A névkutatás és a családtörténeti kutatások egyik legizgalmasabb területe a családnevek kialakulásának, vándorlásának és jogi szabályozásának vizsgálata. A családnév nem csupán az egyén azonosítására szolgáló jelölő, hanem egyfajta történeti, társadalmi és származási térkép is, amely őrzi a közösségek vándorlási útvonalait, gazdasági viszonyait és kulturális rétegződését.
A névadás és a településtörténet összefüggései Püspökhatvanban
A török kiűzése után kezdetét vette egyrészt a falvakból elmenekült lakosság visszaköltöztetése, másrészt a falvak újratelepítése. Az 1695. évi megyei összeírásban Püspökhatvan 1 1/2 portával szerepel mindössze. A község lakóira és gazdasági állapotára vonatkozó adatokat a Pest megye népességi és vagyoni összeírások őrzik. A fenti adatokból következik, hogy az 1686-1690-ig valószínűleg lakatlan községbe 1695-ig 27 adófizető család tért vissza. A bejegyzések szerint ezek helybéliek, vagyis a község régebbi lakói voltak.
Az 1705-ből származó névsor a fentebb említett 21 jobbágy nevét sorolja fel. Ebből 15 családnév a korábbi névsorokban is szerepelt, 6 családnév pedig új. Az új családnevek: Bagyal Gergely, Valyus András, Benyo János, Babinszki Márton, Jobbágy András, Lyanka János. A Historia Domus bejegyzésében olvasható, hogy 1715-ben a községi háztartások száma 21-re emelkedett, az előző években idetelepített szlovákok révén. Az adatok ellentmondóak, hiszen az 1703-as összeírás Püspökhatvannál 32 jobbágyot és 5 zsellért említ. Ahhoz képest pedig az 1715-ös évben bejegyzett 21 jobbágy fő nem emelkedést, hanem csökkenést jelent. Ennek valószínű magyarázata: azokban az években (1703-1709) folytak a harcok a kuruc és a császáriak közt Vác városáért.
Családnevek bővülése és a migráció nyomai
Az 1728-ban összeírt 33 jobbágy és 6 zsellér névsorát összehasonlítva az 1715-ös névsorral, figyelmet érdemlő megállapításra jutunk. A korábbi magyar családnevek: Szűcs, Fekete, Szabados, Pásztor, az 1728-as bejegyzésben újabb magyar családnevekkel: Varga, Jobbágy, Boros, Kovács, Fattyas - bővültek. A volt hét magyar családnévhez további hét került, így ebben az összeírásban összesen 14 magyar családnév szerepel. A korábbi 13 szlovák családnév viszont további 11 családnévvel bővült. így az összeírásban 24 szlovák családnév szerepel. Az új szlovák családnevek: Liszkovszki, Adam, Matejka, Franko, Halaj, Gyetvaj, Alancska, Mrazik, Kresnyavi, Gunda, Murár, Stanislav, Brinza, Masar, Kilavics.
A következő évtizedekben a gyarapodás jelentős ütemben folytatódott. 1760-ban összeírtak 3 elöljárón és 3 cigányon kívül 4 taksafizetőt (1 mészáros, 1 kovács, 1 molnár, 1 kocsmáros) 74 jobbágyot és 5 zsellért. A régiek mellé új családnevek kerültek az adófizetők lajstromába: Baran, Cerovszki, Gaspar, Lamár (Klamár), Ponyist, Szenohradszki, Sztrehovszki, Záborszki, Zatyko stb. A váci levéltárban megőrzött 1765. évi úrbéri adólajstomban már 221 adózó jobbágy és zsellér nevét jegyezték fel. A helyi plébánia történetének (História Domus) 1756. évi bejegyzésében ez olvasható: „Ez évben Migazzi Kristófpüspök németeket telepített a faluba." Az 1765. évi adólajstromban 39 német családnév fordul elő.
Hogyan lehet megtudni a vezetéknevek állampolgárságát?
Wellmann Imre szerint a püspökhatvani németek, 15 családfő 1759-ben a Német Birodalomból (Frank-Sváb földről, Pfalz-ból) és Ausztriából érkeztek. „Nekik… együttesen sem volt többjük 15 hámos lónál, 7 fejőstehénnél, 18 fejős juhnál, 3 sertésnél.” A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott ősi püspöki birtokra, Püspökhatvanba 1752-től szállingózott - évente 3-4-esével - az a 15 jövevény, akik közül csak 3 jött egyenesen - directe - ide, a többi 12 előbb már másutt próbált szerencsét.
A szlovák és német betelepülés hatása a közösségre
Ján Sirácky szerint: „Nógrád megyében megőriztek egy 1720-ban kelt névsort 873 megszökött jobbágyról, melyek többsége Pest megyébe költözött.” Ez a forrás számunkra azért jelentős, mert egy Lomy György féltelkes jobbágy neve már az 1653-as püspökhatvani adólajstromban szerepelt. A Lomy, Lami név azóta gyakori a püspökhatvani adólajstromokban. Lehetséges, hogy összefüggés van Nagylám (Vel'ky Lom) szökött jobbágyai és az 1653-as püspökhatvani összeírásban szereplő Lomy, Drenaj, Szokoly, Huszka stb. családnevek között.
Ján Siráczky Püspökhatvanról elmondja, hogy az 1715. és az 1720-as adólajstromokban gyakoriak a szlovák családnevek. Valószínűnek tűnik, hogy az 1765-ös püspökhatvani adólajstromban szereplő Cerovszki, Sztrehovszki, Szenohradszki családnevek is elszármazásuk - Cerov, Strehova, Senohrad - helységneveit őrzik. A német családok hamar integrálódhattak a falu társadalmi életébe. Erről tanúskodnak a földesúrhoz benyújtott kérelmek, úrbéri szerződések, amelyekben a község lakói közösen léptek fel érdekeik védelmében.
A község régi utcanevei: Szlovák utca (Slovenská ulic), Alvég (Dolní koniec), Sváb utca (Švábska ulic), Tabán, hűen tükrözik a betelepülők lakhely szerinti elkülönülését, majd későbbi keveredését. Az Alvégen az őslakó jobbágyok, a Tabánban a zsellérek lakhattak. Az első szlovák családok a Fő utcának nevezett részben (Slovenská ulic) telepedhettek le. Mivel folyamatosan ők kerültek többségbe, a két falurész illetve utca korán összekeveredett. Ugyanakkor a korábbi Sváb utcában a mai napig többségben találjuk a Pauman, Vizler, Volter, Springer, Trikkel, Pém nevű családok utódait.
Gazdasági környezet és életkörülmények a 18. században
A község gazdasági életéről a XVII. század végétől a XVIII. század közepéig a megyei és a váci püspökség gazdasági összeírásai tájékoztatnak. 1699-ben 28 családnál 42 igásökröt, 19 lovat, 70 fejőstehenet, 20 kecskét, 1703-ban 37 családnál 60 igásökröt, 17 lovat, 62 fejőstehenet, 108 kecskét és 95 sertést írtak össze. A község 4 év alatt 9 családdal bővült. A megművelhető terület nagysága az igásökrök és lovak számától függött.
Az 1715-ös összeíráskor feljegyezték, hogy Püspökhatvan földjei két vetőre vannak osztva. Az egyikbe ősszel búzát illetve rozsot, a másikba tavasszal árpát illetve zabot vetnek. A harmadik az irtás föld. A területük agyagos, vetés alá háromszoros szántást igényel hat ökörrel. A rétek fele részben jók, a másik felükben kevés sással kevert széna terem. Az 1760-ban történt összeírás további gazdasági fejlődésről tanúskodik. Akkor összeírtak 106 igásökröt, 119 hámos lovat, 115 fejős és 3 meddő tehenet, 67 gulyamarhát, 6 ménesbeli lovat, 375 fejős juhot, 59 sertést, 8 küpü méhet, őszi gabonából 1602, árpából 351, zabból 476 pozsonyi mérőt.
A családnév-változtatás jogi szabályozása napjainkban
A gyermek nevének meghatározása a szülői felügyeleti jog egyik részjogosítványa. A gyermek családi és utónevének meghatározására különböző szabályozások irányadóak, azonban mindkettő kapcsán alapvetés, hogy a szülők arról közös megegyezéssel döntenek. Előzetes megállapodás hiányában, a szülőknek legkésőbb a gyermek születésekor dönteniük kell a gyermek családi nevéről. A gyermek viselheti apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét. A gyermek családi névként szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti, akkor is, ha a szülők a házasságkötés után családi nevüket nem kapcsolták össze vagy a szülők nem kötöttek házasságot. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.
Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke a szülők közös házassági nevét viselheti. Ha a szülők egyike viseli házassági névként kettőjük összekapcsolt családi nevét, a gyermek a másik szülő házasságra utaló toldást nem tartalmazó nevét vagy a szülők összekapcsolt családi nevét viseli. Ha a szülők nem kötöttek házasságot, a gyermek nem viselheti az anyja más személlyel kötött házassága folytán viselt nevét, ha az anya a házasságra utaló toldással viseli. Mindezeken túlmenően a házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének kizárólag azonos családi neve lehet, kivéve, ha a szülők a házasság fennállása alatt családi nevüket módosították.
Ha pedig nincsen olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, akkor a gyermek az anyja születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. Akkor azonban nem viselheti az anya házasságkötéssel szerzett családi nevét, ha az anya a férje nevét vagy családi nevét a házasságra utaló toldással viseli. Azt is meg kell említeni, hogy ha az anya kezdeményezi a gyámhatóságnál a születési anyakönyvbe kiskorú gyermeke apjaként képzelt személynek a bejegyzését, akkor az erre irányuló eljárás során dönthet arról, hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viselje-e.
Az utónévválasztás és a kulturális hagyományok
A szülők legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet anyakönyvezhetnek, méghozzá a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. A választható nemzetiségi utóneveket pedig az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza. A gyermek utóneve esetében a hivatalos utónévjegyzékből választható ki a név, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állított össze. Az utónevek száma is korlátozva van - ugyanis egy gyermeknek legfeljebb kettő, a nemének megfelelő utónevet lehet választani, a szülők által meghatározott sorrendben.
A névváltoztatással kapcsolatos szabályozás 2002. december 15. napjával módosításra került. A születési név az a név, mely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzése alapján megilleti. Magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A családi név egy vagy kéttagú lehet. A kéttagú családi nevet kötőjel köti össze. A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell előterjeseteni. Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000.- Forint. Megváltoztatott név ismételt megváltoztatása 50.000.- Forint.
A családnevek eredete és csoportosítása
A családnevek kialakulásának vizsgálatakor több fő kategóriát különíthetünk el, amelyek segítenek megérteni a nevek mögötti tartalmat:
- Apára vagy anyára utaló családnevek: Ezek a nevek gyakran a szülői ág továbbvitelét, vagy az apa/anya viszonyát jelölték.
- Foglalkozásra, tisztségre, munkaviszonyra utaló családnevek: Mint például a Pásztor, Kovács, Varga, Mészáros, Molnár, amelyek a középkori társadalmi munkamegosztást tükrözik.
- Külső, testi vagy fizikai tulajdonságra utaló családnevek: Ezek a közösségen belüli megkülönböztetést szolgálták, például egy testi jegy vagy jellegzetesség alapján.
- Belső tulajdonságra vagy metaforikus utalásokra épülő nevek: Amikor egy személy jelleme, viselkedése vagy egy állathoz/tárgyhoz való hasonlósága vált a név alapjává.
- Származási helyre utaló családnevek: Amint azt Püspökhatvan esetében a Cerovszki vagy Sztrehovszki nevek példázzák, amelyek a korábbi lakhelyet őrizték meg.
A családnevek tehát nem csupán statikus jelzők, hanem dinamikus, történelmi változásokkal terhelt örökségek. Ahogy a püspökhatvani történet is mutatja, a vándorlás, az újratelepítés és a gazdasági kényszerek mind-mind formálták a népesség névanyagát, amely ma már jogi keretek között, de még mindig a közösségi és családi identitás részeként él tovább. A névkutatás így válik a szociológia, a történelem és a jog metszetévé, amelyben minden név egy-egy elbeszéletlen vagy épp dokumentált emberi sorsot rejt.