A burgonya, köznapi nevén krumpli, a magyar háztartások egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbban felhasználható zöldsége. Értékes tápanyagtartalma és változatos felhasználhatósága miatt a konyhakertek elengedhetetlen eleme. A biokrumpli termesztése, amellett, hogy vegyszermentes, ízletes és egészséges termést biztosít, különleges odafigyelést és alapos előkészületet igényel.
A Megfelelő Vetőburgonya Kiválasztása
A sikeres burgonyatermesztés alapja a minőségi vetőgumó kiválasztása. Fontos, hogy fémzárolt, megbízható forrásból származó, jó minőségű és ép vetőgumókat ültessünk, melyek betegségektől nagyobb eséllyel mentesek. Lehetőleg hazai ökológiai viszonyok között gazdaságosan termeszthető fajtát válasszunk. A gumók mérete közötti különbség ne legyen nagyobb 2 cm-nél.
Gumóválasztás a termés optimalizálásáért
A gumók nagysága és a termésmennyiség között összefüggés van. Apró gumóból normális termés nem várható, míg túl nagy gumókból nem kapunk arányosan nagyobb termést. Ideális esetben 4-8 cm átmérőjű gumókat használjunk. A túl nagy gumókat ketté is vághatjuk.
Betegségek elkerülése
Minden beteg gumót el kell távolítani az ültetés előtt, mert vírusfertőzött vagy rizoktóniás gumóból nem lesz termés. A nem minősített vetőburgonya akár a felére is csökkentheti a terméshozamot.
Fajtaválasztás a felhasználás szerint
Attól függően, hogy mikor szeretnénk betakarítani a termést, beszélhetünk korai, középkorai, középérésű és késői fajtákról.
- A típus (salátaburgonya): Nagyon enyhén lisztes, kemény, faggyúszerű, finom és közepes textúrájú. Főzés után is egyben marad, így salátákhoz vagy önmagában köretként is felhasználható. Példák: Somogyi kifli, Svájci kék, Perui lila, Agata, Cherie, Somogyi sárga kifli.
- B típus (köret burgonya): Kevésbé kemény, lisztesebb. Sokoldalúan felhasználható, köretként, levesekbe, salátákba, sütéshez. Példák: Desirée, Impala, Marabel, Pannónia.
- C típus (pürésített és tésztás burgonya): Főzés során megpuhul. Ezek a burgonyák tartalmazzák a legtöbb keményítőt, kiváló kötőanyagot képeznek a tésztában. Ideálisak burgonyapüréhez, burgonyás palacsintához vagy burgonyás süteményhez. Példák: Agria, Tomensa, Karlena.
- D típus (takarmány burgonya): Ezeket a burgonyákat állati takarmányként használják, az ember számára nem túl ízletesek, nagyon könnyen megfőnek.
A lila színű burgonya levelét nem kedveli a burgonyabogár, ezért konyhakerti termesztésre ideális, ráadásul a megrágott levél könnyen regenerálódik, kifejezetten alkalmas biotermesztésre is. A lilás színért a céklában és szederben is fellelhető antocián nevű antioxidáns felel.
Előcsíráztatás: A Termésgyorsítás Kulcsa
Az előcsíráztatás - más néven előhajtatás - a termés gyorsítását szolgálja, és körülbelül 20%-kal növeli a terméshozamot. Különösen a korai burgonyafajták kifejezetten igénylik.
Paradicsom pikírozás Paradicsom palántázás - óvatosan külön szedegetni és ültetni.Lépésről lépésre
Az előcsíráztatás menete
Korai fajták esetében már 10 héttel a kiültetés előtt megkezdhetjük. Ideális, ha az előcsíráztatás 4-6 héttel a kiültetés előtt, 12-15 °C hőmérsékleten, világos helyiségben történik, sok esetben ilyenkor tojástartóba helyezik a gumókat. A páratartalom 70-80% legyen.
A gumókat vékony rétegben, csíráztató ládákban - zöldséges rekeszek, papírdobozok is megfelelnek - helyezzük el világos helyen. A ládákat vigyük üvegezett verandába, enyhén fűtött télikertbe vagy fóliasátorba. A hőmérséklet az első napokban 18-20 °C lehet, majd csökkentsük 15 °C-ra. A csírázás megindulásakor ablak közelébe kerüljön. Berakás után három hétre a burgonyákat át kell forgatni - az alsókat tegyük felülre, a felsőket alulra -, hogy minden gumót érjen a fény. A csírák 1-2 cm-es hosszúságúra nőhetnek, ennél hosszabbak könnyebben letöredeznek a mozgatás során.
Edzés a kiültetés előtt
Kiültetés előtt a hajtatott gumókat edzenünk kell a kinti körülményekhez. Ezért tartsuk őket 5-8 °C-on. Körülbelül 10 nappal az ültetés előtt szórjuk meg a kicsírázott gumókat komposzttal, hogy azok a komposztban gyökeret eresszenek. Ezáltal a növény hamarabb kinő, előbb fejleszt lombozatot, jobban megerősödik és ellenállóbbá válik, mire megjelenik az állományban a burgonyabogár vagy például a burgonyavész. Ha nem túl páradús a környezet, takarjuk le a gumókat egy kilyuggatott fóliazacskóval, hiszen így is biztosíthatjuk a megfelelő viszonyokat.
Talaj-előkészítés: Az Egészséges Növekedés Záloga
A burgonya hasznos része a talajban fejlődik, annak állaga befolyásolja a gumók növekedését, ezért előnyösebbek a laza szerkezetű talajtípusok. A túl kemény, rögös talajokon a gumók kicsik és deformáltak lesznek, a gyökerek sem tudnak megfelelően kifejlődni.
A talaj minősége
A burgonya termesztésének a laza és a közép kötött talajok felelnek meg leginkább, kiváltképpen akkor, ha a talaj hő- és vízgazdálkodása is kiegyenlített, levegős. A legjobbak a humuszos homoktalajok, amelyben a gumók könnyedén tudnak fejlődni, növekedni. Alkalmatlan a termesztésre a rögösödésre, tömörödésre hajlamos, pangó vizes, réti talaj. A rögösödésre hajlamos talaj nem a legjobb választás a krumpli termesztéséhez, de alapos talaj-előkészítéssel és a tövek feltöltésével segíthetünk a helyzeten. A burgonya szereti a hűvös, csapadékos klímát, a szélsőséges talajok kivételével mindenütt megterem, de legjobban a közömbös vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli.
Mély talajművelés és trágyázás
Nagyon fontos a mély talajművelés, mert a sekélyen művelt, kemény, rögös talajon a gumók kicsik és deformáltak lesznek, és a gyökerek sem tudnak megfelelően kifejlődni. Erre ősszel kerüljön sor, 30-35 cm mélységig megmunkálva, felásva a területet. Ekkor kerülhet sor a talaj káliumtrágyázására is. Tavasszal már csak sekélyebben kell az ágyásokat megmozgatni, az ültetőágy készítéséhez.
A burgonya káliumigényes növény. A kálium fontos a keményítő-képződéshez, javítja a tárolhatóságot és csökkenti a károsodott gumók arányát, mert erősíti a sejtfalakat. Ha lehetséges, ősszel adjunk 20-30 t/ha istállótrágyát és 3-4 dkg/m² 18%-os szuperfoszfátot és ugyanennyi 50%-os kénsavas kálit. Ha ez elmaradt, tavasszal már semmiképp ne adjunk kálisót (KCl), hanem csak kénsavas kálit, mert a klór károsítja a fiatal csírákat.
A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége a növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja. A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m² 34%-os ammónium-nitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m² pétisót és 2 dkg/m² 50%-os kénsavas kálit. Ültetés előtt, a tavaszi talaj-előkészítés során a földhöz keverhető még szerves trágya, de az érett istállótrágya legyen vagy komposzt. Ezek hiányában vegyes műtrágyából négyzetméterenként 100 grammot érdemes kijuttatni.Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak. Ha szilárdabb talajjal rendelkeznek, ültessenek inkább csírátlan gumókat.
Az Ültetés és a Kezdeti Gondozás
A burgonya ültetésének optimális ideje hazánkban a különböző termőtájakon március végétől április közepéig tart. Későbbi ültetés a termés csökkenésével járhat.
Ültetési idő és mélység
Március közepétől április elejéig ültethetjük, amikor a talaj hőmérséklete a kiültetés mélységében elérte a 6 °C-ot. Az intenzív hajtásnövekedés csak 10-12 °C-on kezdődik, ezért az ültetést akkor célszerű elvégezni, ha a talajhőmérséklet az ültetési mélységben tartósan 10 °C felett van. Az ideális ültetési idő április 5. és 25. közé esik, de a fagyos reggelek miatt a májusi ültetés is megfelelő, hiszen kelés után akkor már biztosan nem érheti fagykár, a betakarítást pedig ez még nem fogja negatívan befolyásolni.
Az ültetés mélysége 3-4 cm, de a gumók fölé végül kb. 15-20 cm vastag földréteg kerül majd a töltögetés során. A túl mély ültetés nehezíti a burgonya betakaríthatóságát, rontja a gumók alakját, ezért ne ültessünk 6-8 cm-nél mélyebbre. A gumókat kapával készített 15-20 cm mély fészekbe vagy árokba csírás végükkel felfelé rakjuk. A sorok egyenesek legyenek, hogy a tenyészidő során a kapálás, illetve a töltögetés egyszerűbb, kényelmesebb legyen. A burgonya vetési ideje március vége-április közepe. Az ültetés mélysége körülbelül 5-8 cm, a gumókat mindig csírával felfelé helyezze el.
Sor- és tőtávolság
A sortávolság lehetőleg legyen 70 cm körüli, a tőtávolság pedig 25-30 cm. Ez annyit jelent, hogy sekély kapálás révén a gyomokat eltávolítva megnagyobbítjuk a krumplitermő fészkeket. Az állománysűrűség az egyik legfontosabb termést befolyásoló tényező. A burgonyánál az optimális levélfelület a talajfelület 4-szerese. Tehát lehetőség szerint 1 m² talajfelületre 4 m² levélfelület jusson. Nagy levélfelületnél növekszik a területegységről betakarítható gumószám, de kisebb méretűek lesznek a gumók. Ezért étkezési burgonya termesztésénél 200-220 ezer, vetőburgonya termesztésénél 250 ezer körüli hektáronkénti hajtásszám javasolható.
A kelés gyorsítása és a védelem
Hogy meggyorsítsuk a kelést, a talajt fóliával is takarhatjuk akár közvetlenül, akár fóliaalagút formájában. A friss ültetvényre borított fátyolfólia takarás vagy fóliaalagút gyorsabb fejlődésre serkenti a burgonyát és minimális fagy ellen védi is.
Alternatív termesztési módszerek
Ha kevés a helyünk, az ültetés színhelye lehet egy dézsa vagy más nagyobb edény. Ilyenkor nem a megtermelt mennyiség, hanem a minőség a fontos.
Burgonyanevelő torony és zsákos termesztés
Készíthetünk magunk burgonyanevelő tornyot. Csirkehálóból készítsünk hengert, ezt vegyük körbe bambusz szövettel (bambusz kerítés). Az így összeállított torony aljába töltsünk komposztot, erre helyezzük a vetőgumókat, majd takarjuk komposzttal és szalmával. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, mindig terítsünk le újabb komposzttal és szalmaréteget.
Ültethetünk burgonyát lenzsákba is. A zsákot állítsuk a megfelelő, napos helyre. A félig letekert jutazsákban, illetve az úgynevezett kínai burgonyaládában a termesztésnek a töltögetős része tűnik egyszerűbbnek.
Magaságyás és speciális ültetőedények
Ha magaságyásba szeretnénk krumplit ültetni, töltsük fel fellazított termőtalajjal nagyjából félig. A burgonyanevelés manapság már a teraszon is könnyedén megoldható. Ha szeretnénk vegyszermentesen termeszteni, vagy csak nincs lehetőségünk kertben ültetni, próbáljuk ki speciálisan kialakított, 2 az 1-ben kiemelhető betétes burgonyaültetőt. A kivehető betét garantálja a jó szellőzést, illetve egyszerűsíti a betakarítást is. Az ültető oldalán található nyíláson át az öntözés szintén kényelmes manőver.
Ápolás és Védelem: A Termés Megóvása
A kiskertben a legnagyobb problémát a csapadékhiány és a burgonyabogár, valamint más kártevők pusztítása jelenti.
Öntözés
A krumpli öntözésére mindenképpen szükség van, ha a kelést követően nagy a szárazság, viszont később érdemes figyelni, hogy az öntözéssel semmiképpen ne tömörítsük túl a talajt. Csak 2 hetente egyszer öntözzük bőségesen a sorok között, de semmiképpen ne öntözzük túl őket hosszú időn keresztül. Csak hagyjuk, hogy a sorok közötti tér megtelt vízzel. Az öntözés virágzás idején különösen fontos.
Töltögetés
A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál végezzük el először. Ezt a folyamatot legalább egyszer ismételjük meg néhány hét múlva. A töltögetés elősegíti a gumókötést, megakadályozza a növény túlzott elterülését, de a gyomirtásban is szerepe van az apróbb gyomok „elföldelésének” köszönhetően. A burgonya nem az ültetett gumó szintje alatt nő, hanem fölötte. A burgonyagumók nem szeretik a napot, mert zöldülni kezd, és elveszíti az értékét. Minél magasabbra halmozzuk a halmot, annál nagyobb teret kap a burgonya a növekedéshez.
Kártevők és betegségek elleni védekezés
A burgonya az egyik leginkább támadott zöldségféle. Fontos a gyommentesen tartás a kártevők életfeltételeinek korlátozása szempontjából. Javasoljuk, hogy a burgonyát körülbelül négyévente egyszer ültessük el, és váltogassuk más növényekkel. Ha gyakrabban szeretnénk burgonyát ültetni, használjunk bizonyítottan burgonya-nematóda ellenálló ültetőanyagot. Szintén fontos, hogy kerüljük az egy családba tartozó zöldségek egymás utáni termesztését, mert így a közös károsítók felszaporodását ki lehet védeni: paradicsom után például ne ültessünk burgonyát!
- Burgonyabogár: A kiskertben a legjobb megoldás a levelekről történő leseprés néhány naponta. A lárvák nem tudnak elég gyorsan visszamászni a levelekre és elpusztulnak. A tojásrakás május vége felé kezdődik: a burgonyabogár a krumpli leveleinek fonákjára helyezi tojásait, melyből kikelve négy lárvastádium után jelenik meg a kifejlett egyén. Lárvák ellen permetezés javasolt, amit május végén/június elején - már az első lárvák megjelenésekor - ajánlatos megejteni. Természetesen vegyszeres megoldásra is lehet gondolni, de sajnos nem lehet egyetlen permetezéssel megszabadulni tőlük, hiszen együtt él a pete, a lárva és a kifejlett rovar. Ráadásul gyorsan megszokják a rovarölő szereket, két-három évente új hatóanyagot kellett bevetni. A sárga izgő-mozgó vékony kukacfélék, amiket nyár elején láthatunk a burgonya levelén, a nünüke lárvája, amely NEM károsítja a burgonyát.
- Burgonyavész (fitoftóra): A krumpli fitoftórás betegsége. A permetezési időközöknek 10-14 naposnak kell lenniük, esős évszakban akár hetente is. A réz permetezést javasoljuk, akár megelőző jelleggel is. A burgonyát akkor is permetezheti, ha a termés már fertőzött a gombával. A nehezebb talajokban a rothadásos fertőzések elhatalmasodnak, ezért 3 év szünetet kell tartani a burgonyatermesztésben a fertőzött foltban. A burgonyavész ellen alkalmazható a Ridomil Gold Plus.
- Levéltetvek: A zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű a vírusbetegségek terjesztésével jelentenek nagy fenyegetést. A védekezésben a gyomirtás és a gyommentes környezet fenntartása elengedhetetlen. Vegyszeres készítmények közül a szerves foszfátokat, a granulált rovarölő szereket vagy a karbamátokat, mint például a Pirimor 50 WG-t ajánljuk, amely kiváló ökotoxikológiai paraméterekkel rendelkezik és csak a levéltetvekre szelektív. Nyúlhatunk a Karate Zeon 5 CS permetező rovarölő szerhez vagy a Karanimba Mikro nevű, neem- és karanjaolajat tartalmazó biológiai termékhez.
- Drótférgek: Különféle rothadást okozó mikroorganizmusokat juttathatnak be a burgonyába. 3-5 éves fejlődési idővel rendelkeznek. Különösen elterjedtek a több éve műveletlen talajban. Közvetlen védekezés nincs, de használhatja a Novaferm Viva vagy nitrogéntartalmú meszet. A meszet száraz körülmények között még az ásás előtt juttassa ki.
- Burgonya-fonálféreg: Ha Ön öko-kertész, nyúljon a Floraservis biológiai termékeihez, mint például a Novaferm Viva - baktériumtörzsek keveréke, amely aktiválja a talajt és ellenállóbbá teszi azt. Ősszel permetezésként vigye fel a talaj felszínére, majd dolgozza be rotavátorral vagy ásóval.
- Gyomok: Vegyszeres gyomirtással csak közvetlenül az ültetés után érdemes foglalkozni, a Sencor jól alkalmazható egy- és kétszikű gyomok ellen is. A Buzzin granulált szelektív gyomirtó szer a kétszikű gyomnövények elleni védekezésre használható burgonyakultúrákban. Egy másik alternatíva a Keeper Liquid - egy szelektív permetezéses gyomirtó szer.
Betakarítás és Tárolás
A gumó érése a vegetáció 60-70. napjától kezdődik és a gumót borító héj parásodásával fejeződik be. Az érést az egészséges növény lombjának elszáradása jelzi.
A betakarítás időzítése
A gumók felszedésével természetesen nem kell megvárni a teljes érést, már közvetlenül a virágzás után is lehet felszedni friss fogyasztásra. A korán felszedett krumpli tárolásra azonban nem alkalmas. A burgonyát a virágzás után takarítjuk be, mivel addig nincs értelme betakarítani a gumókat - azok ugyanis aprók. Amikor a növényeken már kialakultak a zöld gömbök, akkor kezdhetjük betakarítani azokat a burgonyákat, amelyek először virágoztak. Vigyázat! A virágok elvirágzása után a száron lévő zöld gömbök mérgezőek. A burgonyát a növény oldaláról takarítsa be. Botoljon a növény alá oldalról, emelje ki a gumót és távolítsa el. A burgonyakoronát hagyja meg a késői burgonya betakarításáig, hogy tudja, hol vannak a gumókupacok.
Tárolás
A korai fajták a középkésői fajtákkal együtt a következő évig tárolhatók, ha optimális körülmények között és megfelelően zárt héjúak. A nagyon korai burgonyákat azonban nem tárolják sehol.
