Az életünkben sokszor előfordul, hogy az ideális forgatókönyv, miszerint minden főtt ételt azon melegében elfogyasztunk, csupán a mesékben létezik. A valóság az, hogy gyakran marad meg a vacsora vagy az ebéd, és nem szeretnénk kidobni, sőt, az is jellemző, hogy kénytelenek vagyunk előre főzni, mert másnap éppen dolgozunk. Az újramelegítés azonban nem csupán kényszer: jól esik rájárni a hűtőre és nassolni a délről megmaradt finomságokból, vagy a tegnapi vacsorának is örülünk másnap délben, különösen akkor, ha jól sikerült. A melegítés külön tudomány, és jó tisztában lenni vele, mert különben elronthatjuk a még teljesen ép és szuper, de már kihűlt ételeket. Persze van, akit ez nem zavar, hiszen gyomor kérdése is. Van, aki nem bírja a hideg ételt, mást meg nem zavar nemcsak a hőmérséklete, de az íze sem.
Az újramelegítés alapszabályai és a nedvességmegőrzés
Alapszabály, hogy minden ételt úgy érdemes melegíteni, ahogy az készült. Tehát a levest lábasban, a húst serpenyőben, a rakott krumplit sütőben. Igen ám, de ezzel két bökkenő is van. Az egyik, hogy nagyon időigényes, sok macerával jár, a másik pedig a melegítés egyik legfőbb problémája, a nedvességvesztés. Még az újramelegített leveshez is érdemes némi folyadékot adni, hiszen a főzéstől eltelt idő alatt biztosan vesztett némi nedvességet részben a párolgás miatt, részben azért, mert a levesben lévő zöldségek, vagy a tészta még jobban megszívták magukat folyadékkal. A plusz folyadék mellett megóvhatjuk az ételeket a kiszáradástól, ha sütőpapírt vagy alufóliát teszünk rá a melegítés alatt. Az állagán az is javíthat, ha kevés olajat öntünk az ezt toleráló ételekhez. Arra vigyázni kell, hogy a mikróban melegítés során ne alufóliát használjunk, mert nagyon csúnya tűzijáték lesz a vége.
Mikrohullámú sütő - barát vagy ellenség?
A mikrosütő megosztja a közvéleményt. Elterjedt a nézet, hogy roncsolja a fehérjéket, sőt magát a vizet is méreggé alakítja. Mások viszont lenézik azokat, akik hisznek ebben. Nem szeretnénk senkit sem elítélni a nézetei miatt, ezért azt javasoljuk, hogy aki fél a mikrohullám hatásaitól, az ne használja. Az biztos, hogy a mikrohullám sajátos módon melegíti fel az ételt. Elsősorban a benne található vizet melegíti, ráadásul belülről kifelé, tehát sokszor hiába hűvös az étel felszíne, a belseje már forró. (A többi módszernél meg pont fordítva van.) Ezért érdemes lassan melegíteni, hogy legyen ideje a hőnek eloszlani. Kár türelmetlenkedni, hiszen még így is a mikrózás a leggyorsabb és a legtakarékosabb módszer.
A biztonságos újramelegítés: túlhevítés és egyszeri használat
Nagyon fontos - bármilyen módszerrel is melegítünk -, hogy hevítsük túl az ételt, majd hagyjuk kicsit hűlni. Ha kiveszel egy kis maradékot a hűtőből, és felmelegíted, ez olyasvalami, amit csak egyszer szabad megtenni. Minél többször hűlt le valami és melegítetted, majd hűtötted újra, annál nagyobb az esélye, hogy baktériumok telepedtek meg rajta és veszélyessé váltak. Tehát csak kis adagokban ajánlott megmelegíteni, csak annyit szedj, amennyit meg is eszel, a többit hagyd a hűtőben.
Ételek, amiket (inkább) ne melegítsünk újra
Vannak olyan ételek, amiket tényleg soha, semmilyen körülmények között nem érdemes újramelegíteni, mert a lényegük fog elveszni. Ezek közül a legrettenetesebbek a főtt tészták, a rántott hús és egyéb olajban sült dolgok, a sült krumpli, a pizza és még sok minden más.
8 LEGJOBB Értisztító Gyümölcs, Amit Muszáj Fogyasztanod
Burgonya: tárolás és botulizmus veszélye
A burgonya szobahőmérsékleten a rizshez hasonlóan nagyon gyorsan baktériumteleppé válhat, és ezen már a mikróban melegítés sem segít, ezért étkezés után mihamarabb hűtőbe kell rakni. Ezt a finom zöldséget a legkülönbözőbb módokon fogyasztjuk, és fontos is a szervezet számára. A baj csak az, hogy meg kellene enni azon a napon, amikor megfőztük - így nem veszíti el értékes előnyeit. A problémát a krumplinál sem feltétlenül az újramelegítés okozza, hanem hogy hogyan tároljuk közvetlenül elkészítés után. Ugyanis ha hűtés nélkül, szobahőmérsékleten tároljuk, és esetleg még fóliával is letakarjuk, hogy ne érje oxigén, teret adhatunk a botulizmust okozó kórokozók elszaporodásának. Ez pedig nagyon súlyos következményekkel is járhat, ugyanis a botulizmus blokkolhatja az idegrendszert, vagy akár a légzési- és mozgatóizmok bénulását is okozhatja. Mivel a botulizmust okozó toxin hőérzékeny, a betegség az ételek megfelelő hőkezelésével megelőzhető. A burgonya igen tápláló étel, de elveszíti tápértékét, ha hosszú ideig hagyjuk állni szobahőmérsékleten.
Sült krumpli - a ropogós kéreg titka
Kár az időt és energiát pazarolni a krumpli mikrózására, az eredmény nem lesz jobb, mivel a krumpliban lévő nedvesség csak felforr. Sütő: egy fokkal jobb megoldás, mint a mikrohullámú sütőnél, ám fennáll annak a veszélye is, hogy mire a krumpli eléri a megfelelő hőfokot, megég. Öntöttvas edény: sokkal jobb megoldás, mint a sütő, hiszen gyorsabban felmelegszik. Az sült krumpli öntöttvas serpenyőben melegítése során a kicsapódó olaj segít visszaállítani a krumpli ropogós kérgét, miközben a nedvesség távozik. Szendvicssütő: meglepő lehet, de ez az egyik legjobb módja annak, hogy újra friss legyen a megmaradt sült krumpli. A készülékben a hő a krumpli több oldalát éri, a kicsapódó olajnak köszönhetően a külseje ropogós lesz, a nedvesség távozása miatt pedig belül puha lesz a krumpli. Egyetlen hátránya, hogy a szendvicssütőkben viszonylag kevés krumplit tudunk egyszerre melegíteni. Olajban sütés: ahogy a sült krumpli, úgy a másnapra maradt krumpli újraélesztésének is a bő olajban sütés a titka. Ha rövid időre ismét bedobjuk a forró, bő olajba a krumplit, szinte ugyanolyan lesz, mint frissen.
Burgonyapüré - mikróban vagy vízfürdőben
Mikróban: tegye a burgonyapürét egy megfelelő tálba, fedje le papírtörlővel, és 30-60 másodperces szakaszokban melegítse. Minden forduló után keverje meg, és ügyeljen rá, nehogy túlforrósodjon. Vízfürdőben, gyöngyözve forró víz felett melegítse újra.
Főtt rizs - a tárolás kulcsfontossága
A főtt rizs esetében nem is annyira az újramelegítés veszélyes, hanem a nem megfelelő tárolás. Szobahőmérsékleten gyorsan romlik, a baktériumok, spórák szinte azonnal elkezdenek szaporodni benne, amiket még a mikróban való melegítés sem képes elpusztítani. Ha ezek a baktériumok bejutnak a szervezetbe, a következmény hasmenés, hányás lehet. Ha ugyanis a főtt rizst hosszabb ideig szobahőmérsékleten hagyjuk, akkor akár hányással-hasmenéssel járó vírust is kaphatunk. Ennek okozója egy olyan baktérium, ami többek között zöldségek felületén, rizsen, szárított élelmiszereken, fűszerekben, illetve tejtermékekben is megtalálható. A szaporodásának pedig az kedvez, ha az ételt legalább három óráig szobahőmérsékleten tartjuk, és az étel ez alatt 63 °C alá hűl. Kevés számú kórokozó azonban még nem képes megbetegítő mennyiségű toxint termelni, éppen ezért törekedni kell az élelmiszerek tisztaságára.
Spenót és zeller - nitrátok és nitritek
A spenótban lévő nitrátok felmelegítés után nitritekké alakulnak, és rákkeltővé tehetik az ételt. A spenót, illetve egyéb leveles növények magasabb koncentrátumban tartalmazhatnak nitrátot. A nitrát önmagában teljesen ártalmatlan, a baj ott kezdődik, amikor átalakul nitritekké, vagy nitrozaminokká. A nitrit ugyanis veszélyes lehet az emberi szervezetre, szélsőséges esetben akár fulladásos halálhoz is vezethet. A nitritek a vér oxigénszállító képességét befolyásolják és methemoglobinémiának nevezett elváltozást okoznak. Emiatt a sejtek nem jutnak megfelelő oxigénhez, és „fulladozni” kezdenek. Az elkészítés után azonnal fogyasszuk, mivel, ha újramelegítjük, káros lesz a nitrittartalma. A zeller az újramelegítés során a benne található nitrátok nitritekké alakulhatnak. A spenóthoz hasonlóan nitrátokat tartalmaz. A levesek egyik főszereplője, és sokan nem tudják, mennyire nem jó újramelegítve. Épp ezért, ha újra szeretnénk melegíteni a levest, vegyük ki belőle a zellert.
Gomba - a fehérje-összetétel veszélyei
A gomba a fehérje-összetétele miatt talán a legveszélyesebb az összes élelmiszer közül felmelegítve. Ne melegítsük fel, mert megváltoztatja az ízét, és puffadást, vagy gyomorfájást is okozhat. A gomba talán a legveszélyesebb az összes élelmiszer közül felmelegítve - emésztési és szívproblémákat okoz! Bizonyos enzimek és mikroorganizmusok hatására a gombában lévő fehérjék könnyen elpusztulhatnak. Ráadásul, ha nem megfelelő körülmények között tároljuk, akkor akár gyomorrontást is okozhat.
Tojásos ételek - emésztőrendszeri károk
A tojás az egyik legkényesebb étel, és a gombán kívül talán ehhez az ételhez fűződik a legtöbb gyomorrontás is. Komoly bélbántalmakat is okozhat egy felmelegített főtt tojás, és a rántotta is, ráadásul utóbbinak az íze sem túl jó újramelegítve. Az újramelegítés hatására mérgező anyagok szabadulhatnak fel, ezek pedig károsan hatnak az emésztőrendszerünkre!
Csirkehús - egyenletes melegítés és szalmonella
A csirkehús egyszer biztonságosan újramelegíthető, de a mikrohullámú sütővel ennek tudatában sem árt vigyázni, különösen, ha az nem egyenletesen melegíti fel az ételt. Ellenkező esetben a húson baktériumok maradhatnak. Az egyenletes, alapos átsütésre már az elkészítéskor is nagyon kell figyelni, a kész sült csirkét pedig jobb hideg salátába tenni. Az újramelegítés hatására a csirke fehérje összetétele megváltozik, és nehezen emészthetővé válik. A burgonyához hasonlóan felmelegítve szintén komoly károkat okozhat a szervezetben. A csirke, illetve egyéb szárnyashúsok esetében a tojáshoz hasonlóan szintén fennáll a szalmonellafertőzés veszélye. A csirke esetében azonban nem is ez az igazi probléma, hanem hogy mikróban sütve nem egyenletesen érik a húst a hullámok, és így a hús egy része hamarabb felmelegszik.
Grillcsirke - a nedvesség megőrzése
A grillcsirke újramelegítésének titka a nedvesség megtartása. Előzze meg a madár kiszáradását úgy, hogy szorosan betekeri alufóliába, majd 180°C-os sütőben körülbelül 20 percen át melegíti. Egy éles késsel vágjon bele a csirkemellbe, hogy ellenőrizze, eléggé átmelegedett-e.
Olajos ételek - karcinogén bomlástermékek
Az olajos ételek túlhevítése során karcinogén hatású bomlástermékek képződhetnek, ezért már a készítésnél vigyázni kell a hőmérsékletre, nem szabad füstölésig melegíteni, a használat után pedig nem biztonságos újra sütni benne. Az olyan olajoknak, mint a szőlőmag, dió, avokádó, mogyoró és lenmag olaja, nagyon alacsony az égéspontja, nem ajánlatos melegíteni őket, mert könnyen avasodnak.
Pizza - serpenyőben a legjobb
A pizzát tegyük letakart, forró serpenyőbe, és hevítsük kb. 3-4 percen keresztül. Béleljen ki egy tepsit alufóliával, és forrósítsa fel a sütőben 230°C-on, hogy már ne lehessen puszta kézzel megfogni. Tegye a fóliarétegre a szeleteket, és süsse 10 percig. Mire elkészül, a sajt felhólyagosodik, a tésztaperem pedig ropogóssá válik. Mindenképpen tartsuk magunkat távol a mikrótól. A sütő sem jó ötlet, mert sokáig tart.
Rántott hús és KFC - sütőben a ropogósságért
Mikrohullámú sütőben addig melegítjük, amíg teljesen fel nem melegszik, majd ropogósra sütjük 400 fok körüli sütőben.
Tészta - serpenyőben vagy lobogó vízben
A mikró fura dolgokat csinál a tésztával, a sütő pedig kiszárítja. Bár hidegen is jó, ha minden kötél szakad, a tésztához serpenyőt és olajat használjunk! Lobogó forró vízbe mártva is kiváló.
Tészta szósszal
A tésztát mártással együtt háromféleképpen melegítheti fel.
Tortilla - ropogósra serpenyőben
Hogy újra finom ropogós legyen, forrósítson fel egy teflonbevonatú serpenyőt közepes lángon, tegye bele a tortillát, és melegítse mindkét oldalát egy-két percen át.
Sült zöldségek és egytálételek (Casserole)
Sült zöldségek: a mottó megint csak: ha sütőben született, hát ott is szülessen újjá! Jóllehet, ez nem mindig igaz, de kétes esetekben valószínűleg a legjobb megoldás. A modern casserole műfajába gyakorlatilag minden sütőben készült egytálétel belefér. E tágabb definíció szerint tehát casserole-nak számít a mi rakott krumplink, a rakott káposztánk vagy a rakott karfiolunk is, az olaszok lasagnéja, a népszerű amerikai comfort food, a sajtos makaróni, a görög muszaka, vagyis a rakott padlizsán, valamint az angolok tálban sült pitéi is. A casserole mehet a mikróba.
Hússzelet - a hűtőben töltött éjszaka után
Egy, a hűtőben eltöltött éjszakát követően már a hús sem lesz a régi. Ha nem vagyunk maximalisták, akkor azért kellemes kis falatozást keríthetünk az újólag felforrósított, állati fehérjékből.
Levesek és Bolognai - minél lassabban, annál jobb
A leveseket tűzhelyen készítik, ott is illik tehát újramelegíteni őket. A Bolognai, mivel eredetileg nagyon-nagyon lassan készül, akár egész nap is főhet, mint a húslevesek, ezért még jobb, ha hagyjuk lehűlni és másnap újramelegítjük. Ez a tulajdonsága különösen akkor jön jól, ha lasagne-t készítünk, így előző nap letudhatjuk a feladat nagyobb részét, másnap már csupán a rétegezés és sütés marad hátra.
Muffin - sütőben a tökéletes állagért
Sütő: 180 fokon hevítsük őket, ügyelve rá, hogy biztosan elég idejük legyen teljesen átmelegedni.
A megfelelő tárolás fontossága - megelőzni a bajt
Az ételeket nem túl jó ötlet hosszú időre, akár egész éjszakára szobahőmérsékleten hagyni. A baktériumok nagyon gyorsan szaporodnak 5 és 60 Celsius fok közötti hőmérsékleten, különösen az ételekben. Minél romlandóbb valami, annál kevésbé tanácsos ebben a hőmérséklet-tartományban hagyni. Abszolút nem érdemes megvárni, amíg valami teljesen ki nem hűl. Gondoljon bele egy picit, és ön is egészen abszurdnak fogja találni, hogy az ételek minőségbiztosítását az orrára bízza. Az igaz, hogy a rothadásért felelős baktériumok, az élesztőgombák vagy a penész jellegzetes szagokat gerjesztenek, ám nem minden veszélyes mikroorganizmus figyelmezteti a veszélyre az embert. Vannak azonban kórokozók, amik minden érzékelhető jel nélkül elszaporodhatnak az ételeken. Az újramelegített étel is lehet a hasfájás oka!
Élelmiszerbiztonsági tévhitek
Húsok mosása
Legyen szó bármilyen húsról, nem túl jó ötlet megmosni őket. A felesleges nedvességgel csak fokozzuk a mikroorganizmusok elszaporodásának kockázatát.
Olaj mint tartósítószer
Az olaj ősi tartósítószer, és az utóbbi időben egyre népszerűbb: különböző zöldségeket tárolunk benne a fokhagymától, a csípős paprikákig. Az elv lényege, hogy levegő nélkül a mikroorganizmusok nem szaporodnak. Ez azonban így nem igaz. Vannak anaerob baktériumok, mint a konzervmérgezésért felelős clostridium botulinum, amik kiválóan elvannak oxigénes környezeten kívül is.
Takarékos konyha és gyors vacsorák - a maradékok újrahasznosítása
A takarékos konyha nem jelenti azt, hogy vacak minőségű, rossz ízű, gyenge alapanyagokból készített ételek kerülnek az asztalra. A gazdaságos háztartás inkább azt jelenti, hogy olcsóbb árszintű, de jó minőségű alapanyagokból készülnek finom és laktató ételek. Borongós hideg napokon gyakran előfordul, hogy késő délután, kora este inkább valami meleg ételt ennék, de sok kedvem és főleg energiám nem maradt már a hosszas pepecseléshez. Csak arra vágyom, hogy legyen a tányéromon valami igazán laktató, de mégis könnyű, gyors meleg vacsora. Ilyenkor jóbarátaim a hűtőben fellelhető főtt ételek maradékai, a tojás és nem utolsó sorban a darált hús.
Buddha tál - a maradékmentők királya
A maradékmentők koronázatlan királya a Buddha tál, amelyet nagyjából bármilyen sült húsból, salátából, friss-, sült- vagy savanyított zöldségekből össze lehet állítani. Minél több alapanyag van a tányéron, annál színesebb és finomabb. Kőbe vésett szabályok nincsenek, minden mehet a tányérra, ami passzol a többi falathoz. Tehetünk a tányérra akár maradék pörköltet, brassóit, sült kacsát vagy akár tárkonyos-zöldséges ragut. Tehetsz mellé egy kis sült édesburgonyát vagy akár sült sütőtököt is. Körítheted jégsalátával, paradicsommal, lilahagymával, uborkával vagy akár olívabogyót is szórhatsz mellé.
Sárgarépás fasírt és húsgombóc - a gyors vacsora sztárjai
A gyors meleg vacsora másik nagyágyúja a sárgarépás fasírt, illetve bármilyen sült húsgombóc. Ugyanis ezeket nagyjából öt perc bekeverni fűszerekkel és legfeljebb negyed óra kisütni, persze ez függ a mennyiségtől is. A fasírtok fűszerezése számtalan módon variálható. Akkor még időtakarékosabb, ha előre elkészítjük, akár mélyhűtőbe téve is, mert tényleg csak sütni kell akkor, amikor megéhezett a család. Mindezekért érdemes felvenni a darált húst a mindig otthon tartandó alapanyagok listájába és pótolni azonnal, amikor kifogy.
Káposztás tojáslepény - egy koreai különlegesség
Eredetileg reggelire készítettem, de gyors meleg vacsora is lehet a káposztás tojáslepény. Ez a koreai étel elsőre igen furcsának tűnhet, pedig egész egyszerűen páratlanul finom. Sok macera nincs vele, de azért nem árt, ha van legalább egy uborkaszeletelőd, amin átküldöd a fejes káposztát. Így sokkal gyorsabb és vékonyabb lesz, mintha késsel próbálnád meg szeletelni. Azt is megteheted, hogy még gyorsabban legyen belőle vacsora, hogy előre leszeleteled a káposztát. Hűtőben remekül eláll, akár napokig is. Az is megoldás, ha találsz zacskós szeletelt káposztát és azt használod.
Vendéglátás okosan és költséghatékonyan
Mindig csodálattal néztem azokat a házigazdákat, akik a tökéletes teríték, fazekakban gőzölgő, már csak tálalandó ételek mellett például maguk is csinosan, frissen nyitottak ajtót a vacsoravendégeknek. Nekem valahogy inkább a turbánba csavart hajas, kezet sütővel megégetős és fájlalós, ekszkuzálós fogadás szokott jutni, ha nem figyelek oda az időbeosztásra, és inkább nehezítem a saját dolgom, mint egyszerűsítenék. Pedig a lényeg ilyenkor is a részletekben rejlik, már számomra is világos, hogy mitől fogják a legjobban érezni magukat a vacsoravendégek.
Időpont és büdzsé
Munkából hazaesni, áthangolódni, a gyerekeket még lefoglalni nem egyszerű, ezért a legjobb, ha egy szombatot/vasárnapot választunk az eseményhez, amikor akár előző nap is hozzáláthatunk a megelőző előkészületekhez, dekorációhoz, utolsó alapanyag-beszerzésekhez. És a büdzsé sem: hó végén, extra kiadásokkal járó időszakban hiába nagylelkű és törődő a vendégfogadás, csak magunkkal szúrunk ki.
Menü és segítségkérés
Két vagy több teljesen külön menüt lefőzni könnyen káoszt okozhat, kicsúszhat az irányítás a kezünkből, de, ha mégis emellett döntenénk, akkor egy „kuktát” is segítségül hívhatunk. Például az egyik olyan barátunkat, aki jobban otthon van mentes/alternatív megoldásokban, mint mi. Ha van elegendő hely a konyhában, akkor tiszta sor, hogy ez az optimális. Bármilyen ügyesek és találékonyak vagyunk, azért érdemes olyan ételeket főzni és sütni, amelyekkel már van tapasztalatunk. Nem kell persze makulátlanságra törekedni, de sokkal biztonságosabban mozgunk majd a tűz mellett, ha nem az ismeretlenbe ugrottunk bele. A szigorúan vett, háromfogásos menü ötlete jól hangzik, de csak akkor vállaljuk be, ha van rá időnk és energiánk. Senki sem megy Dunának, ha elmarad a leves, vagy nem hagyományos módon étkezünk, és minden egyszerre kerül az asztalra.
Profik bevonása és feladatmegosztás
Ha például édességek, desszertek területén annyira nem jeleskedünk, de igény lenne rá, mert édesszájú a csapat, nyugodtan forduljunk a profikhoz, és rendeljünk tortát, ugorjunk el néhány desszertért. Ha vállaljuk az összes ételt, akkor célszerű az italokat a barátokra bízni. Ez úgyis összebeszélés kérdése, hogy melyik társaság mivel szeret koccintani, hogy mihez van kedv, egyáltalán alkoholos lesz az esemény, vagy inkább szárazabb. Ha úgy egyszerűbb, kérj segítséget, vagy hívd a konyhába a legjobbakat, amikben nem csalódtál még sosem. Attól, hogy a karanténidőkben rengeteg kenyeret sütöttél, nem kell azzal is készülni pluszban, bőven szuper lesz, ha a péktől vásárolod azt. Réteslap a boltból? Hidd el, az éttermekben sincs ez másképp. Persze, csak ha nem ragaszkodsz a főztödhöz.
Környezettudatos vendéglátás - a „doggy bag” fontossága
Pocsékolni kár, de szemetelni is, ezért a legjobb, ha dobozokba, üvegbe porciózod a „doggy baget”.
Szezonális és táplálkozási szempontok
Bármennyire is szeretjük a hasunkat, hőség idején nem igazán esnek jól a nehéz ételek - a könnyű, hűsítő finomságokat kívánjuk. Nyáron az otthonunkban nem a konyha a kedvenc helyiségünk, még a legnagyobb szenvedéllyel főzők is rövidre fogják kánikulában a konyhában töltött időt. Népszerűek ilyenkor a szezonális gyümölcsök és édességek, a kukoricára, a dinnyére vagy barackra szó szerint egész évben éhezünk, ezekből igyekszünk minél gyakrabban falatozni, mert hamar elillan a meleg évszak, és akkor majd visszasírjuk a szemet gyönyörködtető kincseit. Élvezzük hát a nyár minden pillanatát, együnk finomakat, főzzünk a szabadban, hűtsük be a gyümölcsöket, készítsünk hideg salátákat, hódoljunk a nyár kedvenceinek.
Sajtok és tejtermékek
Ősidőktől fogva szeretjük, készítjük és vásároljuk őket: a kereket, a lyukasat, a keményet, a büdöset, a szögletest és a penészest. A különféle sajtok és tejtermékek ma már nem csupán táplálkozásunk, hanem gasztronómiai kultúránk szerves részét is képezik, és nincs olyan falatozással egybekötött esemény, ahol valamilyen formában ne lennének jelen.
Paleo étrend és alapanyagok
Még akkor váltottam a paleo étrendre, amikor a szójatejen kívül semmiféle növényi tej nem létezett. Az édesburgonya is még egzotikus alapanyagnak számított és nem is lehetett kapni. Azóta sokat bővült az alapanyagok kínálata. Kipróbáltam sok mindent. Mára kialakult mit, miért és hogyan eszem, eszünk. Szeretünk enni.
Összefoglalva
A vendéglátás öröme, a főzés alkotási része és persze a társaság teszi ünneppé a vacsorázós baráti estéket. Együtt vagyunk, együtt eszünk, ezek a pillanatok számítanak igazán. Sőt, az is előfordulhat, hogy az általad éppen közepesnek megítélt étel receptjéért már este, vagy másnap tolonganak a többiek.