A Corvinus Paprikafajták Termesztése: Átfogó Útmutató

A paprika, mint növény, mélyen gyökerezik a magyar gasztronómiában és mezőgazdaságban. Közép- és Dél-Amerikából származik, majd Amerika felfedezését követően került Európába, ahol dísznövényként is tartották, mielőtt fűszerként és étkezési zöldségként vált volna népszerűvé. A magyar paprikatermesztés az I. világháború után, az 1920-as évek elején indult meg nagyobb mértékben, ma pedig Szentes és környéke a legnagyobb termelési régió. A magas C-vitamin tartalmú zöldség savanyítás során is megőrzi C-vitamin tartalmát, és sokoldalúan felhasználható: nyersen, lecsóként, töltve, savanyítva, vagy fűszerként ételek ízesítésére.

A Magyar Paprikatermesztés Helyzete és Kihívásai

Az elmúlt 20 évben a magyar fűszerpaprika termesztés jelentősen visszaesett, napjainkra mintegy 2000 hektárra zsugorodott. A visszaesés okai között gazdasági és demográfiai változások, valamint a piac kihívásai említhetők. A fűszerpaprika termesztése hagyományosan kézimunka-igényes, ami jelentős humán-erőforrás hátteret igényel. Az alacsony tőkeellátottságú mezőgazdaságban kevés gazdaság képes finanszírozni ezt a magas költséget. A közvetlen támogatási rendszer sem segíti a fűszerpaprika termesztést. Egy kilogramm magyar fűszerpaprika szárítmány előállítása 900-1100 Ft-ba kerül, míg az import paprika féltermék ára szállítási költséggel együtt 500-700 Ft. Ezt a jelentős árkülönbséget csak egy szűkebb, nagyon igényes vevői réteg hajlandó és képes megfizetni, kizárólag a legmagasabb minőségi kategóriákban.

A fűszerpaprika feldolgozásra szakosodott nagyobb vállalkozások (kis- és középvállalatok) a magyar alapanyagok mellett egyre növekvő import alapanyag felhasználással állítják elő termékeiket. A húsipar és a fűszerkeverék gyártók döntően az alacsony vagy közepes minőségű őrleményeket részesítik előnyben az alapanyag beszerzési költségeik csökkentése érdekében. Az EU fogyasztói piacon tisztán magyar paprika nem, vagy csak elenyésző százalékban található.

A jelenlegi tendenciák alapján a fűszerpaprika ágazat nehéz helyzetben van. A termőterület csökkenése 2010-ben megállt, de növekedés nem várható a közeljövőben. A cél a minőség növelése, a termésátlagokban lévő tartalékok kihasználásával 20-50%-kal emelhető a megtermelt mennyiség terület növelése nélkül is. Fontos az alapanyag előállításához szükséges kutatómunka, fajtafenntartás és fajtanemesítés ösztönzése. Az idénymunka közterheinek csökkentése hozzájárulhat a termesztési költségek mérsékléséhez. A támogatási rendszer olyan módon történő átalakítása, amely a magasabb hozzáadott értéket képviselő növények termesztését ösztönzi, szintén segítséget jelentene az ágazat számára. Korszerű öntözéstechnológiák támogatásával növelhető lenne a termésbiztonság.

A magyar fűszerpaprika termesztési és feldolgozási technológiája, valamint földrajzi adottságaink lehetővé teszik, hogy a kiváló minőség mellett a legbiztonságosabb őrleményt állítsuk elő a világon. Az őrlemények a legtisztábbak mikrobiológiai, toxikológiai és növényvédőszer-maradványok szempontjából is. Ennek hangsúlyozása és tudatosítása jelentős piaci előnyt jelenthet a jövőben. Az ökológiai termékek piaca világszinten dinamikus növekedést mutat, ami együtt jár a bio fűszerek iránti kereslet emelkedésével. A magyar bio fűszerpaprika jelenleg is jó áron értékesíthető, és a jelenleg termelt mennyiség többszöröse is eladható lenne. A szigorú ellenőrzési rendszernek és a magas élelmiszerbiztonsági követelményeknek köszönhetően nem jelentenek komoly konkurenciát a régiónkon kívüli termelők és forgalmazók.

Az export piacokon elsősorban a rendkívül szigorú növényvédőszer-maradék értékek betartása jelent kihívást, ami ösztönzi a rezisztencianemesítést. Nem elegendő a minőségbiztosított kertészetekből kikerülő, 100%-os biztonsággal e növényvédelmi határértékeknek megfelelő árualap, ezen mindenképp javítani kell. Az export lehetőségeit javítaná, ha a magyar paprika minden esetben jó minőségben jelenne meg a német, cseh, skandináv, stb. áruházak polcain. Ha a magyar áru folyamatosan jó és főképp egyenletes minőségben, jó pultállósággal jelenne meg, a nyugat-európai igényes és nyitott vásárlók is nagyobb arányban vennék a magyar terméket. A nagyobb kiszállított mennyiség pedig a belső piacokra is kedvezően hatna.

A Fólia Alatti Paprikatermesztés és a Fajtanemesítés Szerepe

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (korábban Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus) kísérleti üzemében évek óta végeznek kutatásokat a fűszerpaprika termesztéstechnológiájának intenzitásának növelésére, különös tekintettel a fólia alatti termesztésre. A kísérletek során fűtetlen fóliasátorban több technológiai elem hatását vizsgálták mind a hozamra, mind a minőségre vonatkozóan, festékanyag- és cukortartalom mérésével, valamint érzékszervi bírálatokkal. Tesztfajtaként a Délibáb hibridet használták.

A két év terméseredményei azt mutatták, hogy a fóliasátorban a Délibáb fajtával végzett technológiai kísérletben őrleményhozamra számítva az állomány 0,50-0,54 kg-ot adott négyzetméterenként. A kísérlet két évének különböző időjárása ellenére a hozam nem volt jelentősen eltérő, míg a szabadföldi intenzív technológiában egyes fajtáknál 30-40%-os különbséget is tapasztaltak. A színanyag-értékeket tekintve a két év alatt megvizsgált 175 mintában csak néhány, októberi szedésű esetében volt a 3 hetes utóérlelést követően 130 ASTA érték alatt az őrleményre számított festéktartalom. Az összes mintára nézve 193 ASTA érték volt az átlag. Fólia alatti termesztésben a Délibáb fajta esetében a 107 ASTA - 253 ASTA, az átlag pedig 195 ASTA volt a festéktartalom.

A termesztés intenzitását tekintve azt tapasztalták, hogy a két legintenzívebb változat, a szabadföldi átmeneti takarásos, valamint a fólia alatti termesztés alacsonyabb bőr festéktartalmat eredményez, azonban az összes saját mag és erezet felhasználásával készült őrlemény festéktartalma kedvező e technológiákkal. Ehhez az is hozzájárul, hogy intenzív technológiákban a termésen belül a bőr/mag arány nagyobb, azaz az őrlemény végül kevesebb magot tartalmaz, mint a hagyományos szabadföldi termesztésben. Az érzékszervi bírálatok felhívták a figyelmet arra, hogy több intenzív technológiai változatban is viszonylag gyengébb illatú lehet az őrlemény.

A fajtaválasztás az őrlemény minősége szempontjából nagy jelentőségű. A vizsgálat eredménye szerint a szabadföldi intenzív és a fólia alatti termesztést tekintve ez fontosabb tényező, mint a technológiai változat. A szabadföldön alacsonyabb ASTA értékű őrleményt adó fajták fóliás termesztésben sem szerepeltek jól, míg egyes fajták mindkét termesztésmóddal kiemelkedő festéktartalmú őrleményt adtak. Fólia alatti termesztésben a növénysűrűséget, művelésmódot és a szedések számának hatását Délibáb fajtával vizsgálták. A növénysűrűséget 4-6 tő/m2 között változtatva a vizsgált minőségi paraméterekben egyértelmű hatást nem tudtak kimutatni. A művelésmódot, az állomány metszését és a támrendszer típusát munkaszervezési és terméshozam alapján érdemes kiválasztani. Az első szedés időpontjának és az összes szedésszámnak azonban nagy jelentősége van a minőséget tekintve.

Paprikafajták és Választási Szempontok

A paprika termesztéséhez a megfelelő fajta kiválasztása kulcsfontosságú. Számos vetőmagfajtából választhatunk a gazdaboltokban, de fontos figyelembe venni néhány szempontot.

Piaci szempontok (értékesíthetőség)

Ez az egyik legfontosabb szempont a termesztő számára. Hiába termesztünk bármilyen paprikafajtát, ha azt a nagybani piacokon nem tudjuk értékesíteni. A tapasztalatok szerint Kárpátalján, azon belül is az ungvári piacon a háziasszonyok a halványzöld színű tölteni való paprikát részesítik előnyben, míg a munkácsi nagybani piacon - ahová a hágón túlról érkezik sok felvásárló - a blocky típusú fajtákat lehet könnyen értékesíteni, amelyeknek fehér vagy legfeljebb csontfehér színűeknek kell lenniük.

Növekedési erély és termesztőlétesítmény

A növény magasságának és növekedési erélyének összhangban kell lennie a termesztőlétesítmény, azaz a fóliasátor adottságaival. Egy nagy növekedési erélyű, gyorsan magasra növő (2-2,5 m) paprikafajta nem való alacsony belmagasságú létesítménybe, mert hamar kinövi azt. Ilyenkor válasszunk inkább gyenge növekedésű fajtát, amely akár determinált (nem folyton növő) is lehet.

Zöldmunka igény

Célszerű olyan fajtát választani, amely viszonylag kevés zöldmunkát igényel. A felkötözött paprikanövényt - amellett, hogy 1-2-3 szál madzagon felfuttatjuk - két levél után rendszeresen (10-15 naponta) vissza kell csípni.

Kötődés tavasszal és nyáron

Ha hosszúkultúrában (esetleg fűtéssel) termesztünk paprikát, akkor tudnunk kell, hogy egyes fajták a tavaszi fényszegény időszakban rosszul kötnek. A nyári forróságban is, amikor a napi hőmérséklet maximuma 30 °C fölött van, gyakran előfordul, hogy a virágok nem kötnek meg kellőképpen. Az ilyen apró, csökött termésben kevés a mag, vagy egyáltalán nincs. A jelenség oka: a 32 °C-ot meghaladó hőmérséklet és légköri aszály (alacsony páratartalom) a fóliasátorban.

Paprikabogyó lilulásának elkerülése

Hideg tavasszal vagy hideg júniusban is előfordul, hogy a paprikabogyón lila csíkok jelennek meg. Ízben a paprika húsa nem változik, de a termés piaci értéke csökken, így nehezen értékesíthető. Ez szintén a világos, fehér húsú paprikára jellemző. A jelenség oka: a hideg miatt zavar támad a foszfor felvételében. Ha az idő jobbra fordul, a probléma a többi bogyónál már nem fog jelentkezni.

Tripszek károkozása elleni ellenállóság

A tripszek károkozása a paprikatermesztők átka. A kártevők szívogatásukkal gyengítik a növényt, akadályozzák a virág megtermékenyülését, terjesztik a különféle vírusbetegségeket, és úgynevezett kozmetikai kárt okoznak. Ez utóbbi lényege, hogy a tripszek által a bogyó húsán ejtett sebet a növény igyekszik begyógyítani, és a bogyón, leginkább a kocsány környékén barnás elszíneződés jelentkezik. Az ilyen paprika nehezen értékesíthető.

Kórokozókkal szembeni ellenállóság

A paprikahajtatásban a legsúlyosabb kártételt a vírusok és a talajlakó gombák - fuzárium, verticillium - okozhatják. Védekezni a vírusvektorok tevékenységének gátlásával, talajcserével, fertőtlenítéssel vagy ellenálló fajták termesztésbe vonásával lehet.

Paprikafajták Részletesen

A paprika számos fajtája közül válogathatunk, melyek különböző igényeknek és felhasználási módoknak felelnek meg.

Étkezési paprika fajták

• Albaregia: Folytonos növekedésű, bőtermő, az egyik legnagyobb bogyójú szabadföldi fajta. Lombozata terebélyes, a bokor szilárd ágrendszerű. Felálló termése enyhén bordás, fehér színű, édes ízű. Súlya 90-100 g átlagtömegű, elsősorban tölteni való paprika.
• Fehérözön: Determinált növekedésű, hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. Felálló termése sárgásfehér színű, édes ízű, kúp alakú. Tölteni való bogyója 80-90 g átlagtömegű. Fényhiányra nem érzékeny, dohánymozaik vírusra rezisztens.
• Aranyeső: Alacsony habitusú, közepes tenyészidejű paprikafajta. Termése tölteni való, világossárga színű, közepes méretű. Alakja háromszögletű, felülete sima. A húsa közepesen vastag, édes ízű. A termés átlagtömege 145 g, a száron vízszintesen helyezkedik el. Univerzális, valamennyi termesztési módra (hajtatás, szabadföld, helybevetéssel és palántázva is) alkalmas fajta.
• Soroksári: Hosszú tenyészidejű, erőteljes növekedésű fajta. Bogyója 90-100 g átlagtömegű, szabadföldi termesztésre.
• Táltos: Folytonos növekedésű, kései hajtatásra és helyrevetésre is alkalmas, nagyon jó stressztűrő. Termése csüngő, 10-12 cm hosszú, 110-120 g tömegű, vastaghúsú, sárgásfehér, kúp alakú, tompa végű. Igen tetszetős és édes ízű.
• Szintetikus cecei: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre és fűtetlen fólia alatti hajtatásra alkalmas. Termése kúp alakú, fehér színű, édes ízű, csüngő állású, hegyes végű. TMV ellenálló.
• Rédei fehér: Közepes magasságú, hosszú tenyészidejű, kései fajta. Termése tölteni való, sárgás színű, sima felületű, csüngő állású. A termés kúp alakú, csúcsa lekerekített, átlagtömege 170 g. Húsa közepesen vastag, íze édes. Szabadföldi termesztésre és fűtetlen fólia alatti hajtatásra ajánlott.
• Tizenegyes: Gyors fejlődésű, hajtatásban és szabadföldön (helyre vetéssel) egyaránt termeszthető. Csüngő termése fehér színű, édes ízű, kúp alakú. Tölteni való bogyója 80-60 g átlagsúlyú. Sötétzöld lombja a dohánymozaik vírus közönséges törzseivel szemben ellenálló.
• Amy: Közepes tenyészidejű, nagy termőképességű, alacsonyabb növekedésű fajta. Szabadföldi és fóliás termesztésre ajánlott. Bogyója nagy, megnyúlt kúp alakú, vastaghúsú, sárgás-fehér színű (éretten piros), édes ízű, csüngő állású.
• Bóbita F1: Folytonnövő szabadföldi és hajtatási hibrid. Termése hófehér, csüngő állású, kissé megnyúlt blocky alakú, 130-170 g átlagtömegű. Nem érzékeny fajta, nagy melegben is jól köt.
• Kincsem F1: Folytonnövő fajta. Bogyója nagyméretű, széles vállú, kúp alakú, édes ízű. Hajtatási hibrid. Intenzív, nagyon korai termesztésre ajánlott.
• Jász F1: Jó stressztűrő. Folytonnövő, középerős növekedésű, hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas. Termése, csüngő, szép fehér színű, enyhén csípős ízű. Tömege 80-100 g. Friss fogyasztásra, savanyításra valamint darabolva és káposztával töltve is kiváló.
• Brill F1: Hajtatásra és szabadföldi termesztésre kiváló, fehér blocky típusú hibrid. Folytonnövő, erőteljes, 130-150 cm magasra megnövő paprika. Fényhiányra közepesen érzékeny. A dohány-mozaikvírus új törzseivel szemben is ellenálló. Termése fehér, csüngő helyzetű, csípősségtől mentes, három vagy négy rekeszű, 120-130 g tömegű. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is kiváló.
• Ciklon F1: Folytonnövő, közepes növekedésű, rövid ízközű bokor. Fejlődési sebessége gyors, fényhiányra nem érzékeny. A dohány-mozaikvírus új törzseivel szemben is ellenálló (Tm2). Termése fehér, 80-90 g tömegű, nyújtott, csúcsban végződő, felálló, csípősségtől mentes. Támrendszeres hajtatásra ajánlott. Metszést igényel. Friss fogyasztásra, exportra.
• Sobor: Folytonnövő, erőteljes növekedésű, 45-50 cm magas. Termése halványzöld, igen nagy, kissé szabálytalan kúp alakú, csüngő, enyhén csípős. Fejlődési sebessége gyors, fényhiányra közepesen érzékeny. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre. Friss fogyasztásra alkalmas.
• Javított bogyiszlói: Folytonnövő, elterülő bokrú, 40 cm magas. Termése fehér, szabályos kúp alakú, felálló, kellemesen csípős. 50-55 g tömegű, kiváló ízű paprika. Fejlődési sebessége gyors. A szárazságot jól tűri. Szabadföldi termesztésre ajánlott. Friss fogyasztásra és savanyított feldolgozásra alkalmas.
• Szentesi piacos: Folytonnövő, nagy bogyójú, korai szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlott fajta. Bogyója vállas, tompán hegyesedő, csüngő állású, halványzöldből pirosra érő, kellemesen fűszeres zamatú, 60-70 g átlagsúlyú. Töltött paprikának ajánlott. Humuszban gazdag, napsütötte, szélvédett helyet igényel.
• Szentesi fehér kosszarvú: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlott. Bőtermő fajta. Nyers fogyasztásra és savanyításra is kiváló.
• Szentesi zöld kosszarvú: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre és korai fóliás hajtatásra ajánlott. Bőtermő fajta. Hosszú, 18-22 cm, csüngő, hajlott bogyói sárgászöldek, édes ízűek, végük hegyes. Nyers fogyasztásra és savanyításra is kiváló.
• Kecskeszarv: Régi magyar tájfajta. Folytonnövő, magas, fényhiányra nem érzékeny. Termése világoszöld, hosszú, hegyes, csípős, keskeny, csüngő, tömege 20-25 g. Korai hajtatásban is jól köt. Szabadföldön is termeszthető. Friss fogyasztásra és ecetes paprikának is alkalmas.
• Elefántormány: Folytonnövő, magas bokrú, 50-60 cm-es, bőtermő, fényhiányra nem érzékeny. Termése igen tetszetős, hosszú, elefántormányhoz hasonló, édes, csüngő, világoszöld, tömege 40-45 g. Hajtatásra, szabadföldi termesztésre ajánlott. Friss fogyasztásra egész évben alkalmas.
• Budai csípős: Az egyetlen hegyes, erős, determinált növekedésű paprika. Jól kötődő, ezért őszi és téli hajtatásra is alkalmas. Termése világoszöld, hosszú, hegyes, csüngő, csípős, tömege 25-30 g, héja vékony. Szabadföldön palántázva vagy helyre vetve is termeszthető. Friss fogyasztásra, illetve savanyított paprikának is alkalmas. Nevelhető balkonládában és cserépben is.
• Rapires F1: Folytonnövő, fejlődési sebessége gyors, fényhiányra nem érzékeny. Termése hosszú, hegyes, világoszöld, intenzíven csípős. A bogyók csüngő helyzetűek, 40-50 g tömegűek. A dohány-mozaikvírus új törzseivel szemben is ellenálló (Tm2). Minden időszakban termeszthető. Elsősorban támrendszeres hajtatásra ajánlott.
• Rekord: Folytonnövő, hegyes, világoszöld bogyójú, rendkívül bőtermő szabadföldi- és hajtatási fajta. Bogyója csüngő állású, csípős ízű, 18-21 g átlagtömegű. Friss fogyasztásra és savanyításra egyaránt alkalmas.
• Palóc F1: Folytonnövő, termése csüngő, sima fényes, halványzöld színű, érett állapotban piros. Bogyója nagy, 17-24 cm hosszú, 3,5-4,5 cm vállszélességű, tömege 80 g. Az év bármely szakaszában jól hajtatható.
• Kurtovszka kápia: Erőteljes növekedésű. A bogyó nagy, enyhén lapított, kúpos, sötétzöldből sötétpirosba érő „kápia” típusú paprika. Vastag húsú, édeskés, szedés után hetekig is eltartható. Terméssúlya 120-180 g. Szabadföldi termesztésre és fólia alatti hajtatásra alkalmas. Friss fogyasztásra kiváló.
• Csángó F1: Folytonnövő, termése zöldből pirosra érik, csüngő állású, lapított, tömege 120-140 g, vastaghúsú, édes, nagyon jó ízű. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas, jó stressztűrő képességű, bőtermő. Kiváló zamata sütve érvényesül a legjobban.
• Kaliforniai piros: Folytonnövő, hosszú tenyészidejű, nagytestű, vastaghúsú paprika. Blocky típusú bogyói sötétzöldből pirosba érők, 90-110 g átlagtömegűek. Szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlott.
• Golden Calwoner: Folytonnövő, szabadföldi, blocky típusú, nagytestű, vastaghúsú paprika. Bogyói sötétzöldből sárgába érők, 90-110 g átlagtömegűek. Friss fogyasztásra kiváló.
• Almapaprika: Szabadföldi termesztésre alkalmas, folytonnövő fajta. Kellemesen csípős, vastag húsú, 40-45 g átlagtömegű bogyója savanyításra, friss fogyasztásra alkalmas.
• Édesalma: Szabadföldi termesztésre alkalmas, folytonnövő fajta. Bogyója édes ízű, vastag húsú, 55-60 g átlagtömegű. Savanyításra és friss fogyasztásra is alkalmas.
• Koral: Erősen csípős cseresznyepaprika! Bogyója gömbölyű, sötétzöld színű, éretten élénkpiros. Íze erősen csípős, felfűzve szárítmányként ételízesítő, üvegbe rakva savanyúságként fogyasztható. Szabadföldi termesztésre ajánlott.
• Óriás cseresznye: Erőteljes növekedésű, óriás, felálló bogyójú fajta. Bőtermő, az időjárási viszontagságokat jól tűri. A bogyó sötétzöldből sötétpirosra érő, csípős ízű. Helyrevetéssel is termeszthető. Káposztával töltve kiváló savanyúság készíthető belőle.

Fűszerpaprika fajták

• Hírös F1: Csípős, középérésű fűszerpaprika. Nagy hozamra képes, kifejezetten nagy bogyókkal rendelkező folytonnövő, csüngő típus. Termése 16-18 cm hosszú. Kiváló minőségű őrlemény alapanyagot biztosít.
• Palotás F1: Folytonos növekedésű fűszerpaprika. Nagyméretű, csüngő bogyóval, magas hozammal, jó stressztoleranciával rendelkezik. Csőhossza 12-17 cm. Magas szárazanyagtartalmú.
• Szegedi-20: Folytonnövő, csípősség nélküli fajta. Tenyészideje a szegedi fajták között a legrövidebb. Palántázással és helyrevetéssel egyaránt termeszthető. Termése csüngő helyzetű, 10-12 cm hosszú. Termőképessége jó. Magas szárazanyag- és festéktartalma miatt az egyik legelterjedtebb tájfajta.
• Szegedi 80: Csüngő termésállású, csípősség nélküli fajta. Bogyója 12-14 cm hosszú, éretten sötétpiros. Betegségekkel szembeni toleranciája megfelelő. Helyrevetve és ültetve is sikeresen termeszthető. Korai érése miatt termésbiztonsága igen jó.
• Szegedi 178: Csüngő termésállású, csípős fajta. Bogyója az erek mentén kissé lapított, enyhén behorpadó. Vége kissé tompa, 10-12 cm hosszú. Színe éretten élénkpiros. Betegségekkel szemben ellenálló. Helyrevetve és palántázva is sikeresen termeszthető. Csípős őrlemény készíthető belőle.
• Kármin: Korai érésű. Csípősség nélküli, csüngő termésállású, folytonos növekedésű fajta. Magas a festéktartalma.
• Kalóz: Folytonnövő, csüngő termésű, kellemesen csípős ízű fajta.
• Kalorez: Középkorai érésű. Folytonos növekedésű, csüngő termésű, édes ízű.
• Kaldom: Korai érésű, determinált növekedésű, édes ízű fajta. Palántázva vagy helyrevetve is termeszthetjük. Termése felálló, 10-15 cm hosszú, 25-30 g átlagtömegű, festékanyagtartalma igen magas. Szedés után 5-6 hétig utóérleljük.
• Macskasárga: Folytonnövő, szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Felálló termése kis méretű, hosszúkás, hegyes végű, sötétzöldből sárgára érő. A bogyó tömege 9-10 g. Íze csípős. Felfűzésre, ételízesítésre ajánlott.
• Tüzes sárga: Közép-zöldből sárgára érő, hegyes erős típus. 12 cm hosszú bogyót nevel. Bőtermő szabadföldi fajta. Felfűzve, megszárítva, díszítésre, ételek ízesítésére egész évben használható.
• Tüzes piros: Közepes növekedésű, csüngő termésű fajta. A bogyó 10 cm hosszú, ceruza vastagságú, közép zöldből pirosra érő, igen csípős ízű. Helyrevetéssel is termeszthető, bőtermő fajta. Felfűzve, megszárítva egész évben kiváló ételízesítő.

A Paprika Igényei és Termesztése

A paprika az igényesebb zöldségek közé tartozik, ami vonatkozik a tápanyag-, víz-, meleg- és fényigényére egyaránt. A kertben napos helyen termesszük, mivel fényhiányos helyen virágai lehullanak, nem kötnek. Az ideális hőmérséklet körülbelül 25 fok, 12-14 órás napsütés mellett.

Talaj és tápanyagigény

A paprika legjobban a tápanyagban gazdag vályogtalajokat kedveli. Túlságosan kötött talajok esetében a levegőzöttségre, míg homoktalajokon a víz- és tápanyagellátásra kell kiemelten figyelni. Magas tápanyagigénye miatt frissen trágyázott ágyásban érdemes termeszteni. A megfelelő méretű és mennyiségű terméshez nitrogént igényel, azonban a nitrogén túladagolása éppen ellenkező hatást eredményez. Az ágyást már előző ősszel ássuk fel gondosan és mélyen, majd pedig frissen trágyázzuk. Ugyanabban az ágyásban egymás utáni két évben ne neveljünk paprikát.

Öntözés és fejtrágyázás

A paprika megfelelő fejlődéséhez és a bőséges, ízletes terméshez rendszeres öntözést is igényel, valamint a fejtrágyázásról sem szabad megfeledkeznünk. A paprikatermesztésben a tápoldatozás kérdésköre számos kérdést rejt még a hozam és a minőség növelése szempontjából is. Palántaneveléskor célunk, hogy erős, zömök palántákat kapjunk. Ekkor magas foszfortartalmú tápanyagellátás célszerű. Kiültetés után a foszfortartalmú tápoldat a begyökeresedést és a virágképződést segíti. Virágzásig mindenképp biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást is. A termésképzés idején a paprika káliumigénye megnövekszik. A kalcium hiánya csúcsrothadást okoz. Termesztés során fontos a folyamatos mikroelem ellátás is.

Gondozás és növényvédelem

A paprika gondozása során a rendszeres kapálást és gyomlálást, valamint a növényvédelmet is meg kell említeni teendőként. Számos vírusos és gombás betegség támadhatja meg, valamint jó néhány kártevője is ismert, mint például a levéltetvek, takácsatkák.

Ültetés és palántanevelés

A paprikát palánta ültetésével termeszthetjük a legegyszerűbben. A palántákat fűtetlen fóliasátorba április közepén, míg szabadba május közepétől, a májusi fagyok elmúltával ültethetjük ki 30 x 30 cm-es távolságra. Palántákat vásárolhatunk a kertészetekben is, de saját magunk is egyszerűen nevelhetünk kiültetésre szánt palántákat. Palántaneveléshez beltérben márciustól vethetjük el a magokat kisebb edényekben, melyeket laza szerkezetű földkeverékkel töltünk meg. A magokat érdemes egy éjszakára beáztatni a vetés előtt. A csírázáshoz kellemes meleg és fény szükséges, ideális hely például az ablakpárkány. A fiatal növényeket 4 hét után egyszer érdemes átültetni. A palánta felnevelése 6-8 hetet vesz igénybe. Mielőtt a palántákat kiülteti a kertbe, vagy a termesztőberendezésbe, mindenképp tervezze meg a kiültetés elrendezését.

Helyigény és ültetési sűrűség

A paprikapalánták kiültetését mindenképp előre meg kell tervezni. Determinált fajtáknál a négyzetméterenkénti 12-15 tő javasolt, a tőtávolság 20 cm. A sortávolság ágyásos elrendezésnél 30 cm, az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm. Folytonos növekedésű fajták tőtávolsága 25 cm, a sortávolság ágyásos elrendezésnél 40 cm, az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm. Fontos, hogy a növények, ha megnőnek, semmiképp ne legyenek összezsúfolva, egymás hegyén-hátán, hiszen így torzak lesznek a növények és a termés is, illetve sok betegség felütheti a fejét.

Hajtatás

A paprika termesztése sikeres lehet nyáron szabadföldön, de kora tavasszal, vagy ősszel hajtatva is. Hazánk éghajlata mellett a nyári időszak kiválóan alkalmas a paprika termesztéséhez. A korai hajtatásnál február 1. Középkorai hajtatásnál február 1. és április 15. Hideghajtatásnál április 15. és május 15. Középkorai hajtatáshoz folytonos növekedésű fajtákat válasszon, illetve egyes determinált fajták is megfelelőek. A palánták ültetése előtt készítse elő a termesztőberendezést! Fertőtlenítse a vázszerkezetet és a talajt! Gondoskodjon a megfelelő tápanyag utánpótlásról! A palántaneveléshez a tervezett ültetési időpont előtt 6-8 héttel szükséges elvetnie a magokat szaporítóládába (szórva, vagy sorba), tápkockába, műanyag poharakba, vagy műanyag tálcákba (szemenként). A paprika fóliasátorban történő termesztésénél a legcélszerűbb az ágyásos, vagy ikersoros elrendezés. Megkönnyíti az ápolási munkák és a szedés végzését! A palántának ültetőkanállal készítsen gödröt, és abba ültesse el a paprikapalántát! A palánták fóliasátorba ültetése után az ápolási munkák, melyeket el kell végeznie a siker érdekében: az öntözés, szellőztetés, (ha szükséges - hajtatási módtól függően- fűtés), talajápolás és növényvédelem.

Metszés és támrendszer

A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásához támrendszert kell létesíteni. A támrendszert úgy kell kialakítani, hogy a paprikasorok felett 2 méter magasan drótot kell kifeszíteni. Ezeket a drótokat keresztirányban oszlopokhoz rögzített huzalok támasztják alá. A növények felkötözéséhez többszálas műanyag zsinórt használjon! A zsineget csúszókötéssel rögzítse a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre, (figyelembe véve a növény szárának vastagodását). A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásakor támrendszeres-rendszer létesítése után zsinór mellett vezetjük felfelé a paprika meghagyott vezérhajtását. A paprikát metszeni szükséges. Az 5-7 cm magasságot elérő első hajtások közül válassza ki a legszebbet, és a többit tőből távolítsa el! Ezt vezesse függőlegesen a zsinór mellett! Az alsó részeken akkor kezdje el a felesleges hajtásrészek eltávolítását, mikor már 90-110 cm hosszúak. Erős növekedés esetén az első elágazás alatti levélhónaljakból is fejlődhetnek hajtások. Ezeket tőből távolítsa el!

Betakarítás

A paprika betakarítása több hullámban végezhető, szinte folyamatosan egészen őszig. A paprikának két érési ideje van a gyakorlatban. A gazdaságilag érett paprika még nem teljesen érett, sokszor nem érte el a végleges, fajtára jellemző színét, de már finom, ropogós, és nagyon jól betakarítható és feldolgozható. Ha biológiailag éretten szedjük le a paprikát, akkor megvárjuk, amíg ténylegesen megérik, általában pirossá vagy sárgává válik, kissé megráncosodik, a húsa kissé megpuhul. A megfelelő gondozás mellett a paprika bőséges terméssel örvendeztet meg minket, melyeket akkor kell leszedni, amikor elérik a fajtára jellemző méretet és színt. Ne tépjük a termést, hanem vágjuk le éles késsel, ollóval, vagy pattintsuk le, úgy hogy másik kezünkkel fogjuk a tövet.

A Paprika Biológiai Jellemzői

A paprika a burgonyafélék családjába tartozó egyéves növény, mely Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Orsógyökérzete csupán a talaj felső 30-40 cm-es rétegét járja át; ritkán 100-120 cm-re is lehatolhat. Érdekes, hogy a gyökérzet néhány (2-5) százaléka a növény össztömegének. Egyes fajták lágy, általában enyhén sárgászöld szára nagyon korán fásodni kezd, amire szüksége van a termések megtartásához. Más fajták viszont lágyszárúak maradnak. Szórt állású, kopasz leveleinek mérete és száma igen változó. Levélnyele rövidebb a levéllemeznél, a levélalapnál gyakran apró, olykor csökevényes pálhalevelek nőnek. A lándzsás vagy tojásdad levelek széle ép válla ék alakú, körülbelül 10 cm hosszú nyélbe keskenyedik. A levéllemez ép szélű, sötétzöld, de lehet lilás is.

tags: #corvinus #paprika #fajta #termesztese