Brojler csirkék tartása, takarmányozása és egészségvédelme: Részletes útmutató

A brojlercsirkék tenyésztése, gondozása és etetése egyre több baromfitenyésztőt érdekel, legyen szó háztáji vagy nagyüzemi tartásról. Ahhoz, hogy a brojler fajták és hibridek csirkéi megfeleljenek a rendeltetésüknek - azaz rövid idő alatt nagy testtömeget érjenek el -, hozzáértő gondozásra és gondosan kiválasztott étrendre van szükségük. Ez a cikk részletesen bemutatja a brojlercsirkék tartásának, takarmányozásának és egészségvédelmének legfontosabb szempontjait, kitérve a gyakori problémákra és azok megelőzésére.

A brojlercsirke fogalma és nevelési célja

A brojlercsirke olyan nagy növekedési erélyű, jó hústermelő képességű tyúkfajta, illetve hibrid, amelyet végtermék előállítás céljából 35-42 nap alatt 1,5-2,0 kg testtömegre, vagy akár 42-49 nap alatt 1,8-2,5 kg élőtömegre hizlalnak fel. Ha a baromfit nem használják szaporodáshoz, akkor a brojlercsirkék házi nevelése általában legfeljebb 70 napig tart. A brojlercsirkék nevelésénél a baromfitenyésztő fókuszában a baromfi gondozása és etetése áll.

Brojlernevelő telepek és épületek

Magyarországon a brojler csirke tartása az egyik legintenzívebb állattenyésztési forma. A pecsenyecsirke-hizlalás mély almos és ketreces rendszerben történhet, bár az utóbbi mind inkább háttérbe szorul, sőt Magyarországon szinte kizárólag mély almos brojler nevelés található meg. A brojlercsarnok vagy baromfiól kialakítása nem pusztán építészeti kérdés, hanem gazdasági tényező is, amely elsősorban takarmányozási és menedzsment kérdésekkel foglalkozik.

A telephely kiválasztása és általános elrendezése

A brojlertelepeket célszerű D-i, DK-i vagy DNy-i irányú lejtőn elhelyezni. Fontos, hogy a hasznosítású baromfitelepektől legalább 300 méterre legyenek. A telep méretét az egyszerre betelepítés, illetve kiürítés lehetősége határozza meg, így biztosítva az "egyszerre töltés - egyszerre ürítés" gyakorlatát. A brojlertelepeken csak egykorú állományt szabad hizlalni, ami csökkenti az átfertőződés veszélyét.

Istállókövetelmények és felszereltség

Az istálló épületére vonatkozóan nincsenek szoros megkötések, mérete az egy gondozóra jutó egység 2-3-szorosa lehet. A naposcsibék fogadására az istálló egész alapterületét ki lehessen használni. Fontos, hogy elegendő itató- és etetőférőhely legyen benne, valamint a klimatizálása feleljen meg a brojlerek igényeinek. A kiszolgálásnak egyszerűnek és áttekinthetőnek kell lennie.

Az istállóban külön kis tereket alakítanak ki a naposállatok számára, hogy elkerüljék a zsúfoltságot. Általában 11-25 állat/m² a bevett telepítési sűrűség. Kezdetben tálcákon kapnak darált tápot és jó sok vizet, melyet gyakran ízesítenek, hogy a naposállat minél többet igyon. Amikor megerősödtek, összenyitják a kisebb csoportokat, és leengedik az automata etetőket és itatókat. A brojlerneveléskor szinte végig napi 24 órás megvilágítás van és folyamatos légcsere.

A brojleristálló klímája

A mai korszerű hústípusú hibridek érzékenyek az istállóklímára. A belső klíma stabilitása kulcsfontosságú. A nem megfelelően szigetelt baromfiólban gyakran alakul ki hideg-meleg légmozgás, amely huzatot okoz.

Hőmérséklet és páratartalom

A megfelelő istálló-hőmérséklet irányértékeinek betartása alapvető követelmény. Télen könnyebb feladat, mint nyáron. A naposcsibék szintjén mérve a hőmérséklet 32-34°C legyen. A túl magas hőmérséklet káros, mert a csibék kiszáradásához vezet, míg az alacsony hőmérséklet legyengíti az állatot. A baromfitenyésztő fókuszában a baromfi gondozása és etetése áll. Míg a brojlerek kicsiek, és a saját hőszabályozásuk tökéletlen, megemelkedett, 26-33 ° C-os levegő hőmérsékletre van szükségük. 20 nap után a ház levegője 18-19 ° C-ra lehűthető. Az optimális relatív páratartalom 70-75% a nevelés első 10 napjában, ezt követően 50-60%. A páratartalom biztosítása a brojler nevelés legkritikusabb eleme.

Szellőzés

A hizlalás időtartama alatt az istállólevegő jó minősége - a jó oxigénellátottság, a csekély széndioxid és ammóniakoncentráció, a megfelelő páratartalom és a viszonylagos pormentesség - a nevelés sikerét jelentősen befolyásoló tényező. A szellőzés mértékét mindenkor az állomány kora, testtömege, telepítési sűrűsége, a külső levegő és az istállótér hőmérséklete szabja meg. A harmadik héttől kezdve a szellőztetésnek egyre nagyobb jelentősége van. Hazai klimatikus viszonyok között szellőztetés nélkül nem képzelhető el sikeres brojler nevelés.

A szellőztetési rendszerek lehetnek negatív nyomású és túlnyomásos rendszerek. A negatív nyomású szellőztetésnél szívóventilátorok kiszívják az elhasználódott levegőt, amelynek a helyére a negatív nyomás révén légbeejtőkön friss levegő áramlik be. A túlnyomásos rendszerekben nyomóventilátorok befújják, megforgatják, majd kifújják a levegőt. Egy hiba az elégtelen légbeejtő felület. Ajánlott, hogy 1 m³/óra ventillátor teljesítményre 1 m² légbeejtő felület jusson, és az istállóban 12-19 Pa negatív nyomás legyen, ekkor a levegő 3 m/s sebességgel fog az istállóba bejutni. A ventilációnak a hizlalás második felében döntő szerepe van a kívánatos alomminőség fenntartásában.

Alomkezelés

Az alom vastagsága kezdetben 5 cm legyen, majd fokozatosan kell növelni. Szalmacsutkát, faforgácsot vagy szecskázott (felaprított) szalmát (pl. búza-, rozs-, árpaszár) használnak alomként. A fűrészport ágyneműként használni a legkényelmesebb, amely előzetesen jól megszáradt. Fontos, hogy az alomanyag ne okozzon sérülést a csirkék lábán. A brojler nevelés második szakaszában a csirkék napi trágyatermelése ugrásszerűen nő, hasonlóan a takarmány- és vízfogyasztáshoz, veszélyeztetve az alom minőségét. A jó minőségű alom az egyik előfeltétele a jó közérzetnek, az egészségi állapotnak és a hatékony termelésnek. A nedves, összetömörödött alom nem csak kellemetlen szagot áraszt, de kedvez a kórokozók elszaporodásának is.

Takarmányozás

A takarmányozás a brojlernevelés sarkalatos pontja, az összes kiadás 65-70%-át teszi ki. A brojlercsirke genetikai adottságai csak akkor bontakoznak ki, ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni.

A baromfi tápcsatornájának sajátosságai

A baromfi tápcsatorna a testmérethez képest rendkívül rövid. A takarmányok gyorsan haladnak át az emésztőcsatornán. Ezért koncentrált takarmányokat kell etetnünk, illetve fontos, hogy a takarmányozási hibák gyorsan jelentkeznek. A baromfiak szaglása és ízérzékelése gyenge, takarmányaikat elsősorban szín és forma alapján válogatják. A baromfi tápcsatorna egyedi jellemzője, hogy a szájüregben nincs fog. A legtöbb baromfi rendelkezik beggyel, amely a magvak felpuhítását szolgálja, enzimeket nem termel. A baromfi fajoknak kétüregű gyomra van - mirigyes és zúzógyomor. A zúzó nem termel emésztőenzimet, a takarmány aprításában játszik szerepet. Az emésztés döntően a vékonybélben történik. A vakbél a rostemésztés helye, amely leginkább a libára jellemző. A bélcsatorna, valamint a húgy- és ivarszervek a kloákában nyílnak a külvilágba.

A takarmány táplálóanyag-ellátása

A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat.

• Szénhidrátok és zsírok: Ezek szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítő) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítő, de a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja.
• Fehérjék: A baromfi nagy fehérjetartalmú takarmányt igényel. A fehérjében gazdag takarmányok állati-, vagy növényi eredetűek lehetnek. Az utóbbi időben, az állati eredetű melléktermékek visszaszorulásával megnőtt a kristályos aminosav-készítmények jelentősége az állat fehérjeszükségletének kielégítésében. A baromfi tollképzéséhez kéntartalmú aminosavakra van szükség, így számára az elsőrendű limitáló aminosav a metionin, a másodrendű limitáló aminosav pedig a lizin.
• Ásványi anyagok és nyomelemek: Biztosítják a csontos váz kialakulását. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok, mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. A tojástermelés alatti mészhiány lágy héjú tojások termelését, majd a tojástermelés csökkenését és megszűnését eredményezi. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A szervezet zavartalan működéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van, amelyeket ásványi anyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni.
• Vitaminok: A fiatal csirkék vitamin-kiegészítőket kapnak a jobb növekedés és megelőző intézkedésként a brojlercsirkék első tüneteinek és betegségeinek kezelésénél.

Brojlercsirke takarmányozása fázisosan

A brojlercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük. A nevelés három-fázisos:

1. Indító táp (napos kortól 21 napos korig): Ez a fázis a legfontosabb, mivel a fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. Intenzív indító táp, nem lisztes, de intenzív indító táp legyen. Az első 7 napban a fiókáknak naponta legalább 8 alkalommal kell takarmányt kapniuk. Nedves pépesítőkkel etetik, főtt tojáson, kölesen, zúzott zabon és búzán alapulva, amelyek az összes elfogyasztott takarmány valamivel több mint felét teszik ki. Fontos a fehérjetápok adása (túró, joghurt, tejtermékek). 10 napos kortól hal-, hús- és csontliszt is adható. Három napos kortól zöld takarmányra van szükség. 5 naptól kezdve a madár zúzott héjat kap.
2. Nevelő táp (22-től 35 napos korig): Ebben a fázisban a madarat négy óránként etetik.
3. Befejező táp (36 napos kortól a hízlalás befejezéséig/vágásig): Minél idősebb az állat, annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez.

Purina® takarmányprogram:

• 1-21. nap: Purina® brojler indító takarmánykeverék.
• 22-35. nap: Purina® brojler nevelő takarmánykeverék.
• 35 napos kortól vágásig: Purina® brojler befejező takarmánykeverék.

Egyes gazdák teljesen lemondanak a csirketápról, de ez a legkevésbé sem javasolt. Megfelelően összeválogatott takarmány nélkül a csirke nem tudja megvalósítani genetikai potenciálját és elérni a megfelelő súlyt; ezen kívül a teljes értékű takarmány növeli a csirkék ellenállóképességét, főleg fiatal korban. A brojlerek pelletált takarmányt esznek, amely sokféle növény ledarált, hőkezelt és rudacskákba préselt keveréke, tartalmaz fehérjét (fiatal állatokkal etetnek hallisztet is), ásványi anyagokat, zsírt és minimális víztartalmat. Nincs benne hormon, mint ahogy azt sokan hiszik.

Az intenzív, zárt tartási körülmények között egy brojlercsirkére általában 0,8 - 1,0 kg indító-, 1,5 -2,0 kg nevelő- és 1,0 -1,5 kg befejező tápot számíthatunk.

Ivóvízellátás

A ház egész területén szobahőmérsékleten tiszta vizet kell fenntartani. A vízigény a madarak korától, a helyiség hőmérsékletétől és a takarmány típusától függ. Az első héten egy brojler naponta körülbelül 55 ml vizet iszik; a második héten 107-117 ml-t; a harmadik héten pedig akár 193 ml-t.

A brojlercsirkék számára a legjobb választás a tiszta, alacsony ásványianyag-tartalmú víz. A kalcium és a nátrium elfogadható, de a túl sok vas vagy mangán ronthatja az ízét, a nitrátok és nitritek pedig károsak a madarak egészségére. A brojlercsirkék számára az ideális vízhőmérséklet 10-14°C, de enyhén melegebb (akár 20°C) víz is elfogadható, különösen hideg idő esetén.

A brojlercsirkéket általában vákuumos, bimbós, mikrocsészés vagy vályús itatóval itatják. A bimbós itatók ideálisak nagyobb gazdaságok számára, mivel tisztán tartják a vizet. Fontos, hogy minden állat könnyen vízhez és takarmányhoz jusson. Az első 2-3 órán keresztül itassuk a napos brojlereket, majd a takarmány felét szórjuk a tálcára. Legalább két naponta cseréljük a vizet, még akkor is, ha maradt tartalék. Az állóvíz könnyen baktériumok melegágyává válik, kellemetlen szagot áraszt, és a madarak nem szívesen isszák. Az ivóvízbe adagolt gyógyszert a madár itatás előtt azonnal kell elkészíteni, és annyit, amennyit a szomjaztatott állomány 2 óra alatt biztosan megiszik. Az ivóvízhez adagolt vakcina esetében a védőanyagot a napi vízmennyiség egyharmad-egynegyed részének megfelelő mennyiségű vízben kell feloldani.

Egészségvédelem és betegségmegelőzés

A brojlercsirkék érzékeny állatok, így az egészségvédelmük kiemelten fontos. A megelőzés kulcsfontosságú, mivel a gyógykezelés költséges és gyakran kevésbé hatékony.

Gumborói betegség (Fertőző bursitis)

A gumborói betegség egy vírusos eredetű megbetegedés, amely elsősorban a brojlercsirkéket érinti, jelentős gazdasági károkat okozva. Szándékosan nem fogalmazunk úgy, hogy a betegség egyéb elnevezései, hiszen ilyen nevű betegséget még a szakirodalom sem ismer. Szindrómáról, vagyis tünetcsoportról van szó, ennek ellenére sem a „satnyaság”, sem a „törpenövés” kifejezéseket nem tartjuk szerencsésnek. Kissé leegyszerűsítve a dolgot, amennyiben a csirkét tenyésztési (szülőpár állományok), keltetési, tartási, takarmányozási hibák és (vagy) vírusok, baktériumok, paraziták stb.

Tünetek és hatások:

• A csirkék bágyadtak, étvágytalanok, fázósan összebújnak, még megfelelő hőmérséklet esetén is.
• Sokat isznak, hasmenésük van, a bélsár színe sárga, ritkábban sárgásbarna vagy narancssárga, benne gázbuborékokat és emésztetlen takarmány-részecskéket észlelünk.
• Sok egyednél megnő a has terjedelme.
• A beteg csirkék sápadtak (innen a sápadt csirke szindróma - elnevezés), a csőr és a fej aránytalanul nagy lesz a testhez képest.
• A vázizomzatban, a mirigyes-és a zúzógyomorban vérzések vannak, a bél hurutosan gyulladt, a vesék fakósárgák, a máj duzzadt, sárgás-színű, elhúzódó esetekben az állat kiszáradását tapasztaljuk.
• A lappangási idő rövid, az első tünetek már 2-3 nappal a fertőződés után jelentkezhetnek.
• A megbetegedések száma fogékony, maternális immunitással nem rendelkező, vagy azzal kellő mértékben el nem látott állományban igen magas, elérheti akár a 90-100 %-ot is.
• Az elhullások már a betegség 3. napján is jelentősek lehetnek, de az elhullások zöme az 5.-7. napra esik.
• A betegség leggyakrabban a 3-6 hetes állományban jelentkezik.

Immunszuppresszió:

Az immunszuppresszió immunhiánnyal illetve az immunrendszer csökkent működésével járó állapot, melyben a szervezet képtelen a bejutott antigének elleni normális immunválaszra, vagyis a szervezet nem tud védekezni. Az immunszuppresszió miatti veszteségek két irányból fakadnak: egyrészt sokkal gyakoribbak a másodlagos bántalmak, az ezek okozta veszteségek is nagyobbak, másrészt eredménytelenek a különböző betegségek elleni megelőző védőoltások (vakcinázások), hiszen ezek célja éppen a szervezet kórokozókkal szembeni ellenanyag-termelése, melyre így képtelen. A helyzet annál súlyosabb, mivel a betegségnek van olyan formája is, amikor klinikai tünetek ugyan nincsenek, de immunszuppresszív hatás van, tehát jelentősen csökken bármely élővírusos vakcina hatékonysága. Az immunszuppresszió időtartama változó ugyan, de amennyiben egy brojlercsirke mondjuk 21 napos korában fertőződik és túléli a betegséget, gyakorlatilag egészen a vágási idejéig védtelen lesz. Ha a csirke korábban, mondjuk az első életnapjaiban fertőződik, akkor viszont a Fabricius-tömlő ki sem fejlődik rendesen (ez a szerv teljes fejlettségét 2-hetes kor után éri el), a szervezet emiatt lesz képtelen az immunválaszra. A Fabricius-tömlő szerkezete és szerepe hasonló az emlősök csecsemőmirigyéhez.

A betegség megjelenése és terjedése:

Magyarországon 1981 óta ismert. Az akkori, ún. „klasszikus” forma nagyobb elhullásokat még nem okozott, ellene vakcinákkal eredményesen tudtunk védekezni is. A betegséget az 1-es szerotípusú törzsek okozzák. A védekezésben gondot okoz, hogy míg a kórokozó szerotípus a megjelenés utáni évtizedben egységes törzs volt, virulenciája pedig viszonylag kisebb fokú, később variáns törzsek jelentek meg, melyeknek nemcsak ragályokozó képessége, de kártételei is sokkal nagyobbak. Természetes körülmények között iránta csak a házityúk fogékony, ezen belül a tojó-típusok érzékenyebbek a hús-típusúaknál. A betegség megjelenése egy telepen vagy udvarban majdnem mindig behurcolással történik fertőzött csirkékkel, szállítóeszközökkel, göngyölegekkel, de terjeszthetik a fertőzést más ragályfogó tárgyak, istállókban élő rágcsálók, bogarak, sőt az ember is, legtöbbször a lábbelire tapadt bélsárral, alommal.

Megelőzés és védekezés

A gumborói betegség elleni védekezés komplex feladat, amely több tényezőt foglal magában.

1. Maternális ellenanyagszint biztosítása:

• A tenyészállományokat (szülőpárokat) megfelelő időben vakcinázzák, hogy elegendő, ún. maternális védelmet tudjanak biztosítani a naposcsibék számára. Ez a betegség ellen jó esetben is legfeljebb 3-4 hetes életkorig véd.
• A tojók szakszerű immunizálásával érhetjük el:
  • A leendő tojóállomány csirkéinek fiatal korban, a brojlerhez hasonló vakcinázása + 10.-14. hét között élővírust tartalmazó vakcinázás + 16.-18. héten elölt vírust tartalmazó vakcinázás (oltás olajos vakcinával).
  • A leendő tojóállomány csirkéinek itatásos immunizálása 1-2 hetes korban + itatásos immunizálás 10 hetes korban + a tojószezon közepén (47. hét körül) egy emlékeztető itatásos vakcinázás.
• Az így kialakított maternális ellenanyagok mennyisége az idő előrehaladásával csökken, azok felezési ideje brojlerekben 3, tenyészcsirkékben 5 nap. Ennek ismeretében a naposkori ellenanyagok szintjéből nagyjából következtetni tudunk azok várható kiürülésére, vagyis arra, hogy mikor kell a vakcinázást megkezdeni.

2. Higiénia és járványvédelem:

• A betegség megjelenése gyakoribb ott, ahol tartástechnológiai, higiéniai, trágyakezelési, takarmányozási hiányosságok is vannak.
• Fontos a telepi általános járványvédelem, a telepi higiénia kialakítása és fenntartása, a betelepítések előtti takarítás, fertőtlenítés, az „egyszerre töltés - egyszerre ürítés” gyakorlata, a rendszeres rágcsálóirtás, a csibeszállító-eszközök alapos tisztogatása, fertőtlenítése, a gondozók lábbelijének fertőtlenítése, stb.
• Minden új telepítés előtt a takarmánytárolókat (silókat) teljesen ki kell üríteni, kívül-belül fertőtleníteni kell azokat!
• A takarítást és fertőtlenítést alaposan kell végezni, lehetőleg meleg, 75-80°C-os vízzel.
• Ne feledkezzünk meg az etető-és itatóedények, sőt a takarmánytároló fertőtlenítéséről se!

3. Vakcinázás:

• Nincs még egy olyan fertőző betegség, amely ellen annyiféle vakcina állna rendelkezésre, mint a gumborói betegség ellen (csak élővírusos vakcinából több mint egy tucat), mégis vannak évjáratok, amikor igen nagyok a veszteségek. Ez legalábbis két dologra utal: nincs tartós immunitást biztosító ideális vakcina, vagy helytelenül, nem megfelelő időben, nem megfelelő vakcinával, nem megfelelő mennyiségben vakcinázunk.
• Az élővírusos vakcinák a vírus különböző mértékben attenuált (gyengített, szelídített) változatát tartalmazzák, ez a változat él, szaporodásra is képes, de gyengített virulenciájú, a szervezetre veszélytelen. Fontos tudni, hogy a vakcinavírusok is károsítják a Fabrícius-tömlőt, méghozzá a maradék virulenciájuknak megfelelően. Minél magasabb a vakcinatörzs virulenciája, annál jobb immunválaszt ad, viszont annál inkább károsítja a Fabrícius-tömlőt is, következésképpen ugyanúgy immunszuppressziót okozhat, mint a vadvírus. Éppen emiatt is nagyon fontos, hogy a betegség elleni élővírusos vakcinázást feltétlenül előzzék meg az egyéb fertőző betegségek elleni immunizálások (pl. Marek-betegség ellen).
• Vakcinatípusok:
  • Gyenge (mild) vakcina: Nagyon alacsony maternális ellenanyagszintnél, pl. akkor, ha a tojóállományt nem immunizálták vagy a maternális ellenanyagok a 3. hétre kiürültek. Célszerű a naposcsibék vakcinázását mild vagy intermedier vakcinával 1-7 napos életkor között megkezdeni, majd 10-14 nap múlva megismételni (fokozott járványveszélynél újabb 10-14 nap múlva egy 3. vakcinázást is célszerű beiktatni).
  • Intermedier-vakcinák: Ma a leggyakoribbak. Magas maternális ellenanyagszintnél alkalmazzuk, tehát az első vakcinázás ideje brojlereknél legkorábban 12-14 nap, de inkább 21 nap, tenyészjércéknél 14-16 nap, fokozott járványveszélynél 8-10 nap múlva ismétlés.
  • Hot-vakcinák: Csak nagyon körültekintően, magas maternális ellenanyagszint mellett lehet alkalmazni erős korai fertőződés esetén, vagy járványelfojtásra. Ilyenkor 8-10 napos életkor körül használva hamarosan megszűnnek a betegség tünetei is, de a Fabrícius-tömlő jelentősen károsodhat, emiatt immunszuppresszióval számolhatunk. Ismétlésre nincs szükség.
  • Komplex-vakcina: Újabban kifejlesztettek egy ún. komplex-vakcinát, melyben a vakcinatörzsön kívül ellenanyag is van. Ezt in ovo (tojáson belüli) vakcinázásra használják, a 18 napos embriókba juttatják be a vakcinavírust, legtöbb helyen a Marek- betegség vírusával együtt.
• Alkalmazási módok: Az élővírusos vakcinák alkalmazása történhet bőr-alá oltással, a kötőhártyára cseppentve, aeroszolban (levegőbe juttatva, belégzéssel), de leggyakoribb az ivóvízben történő alkalmazás, főleg fiatal életkorban.
• Inaktivált vakcinák: A kórokozót elölt, szaporodásra képtelen állapotában tartalmazzák, ezért a kellő immunválasz kiváltásához pontosabban kiszámított, nagyobb mennyiségű antigént kell bejuttatni. Gyakorlati tapasztalatok szerint inaktivált vakcinával 3-4 hetes életkorig eredményesen megvédhetők azok az 1 napos csirkék, melyek jó maternális ellenanyagszintűek.
• Annak eldöntése, hogy mikor, mivel és hányszor vakcinázzunk, állatorvosi feladat!

4. Naposcsibék beszerzése:

• Naposcsibét olyan helyről vásároljunk, ahol a tenyésztés, szaporítás, keltetés, forgalmazás állat-egészségügyi háttere rendezett.
• Ne vegyünk meg kelésgyenge naposcsibét!
• Ha a származási hely, vagy a csirkeállomány (különösen előnevelt vásárlásnál) védettségét nem tudják igazolni, az állományt védtelennek kell tekinteni és nekünk kell vakcináztatni.
• Nagy hiba az is, ha a keltetőben a különböző származási helyű tojásokat összekeverik, így ha meg is történt a tojók immunizálása, a kikelő csibék ellenanyagszintje nem egységes.

Kezelés és diagnózis

Az első tünetek jelentkezésekor a diagnózis érdekében forduljunk állatorvoshoz, hiszen vannak olyan fertőző betegségek, melyektől a fertőző bursitist el kell különíteni (pl. kokcidiózis, Marek-betegség). A baktériumos szövődmények kivédésére, de legalábbis csökkentésére széles-sávú antibiotikumos itatásos kezelést alkalmazunk, ezt később probiotikumokkal váltjuk fel. Előnyös lehet vitamin-, ásványi -anyag-, nyomelem - premix adagolása is.

Egyéb fontos szempontok

• Rágcsálóirtás: A rendszeres rágcsálóirtás kulcsfontosságú, mivel a rágcsálók terjeszthetik a betegségeket.
• Látogatások korlátozása: A szükségtelen látogatásokat a telepen korlátozni kell, hogy csökkentsék a fertőzés behurcolásának kockázatát.
• Gondozók szerepe: A brojlerállomány gondozása pontosságot, fegyelmet és hozzáértést igénylő feladat. A gondozás az állomány fogadásával kezdődik, tartalmazza a megfelelő takarmány és ivóvíz-ellátását, a megfelelő istálló mikroklíma fenntartását, az állomány egészségi állapotának és fejlődésének figyelemmel kísérése, a műszerek, szenzorok, automatikák ellenőrzése és működtetése.

Vágás és feldolgozás

A vágás előtti stressz minimalizálása kulcsfontosságú a hús minőségének megőrzéséhez. Zsúfoltságban a csirkék idegesek, könnyen alakulhat ki pánik. Az ijedt csirkék ide-oda szaladgálnak, fellökik egymást - az így kapott zúzódásoktól a brojlereknek később véraláfutásaik, kék foltjaik maradnak. Az ilyen módon sérült bőr és hús nem alkalmas fogyasztásra és nem is néz ki jól. Az idegen zaj is pánikot kelthet a tyúkólban.

A vágás után azonnal, még a kopasztás előtt, a csirkét meg kell mosni forró vízzel. A víz hőmérséklete 50-55 és 60-65 °C között legyen. Így könnyebb lesz a kopasztás és a látható szennyezéseket is könnyebb eltávolítani. A kopasztás után a csirkét meg kell perzselni, hogy a maradék tollakat eltüntessük.

Gazdaságosság és költségek

A brojler hizlalásának költsége számos tényezőből tevődik össze. Egy előnevelt csirke ára átlagosan 220 Ft, a pontos ár a fajtától és az árusítóhelytől is függ. Egy áruházlánci szupermarketben a csirke ára mintegy 1199Ft/kg. A háztáji csirke ára ennél sokkal magasabb. Fontos figyelembe venni, hogy a házi és bolti csirkehús minősége összehasonlíthatatlan, az ismeretlen gazdától származó háztáji csirke pedig nem biztos, hogy jobb lesz a boltinál.

Az állománysűrűség, a nevelés időtartama és az állomány rotációja befolyásolja a brojler-előállítás eredményességét. A helyesen megválasztott állománysűrűség a brojler nevelés gazdaságosságának döntő tényezője. Korszerűen felszerelt nevelőkben az állománysűrűség 25-30 kg/m²-ben határozható meg, amely 1,5 kg-os brojlerekből 17-20 naposcsibe telepítését jelenti. A nevelés időtartamának megválasztása a gazdaság adottságaitól és a vásárlói igényeitől függ. Rövidebb nevelési idő, illetőleg kisebb hizlalási végtömeg jobb takarmányértékesítést és férőhely-kihasználást, továbbá gyorsabb állományforgót tesz lehetővé.

Az állomány rotációja az egy gazdaságból egy év alatt vágásra leadott csoportok számát jelenti. Az évi állományforgó nagyságát egyrészt az egy turnus hizlalásának időtartama befolyásolja, másrészt az üresen állás ideje határozza meg. Az állományforgó 8 hetes hizlaláskor 5,5 - 5,7, 7 hetes hizlalási idő esetén pedig 6,3 - 6,5 közötti.

Nyilvántartási adatok

A brojler nevelés során nyilvántartást kell vezetni a napi létszámról, az elhullásokról, vezetni kell a napi takarmányfogyasztást, heti próbamérésekkel ellenőrizni kell az állomány fejlődését. A hizlalás végén értékelni kell az eredményeket. Az értékelés során az értékesítéskori testtömeget, a takarmányértékesítést és az elhullási százalékot vesszük figyelembe.

tags: #brojler #csirke #berben