A házi készítésű süteményeknek valóban nincs párja! Különleges melegséget és otthonosságot sugároznak, ízükben pedig benne van a gondoskodás és a hagyományok szeretete. Ezek az édességek nem csupán egyszerű fogások; sokkal inkább emlékeket idéznek, hiszen számos klasszikus magyar desszert, amelyeket generációk óta készítünk és szeretünk, a családi összejövetelek, ünnepi alkalmak elengedhetetlen részévé vált. Ezek a sütemények nemcsak finomak, hanem hídak is a múlt és a jelen között, elhozva nagymamáink konyhájának illatát és ízeit. Az édes sütik világában számos ikonikus darab található, gondoljunk csak a madártej szeletre, amely lágy krémjével és habos textúrájával hódít, vagy a túrós pitére, amely könnyed tésztájával és gazdag túrótöltelékével mindig sikerre számíthat. A tiramisu szelet az olasz desszert egy magyar változata, amely egyszerűen elkészíthető, mégis lenyűgöző ízvilágú. A lajcsi szelet réteges sütemény, amely krémjeivel és omlós tésztájával a család minden tagjának kedvence lesz. A kati szelet és a stolwerck szelet mind-mind olyan sütemények, amelyek gazdag ízvilágukkal és különleges megjelenésükkel garantáltan feldobják az ünnepi asztalt. A viktória szelet finom krémjei és piskótalapjai mindenkit levesznek a lábáról. Végül, de nem utolsósorban, a krémes mákos szelet egy igazi klasszikus, amely a mák és a krémes réteg tökéletes összhangját nyújtja.
Ebben a gazdag palettában a Csaba szelet különleges helyet foglal el, hiszen nem csupán egy desszert, hanem egy Békés megyei cukrászlegenda, amely generációk emlékeiben él tovább. Noha népszerűsége az évtizedek során hullámzóan alakult, ma ismét egyre nagyobb figyelmet kap, visszahódítva méltó helyét a magyar édességek között. A Csaba szelet egy Békés megyében gyártott, népszerű sütemény volt, és napjainkban is egyre nagyobb figyelmet kap.
A Csaba szelet születése és aranykora
A Csaba szelet története egy megható családi eseményhez és egy tehetséges cukrászmester nevéhez fűződik. A sütemény megalkotója Laczó Pál cukrász volt, akinek 1955. május 6-án született Csaba nevű fia. Ennek az örömteli eseménynek a tiszteletére alkotta meg ezt a különleges édességet a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat (BMV) 193-as számú cukrászüzemében, a Gábor Áron utcában. Érdekességként megjegyzendő, hogy a kis Csaba pénteken, délelőtt 11 órakor látta meg a napvilágot, és ez a pillanat inspirálta az apát a sütemény megálmodására. Az a cukrászüzem, ahol a Csaba szelet eredetileg készült, később Mese Cukrászda néven működött, sajnos 2021-ben bezárt, így egy korszak is lezárult a békéscsabai édességkészítés történetében.
A sütemény a Békés megyei gasztronómia egyik kiemelkedő ékköve volt a maga idejében. Régebben rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a sütemény a megye határain belül, olyannyira, hogy bátran kimondható, ez volt a megye abszolút kedvence. Prémium kategóriás, már-már luxusnak számító, drága édességként tartották számon, amely méltán foglalt el előkelő helyet a desszertek sorában. Olyan hagyományos és azóta is kedvelt édességek előtt - mint a krémes, a puncs vagy a gesztenyepüré - vált a megye szentháromságának részévé, bemutatva egy újfajta, réteges süteménykultúrát, amely friss és izgalmas alternatívát kínált a korabeli ínyenceknek.
A Csaba szelet nagy népszerűsége az 1955-ös megalkotásától egészen az 1990-es évek elejéig tartott, majd ezt követően az újabb sütemények, a változó ízlések és a piacra kerülő modern desszertek egyre jobban vették át az uralmat. Mindazonáltal nagyjából az ezredfordulóig még a megye kedvenc sütije maradt, megőrizve egykori fényének egy részét. Népszerűsége csúcsán a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat hatalmas mennyiségeket állított elő belőle. Akár 2000 szeletet is készítettek belőle naponta, és a megye mintegy 200 egységében forgalmazták. Hatalmas számok ezek, mai szemmel szinte hihetetlenek. Ez a fajta termelési volumen és elosztási hálózat a központosított gazdaságpolitika sajátossága volt, amely mindezt lehetővé tette és ki is termelte. Az akkori időkben a Csaba szelet nem csupán egy desszert volt, hanem egyfajta szimbóluma is Békés megye cukrászati kiválóságának és a vendéglátóipar akkori szervezettségének. Az édes ízek és a rétegelt textúrák tökéletes harmóniája sokak számára jelentett igazi gasztronómiai élményt, és beírta magát a megye kulináris történelmébe.
Egy legendás sütemény receptjének nyomában
A Csaba szelet egykori népszerűsége ellenére meglepő módon az évtizedek során a receptje szinte feledésbe merült. Ahogy a bevezetőben is olvashattuk, "Átlagos szombatot írtunk, kérdezte Anyukám, hogy mit süssünk. Jó, akkor keressünk hozzá receptet. Na, az biza' nem volt! Se a receptes könyvekben, se az interneten, se sehol. Érthetetlen!" Ez a személyes anekdota jól mutatja, mennyire nehéz volt hozzájutni a sütemény pontos elkészítési módjához, ami tovább növeli a most következő recept értékét és fontosságát.
Szerencsére azonban vannak még olyan kincsek, mint Csöpi néni, akinek köszönhetően a Csaba szelet receptje ismét napvilágot láthatott. Csöpi néni egy réges-régi, saját maga által kézzel írt szakácskönyvből szedte elő a Csaba szelet "Reformcukrászda" módra elkészítési útmutatóját. Az, hogy emlékezett rá, pedig soha nem készítette, csak még inkább aláhúzza a recept különleges státuszát és a sütemény emlékezetes ízvilágát, amely generációkon át fennmaradt a kollektív tudatban. Ez a recept nem csupán egy leírás, hanem egy darab történelem, amely lehetőséget ad arra, hogy újraalkossuk ezt a méltán híres édességet, és megízlelhessük Békés megye egy letűnt, ám annál édesebb korszakát.
A "Reformcukrászda" stílusú Csaba szelet: Részletes recept
A Csöpi néni féltve őrzött, kézzel írt szakácskönyvéből származó recept a Csaba szelet elkészítésének egy hiteles és részletes leírását kínálja. Ez az útmutató lehetővé teszi, hogy bárki, akár otthoni körülmények között is, elkészíthesse ezt a réteges, krémes csodát.
Hozzávalók
A sárga piskótához:
- 4 tojás
- 4 evőkanál (ek) víz
- 8 evőkanál (ek) cukor
- 8 evőkanál (ek) liszt
A kakaós (barna) piskótához:
- 4 tojás
- 4 evőkanál (ek) víz
- 8 evőkanál (ek) cukor
- 7 evőkanál (ek) liszt
- 1 evőkanál (ek) kakaópor
A világos/fehér krémhez:
- 7 dl tej
- 6 evőkanál (ek) liszt
- 5 evőkanál (ek) cukor
- 1 csomag vaníliacukor
A barna krémhez (párizsi krém):
- 30 dkg vaj
- 30 dkg porcukor
- Kakaó vagy étcsokoládé ízlés szerint (az íz intenzitásának és a szín mélységének szabályozására)
A csokimázhoz:
- Édes étcsokoládé vagy tortabevonó
- Kis mennyiségű vaj vagy étolaj (fényesítéshez és kenhetőséghez)
Elkészítés
Piskótalapok előkészítése:Két-két piskótalapot csinálunk, egy barnát és egy sárgát. A recept régi gáztepsiben, azaz körülbelül 35×35 cm-es méretű tepsiben való munkát feltételez. Fontos, hogy mi a tojássárgáját és fehérjét egyben keverjük össze a cukorral, robotgéppel, ezzel időt takaríthatunk meg és egységesebb tésztát kaphatunk.
- Sárga piskóta: Egy tepsiben vékony piskótatésztát sütünk a következő összetevőkből: négy tojás, 4 evőkanál víz, 8 evőkanál cukor és ugyanennyi, azaz 8 evőkanál liszt. Ezt a vékony piskótalapot kihűlés után óvatosan kettévágjuk, így kapunk két egyforma méretű sárga lapot.
- Kakaós (barna) piskóta: Ezt követően készítjük el a kakaós piskótát. Ehhez négy tojásra, 4 evőkanál vízre, 8 evőkanál cukorra, 7 evőkanál lisztre és 1 evőkanál kakaóra lesz szükségünk. Ebből is vékony piskótatésztát sütünk egy tepsiben. Kihűlés után ezt is kettévágjuk, ezzel rendelkezésünkre áll két barna piskótalap.
Világos/fehér krém elkészítése:A világos krémet 7 dl tejből, 6 evőkanál lisztből és 5 evőkanál cukorból, valamint egy csomag vaníliacukor hozzáadásával főzzük fel, folyamatos keverés mellett, amíg sűrű krémet nem kapunk. Amint elkészült, félretesszük, és alaposan kihűtjük. Fontos, hogy a krém teljesen hideg legyen, mielőtt felhasználjuk, különben elfolyósíthatja a vajat a barna krémben.
Barna krém (párizsi krém) elkészítése:Egy másik krémet, a barna, más néven párizsi krémet 30 dkg vajjal, 30 dkg porcukorral és ízlés szerinti mennyiségű kakaóval vagy étcsokoládéval készítünk. Ezt a krémet is alaposan kihűtjük, hogy kenhető állagú legyen, de ne túl kemény. A kakaó mennyiségével szabályozhatjuk a krém intenzitását és színét.
Összeállítás és rétegezés:A sütemény összeállításánál a következő rétegezést javasolja a recept a megadott sorrendben:
- Alulra egy sárga lap kerül.
- Erre rákenjük a barna krém felét.
- Majd egy barna lap következik.
- Ezt egy réteg fehér krémmel vonjuk be.
- Ismét egy sárga lap következik.
- Erre kenjük a barna krém másik felét.
- Végül egy barna lap és fehér krémmel fejezzük be a rétegezést.Fontos megjegyezni, hogy a sorrend variálható az egyéni preferenciák szerint, de ez az elrendezés adja meg a sütemény klasszikus megjelenését és ízprofilját.
Csokimáz elkészítése és bevonás:A sütemény tetejére csokimázat készítünk. Aki ügyes, az a sütemény minden oldalát is bevonhatja. A tetejére kell a legvastagabban, az oldalaira közepesen, az aljára pedig csak vékonyan kell kenni a mázat, hogy egyenletes és esztétikus legyen a végeredmény.
Méretek és érlelés:A hagyományos Csaba szelet méretei lénia (3 cm széles cukrászmérce) szélességű, 10 cm hosszú és 4 cm magas. Fontos, hogy a süteményt elkészítése után érdemes egy napon át állni hagyni hűtőben, hogy az ízek összeérjenek és a tészta megpuhuljon, így éri el a tökéletes textúrát és ízharmóniát. Jó étvágyat hozzá!
A Csaba szelet jelene és jövője
Bár a Csaba szelet egykori népszerűségéből már sokat vesztett az elmúlt évtizedek során, napjainkban ismét egyre nagyobb figyelmet kap. Ez a megújuló érdeklődés nemcsak a nosztalgia, hanem a minőségi, kézműves édességek iránti általános igény növekedésének is köszönhető. 2023 novemberi adatok szerint az alábbi helyeken lehet kapni tudomásunk szerint ezt a különleges süteményt Békéscsabán és környékén: a Bejó Süteménybolt és Cukrászdában, a (Kék Macska) Rétesboltban, a Petrovszki Cukrászdában, valamint a Rajki Cukrászdában Békéscsabán, továbbá a Papp Cukrászdában Dobozon. Ezek a cukrászdák őrzik és kínálják a Csaba szelet hagyományát, hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék ezt a helyi különlegességet.
A süteményt övező figyelem növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint a Békéscsabán már hagyománnyá vált események. A város napján, minden év július 6-át (Csaba névnapja) követő szombati napon egy ideje minden alkalommal sok száz Csaba szeletet sütnek le és kínálnak meg vele a lakosokat. Ez a kezdeményezés segít életben tartani a sütemény emlékét és népszerűségét. 2022-ben 500 darab, 2023-ban ugyanennyi Csaba szelet várta a Szent István térre kilátogató csabaiakat, ezzel is ünnepelve a város identitásának részét képező édességet. Opauszki Zoltán, Békéscsaba környezetvédelmi és turisztikai ügyekért felelős tanácsnoka is megerősítette ezt a trendet, elmondva, hogy a tapasztalatok szerint egyre nagyobb az igény a kézműves csokoládés termékek, és ezen belül a Csaba szelet iránt is. Ez a megfigyelés a helyi gazdaság és turizmus szempontjából is jelentős, hiszen a Csaba szelet egyedi brandként is funkcionálhat.
A közösségi összefogás és a családi hagyományok is szerepet játszanak a Csaba szelet újjáélesztésében. Családunk kedves ismerőse, Laurinyecz Terike néni is megsütötte, az övé vérprofi lett, mutatva, hogy az otthoni, szeretettel készült változatok is képesek felvenni a versenyt a cukrászdai minőséggel. Rajki István cukrászmester is utalt arra, hogy az ünnepek még népszerűbbé teszik az édességet, és a Csaba szelet, mint egy különleges, ízesített sütemény, ideális választás lehet az asztalra. Annak ellenére, hogy Rajki István a legnépszerűbb csokoládés desszerteket mutatta be, és beszélt a csokitallérokról, amelyekre édesfüge és aszalt sárgabarack, vagy sós magvak kerülnek, a Csaba szelet is egyre inkább bekerül a köztudatba, mint olyan minőségi édesség, amely méltán kap figyelmet. A saját magunk által készített Csaba szelet így nem csupán egy desszert, hanem egy kulturális örökség, amely a múltat a jelennel köti össze, és ígéretet hordoz a jövőre nézve, biztosítva, hogy a Csaba szelet története még sokáig fennmaradjon a magyar gasztronómia palettáján.