Cukorborsó melletti növénytársítás: A kertész legjobb barátja

A sikeres kertészkedés egyik titka a növények helyes kiválasztása az egymással való kompatibilitás érdekében. A cukorborsó (Pisum sativum convar.) az egyik legrégebben ültetett növények közé tartozik, és bár rendszertanában még vannak vizsgálatra szoruló területek, kertészeti szempontból a csoportosítása egyszerűbb, hiszen a felhasználás és a megjelenés az alapja. A cukorborsó hüvelye is fogyasztható, és folyamatosan szedhető. A növénytársítás lényege, hogy olyan növényeket termesszünk egymás közelében, amelyek kölcsönösen előnyösen hatnak egymás fejlődésére. A cél leginkább az, hogy könnyebben védekezzünk a kártevők ellen, illetve elősegítsük a rovarok általi beporzást.

A növénytársítás alapjai és előnyei

A növénytársítás nem csupán régi hagyományokon alapszik; megfigyelések és kutatások is alátámasztották már, hogy az egyik legjobb módja annak, hogy a kert természetes módon fejlődjön, minimalizálva a kártevőket és vegyszereket, maximalizálva a növények egészséges fejlődését. A növények közötti kölcsönhatások elősegíthetik egymás fejlődését, gazdagíthatják a talajt, és javíthatják a terméshozamot. A természetben rendszerint valamennyi ökoszisztémára a növényi diverzitás, a sokszínűség a jellemző. Ez a sokszínűség erősíti az ökoszisztémát, és nagyban csökkenti annak a lehetőségét, hogy valamilyen kártevő megtizedelje a rendszert alkotó növényeket. A házikerti termesztésre általában nem jellemző az ilyen nagy fokú növényi sokféleség, esetenként az is előfordul, hogy csupán egy-egy növénycsalád tagjait termesztjük a kertben, szélesre tárva ezzel a kaput bizonyos kórokozók előtt, amelyek akár az egész kerten végigsöpörhetnek.

A helyes szomszédság lehetővé teszi, hogy friss zöldséget kapjunk kora tavasztól késő őszig, növeljük a termesztett növények termelékenységét, javítsuk a zöldségek és bogyók minőségét, racionálisan használjuk a kert hasznos területét, megakadályozzuk a betegségek és kártevők kialakulását, több beporzó rovart vonzzunk, és növeljük a terület jövedelmezőségét a különböző érési időszakú zöldségek ültetéseinek tömörítésével. Ezenkívül az a szokás, hogy kompatibilis növényeket ültetnek ugyanabba vagy a szomszédos ágyásokba, azonos talajösszetételt és azonos gondozást igényelnek, lehetővé teszi a talaj tápanyagtartalmának szabályozását és a megfelelő növényi táplálkozást. Fontos megjegyezni, hogy egy szerencsétlen környék rossz hozamokhoz vezethet.

A borsó helye a kertben: Igények és tulajdonságok

A borsó környezeti igényeit figyelembe véve válasszuk ki helyét a kertben. Fényigénye nagy, így világos, árnyékolástól mentes területen végezzük a vetését. A kikelt növények a szárazabb körülményeket jobban tolerálják, ilyenkor gyökérzetük mélyebbre hatol, így a mélyebb rétegekben elérhető vizet hasznosítják, azonban ezzel egy időben a talajt száríthatják. A borsó vetésmélysége 6-8 cm, ez egyrészt némi védelmet jelent a kertben portyázó madarak ellen, másrészt a talajnedvességet jobban tudja hasznosítani.

A borsó, mint hüvelyes növény, megkülönböztethető a talaj nitrogénnel történő telítő képességével, ami a borsó szomszédságát nagyon hasznossá teszi. A bab, a borsó, a lencse, újonnan a földimogyoró stb. szimbiózisban élnek bizonyos baktériumokkal, melyek abban segítik a hüvelyeseket, hogy a levegő nitrogénjét megkötik és biztosítják azt a nekik. Az erőteljes gyökérzet jól meglazítja a talajt, ezáltal oxigénhez juthat más növények gyökereihez, a kellemes illatot árasztó fehér vagy lila virágok pedig rovarokat vonzanak, amelyek ugyanakkor beporozzák a vele együtt növekvő növényeket ugyanabban a kertben.

A cukorborsó legjobb társnövényei

Szerencsére a borsóval számos növény jól kijön. A borsó hozama nagyban függ attól, hogy melyik szomszéd nő vele együtt, ugyanabban az ágyban. Az ideális társnövények a borsóval kölcsönösen egymás hasznára válnak, előnyösek egymás számára. Ez megnyilvánulhat például abban, hogy a társnövény távol tartja a borsó kártevőit vagy értékes tápanyagokkal gazdagítja a talajt.

A borsó legjobb barátai közé tartoznak az aromás fűszernövények, köztük a menta és a koriander.

Íme egy részletesebb lista a cukorborsó ideális társnövényeiről:

• Eper: A talaj felső rétegében elhelyezkedő eper rostos gyökérzete annyira kicsi, hogy nem valószínű, hogy képes lenne károsítani a közeli növényeket, és még inkább a borsót, amely képes behatolni a talaj mélyebb rétegeibe. Ha ezt a zöldséget eperrel ültetik, mindkét termésből jó termést érhet el.
• Cukkini, tök, sütőtök és uborka: Ezek a zöldségek aktívan fogyasztják a nitrogént, amelyet egy megfelelően kiválasztott szomszéd teljes mértékben ellát. A hüvelyesek illatos virágaira érkező rovarok pedig beporozzák a tököt is.
• Fejes káposzta és más káposztafélék (karfiol, kelbimbó, brokkoli): Nekik is jó ez a környék. A hüvelyesek képviselője lazítja a talajt a gyökereivel, és megvédi a szomszédot a rothadástól. A kertészek javasolják mellé ültetni a pekingi káposztát, amelynek íze ettől kellemesebb és édesebb lesz. A zeller és káposzta együtt ültetése természetes védelmet nyújt a káposzta kártevői ellen, különösen a káposztalepkék ellen. A zeller erős illata megzavarja a kártevőket, így kevésbé lesznek hajlamosak megtámadni a káposztát.
• Burgonya: Sok évvel ezelőtt jelent meg a hagyomány, hogy ezzel a zöldséggel vetjük a borsót. És ez nem meglepő, mert a hüvelyesek jelenléte javítja a terméshozamot. Ezenkívül, ha borsót ültet a közelbe, az elriasztja a kártevőket a burgonyabokroktól, beleértve a coloradói burgonyabogarat is, amely spórol a rovarölő szerekkel. A bokros növekedésű, sűrű lombozatú növények, mint a burgonya, kiváló gyomelnyomók.
• Sárgarépa: A sárgarépa tetejében található illóolajok képesek megvédeni a káros rovarokat. Ha hüvelyeseket ültetsz a sárgarépa mellé, mindkét termésből jó termést érhetsz el.
• Cukorrépa: Az ilyen szomszédok jól kijönnek ugyanazon az ágyon. Ha együtt ültetjük őket, a borsó nem vesz el táplálékot a gyökértermésből, mert a gyökerei hosszabbak, és a közelben növekvő répa jó támaszt jelent a szomszédnak, ami kiküszöböli harisnyakötőjének szükségességét. A cékla és saláta együtt ültetése ideális megoldás a hely optimális kihasználására. A cékla mélyebbre gyökerezik, míg a saláta a talajfelszín közelében marad, így nem versengenek egymással a tápanyagokért.
• Retek, daikon: A hüvelyesek ültetése ezen zöldségek mellé jó lehetőség. Észrevehető, hogy egy ilyen szomszédság nemcsak a termésmennyiséget, hanem a gyökérnövények ízét is javítja. A retek gyorsan nő, így hamar beérik, miközben a borsó lassabban fejlődik.
• Kukorica: Ez a kultúra jól kijön ugyanazon az ágyon a borsó mellett, amely teljes mértékben biztosítja nitrogénnel és megvédi a gyökereket a túlmelegedéstől. Egymás mellé ültetve a magas kukorica jó támaszt jelent a hüvelyesek fonásához. A kukorica, bab és tök hármasa az ősi amerikai növénytársítások egyik legismertebb példája. A kukorica támaszt biztosít a babnak, amely nitrogént köt meg a talajban, táplálva ezzel a kukoricát és a tököt. A kukorica ezenfelül árnyékolja is a babot, ami azért jó, mert így alacsonyabb lesz a bab keményítőtartalma, zsengébb és finomabb termést ad. A tök talajtakaróként védi a talajt a kiszáradástól és a gyomoktól.
• Mustár: Azáltal, hogy aktívan felszívja a növekedéséhez szükséges nitrogént, a közelben ültetett növény a borsót hasznos anyagokkal látja el, amelyek javítják termését.
• Fűszerek (borsmenta, zsálya, rozmaring, petrezselyem): A borsmentában, a zsályában, a rozmaringban és más ilyen típusú fűszernövényekben található illóolajok segítik a káros rovarok visszaszorítását. Ez előnyös mind a gyógynövényeknek, mind a szomszédos szomszédoknak.
• Spenót: A borsó és spenót társítása tökéletes megoldás, ha szeretnéd kihasználni a borsó nitrogénmegkötő tulajdonságát.
• Saláta: A saláta és retek kombinációja tökéletes, ha szeretnél korai termést kapni, és egyúttal megvédeni a salátát a túl erős napfénytől. A retek gyorsan nő, árnyékot adva a lassabban fejlődő salátának, ami így kevesebb hősokkot szenved el.

Milyen növényeket kerüljünk a borsó közelében?

Csakúgy, ahogy vannak egymással jól összeférő emberek, illetve összeférhetetlenek, ugyanúgy léteznek növények, amelyekre negatív hatással van a közelükbe ültetett borsó. Hasznos tulajdonságai ellenére ez a zöldség nem biztos, hogy mindenkinek jó szomszéd. Nem ajánlott egy ágyba ültetni a következő növényekkel:

• Hagyma és fokhagyma: Ezeknek a zöldségeknek a gyökerei fitoncideket választanak ki - olyan speciális anyagokat, amelyek gátolhatják a hüvelyesek növekedését, így egy ilyen szomszédságból biztosan nem lesz előnyös a borsó. A borsó nem szívleli például a hagymafélék családjának tagjait, ennek megfelelően a vöröshagymát, fokhagymát a borsótól minél távolabb ültessük.
• Paradicsom: Az is jobb, ha nem ültetünk paradicsomot borsó mellé. Lehet, hogy egy ilyen szomszédság nem a legjobb hatással van mindkét zöldség termésére.
• Édeskömény: Ez egy olyan agresszor, amely képes elnyomni az összes közeli növekvő növényt. Csak koriander és koriander tud ellenállni az édesköménynek. De nem szabad vele borsót ültetni.
• Napraforgó: A szomszédok elnyomására képes agresszorok közé tartozik, ezért jobb, ha nem vetünk vele hüvelyeseket. Sőt, szakértők szerint a napraforgó szinte az utolsó helyet foglalja el a borsó vetésforgójában, illetve e növény után nem ajánlott ültetni.
• Bazsalikom és üröm: Bár a bazsalikom a paradicsommal jól kijön, a borsóval való társítását kerülni kell.
• Kapor: A sárgarépa és a kapor hajlamosak a keresztbeporzásra, ami nem előnyös.

A vetésforgó jelentősége a borsó termesztésében

A vetésforgó segít a jó termés elérésében és megakadályozza a patogén mikroorganizmusok felhalmozódását a talajban, vagyis a különböző egynyári növények váltakozó termesztését a helyszínen. Jól megtervezett ütemterv alapján a korábban ültetett növények nemcsak nem elszegényítik és nem fertőzik meg a talajt, hanem a zöldségek és bogyók hozamának növekedését is segítik a következő évben. Ugyanakkor minden egyes következő kultúrának pótolnia kell a talaj tápanyagellátását, amelyet elődeik fogyasztottak.

A borsó legjobb prekurzorai

A hüvelyesek általában sok növény után érzik magukat jól, kivéve "rokonaikat", vagyis e család képviselőit. A vetésforgó borsójának ideális elődei a következők: burgonya, káposzta, uborka, sütőtök, cukkini, kapor, kukorica. Eper, eper és sárgarépa után is ültetheti. De a korábban gabonafélékkel elültetett területen jobb elhelyezni egy zöldséget, feltéve, hogy az ágyakat jól megtisztítják a szalmától és a gyomtól. Fontos! Ez a zöldség imádja a könnyű termékeny talajt, ezért jól meg fog nőni azok után a zöldségek és gyökérnövények után, amelyek alatt tavaly tehéntrágyát alkalmaztak. A következő évben a paradicsom után a borsót biztonságosan el lehet ültetni a kertbe.

Lehet-e borsót vetni borsó után?

A nitrogénnel telített talaj (és ez válik a hüvelyesek után) a legkevésbé alkalmas zöldségtermesztésre. Emiatt a következő évben nem lehet borsót ültetni borsó után. Máskor ezen a területen a hüvelyeseket legkorábban négy év múlva vethetjük. Nincs értelme a borsót bab után ültetni - nem lesz jó termés.

Mit ültethetünk a borsó után?

A hüvelyesek hasznos tulajdonságai lehetővé teszik e család képviselőinek zöldtrágyaként történő felhasználását. A növény tetejének beágyazása a talajba segít telíteni hasznos anyagokkal, javítja a talaj szerkezetét, és kedvező környezetet biztosít a hasznos mikroorganizmusok fejlődéséhez. Ezért a borsó után a következő évben szinte az összes termesztett növény elültethető, kivéve magukat a hüvelyeseket. Tanács! Ha a nyár első felében szüretelünk, akkor retket üres helyre vethetünk.

Növénytársítási példák a gyakorlatban

A növénytársítás nem csupán elmélet, hanem a gyakorlatban is számos jól bevált kombinációt kínál, amelyek garantáltan segítenek a kertészkedés során.

• Paradicsom és bazsalikom: Egy klasszikus kombináció, amit minden kertész imád. A bazsalikom aromás illóolajai távol tartják a paradicsomra veszélyes kártevőket, például a levéltetveket és a fehérlegyeket. Mindkét növény szinte alapvető egy zöldséges kertben, így csupán annyi a dolgod, hogy következő tavasszal egymás mellé veted őket. A paradicsom rovarriasztó társnövényei a spárga, a körömvirág és a bazsalikom.
• Sárgarépa és hagyma: Szinergiájuk tökéletes példa arra, hogyan segíthetik egymást a növények. A hagyma erős illata elriasztja a sárgarépa legnagyobb ellenségét, a sárgarépalégyet, míg a sárgarépa szintén védi a hagymát bizonyos kártevőktől.
• Kukorica, bab és tök: Ez a hármas az ősi amerikai növénytársítások egyik legismertebb példája. A kukorica támaszt biztosít a babnak, amely nitrogént köt meg a talajban, táplálva ezzel a kukoricát és a tököt. A kukorica ezenfelül árnyékolja is a babot, ami azért jó, mert így alacsonyabb lesz a bab keményítőtartalma, zsengébb és finomabb termést ad. A tök talajtakaróként védi a talajt a kiszáradástól és a gyomoktól. Mindemellett a „jó testvérek” dietetikai szempontból is kiegészítik egymást, a kukoricát magas energia-, a babot fehérje-, a tököt pedig nagy vitamintartalma miatt érdemes fogyasztani. Ez a növénytársítás is kiváló választás a kiskerti fenntartható kertészkedéshez.
• Rózsa és fokhagyma: Különleges kombinációja nemcsak esztétikus, de rendkívül hatékony is. A fokhagyma illata elriasztja a rózsákat megtámadó levéltetveket és egyéb kártevőket, így természetes védelmet biztosít a dísznövényeknek is.
• Kapor és uborka: Egy másik kiváló példa a növénytársítások természetes előnyeire. A kapor illóolajai vonzzák a hasznos rovarokat, például a katicabogarakat, amelyek előszeretettel táplálkoznak az uborkát veszélyeztető levéltetvekkel.
• Retek mellé: A retek mellé vetett borsó nitrogént ad a társának, míg a sarkantyúvirág a káposztabolhák távoltartásában segít.
• Csemegekukorica mellé: A csemegekukoricának a bab nitrogént biztosít, a napraforgó szélvédőként működik, a spenót hűvösen tartja a csemegekukorica gyökereit.
• Káposzta mellé: A káposzta mellé ültetett fokhagyma taszítja a rovarkártevőket, a sarkantyúka magához vonzza a bolhákat.

A sarkantyúkát egyre gyakrabban ültetik a veteményesbe, nemcsak esztétikai okokból. Bizonyos növények rovartaszítóként működnek, mások vonzzák a beporzó rovarokat, vagy nitrogént gyűjtenek. Vannak növények, amik kimondottan igénylik a tűző napsütés jótékony hatását, azonban olyanokat is termelünk, amelyek kevésbé szeretik. A futó, kapaszkodó növények, mint például az uborka és a borsó, igénylik a támasztékot, sőt felkapaszkodva kevesebb helyet foglalnak a kertben, könnyebb a szedés, és kevesebb növényvédelmi problémával is fogunk szembesülni. A gilisztaűző varádics természetes rovarriasztó hatását régóta használják. A felsoroltakat bátran használjuk a növénytársítás megtervezésekor.

tags: #cukorborso #melle #mit #ultessek