Minden évben komoly problémát okoz egyes csigafajok elszaporodása kiskertekben vagy éppen a nagyüzemi növénytermesztésben is. A csigainvázió ellen többféleképpen lehet felvenni a harcot, azonban a legtöbb megoldás nem kimondottan környezettudatos, gyakran mérgeket vagy rengeteg felesleges hulladékot generáló módszereket takar. Ez a cikk olyan környezetbarát alternatívákat mutat be, amelyek az újrahasznosítás és az otthoni, egyszerű megoldások jegyében születtek, segítve a kertészeket a csigák elleni védekezésben, minimális ökológiai lábnyommal.
A csigák pusztító tevékenysége és miért fontos a védekezés
A nedves, esős napok után a meztelencsigák mindent ellepnek. A falánk puhatestűek nem kifejezetten válogatósak a kertben: a zöldségfélék leveleitől kezdve a dísznövényekig sok mindenbe belekóstolnak, csúnyán megrágnak. Kártételük leginkább a lágyszárú termesztett növényeken, zöldségféléken jelentkezik, gyakran a gondozatlan területekkel határos termesztő területeken, ahol a csigák az elgyomosodott helyeken kiváló rejtekhelyeket találnak, és jól szaporodnak. Mivel a csigák fénykerülők, táplálkozásuk, kártételük sötétedéskor kezdődik és reggelig tart. A harmat felszáradását követően vonulnak vissza nappali rejtekhelyeikre. Mivel nedvességkedvelők, ha esik, tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, és ekkor okoznak súlyos károkat a növények leveleinek és hajtásainak lerágásával.
Lassú, de kitartó mozgásukkal nagy távolságokat nem tudnak megtenni. Terjedésük áruszállítás, fuvarozás során passzív úton történik, elrejtőzött potyautasokként. Így vált a Spanyolországban honos faj, a spanyol csupaszcsiga egész Európa kártevőjévé. A csigák jelenlétét a növényen, akár a fatörzseken és a talajon hátrahagyott csillogó csiganyál csíkok mutatják, kártételüket a megrágott, kilyuggatott levelek jelzik. A spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga életmódja hasonló, mindkettő barna színű. A spanyol csupaszcsiga 7-10 cm hosszú, míg a barna nagy csupaszcsiga 10-15 cm hosszú, de akár a 20 cm-t is elérheti. Rendszerint a nyár végére érik el az ivarérett állapotot, évente egyszer akár 400 tojást is raknak, amelyek a talajban telelnek, majd tavasszal kelnek ki. Tavasszal az elvetett magból alighogy kikelt a csíra, azt máris megehetik. A kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú növényeket az ültetést követő éjszaka gyakran tarra rágják. Kártételük olyan növényeken is jelentkezik, amelyeket más kártevő állatok egyáltalán nem károsítottak. A bársonyvirágot, másnéven a büdöskét, messze elkerülik a növényevő rovarok. A meztelen csigák azonban a bársonyvirágnak jó esetben csak a szárcsonkját hagyják meg. Minden zöldségfélét, akár levélzöldség, gyökérzöldség, talajt takaró növényeket, salátát, káposztaféléket, szamócát egyaránt kedvelnek. A növények károsítását a meztelen csigák a reszelőnyelvükkel végzik, amivel a növény teljes vagy részleges megsemmisülését okozzák. Az ökoszisztéma egyes helyeken felborult, nincsenek természetes ellenségei egyes élőformáknak, így például a sárga spanyol csigának sem. Így emberileg is be kell avatkozni a populáció egyedszámának a csökkentése érdekében, mert mindent lezabálnak, amit csak érnek.
Környezetbarát csigacsapdák házi alapanyagokból
A bolti, műanyagból fröccsöntött csigacsapdák kényelmes megoldást kínálnak, de ezek is műanyagok, amelyek idővel öregszenek, aprózódnak és mikroműanyagokkal szennyezik a kertet, majd kidobásukkal a környezetet. Előállításuk és házhozszállításuk sem környezetbarát. Ezért is érdemes elgondolkodni otthoni, egyszerű, olykor teljesen nulla forintos megoldásokon, mint amilyeneket ebben a cikkben bemutatunk, üres befőttesüvegek segítségével.
Befőttesüveg újrahasznosítása csigacsapdának
A befőttesüveg a háztartásban gyakori hulladék, mely sokszor csak a kukába kerül. Viszont a csigák okozta kerti károk megelőzése érdekében a befőttesüvegek új életre kelhetnek csigacsapda készítésével. Csigacsapdát szinte bármiből elő lehet állítani vagy éppen több elem használatával készíteni. Sokan a PET palack kettévágásának a módszerében hisznek, ami sok-sok mikroműanyag keletkezésével párosul. Emiatt ez a megoldás egyáltalán nem ajánlott a kertbe, sőt, a PET palack - ha már van - akkor inkább kerüljön a szelektív hulladékgyűjtőbe vagy az üvegvisszaváltás rendszer egyik REpont automatájába. A REpont automatába való a PET palack, nem a kertbe.
Mindegy milyen méretű, kicsi vagy nagy a befőttesüveg, készülhet belőle csigacsapda. Az alaptechnika mindegyiknél szinte ugyanaz. Összesen háromféle csigacsapda készülhet befőttesüvegből:
- Befőttesüveg kupak nélkül: Ez a legegyszerűbb, kb. nulla munkaidő. Csak ki kell tenni a kertbe, megfelelő csapdaanyaggal ellátva és várni a belemászó csigákat.
- Befőttesüveg cakkozott kupakkal: A csapdák hasonlósága a kupak átalakításában rejlik, alapvetően mindkettő cakkosra vágott belső élrendszerrel rendelkezik, amit könnyedén ki lehet alakítani.
- Esőálló csigacsapda: Az előző verzió továbbfejlesztése esővédelemmel.
Csigacsapda készítés lépései
Első lépés: Takarítsuk le a befőttesüvegetNem tűnik fontosnak, de alapvetően sokkal egyszerűbb vele dolgozni, ha tiszta. Nincs benne maradék befőtt vagy bármilyen szerves hulladék. Különösmód a befőttesüveg kupakját kell alaposan kitakarítani, azzal fogunk a legtöbbet foglalkozni.
Második lépés: Befőttesüveg kupak átalakítása (cakkozás)Annak érdekében, hogy egyes csigák kijutását megakadályozzuk, cakkosra kell vágni a befőttesüveg kupakjának belsejét. Ehhez a következő eszközökre lesz szükségünk:
- Nagyobb kaliberű laposfejű csavarhúzó
- Nagyobb tömegű kalapács
- A kupak alá tehető deszka
- Lyukasztó eszköz
- Ceruza a méretezéshez
Ezek az eszközök nagyon könnyen beszerezhetőek, párszáz forintos tételekről van szó, ha valakinek nem lenne otthon elfekvőben. Rajzoljuk meg a csapda belső kontúrját a kupakon, amit a fentebb említett eszközök segítségével ki lehet "vésni" az anyagból és végül ki lehet pattintani belőle. Érdemes minden ilyen "fogszerű" lemezrészt befelé hajlítani, hogy a csiga könnyen bejusson, de ki - ha ki tudna jutni - nehezebben jusson. A 2. verzióval lényegében kész is vagyunk, hiszen innentől kezdve már csak ki kell helyezni a kertünkbe, amit ilyenkor célszerű a föld szintjével egy síkba helyezni, megkönnyítve a csigák bejutását a csapda közepébe.
Harmadik lépés: Esővédett csigacsapdaA 3. megoldás esetén a megrajzolt kontúrba 2 vagy biztosabb tartás érdekében 3 nem egyenlő távolságra lévő lábat kell felrajzolunk. Ezek segítségével lehet kialakítani a csapda szájánál látható tartólábakat. Ezek segítségével megvalósítható az esővédett csigacsapda, aminek lényege, hogy az említett tartólábakra fel lehet szerelni egy másik befőtteskupakot. Ennek módja annyi, hogy az említett, rajzon látható tartólábakat kilyukasztjuk, és ugyanazon a vonalon a ráhelyezendő kupakot is kilyukasztjuk. Egy erős dróttal ezt átszőjük és akár levágva a drót végeit lezárjuk, vagy úgynevezett "kantárt" készítünk a csigacsapdára, hogy a földből vagy földről könnyebben lehessen felemelni, kiüríteni annak tartalmát. Az esőálló csigacsapdának az a nagy előnye, hogy kevésbé ázik szét a beletett csalianyag, és ezáltal hosszabban tudja kifejteni a csigacsökkentő hatását.
Meztelencsigák elleni küzdelem. Csigacsapda készitése.
Mit tegyünk a csigacsapdába? Csalétek ötletek
Megoszlanak a vélemények, hogy mit tegyünk bele. Van, aki csak a sörre esküszik, de van, aki a búzakorpa által kínált megoldásokra támaszkodik. Ezek mellett más bioanyagok is kerülhetnek a csapdába, de a vegyszeres megoldásokat egyáltalán nem támogatott. A sör mellett a búzakorpa is bevált, mint csalianyag. A sör illata kétségtelenül a legnagyobb vonzerő a csigák számára.
Tejsavós védekezés: Innovatív és környezetbarát módszer
A tejsavós védekezés egy új csapdázási módszer. A földre helyezett vagy a talajszintbe süllyesztett, savóval félig megtöltött műanyag edényeket a csigák az éjszaka folyamán felkeresik, a tejsavóból táplálkoznak és többségük már nem képes az edény elhagyására. Amelyik mégis, a következő éjszakai látogatása során maradhat a csapdában. A tejsavó hatására minden bizonnyal a csiga nyákja kevésbé tapadóvá válik. A tejsavót más állat, a kutya, macska, róka is szereti, de náluk semmilyen káros hatása nem jelentkezik. A tejsavóban elpusztult csigákat 1-2 hetente javasolt eltávolítani, és a tejsavót pótolni. A tejsavó csalogató hatását 2-4 hétig is megőrzi. A csapdák különösen nagyszámú csigát fognak csapadékos időjárás esetén, amikor a csigák éjszakai mozgása fokozott.
A tejsavó kihelyezésére nem szükséges speciális edény. Kihelyezhető, a talajba süllyesztett, fél literes műanyag "salátás" tálba, vagy más műanyag edénybe. Fontos, hogy a savó szintje és a tál széle között 3-4 cm távolság legyen, mert a savó fogyasztása után visszafelé a csiga már nem tud kimászni, és visszacsúszik a savóba. A tejsavó csapdázási célú felhasználásának egy másik remek módja az 1,5-2 literes ásványvizes vagy üdítős PET palack. A palack aljától 15-18 cm távolságra 2-3 "ablakot" vágunk, oly módon, hogy a nyílások alja közel vízszintes legyen és az ablakok kb. 7-10 cm magasak legyenek. Így a palack teteje megmarad, és az eső nem hígítja fel a tejsavót. A palackot a talajba süllyesztjük oly módon, hogy az ablakok alja 1-2 cm-rel a talajszint felett legyen. A talajba süllyesztés után feltöltjük tejsavóval, oly módon, hogy a savó szintje 5-6 cm-re legyen a talaj szintje alatt. A csapdákat a veszélyeztetett növények közé, és a csigák érkezése felőli oldal mentén érdemes elhelyezni. Ezek a műanyag palackok több évig is használhatók meztelencsiga csapdának. A csapdázást kora tavasszal érdemes elkezdeni. A tejsavó alkalmazása egy új, környezetbarát és hatékony védekezési lehetőség. A csapdázás ugyan kissé munkaigényes, de hatékony, így alkalmazását a meztelen csigák által fenyegetett növényállományokban javasolt.
Tejsavó előállítása otthon
Nem szabadalom része, de fontos, hogy közismertté váljon, hogy ha kis műanyag tálba egy pohárnyi tejet vagy akár megsavanyodó tejet kiteszünk a kertbe, abba az 1-2 cm-es kis fiatal meztelencsigák tucatjával pusztulnak bele napok alatt. Célszerű a túrót teljes tejből, vagy 2,8% zsírtartalmú tejből csinálni, hogy jobb legyen a túró minősége. A jó tej napok alatt magától is megalszik, de palackozott tej esetén javasolt literenként 1 púpos teáskanál tejfölt belekeverni, amitől a tej biztos, hogy megalszik, és a folyamat felgyorsul. Melegebb helyen ez akár 2-3 nap alatt megtörténik. Ha jól megaludt, lassan felmelegítjük majdnem 100 fokig, amitől a savó és túró szétválik. Finom szűrőn átöntve választjuk szét a túrót és a savót. Dr. Rákóczy György és Dr. A toxikus anyagot, mérget, zoocid hatású anyagot nem tartalmazó tejsavóval történő módszeres csapdázással megelőzhető a meztelen csigák nemzetgazdasági és népélelmezési jelentőségű kártétele. A módszer alkalmazása elsősorban házikertben, kertészeti növények, főleg zöldségfélékkel és dísznövények, ill. szamóca termesztésével foglalkozók részére javasolt. Azokat a tejüzemeket, amelyek sajtot, túrót, tejfölt állítanak elő, és melléktermékként tejsavót termelnek, a tejsavó megsemmisítési költsége nem fogja terhelni, ha a savót a környezetükben lévő kertészetekbe, háztáji gazdaságokba akár helyi önszerveződés útján eljuttatnák.
Természetes védekezési módszerek és megelőzés
A csigapopuláció kordában tartásához - hangsúlyoznám, nem kiirtásához - a legjobb segítséget kertünk többi állatától kaphatjuk. Mindig érdemes észben tartani, hogy a feladatok delegálásával egyrészt megkönnyíthetjük az életünket, hiszen kevesebb dolgunk lesz, másrészt gazdagabbá, egészségesebbé tehetjük a kertünk ökoszisztémáját, illetve segíthetjük más fajok fennmaradását. Érdemes „megnyitnunk” a kertünket más élőlények (madarak, sünök, békák, gyíkok, rovarok) előtt, mert ők már csak azzal is, hogy ott élnek, és táplálkoznak, rengeteg terhet vesznek le a vállunkról. Nem kell vegyszereket vagy más durva eszközöket bevetnünk.
Állatok bevonása a csigák elleni harcba
Természetesen létezik úgynevezett természetes ellenség betelepítése a kertünkbe. Ez a megoldás a méltán egyre népszerűbb indiai futókacsák alkalmazása, amik rövid távon kiválóan megoldják a problémát, felszámolják, pontosabban megeszik a kertünkben lézengő meztelencsigákat. Üröm az örömben, hogy a csigák egyszer elfogynak, de akkor a kacsák mit fognak enni? Ennek ellenére nem javasolt, hiszen ha felelős állattartó vagy, akkor az ilyen állatok alkalmazása kellő szakértelmet és felelősséget is von maga után. Saját csirkék, kacsák is segíthetnek a csigapopuláció kordában tartásában. A csirkék inkább csak akkor csipegetnek csigákat, ha éppen az útjukba, pontosabban a csőrükbe akadnak kapirgálás közben, míg a kacsák hírhedten nagy csigafogyasztók.
Növényi alapú riasztók és fizikai akadályok
- Kávézacc: A növények tövébe szórt kávézacc intenzív illata és dörzsölő tulajdonságának köszönhetően funkcionál természetes riasztóként.
- Fokhagyma: Az erős illatú fokhagyma is segíthet távol tartani a csigákat becses növényeinktől.
- Kovaföld: Hatékony kerítést készíthetünk kovaföldből is a csigák és más kártevők ellen. Eső után vagy kora reggel szórjuk a növények köré.
- Réz: A réz kiváló, természetes riasztószer a csigák számára, mivel testük nyálkával borított, enyhe áramütést tapasztalnak, amikor hozzáérnek. Ha rézdrótokkal vesszük körbe ágyásainkat, a csigák egészen biztosan jól meg fogják gondolni, hogy áthaladjanak-e ott.
- Műanyag flakon vagy üvegbúra: A zsenge palánták védelmére használhatunk műanyag flakont vagy üvegbúrát.
Talajápolás és a komposzt szerepe
Az érett komposzt kijuttatása jól táplált, egészségesebb, kártevőkkel (beleértve a csigákat is) szemben ellenállóbb növényeket eredményez. Az erősebb, keményebb levelek, szárak kevésbé vonzóak vagy nehezebben emészthetők lehetnek a csigák számára. A csigák kedvelik a nedves, hűvös búvóhelyeket. Ha szándékosan létrehozunk néhány nyirkos, párás menedékhelyet, minden bizonnyal találni fogunk ott csigákat. Érdemes átgondolni, hogy a komposztálási gyakorlat helyes-e, és mindent megtettünk-e a talajunk egészségének megőrzéséért. Tettünk-e olyan lépéseket, amivel kiválthattuk kertünk biodiverzitásának csökkenését? Mennyire voltunk elfogadóak a csigák természetes ellenségeivel szemben?
Akváriumi csigacsapda: Egy másik perspektíva
Sok akvarista használ Maláj tornyos csigát, vagy Cseresznyegarnélákat az akváriumában takarítócsapatként. Ezek az állatok elfogyasztják a maradék haleledelt és az algákat. De néha ez a takarítócsapat is túlszaporodik, és le kell csökkenteni valahogy a létszámukat. A csigákat vízcserekor is le lehet szívni, és a garnélákat is össze lehet fogdosni egy hálóval, de ez gyakran nem túl hatékony megoldás, mert vízinövények és más tárgyak is vannak az akváriumban, amelyek megnehezítik a befogást. Ezért lehet hatásosabb egy halcsapdához hasonló eszköz, amely megkönnyíti az életet.
Akváriumi csigacsapda készítésének lépései
- Vágjuk le egy 1,5 literes műanyag palack felső 1/3-át, úgy hogy a kupakot rajta hagyjuk.
- Ez után két sor apró lyukat kell fúrni a palack alsó részére, hogy a táplálék szaga könnyen kijuthasson belőle, és a csapdába esett állatok se szenvedjenek az esetleges rossz vízminőségtől. Az első sor lyukat a palack alja fölött kb.
- Vágjunk egy akkora nyílást a kupakba, amelyen átfér egy felnőtt garnéla, vagy egy csiga is.
- Szórjunk a palackba egy marék kavicsot, ami lent tartja a víz alatt a csapdát, és helyezzünk egy kevés tablettás haleledelt a palack aljába.
- A levágott palack felső részét tegyük bele a palackba fordítva, és helyezzük a csapdát a vízbe. Célszerű fektetve letenni az akvárium aljára, hogy a csigák is könnyen bele tudjanak mászni.
Összegzés és gondolatok a csigákról
Úgy vélem, hogy fontos kordában tartani az invazív fajok terjedését, így a sárga spanyol csigákat is ilyen esetben irtani kell. A csigáknak van az a bosszantó szokásuk, hogy azt szeretik a legjobban, amit mi is. Tehát mondhatjuk úgy is, hogy nagyon hasonló az ízlésünk. De éppen amiatt, hogy mindig éppen arra fáj a foguk, amit mi is szívesen megennénk, úgy tűnhet, ezek az érdekes élőlények az ellenségeink. Pedig valójában fontos szerepük van az ökoszisztémában! Vajon azért állt elő ez a helyzet, mert valamit nem megfelelően végeztünk?