A pizza, ez a Földközi-tenger partvidékéről származó lapos kenyérféle, a világ legkedveltebb ételei közé tartozik. Bár ma már globális jelenség, eredete szorosan kötődik Olaszországhoz, ahol havonta körülbelül 135 millió pizzát sütnek. Ez az étel nem csupán gasztronómiai különlegesség, hanem a társasági időtöltés és a megosztás szimbóluma is. Az olasz pizzatészta hagyományos étek, melynek története egészen az ókorig nyúlik vissza, és a modern formája csak a 18-19. században kezdett kialakulni. Ha valaki Olaszországba utazik, és nem szeretne elveszni a rengeteg lehetőség között, érdemes megismerkednie az eredeti olasz pizzafajták rejtelmeivel.
A Pizza Története a Görögöktől Nápolyig
A pizza története az emberiség szinte egész történelmén végigvezet. A lapos kenyér típusú ételek már az ókori Görögországban és Egyiptomban is léteztek. A görögök lisztből és vízből készült lapos lepényeket ettek, amelyeket forró kövön sütöttek meg, majd fűszernövényekkel ízesítettek. Ezt a korai pizzát „plankuntos”-nak nevezték, és főleg ehető tányérként használták különböző szaftos ételek fogyasztásakor. Ez a forma nagyban hasonlított a modern focacciához. Az ókori történészek, mint Herodotos és Cato, is dicsérték ezeket a korai pizzákat, amelyek Rómától Egyiptomig, Babilonig elterjedtek.
Az első írásos emlékek között tartják számon Vergilius Aeneis című eposzát, amely az i. e. első században született. Nem sokkal a Latiumba érkezés után Aeneas és legénysége leült egy fa alá, és „vékony búzalepényeket sütött az étkezésükhöz”. Ezután gombával és gyógynövényekkel szórták meg őket, amelyeket az erdőben találtak, és ez arra késztette Aeneas fiát, Ascaniusot, hogy kiáltson fel: „Nézd! Még a tányérokat is megettük!”. A „pizza” szó eredete a latin „pinsa” szóból származik, amely lapos kenyeret jelent, azonban ez erősen vitatott. Egy legenda szerint a római katonák megkóstolták a zsidó Matzoth-ot (Macesz-t), miközben a megszállt Palesztinában megálltak pihenni.
Annak ellenére, hogy a paradicsom már az 1530-as évek végére eljutott az itáliai csizma területére, a most ismert és közkedvelt pizza az olasz konyhában csak a 18. és 19. században jelent meg. A Bourbon királyság alatt Nápoly egyre gyorsabban fejlődött, a paraszti konyha a migráció hatására egyre sokszínűbbé vált. A város népessége egyre jobban megemelkedett, egyre nagyobb lett a szegénység. A társadalmi ranglétra legalján az úgynevezett „lazzaronik” álltak, akik alkalmi munkából látták el magukat. Csak, hogy el tudjuk képzelni, az 1700-as években a 300 ezres nápolyi közösségből 50 ezer körül volt a Lázárok száma, akik a toprongyos megjelenésükről kapták a nevüket. Mivel mindig dolgoztak, ezért gyorsan fogyasztható, kiadós ételekre volt szükségük, a pizza kielégítette ezt az igényt. A pizza egy igazi street food volt, amelyet Nápoly utcáin árultak, és árulnak ma is. A pizza szeletelése is ekkor jelenik meg, mivel olcsó ételre volt szükségük ezeknek az embereknek, így a kerek, dobozokba szállított tésztákat több szeletre vágták fel és így adták el. Alexandre Dumas megjegyezte Le Corricolo (1843) című művében, két kis szelet lenne igazán jó reggeli, míg két nagyobb már elég nagy az egész család számára. Az egykori pizzák tehát laktatóak voltak, olcsók, könnyen elkészíthetőek és változatosak.
Hosszú ideig az írók gyakran kigúnyolták a pizzákat, undorítónak, gusztustalannak tartották őket. Samuel Morse a távíró feltalálója émelyítőnek titulálta. Így jellemezte a pomodoro-t, amit paradicsommal és hallal, valamint fekete borssal és egyéb ízesítőkkel kínáltak. Szerinte ez úgy nézett ki, mint egy darab kenyér, amelyet a csatornából húztak elő. Az első szakácskönyvek, amelyek a 19. században jelentek meg, rögtön figyelmen kívül hagyták a pizzát, azonban a lázárok társadalmi státuszának változása javított ezen.
NÁPOLYI PIZZA OTTHON, 1 év tapasztalatai, ÓRIÁSI HIBÁK és hogy kerüljük el őket 🍕
A Nápolyi Pizza: A Klasszikus Eredet
A nápolyi pizza a világ legismertebb pizzafajtája, és nem véletlen, hogy 2010-ben megkapta az Európai Unió Hagyományos Különleges Termék (HKT) megjelölését. Az összetevőit törvény szabályozza, csakúgy, mint az alakját, a tészta elkészítésének módját és azt is, hogy hogyan kell szeletelni. Még azt is, hogy hol fogyaszthatjuk el. A Pizza Napoletana-t csak ott ehetjük meg, ahol sütötték.
A nápolyi pizza meghatározott alapanyagokból készülhet: a tészta 0-ás, vagy 00-ás búzalisztből, nápolyi élesztőből, sóból és vízből áll. Az alap a Vezúv lankáin termő San Marzano és Pomodorino Vesuviano paradicsomból készül. Erre jön a Mozzarella di Buffalla Campana oltalom alatt álló sajt, amelyet a Campania és Lazio régiók mocsaraiban élő vízi bivalyok tejéből készítenek el. A Nápolyi pizza készülhet „fiordilatte” mozzarellával is, amely oltalom alatt álló sajttípus, amit Agerola környékén készítenek Agerolese szarvasmarhák tejéből. Azonban ezeket különböző árkategóriákba sorolják. Francesco de Bourcard Usi e Costumi di Napoli - Nápoly szokásai és hagyományai című könyvében, már 1866-ban leírta, hogy a városban a pizzákon használták a mozzarellát. A nápolyi pizza adta az alapját az első amerikai pizzáknak, amelyeket New York-ban az olasz bevándorlók készítettek. Ma ezeket New York-típusúnak hívjuk.
A nápolyi pizza tésztájának elkészítése a következőképpen történik: a liszt 40%-át a keverő edénybe tesszük, hozzáadjuk a vizet és alaposan elkeverjük. Folyamatosan adjuk hozzá a maradék lisztet, amíg a keverék tésztához hasonló állagú lesz. Ebben a szakaszban morzsoljuk bele a friss élesztőt. A lisztet addig keverjük és adjuk hozzá, amíg az egészet el nem használjuk, majd további 15 percig gyúrjuk, amíg a tészta sima és egyenletes nem lesz. Fedjük le és hagyjuk állni 6 órát. Osszuk 250 grammos adagokra, formáljunk gömböt belőle és még 3 órát pihentessük szoba-hőmérsékleten. Ezután nyújtsuk ki, vagy kézzel formázzunk belőle kört. A nyújtás szigorúan kézzel történik, az összeszorított ujjak ujjbegyei segítségével. A cipó közepétől kiindulva a szélei felé nyomkodva készül el a pizza alapja.
A pizza elkészítésének utolsó lépése a sütés. Erre 430-480 °C-os kemencében kerül sor, mindössze 60-90 másodperc alatt. A nápolyi pizza szélének olyannak kell lennie, mint egy leopárdnak, vagyis a 485 fokos kemencében éppen addig kell forgatni, amíg barna - ám semmiképp sem égett - foltokat nem kap. Ez körülbelül 1-2 percig tart.
Az Eredeti Olasz Pizza Fajták Sokszínűsége
Az olaszországi étterem étlapján a „pizza” szó láttán a csizma sarkától a dolomitokig mást és mást jelenthet. A ropogós, vékony tésztától a habkönnyű levegős kovászosig, a töltött szélektől a rántott, hajtogatott pizzáig számos verzióval találkozhatunk attól függően, hogy épp Szicíliában vagy Rómában ülünk asztalhoz.
1. Pizza Margherita
A legenda szerint 1889-ben Nápolyban paradicsommal, mozzarellával és friss bazsalikommal készítettek Margheritát Margherita királynő számára. Ez az a hely, ahol megkóstolhatja a legfinomabb Margheritát, amely helyi paradicsomból készül, szigorúan Fior di Latte mozzarellával és friss bazsalikommal. Mi, helyiek, hogy még jobb legyen a Margherita, egy kis extra szűz olívaolajat szórunk a tetejére. A paradicsom a vöröset, a mozzarella fehéret, a friss bazsalikom pedig a zöldet jelképezte, az olasz zászló színeit.
2. Pizza Bufala
A Pizza Bufala sokak nagy kedvence, és kétségtelenül az egyik legjobb olasz pizzatészta! A Pizza Bufala összetevői ugyanazok, mint a Margherita esetében, egyetlen csavarral: a Fior di Latte sajt helyett Bufala sajtot használnak. A másik fontos különbség a Margherita és a Bufala pizza között az, hogy az elsőnél a sajtot a fakemencébe helyezés előtt a pizza tetejére teszik. Ehelyett a Bufalán a sajtot frissen helyezik a pizza tetejére, közvetlenül a pizza megsütése után. Ez az olasz pizza ízét frissebbé és üdítőbbé teszi.
3. Pizza Marinara
Ahogy azt már mind tudjuk, a kevesebb néha több! A Marinara pizza tipikus pizza Nápolyban, és ez az egyik legjobb az eredeti olasz pizza fajták közül, amelyet muszáj kipróbálni! A Marinara tetejére csak paradicsomszósz, fokhagyma, oregánó és olaj kerül. A marinara név jelentése „tengerjárás”, de ezen a pizzán nincs hal! Érdekesség a Marinarával kapcsolatban, hogy ez a tengerészek tökéletes pizzája, hiszen szállítható és hosszabb ideig tárolható alapanyagokból áll (hiszen nincs rajta sajt vagy hús). Így a tengerészek magukkal vihették a hozzávalókat, és hosszabb utak során is elkészíthettek egy Marinarát. 1735 körül vezették be és csak olívaolaj, cseresznyeparadicsom, bazsalikom, oregáno és fokhagyma felhasználásával készült el abban az időben. Ez a pizza típus Rómából terjedt el, ezért „római pizza”-nak is nevezik.
4. Pizza Capricciosa
Listánkon a következő egy igazi olasz pizza! A Capricciosa paradicsomból, mozzarellából, gombából, articsókából, kapribogyóból, főtt vagy nyers sonkából és szigorúan fekete olajbogyóból készül. Kifejezetten Rómát emeljük ki, mert ott a Capricciosa pizza tetejére kerül egy tojást. Ez egyesek számára talán furcsán hangzik, de egy tojás a pizzán igazán észbontó dolog! Sokan azok közül, akik nem olaszok, hozzászoktak a bőséges feltéttel érkező pizzához, amely rengeteg féle hozzávalót tartalmaz. Emiatt sokan csalódhatnak Olaszországban, amikor megrendelik első pizzájukat, hiszen itt nem sok feltét kerül a pizzákra.
5. Pizza Quattro Stagioni
A Quattro Stagioni pizza elkészítéséhez ugyanazokat a hozzávalókat használják, mint a Capricciosahoz, azonban a pizzaiolo (pizzasütő) a négy hozzávalót négy részre osztja a pizzán. Ez ugyanis a négy évszakot reprezentálja. Az egyik negyedre articsóka, másikra gomba, következőre sonka, az utolsó pedig fekete olajbogyó kerül. Ha eredeti olasz pizzát kóstolna, a Quattro Stagioni nem fog csalódást okozni!
6. Pizza Diavola
Az eredeti olasz pizza fajták közül másik népszerű választás a Diavola. Ez, valamint az összes korábbi Olaszország összes pizzériájában megtalálható. A Diavola paradicsomszósszal, mozzarellával és csípős szalámival készül. Összességében a pizzának piros színe van, hiszen a szalámi is piros. A csípősség és a színkombináció miatt pedig az ördög pizzája nevet kapta. Olaszország különböző részein a Diavola különböző változatai is megtalálhatók, például gorgonzola sajttal, hagymával, vagy akár csípős paprikával készített típusok.
7. Pizza Quattro Formaggi
A Quattro Formaggi egy igazi olasz pizza, amely sokak kedvence. Az egyik legnépszerűbb olasz pizzafajta, amelyet választhatsz, ha húsmentes, sajtos pizzát szeretnél kóstolni. A Quattro Formaggi valóban az egyik legfinomabb pizzafajta Olaszországban, négyféle sajtból készül, innen a név. A neopolita ételek közül a Quattro Formaggi teljesen fehéren készül. Jelenleg a négy sajttípus általában a mozzarella, a gorgonzola, a fontina és a Parmigiano Reggiano. Egyes helyeken akár provolon sajtot is tesznek hozzá. Ahhoz, hogy a Quattro Formaggi igazán nagyszerű legyen, fontos, hogy olyan olasz sajtokat használjunk, amelyek jól olvadnak.
8. Pizza Boscaiola
Mozzarella sajt, csiperkegomba és kolbász a jellegzetes nápolyi pizza, a Boscaiola fő elemei. Ízlés szerint dönthet, hogy szeretné-e paradicsommal is ízesíteni. A Boscaiola egy hagyományos pizzaváltozat, amelyet Olaszország egyik legjobb pizzájának is tartanak. Természetesen sokan inkább sonkával és sajttal szeretik a pizzát, de aki szereti a kolbászt, annak azonnal nagy kedvencévé válhat ez a pizza! Ezen a képen szeletelt kolbász látható, de általában a Boscaiolán inkább kolbászhúst találunk a szépen szeletelt kolbász helyett.
9. Pizza Carrettiera
Íme az eredeti olasz pizza fajták másik fénypontja, a Carrettiera. A nápolyi konyha két jellegzetes összetevőjét tartalmazza: a kolbászt és a brokkolit. A tetejére provolon vagy parmezánpehely kerül. Egy igazán szuper finom és lenyűgöző választás! Az egyszerű köretek mellett, amelyek a világ minden részén megtalálhatók, Olaszországban rizottóhoz, de kolbászos tésztaételekhez is használnak brokkolit. Azonban, amióta a pizzán is megjelent, egyre többen ismerkednek meg olyan olaszországi pizzafajtákkal, mint a Carrettiera.
10. Pizza Napoli
Mint tudjuk, a pizza Nápolyból származik. Ez alapján itt az ideje, hogy szó essen az utolsó pizza fajtáról, egy másik kedvencről, a Pizza Napoliról. A Napoli egy igazi olasz pizza, amely a legegyszerűbb, de legízletesebb hozzávalókat tartalmazza. Mint a legtöbb hagyományos vagy eredeti olasz pizzatípusnál, itt is az egyszerűség a kulcs. Ha helyi specialitásokat kóstolna, a Napoli azon pizzafajták egyike Olaszországban, amely biztosan nem lesz unalmas és gazdag ízvilága nem fog csalódást okozni.
Regionális Pizza Stílusok Olaszországban
Bár a nápolyi pizza a legismertebb, Olaszországban számos más regionális pizzastílus is létezik, amelyek mindegyike saját egyedi ízvilággal és textúrával rendelkezik.
Római Pizza
Ez a pizza típus Rómából terjedt el, ezért „római pizza”-nak is nevezik. Két típusa van: a Pizza al Taglio és a Pizza tonda.
Pizza al Taglio: Más néven „pizza rustica”. Ezt a típust Olaszországban mindenütt forgalmazzák, általában tömegesen és gyakran gombával, hagymával vagy articsókával kínálják. Ez a fajta pizza az utcai standokon kínálják és lapos serpenyőben sütik. Tipikus feltétek az articsóka, a spárga, a padlizsán, a darált hús és hagyma, valamint a burgonya, a prosciutto, a szalámi, a kolbász, a szarvasgomba, a cukkini, a napon szárított paradicsom, a gorgonzola, a szardella és a fekete olajbogyó. A pala típusú pizza - ami olaszul lapátot jelent -, a rómaiak találmánya, akik a kezdet kezdetén maradék kenyértésztából készítették ezt a fajtát. A pala tésztáját hosszúra nyújtják, olyan vékonyra, hogy még levegős, de már sokkal inkább roppanós legyen a végeredmény. Nem kemencében, hanem elektromos sütőben készül, körülbelül 300 fokon, 10-12 percig. A Pizza al taglio nagyon hasonló a másik római típushoz, a palához, azonban itt már egy sokkal vastagabb, puhább, szinte focaccia-szerű, 2-3 centi vastag tésztáról beszélhetünk. Ropogós, légies, aranyszínű tésztáról van szó, ami könnyedsége ellenére nagyon is tartalmas, amint feltét kerül rá. A pizza itt is szeletekre vágva kerül az asztalra - vagy tálcára - és elektromos sütőben készül, viszont a sütési ideje akár 15 perc is lehet.
Pizza tonda: A legtöbb római pizzát kínáló étteremben felszolgálják, és valószínűleg Olaszországban ez a leggyakrabban előforduló stílus. Más néven „pizza bassa”-nak (alacsony pizzának) nevezik, hogy megkülönböztessék az alta-pizzától (magas pizzától - ami a nápolyi stílus). A tészta alkotóelemeinek egyik fő különbsége a nápolyihoz képest az, hogy olajat adnak hozzá, amitől az ropogóssabb lesz. Ezt a „scrocchiarella” melléknévvel jellemzik, amely a Romanesco nyelvjárásban ropogóst jelent. A Napoletana pizzától eltérően ez egy erősen hidratált tészta.
Rántott Pizza (Pizza Fritta)
Ez a bő olajban sült pizza típus közvetlenül a II. világháború után született meg Nápolyban, amikor nem csak az elérhető termékek minősége és ára változott meg drasztikusan az országban, de az általános higiéniával is problémák voltak. Ekkor vált a bő, forró olajban sütés szokássá, hiszen a magas hőfoknak köszönhetően a baktériumoknak egy pillanat alatt nyoma vész. Ez a pizza fajta már a kezdetektől nagy közönségkedvenc a dél-olasz városok utcáin, hiszen pillanatok alatt készen van és egy szalvétával kézben is fogyasztható sétálás közben. Létezik belőle kerek, ez a montanara és félhold alakú, ez a calzone.
Calzone és Panzerotti
A calzone tipikusan egy töltött tészta, amit félbe hajtanak és úgy sütnek meg forró olajban! Nagyon sokoldalú és szinte bármivel megtölthető: hagyományos nápolyi „cicoli”-t szalámival és ricottával vagy provolone-val, mozzarella-val. De sonkával, vagy akár pirított zöldségekkel, mint például a brokkoli is finom. Sőt, létezik egy másik verzió is: a panzerotti, a félhold alakú panzerotti pizzatészta, amelyet olyan összetevőkkel töltenek meg, mint a mozzarella, a paradicsom és a ricotta. Ez volt II. Viktor Emánuel olasz király kedvenc étele, ez pedig azt jelenti, hogy ez a típus már a 19. században is létezett.
Pizza al Padellino
A Pizza al Padellino kisebb, mint a klasszikus nápolyi pizza, de sokkal vastagabb és élesebb is. Torinóban jellemző típus. A feltétek hasonlóan változatosak, mint az előbb felsorolt pizzáknál a prosciuttotól a mozzarelláig terjedhet. Egy otthon is könnyen elkészíthető, kis méretű pizzáról van szó, amit élesztő segítségével kelesztenek, majd amikor a feltét is rákerült, egy serpenyőbe rakják és 200 fokon körülbelül 15 percig sütik. A jellegzetesen levegőbuborékos, laza, rugalmas tészta nemcsak puha, de az alja épp csak annyira roppanós, hogy a keményebb réteg meg tudja tartani a feltétet és egy nagyon apró reccsenést okozzon a szánkban.
Sfincione (Szicíliai Pizza)
A „sfincione” vagy szicíliai pizza a 19. századtól közkedvelt. A tésztájának az állaga eltér a nápolyi típusétól, vattaszerű, bolyhos, szivacsos állagú. Az alapját a focaccia adja, amelyre különböző feltétek kerülnek, az adott régiótól függően. Általában hagymával vagy szardellával, illetve paradicsommal, fűszernövényekkel és erős sajtokkal, például caciocavallo-val és toma-val kínálnak. A szicíliai stílusú pizza tésztája vastag, tömör, szivacsszerű. Laktató típusról van szó, ami annyiban hasonlít északi rokonaira, hogy hagyományosan szögletes formában sütik meg, elektromos sütőben.
A Pizza Készítésének Fontos Szempontjai
A pizza a világ egyik legkedveltebb és talán az egyik legegyszerűbb étele. Most összegyűjtöttünk mindent, amit erről a sokszínű ételről tudni kell. A pizza mára a gyors-étkezés ikonjává vált, pedig nagyon komoly hagyományok, technológiák és trendek állnak mögötte.
A Tészta
A pizzatészta elkészítése meglehetősen egyszerű, hiszen a megfelelő arányban kimért hozzávalókat egyszerűen össze kell keverni. Első ránézésre legalábbis így tűnhet. Miután a só feloldódott a vízben, a liszt egy része is a tálba kerül, az élesztővel együtt. A liszt maradék része ezután fokozatosan, keverés közben kerül a többi hozzávalóhoz, egészen addig, amíg a massza el nem éri a megfelelő állagot. Ennek meghatározását elmagyarázni - leírni - igen nehéz, hiszen számos tényezőtől függ. Miután elkészült a tészta, megkezdődik a pihentetése. A pizzakészítés következő kritikus pontja a megformázás - annak is első része. A masszából 200-280 grammos cipókat formázunk, méghozzá egy különleges nápolyi technikával. Ennek neve „mozzatura”, hiszen a mozdulatsor erősen hajaz a mozzarella készítés folyamatához.
A tésztához használhatunk 7 g aktív száraz élesztőt, 120 ml meleg vizet, plusz szükség szerint többet, valamint 250 g 00-ás lisztet vagy sima lisztet, amit átszítálunk, így levegősebb és tisztább lesz a liszt.
Feltétek
A paradicsomszósz napérlelte paradicsomból készül.
- Szalámi: Használunk csípős szalámit és fűszeres nápolyi szalámit is.
- Zöldségek: Pizzáinkon találhatunk paradicsomot (frissen és aszalva), olívabogyót, paprikát, de akár még cukkinit is.
- Hal: A tonhal és hagyma kombinációja is népszerű.
- Sajtok: Mozzarella (bivalymozzarella, fiordilatte, esetleg parmezán), fontina, gorgonzola Parmigiano Reggiano, provolon.
NÁPOLYI PIZZA OTTHON, 1 év tapasztalatai, ÓRIÁSI HIBÁK és hogy kerüljük el őket 🍕
Sütés
Utolsó lépésként a pizzát meg is kell sütni. Erre 430-480 °C-os kemencében kerül sor, mindössze 60-90 másodperc alatt. Bármely stílust is választjuk pizzánkhoz fontos, hogy megfelelően készítsük el annak érdekében, hogy igazán élvezetes legyen! Mindig előmelegített sütőt használjunk a pizzasütéshez! Minden sütő másképp működik, ezért figyeljük a sütési időt. Ne terheljük túl a pizzát feltétekkel!
Az AVPN Minősítés és a Nápolyi Pizza
Az ember szereti tudni, mit tesznek elé az asztalra. Ha más készíti azt és teljes mértékben bízik is az illetőben, az érdeklődés ott van. Legyen szó egyszerű kíváncsiságról, az étel minőségéből, vagy annak értékeléséből fakadó érdeklődésről, a konyhaművészetet kedvelők, az ételt tudatosan fogyasztók szinte mindig szeretik tudni, miből és hogyan készül az, amit esznek.
Ha követjük a munkájukat, vagy egyszerűen csak hallottunk már róluk néhányszor, biztosan találkoztunk az AVPN (Associazione Verace Pizza Napoletana) minősítési rendszerrel is, aminek való megfelelésünket büszkén vállaljuk és hirdetjük pizzériánk kapcsán. Születési körülményei számunkra igazán gyönyörűek és különlegesek. Miután a 19. században Raffaele Esposito elkészítette az első modern értelemben vett pizzát, a recept közel egy évszázadig családokban terjedt apáról-fiúra, anyáról-leányra. Ez egy bonyolultabb étel esetében természetesen komoly gondot okozhatott volna, hiszen a családonként öröklődés óhatatlanul lassú átalakulást is magával vonz - a pizzában azonban egyik kedvenc jellemzőnk az egyszerűsége, ami miatt alig volt, ami változhatott volna. 1984-ben gyűltek össze néhányan Nápolyban, amikor rájöttek, hogy az amerikai stílusú pizza és az Európában is tűzsebesen terjedő éttermek mást árulnak, mint amit ők és családjaik féltve őriztek egy évszázadig. Ezt a felbecsülhetetlen tudást kapták meg tulajdonosaink is és ezt osztjuk most meg Veletek is, mert hisszük, hogy a nápolyi pizza érték, - fontos, hogy tudjátok, hogyan készül.
Külföldi Pizzavariációk
Bár Olaszországból ered, rengeteg olyan változata alakult ki, melyek másféle tájak konyhaművészetének jellegzetességeit viselik magukon, ilyen például az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a csípős, kolbászos magyaros pizza. A változatos feltétek nélküli, csak paradicsomszósszal és sajttal ízesített „alap”-pizzát pizza margheritának hívják.
Pizza: Több, Mint Egy Étel
Összefoglalva, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Olaszország egyik legfontosabb gasztronómiai ténye nem más, mint hogy a pizzát mindenki szereti, az országban és a világ egyéb tájain egyaránt. A legfontosabb dolog viszont, hogy mielőtt megtanulná, hogyan készül a pizza egy olasztól, mindenképpen próbáljon ki többfélét, hogy ki tudja választani, hogy melyik olasz pizzatészta is a kedvence! Nehéz meghatározni, hogy melyik a legjobb pizza Milánóban vagy Rómában. Például, ha szereti a hagyományos ízeket, a legjobb pizza számára Nápolyban a Margarita lehet, vagy ha bőségesebb, étvágygerjesztő falatokra vágyna, akkor a Capricciosa. De természetesen a Marinara sem elhanyagolható, főleg azok számára, akik az egyszerűséget kedvelik. Ezen kívül, ha nincs feltétlenül kedve egy paradicsomos vagy Diavola pizzához, de imádja a fűszeres ízeket, a Quattro Formaggi hagyományos változata tökéletes választás lehet, ha egy igazán finom pizzát enne! A pizza a gyors-étkezés ikonjává vált, pedig nagyon komoly hagyományok, technológiák és trendek állnak mögötte. A kísérletezés és az innováció mindenki számára adott, teljesen mindegy, hogy a tésztát kovásszal, vagy élesztővel készítjük, a lényeg a szeretet és a lélek.