Sevilla-Lisszabon: Átutazás Portugáliába, Lisszabonba.
• 11. Lisszabonban: Egy nap a portugál fővárosban.
• 12. Lisszabon-Cabo da Roca-Portó: Az európai kontinens legnyugatibb pontja, majd északra Portóba.
• 13. Portóban: Egy nap Portóban.
• 14. Portó-El Escorial-Madrid: Visszatérés Spanyolországba, El Escorialon keresztül Madridba.
• 15. Madridban: Egy nap a spanyol fővárosban.
• 16. Madrid-Toledó-Madrid: Kirándulás Toledóba.
• 17. Madrid-Andorra-Perpignan: Utazás Andorra miniállamába, majd Perpignanba Franciaországban.
• 18. Perpignan-Avignon - Saint-Julien-en-Genevois: Franciaországon keresztül Avignonba, majd Saint-Julien-en-Genevois-ba.
• 19. Saint-Julien-en-Genevois - Lichtenstein-Linz: Lichtenstein érintésével Linzbe.
• 20. Linz-Dömsöd: Az utazás utolsó szakasza, hazafelé.

Ez a részletes útvonalterv lehetővé tette a számos látnivaló beillesztését, miközben figyelembe vették az időbeli korlátokat és a pihenés igényét.

Szálláslehetőségek Kiválasztása

A szálláslehetőségek kiválasztása kulcsfontosságú része volt a felkészülésnek. Bár Kriszta ellenezte az előzetes online foglalást, hogy kötetlenül maradhassanak, a lehetséges szállásokat részletesen megnézték a neten. Városonként legalább 4-5, de inkább több megfelelő helyet kerestek, hogy ha az egyik foglalt lenne, vagy nem felelne meg, legyen alternatíva. Fontos szempont volt a nyári turistaszezon, amikor a szállások gyorsan megtelhetnek.

Minden jónak ítélt szálláshelyet rangsoroltak megfelelőségi szempontból, figyelembe véve a városközponttól való távolságot, a vizesblokk elhelyezkedését (közös-e más szobával), a zajszintet, a parkolási lehetőségeket és más releváns tényezőket. Ezt az 5 oldalnyi táblázatot kinyomtatták, hogy útközben is kéznél legyen. A szálláskereső oldalakon olvasható vendégértékelések szintén fontos információforrásnak bizonyultak, bár figyelembe vették azok szubjektív jellegét.

Ételek és Italok az Útra

Az utazás során igyekeztek megkóstolni a helyi ételeket és italokat, mivel ez is része az adott ország megismerésének. Ettől függetlenül, tartós élelmiszerrel is készültek, főleg májkrémekkel, száraz szalámival, melegíthető készételekkel és zacskós levesekkel. Ez a stratégia függetlenné tette őket a helyi étkezési lehetőségektől, vagy azok hiányától. Ásványvízből kicsit túlkészletezték magukat, egy ismerős figyelmeztetése alapján, miszerint Spanyolországban drága az ásványvíz (egy 1,5-2 literesért kb. 1,5 eurót kérnek). Két karton tartós tejet is magukkal vittek, biztos, ami biztos alapon.

A már meglévő, sok ezer kilométert velük együtt megtett elektromos hűtőtáskához (12V-os) vásároltak egy hálózati adaptert, így a szálláshelyeken is tudták működtetni, nem csak az autóban. Ez a praktikus megoldás nagyon bevált.

Adminisztratív Előkészületek és Nyelvtudás

Az adminisztratív előkészületek részét képezte az angol nyelv tanulásának megkezdése az utazás előtt. Bár a heti kevesebb mint egy órás angolóra csak az egyszerű jelen idő elsajátítására volt elegendő, ez is nagy segítségnek bizonyult Dél-nyugat Európában, ahol a német nyelvtudás kevésbé használható.

Az útikönyv ajánlásának megfelelően útleveleikről fénymásolatokat készítettek (2x2 példányt is). Ezeket magukkal hordták a táskájukban, míg az eredeti iratokat mélyen elrejtették a bőröndjükben. Ez a biztonsági intézkedés egy esetleges utcai rablás esetén megvédte volna az eredeti okmányokat.

Üres táblázatokat készítettek és nyomtattak az autópályadíjak, üzemanyagköltségek, szállásdíjak, parkolás és különféle belépők költségének jegyzeteléséhez. Ez nemcsak a kiadások nyomon követését segítette, hanem pontos tájékoztatást is nyújtott azoknak, akik hasonló utat terveznek. Újdonságként bevezették a szállások (1-től 10-ig terjedő) szubjektív értékelését is, figyelembe véve a tisztaságot, lelakottságot, személyzet hozzáállását és az ár-érték arányt. Ezeket a táblázatokat hazaérkezés után gépre vitték.

Az Utazás: Az Első Két Nap - Készülődés és Elindulás

Az utazás legelső szakasza, a "0. nap", azaz az elindulás napja, július 16-ára esett. Az előző évek gyakorlatának megfelelően ezúttal is este indultak. Az esti indulás előnye, hogy az ember már az elején lefaraghat a hosszú útból, és nem kell a rekkenő melegben, verőfényben, esetlegesen erős forgalomban vezetnie. A tervezett éjszakai útszakaszon már korábban is jártak, akkor nappal, így az út menti új látnivalókat sem szalasztották el.

Ahogy a korábbi utazásoknál is, az indulás most is hosszadalmas volt, a tervezethez képest legalább 1,5-2 óra késéssel vágtak neki az útnak. Az indulás előtti türelmetlenség a közel fél évig tartó, bár olykor kevésbé intenzív felkészülés beteljesülésének is köszönhető volt. Este fél 10-kor végre elindultak, Dunaújvároson át, majd Székesfehérvártól a 8-as úton Rábafüzes felé vették az irányt.

Ausztriától kezdődően az autópályát részesítették előnyben, Lala tanácsát megfogadva. Bár drágább, de gyorsabb és biztonságosabb, ami kulcsfontosságú volt a bő 2000 kilométeres távolság megtételéhez. Az idő volt az egyik legfontosabb érték, és nem mindegy, hogy lakott területeken keresztül, teherautók mögött torlódva, előzgetve haladnak, vagy a lehető leggyorsabban jutnak el úti céljukhoz.

Első nap: Ventimigliáig (Július 17.)

Vasárnap éjszaka 1 órakor érkeztek a rábafüzesi benzinkúthoz. Teletöltötték a tankot, osztrák matricát vásároltak, majd folytatták útjukat. Hajnali 4-kor, valahol Haimburg környékén félreálltak egy kisebb pihenőben, ahol kb. 2 órányi alvás után folytatták útjukat. Szerencséjük volt a korai indulással, mert a Velencét elkerülő autópálya szakaszon még a szokásos hétvégi dugók előtt elsuhantak.

Bresciától másik autópályán kellett volna folytatniuk az utat, de elvétették a lehajtót. A helyes útra való visszatérés bő negyedórájukba és 0,5 Euróba került. Első komolyabb megállójuk délelőtt fél 10 körül, valahol Padova környékén volt. Az útra készített készletből ettek-ittak, majd mentek is tovább. Gyorsan falták a kilométereket. Következő pihenőjük egy Autógrillnél volt, délután 2 óra körül, ahol az önkiszolgáló étteremben ebédeltek. A választék bőséges, az árak húzósak voltak.

Délután 4 óra körül, a Ligur-tenger mellett, Genova és Savona között pihentek egy kicsit. Itt vették észre, hogy a kocsiban lévő egyik golyóstolluk befejezte pályafutását, orrán, száján folyt a sűrű tinta, valószínűleg nem bírta a hőséget. Az utazók sem fáztak, annak ellenére, hogy a tengerparton az autópálya Monacóig rövidebb-hosszabb alagutakon visz keresztül. Már otthon felfigyeltek a térképen az alagutakra, de nem gondolták, hogy ilyen sok lesz. Végigmenni is fárasztó volt rajtuk, nemhogy kifúrni és megépíteni ezeket.

San Remo környékén letértek az autópályáról, hogy egy kicsit belekukkantsanak az olasz Riviérába. Ez a partszakasz gyakorlatilag összefüggően beépített, a térképen nem tűnt ilyen zsúfoltnak. Néhány méterenként körforgalmak és gyalogos átkelők váltogatják egymást. Az egyik benzinkúton elfogadhatónak találták az árat (gázolaj: 1,18 Euro/liter), így megálltak tankolni. Egy ideig próbálták megfejteni a kút kezelésének műveleti sorrendjét, mígnem egy férfi, aki a robogóját tankolta, segítségükre sietett. 55 euróból "jól megitatták" a járművet. Az olcsó ár az önkiszolgáló kút miatt volt lehetséges. Talán 5-6 kilométert tettek meg így kb. fél óra alatt, majd visszatértek a pályára, mert haladni csak azon lehetett.

Este 18 óra 30 perc körül érték el az aznapi végcélt, a Ventimigliában lévő Calypso szállodát. Ez a hely körülbelül 20 kilométerre Monte Carlo előtt van, így másnap reggel Monacóval kezdték a programot. A neten talált leírások szerint igazi tranzitszállás. Tényleg az volt, ráadásul a város központjában. Az ár kicsit húzós volt, viszont benne volt a reggeli. Az autó az utcán parkolt, néhány méterre a bejárattól. A folyosóról nyíló vizesblokk bár közös, de tiszta volt. A szobában nem volt klíma berendezés, viszont a mennyezeten lógott egy hatalmas ventilátor, ami jótékonyan keverte a levegőt. Az odaútra külön táskába előkészített váltóruhákkal és egyéb dolgokkal beköltöztek, és ezután lesétáltak a kb. 100 méterre lévő tengerpartra. Lábukat belemártva a víz kicsit hidegnek tűnt, a part pedig apró kavicsos volt. Este 9 óra körül még fürdőzni tudtak a lemenő nap sugaraiban, majd visszasétáltak a szállodába.

Második nap: Ventimigliától Monacón át Barcelonáig (Július 18.)

Az előző nap fáradalmaihoz képest kipihenve ébredtek, és fél 8 körül már reggeliztek. Svédasztalos volt az ellátás, de tapintatosan vigyáztak rá, nehogy túlságosan több étel-ital álljon rendelkezésre, mint ahányan étkeztek. Összességében 7 pontot adtak ennek a szállásnak a 10-ből.

Fél 9 körül már ismét az autóban ültek, és indultak Monaco felé. Felhajtottak az autópályára, vagyis csak felhajtottak volna, mert a felhajtó végén (ami körülbelül 200 méter hosszú volt) máris egy fizetőkapu fogadta őket. 2 euró kifizetése után már mehettek is tovább. A fizetőkapu fülkéjében ülő hölgynek kicsit méltatlankodtak (angolul), hogy a megtett út kissé drága ennyi pénzért. Ő mondott valamit franciául, és kinyitotta a sorompót. Az út mindjárt egy több kilométer hosszú alagúttal folytatódott, és a 20 kilométerre lévő monacói kihajtónál sem kellett fizetniük. Gyakorlatilag itt előre kérték a pénzt. Olaszországot autópályadíj szempontjából pontosan 50 euróból úszták meg, összesen 4 fizetőkapunál rótták le. Ha nem tévednek el Bresciánál, nem jönnek le Savona előtt és Ventimigliánál, akkor csak egyszer kellett volna megállniuk fizetőkapunál.

Ez a részletes beszámoló az utazás első két napjáról és az előkészületekről bemutatja azokat a kihívásokat és örömöket, amelyek egy hosszú, nemzetközi autós utazással járnak. A gondos tervezés, a rugalmasság és a váratlan helyzetek kezelésének képessége kulcsfontosságú a sikeres és élvezetes kalandhoz. Az Ibériai-félsziget felfedezése, ahogy a Badog Csirke Aréna információk is sugallják, egy komplex és gazdag élményt ígér, amely minden egyes kilométerrel újabb felfedezéseket tartogat.

tags: #badog #csirke #arena