Az oktatásügy Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentős strukturális és szemléletbeli változásokon ment keresztül. A különböző szakmai lapok, mint a Köznevelés (1971, 1992, 1994, 1995, 1996), a Pedagógusok Lapja (1967, 1971, 1986) és a Művelődési közlöny (1976, 1977, 1982, 1988) évtizedeken át dokumentálták azokat a törekvéseket, amelyek a felzárkóztatás és a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozták. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszottak azok az intézményi kezdeményezések, amelyek a hátrányos helyzetű régiókban élő fiatal felnőttek számára nyújtottak érvényesülési lehetőséget. A Báthori István Gimnázium ebesi és regionális tevékenysége szervesen illeszkedik ebbe a szélesebb társadalmi és pedagógiai stratégiába.
Az iskolaalapítás és a felnőttképzés szükségessége
A felnőttképzés Magyarországon nem pusztán oktatáspolitikai célkitűzés, hanem társadalmi kényszer is volt. A Kelet-Magyarország (1962, 1968, 1971, 1973, 1975, 1981, 1983, 1987, 2003, 2004, 2005, 2007, 2009, 2011, 2014) tudósításai hűen tükrözik azt a folyamatot, ahogy a vidéki települések közoktatási igényei átalakultak. A Bátor című kiadvány (1997, 1998, 2004, 2006, 2021) rendszeresen foglalkozott a gimnázium mindennapjaival, kiemelve, hogy a célunk az, hogy az iskolánkban folyó oktatás biztosítsa azoknak a fiatal felnőtteknek az esti rendszerű képzését, akik érettségivel nem rendelkeznek, de annak fontosságát felismerték, s célul tűzték ki a gimnáziumi érettségi megszerzését.
Felnőttként család és munka mellett tanulni bizony nem könnyű feladat. Ezt a kihívást ismerte fel a Szilassy György és Topolay Elek által alapított SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft., amely 1996-ban lépett be az oktatási piacra, létrehozva egy olyan iskolahálózatot, amelynek a Báthori István Gimnázium is tagjává vált. A Hajdú-Bihari Napló (1993, 1997, 2013) és a Bihari Napló (2018) cikkei gyakran hivatkoztak azokra a helyi erőfeszítésekre, amelyek az érettségihez juttatást célozták meg a régióban.
Az élethosszig tartó tanulás fontossága | Nyugimeló
Stratégiai küldetés a régiókban
A Báthori István Gimnázium küldetésének tekinti, hogy a hátrányos helyzetű régiókban, a kisvárosokban, a nagyközségekben is a lehető legszélesebb rétegek számára piacképes tudást nyújtson a jobb munkalehetőség reményében. Ez a törekvés nem elszigetelt jelenség, hanem több évtizedes szakmai munka eredménye, amelyről a Pest Megyi Hírlap (1960, 1963, 1973, 1974, 1975, 1976) és a Magyar Nemzet (1955, 1996) is beszámolt.
A pedagógiai munka hatékonyságát jelzi, hogy a Magyar Pedagógiai Irodalom (1982, 1994) és az Oktatási Közlöny (2000) is dokumentálta a tantervi fejlesztéseket. A Kulturális Közlöny (2001) és a Könyvtáros (1985) szintén érintette a közművelődési és iskolai hálózatok együttműködésének fontosságát. Az intézményi működés jogi hátterét a Magyar Közlöny (1992), a Pénzügyi Közlöny (1992) és a Belügyi Közlöny (1992) szabályozta, biztosítva az esti rendszerű oktatás kereteit.
Helyi közösségek és az iskola kapcsolata
A gimnázium tevékenysége túlmutat a puszta tantárgyi oktatáson. A Déli Hírlap (1973, 1990, 1997), a Petőfi Népe (1963), a Nógrád (1983) és a Reggeli Délvilág (1995) cikkei rávilágítanak arra, hogy a helyi oktatási intézmények milyen fontos szerepet töltenek be a kistelepülések közösségi életében. A Gödöllő - Gödöllői Szolgálat (2008) és a Szent István Egyetem (2013) kiadványai is megerősítik, hogy az oktatási intézmények és a felsőoktatás, illetve a helyi önkormányzati szféra közötti párbeszéd elengedhetetlen a sikerhez.
Az Ifjú Zenebarát (1968) és a Gyulai Hírlap (1965) archívumai is arról tanúskodnak, hogy a tehetséggondozás és a képzés iránti igények már évtizedekkel ezelőtt is meghatározóak voltak. A Hallássérültek (1983) című kiadvány pedig arra emlékeztet, hogy az esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban minden társadalmi csoport számára kiemelt feladat. Az Önkormányzat (1998) és a Népszabadság (1988) írásai alapján látható, hogy a gazdasági és társadalmi változások közepette a Báthori István Gimnázium stabil pontot jelentett az oktatásban.
A Természet Világa (1996) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Napló (2007) cikkei kiegészítik ezt a képet, hangsúlyozva a tudásközpontú társadalom felé való elmozdulást. A Heves Megyei Nap (1998) és a Magyar Hírlap (1998) valamint a Népszava (1998) egyaránt kiemelték azokat a kihívásokat, amelyekkel a felnőttoktatás szembesült az ezredforduló környékén. A Napló (Veszprém, 1987) és a Művelődés (1994) szakmai elemzései pedig rávilágítanak a pedagógiai módszertanok folyamatos megújulásának jelentőségére.
Összességében a Báthori István Gimnázium és a SZILTOP Oktatási Nonprofit Kft. által képviselt modell a gyakorlatban bizonyította, hogy a megfelelő keretek között a felnőttkori tanulás élethosszig tartó folyamattá válhat, amely nemcsak az egyén, de a tágabb közösség felemelkedését is szolgálja. Az intézményi törekvések, amelyek a kisvárosokban és nagyközségekben is elérhetővé teszik az érettségit, hosszú távon hozzájárulnak a régiók gazdasági és kulturális versenyképességéhez.