A borsó (Pisum sativum) a pillangósvirágúak családjába tartozik, és talán az egyik legrégibb kultúrnövényünknek mondható. A felhasználása meglehetősen sokrétű, használják zöldségként, de takarmányként is. Hazánkban a legtöbb konyhakertben megtalálható. Az egészséges étkezés és a megfelelő mennyiségű zöldségbevitel érdekében gyakran fogyasztják, mivel B1, B2 és C-vitaminban gazdag, emellett a szénhidrát és fehérje tartalma is magas, kalóriaértéke pedig vetekszik a burgonyáéval. A zöldborsó kevés kalóriát (81 kcal) tartalmaz, gazdag egészségvédő ásványi anyagokban (foszfor, kálium, magnézium és vas, továbbá mikroelemek, mint réz, mangán, cink, molibdén), vitaminokban (főleg B, C és K vitaminok), antioxidánsokban, valamint magas a fehérjetartalma.
Botanikai alapok és a cukorborsó különlegessége
A borsó az egyik legnagyobb növénycsaládhoz tartozik, a Fabaceae-hez, korábbi nevén Leguminosae-hez, amelyben megközelítőleg 17 000 fajt tartanak számon. Egyéves dudvásszárú növény, egyes fajtáké, mint a cukorborsóké is, 2-2,5 m hosszúra megnő. Gyökérrendszere orsó alakú, az oldalgyökereken a légköri nitrogént megkötő baktériumok élnek, gazdagítva a talajt jelentős mennyiségű nitrogéntápanyaggal.
A termesztett zöldborsófajták három nagyobb csoportba sorolhatók: az első a kifejtőborsók, melyekre rövid tenyészidő jellemző, a második a velőborsók, melynek hosszabb tenyészidejük van, a harmadik pedig a cukorborsók, melyeknek ehető a hüvelyük. A cukorborsó bizonyos értelemben morfológiailag is eltér az előző kettőtől, mivel hüvelytermésének faláról hiányzik a pergamentszerű, belső rostos hártya, ebből adódóan zsengesége miatt ugyanúgy fogyasztható, mint a magok. Vannak cukorborsófajták, amelyek hüvelyét nem töltik ki a magok, és ismertek olyanok is, amelyek hüvelytermésében a kifejtőhöz vagy a velőtípushoz hasonlóan telt magvak növekednek. Az előzőt „sugar", utóbbit „snap" típusnak nevezik.
Cukorborsó fajták választéka
Ha kedvet kaptunk ahhoz, hogy saját magunk termeljünk borsót a kertünkben, érdemes megismerni a kifejezetten hüvelyestől fogyasztható fajtákat:
- Frühe Heinrich: A legkorábban frissen, hüvelyestől fogyasztható fajta. A növény 65-70 cm magas. A hüvely világos-sárgászöld színű, 10-11 cm hosszú, hajlott, hegyes végű.
- Toledo sugar: Korai, erős növekedésű, hüvelyestől fogyasztható fajta. A hüvelyek 10-11 cm hosszúak, világoszöldek.
- Giant sugar: Nagyon korai, élénkzöld színű fajta, zsenge állapotban hüvelyestől is fogyasztható. A hüvelyek 11-12 cm hosszúak, szálkamentesek. A növény erős növekedésű, 85 cm magas, így támrendszer, háló vagy kordon szükséges a termesztéséhez. Fogyasztható nyersen salátákba, párolva vagy főzve köretként. Fagyasztásra is alkalmas.
Termesztési igények és technológia
A cukorborsó, hasonlóan a többi típushoz, hosszúnappalos növény. Hidegtűrő növény, optimális lombfejlődés 16 0C körüli értéken valósul meg. 5 0C-on az elvetett mag csírázásnak indul. Jó borsótermő évek olyankor vannak, ha a tavasz meleg, a nyár hűvös. A 24-25 0C feletti hőmérsékletet nehezen viseli el, erős lombozatot fejleszt, az ilyen hüvelyben a szemek aprók, megkeményednek, kényszerérettek lesznek.
Klasszikus zöldborsófőzelék | Mindmegette.hu
A borsófélék, így a cukorborsó sem támaszt különösebb igényt a talaj minőségével szemben. A közel semleges pH-értékű vályog- és homokos vályog, nem túl meszes talajokon (max. 5-6%) fejlődik a legjobban. Mélyfekvésű, hideg és nedves talajon szártőbetegségek léphetnek fel. A borsó tápanyagigényével kapcsolatban egy téves nézet terjedt el, miszerint a növény gyökerein lévő nitrogénmegkötő baktériumok ellátják a növény ilyen irányú tápanyagigényét. Gyakorló termesztők tudják, hogy az így talajban fixálódott nitrogént csak a következő növény tudja hasznosítani, a borsót szükséges műtrágyázni. Szerves trágyát nem igényel.
Vetés és ápolás
A borsó alapvetően egy szárazságtűrő növény, azonban a csírázás és a bőséges hozam érdekében célszerű rendszeres öntözésről gondoskodni. Főleg a virágzás és a kötődés idején igényel bőséges mennyiségű vizet. Mivel hidegtűrő növényről van szó, a szabadföldi vetését már február végén vagy március elején is megkezdhetjük. Helyre vetés esetén 5 cm mélyen, 25-30 cm-es sortávolságra és 10-12-cm-es tőtávolságra helyezzük a talajba a magot.
A cukorborsó a kifejtő és velő típusokhoz hasonlóan termeszthető ágyásban, de jobb helykihasználás miatt támrendszerre is futtatják, valamint palántázzák is. Vetés előtt vízben áztatják, majd a megduzzadt magot cserépbe vagy tejfeles dobozokba elvetik, a kelés 5-6 nap után megtörténik, és ha a palánta elérte a 4-5 lombleveles fejlettséget, végleges helyükre, 15-20 cm-es tőtávolságra kiültetik. Csúcsukat 15-20 cm-es magasságban visszacsípik, hogy több hajtást neveljenek.
Gasztronómiai jelentőség és felhasználás
A cukorborsó jóval zsengébb, így finomabb is, és nem csak amiatt, mert fiatalabban szedik le. A legjellegzetesebb különbség a kettő között az, hogy míg a zöldborsó esetén csak a magokat fogyasztjuk, addig a cukorborsó egészben megehető, a hüvely fala és a benne lévő apró szemek is. Ami azt jelenti, hogy nem kell a pucolással bajlódni.
Elvirágzás után két héttel már fogyasztható a cukorborsó hüvelye, ilyenkor a legzsengébb. Később a szemek kifejlődésével ugyan növekszik a termésmennyiség, de a hüvely zsengesége romlik. Hogy a folyamatos szedéssel a növényt ne tépjük és a lombot ne károsítsuk, érdemes ollót használni. Levest, főzeléket, pürét, de köretet is készíthetünk belőle. Mivel jól tűri a fagyasztást a saját magunk által termesztett borsót lefagyaszthatjuk, de a boltokban is találkozhatunk vele ebben a formában. Konzervként is gyakori. Szendvicskrémként vagy burgonyapüré helyett is, mint zöldborsópüré is megállja a helyét. Kiváló növényi fehérjeforrás, vegán táplálékkiegészítők is készülnek borsófehérjéből.
Gazdasági környezet és piaci kilátások
Magyarország igazi zöldborsó-nagyhatalomnak számít. Az Európai Unió első három legnagyobb zöldborsótermelőjének Franciaország, Spanyolország és Magyarország számított. Magyarországon az elmúlt években csökkent a zöldborsó vetésterülete, ugyanakkor a borsó össztermése annak ellenére tartja a 90 ezer tonna körüli szintet, hogy 2016 óta több mint harmadával csökkent a növény betakarított területe. A borsó rendkívül pozitív hatást gyakorol a talajokra. Hosszú, mélyre hatoló gyökérzetével javítja a talajszerkezetet, amellyel hozzájárul a termőréteg jobb levegő- és vízháztartásához. A borsó a kalászosok kedvelt előveteménye korai betakarítása, kevés és jól bomló szármaradványa, valamint a talajban visszahagyott jelentős mennyiségű nitrogén-hatóanyag miatt.
tags: #cukorborso #fajtak #amit #huvelyestol #esszuk