Hippokratész gondolata - „Legyen a táplálékod az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod” - ma is érvényes, különösen, amikor a kutyák nyers táplálása (BARF) iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A cél az, hogy közérthetően bemutassuk, mi a természetes etetés kutyáknak, hogyan működik a BARF étrend, és mikor lehet jobb a nyers kutyaeledel. Szó lesz a teljes értékű kutyatáplálás gyakorlati oldaláról is.
Mi is az a BARF étrend? A kutyák evolúciós táplálkozásának követése
A BARF (Biológiailag Megfelelő Nyers Étrend) koncepciója arra irányul, hogy a kutyákat biológiai igényeiknek megfelelően tápláljuk. Ez a megközelítés magában foglalja a nyers húsokat, csontos húsokat, belsőségeket, halakat, tojásokat, valamint kis mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. A nyersetetés vonulata pont azért lett népszerű, mert igazodik a kutyák evolúciós etetéséhez. Így ahhoz is, hogy a több ezer év alatt sem változott meg jelentősen a fogak szerkezete: tép, darabol, nyel. A természetes kutyatáplálás népszerűsége növekedésének oka, hogy a gazdák számos előnyt tapasztalnak. Ezek közé tartozik a jobb szőr- és bőrállapot, tisztább fogak, stabil energiaszint és rendezettebb széklet.
Makrotápanyag arányok és a BARF menü összeállítása
A teljes értékű BARF lényege, hogy a kutya minden fontos tápanyagot megkapjon változatos, friss alapanyagokból. Ezt okos tervezéssel érjük el: a makrotápanyag arányok kutyáknak igazodnak az életkorhoz, testsúlyhoz és aktivitáshoz. Kiindulónak felnőtteknél napi 2-3% a testsúlyból jó becslés. Kölyök esetén 4-8% javasolt, a kor és a testállapot alapján finomítva. Optimális mennyiségként egy egészséges, felnőtt kutyának naponta testsúlyának kb. 3-5%-át javasoljuk nedves eledelként vagy BARF eledelként etetni.
A teljes táplálékmennyiség 70-80%-a legyen állati eredetű, a maradék 20-30% növényi kiegészítőkből áll. Az alapvető arány, amivel biztonságosan dolgozhatunk: 70-80% állati eredet, 10-20% növényi rész, 5-10% kiegészítők. A csontos hús arány kb. 10%, a belsőségek aránya 10% (ennek fele máj). Az izomhús és a hal együtt 50-60% a tálban. A kalcium-foszfor arányt 1.2-1.4:1 körül érdemes tartani.
Az állati eredetű összetevők jelentősége
A fehérje minőségét az aminosav-összetétel és emészthetőség adja. Marha, pulyka, bárány, nyúl és tengeri hal kiváló forrás. Fontos a fehér és vörös húsok arányára is figyelni: mindkettőre szükség van az optimális tápanyag-egyensúlyhoz. A vörös hús (pl. marha, vadhús) vasban gazdag, míg a fehér hús (pl. csirke, pulyka) könnyebben emészthető. Fontos: disznó- és vaddisznóhúst soha ne adjunk nyersen, mivel súlyos vírusos fertőzéseket (pl. Aujeszky-kór) okozhat.
BARF étrend kutyáknak #1 - az alapok
A csont a kalcium-foszfor egyensúly kulcsa, míg a belsőség - főleg a máj, vese és lép - vitaminokban és nyomelemekben gazdag. A belsőségek adják a vitaminok és ásványi anyagok jelentős részét. Fontos, hogy a máj a belsőségek felének feleljen meg.
Növényi és egyéb kiegészítések
Zöldségek pürésítve rostot és fitonutrienseket adhatnak, még ha nem is kötelezőek minden irányzat szerint. A rostokat (pl. zöldségek, gyümölcsök) emésztéssegítőként adjuk, de ne vigyük túlzásba. Minél zöldebb zöldségeket etetünk, annál jobbat teszünk a kutyának. A sok savat tartalmazó gyümölcsöket csak mértékkel szabad etetni. Azoknál a kutyáknál, amelyeknek már vannak savas problémáik, a legjobb, ha teljesen kerüljük őket. Jól használható gyümölcsfajták kutyáknak éretten vagy túléretten, nyersen/magozva, kicsire vágva/pürésítve adhatók.
A megfelelő olajok és zsírok nagyon fontos energiaforrások a nyers etetésnél. Vannak olyan zsírban oldódó vitaminok is, amelyek csak olajok vagy zsírok jelenlétében tudnak felszívódni a szervezetben. Mindig győződjünk meg arról, hogy a kutyájának adott olajok és zsírok kiváló minőségűek, azaz jó minőségű alapanyagokból készülnek, növényi olajok esetében pedig kíméletes hidegen sajtoltak is. Az olajok helytelen tárolás esetén gyorsan megromlanak, ezért mindig hűvös, fénytől védett helyen kell tárolni őket, és felbontás után gyorsan fel kell őket használni, vagy kisebb adagokban le kell fagyasztani. A Canis Extra 3-6-9 BARF olaj különösen alkalmas a BARF étrend kiegészítésére.
Csontos húsok a BARF étrendben: Arányok, előnyök és buktatók
A kalcium: foszfor arány a vérben amolyan szentírás a kutya szervezetének. A helyes kalcium: foszfor arány nagyjából 1:1-hez. Az evolúció során a kutya szervezete remekül alkalmazkodott ahhoz, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa - különösen a kalcium tekintetében. Amikor túl kevés a vérben lévő kalcium, akkor a szervezet a csontokból, fogakból vonja azt ki, hogy a megfelelő arány helyreálljon. Épp ezért szigorúan tilos a csontos hús nélküli nyersetetés. Ha egy kutya kizárólag húsokon, belsőségeken él, akkor egy idő után meglazulnak, törnek a fogak, hajlékonyak lesznek a csontok. Egyszerűen, lerövidítve: csontban kalcium van, a húsban foszfor. A kettőnek közel egyensúlyban kell lennie.
A nyers, húsos csont tele van rugalmasságot adó kollagénnel, vagyis puha, nem tud szilánkosan törni. Amikor egy kacsanyakat, vagy egy egész fürjet odaadsz a kutyának, rágásra ösztönzöd. Másrészt napi szintű rágásra szoktatjuk a kutyát. A húsos csont nem csak azért nagyszerű, mert tisztítja a fogakat, az ínyt, erősíti az izmokat, hanem azért is, mert sok makro- és mikroelemet tartalmaz. A fogak és az íny egészsége javul, a fogkő kialakulásának esélye csökken.
Csontválasztás és adagolás
A megfelelő csontos hús kiválasztása leginkább a kutya méreteitől függ. Egy kistestű kutya nem fog soha megbirkózni nagy prédaállatok csontjaival. Minél nagyobb méretű a prédaállat, annál erősebbek a csontjai is. Itt van például az én kutyám, Csipet, még megemészteni, de a pulyka csontos húsa már sok neki. Ugyanez a helyzet a természetben is. A sakál, róka, farkas, amikor vadászik, akkor a nyulat és más kisebb rágcsálókat szőröstől, bőröstől, egészben elfogyasztja. A falkában levadászott nagyvadnak - ahogy az a képen is látszik - meghagyják a csontjai jelentős részét.
Nagytestű kutya megbirkózik a bárányok, kecskék bordáival is akár, viszont tapasztalatunk szerint marhából már inkább csak a szivacsos szerkezetű szegycsontot és például a lapockát érdemes adni. Csontos hús választásakor azt is muszáj figyelembe venned, hogy mikor kezdtétek a nyersetetést. Minél kisebb állat, minél vékonyabb, puhább csontját érdemes választani. Egy csirke egyes részei és csontjai eltérő keménységűek. A porcos, húsos mellcsont például ideális kezdésnek, szinte hártyavékonyságú, garantáltan nem fogja megterhelni a teljesen máshoz szokott kutyagyomrot. Például ha csirkével kezdtetek nagyjából ilyen sorrendben érdemes haladni: húsos csirkemellcsont / csirkeszárnyvég, csirkenyak, majd farhát és fej.
Mielőtt újfajta csontos húst adsz feltétlen ellenőrizd a székletet. Ha nincsenek benne emésztetlen csontdarabkák, akkor próbálkozhatsz a kacsalábbal, kacsanyakkal, legvégül a pulykanyakkal vagy a szegycsontokkal. Tejfoggal bíró kölykök még csak puha, könnyen emészthető csontot kapjanak! Ivaros, idős kan esetében azonban javasolt kerülni az egész csontos húsokat, a megnagyobbodott prosztatája miatt könnyebben elzáródhat a bél.
A csontbiztonság érdekében kis és közepes testű ebeknek jó választás a csirke szárnyvége, nyaka vagy a pulyka nyaka. Nagytestűeknek a marha borda vékonyabb része alkalmas. A csontarány a BARF-ban kiindulásként nagyjából 10% csontos rész a napi adagban. Ezt a széklet alapján finomhangoljuk: ha fehér, krétás, akkor sok a csont, visszaveszünk; ha túl lágy, óvatosan emelünk. Felügyelet nélkül nem adunk csontot. Ha a kutya mohó, nagy darabokat nyelne, inkább tartjuk kézben a darabot, vagy választunk őrölt opciót.
A csonttörés veszélye és a "rekreációs csontok"
Amikor egy laikus ember meghallja, hogy csontos húst is kap a kutyám, sokan szinte elfehéredve mondják, hogy az nem jó, mert kiszúrja a beleket. A nyers, húsos csont tele van rugalmasságot adó kollagénnel, vagyis puha, nem tud szilánkosan törni. A nyers csöves csontoknak megvan az a „képessége”, hogy szilánkosan törjön, ezért azt még nyersen sem javaslom.
A rekreációs, azaz támasztó csontok csöves, hosszú szerkezetűek, belül üregesek. A lapos, belül tömör csontokkal - mint a borda, farhát, fej - ellentétben könnyen roppannak és sajnos nyersen is szilánkosan törnek, ezzel növelve a nyelőcső, vagy a bél sérülésének kockázatát. Támasztó csontok a combcsontok, illetve nagy szárnyasok esetében a szárnytő és egész szárny egyes részei.
Különleges szempontok az életkor és egyedi igények szerint
A kutyák életkoruk, aktivitási szintjük és egészségi állapotuk függvényében eltérő tápanyagszükséglettel rendelkeznek. A BARF étrend teljes szabadságot ad, így ezekhez az egyedi igényekhez igazítható.
Kölyökkutyák etetése BARF-fal
A kutyákban négy hónapos korukig nem alakul ki az a képesség, hogy a kálcium felszívódást szabályozni tudják. Esetükben ha túl sok csontos húst adunk, akkor a kalcium korlátok nélkül felszívódik, és be is épülhet a csontokba, komoly mozgásszervi panaszokat okozva. Ha a kölyökkutyát barf-étrenddel szeretnénk etetni, a megfelelő tápanyagellátás természetesen különösen fontos. A kiskutya növésben van, és mindent meg kell kapnia, amire szüksége van ahhoz, hogy lassan, de folyamatosan növekedjen. Éppen ezért sok kölyökkutya-tulajdonos választja a kölyökeldelünkkel, például a Canis Plus® Kölyök- és fiatal kutyáknak Szárnyas eledellel való kombinált étrendjét, így a tápanyagszükséglet egy részét már fedezni tudja.
Kölyökkutyák esetében a BARF-ra való áttérés kezdetén olyan húsforrásokat kell választani, amelyek könnyebben emészthetőek. Ezek közé tartozik a bárány, a csirke, a pulyka vagy a marhahús. Magasabb energiaszükségletet és tápanyagsűrűséget adunk, miközben a kalcium-foszfor arányt szorosan tartjuk. Napi több, kisebb étkezésre osztjuk a menüt. A fehérje és a zsír minősége döntő: friss marha, pulyka, bárány, lazac; hidegen sajtolt olajokkal kiegészítve.
Felnőtt és idős kutyák BARF étrendje
Felnőtt korban az egyensúly a cél. Az aktivitási szinthez igazítjuk a zsírbevitelét, és rotáljuk a fehérjeforrásokat a változatosságért. Az időskori táplálás kíméletes, mégis tápanyagdús. A fogazat állapota minden életszakaszban döntő. Foghiány esetén az őrölt csontos hús vagy célzott kalciumpótlás jobb választás lehet, mint a kemény csontok. Következésképp, ha túl sok csontos húst adsz felnőtt kutyádnak, akkor a magas kálciumtartalom miatt a széklet összeáll és akár székrekedést is okozhat, de a felesleges kalcium mindenképpen távozni fog a szervezetből.
Allergiás és érzékeny gyomrú kutyák etetése
Amikor egy kutya allergiás vagy intoleráns, az első lépés az, hogy kizárólagos ételt adunk neki. Egy hónapig csak egy fehérjét, például bárányt vagy halat, fogyaszt. A tüneteket naplózzuk, mint például viszketés vagy hasmenés. Ha javulás figyelhető meg, az új összetevőket kis lépésekben vezetjük be.
Vannak olyan kutyák, amelyek nem tolerálják olyan jól a nyers húst, és etetés után gyomorgörcsök, csámcsogás, túlsavasodás alakul ki náluk. A kutyák idősebb korában ez különösen gyakran előfordul. A korábban könnyen emésztett nyers hús ilyenkor egyre inkább problémássá válik, a kutya nagy mennyiségű füvet eszik, és egyébként sem érzi magát olyan jól az evés után, mint azelőtt. Ebben az esetben egyszerűen behelyettesítheti a teljes BARF húsadagot a hústálainkkal vagy húsroládainkkal, és kiegészítheti egy természetes kalciumforrással, mint például a Canis Extra Bio Tojáshéjporral és egy kiváló minőségű zsírforrással, mint például a Canis Extra Lazacolajjal.
Ha a nyers etetés nem megoldható, hipoallergén fehérjékből készült, csirkehús- és búzamentes komplett tápok adhatnak stabil megoldást. Mindvégig törekszünk a letisztult receptre, egyértelmű fehérjeforrással. A jól felépített monoprotein étrend nemcsak diagnosztikai eszköz, hanem biztonságos napi protokoll is lehet. A CricksyDog hipoallergén táp megoldást kínál, amikor a nyers étel nem áll rendelkezésre. Ez különösen igaz azoknak, akik érzékenyek a kutyájuk emésztésére.
Kiegészítők a BARF étrendben
A BARF alapja mellett a kiegészítések fontos szerepet játszanak. Az omega-3 kiegészítések, mint például a minőségi halolaj vagy lazacolaj, segítenek az EPA/DHA bevitelben. Támogatják a bőr, szőr és agyműködés egészségét. Vannak esetek, amikor a vitaminok és ásványi anyagok pótlása indokolt. A D-vitamin és a jód adagolása egyénre szabott, a túladagolás elkerülése érdekében. A cink és a biotin különösen hasznos a bőr-szőr minőségének javítására.
A bélflóra egyensúlyát egy jól megválasztott probiotikum és prebiotikum támogatja. Ez kulcsfontosságú a nyers etetésnél, a széklethez és a tápanyaghasznosuláshoz. Az ízületvédelem fontos nem csak idős korban. Zöldkagyló-kivonat, glükozamin, MSM és kollagén kombinációja hosszú távon támogatja a porcanyagcserét és a rugalmasságot.
Természetes kalciumforrások csontpótlóként
Ha kevés a csont a tálban, kiegészíthetjük csontliszttel vagy tojáshéjporral. Az algameszet kalciumhelyettesítőként használjuk a csont nélküli vagy csontcsökkentett tápláláshoz, és a Canis Plus® tiszta hústálainkhoz, húsroládjainkhoz vagy BARF-eledelekhez javasoljuk. A kutyáknak kalciumforrásra van szükségük a húsban lévő foszfor ellensúlyozására. A természetes kalciumforrás rendszeres adagolása ajánlott a csont nélküli húsételek mellé. A Bio Tojáshéjpor is természetes kalciumforrásként szolgál, és a Canis Plus® tiszta hústálainkhoz, húsroládjainkhoz vagy BARF-eledelekhez adható.
A tojás könnyen emészthető fehérjeforrás a kutyának, és esszenciális zsírsavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. A héj kiváló kalciumforrás, ha a lehető legkisebbre törjük vagy finomra őröljük (mint például a Canis Extra Bio Tojáshéjporban). Nyers tojást különösen akkor érdemes etetni, ha kalciumelvonó összetevőket, például spenótot etetünk. A nyers tojást azonban módjával kell etetni, héjukat alaposan le kell mosni forró vízzel, hogy minimálisra csökkentsük a szalmonellafertőzés esélyét, és így adjuk egészben a kutyának.
Vitaminok és ásványi anyagok
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, mely segíti a kalcium bélből történő felszívódását, a vizelettel való kiválasztódást viszont csökkenti. Így elengedhetetlen, hogy a megfelelő kalcium-foszfor bevitel mellett, a kutya megkapja a napi D-vitamin szükségletét. Egyes tanulmányok szerint egy kutya napi D-vitamin szükséglete 100-120 ng/mL.
A sörélesztő nagyszámú B-vitamint tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek az idegrendszer, a vérképzés, a nyálkahártyák, a bőr és a szőrzet számára. A B-vitamin hiány kompenzálásához, az erős idegekért, az egészséges bőrért, a fényes szőrzetért és a vemhesség elősegítésére alkalmazható.
A tengeri hínár por egy természetes jódforrás, ezért például barfoláskor rendszeresen beépítjük az étrendbe. A tengeri hínár por értékes aminosavakat és vitaminokat, valamint fontos ásványi anyagokat is tartalmaz.
Higiénia és biztonság a BARF étrendben
A nyers étrend követése során fontos, hogy tudatosak legyünk. A nyers húsban kórokozók, mint a Salmonella, a Campylobacter és a Listeria, gyorsan szaporodhatnak. Ezért a hús beszerzésétől a tálalásig mindig hidegen kell tartani. Az otthoni keresztfertőzés megelőzése kulcsfontosságú. Külön vágódeszkát, kést és tálat használjunk a húskezeléshez. Minden etetés után meleg vízzel és szappannal mossuk meg a kezünket. A munkafelületet fertőtlenítővel kell tisztítani.
Immunszupprimált kutyák esetében, valamint olyan háztartásokban, ahol csecsemők vagy idős, érzékeny emberek élnek, növeljük a higiéniát. Bizonyos esetekben az állatorvos hőkezelt vagy komplett eledelt javasolhat. A csontetetés veszélyeit nem szabad alábecsülni. A túl kemény vagy éles darabok fulladást, fogtörést vagy bélelzáródást okozhatnak. A kiegyensúlyozatlanság is veszélyes. Túl sok csont székrekedést okozhat, míg túl kevés kalcium csontképzési problémákat.
Tárolás és előkészítés
A biztonságos fagyasztás és kiolvasztás elengedhetetlen. A húst fagyasztóban tároljuk, és hűtőben olvasszuk ki. Ha bármilyen gyomor-bélrendszeri tünetet, letargiát vagy szokatlan székletet látunk, azonnal álljunk meg. Egyeztessünk állatorvossal.
A kiválasztásakor mindig megbízható hentestől vagy ellenőrzött áruházból származzon a hús. A származás és a hőkezelés nyomon követése elengedhetetlen. A gyorsfagyasztott, vákuumcsomagolt hús előnyösebb, mivel könnyebb tárolni és kisebb a romlás kockázata. Az otthoni fagyasztás és kiolvasztás szabályainak betartása fontos biztonsági intézkedés. -18 °C alatt 1-3 hónapig általában biztonságosan tárolhatjuk a porciókat. A hűtőben 24-48 órán belül használjuk fel őket. A konyhai higiénia kutyaeledel készítésében kiemelt szerepet játszik. Külön vágódeszkát, kést és tálat használjunk a nyers ételekhez, hogy könnyebb legyen a keresztfertőzés elkerülése. A kutyatálat rendszeres fertőtlenítése és a padló és az etetési zóna tisztítása fontos. A nyers hús tárolásakor használjunk zárható dobozt, hogy a levek ne érintsék a hűtő más ételeit.
Átállási terv BARF étrendre
Az átállási terv kutyáknak 7-14 napos időtartamot javaslunk. Ez a fokozatos bevezetés segít megelőzni az emésztési zavarokat. A napi adag 20-25%-át nyersanyagokból, a többit pedig a megszokott eledelből állítjuk össze. Minden 2-3 naponta növeljük a nyers hús arányát.
Az első lépésben egyszerű, jól tolerálható fehérjét válasszunk, mint például pulyka, bárány, nyúl vagy lazac. Kevés zöldséget adunk hozzá, és kerüljük a túl sok zsírt. A bonyolult recepteket az első hetekben kerüljük el. Ha a kutya válogat, ízletessé tehetjük a tálat topperekkel. Próbálhatunk Ely nedves eledelt kanálként vagy a Mr. Easy vegán öntetet kevés vízzel használni, hogy a szag és az állag vonzóbb legyen.
Hasmenés esetén csökkentsük a zsírt, térjünk át könnyű, monoprotein menüre. Fontoljuk meg a probiotikumot állatorvossal egyeztetve. Ha átmenetileg szükséges, lépjünk vissza a megszokott komplett tápra, például a CricksyDog hipoallergén vonalára, majd később újrapróbálhatjuk lassabban.
BARF étrend kutyáknak #1 - az alapok
Fokozatos átmenet a BARF-ra (példa)
1-3. nap: 20% nyers, 80% régi eledel4-6. nap: 40% nyers, 60% régi eledel7-9. nap: 60% nyers, 40% régi eledel10-12. nap: 80% nyers, 20% régi eledel13-14. nap: 100% nyers eledel
Következetes megfigyelés, átlátható etetési napló és a fokozatos bevezetés együtt ad stabil alapot. Vezessünk etetési naplót: rögzítsük a fehérje-rotációt, a székletminőséget, a bőr és szőr állapotát, valamint az aktivitást. Időszakonként egyeztessünk állatorvossal vagy táplálkozási szakemberrel.
Gyakori tévhitek és félreértések a BARF étrendről
A nyers etetésről szóló leggyakoribb mítosz az, hogy „a nyers mindig veszélyes”. A valóságban, ha megbízható forrásokat használunk, tiszta eszközöket alkalmazunk és megfelelő arányokat tartunk, a kockázatokat kezelhetjük. A „minden csont tisztít” állítás is téves. A túl kemény csontok fogtörést okozhatnak, különösen ha főtt vagy sűrűek. Másik gyakori tévhit, hogy „elég csak húst adni”. A teljes értékű étrendhez szükséges a csont vagy kalciumforrás, belsőségek, zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok. Sokan hiszik, hogy „a nyers nem való kölyköknek”. Felmerül, hogy „ha egyszer allergiás, nincs alternatíva”. Az eliminációs diéta, monoprotein menük és hipoallergén kész tápok segíthetnek.
