A Magyar Bicska Világa: Hagyományok, Típusok és Készítő Mesterek

A magyar kézműves bicskák iránti rajongás és az a vágy, hogy gyermekünk számára is egy maradandó, értékes darabot örökíthessünk át, mélyen gyökerezik kultúránkban. Ahogy az infók gyűjtögetője is fogalmazott, a magyar kézműves bicskák valóban különleges tárgyak, melyekről érdemes minél több információt összegyűjteni. Ez a cikk egy átfogó gyűjteményt kínál a magyar bicskák sokszínű világáról, azok történetéről, felépítéséről, típusairól és a mesterekről, akik életet lehelnek beléjük. Célunk, hogy segítsünk eligazodni abban a gazdag hagyományban, amely a bicskához, mint nélkülözhetetlen eszközhöz és kultikus tárgyhoz kapcsolódik, és útmutatót adjunk egy igazán jó, kézzel készített remekmű kiválasztásához. Ahogy a mondás tartja: "Kell egy jó kés!". Támogassuk ti is a magyar termékeket, a magyar munkát!

A Magyar Bicskakultúra: Egy Évezredes Hagyomány

A kés, mint szúró és vágó szerszám, az emberiség egyik legrégebbi eszköze. Eleinte kőből és bronzból, de a vas megjelenése óta vasból és annak ötvözeteiből készítik a késeket. Az élet szinte minden területén, legyen az élelemszerzés és -feldolgozás, eszköz- és ruházatkészítés nélkülözhetetlen használati tárgya volt eleinknek, nagyban megkönnyítette életüket. De mindemellett fegyverként is funkcionálhatott, a férfiak eszköztárának, viseletének egyik legfontosabb és elengedhetetlen része volt, egészen a legutóbbi időkig. Számtalan formája alakult ki az évezredek során. A kard viselésének betiltása után, annak státuszszimbólum-szerepe, és sokszor formája is a késekben, tőrökben élt tovább. Később azonban a tőrök és kések használatát, viselését is korlátozták, vagy csak egyszerűen az átalakuló világban már funkciójukat vesztették, és így a modernebb bicska „örökölte meg” ezeket az ősi szerepeket, formákat.

A „magyar bicskakultúra” fogalma - ahogy azt Simándi László néprajz mesterszakos hallgató szakdolgozatában is bevezette - nem csupán egy vázlatos átfogó rész, hanem egy mélyen gyökerező, markáns szelete a hagyományos magyar műveltségnek. A téma nem megfoghatatlan, hiszen mind tárgyi, mind szellemi hagyománya igen nagy, sőt, meglepően nagy. Nem csak a bicskakészítés fortélyai és művészi szintű alkotómunkája, a bicskához kapcsolódó szokások, hanem a bicskához, mint kultikus tárgyhoz való kapcsolat is igen sokrétű. A kultikus tárgy megnevezés talán túlzónak tűnhet, viszont ezzel jól érzékeltethető a férfi (paraszt, pásztor, iparos, stb.) és a bicska, a saját bicskája közti kapcsolat, természetesen a téma túlmisztifikálása nélkül. Ugyanis értelemszerűen egy férfiak által használt szerszámról van szó. Az ő mindennapi munkájuk során voltak olyan konkrét műveletek, munkafolyamatok, melyek vágóeszközt igényeltek, de értelemszerűen egy vágószerszám jó szolgálatot tesz a legkülönbözőbb helyzetekben is. A bicska pedig, mint biztonságossá tett kés, annak tehát egy továbbfejlesztett utódja (sok helyütt ugyan késként emlegetik a mai napig), igencsak praktikus eszköznek bizonyult, nemhiába vált tehát a magyar férfiemberek hű társává.

Csoma Zsigmond írásában jól összefoglalást ad erről: „A bicska a paraszti-vállalkozó kereskedő életforma fontos és jellegzetes kis eszköze volt. Nemcsak önvédelmi szerepe miatt, hanem inkább mindennapi használata tette nélkülözhetetlenné a férfiak életében. Jelentőségét azok az őrvidéki vélemények is tükrözik, amelyek szerint magától értetődő és természetes dolognak tartották a bicskák hordását és használatát. Ezeknek a személyes tárgyaknak a hiánya mutatta meg alkalomadtán igazán a szükségességüket. A „kés nélkül nem is mentek el itthonról”, vagy pedig a „minden rendes embernek van kése” vélemények egyféle bicskahasználó büszke mentalitást tükröznek a felső-őrvidékieknél”. Ezen idézetben is említésre kerül, és valóban nem elhanyagolható a bicska fegyverként való alkalmazása. Reguly Antal tudósít például a nógrádi palóc falvak híres-hírhedt vendégségeiről, amikor rendszerint kisebb tömegverekedések robbantak ki, melyek egy-egy fél korábbi megsértésének megtorlásából alakultak ki. „Ekkor aztán összekapnak. Ha az egyik megsérül, és haragra gyúl, így szól: -Egyszer lettem, egyszer halok meg! - és úgy ront a másiknak, hogy kézzel a hajába kap, vagy ököllel üti. A többiek tétlenül nézik a verekedést, míg bicskára nem kerül a sor, akkor elválasztják a dulakodókat. De ilyenkor könnyen tömeges verekedéssé fajul a párviadal. Ha netán rokon is akad a beavatkozók között, aki elkurjantja magát, hogy - Az én komám kezébűl senki se merje kivenni a kést! - biztosan kirobban a tömegverekedés.” A bicska fegyver-minősége tehát nem szorul komolyabb magyarázatra, és habár, ahogyan Reguly leírásából is látszik, a bicska előkerülése a verekedés egy új, komolyabb fázisát jelentette, természetesen a csinos kis pengékhez sokszor valóban vér tapadt - és sajnos napjainkban is hallani nem egy tragédiába torkolló szóváltásról, verekedésről, ahol a bicskáé „az utolsó szó”.

Megelőző írásokban is szó volt már a kard, a kés, és a bicska rangjelző szerepéről. A kard egyértelműen fegyverként funkcionál, tehát egy harcos, hősies (férfi)alak attribútuma, a korai időkben szó szerint hatalmi- és férfijelvény. A karddal párhuzamosan természetesen ismerték és használták a kisebb méretű tőröket, késeket, nyilván méretük és formájuk, harci szerepük mellett más műveletek elvégzésére is lehetővé tette őket, azonban mint a kardok kisméretű „testvérei”, ugyanolyan szimbolikával bírtak. Az idők, a korok változásával a kard és a késviselés szabályozott, sőt tiltott lett, hagyománya is megkopott, ám el nem tűnt, hanem jórészt megmaradt a bicskahasználatban, viselésben. Nyilván méretével hatalmi jelvény-szerepe is csökkent, formájával funkciója változott, de a lényeg nem - szúrni-döfni, vágni lehet vele, éle van. Ezen gondolatmenet nyilvánvalónak tekinthető, ismerve a magyar férfiak legutóbbi időkig is megmaradt lelkületét, amivel bicskájukhoz ragaszkodnak, nem beszélve a sok apró adalékról. Ilyen például egyes bicskatípusok jellegzetes formája, melyben a szablya ívei köszönnek vissza, vagy viselési szokása, miszerint a bicskatoknak a férfi bal oldalán van a helye.

„Hatalmas pengével, erős nyakkal láttatja el a nyúzáshoz…” - írja Ecsedi István a hortobágyi pásztorok bicska-ízléséről. Jelen esetben a jellegzetes debreceni farvillás bicskáról van szó, ami küllemében míves, szerkezetében pedig egy modernebb forma, kis kétágú villa tartozik hozzá, tehát alapvetően egy „primitív étkészlet”. Mégis a puszta embere, életmódjából, munkájából adódóan számtalan más területen is használta bicskáját, ami igencsak igénybe vette a szerszámot - gondoljunk csak a juhászok körmölő bicskájára. Ettől függetlenül viszont természetesen megbecsülték vágóeszközüket. Adtak élességére, az étkezésektől, szalonnázásoktól, egyéb irányú használata során elegendő zsírt kapott, mely impregnálta. Zsebben, tarisznyában, csizmaszárban, tokban hordták, gyermekkoruktól kezdve forgatták, tehát megtanulták balesetmentes, praktikus használatára. Az alapvető elvárás is a praktikusság, megbízhatóság volt, de nem elhanyagolható a küllem sem, ezt korábbi dolgozatok fő témája, a debreceni típusú, cifra farvillás- és oldalvillás bicskák jól példázzák.

A bicskához egyértelműen kapcsolódik egy használati kultúra, és ez nem elhanyagolható módon összefügg a teljes magyar paraszti kultúra jó néhány szeletével. Legszembetűnőbb magának a bicskának az előállítása, a fémművesség egyik jelentős ágazata. De gondoljunk az étkezési kultúrára, a bicska szerepe itt nem szorul magyarázatra. Minden férfi saját bicskájával evett, a debreceni típusok villával ellátott darabjai is magukért beszélnek. Az előállítása mellett használatával is kapcsolódik a kézművességhez. A művészkedő pásztorok csupán néhány darabos szerszámkészletének legfontosabb tagja is a bicska volt, mesterien használták, és remekműveket alkottak segítségével - akár fát díszítettek vele, akár alapanyagot állítottak elő (pl. bőrszíj hasogatás). A bicskához kapcsolódó szokások, felhasználási területek sokrétűsége megengedi, hogy magyar bicskakultúráról beszéljünk. Elkészítésének folyamata már önmagában egy jelentős tudásanyagot jelez, s megalkotása után, használata közben is számtalan kulturális többlettartalom tapad a bicskához, illetve használójának kedves vágóeszközével való kapcsolatához.

A Bicska Anatómiája: Részek és Anyagok

A bicska, mint összetett eszköz, számos alkatrészből áll, melyek mindegyike meghatározó a működés és az esztétika szempontjából. A bicskák készítésekor a mesterek nagy hangsúlyt fektetnek az egyes részek minőségére és harmóniájára.

A Bicska Alapvető Részei

• Platina (alaplemez -ek): Ez az alkatrész vasból, sárgarézből vagy egyéb anyagból készül. Erre erősítik egyik oldalról a markolat anyagát és a paklikat. A másik oldalra kerül a rugó, melyet ez a két alaplemez, a platinák fognak közre.
• Penge: A bicska legfontosabb része, anyaga lehet szénacél, rozsdamentes (import), kovácsolt, vagy akár kovácsolt damaszkuszi acél. A penge minősége alapvetően meghatározza a bicska használhatóságát és éltartását.
• Tálung: A penge része. Az a vége, mely a nyélben kap helyet. Átfúrt, ezen halad át a szegecs. Négyszög alakú, ez érintkezik a rugóval. A nyélből kint lévő részre ütik általában a készítők a névjegyüket, ami az alkotó elismerése saját munkája iránt.
• Betét (markolat): A markolat anyaga rendkívül sokféle lehet, például fa, agancs, szaru, tűlök, agyar, vagy műanyag (celluloid). A markolat nemcsak esztétikai szereppel bír, hanem a kényelmes és biztonságos fogást is biztosítja.
• Szakáll: A penge része, mely elválasztja az élt a penge tövétől.
• Szegecs: Alapvető fontosságú a bicska stabil működéséhez. Rossz szegecseléskor a penge lötyög, ami idővel csak fokozódik.
• Pakli v. Pakni v. Bakni: Sárgarézből vagy alpakából készül. A nyél elején (fejpakli) és legtöbbször végén is elhelyezkedő (farokpakli) réz "lap", mely jobban megtartja a szegecset. Ezenkívül esztétikai szerepe is van, például a Náder bicska esetében. Forrasztják az alaplemezre.
• Rugó: Szénacélból készül. Ez biztosítja a penge stabil nyitott és zárt állapotát, megakadályozva a véletlen kinyílást vagy becsukódást.

Pengék és Markolatok Sokfélesége

A bicskák pengéinek kialakítása és az alkalmazott anyagok széles skálán mozognak, biztosítva a sokoldalú felhasználhatóságot és az egyéni preferenciáknak való megfelelést. Az univerzális használatra legmegfelelőbb penge egy sima pengéjű penge, amellyel gyakorlatilag mindent kivághat, akárcsak egy fogazottat. Léteznek emellett fogazott élű pengék és kombinált pengék is. A kombinált penge élesítése otthon azonban nagyon nehéz lehet. A penge anyaga döntő a bicska tartóssága és élessége szempontjából; a szénacél, rozsdamentes acél, kovácsolt és kovácsolt damaszkuszi acél mind eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

A markolatok anyaga is hozzájárul a bicska karakteréhez. A természetes anyagok, mint a fa, agancs, szaru, tűlök, vagy agyar eleganciát és egyedi megjelenést kölcsönöznek, míg a műanyag (celluloid) markolatok tartósak és praktikusak lehetnek.

A Magyar Bicskatípusok Gazdag Világa

A magyar bicskakultúra egyik legkiemelkedőbb jellemzője a bicskatípusok sokfélesége, melyek mindegyike sajátos formavilággal, történettel és rendeltetéssel rendelkezik. Általában három méretet készítenek egy típusú Magyar bicskából: kicsit, közepeset, nagyot.

Hagyományos Bicskatípusok Részletes Áttekintése

• Arató bicska: Kinyitva olyan, mint egy kiskés, általában egy paklis. Étkezésre és faragásra is kiválóan alkalmas.
• Bugylibicska: A nyele egy anyagból készül, nem szerelt, általában fából. A hornyot a penge számára kivésik, kivágják, nincs rugózat. Tipikus vásárfia volt régen.
• Cakli: Egyenes nyéllel és jellegzetes pengével rendelkezik. Például a modern Suci Modern Cakli is ezt a hagyományos formavilágot idézi meg, penge anyaga N690, 90/3mm, markolat anyaga zöld G10.
• Egyenes bicska: Egyszerű és funkcionális kialakítású.
• Fejes görbe (Alföld): Jellegzetesen görbe nyél, a nyélhez képest széles penge. Falatozáshoz igen ideális, ugyanis a falatot megtartva hüvelykujjal, az jól megáll a széles pengén és szájhoz emelhető.
• Gömbfejes: Egyedi kialakítású bicskatípus, mely gyakran megtalálható árlistákban.
• Gráczi bicska: Vastagodó nyél, nyélhez képest vékony penge jellemzi. (Révész Késes Műhely)
• Grószimaskara: A nagymaskaránál nagyobb méretű bicska.
• Maskara bicska (Dunántúl): Masszív, erős bicska. Faragáshoz is használták. Nagyon elterjedt típus, mint például Nagy Csaba egyedi kivitelű, exkluzív modern maskarája.
• Matróz bicska: Közepes penge, közepes nyél, karcsú, elegáns, a nyél legvége behajlik.
• Náder bicska: A Pásztor bicska egypengés változata, egy Náder nevű szegedi késes készítette először. A paklik díszesek, masszív bicska.
• Ovál bicska: Szintén árlistákban előforduló név, mely egyedi formára utal.
• Pásztor bicska: Masszív, általában körmölő a másik oldalon, birkák körmének tisztítására használatos.
• Patada bicska: Szardínia szigetének kése, nincs rugó, szaru nyéllel készül.
• Rác bicska: "Szélesebb szalonnázó bicska".
• Szalonnázó bicska: Vékony penge és nyél, "kecses" megjelenésű.
• Székely bicska: Vastag penge és nyél, szögletes forma jellemzi.
• Tőrbicska: Hasonló alkatú, mint a szalonnázó, de az első pakli kereszt formájú, így a bicska hasonlít egy tőrhöz.
• Völgyelt bicska: Nevét valószínűleg a penge vagy a markolat jellegzetes kialakításáról kapta.

Különleges Funkciójú és Regionális Bicskák

• Barkácsoláshoz való bicskák: Fel vannak szerelve például egy nyitóval, csavarhúzóval, reszelővel, ollóval, bitrögzítővel, vésővel és más barkácsolási eszközökkel. Ezek a multifunkciós bicskák a modern kor elvárásainak megfelelően a hagyományos funkciókon túlmenően számos hasznos eszközt integrálnak.
• Farvillás (Debrecen forrás): Étkezéskor használható, nyélből kihúzható villával rendelkező bicska.
• Halas bicska: A Szegedi árvíz emlékére, Szeged tiszteletére készült. A nyél jellegzetesen hal formájú. Tarjányi József iparművész készíti, igen magas minőségben.
• Horgász bicska: Nagyon vékony nyél és penge. A másik él lehet fogazott pikkelyező.
• Kacor bicska: Olyan, mint a körmölő, íves pengeéllel. Használata: körmölő, bőripar, kertészkedés.
• Kubikos bicska: Egy fórumon említett típus.
• Oltó/Szemző/Kertész bicska: Rövid penge (esetleg ívelt élű) a nagyobb erőkifejtéshez.
• Páros-kés (Debrecen forrás): Pengével és villával rendelkezik. A villa kinyitásakor egyazon bicska nyelestől két részre szedhető, egy külön villára és késre. Nagyon ötletes, ritka, általában megrendelésre készül.

A Kézműves Bicska Elkészítésének Művészete

A kézműves bicskák nem csupán egyszerű eszközök, hanem a mesterek évtizedes tapasztalatának, precizitásának és művészi érzékének eredményei. Elkészítésük hagyományosan hosszú és összetett folyamat, mely a gondos anyagválasztással kezdődik.

Anyagválasztás és Kovácsolás

A bicska elkészítéséhez a késesek edzhető acélt használtak. A Debreceni Késcsináló Céh tizedik regulája például úgy rendelkezik, hogy a vas és szén „szűkvolta idején” a késcsináló vásárlási előjogot élvez a nyersanyagra, akár maga, akár a céhe számára. A penge és a rugó elkészítése, kikovácsolása a munkafolyamat legfontosabb szakasza. A pengét és a rugót a mesterek maguk kovácsolták, hevítették, majd kalapálták, ezzel tömörítették az anyagot, és formálták meg durván az alakját. Az acél kovácsolásánál nagyon kell vigyázni az izzítás hőmérsékletére, ezért tüzelnek faszénnel, befúvás nélkül, mert ha túl van fúvatva, akkor nagyon könnyen el lehet rontani. Az ilyen módon előkészített acél már megfelelően alakítható, megmunkálható.

A Rugós Bicska Készítésének Lépései

A kovácsolást követően a penge levékonyítása (pletvározás) után következik a monogram és a körömhely beütése. Ezt követi a hőkezelés. Ennek első fázisa az edzés, ezt kovácstűzben végezték. Történhet olajban, vagy vízben, az anyagokat is két csoportra lehet ez alapján osztani: olajedzésűekre és vízedzésűekre. Fontos megjegyezni, hogy „a vízedzésűeket ma már nem nagyon szeretik, ezért találták ki az ötvözött acélokat, hogy ne kelljen vízben edzeni.” A víz ugyanis nagyon drasztikusan hűt, és emiatt nemkívánatos feszültségeket okozhat az anyagban.

A bicskák elkészítéséhez a mesterek a hagyományos módszereken túl, amennyiben modern anyagokat használnak, a legmodernebb technológiákat is bevethetik. Például egy modern bicska penge anyaga lehet CPM-S35VN, kőmosott felülettel és Spanto grind kialakítással, Hegyespenge élezéssel. A markolat anyagaként zöld G10-et is alkalmazhatnak, vagy 3D mart titán klipet és távtartót. Az ilyen precíz kidolgozás garantálja a vajpuha működést és a betonstabil, zéró oldaljátékot a pengében.

Vásárlás és Megrendelés: Mire Figyeljünk?

Egy kézműves bicska vásárlása vagy megrendelése során számos szempontot érdemes figyelembe venni, hogy valóban egy kiváló minőségű, tartós és esztétikus darabra tegyünk szert.

A Jó Minőség Ismérvei

A bicska kiválasztásához több paraméter áll rendelkezésre, amelyek segítenek felismerni a valóban jó minőségű darabokat:

• Penge elhelyezkedése: Becsukott állapotban és becsukáskor a penge nem érhet a horony széléhez. Nem szép, ha nincs középen a penge, továbbá idővel karcossá teheti a pengét.
• Él védelme: Az él alul sem csapódhat a horony aljának, vagy a szegecsnek, csorbítva azt. Becsukott állapotban nyomjuk be a pengét. Akkor jó, ha valamennyit süllyed, mert akkor nem ér alul semmihez az él.
• Penge mozgása: Ha nehezen jár az nem gond, bejáratódik. Bár kényelmesebb, ha olajozottan hajlik új korában is. Persze ha hölgy, vagy gyerek részére vásárol, akkor kritérium, hogy könnyen járjon a penge, hogy ki is tudják nyitni. Kinyitva a pengét mozgassuk meg lapjával is (hajlási irányra merőleges). Ha kotyog, lötyög, az nem igazán jó, idővel csak lötyögősebb lesz, míg szét nem nyílik a szegecselés. Ilyenkor a penge a rugó mellett elfér és hátranyeklik. Persze ez az idő lehet több évtized is, használattól, minőségtől függően.
• Készítői jelzés: Fontos, hogy a készítő beleüsse az ismertetőjegyét valahova a pengén, elismerve, hogy az az ő munkája. Csak a "ROSTFREI" (rozsdamentes) felirat - amennyiben rozsdamentes a penge fajtája - nem mindig elég.
• Esztétika és illesztések: Az alaplemezek, paklik ne legyenek sorjásak. A pakli/paklik és markolat anyaga között ne legyen rés, ne legyen elálló, szépen feszüljenek egymásnak. A bicska elemein (2 markolalt, 2 alaplemez, rugó) a bicska "hátán" végighúzva az ujjat, jó és szép, ha egy síkban vannak. Kinyitva a pengét, tartsuk a hornyot a fény felé, és ha át lehet látni az alaplemezek és rugó között, az sem igazán szép.

A kiváló minőségű bicskák ára változatos. Találhatunk a legolcsóbb Csigi bicska árakat, de vannak Csigi bicska árak a legmagasabb áron is. Léteznek akciók, ahol kedvezőbb áron juthatunk hozzá egy-egy darabhoz, és természetesen kereshetünk a legolcsóbb Csigi bicska árakat is. Azonban az ár mellett mindig a minőségre és a kézműves munka értékére fókuszáljunk.

Tanácsok Egyéni Bicska Készíttetése Előtt

Amennyiben egyéni méretű bicskát készíttetünk, érdemes tisztázni a penge hosszát, hogy mit, honnan értelmezünk. Ez példázza egy ábra, melynek eredetét egy kedves barát küldte, ezúton is köszönöm! Az egyedi megrendelés lehetősége biztosítja, hogy pontosan az elképzeA magyar bicskakultúra és a Csigi kézműves hagyaték: Átfogó útmutató a bicskák világába

Rákattantam a magyar kézműves bicskákra. Még nem volt ilyenem és szeretnék egy igazán jót, amit gyermekem megörökölhet. Gyönyörű ajándék lehet egy igazi, kézzel készített bicska, kés, és egyéb kézműves remek! Kell egy jó kés! - Tartja a mondás. Az univerzális használatra legmegfelelőbb penge egy sima pengéjű penge, amellyel gyakorlatilag mindent kivághat, akárcsak egy fogazottat. Nem tudja, hogyan válasszon kést? A kés kiválasztásához több paraméter áll rendelkezésre. Választhatsz: Barkácsoláshoz - fel vannak szerelve például egy nyitóval, csavarhúzóval, reszelővel, ollóval, bitrögzítővel, vésővel és más barkácsolási eszközökkel. Támogassátok ti is a magyar termékeket, a magyar munkát!

A bicska alkatrészei és anatómiai felépítése

A bicska részei alapvetően meghatározzák annak élettartamát és használhatóságát. Az alaplemez, vagy más néven Platina (alaplemez -ek) készülhet vasból, sárgarézből és egyéb fémekből. Erre erősítik egyik oldalról a markolat anyagát és a paklikat. A másik oldalra kerül a rugó, melyet ez a két alaplemez, a platinák fognak közre. A rugó általában szénacélból készül. A Pakli v. Pakni v. Bakni egy sárgaréz vagy alpaka "lap" a nyél elején (fejpakli) és legtöbbször végén is elhelyezkedő (farokpakli), mely jobban megtartja a szegecset. Ezenkívül esztétikai szerepe is van, pl. Náder bicska esetén. A paklikat forrasztják az alaplemezre.

A Penge anyaga igen változatos lehet: Szénacél, Rozsdamentes (Import), Kovácsolt, vagy Kovácsolt damaszk. A penge része a Tálung, az a vége, mely a nyélben kap helyet. Átfúrt, ezen halad át a szegecs. Négyszög alakú, ez érintkezik a rugóval. A nyélből kint lévő a részre ütik általában a készítők a névjegyüket. A Szakáll a penge része, mely elválasztja az élt a penge tövétől. A Szegecs kritikus pont, hiszen rossz szegecseléskor a penge lötyög. A Betét (markolat) anyaga lehet Fa, Agancs, Szaru, Tűlök, Agyar, vagy Műanyag (celluloid).

A bicska típusai és a magyar formavilág gazdagsága

Általában három méretet készítenek egy típusú Magyar bicskából: kicsit, közepeset, nagyot. A magyar bicskák (többnyire) a következők:

• Arató bicska: Kinyitva olyan mint egy kiskés, általában egy paklis. Étkezésre, faragásra.
• Bugylibicska: A nyele egy anyagból készül, nem szerelt, általában fából. A hornyot a penge számára kivéisk, kivágják, nincs rugózat. Tipikus vásárfia volt régen.
• Cakli: Egyenes nyél, jellegzetes penge.
• Egyenes bicska: Egyszerű, letisztult forma.
• Farvillás (Debrecen forrás): Étkezéskor használható, nyélből kihúzható villával rendelkező bicska.
• Fejes görbe (Alföld): Jellegzetesen görbe nyél, a nyélhez képest széles penge. Falatozáshoz igen ideális, ugyanis a falatot megtartva hüvelyk ujjal, az jól megáll a széles pengén és szájhoz emelhető.
• Gömbfejes: Árlistában talált név, speciális fejkialakítás.
• Gráczi bicska: Vastagodó nyél, nyélhez képest vékony penge. (Révész Késes Műhely példái alapján).
• Grószimaskara: A nagymaskaránál nagyobb méretű változat.
• Halas bicska: A Szegedi árvíz emlékére, Szeged tiszteletére készült. A nyél jellegzetesen hal formájú. Tarjányi József iparművész készíti, igen magas minőségben.
• Horgász bicska: Nagyon vékony nyél, és penge. A másik él lehet fogazott pikkelyező.
• Kacor bicska: Olyan mint a körmölő, íves pengeél. Használata: körmölő, bőripar, kertészkedés.

További jellegzetes magyar típusok:

• Maskara bicska (Dunántúl): Masszív, erős bicska. Faragáshoz is használták. Nagyon elterjedt típus.
• Matróz bicska: Közepes penge, közepes nyél, karcsú, elegáns, nyél legvége behajlik.
• Náder bicska: A Pásztor bicska egypengés változata, egy Náder nevű szegedi késes készítette először. A paklik díszesek, masszív bicska.
• Oltó/Szemző/Kertész bicska: Rövid penge (esetleg ívelt élű) a nagyobb erőkifejtéshez.
• Páros-kés (Debrecen forrás): Pengével és villával rendelkezik. A Villa kinyitásakor egyazon bicska nyelestől két részre szedhető, egy külön villára és késre. Nagyon ötletes. Ritka, ált. megrendelésre készül.
• Pásztor bicska: Masszív általában körmölő a másik oldalon, birkák körmének tisztítása.
• Rác bicska: "Szélesebb szalonnázó bicska".
• Szalonnázó bicska: Vékony penge, és nyél, "kecses".
• Székely bicska: Vastag penge, és nyél, szögletes forma.
• Tőrbicska: Hasonló alkatú mint a szalonnázó, de az első pakli kereszt formájú, így a bicska hasonlít egy tőrhöz.

A rugós bicska készítésének technológiai folyamata

A bicska elkészítéséhez a késesek edzhető acélt használtak. A penge és a rugó elkészítése, kikovácsolása a munkafolyamat legfontosabb szakasza. A pengét és a rugót a mesterek maguk kovácsolták, hevítették, majd kalapálták, ezzel tömörítették az anyagot, és formálták meg durván az alakját. Az acél kovácsolásánál nagyon kell vigyázni az izzítás hőmérsékletére, ezért tüzelnek faszénnel, befúvás nélkül, mert ha túl van fúvatva, akkor nagyon könnyen el lehet rontani. Az ilyen módon előkészített acél már megfelelően alakítható, megmunkálható. A penge levékonyítása (pletvározás) után következik a monogram és a körömhely beütése.

Ezt követi a hőkezelés. Ennek első fázisa az edzés, ezt kovácstűzben végezték. Történhet olajban, vagy vízben, az anyagokat is két csoportra lehet ez alapján osztani: olajedzésűekre és vízedzésűekre. A vízedzésűeket ma már nem nagyon szeretik, ezért találták ki az ötvözött acélokat, hogy ne kelljen vízben edzeni. A víz nagyon drasztikusan hűt, és emiatt nemkívánatos feszültségek maradhatnak az anyagban. A kovácsolt, edzett penge az alapja a minőségi bicskának.

A magyar bicskakultúra néprajzi és társadalmi háttere

A magyar bicskakultúra fogalma a hagyományos magyar műveltségnek egy igen markáns szeletét jelöli. Bicska nélkül nem is mentek el itthonról, vagy pedig a minden rendes embernek van kése vélemények egyféle bicskahasználó büszke mentalitást tükröznek. A bicska a paraszti-vállalkozó kereskedő életforma fontos és jellegzetes kis eszköze volt. Nemcsak önvédelmi szerepe miatt, hanem inkább mindennapi használata tette nélkülözhetetlenné a férfiak életében. A bicskához kapcsolódó szokások, felhasználási területek sokrétűsége megengedi, hogy magyar bicskakultúráról beszéljünk.

A bicska fegyver-minősége nem szorul komolyabb magyarázatra. Reguly Antal tudósít például a nógrádi palóc falvak híres-hírhedt vendégségeiről, amikor rendszerint kisebb tömegverekedések robbantak ki. Ekkor aztán összekapnak. A többiek tétlenül nézik a verekedést, míg bicskára nem kerül a sor, akkor elválasztják a dulakodókat. Az én komám kezébűl senki se merje kivenni a kést! - biztosan kirobban a tömegverekedés. A kard viselésének betiltása után, annak státuszszimbólum-szerepe, és sokszor formája is a késekben, tőrökben élt tovább. Később azonban a tőrök és kések használatát is korlátozták, és így a modernebb bicska „örökölte meg” ezeket az ősi szerepeket.

Magyar bicskakészítő mesterek és műhelyek

A magyar kézműves bicskák világában számos kiváló mester alkot. Csigi András debreceni késes-műköszörűs mester munkái széles körben ismertek. Csigi bicska arak a legmagasabb áron is fellelhetők, de találhatók Csigi bicska arak jó áron is. A legolcsóbb csigi bicska arak és fogazott élű változatok akcióban is elérhetőek.

Néhány további neves mester és műhely:

• Belencsák Mihály (Körmend): Nagy múltú, termékei vásárokon is megvásárolhatók.
• Boznánszky László (Celldömölk): Piacok környékén fellelhető termékek.
• Kocsis Ferenc (Debrecen): Népi Iparművész, a Magyar Késmíves Céh tagja.
• Tarjányi József (Csongrád): Halasbicska specialistája.
• Polyák Imre (Kecskemét): Késes mester, szép munkák jellemzik.
• Szalontai István: Luxus kategóriájú bicskák készítője.
• Papp László Dixon Bt. (Debrecen): Vadászboltokban és fegyverüzletekben forgalmazzák munkáit.
• Juhász József (Miskolc): Luxus kategóriájú kések és bicskák.
• Marek Csaba (Mogyoród): Egyedi, luxus bicskák.
• Szankovits Tibor (Szentendre): Nívódíjas késes, kakasos bicskák és múzeum.
• Varga Tamás (Debrecen): Késkészítő Népi Iparművész, igényes munkák.
• Nagy Zoltán (Budapest): Késes Népi Iparművész.

Tanácsok vásárlás és megrendelés előtt

A bicska kiválasztásakor több technikai szempontot is figyelembe kell venni. Becsukott állapotban és becsukákor a penge nem érhet a horony széléhez. Nem szép, ha nincs középen a penge, továbbá idővel karcossá teszi a pengét. Az él alul sem csapódhat a horony aljának, vagy a szegecsnek, csorbítva azt. Becsukott állapotban nyomjuk be a pengét. Akkor jó, ha valamennyit süllyed, mert akkor nem ér alul semmihez az él.

Kinyitva a pengét mozgassuk meg lapjával is (hajlási irányra merőleges). Ha kotyog, lötyög, az nemigazán jó, idővel csak lötyögősebb lesz, míg szét nem nyílik a szegecselés. Ilyenkor a penge a rugó mellett elfér és hátranyeklik. Persze ez az idő lehet több évtized is, használattól, minőségtől függően. Ha nehezen jár az nem gond, bejáratódik. Bár kényelmesebb, ha olajozottan hajlik új korában is. Persze ha hölgy, vagy gyerek részére vásárol, akkor kritérium, hogy könnyen járjon a penge, hogy ki is tudják nyitni.

Esztétikai szempontból az alaplemezek, paklik ne legyenek sorjásak. A pakli/paklik és markolat anyaga között ne legyen rés, ne legyen elálló, szépen feszüljenek egymásnak. A bicska elemein (2 markolat, 2 alaplemez, rugó) a bicska "hátán" végighúzva az ujjat, jó és szép, ha egy síkban vannak. Kinyitva a pengét, tartsuk a hornyot a fény felé, és ha át lehet látni az alaplemezek és rugó között, az sem igazán szép. Megrendelés előtt érdemes tisztázni a penge hosszát, hogy mit, honnan értelmezünk.

Anyagminőség és pengeélezés

A modern bicskák világában olyan acélokkal találkozhatunk, mint az N690, 154CM, vagy a CPM-S35VN. Például egy Benchmade MINI griptilian 154cm acélos kivitelben gyári állapotú élezetlen fentlen éllel rendelkezik, ami borotvál. A kombinált penge élesítése otthon nagyon nehéz. Egy sima pengéjű bicska könnyebben karbantartható. Ha a penge kőmosott felületű vagy Spanto grind élezésű, az különleges karaktert ad az eszköznek. A betonstabil zár, a zéró oldaljáték a pengében és a középre záródás a minőségi gyártás ismérvei.

A bicska használati és gyűjtői értéke

A bicska a puszta embere számára életmódjából, munkájából adódóan számtalan területen volt használatos. Adtak élességére, az étkezésektől, szalonnázásoktól, egyéb irányú használata során elegendő zsírt kapott, mely impregnálta. Zsebben, tarisznyában, csizmaszárban, tokban hordták, gyermekkoruktól kezdve forgatták. A bicskához egyértelműen kapcsolódik egy használati kultúra és ez nem elhanyagolható módon összefügg a teljes magyar paraszti kultúra jó néhány szeletével.

Legszembetűnőbb magának a bicskának az előállítása, a fémművesség egyik jelentős ágazata. De gondoljunk az étkezési kultúrára, a bicska szerepe itt nem szorul magyarázatra. Minden férfi saját bicskájával evett. A művészkedő pásztorok csupán néhány darabos szerszámkészletének legfontosabb tagja is a bicska volt, mesterien használták, és remekműveket alkottak segítségével - akár fát díszítettek vele, akár alapanyagot állítottak elő.

Különleges bicskatípusok és ritkaságok

Vannak speciális modellek, mint a Patada bicska, ami Szardínia szigetének a kése, nincs rugója és szaru nyéllel készül. A Halas bicska a Szegedi árvíz emlékére készült, jellegzetes formája miatt igazi hungarikum. A Páros-kés rendkívül ötletes, hiszen a villa kinyitásakor két részre szedhető. Ezek a darabok többnyire megrendelésre készülnek.

A modern kínálatban is találunk érdekességeket:

• Suci Modern Cakli: N690 penge, zöld G10 markolat.
• Benchmade 940 TI: Limitált széria.
• Cold Steel SRK Carbon V acéllal.
• Nagy Csaba egyedi kivitelű, exkluzív modern maskara.
• Lovász Gyula nagy fejesgörbe.
• Berényi Sándor kiscakli.

A bicskagyűjtők számára fontos, hogy a készítő beleüsse az ismertetőjegyét valahova a pengére. Csak a "ROSTFREI" (rozsdamentes) felirat sokaknak nem elég. Az egyedi készítésű bicskák értéke az évek múlásával gyakran emelkedik, különösen, ha neves mesterek munkáiról van szó. A bicska tehát nem csupán egy vágóeszköz, hanem a magyar történelem és kézművesség egy hordozható darabja, amely generációkon átívelő örökség lehet.

tags: #csigi #pali #bicska