A Mándoki-tanya, melyet Mándoki Tamás és felesége, Erzsébet alapítottak Budakeszin, az Álomvölgy közelében, több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Ami két tehénnel indult, az egykor több mint száz állatnak adott otthont, ma azonban a túlélésért küzdenek a változó fogyasztói szokások, a gazdasági nehézségek és a munkaerőhiány közepette. Ez a cikk betekintést nyújt a tanyasi élet mindennapjaiba, a helyi élelmiszertermelés kihívásaiba és a család kitartó munkájába, mellyel a hagyományokat igyekeznek fenntartani.
A kezdetek és az állatszeretet gyökerei
Mándoki Tamás és Erzsébet vállalkozása harminckét évvel ezelőtt vette kezdetét, amikor még mindketten főállású munka mellett foglalkoztak az állattartással. Mándoki Tamás, bár szülei gyári munkások voltak, Budakeszin született, és már kiskorában is rajongott az állatokért. Nyulakat tartott, és hivatásként tekintett az állattartásra, még ha nem is ez volt a szakmája. Felesége, Erzsébet Gyergyóremetén született, és 1992-ben költözött Magyarországra. Elmondása szerint a gondviselés rendelte őt a férje mellé, hogy segítse ebben a sok munkával és áldozatvállalással járó vállalkozásban. Erzsébet anyjának története is megerősítette őt abban, hogy ez az útja: édesanyja egy tejszállító autóval jutott el a szülészetre, ami szimbolikusan is összekötötte őt a tejjel és a gazdálkodással.
A kitartás és a mindennapi áldozatok
A Mándoki-tanya működtetése rendkívüli kitartást és munkaszeretet igényel. Mándoki Tamás napi 18 órát dolgozik, felesége pedig átlagosan 10 órát, ami a hétvégéket és az ünnepeket is magában foglalja. Itt nincs karácsony, húsvét vagy más ünnep, minden áldott nap el kell látni az állatokat. A férj gyakran nem is a hasznot nézi, hanem egyszerűen csak csinálja a munkát. Erzsébet is hosszú ideig három gyerek mellett végezte a nehéz fizikai munkát, ami nem volt egyszerű, de idővel belenyugodott a sorsába.
A vállalkozás története során a tehénállomány ingadozott: két állattal indultak, majd egy időben felment százra is, de a közelmúltban az árak drasztikus emelkedése miatt kénytelenek voltak a többségét eladni. Csak néhány tehén maradt, ami a túlélést jelenti. A takarmány ára is megugrott a szárazság miatt, és előfordult, hogy a tejet sem tudták eladni, annak ellenére, hogy piaci ár alatt értékesítik. Betegségek is nehezítették a család életét, és a szülések idején Erzsébetnek is fel kellett adnia egy időre a munkát, hogy a családra és a gyerekekre tudjon figyelni.
Lannert Judit: Önök láttak már átműtött óvodást? Mert én még nem láttam
A munkaerőhiány és a fogyasztói szokások változása
A Mándoki-tanya egyik legnagyobb kihívása a munkaerőhiány. Lehetetlen embert találni erre a munkára, mert a napi 20-36 ezer forintos fizetést, amit egy egyszerű segédmunkás ma keres, a tanya nem tudja kitermelni. Csupán mindenféle függőséggel küzdő embereket sikerül időlegesen találni, hogy legalább az állatokat legeltessék, minden mást Mándoki Tamás és Erzsébet intéz. Gyermekeik, amíg itthon voltak, segítettek, de Erzsébet szerint valójában elmenekültek a munka elől. Apósuk, amíg élt, sokat segített, de ő már nincs. A túlélés kulcsa a nyers, friss tej mindennapi eladása a Kert utca 30. szám alatt.
A fogyasztói szokások drámai módon megváltoztak harminc év alatt. Régen az idősebb korosztály értékelte a házi tejet, és sokan álltak sorba érte. Ma a fiatalabb generációknak már nem ízlik a nyers tej, mert „túl zsíros”, „tehén ízű”. Problémát jelent az is, hogy a tejet fel kell forralni és pár nap alatt el kell fogyasztani, vagy altatni kell, hogy ne romoljon meg. Ez a változás különösen érdekes Budakeszin, ahol a közösségi csoportokban sokan hirdetik a környezettudatos életmódot, a bio és az egészséges élelmiszer iránti igényt. Ennek ellenére egyre többen vitatják a tej egészségességét is.
A reklám hiánya és a sajttermelés mint passzió
Mándoki Erzsébet szerint az is hozzájárul a jelenlegi nehézségekhez, hogy soha nem reklámozták magukat. Abban hitt, hogy a szájról szájra terjedő hír elegendő lesz a termékek eladásához, de belátta, hogy ez ma már nem elég. Pedig a környéken nincs hasonló jellegű, egyéni vagy családi vállalkozásként működő gazdaság; a legközelebbi Etyeken található, de az jóval nagyobb méretű. A budaörsi állatorvos is gyakran figyelmezteti őket, hogy ne hagyják abba, mert miattuk tartják őt az állam részéről. Erzsébet úgy gondolja, ki kellene járnia a hétvégi piacra, de a termelés, a termék előállítása és a piacozás együtt már túl sok lenne.
A Mándoki-tanya híres a finom sajtjairól. Erzsébet szülei is gazdálkodtak, és gyerekkorában látta a vajköpülést és a sajtkészítést. Később Svájcban és Ausztriában is tanult sajtüzemben, valamint Erdélyben is sok sajtkészítőtől lest el praktikákat. A tudás nagy részét azonban saját tapasztalat és az interneten való ismeretszerzés útján szerezte meg. A tanulópénz megfizetése néha ehetetlen sajtokat eredményezett, de a precíz munka és az odafigyelés meghozta a gyümölcsét.
A sajtkészítés azonban inkább passzió, mint nyereséges vállalkozás. Tíz liter tejből mindössze egy kiló sajt lesz, és nyolc hónap az érlelési ideje. Csak a bekerülési költséget számolva, haszon nélkül, a sajt ára felmenne akár 7-8 ezer forintra is, ami megfizethetetlen lenne helyi szinten, ezért ár alatt kell adnia. A saját munkájának árát nem is számolja. Heti kétszer kell savós oldattal átdörzsölni az érlelt sajtokat, hogy a kérge szép legyen, ne szakadjon ki, ne legyen repedés. Amikor nagyon ráér, parenyicát is készít, ami még macerásabb.
A jövő és a földterület bizonytalansága
A Mándoki házaspár három gyermeke a tanyán nőtt fel, és gyerekkorukban segítettek a munkában. A 27 éves fiuk azonban nem az apja típusát örökölte, műszaki érdeklődésű volt, villamosmérnök lett, és ma már önálló életet él. A lányuk fogtechnikus, ő is külön él. A legkisebb, 12 éves lányukban látnak jeleket, hogy kedveli az állatokat, és gyakran megy az apjával a tanyára.
A legnagyobb gondot a saját tulajdonú földterület hiánya jelenti. Nincs több hektáros alapjuk, és bármikor visszamondhatja a bérleti szerződést az önkormányzat vagy a Baumgartner. A legeltetéshez pedig minden egyes tehénnek körülbelül 1 hektár területre van szüksége. Nemrég ráadásul egy 10 hektáros kaszáló égett le a reptér mellett, amit bérelnek. Mindez a túlélésért való küzdelmet még inkább nehezíti.
Mándoki Erzsébet elmondása szerint, ha nagyobb fennakadás, probléma lesz az élelmiszerszállítással, akkor sokan értékelni fogják a helyben készült és elérhető élelmiszert. A család a legfontosabb érték, és az a cél, hogy a gyerekek jól legyenek, tudjanak tanulni és ügyesek legyenek. A tanyasi élet ellenére Erzsébet elmondása szerint nem panaszkodik, mert hozzászokott ahhoz, hogy ő ossza be az idejét és a munkát, és mindig tenni-venni, mozogni kell. Egy irodai 8-10 órás műszak sokkal nehezebb lenne számára.
tags: #budakeszi #bioboltkelt #teszta