Csirkemell Nyárs Angolul: Kulináris Séták az Egyesült Királyság Gasztronómiájában

A hagyományos angol konyha jelenleg reneszánszát éli, és friss, jó minőségű alapanyagokból tuti egyszerű és fantasztikus ételeket lehet készíteni, amiket az angolok megbolondítanak egyéb, nemzetközi fűszerekkel és alapanyagokkal. Az angol konyha egyik legfontosabb tulajdonsága az egyszerűség. Az angolok nem szoktak órákon keresztül a konyhában sürögni-forogni, így se az előkészületek, se az elkészítési módok nem komplikáltak és energiaigényesek. A másik legfontosabb tényező a nemzetközi gasztronómiák jelentős hatása, nem csoda, hogy London a világ kulináris központja, továbbá a fúziós és hibrid ételek hazája.

Az Alapanyagok Minősége és a Fúziós Konyha Jelentősége

Hagyományos angol ételek készítéséhez általában kevés fűszerre van szükség, éppen ezért nagyon fontos az alapanyagok minősége. Csakis kiváló minőségű zöldségek és húsok alkalmasak hagyományos angol ételek készítéséhez. Fontos megemlíteni, hogy mivel Anglia, különösen London, a világ egyik legnagyobb kulturális központja, így szinte minden nemzetközi gasztronómia jellegzetes alapanyagai megvásárolhatók egy normál szupermarketben vagy speciális gasztro, kulináris boltokban. Így nem csoda, hogy egy modern angol ételben sokszor található parmesan, feta, chili és egzotikus fűszerek.

Ki nem hallott az angol marhasültről, szendvicsről, dzsemről, angol reggeliről vagy a délutáni teázásról? Rengeteg nemzetközileg híres és kedvelt angol étel létezik, továbbá olyan, amiről nem is gondolnánk, hogy a britektől ered (például trüffel, vaníliakrém, csokihab, curry stb.). Íme néhány tuti angol recept - a listánkon az Egyesült Királyságban népszerű, tipikus, autentikus vagy modern receptek szerepelnek.

Kulináris Szótár és Fogalmak az Angol Gasztronómiában

A kulináris világban való eligazodáshoz elengedhetetlen néhány alapvető fogalom ismerete, amelyek az angol konyhára és a nemzetközi gasztronómiára egyaránt jellemzőek.

Alapvető Kulináris Fogalmak és Technikák

• Apakka: Rézből, cinkből és nikkelből álló fémötvözet, amely bizonyos konyhai eszközök alapanyaga lehet.
• Angol felszolgálási mód (Angol szervíz): A legszínvonalasabb felszolgálási mód, ahol a felszolgálók közvetlenül a vendég tányérjára helyezik az ételeket a tálalóedényből.
• Asztali patika: Patikaszerek. A vendég és a felszolgáló által az asztalnál történő utóízesítésre használt fűszerek és ízesítőszerek, mint például só, bors, ecet, olaj.
• Balling fok - B°: A sörlé erjesztés előtti szárazanyagtartalmát jelölő mértékegység. A világos sörök alkoholtartalma kb. 4-5%.
• Ballonpohár: Kehely alakú, 0,3 literes, magas szárú pohárfajta, gyakran borok vagy bizonyos koktélok szervírozására használatos.
• Borkorcsolya: Olyan kisebb étkek, amelyek bor mellé fogyaszthatók, kiegészítve az ízélményt.
• Brandy: Desztillált szeszesital, jellemzően borból, gyümölcsökből vagy más alapanyagokból.
• Chafing (Cséving): Forró - és melegen tartott - vízbe merülő tálalóedény, mely az étel leégése nélkül tartja melegen a melegbüfében, fogadáson kínált ételt.
• Consommes kanál (Konszomés kanál): Erőleves kanál, speciálisan a tiszta húslevesekhez tervezett mélyebb kanál.
• Couvert (Kuver): Teríték, vagyis a vendég számára előkészített evőeszközök, poharak és tányér. Helytelenül hazánkban kötelező fogyasztást is jelenthet.
• Dekantálás (szellőztetés): Borok esetében alkalmazott eljárás, melynek során a bort áttöltik egy dekantáló edénybe, hogy az levegőzzön és ízei jobban kibontakozzanak.
• Egyéni felszerelés: A felszolgálók munkájához szükséges eszközök neve, mint például dugóhúzó, toll, jegyzetfüzet.
• Francia felszolgálási mód (Francia szervíz): Hazánkban a legelterjedtebb felszolgálási mód, ahol az ételeket a tálalóasztalról adagolják a vendég tányérjára.
• Frappírozás: A pezsgő intenzív hűtése, melynek célja az ideális fogyasztási hőmérséklet elérése.
• Kármentő: Kisebb edény vagy tálca, melyet a felszolgálás során az asztalon elhelyeznek, hogy felfogja az esetlegesen lecsöpögő étel- vagy italmaradékot.
• Kisegítő asztal (Boeuf asztal, Gueridon): Az éttermi asztalok mellé állított kisebb méretű, 40 x 80 cm-es asztal, melyet tálaláshoz vagy előkészítéshez használnak.
• Kommersz: Nagy tömegben gyártott, nem különleges minőségű áru.
• Komplett reggeli: Reggeli italból, vajból, dzsemből vagy mézből álló reggeli, kiegészítve péksüteményekkel.
• Lédig: Kimérve értékesített ital, például bor vagy sör.
• Long drinks (Lang drinksz): 1 dl-nél nagyobb mennyiségű, úgynevezett hosszú báritalok gyűjtőneve, melyek általában sok jéggel és üdítővel készülnek.
• Lopó: Borszívó. Üvegből, műanyagból készült eszköz, melyet bor kóstolására vagy áttöltésére használnak.
• Methôde classique (Metod klasszik): A pezsgőgyártás hagyományos, champagne-i eljárását jelölő kifejezés.
• Milieu (Miliő): Asztalközép, az asztal díszítése vagy központi eleme.
• Mixer szett: A kevert italok elkészítéséhez és felszolgálásához szükséges eszközök gyűjtőneve, mint például shaker, bárkanál, mérőpohár.
• Office (Ofisz): A konyhához vagy étteremhez tartozó, háttérben lévő helyiség, ahol az előkészítő munkálatok zajlanak.
• Pikoló: 1. Sörből 2 dl-nyi mennyiség. 2. 3. 2 dl-es, úgynevezett negyedes pezsgőspalack.
• Placc: Az étteremben a felszolgálóra kiosztott terület, ahol a vendégek asztalait szolgálja fel.
• Puttonyszám: A tokaji aszú jellemző adata, mely a szőlőcukor-tartalomra utal.
• Roomservice (Rumszervíz): Szoba szervíz, az étel és ital szobába történő kiszállítása.
• Short drinks (Sot drinksz): Az 1 dl-nél kisebb mennyiségű báritalok gyűjtőneve, melyek töményebbek és jellemzően aperitifként szolgálnak.
• Souper (Szupé): Színházi vacsora, vagyis egy késő esti, könnyebb étkezés.
• Sörkorcsolya: Zsíros, sós étel, amelyre jól csúszik a sör.
• Sörplató: Sörös tálca. Kerek, magasított peremmel ellátott tálca, melyet sörök felszolgálására használnak.
• Spann: Páros felszolgálási rendszer, amelynek lényege az, hogy egy adott placcon két felszolgáló megosztja egymás között a felszolgálási műveleteket.
• Standardt ital (Sztenderdt ital): Állandó összetételű, nemzetközileg elfogadott receptúrájú kevert ital.
• Stucni (Stuca): Olyan üveg, melynek szájánál kicsit szűkebb a test része, és a folyadék adagolására szolgál.
• Svájci vagy amerikai felszolgálási mód (Tányér szervíz): A vendég elé már előkészített tányérra helyezik az ételt, melyet a konyhából hoznak ki.
• Svédasztal: Az utóbbi években - különösen szállodai reggeliztetésnél - elterjedt értékesítési forma, ahol a vendégek maguk válogathatnak az ételek közül.
• Szervíz asztal (Tálalóasztal): Kisebb asztal, melyet a felszolgálók a vendégasztal mellett használnak tálaláshoz, vagy az ételek előkészítéséhez.
• Szervíz eszköz (Tálalóeszköz): A felszolgált ételek tálakból történő kitálalásához használt eszközök, mint például fogó, lapát, kanál.
• Temperálás: Egyes italok (például bor) hőmérsékletének beállítása az ideális fogyasztási hőmérsékletre.
• Tószt: 1. Pohárköszöntő. 2. Pirítós kenyérszelet.
• Tumbler: Szár nélküli pohárfajta, gyakran röviditalok vagy koktélok szervírozására használatos.
• Uncia (Oz.): Külföldi italoknál használt űrmérték, körülbelül 28,35 ml.
• Zsemletányér (Couvert tányér): Kisebb tányér, melyet a kenyér vagy zsemle felszolgálására használnak a couvert részeként.

Nemzetközi Befolyások és Kulináris Remekművek

Az angol konyha, bár sokak szerint egyszerű, hatalmas mértékben profitál a nemzetközi gasztronómiák sokszínűségéből. London, mint kulináris központ, nem véletlenül vált a fúziós és hibrid ételek hazájává. Ennek köszönhetően számos, más nemzetek konyhájából származó étel és alapanyag vált népszerűvé és honosodott meg az Egyesült Királyságban.

Jellegzetes Nemzetközi Ételek és Alapanyagok

• Arrabbiata: Népszerű, egész Itáliában tálalt fűszeres mártás a főtt tésztára, paradicsommal, csípős paprikával és fokhagymával készül.
• Amaretto: Mandulával, barackmag hozzáadásával készült olasz likőr, melyet desszertekhez vagy koktélokhoz használnak.
• Americaine (Alla ~): Az olyan fogások megjelölése, melyekhez paradicsomot, csípős paprikát (pimiento), néha piláf rizst vagy mártást használtak.
• Anglaise: A bundázás egyik ismert formája, ahol az élelmiszert lisztbe, felvert tojásba, majd zsemlemorzsába forgatják.
• Apróra vágás (Brunoise): Élelmi anyagok darabolása nagyon kicsi, a falatnyinál lényegesen apróbb kockákra. Különösen sertés, borjú, birkahúst szoktak a durvább felkockázás helyett aprítani.
• Aspic: A hideg ételek (saláták, halételek, húsételek és tojásételek) díszítésénél, fényezésénél használt kocsonyaszerű anyag, amelyet az étel jellegének megfelelő alapléből készítenek.
• Assaisonner: Fűszerezni, ízesíteni, hogy az ételek íze harmonikus legyen.
• Attendre: Várni, például egy étel elkészülésére.
• Bajor krém: A bajor Wittelsbach uralkodó családnál dolgozó francia szakácsokra vezetik vissza a keletkezését. A tojás- és tejszínhabbal készülő krémek (mousse) egyik változata. A krém szilárdságát zselatin hozzáadásával érik el, csokoládéval, gyümölcspürével ízesítik.
• Barna rántás: A forró zsiradékban először egy kevés cukrot pirítunk, ezután tesszük csak hozzá a lisztet, és készre pirítjuk. Ilyen rántás készül például vadas mártáshoz.
• Basmati rizs: Finom szerkezetű, hosszúszemű rizsfajta. A Himalája lábánál évezredek óta termesztik az »illatok királynőjét«.
• Béarnaise mártás: Klasszikus francia mártás; bor, borecet, tárkony, gyöngyhagyma, mustár felhasználásával készült, redukált mártás, melyet tojássárgája és vaj hozzáadásával fejeznek be.
• Béchamel mártás: A mártás névadója a 17. században élt Béchamel márki, az ő szakácsa kreálta, készítése az évszázadok során lényegesen egyszerűsödött. Manapság így készül: sóval, szerecsendióval és cayenni borssal fűszerezett tejet forralnak, közben lisztből és vajból fehér rántást készítenek, amelybe beleöntik az átszűrt meleg tejet, és állandó kevergetés közben az egészet felforralják. A végén még tejszín és egy kevés vaj kerül bele.
• Bercy mártás: Párizs egyik városrésze, két mártásnak is adta nevét. Az egyik vajban megpirított sonkahagyma, velő, citromlé, petrezselyem, melyet a só, bors hozzáadása után felöntenek fehérborral, majd felére redukálják. Ezt sült vagy roston sült hús vagy hal mellé tálalják.
• Beurre blanc mártás: Francia mártás, bor, borecet és mogyoróhagyma redukciója, melybe bőségesen tesznek vajat, és habosra verik, míg a mártás vékony és sima nem lesz.
• Beurre noisette: A vajat alacsony hőmérsékleten sötétbarnára (de nem feketére!) hevítjük, ettől diós ízt kap.
• Blanchírozás: Zöldség vagy gyümölcs rövid idejű főzése, majd azonnali, gyors lehűtése, melynek célja az élénk szín megőrzése és az állag javítása.
• Blini: Orosz örökség, kelesztett palacsinta, melyet gyakran kaviárral vagy tejföllel tálalnak.
• Bolognai (Alla ~): Az olaszországi Bologna város és szélesebb környéke, Emilia Romagna tartomány gazdag kulináris hagyományaira utal. Színhúsból, zöldségekkel készült ragu, melyet borral, tejjel vagy tejszínnel gazdagítanak. Az alla ~ ilyen raguval tálalt főtt tésztát vagy más fogást jelöl.
• Borscs: Eredetileg orosz és lengyel eredetű sűrű céklaleves. Gyakran készül hússal vagy húslével, esetleg a kettő kombinációjával.
• Bouillabaisse: A franciaországi Provence hírneves halétele: többféle hal és kagyló, hagyma, paradicsom, fehérbor, olívaolaj, fokhagyma, sáfrány és fűszernövények adják ízét és színét.
• Bouillon: Bármilyen zöldséggel, szárnyassal, hússal vagy hallal főtt leves (alaplé).
• Brioche: Francia eredetű, kelesztett, könnyű, édes, kalácshoz hasonló állagú és ízű, fonott cipó.
• Brunoise: Egészen apró kockára aprítás. A gyufaszálra (julienne) aprított zöldségeket (leggyakrabban répát, zellert stb.) 90 fokkal elfordítva kb. 2 mm élű kockákra vágják.
• Bruschetta: Pirítós, melyen fokhagymagerezdet dörzsölnek el, extra szűz olívaolajjal megfröcskölnek, és azon forrón tálalják.
• Bulgur: Magyarul: búzatöret. Az őszi búza, illetve a durum búza magvaiból előállított köret alapanyag. A hántolatlan búzaszemet gőzölik, szárítják, majd durvára őrlik vagy zúzzák. Magas a rosttartalma, B-vitaminokat, foszfort és káliumot tartalmaz. 20-30 perces előáztatás után kb. 15 perc alatt fő meg, célszerű még tovább a főzővízben hagyni, hogy jól megszívja magát.
• Calzone: Nápolyi eredetű töltött pizza, melyet félbehajtva sütnek és tálalnak.
• Canapé: Kisméretű (friss vagy pirított) kenyérszelet, melyen vaj, húsféle, sajt, hal, kaviár stb. van mutatósan elrendezve. Kenyér helyett édes kalácstésztából is készítik.
• Cannelloni: Igen nagy átmérőjű, hengeres csőtészta, melyet (hússal, zöldséggel, sajttal, stb.) megtöltenek, és tűzálló tálon vagy tepsiben, mártással borítva megsütnek.
• Carambola: Csillaggyümölcs. Délkelet-ázsiai országokban honos, de közép- és dél-amerikai ültetvényeken is termelt, bordás gyümölcs, mely keresztben felvágva csillag alakú. Kereskedelmi forgalomba zölden kerül, de szobahőmérsékleten néhány nap alatt sárgára érik, és jellegzetes illatot áraszt.
• Carpaccio: A klasszikus ~ hajszálvékonyra szeletelt, nyers bélszínből készül, amelyet olívaolajjal és citromlével locsolnak meg, tetejére pedig parmezán kerül. Az étel Vittore Carpaccio olasz reneszánsz festőről kapta a nevét, aki gyakran használta az élénk vöröses hússzínt festményein. A bélszín ~ mellett létezik más variáció is, például tonhalból.
• Chasseur mártás: 1. Barna mártás, melyet gomba, hagyma vagy mogyoróhagyma és fehérbor ízesít (némelykor paradicsom és petrezselyem is). 2. Az általános vélekedéssel ellentétben a ~ jelenleg egy recept, nem pedig a hús szeletelésének módja. Nevét a 19. századi francia államférfi és író, François ~ nyomán kapta.
• Chipotle: A rendkívül csípős jalapeño paprika szárított, füstölt változata. Bőre ráncos, sötétbarna, íze füstös, édeskés, csokoládéra emlékeztető. Használják szárazon, savanyítva és adobo mártásban konzerválva.
• Chop suey: A 19. század dereka óta ismerik ezt a kínai-amerikai fogást, melyben felaprított csirke-, sertés- vagy rákhús, gomba, szójacsíra, vízigesztenye (sulyom), bambuszrügy és hagyma található. A hozzávalókat együtt főzik raguvá, és párolt rizsre halmozzák.
• Chorizo: Durvára darált hússal megtöltött, vékony kolbász. Fűszerezése nagyon emlékeztet a magyarra: sok fokhagyma és csilipaprika ízesíti. A spanyol ~ füstölt, míg a mexikói friss sertéshúsból készül.
• Chutney: Sokízű, kelet-indiai mártás, ami gyümölcsöt, zöldséget, ecetet, cukrot és fűszereket tartalmaz. Lehet darabos vagy sűrű, lágy vagy csípős. A currys ételek nagyszerű kísérője, fogyasztják kenyérre kenve, de egész különleges sajt mellé is.
• Churro: Spanyol édesség, sült tészta, melyet gyakran fahéjas cukorral szórnak meg.
• Ciabatta: Olivás kenyérnek is hívják ezt a fehér vagy barna lisztből olívaolajjal készült olasz specialitást. Szívós állományú, nehezen rágható.
• Cikória: Az endívia rokona, melynek kesernyés fiatal hajtását és bevagdaltan fogas leveleit gyakran használják salátaként, vagy főzik, pirítják zöldségköretként. Egész évben szedhető és fogyasztható, a friss levél fényes és ropogós. Az olasz vörös levelű ~ radicchio néven ismert.
• Clafoutis: Limoges környékéről származó francia édesség, leginkább a nálunk szokásos gyümölcsös piskótára emlékeztet. Frissen, forrón tálalják, olykor tejszínhabbal. Egyes ~-k szilárd, mások puding állományúak.
• Colbert mártás: XIV. Lajos király főminiszteréről kapta a nevét a mártás, melyben húsalaplé, vaj, bor, mogyoróhagyma, tárkony és citromlé adja az ízeket.
• Compound: Durvára darabolt vagy őrölt keverék.
• Confit: Általános megjelölés különböző ételekre, melyeket ízesítés és tartósítás céljából valamilyen más anyagba merítenek vagy süllyesztenek. Ezt az eljárást, azaz bőséges zsirban, alacsony hőfokon, hosszú ideig tartó sütést (párolást) főleg húsoknál, májnál alkalmazzák.
• Consommé: Szűrt, sűrű hús- vagy halleves, erőleves. Felszolgálható forrón vagy hidegen, levesként, de használatos alapléként is.
• Cordon bleu: 1. A kifejezés eredetileg egy díjra utal, mellyel női szakácsmestereket tüntettek ki, szakmai kiválóságukért. Ma már a jelentése kiterjedt valamennyi felsőfokú konyhai teljesítményre. 2. Olaszország Emilia Romagna tartományában készített vastagkolbász, melyhez bőrkét, pofahúst, tarját (nyakat), lapockát darálnak össze, ízesítése szerecsendió, szegfűszeg, só és bors.
• Coulis: 1. Sűrű püré vagy mártás, mint például a kimagvalt paradicsom »színhúsa«, paradicsomvelő. 2. Sűrű, pürésített kagylóhús. 3. Alapléfajta, melyhez vízben különböző zöldségeket és fűszereket főznek össze (általában kerül bele egy szegfűszeggel megtűzdelt hagyma, zeller, sárgarépa és egy fűszercsokor) legalább 30 percig. Bor, citromlé vagy ecet kerülhet bele ízlés szerint. A zöldségeket csak kihűlés után távolítják el.
• Croutons: 1. A pirított kenyérszeleteket olívaolajjal megfröcskölve kínálják. 2. Pirított zsemlekocka, melyet hideg-meleg saláták kiegészítőjeként vagy levesbetétnek használnak.
• Curry: Kovásszal vagy anélkül készült indiai eredetű lepénykenyér, melyet számos formában fogyasztanak.
• Chili: A paprikafélék ősi változata. A ~nek több mint 200 változata ismert, ezek közül 100-nál több őshonos Mexikóban. Mérete a borsónál alig nagyobb peewee-től a harminc centis óriás példányokig változhat. A magyar paprikáktól eltérően a ~ gyakran nem illatos, csak csípős.
• Csőben sütés (Gratinírozás): Más néven gratinírozás. A megfőzött, vagy megsütött alapanyagot mártással leöntjük, sajttal meghintjük és forró sütőben (azaz csőben) megpirítjuk.
• Duxelles: Gomba és mogyoróhagyma finomra vágott keveréke, melyet vajban pirítanak, gyakran tölteléknek vagy mártások alapjának használnak.
• Escoffier mártás: Spanyol mártással (hagyma, sárgarépa, zeller) induló barnamártás, melyet marhahúslével, madeirával vagy sherryvel gazdagítanak, lassú tűzön felére besűrítik, míg rá nem tapad a belemártott kanálra.
• Esszenciák: Koncentrált ízesítőanyagok, melyeket ételek és italok aromájának fokozására használnak.
• Clarifikálás: Olyan tisztítási eljárás, melynek segítségével a levekben, levesekben (erő- és húsleves) lebegő apró, leszűrhetetlen anyagokat is eltávolíthatjuk, például tojásfehérjével.
• Dijoni mustár: A franciaországi Dijonból származó halványsárga mustár. Tiszta, határozott íze lehet lágy vagy csípős.
• Dieppoise mártás: Hal-alaplével készített bársonyos (velouté) mártásból tejszínnel, brandyvel és rákvajjal továbbfejlesztett változat.
• Dubarry módra: Sütve, tejfeles-gombás-lecsós csuszával tálalva. Úgy mondják, du Barry grófnőnek, XV. Lajos király szeretőjének nevét viseli a fogás.
• Dunsztolás: A befőzés utolsó fázisa. Az eljárás során nem csak a „befőttet”, hanem az üveg belsejét, valamint az üvegben maradt levegőt is megtisztítják a romlást okozó mikroorganizmusoktól. Két fajtája létezik: száraz és nedves dunszt. Az első az, amikor befőzéshez valókat már készre főzve, forrón helyezik az üvegbe.
• Edámi sajt: Egy világhírű holland sajtfajta, amely az Amszterdamhoz közeli holland kisváros, Edam nevét viseli. Pasztőrözött tehéntejből készül, zsírtartalma az átlagosnál alacsonyabb. Hagyományosan kérgét piros paraffinnal kezelik, ezért piros labda formája van.
• Papillote: 1. A sültből kiálló csontokra díszítésként és a kéz tisztaságának megóvása céljából csavart papírhüvely. 2. (Sütő)papírhüvelyben sütött étel, pecsenye.
• Enchilada: Töltött kukorica tortilla tekercs, amit chili szósszal öntenek le.
• Endívia: A vadcikória, mezei katáng leszármazottja. Fodros mintázatú, kesernyés ízű növény. Halványítva teljesen elveszíti keserű ízét és a levelek zsengévé válnak. Vitaminokban gazdag, viszont kalória tartalma csekély. A fejes és a kötözősalátához hasonló módon használják fel.
• Emmentáli sajt: Világhírű svájci keménysajt eredetmegjelölése. Az eredeti ementáli nyers tejből készül, hatalmas, 85 cm-es átmérőjű, 22 cm vastag korongokban. 1 kg sajthoz mintegy 12 liter tejet használnak fel. Legjellegzetesebb tulajdonságát a belsejében található kisebb-nagyobb, egyenletes eloszlású lyukak adják.
• Édeskömény (Ánizskapor): Édeskömény néven is ismert fűszernövény.
• Babà au rhum: Baba au rhum néven ismert még ez a mazsolával vagy más aszalt apró gyümölccsel gazdagított édesség, amelyet rummal vagy meggysziruppal locsolnak meg. Úgy mondják, Leszczyński Szaniszló lengyel király találta ki, amikor kuglófját rummal locsolta meg, és az 1001 éjszaka egyik mesehőséről, Ali babáról nevezte el. A klasszikus babá kicsiny, magas henger, de sok más formában is előállítják.
• Bagel: 1. Eredetileg a kelet-európai zsidók zsemleszerű, közében lyukas péksüteménye volt. Utókelesztett, sütés előtt leforrázott tésztából készítik. Gyakran meghintik mákkal, köménnyel vagy nagy szemű sóval. Alapanyaga rendszerint fehér liszt, de teljes kiőrlésű változatai is vannak. 2. Féltenyérnyi, gyűrű formájú, kívül fényes, ropogós, belül kötött állományú amerikai fánkféle.
• Baklava: Görög és török földön népszerű édesség, a magyar rétes őse és megfelelője, vékony tészta rétegekből, dióval vagy pisztáciával, sziruppal.
• Ballottine: Hús, hal, szárnyas, amit kicsontoztak, megtöltöttek, vagy megformázva körbekötöztek, majd zsiradékban vagy rostélyon megpirítottak.
• Barbecue szósz: A parázs fölött megpirított húsok ízesítésére szolgáló mártás, melynek alapja paradicsom, ecet, cukor és fűszerek.
• Fehér rántás: Egyike az öt alapmártásnak. Vajjal, liszttel készült világos rántást csont-, szárnyas- vagy hal-alaplével öntenek fel, lassan kiforralják, leszűrik. Tojássárgájával vagy tejszínnel gazdagítható.
• Fűszervaj: A vajhoz fokhagymát, bort, mogyoróhagymát stb. adnak, ízesítés céljából.

Az angol konyha tehát nem csak az egyszerűségével, hanem a folyamatosan fejlődő, nemzetközi hatásokkal gazdagodó jellegével is kiemelkedő. A kulináris élményekben gazdag, a világ gasztronómiáját alaposan ismerve élek és főzök, egy tudatos életmód keretében. A csirkemell nyárs, amelyről eredetileg a téma szólt, egy remek példa arra, hogyan lehet egyszerű alapanyagokból, akár nemzetközi fűszerezéssel is, ízletes és különleges fogásokat varázsolni, melyek tökéletesen illeszkednek a modern angol konyha filozófiájába.

tags: #csirkemell #nyars #angolul