A csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, erősen mérgező növény, amelynek eredete Közép- és Dél-Amerikába nyúlik vissza. Az idők során azonban elterjedt szinte az egész világ melegebb vidékein, különösen a nitrogéndús, humuszos talajokat kedvelve, gyakori gyomnövényként jelenik meg szántóföldi kultúrákban, kapás növényekben, valamint gyümölcs- és szőlőültetvényekben egyaránt. Érdekes módon, bár vadon nagy mennyiségben terem, a termesztésével is foglalkoztak hazánkban, noha mérgező tulajdonságai miatt rendkívül óvatosan kell bánni vele. A magyar táltosok, Indiában és Oroszországban is alkalmazták különféle rituálék során, vagy akár bűncselekmények elkövetésére is felhasználták.
A csattanó maszlag morfológiája és élettana
A csattanó maszlag egy terebélyes, kissé bokorszerű, akár 2 méter magasra is megnövő egynyári növény. Szára csöves, vastag, felső részében erősen elágazó, általában kopasz. Kettős bogas hajtásrendszert fejleszt, amely segíti a fényért való küzdelemben, különösen magas növények között. Ha olyan kultúrába kerül, ahol magas növények vannak, kettős bogas hajtásrendszerében csak a villaágak egyikét fejleszti tovább, az energiáit a fél növény megnyúlására fókuszálja.
Levelei és virágai: Sziklevelei rövid szárúak, lándzsásak, hosszabbak, vagy ugyanolyan hosszúak, mint az első lomblevelek. A lomblevelek oválisak, öblösen fogazottak, hosszú szárúak, csúcsosak, a hegyezett végűek és rövid nyelűek, az alsó levelek igen méretesek, elérhetik a 20-30 cm-es nagyságot is. Hosszuk 10-15 cm, szélességük 8-10 cm. A virágok fehérek, nagyok, magányosan állnak rövid kocsányon a levelek hónaljában. 2,5-4 cm hosszúak, vékony csőből tölcséres harang alakúak, hegyes pártacimpákkal. A párta tölcséridomú és szintén ötfogú. A virágok az esti órákban nyílnak és csak egy napig virítanak, kellemetlen szagot árasztva. Júniustól szeptemberig, vagy akár késő őszig virágzik.
Termése és magjai: Az elvirágzás után a párta megsárgul és a porzókkal együtt elszárad, a kehely is elfonnyad és lehull, így a virágból csak a magház marad meg, melyből a toktermés keletkezik. Az erősen tüskés toktermése tojásdad vagy gömbölyű, 3-5 cm hosszú, 4 kopáccsal nyílik. A tok belseje 4 rekeszre van felosztva. Érett korában a tokja csúcsán felpattan és négyfelé nyílik, miáltal a benne keletkezett magvakat kiszabadítja. Magprodukciója rendkívül nagy, több száz, vagy akár több ezer (akár 30.000 db) mag is képződhet növényenként. A magok fénytelen fekete vagy sötétszürke, sötétbarna színűek, lapított vese alakúak, felületük hullámos hálózatos, sekély gödrökkel tagolt. A magok természetesen több évig, akár 1 évtizedig (2-9 évig) is életképesek maradnak. A magok terjedését a szél, a víz, az állatok és az emberi tevékenység segíti. Komoly fertőzési forrást jelent a csattanó maszlag magokkal szennyezett vetőmag.
Elterjedése és környezeti igényei
Az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján igen gyakori gyomnövény. A tápanyagban gazdag, humuszos talajokat, meleg éghajlatú termőhelyeket kedveli. Nitrogénjelző növény. A mésztartalmú talajt jobban kedveli. Az Ujvárosi-féle életformarendszer szerint nyár elején csírázó, ősszel magot érlelő (T4) gyom, ami azt jelenti, hogy a téli fagyokra érzékeny, a hideg időszakot mag formájában vészeli át és csak tavasz végén, 20-30 °C körüli hőmérsékleten csírázik. Fő csírázási időszaka májusban van, az első nagy kelési hullám május első dekádjára tehető, ezután is folyamatosan kel. A fagyok elpusztítják, már plusz 2-4 Celsius-fokon megáll a fejlődése. Fénykedvelő növény.
Kiemelt jelentőségű kukoricában, napraforgóban, szójavetésekben, burgonyában és répában. Különösen a késői sorzáródású kultúrákban tud gyorsan fejlődni. Erőszakos térfoglaló, méretes bokraival árnyékol, fásodó szárával akadályozza a betakarítást. Emberlakta helyeken terem, valahol dísznövényként tartják. Kerítések mellett, szemétdombokon, trágyatelepek körül és parlag helyeken is megtalálható. Eredetileg nem volt nálunk elterjedve és állítólag csak a cigányokkal terjedt el.
A csattanó maszlag toxicitása és hatóanyagai
Az egész növény, így a levelei és a magja is erősen mérgező. Más mérgező összetevők mellett tropán alkaloidokat, például atropint, hioszciamint és szkopolamint tartalmaz, melyek hallucinogén tulajdonsággal rendelkeznek és súlyosan mérgezők. A hioszciamin szárításkor részben atropinná alakul át. Kísérő anyagok lehetnek még szteránvázas witanolidok, hidroxikumarinok és flavonidok, almasav, gyanta és keményítő. A magvakban 25% zsíros olaj is található.
A toxinok mennyisége növényenként változó. A növények között akár 5:1 arányú eltérés is előfordulhat, és egy adott növény toxicitása az életkorától, a növekedési helyétől és a helyi időjárási viszonyoktól függ. Ha a növény fiatalabb, a szkopolamin és az atropin aránya körülbelül 3:1, a virágzás után ez az arány megfordul, és a szkopolamin mennyisége folyamatosan csökken a növény öregedésével.
Akár néhány mag elfogyasztása is halálos lehet, emberre, állatra egyaránt. A gyógyászati, illetve halálos adag között sokszor alig van különbség; gyermekek számára 15-20 szem mag elfogyasztása is halált okozhat.
A csattanó maszlag hatásai emberre
A csattanó maszlag hatása az első pillanattól kezdve kellemetlen, és rendkívül gyorsan, drasztikusan jelentkezik. Az általa okozott hallucinációnak és delíriumnak nincsenek kellemes momentumai még rövid időtávon sem.
Rövid távú hatások: A fogyasztó zavarodott lesz, bőre és szája kiszárad. A szívverés és a légzés felgyorsul, miközben izommerevség és különféle görcsök is jelentkezhetnek. Jellemzően belázasodik az ember. Vizsgálatok szerint vizuális hallucinációk, bénulás és légzésbénulás is felléphet. A halálesetek többsége a fogyasztást követő néhány órán belül történik.
Hosszú távú hatások és túladagolás: A csattanó maszlag fogyasztása jellemzően nem vágyott dolog, ezért nagyon kevés a visszatérő fogyasztó. Mindez nem jelenti azt, hogy a csattanó maszlag nem addiktív, sokkal inkább azt, hogy más hatásai sokkal drasztikusabbak, ezért a függőség nem szokott kialakulni. A csattanó maszlag hatása jóval kellemetlenebb, mint az elhagyása. Ennek ellenére rendkívül súlyos és akár halálos túladagolás veszélyével jár. Jellemzően nem a függőséget kell kezelni, hanem a fogyasztó életét megmenteni akár az első fogyasztás után. A túlélés esélyei 24 óra elteltével javulnak.
Fogyasztási módok és kockázatok: A csattanó maszlag magját fogyasztják legtöbbször hallucinogén hatása miatt. Fontos megemlíteni, hogy a mag méreganyag tartalma növényenként eltérő lehet. Jellemző, hogy eredeti környezetében jóval mérgezőbb a növény, mint a mérsékelt övezetben. A növény levelét cigarettába sodorva is szívják. Ez utóbbi növeli a légzési térfogatot és könnyíti a légzést. A csattanó maszlag gyakran kevert és olcsó kábítószerek alapja is.
A csattanó maszlag jellemzően a tájékozatlan, delíriumra vágyó fiatalok egyszer használt drogja. Egyszer használt, mert a mérgező gyomnövény hatása kellemetlen, rövid ideig sem nyújt élvezeti értéket. Hallucinogén hatása miatt néha a különféle herbál drogok egyik alapanyaga.
Séta a csallóközi természetben 2. rész - A csattanó maszlag
Történelmi és kulturális jelentősége
A csattanó maszlag Közép-Amerikában honos, de Európában már a XVI. században megjelent. Kezdetektől használták kábításra, bódításra és mérgezésre. Ennek oka, hogy eredeti élőhelyén már évszázadok óta használták rituális szertartások szereként. Az őslakos amerikaiak ezt a növényt szent ceremóniákban használják. Néhány törzsben a Datura részt vett az emberek szertartásaiban. Az ősidők óta széles körben használták a magyar spirituális vezetők, azaz a táltosok is.
Bűnügyi felhasználás: Indiában és Oroszországban régen az őrölt vetőmagokat összekeverték vízzel, és a tolvajok az áldozatok kábítására használták, mielőtt elrabolták őket. Azok a gengszterek, akik egy ősi indiai vallási szervezethez tartoztak, amely Kálit, a pusztítás istennőjét imádták, ugyanezt a keveréket használták az emberek rablásához és meggyilkolásához. Bűnügyi méregként használták, a hivatásos mérgezőket Dhatureeas-nak hívták.
Orvosi felhasználás: Később felmerült orvosi alkalmazása is. Görcsoldóként, fájdalomcsillapítóként, asztma elleni szerként, szemészeti beavatkozások során és a Parkinson-kór kezelésére használták. Klinikai használata a XX. században már nem számottevő. Ma már nem jelentős az orvosi felhasználása.
A csattanó maszlag egyik méreganyaga az atropin más rokon növényekben is megtalálható. Görcsoldó és reflexgátló hatása miatt korábban orvosi felhasználása is jelentős volt, ma már nem számottevő. Napjainkban asztmás rohamok kezelésére, valamint Parkinson kór tüneti kezelésére használják. Antikolinerg, paraszimpatolitikus hatású. Hallucinogén hatás miatt kábítószerként is használták/használják, ez 4-24 óráig tartó, öntudatlan, delíriumszerű nem kellemes állapotot okoz. A legtöbb esetben kórházban végződik a használata, nagy a halálos túladagolás veszélye. Házilagos használata nem ajánlott.
Korai európai említések: Először a spanyolok említik meg a növényt a XVI. század közepe után, mint kerti dísznövényt. Érdekes történet a brit katonákról, akiket 1676-ban küldtek Jamestownba (Virginia), hogy leverjék Bacon lázadását. A csattanó maszlag salátába való belekeverése után arról számoltak be, hogy a katonák körülbelül tizenegy napig megőrültek, aztán a hatások végül elmúltak.
Rituális felhasználás Észak-Amerikában: Antropológiai szempontból a D. stramoniumnak a virginiai Algonquin indiánok általi felhasználása nagyszerű példát mutat a hallucinogéneknek a „liminális” időszakban az „áthaladás rítusaiban” játszott szerepéről. A liminális időszak az „áthaladás rítusának” egy része, amelynek során a beavatottakat eltávolítják a társadalmi közegből, és részt vesznek az adott társadalom reflexiójában és megismerésében. Victor Turner rámutatott annak fontosságára, hogy ezt a jelenséget tanulmányozzuk annak érdekében, hogy megértsük a társadalmi változás folyamatait a kultúrán belül generációnként. Beverly Virginia történetében (1705) leírja a huskanawing szertartást. Algonquins gyakorolta, és magában foglalta a társadalom „legválogatottabb és legfényesebb” fiatalemberének erdőbe juttatását és a datura tartalmú mérgező gyógyszer (wysoccan) rituális beadását. Néhány hónapig ketrecben vagy tartóházban tartva a helyi orvosok gondosan csak a wysoccan-t táplálták a fiúkat, így tizennyolc vagy húsz napig „keménynek és őrültnek” váltak, hogy „tökéletesen elveszítsék a korábbi életük emlékét”. Mielőtt azonban a bájital hatása teljesen el nem múlt, a fiúkat visszavitték a falukba, és gondosan megfigyelték, hogy felfedezzenek-e emlékeket a fiúk korábbi életéről.
Az áldozatok és a tévhitek
A csattanó maszlag tragédiák szinte minden esetben a tudatlanságra vezethetőek vissza. A véletlen fogyasztás a gyerekeknél jellemző vagy akkor, ha a maszlag valahogyan bekerül a felhasználásra szánt termények közé. A tudatos fogyasztás pedig azon a tévképzeten alapul, hogy a hallucináció legalább átmenetileg biztosan kellemes és kiszakít a hétköznapokból.
A csattanó maszlag áldozatai jellemzően gyerekek, akik véletlenül fogyasztják a szert és olyan fiatalok, akik tájékozatlanok annak hatásáról. A csattanó maszlag talán leghíresebb áldozata véletlen fogyasztó volt: az Egyesült Államok 16. elnökének, Abraham Lincoln édesanyjának mérgezése vélhetően a növényre vezethető vissza. Nancy Hanks olyan tehén tejét itta meg, amelyik előtte ezt a növényt legelte. Egyes leírások alapján úgy tűnhet, hogy a csattanó maszlag meglehetősen széles körben használt, viszonylag ártalmatlan hallucinogén növény, ez egyáltalán nem így van! Megfelelő ok van a csattanó maszlag sötét hírnevére.
Egyéb elnevezések és eredetviták
A Datura általános elnevezést a növény, a Dhatura arab elnevezéséből vették. A stramonium latin fajnév a nemzetség régi általános neve.
Kétséges, hogy melyik országba tartozott eredetileg. Számos európai botanikus Észak-Amerikára utal, míg ott az régi világ részének tekintik. Alphonse de Candolle a Geographie Botanique (1855) című véleményében azt állítja, hogy a D. stramonium őshonos a Kaszpi-tenger határain vagy a szomszédos régiókban, de Indiában nem; bőségesen nő vadon Oroszország déli részén, a Fekete-tenger határaitól keletre, Szibériáig.
Állatokra gyakorolt hatása
A csattanó maszlag elsősorban szarvasmarhára, kecskére, juhra, sertésre, kutyára és macskára veszélyes. Nagyobb méretű legelő állatoknál 1-1,5 kg friss növény elfogyasztása mérgezést okozhat. A mérgezés korai jelei a szapora pulzus, gyors légzés, kitágult pupillák, nyugtalanság, izomrángások, görcsök, gyakori vizelés, hasmenés. Súlyos esetben halálos lehet. A takarmányba sem kerülhet a magja, így silózáskor is körültekintően kell eljárni.
Érdekes módon néhány állatra a csattanó maszlag nincs hatással. A bogarak kifejlesztettek biokémiai védekezőképességet a növény erős vegyi anyagaival szemben, és úgy tűnik, hogy a hangyák ugyanezt tették. Megfigyelték, hogy elviszik a magokat. A méheket szintén nem érinti, és ismert, hogy a madarak különféle fajai megeszik a magokat, ezáltal a növény diszpergálási mechanizmusaként működnek.
Gyűjtése és feldolgozása
A csattanó maszlag leveleit a gyógyszertár részére július havában kell szedni (a VII. és a VIII. hivatalos erős hatású drogként szerepel). A maszlag levelei akkor értékesek, amikor virágzásban van a maszlag és amíg még éretlen tokok vannak rajta. A tisztán szedett leveleket padláson, csűrben vagy pajtában kell megszárítani, úgy, hogy zöld színüket megtartsák. Célszerű a leveleket zsinórra felfűzni úgy, mint a dohányt, és úgy megszárítani. A megszárított maszlaglevelek értéke színük szerint változik. Négy kiló friss levélből szárítás után egy kiló lesz. A leveleket egy nyáron többször is szedhetjük egy és ugyanazon növényről. A megszáradt leveleket ládába csomagoljuk, hogy össze ne porladozzanak. Zsákba is gyűjthetjük a leveleket, de így veszítenek az értékükből, mert összetörnek. A frissen szedett leveleknek erős kigőzölgésük van, az egész növény különben is nagyon erős és kellemetlen szagú.
A magját ősszel kell gyűjteni (egy növény 500-5000 darab magot hoz). A magot csak érett korában kell szedni, mert csak a fekete színű magnak van értéke. Legjobb a magszedésre szeptember hava. E célból levágják az érett tüskés tokokat és ponyván szétterítjük azokat szellős helyen. Az érett tok felpattan. A jól megszáradt magvakat zsákba töltjük és így szállítjuk el.
Védekezés a csattanó maszlag ellen
A csattanó maszlag károsítása jelentős lehet a mezőgazdasági területeken. Erőteljes növekedése és nagy tápanyagigénye miatt kompetíciós képessége jelentős mértékű. Nagyobb mennyiségben elszaporodva elvonja a vizet és a tápanyagot a termesztett növények elől. Közvetett kártétele közé tartozik egyrészt az, hogy mérgező, másrészt az, hogy allelopatikus hatású anyagokat termel, amelyek számos növény csírázását gátolják. Minden része, így a magjai is mérgezők, amelyeket nehéz például a lencséből kitisztítani.
Agrotechnikai és mechanikai módszerek: Mechanikai úton tarlóhántás után, a tarlóápolás során lehet védekezni csattanó maszlag ellen az elővetemény lekerülése után. Új ültetvény telepítése előtt minimalizálni kell a jelenlétét az adott területen. Ehhez hozzájárul az is, hogy olyan előveteményt kell választani (pl. őszi kalászos), amelyben nem találja meg a csattanó maszlag az életfeltételeit. Az ültetvények sorközeinek kaszálása megakadályozza a gyomnövény maghozását. A facsíkok mulcsozása, fekete fóliás takarása megnehezíti a fejlődését.
Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A tarlóápolás során kémiai és mechanikai úton is gyéríthető. Az ültetvényben preemergensen és posztemergensen is lehet védekezni ellene. A sikeres preemergens kezelés feltétele a kellő mértékben eldolgozott talaj és a herbicidet bemosó csapadék érkezése. A posztemergens gyomirtás a csattanó maszlag 2-4 leveles állapotában a leghatékonyabb. Az almaültetvény első évében nem ajánlott a vegyszeres védekezés, az elkövetkezőkben pedig évről évre egyre több hatóanyag áll rendelkezésre. Korai fenológiai állapotában jól irtható a rendelkezésre álló hatóanyagok némelyikével. Különösen is érzékeny a pigment bioszintézis gátlók közé tartozó egyes hatóanyagokra, de más hatóanyag-kombinációk is eredményesek lehetnek, akár pre-emergens gyomirtással is pusztítható.