Cukorbetegség és a túlzott édességfogyasztás: Tények és tévhitek

Mindenhol azt hallhatod, olvashatod, hogy ne egyél cukrot, csökkentsd a mennyiségét. Vajon ebből mennyi igaz? Tényleg ilyen rosszat tesz a sok cukor? Ahhoz, hogy megtudd, mennyi cukor fér bele az étrendbe (vagyis mennyi a sok?), fontos, hogy tudd, mit nevezünk cukornak. A cukor valójában nem más, mint egy egyszerű szénhidrát, amely számos formában, például szőlőcukorként (glükóz), gyümölcscukorként (fruktóz) vagy asztali cukorként (szacharóz) is megtalálható élelmiszereinkben. Fontos megkülönböztetni a természetes módon előforduló cukrokat és a hozzáadott cukrokat, hiszen utóbbiak túlzott fogyasztása jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz.

Mi az a hozzáadott cukor és miért kerüljük?

Az asztali cukrot az élelmiszeripar cukorrépából vagy cukornádból állítja elő, 99,7%-a szacharóz, amely két egyszerű cukormolekula (glükóz és fruktóz) összekapcsolódásával jön létre. Hozzáadott cukornak is szoktuk hívni, hiszen az élelmiszerek gyártása, vagy az ételkészítés során adják/adjuk hozzá pluszban a termékekhez/ételekhez/italokhoz. A nyugati típusú étrendben az üdítőitalok, gyümölcsitalok, ízesített joghurtok, gabonapelyhek, sütemények, torták, édességek és a feldolgozott élelmiszerek a legfőbb forrásai a hozzáadott cukroknak. Fontos odafigyelni a rejtett cukorforrásokra is: a levesporok, salátaöntetek, a ketchup, mustár, majonéz, a kész, üveges mártások, de még a zöldségkonzervek is viszonylag sok hozzáadott cukrot tartalmazhatnak. A sok kicsi sokra megy alapon ezek a kis mennyiségek összeadódnak.

Mennyi cukor az ideális?

Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association - AHA) iránymutatása szerint nők számára legfeljebb 6 teáskanálnyi (25 gramm), férfiak számára pedig 9 teáskanálnyi (38 gramm) hozzáadott cukor lenne az elfogadható napi mennyiség. A gyermekek számára az életkoruk és az energiaszükségletük függvényében 3-6 teáskanálban határozták meg ugyanezt. Ez a javaslat összecseng az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával, amely szerint a napi energiaszükségletünk legfeljebb 10 százalékát tegye ki az ételeinkhez, italainkhoz hozzáadott cukor, ill. a mézből származó cukrok, vagy a szirupok és a gyümölcslevek cukortartalma. Jelentős egészségügyi előnnyel jár, ha a cukorfogyasztást a teljes energiabevitel kevesebb mint 5%-ára (6 teáskanál vagy 25 gramm) csökkentjük.

Elméletileg hozzáadott cukorra nem is lenne szükségünk egy kiegyensúlyozott, vegyes étrend esetén, hiszen például a gyümölcsök, a gabonák, a tej és egyes tejtermékek, a burgonya és a zöldségek szénhidráttartalma fedezhetné a napi szénhidrátszükségletet.

A cukor nem ördögtől való: jótékony hatásai

A cukrok (szénhidrátok) energiaforrásként szolgálnak: nemcsak a futáshoz, sétáláshoz, hanem a szervezet alapvető működéséhez is, például a légzéshez. Az agyadnak szüksége van a szénhidrátra, így a cukorra is, egészen pontosan a glükózra, és ha nem kap belőle eleget, akkor nem teljesít megfelelően. A szénhidrátok segíthetik a „boldogsághormonok”, a szerotonin, a dopamin és az endorfin termelődését, amik hatására csökken a szorongás, a stressz. Természetesen nem feledkezhetünk meg a cukor és az édes íz „boldogságfokozó” hatásáról sem, és nem is az a cél, hogy teljesen lemondj az édességekről, a cukorról.

A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban található szénhidrátok közé tartoznak az étkezési vagy élelmi rostok. Ezek növényi eredetű szénhidrátok, melyeket az emberi szervezet nem képes megemészteni, ezért nem szívódnak fel az emésztőrendszer elején, hanem változatlan formában eljutnak a vastagbélbe, ahol lebontásra kerülnek vagy távoznak a szervezetből. Az étkezési rostok lassítják a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban található egyszerűbb cukrok felszívódását, így az ezekben lévő cukor folyamatos energiaellátást biztosít a sejtek számára. A gyümölcsök, zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék magas bevitele bizonyítottan csökkenti a krónikus betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes rosszindulatú daganatos betegségek (pl. vastagbélrák) kockázatát is. Megelőzik a székrekedést, a magas koleszterinszintet, az elhízást, valamint szükségesek a megfelelő emésztéshez is. A rostban gazdag étrenddel kedvező irányba befolyásolható a bélflóra működése is, ami kiemelt szerepet játszik az emésztésben és a szervezet megfelelő védekezőképességének fenntartásában.

A túlzott cukorfogyasztás veszélyei és egészségügyi kockázatai

A nem megfelelő típusú, túlzott cukorfogyasztásnak megvan az ára. Az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést okozó fehér liszt, finomított cukor, illetve a belőlük készült ételek és a cukrozott üdítőitalok fogyasztása kapcsán megfigyelhető, hogy gyakoribb az elhízás, növekszik a vér triglicerid- és koleszterinkoncentrációja, valamint nő a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata is. A túlzott cukorfogyasztás egy kínai és amerikai kutatók által jegyzett tanulmány szerint, mely 2023 áprilisában jelent meg a BMJ folyóiratban, összefüggésbe hozható a gyermekkori- és a felnőttkori elhízással; a magas húgysavszint (hyperurikaemia), illetve a köszvény kialakulásával; a jó koleszterin (HDL-szint) csökkenésével, a rossz koleszterin (LDL-szint) növekedésével; a látens autoimmun cukorbetegséggel felnőtteknél; a metabolikus szindrómával; a 2-es típusú cukorbetegséggel; a fokozott májzsír és izomzsír felhalmozódásával; a koszorúérbetegség, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegségek (stroke, szívinfarktus) kockázatával, illetve halálozásával; a magas vérnyomás kialakulásával gyermekek, serdülők, felnőttek esetén; az emlőrák, a májrák, a prosztatarák és a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával, illetve halálozásával; a gyermekkori asztmával; a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral; a csontok ásványianyag-sűrűségének csökkenésével (csontritkulás); a fogszuvasodás, a fogerózió kialakulásával; a depresszióval; a nem alkoholos zsírmáj kialakulásával. A túlzott cukorfogyasztás növeli a vesebetegség kialakulásának kockázatát is: a fruktóz növelheti a szérum húgysavkoncentrációját, másrészt a magas vércukorszint károsíthatja a vesékben lévő érzékeny ereket.

A magas cukortartalmú étrend felgyorsítja a kognitív hanyatlást is. A memória romlásához vezethet, és összefüggésbe hozták a demencia és az Alzheimer-kór fokozott kockázatával is. A mértéktelen cukorfogyasztás bizonyítottan felgyorsítja a telomerek rövidülését is, ami fokozza a sejtek öregedését. A ráncok a bőr öregedésének természetes jelei, előbb-utóbb megjelennek, függetlenül az egészségi állapottól. A helytelen táplálkozás azonban felgyorsíthatja a bőr öregedési folyamatát is. A megnövekedett fejlett glikációs végtermékek (AGE, Advanced Glycation Endproduct) olyan vegyületek, melyek a szervezetben található cukor és a fehérjék közötti reakciók során keletkeznek, és a kutatások szerint kulcsszerepet játszanak a bőr öregedésében. A finomított szénhidrátokban és hozzáadott cukorban gazdag étrend fogyasztása az AGE-k túltermelődéséhez vezethet, ami a bőr idő előtti öregedését okozhatja. A finomított szénhidrátot tartalmazó étrend összefüggésbe hozható a pattanások kialakulásának nagyobb kockázatával is.

Mára már egyértelmű a kapcsolat a gyakori szénhidrát fogyasztás és a fogszuvasodás között, különösen akkor, ha ehhez nem megfelelő szájhigiénia társul (praktikusan, ha nem, vagy nem jól mosol fogat), és hiányzik a fluoridos fogkrémek használata általi megelőzés.

Cukorbetegség és édességfogyasztás: Tények és tévhitek

Széles körben elterjedt hiedelem, hogy a cukorbetegséget az édesség fogyasztása okozza. Fontos, hogy mindig meggyőződjünk a velünk szembejövő információk valóságtartalmáról, fokozottan igaz ez az egészséggel, az egészséges életmóddal kapcsolatos állításokra. A diabétesz összetett anyagcsere-betegség, tünete az emelkedett vércukorszint. A nem cukorbetegeknél a vércukorszint dinamikusan változik, de szűk sávban mozog, a cukorbetegeknél a vércukorszint elhagyja ezt a tartományt. Az 1-es típusú cukorbetegséget nem lehet megelőzni, ugyanis kialakulásának pontos okai nem ismertek. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség megfelelő életmóddal megelőzhető. A 2-es típusú cukorbetegekben ugyan van saját inzulintermelés, de nem elegendő, vagy az inzulin nem képes megfelelő hatékonysággal működni, ezért a vércukorszint megemelkedik. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét nagy mértékben növeli a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő étrend és a túlsúly. A cukorbevitel önmagában nem okoz cukorbetegséget. Az viszont igaz, hogy a sok cukrot tartalmazó étrend súlyproblémákhoz vezet, ami növeli a 2-es típusú betegség kialakulásának esélyeit.

Cukor és hiperaktivitás gyermekeknél: Mítosz vagy valóság?

A tudomány nem tud dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy a sok édességtől valóban hiperaktív lesz-e a gyerek. Egyes kutatások szerint a szülők a fejükben élő hiedelmek miatt látják csokievés után felpörgöttnek a gyereket, mások szerint a gyerek iskolai teljesítménye számottevően javul, ha kevesebb édességet eszik. Ismert, hogy az édességekhez általánosan használt cukor szukrózból (szacharózból) áll, és ez könnyen bomlik glükózra és fruktózra. Amikor bekapunk egy szelet tortát, a benne lévő glükóz közvetlenül a véráramba kerül, amelynek hatására a vér glükózszintje („vércukorszintje”) hirtelen megugrik. Logikusnak tűnhet hát, hogy ahhoz, hogy minél több energiánk legyen, érdemes minél több cukrot enni. A szervezet számára azonban létezik egy optimális vércukorszint: ha ennél alacsonyabb a glükóz koncentrációja a vérben, ingerlékenyek, agresszívak vagyunk, ha pedig hosszú időn keresztül túl magas, az károsítja a szívet, a szemet, a vesét, illetve az agyat. A belső szabályozó rendszerünk biztosítja, hogy vércukorszintünk az optimális tartományban legyen. Egészséges gyerek esetében a belső szabályozó rendszer az édesség elfogyasztása után rövid időn belül az optimális szintre hozza a gyermek vércukorszintjét, mégis sok szülő esküszik arra, hogy édességevés után a csemete valósággal „meghülyül”. Mivel ok-okozati összefüggést nem találtak a cukorfogyasztás és a viselkedés között, a kutatók más szemszögből közelítették meg a problémát. Hoover és Milich 1994-es vizsgálatában arra mutatott rá, hogy a cukorfogyasztás és a gyerek felpörgése egyértelműen függ a szülő hiedelmeitől. Az a szülő, aki hitte, hogy a cukor túlpörgeti a gyereket, a kísérletben még akkor is hiperaktívnak látta a gyereket, ha az placebót kapott.

Mikor terjedt el a cukortól való túlpörgés mítosza? A hiedelem a hetvenes években született, és az úgynevezett Feingold-diéta megjelenésével terjedt el. Benjamin Feingold amerikai allergológus az étrend és a viselkedés kapcsolatát kutatta. Figyelemhiányos hiperaktivitásban (ADHD) szenvedő gyermekek terápiájában többek között azzal próbálkozott - sikerrel -, hogy a gyerekek étrendjéből kivonták a mesterséges színezéket, aromákat és az ízfokozókat. Bár Feingold a cukrot nem tartotta ellenségnek, ám mivel a gyerekek főleg az édességek révén fogyasztottak mesterséges összetevőket, egyre többen tették a cukrot is tiltó listára. Akadnak további tanulmányok is, amelyek eredményei az édességipar számára nem kedvezőek. A legátfogóbb dr. Stephen Schoenthaler, a Kaliforniai Egyetem kutatójának vizsgálata. Az 1976 és 1983 között zajló vizsgálatban több időpontban mérték a felmérésben részt vevő 124 ezer gyerek tanulási képességeit. Az eredmények szerint a menzareform idején a gyerekek tanulmányi eredménye átlagosan 15,7 százalékkal javult, és mérséklődött a viselkedési problémák aránya is.

Szénhidrátok minősége és a vércukorszint

Az élelmi rostokat leszámítva minden típusú szénhidrát szőlőcukorrá (glükózzá) emésztődik. A különbség a felszívódás idejében van! Ha egy szénhidrát gyorsan emésztődik és túl gyorsan jut a véráramba, hirtelen emeli meg a vércukorszintet. Ez jellemző az egyszerű szénhidrátokra. Az összetett típusúak lassabban, akár órákon keresztül emésztődve bomlanak le egyszerű cukorrá, stabil vércukorszintet eredményezve ez által.

A lassabban felszívódó szénhidrátok előnyei:

• A lassabb vércukorszint-emelkedésnek köszönhetően hosszabb ideig maradsz jóllakott.
• Ha lassabban emelkedik a vércukorszint, egyúttal lassabban is fog csökkenni, megelőzve ezzel a hirtelen rád törő farkas éhséget.
• Lassú felszívódású szénhidrátokkal „tehermentesíted” a hasnyálmirigyedet is, ami az inzulint, azaz a vércukorszint-csökkentő hormont termeli. Ha hirtelen, nagy mennyiségű inzulint kell kibocsátania a hasnyálmirigynek, az hosszútávon inzulinrezisztenciához, cukorbetegséghez is vezethet.Fontos! Hiba volna azt hinni, hogy a lassú felszívódású szénhidrátoktól nem lehet elhízni. Ugyanannyi energiát (kcal) tartalmaznak, mint a gyors felszívódású szénhidrátok, azonban ahogy olvashattad, a szervezetre, majd annak működésére és raktározási folyamatokra gyakorolt hatása eltérő.

Cukoréhség lehetséges okai és kezelése

Alapvetően genetikailag belénk van kódolva az édes íz szeretete. Az egyszerű szénhidrátok (a fruktóz kivételével) gyorsan biztosítanak energiát az izmainknak, az agyunknak, ezért sokan “teljesítményfokozóként” használják. A szénhidrátok segítik a “boldogsághormonok”, a szerotonin, a dopamin és az endorfin termelődését, amik hatására csökken a szorongás, a stressz - de ez valójában csak érzés, a lelkünket nyugtatjuk ilyen formában.

Összefoglalva, csak néhány lehetséges ok, ami miatt fokozott cukoréhséget érezhetsz:

• Rendszertelen étkezési ritmus: ha nem stabilizálod a vércukor- és egyben inzulinszinteted a nap során, akkor ez vércukoringadozást is okozhat, ami megnyilvánulhat az édesség iránti vágyban.
• Stressz, szorongás, depresszió: sokáig nem tudtuk, milyen formán lehet a cukor addiktív, azaz függőséget okozó hatású. Szakemberek leírták, hogy az édes íz aktiválja a jutalmazási rendszert, ami arra késztet minket, hogy az adott tevékenységet (ez esetben az édességfogyasztás) újra és újra megismételjük, hiszen ettől jó érzésünk támad. Az agyunk pedig automatikusan összekapcsolja az édesség fogyasztásával ezt az érzést. Rossz közérzet, krónikus stressz esetén hajlamosak vagyunk ilyenformán túlstimulálni ezt a rendszert, ami azonban negatív következményekkel járhat. A tanulság: minél több cukrot eszel, azaz minél inkább azzal akarod kedélyállapotodat javítani, annál jobban fogod kívánni.
• Kialvatlanság: a kevés és/vagy rossz minőségű alvás növeli az ételek iránti sóvárgást, ugyanis két, az étvágyat szabályozó hormon szintjének rendellenes változását vonja maga után. A szervezet zsíranyagcsere szabályozásáért és a jóllakottság-érzésért felelős leptin szintje alváshiány esetén csökken a szervezetben, az „éhséghormonnak” is nevezett ghrelin szintje pedig akár már egyetlen rossz éjszaka után is nőhet, ezért másnap gyakrabban érezzük magunkat éhesnek, és több ételt kívánunk. Alváshiányos állapotban az agyunk egyébként is kevésbé képes ésszerű döntéseket hozni, sokszor nyúlunk energiadús, kevésbé tápanyagdús, nagy adag étel után. Egyéni az emberek alvásszükséglete, de azt mondhatjuk, hogy 7 óra alvás mindenkinek jár. (Megjegyzés: a krónikus kialvatlanság egyébként is rontja a szénhidrát-anyagcserét, ami önmagában fokozhatja a cukor iránti sóvárgást.)
• Hormonális és anyagcsere-problémák: pajzsmirigy-alulműködés, inzulinrezisztencia, csökkent glükóztolerancia, cukorbetegség, illetve policisztás ovárium szindróma (PCOS) is okozhatnak fokozott édesség utáni vágyat. Tudjuk, hogy szerepet játszik a vércukorszint stabilizálásában, nem megfelelő krómellátottság esetén a szervezet cukorfelvételének képessége romlik, azaz inzulinrezisztenciát okozhat.

Hogyan csökkenthető a cukorbevitel és kezelhető a sóvárgás?

Nem kell teljesen kizárnia életéből a cukorfogyasztást. A gyümölcsök, a zöldségek és a tejtermékek mind tartalmaznak természetes módon előforduló cukrokat és egyben rost-, vitamin- és ásványianyag-források is. Kerülje azonban a hozzáadott cukrok túlzott fogyasztását! Mindig ellenőrizze az élelmiszerek címkéjét. A cukrozott italok különösen hozzájárulhatnak a túlzott cukorbevitelhez, mivel nem okoznak teltségérzetet.

A hozzáadott cukrok csökkentése érdekében:

• Helyettesítse az aszalt gyümölcsöt tartalmazó gabonapelyheket gyümölcsmentes müzlivel vagy zabkásával.
• Főzzön tojást reggelire.
• Vásároljon natúr, cukrozatlan joghurtot, és ha szeretné, édesítse friss gyümölccsel.
• A bolti tésztaszószok helyett készítsen saját szószt bor, ecet, paradicsom, fűszernövények, hagyma vagy fokhagyma felhasználásával.
• Ízesítse az ételeket fűszernövényekkel és különböző fűszerekkel, például chilivel.
• Csökkentse a sütemények, kekszek, desszertek és fagylaltok fogyasztását.
• Az édesített üdítőitalok, sportitalok vagy jeges tea helyett igyon inkább csapvizet, szódavizet vagy ásványvizet.

Tippek a sóvárgás enyhítésére:

• Rendszeres étkezési ritmus: egyénre szabottan kell megközelíteni a témát, mert nem biztos, hogy mindenkinek az ötszöri étkezés ideális. A lényeg, hogy vércukorbaráttá tegyük az étkezésünket. Egy felnőtt számára is irányadó a napi minimum 2-2,5 liter folyadékfogyasztás, lehetőleg víz formájában.
• Lassú, élvezetes étkezés: ha 5 perc alatt behabzsoljuk az ételt, ideje sincs az idegrendszerünknek realizálni, hogy éppen mi történt. Az agynak átlagosan 20 perc szükségeltetik ahhoz, hogy „beinduljon” a jóllakottság-érzés. Élvezd az étkezést és tiszteld a tested! Lehetőleg ne foglalkozz mással közben.
• Mozgás: testmozgással (akár csak egy rövid ízületi tornával és nyújtózkodással) segíted az izmaidat energiához jutni, azaz fokozod az inzulinérzékenységüket és így az éhséged is csökken. Ezt persze csak akkor vesd be, ha két étkezés között vagy, és éppen nem lenne időszerű a következő menü, tehát ne ezzel tereld el a figyelmed az ebédről vagy a vacsoráról!
• Hatékony stresszkezelés, egészséges alvás: elcsépelten hangzik, de mindkettő hihetetlenül fontos eleme az egészségmegőrzésnek. Az érzelmi evés sokunkat érint, rengeteg pszichológiai témájú könyv foglalkozik már ezzel a témakörrel. Nyugodtan nézz szembe a problémáiddal, az egészséged érdekében mindenképpen megéri. Az elalváshoz, pihenéshez köthető rutin és optimális környezet kialakítása az első lépés a pihentető éjszakához.
• Tudatos édességfogyasztás: ahogy már fentebb említettem, az energiamentes, „agyat becsapó” édesítőszerek rendszeres fogyasztása nem lehet megoldás az édesség utáni sóvárgás megszüntetésére. Inkább add meg magadnak hetente 1-2 alkalommal, amire valóban vágysz, mint hogy bizonytalan hatású anyagokat juttass a szervezetedbe. Arról nem beszélve, hogy a csomagolást böngészve te magad is meggyőződhetsz róla, hogy energia- és legtöbbször szénhidráttartalmuk megegyezik a hagyományos társaikéval, szóval a diétázásnak nem feltétlenül a legmegfelelőbb eszközei. Édesség gyanánt egyél gyümölcsöt, azzal nem lőhetsz mellé.

Édesítőszerek: Jobb-e az édesítőszer?

Az édesítőanyagok több csoportra is oszthatók, de nagy népszerűségnek örvendenek az energiamentes változatok: a mesterséges édesítőszerek, mint például a szacharin, a ciklamát, az aszpartám alapú folyékony vagy tablettás édesítők, vagy a steviol-glikozidok is (igen, természetes eredetű, de valójában mesterséges édesítőszernek számít); illetve cukoralkoholok közül az eritrit. Nincs elegendő tudományos bizonyíték egészségre gyakorolt hosszú távú hatásukat illetően, mindegyikkel kapcsolatban írtak le pozitív és negatív megállapításokat is. Dietetikusként azt vallom, hogy akinek szüksége van rá, például cukorbetegség miatt, az válasszon természetes eredetű, de energia- és szénhidrátmentes édesítőanyagot (eritrit, stevia), de egészséges embereknél a kiegyensúlyozott táplálkozásnak igenis részét képezheti a minőségi édességfogyasztás. Édesítésre érdemes mézet, finomítatlan barna (nád)cukrot, aszalványokat és gyümölcsöket használni, persze mértéktartóan, nem napi rendszerességgel. Fontos! Az édesítőszerek is okozhatnak fogszuvasodást, és jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy segítenek-e a fogyásban.

Az édesítőszerek 3 típusát különböztetjük meg:

• Mesterséges édesítőszerek: ebbe a csoportba tartozik az aszpartám, a szacharin és a szukralóz, melyek nulla kalóriát tartalmaznak. Az élelmiszeriparban széles körben használják őket a „diétás”, „cukormentes”, „zero” címkével ellátott termékek előállítása során. A fenilketonúriában szenvedő emberek azonban nem fogyaszthatnak aszpartámot, mivel olyan aminosavat (fenilalanint) tartalmaz, melyet a szervezetük nem tud lebontani.
• Nutritív édesítőszerek: a fruktóz, izomalt, mannit, xilit, szorbit és polidextróz ugyanannyi vagy kicsit kevesebb energiát tartalmaznak, mint a cukor.
• Természetes eredetű intenzív édesítőszerek: a stevia és a monk gyümölcskivonat kalóriamentesek és általában növényekből készülnek. Sokkal édesebbek, mint a cukor, ezért csak kis mennyiségre van szükség belőlük.

Élelmiszercímkék értelmezése

Segíthet az étrendjében lévő cukor mennyiségének szabályozásában, ha megtanulja értelmezni az élelmiszerek címkéin található információkat. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy az adott termékhez adtak-e cukrot, valamint hogy mennyi a termékben található teljes cukormennyiség. Az összetevők listáján a termék összetevői a mennyiségük alapján vannak felsorolva: minél előbb található egy összetevő a listán, annál nagyobb az aránya a termékben. A cukrokat szacharóz, glükóz, dextróz, maltóz, aranyszirup, juharszirup, melasz, kukoricaszirup, kókuszcukor, agavészirup vagy más néven is feltüntethetik.

Az átlagos tápértékpanelon a cukrok „szénhidrátként” szerepelnek. A 100 grammra megadott cukormennyiség alapján egyszerűen összehasonlíthatjuk a termékek cukortartalmát. Ha például az egyik gabonapehely 10 g cukrot tartalmaz 100 grammonként, a másik pedig csak 5 grammot, akkor az utóbbi a jobb választás. Ha a teljes cukortartalom nagyobb mint 15 gramm az adott élelmiszer 100 grammjában, ellenőrizze az összetevők listáját, hogy szerepelnek-e hozzáadott cukrok nagy mennyiségben a listán.

Az adagonkénti cukormennyiség megmutatja, hogy mennyi cukrot fogyaszt az adott termék egy javasolt adagjával. Ebbe mind a természetes, mind a hozzáadott cukrok beletartoznak.

• Egy terméken abban az esetben tüntethetik fel, hogy cukormentes, ha cukortartalma nem haladja meg a 0,5 grammot 100 grammonként vagy 100 milliliterenként.
• A "hozzáadott cukrot nem tartalmaz" felirat abban az esetben alkalmazható, amennyiben az adott élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat, illetve egyéb, az édesítő hatásuk miatt használt összetevőket.
• Csökkentett cukortartalmúnak akkor tekinthető egy termék, ha energiatartalma ugyanakkora vagy kisebb, mint a hasonló termékeké.
• Ha pedig az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, úgy a címkén a "természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz" feliratnak kell szerepelnie.

A túlzott cukorfogyasztás és a férfi potencia

Közismert tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegek körében gyakoriak az erektilis zavarok. Statisztikák szerint közülük minden második beteg impotens, ami a cukorbetegség ereket és idegeket károsító hatásának szövődménye. A cukorfogyasztás azonban feltehetően közvetlenül is negatívan befolyásolja a férfiak szervezetében termelődő nemi hormon, a tesztoszteron szintjét. A merevedési zavarok előfordulási valószínűsége az életkor előrehaladtával nő, a 2-es típusú cukorbetegek körében azonban egy brit tanulmány szerint kb. 10-15 évvel korábban jelentkeznek, mint az átlag populációban. Mivel a nem megfelelően kezelt cukorbetegség hosszú távon károsítja a szervezetben az erek falát és az idegeket (diabéteszes neuropátia), erekciós zavarok is fellépnek, melyek akár a cukorbetegség első szövődményeiként is jelentkezhetnek (akár már akkor, amikor a betegségre esetleg még nem is derült fény, sőt már inzulinrezisztencia mellett is), az egész szervezetre kiterjedő ér- és idegkárosodásra is felhívhatják a figyelmet, akár egy fenyegető szívinfarktus vagy stroke előfutárai is lehetnek. Ezért is fontos tehát az anyagcserehelyzet rendezése és megfelelő orvosi kontrollja.

Mint ismert, a cukorbetegség egyik rizikófaktora az elhízás, amihez pedig a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás vezethet. Minthogy minden szükségtelenül felül bevitt táplálék végül zsírként raktározódik el a szervezetben, nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogy mennyit. Így ugyanolyan fontos az is, hogy a napi ajánlott kalóriamennyiséget ne lépje túl, és az is, hogy az energiaszükségletét egészséges, változatos, kiegyensúlyozott étrenddel biztosítsa. Fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra is szüksége van a szervezetünknek, de nem mindegy, hogy milyen minőségben: javarészt szénhidrát a sütemény és a teljes kiőrlésű gabona is, de míg előző egészségtelen és hizlal, addig az utóbbi fogyasztása értékes energiát szolgáltat. Az állati eredetű zsírok fogyasztása kerülendő, a telítetlen zsírsavakra (pl. olívaolaj) viszont szükség van szervezetünk egészséges működéséhez. Az elhízott férfiak spermiumszáma általában alacsonyabb, mint ideális testsúlyú társaiké. Dán kutatók megállapították, hogy a súlyfelesleg leadásával a spermiumszám növekedése mellett a hímivarsejtek minősége is javul.

Az édességfogyasztás közvetlen hatása a potenciára

A bostoni Massachusetts-i Klinika kutatásának eredménye szerint a cukor negatívan befolyásolja a férfiak vérében keringő nemi hormon koncentrációját. A tesztoszteron felelős a férfiak izmainak felépítéséért s a szexuális vágy jelenlétéért is. A tudományos megfigyelés során összesen 74 férfitől vettek vért, akiknek ezután egy pohárnyi tömény glükózoldatot kellett felhajtaniuk. Röviddel ezután újra vért vettek tőlük, hogy az így nyert mintát a korábbiakkal összehasonlíthassák. A bostoni teszt résztvevői esetében a tesztoszteronszint 25 százalékos csökkenését állapították meg a tudósok, s ez az érték a cukoroldat elfogyasztását követő két órában is a normálisnak számító alatt maradt. Ebből a szempontból az egyáltalán nem játszott szerepet, hogy a férfiak amúgy száz százalékos egészségi állapotnak örvendtek, vagy esetleg cukorbetegségben szenvedtek, mindkét csoportnál ugyanúgy csökkenést tapasztaltak. Külön aggodalomra ad okot, hogy a teszt résztvevői 15 százalékának esetében a tesztoszteronszint ideiglenesen orvosilag aggasztóan alacsony értékre esett.

tags: #cukorbetegseg #tulzott #edesseg