Zabpelyhes Meggyes Finomságok Diabétesz Esetén: Amit Tudni Érdemes

A diabétesz, vagy közismert nevén cukorbetegség, a leggyakoribb krónikus szénhidrát-anyagcserezavar, amely világszerte emberek millióit érinti. Az érintettek számára kulcsfontosságú, hogy milyen és mennyi szénhidrátot fogyasztanak, mert ez a makrotápanyag közvetlenül befolyásolja a vércukorszintet. Az egészséges táplálkozás és a tudatos ételválasztás, mint a zabpehely beépítése az étrendbe, hozzájárulhat a vércukorszint stabilizálásához és az általános jólléthez.

A zab, mint lassan felszívódó szénhidrátforrás

A zab egy lassan felszívódó szénhidrátforrás, így szénhidrát-anyagcsere zavar esetén (inzulinrezisztencia, prediabétesz, terhességi diabétesz, cukorbetegség) is jól alkalmazható. Alapjában a zab egy gluténmentes gabonaféle, mely a feldolgozása során általában gluténnel szennyeződik/szennyeződhet. Gluténmentes étrendbe is előszeretettel használjuk a zabot, ám ebben az esetben jelölten gluténmentes terméket kell választani. Több formában lehet zabhoz jutni: zabliszt, zabpehely, zabpehelyliszt, zabtöret, melyek mind könnyedén fellelhetők a boltokban. Számos módon felhasználható a zab, lehet belőle készíteni édes és sós süteményt, kenyeret, lepényeket, köretet, pudingot.

Kenyér vagy egyéb pékáru esetén érdemes kalkulálni azzal, hogy mivel nincs benne érdemi gluténtartalom, így a késztermékünk nem lesz olyan laza és levegős, valamint a 100%-ban vagy nagy arányban zabból készült sütemények jóval „törékenyebbek” és szétesősebbek például a búza alapú termékekhez képest.

A zab jótékony hatásai a diabéteszben

A zabban béta-glükán található, ez az oldható rost nagyon hasznos a cukorbetegek számára. A béta-glükán többek között csökkentheti a koleszterinszintet, segítheti a szénhidrát-anyagcserét és pozitívan hathat az immunrendszerre is. Emellett csökkentheti a vércukorszintet és az inzulinválasz mértékét, mérsékelheti a káros, vagyis az LDL-koleszterin és az összkoleszterin szintjét, hosszas jóllakottságérzésről gondoskodhat, táplálja a bélflórát. Ezek mind hasznosak az érintetteknek, ugyanis a diabétesz az egész szervezetre hatással van, növeli például az elhízás és a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét is, így cél az ideális testsúly megőrzésére és az erek, valamint a szív védelme, így a magas koleszterinszint megelőzése. A zab rostdús finomság, és jó fehérjeforrásnak számít. Mindemellett pedig tele van hasznos vitaminokkal és ásványi anyagokkal, magnéziumot, mangánt, vasat, cinket és B-vitaminokat is tartalmaz.

Zabkása és vércukorszint: egyéni tolerancia

A zabkása alapja a zabpehely, melyhez valamilyen folyadékot adunk, összemelegítjük vagy összefőzzük, ízesítjük és ízlés szerint dúsíthatjuk is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár értékes étel a zabkása, de szénhidrát-anyagcsere zavar esetén a vércukorszintek mégsem tolerálják mindig annyira jól, mint amennyire azt szeretnénk! Ez mit jelent pontosan? Azt, hogy egy finom klasszikus zabkása elfogyasztása után általában magasabb vércukoreredményeket és/vagy inzulinszinteket kaphatunk, bár az egyéni tolerancia természetesen itt is eltérő lehet!

Miért lehet magasabb a vércukorszint zabkása után?Ennek több oka is van:

1. A sejtszerkezet változása: A zab, amikor meleg folyadékkal találkozik, pláne ha még meg is főzik, akkor elkezd puhulni, a sejtszerkezete ilyenkor megváltozik, könnyebben emészthetővé válik, tehát hamarabb emésztjük meg, és hamarabb emeli a vércukorszintet is.
2. Pempős állag: A kása pempős állaga sem kedvez igazán. A kása jellegű ételek nem töltenek túl sok időt a gyomorban, ez az állag viszonylag gyorsan tud a gyomorból a vékonybélbe tovább haladni, ahol a szénhidrát felszívódás már meg is kezdődhet, itt szintén a túl gyors emészthetőség a gond.
3. Gyümölcsökkel dúsítás: Sokszor még gyümölccsel is megpakolják a kásákat, mellyel gyors szénhidrátokkal dúsítják az ételt.
4. Hiányzó lassító tényezők: Ritkán kerül bele pluszban automatikusan „jó féle” szénhidrát felszívódást lassító tényező.

Honnan tudhatod vagy sejtheted, hogy nálad is magasabb vércukrot produkál a kása? Ha vércukrot mérsz a fogyasztása után, érdemes 30 és 60 percnél is megnézni. Az egyéni érzékenységet nem árt figyelembe venni, előfordulhat, hogy valakinél a vártnál nagyobb vércukorszint-emelkedést vált ki. A bolti instant zabkásaporok helyett az otthoni elkészítés javasolt, ugyanis a késztermékek sok esetben hozzáadott cukrot, illetve egyéb adalékanyagokat tartalmaznak, ráadásul a kása otthoni összeállítása igazán gyerekjáték. A legegyszerűbb talán az éjszaka bekevert, hűtőben pihentetett, majd reggel tetszés szerint ízesített verzió. Zabpehelyből kapható teljes kiőrlésű, aprószemű és gluténmentes változat is, mindenki megtalálhatja a neki megfelelő opciót, az aprószemű - ami lehet teljes kiőrlésű és gluténmentes is - alkalmasabb a kásához. A finomságot bekeverheted vízzel, cukormentes növényi itallal és tejjel is. Inzulinrezisztenciásoknak ez utóbbi fogyasztását általában nem javasolják a szakemberek a reggeli órákban. Az ízesítésnél a gyümölcsökre hasonló vonatkozik, IR esetén többnyire kerülendők, de ez is nagyban függ az egyéni érzékenységtől. A népszerű, ám magas cukortartalmú aszalt gyümölcsök helyett szóba jöhetnek a kifejezetten egészséges bogyós gyümölcsök, a méz és a cukor helyett a fahéj.

Diabétesz és az étrend általánosságban

A diabétesz betegség sokat számára ismerős lehet, hiszen szinte már nincs olyan család, vagy baráti kör, ahol legalább egy valaki ne lenne érintett. A diabétesz (diabetes mellitus), vagy ismertebb nevén cukorbetegség a leggyakoribb krónikus szénhidrát-anyagcserezavar, amelyben a világon közel 830 millió ember szenved a WHO 2022-es adatai szerint.

Az inzulin szerepe

Az inzulin egy fehérje természetű hormon, melyet a hasnyálmirigy úgynevezett Langerhans-szigeteinek béta-sejtjei termelnek a szervezetben. Az inzulin legfőbb feladata, hogy az izomsejtek és zsírszövet sejtjei a glükózt (vércukor) fel tudják venni. Az inzulint „építő” hormonnak is elképzelhetjük, ugyanis fokozza a zsírszövet épülését is és lassítja a „zsírégetést”, segít a májban felépíteni a tartalék tápanyagot (ún. glikogént), de az inzulin hatására épül az izomszövet is, mert fokozza a sejtek aminosav felvételét és a fehérjeszintézist. Fontos megjegyezni, hogy a rémhírekkel ellentétben a normál, egészséges szervezetben az inzulin, annak hatása és működése nem valami rossz dolog, amitől tartózkodni kell! Valóban építi a zsírszövetet, de a felesleges kilók mögött nem az inzulinhatás áll, hanem elsősorban a tartós többletkalória bevitel!

A diabétesz típusai és kezelése

Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun megbetegedés, oka egy genetikai rendellenesség, amelyben a szervezet saját immun sejtjei megtámadják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezáltal az inzulin termelés leáll és inzulinhiány lép fel. A betegség kívülről adott inzulinkezelés nélkül halálhoz vezet. Az 1-es típusú diabétesz esetén kívülről adott inzulinnal kezelik a betegséget, amelyre többféle protokoll is alkalmazható. A beadható inzulin azonban nem tudja teljes mértékben lefedni a nagy vércukor emelkedéseket, így az 1-es típusú diabéteszesnek is diétáznia szükséges. Az egészséges táplálkozási ajánlások mellett az inzulinterápia függvényében a szénhidrát mennyiségeket a beadott inzulinhoz kell igazítani.

A 2-es típusú cukorbetegség hátterében az inzulinrezisztencia áll, oka elsősorban a helytelen életmód (rostszegény, „nyugati típusú” táplálkozás, mozgásszegény életmód) és gyakran az ehhez társult túlsúly. Számos egyéb tényezőt lehet még itt felsorolni, például egyéb hormonális rendellenességek, krónikus stressz, bélflóra eltérések, de általában a fő gyökérok mindig ugyanaz. Sokáig lappanghat, jellemzően hosszú évek alatt alakul ki, különböző fázisokban. Az inzulinrezisztencia állapota általában az első lépcső, ezért is fordítanak rá a szakemberek manapság ekkora hangsúlyt, hiszen a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető. Régen az idősek betegségének tartották, ma már egyre gyakoribb a fiatal és középkorú felnőttek, sőt a gyermekek körében is. A 2-es típusú diabétesz elsődleges kezelési módja az életmódterápia, melynek két fő pillére az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás. Emellett kulcsfontosságú elemek a stresszkezelés, az alvás és a káros szenvedélyektől való megszabadulás (dohányzás, alkohol, drog). Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség akár gyógyszerek és inzulin nélkül is kordában tartható, ha az egyén eléggé elhivatott a saját egészsége megőrzése iránt és megkapja az ehhez szükséges szakmai támogatást is. A 2-es típusú diabétesz megelőzhető, amennyiben az inzulinrezisztencia állapotát visszafordítjuk és tartósan életmódot váltunk!

Diabétesz diéta: az alapelvek

A cukorbetegség étrendje lényegében nem különbözik az általános egészséges táplálkozási ajánlásoktól. Nincs egyetlen, mindenki számára kötelezően követendő „diabétesz-diéta”. Többféle étrendi irányzat és megközelítés is működhet, a hangsúly mindig az egyéni alkalmazhatóságon van. Bármelyik étrendi irányt is követjük, az alapelvek közösek: előnyben kell részesíteni az élelmi rostban gazdag, természetes formában szénhidrátot tartalmazó élelmiszereket, különösen az alábbiakat:

• zöldségeket
• gyümölcsöket
• teljes kiőrlésű és rostban gazdag gabonákat (pl. teljes kiőrlésű búza/rozs, barna rizs, bulgur, hajdina, köles, quinoa, zab)
• hüvelyeseket

Az étrendet minden esetben érdemes szakemberrel együtt kialakítani, hiszen egyénenként eltér az energia- és szénhidrátszükséglet, és az étrendnek alkalmazkodnia kell az esetleges gyógyszeres kezeléshez, az életmódhoz, a fizikai aktivitáshoz, valamint a mindennapok ritmusához és az egyéni ízléshez is. A szénhidrátok felszívódásának sebessége, vagy más megközelítésből glikémiás indexe kulcsfontosságú lesz az étrendben. Azok az ételek, élelmiszerek, amelyek gyorsan és magasra emelhetik a vércukorszintet, kerülendők. Továbbá a telített zsírban és sóban gazdag ételek növelik az elhízás és a diabétesz szövődményeinek kockázatát is (pl. szív-érrendszeri betegségek), így az egészséges táplálkozási ajánlásoknak megfelelően lehetőleg ezeket is minimalizálni érdemes.

Ajánlott elkerülni és minimalizálni a finomított, rostszegény szénhidrát forrásokat, mint például a fehér kenyér, péksütemények, cukros üdítők, édességek.

Az élelmi rostok szerepe

Az élelmi rostok forrásai a teljes értékű növények: zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek, diófélék és olajos magvak. A rostoknak két típusát érdemes ismerni. Vannak vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok - ezeknek eltérő szerepe lesz a betegségben, de mind a kettő ugyanolyan fontos.

Vízben oldódó rostok

Forrásai a zöldségek és gyümölcsök (pl. pektin, inulin, oligofruktóz, guargumi), a zab (béta-glükán), az útifű maghéj (psyllium). Ezek a rostok segítenek csökkenteni a koleszterin és vércukor szintet, illetve lassabb vércukorszint emelkedést eredményeznek, javítják a szénhidrát anyagcserét és előnyösen hatnak a bélflórára. Több oldalról támogatják tehát a cukorbeteg szervezetet. A bélflóra állapota legújabb tudásunk szerint kulcsfontosságú szerepet tölt be diabétesz betegség esetén is. A rostbontó (vízben oldódó rostokat bontó) baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek előnyösen hatnak az anyagcserére, testsúlyszabályozásra és a gyulladásra. Ahhoz, hogy ezek a baktériumok kifejtsék jótékony hatásukat, sok ilyen rostot kell ennünk a mindennapokban, lehetőleg minél többet nyers formában (zöldségek, gyümölcsök). Napjainkban a növényekből kivont rostok, mint pl. az inulin vagy oligofruktóz hasznos összetevői egyes élelmiszereknek, ahol a cukormentesség és a rosttartalom növelése a cél. Ha ilyet látsz az összetevők közt, az jó hír.

Vízben nem oldódó rostok

Forrásai tipikusan a teljes kiőrlésű gabonák (pl. teljes kiőrlésű búza, barna rizs, bulgur), valamint az egyéb növényi héjrészek (pl. borsó, bab, kukorica, paprika héja). Ezen rostok legfontosabb funkciója az egészséges bélműködés: perisztaltika, székletképzés, székletürítés, káros salakanyagok kiürítése és a bélfal egészségesen tartása, a vastagbélrák, diverticulosis kialakulásának megelőzése. Csekély mértékben lassítják a szénhidrátok felszívódásának sebességét is, illetve hozzájárulnak a telítettség érzéshez, tehát mérséklik valamennyire a vércukorszint emelkedését, azonban a megfelelő vércukor kontrollhoz érdemes a másik rost típusokkal és egyéb tápanyagokkal kombinálni. A teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyerek, kekszek, tészták és egyéb gabonatermékek az egészséges táplálkozásban általánosságban jó választásnak számítanak, ugyanakkor nem a szénhidrát-anyagcsere javítása az elsődleges „feladatuk”.

Gyümölcsök és keményítőtartalmú zöldségek diabéteszben

Néhány gyümölcs cukortartalma igen magas, a gyümölcsök azonban nemcsak cukrot, hanem fontos vitaminokat, antioxidánst és rostokat is tartalmaznak, amiket vétek lenne teljesen kihagyni az étrendből. A gyorsabban felszívódó szénhidrátokat természetes formában ajánlott fogyasztani: ide tartoznak a gyümölcsök és egyes tejtermékek (pl. tej, joghurt, kefir). A természetes cukrok felszívódását - pl. tejcukor (laktóz), gyümölcscukor (fruktóz) - a bennük lévő rostok, fehérjék és zsírok is lassítják.

Külön csoportot alkotnak az úgynevezett keményítőtartalmú vagy szénhidrátban gazdagabb zöldségek, amelyek közé tartozik többek között a burgonya, az édesburgonya, a kukorica, a zöldborsó vagy a sütőtök és a magas szénhidrát tartalmú gyümölcsök, mint pl. a banán, szőlő, datolya. Ezek gyakran „tiltólistára” kerülnek, pedig önmagukban nem problémás élelmiszerek - a kérdés sokkal inkább a mennyiség, az elkészítés módja és a környezetükben elfogyasztott egyéb tápanyagok. A burgonya például táplálkozás-élettani szempontból értékes alapanyag: tartalmaz rostot, káliumot, C-vitamint, ugyanakkor szénhidráttartalma és viszonylag gyors felszívódása miatt cukorbetegség esetén nem mindegy, milyen formában és mivel együtt kerül a tányérra. Püréként, sült krumpliként vagy túlfőzve gyorsabban emeli a vércukorszintet, míg héjában főzve, nagyobb darabokra vágva, vagy lehűtve majd újramelegítve, illetve megfelelő fehérje- és zsiradékforrással együtt fogyasztva jóval kedvezőbb vércukorválaszt adhat.Példa:

• krumplipüré → pürésített szénhidrát, rostban szegény - GYORS
• párolt petrezselymes burgonya görög salátával → a burgonya nincs teljesen pürésítve és kiegészítettük rosttal, fehérjével és zsírral - LASSABB

A magasabb szénhidrát tartalmú gyümölcsöket kombinálhatjuk rostokkal, egészséges zsírokkal (pl. olajos magvakkal), fehérjékkel (pl. túróval, joghurttal).

Fehérjék és zsírok jelentősége

A fehérjék és a zsírok nemcsak a jóllakottság érzésében játszanak fontos szerepet, hanem a vércukorszint alakulását is kedvezően befolyásolják, mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását. A megfelelő arányban és minőségben bevitt fehérje segít megőrizni az izomtömeget, támogatja az anyagcserét, és túlsúly esetén különösen hasznos a testsúlycsökkentés során, mert növeli a teltségérzetet és segít elkerülni a falásrohamokat. Fehérjeforrások közül a hétköznapokban érdemes előnyben részesíteni a zsírszegényebb húsokat és tejtermékeket.

A vér koleszterin szintjét nem a bevitt koleszterin (pl. tojás, tengeri herkentyűk), hanem a telített és transzzsír bevitel befolyásolja! Telített zsírok az állati zsírok (pl. sertészsír, vaj, zsíros tejtermékek és húsok), valamint egyes növényi zsírok, mint a pálma- vagy kókuszzsír, transzzsír pedig a bő olajban/zsírban sült ételekben illetve az ipari édességekben, péksüteményekben, nassolnivalókban, gyorsételekben, hidrogénezett növényi olajokban fordulnak elő. A zsírok nemcsak energiaforrások, hanem kulcsszerepük van a hormonrendszer működésében, a gyulladásos folyamatok szabályozásában, egyes vitaminok felszívódásában, valamint a szív- és érrendszeri kockázatok és a koleszterinszintek alakulásában is. Nem a zsírbevitel mennyisége, hanem elsősorban annak minősége a döntő kérdés. Zsírforrások közül érdemes elsősorban a telítetlen zsírsavakban gazdag, szívbarát megoldásokat választani, mint az olívaolaj, a diófélék, a magvak és az avokádó, miközben a bő zsírban sütött, erősen feldolgozott élelmiszereket és a már említett zsírban gazdag állati termékeket célszerű háttérbe szorítani. Az omega-3 és omega-9 zsírsavak fontos szerepet játszanak a gyulladásos folyamatok csökkentésében és a bélflórára is kedvezően hatnak. Omega-3-hoz elsősorban tengeri halakból, valamint tört lenmagból, hántolt kendermagból és dióból juthatunk, de a gyakorlatban ezt nem mindig könnyű elegendő mennyiségben bevinni, ezért sokaknál indokolt lehet a jó minőségű étrend-kiegészítő rendszeres fogyasztása. Az omega-9 legjobb forrásai az extra szűz olívaolaj, az olajbogyó és az avokádó, de a magas olajsavtartalmú napraforgóolaj is ide tartozik.

Konyhatechnológiai szempontok és étkezési időzítés

Konyhatechnológiai szempontból érdemes tudni, hogy a szénhidrátok felszívódását gyorsítja a pürésítés, turmixolás, szétfőzés, préselés, extrudálás, puffasztás. Tehát érdemes szem előtt tartani, hogyha ilyet szeretnénk fogyasztani, ezeket is kombináljuk megfelelően a már felsorolt „kiegyensúlyozott tányér” módszer alapján. A szénhidrát-anyagcserét befolyásolja a napszak vagy a sport is, ezért a gyorsabban felszívódó szénhidrátokat érdemes sportolás előtt-után fogyasztani, amikor az inzulin érzékenység lényegesen jobb, vagy várhatóan felhasználódik a vérben található cukor. A gyorsabban felszívódó természetes szénhidrátokat, mint pl. gyümölcsök, tejtermékek, puffasztott gabonák érdemes egy délutáni étkezés alkalmával fogyasztani és okosan kombinálni más összetevőkkel (pl. olajos magvakkal, túróval, zöldségekkel).

Zabpelyhes meggyes sütemény recept (diabéteszeseknek is)

Ezzel a sütivel már van néhány közös sztorink, az elmúlt években jó párszor megsütöttem, sokszor sikerült nagyon jól, néhányszor kevésbé jól és olyan is volt, hogy nem akart megsülni. Talán emiatt nem a kedvencem, valamiért mindig újra és újra megsütöm, biztos mert olyan szép.

Hozzávalók:

• 2 tk. sütőpor
• tojás
• joghurt
• vaj/olaj/kókuszzsír
• liszt
• zabpehely
• édesítő
• gyümölcs (pl. 10 szem meggy, ha fagyasztottat használunk, akkor előbb olvasszuk fel!)
• alma (hámozva, reszelve)
• cukorhelyettesítő
• mák
• keményítő (vízzel elkeverve a szószhoz)
• citromlé
• fahéj
• likőr (elhagyható, ízesítéshez)

Elkészítés:

1. Szósz elkészítése: A meggyet saját levében a cukorral, a citromlével, a fahéjjal feltesszük főni. Mikor forr, vízzel elkevert keményítővel besűrítjük (sűrű szószt készítsünk), majd a tűzről levéve ízesítsük likőrrel.
2. Tészta összeállítása: Keverjük össze egy tálban a nedves hozzávalókat: a tojást, a joghurtot, a vajat/olajat/kókuszzsírt, majd hozzáadjuk a sütőport. Adjuk hozzá a lisztet, a zabpelyhet és az édesítőt. Keverjük jól össze. A tészta alapanyagait egy nagy tálba tesszük és összedolgozzuk, forgácshoz hasonló tésztát fogunk kapni.
3. Előzetes gyümölcs elkészítése: Az almát hámozzuk meg és reszeljük le finomra. Ha nagyon sok a leve, kissé nyomkodjuk ki, de tegyük félre a maradék levet. Keverjük össze a cukorhelyettesítőt, mákot és a zabpelyhet. Ha száraznak ítéljük a masszát, a félretett almaléből adjunk hozzá, hogy jó formálható legyen. A masszát tegyük negyedórára a hűtőbe, hogy a zabpehely magába szívja a nedvességet. Majd formáljunk 10 db golyót, aminek a közepére tegyük a meggyszemet.
4. Sütés: Kivajazott és lisztezett 25-35 cm-es tortaformába vagy tepsibe (ha nem szilikonos, akkor kivajazott) tesszük a tészta 2/3-át, kézzel egy kicsit lenyomjuk. Erre öntjük a meggyszószt, majd a tészta másik felét is rászórjuk. A tetejére tegyünk gyümölcsöt, amit előtte forgassunk meg kevés lisztben, hogy ne áztassa el a sütit. Süssük aranybarnára.

Diabétesz kezelése és tévhitek

Bár a cukorbetegség kezelésében a szénhidrátbevitel tudatosabb kontrollja hasznos eszköz lehet, önmagában ettől nem várható „gyógyhatás”. A szénhidrátok minősége, a rost, fehérje- és zsírbevitel megfelelő aránya, valamint az életmódbeli tényezők - mint a rendszeres mozgás, az alvásminőség, a dohányzás és az alkoholfogyasztás - együttesen hatnak az anyagcsere-értékekre, és együtt járulhatnak hozzá a testsúly rendeződéséhez és az inzulinérzékenység javulásához. Ugyanakkor a szénhidrátok számolása továbbra is fontos eszköz mindazok számára, akiket inzulinnal vagy bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerekkel kezelnek, illetve azokban az esetekben, amikor ezt az orvos vagy a dietetikus kifejezetten javasolja.

Amit érdemes tudni, (még az úgynevezett low-carb étrend követése esetén is), hogy a napi ajánlott szénhidrátbevitel alsó határa körülbelül 130 gramm, amelynek érdemes rostban gazdag, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő forrásokból származnia. Hasonló tévhit a napi kötelező 5x-i étkezés is, amely valójában arra szolgál, hogy ne egyszerre történjen nagyobb szénhidrát terhelés, mert az kedvezőbben hat a napi vércukorszint ingadozására. A napi étkezések számát azonban egyénileg érdemes meghatározni és az anyagcsere állapotához, az esetleges gyógyszeres kezeléshez és az életmódhoz igazítva. Sokkal fontosabb üzenet tehát, hogy az étrend minősége előrébb való, mint a puszta számok, és hogy az anyagcsere-állapot alakulása egyénenként jelentősen eltérhet.

Ha eddig mindig szendvicset reggeliztél, nem kötelező zabkását enni helyette. Kenyérből válassz olyat, amit cukorbetegségben is fogyaszthatsz (pl. Szafi kenyér, Szafi ripsz/pászka) és egészítsd ki sok nyers zöldséggel, fehérjével (pl. csirkemell sonka), egészséges zsírokkal (pl. avokádó). Ha eddig délután cukrozott joghurtital volt az uzsonnád egy cukros müzliszelettel, most válassz natúr, vagy hozzáadott cukormentes joghurtot, tegyél bele gyümölcsöt (pl. áfonyát) és rostban gazdag zabpelyhet vagy müzlit (pl. Szafi Free 3 gabonás müzli) és szórj a tetejére mandulát, diót. Ha szereted a tésztákat, válassz rostban gazdag száraztésztákat (pl. Szafi Free és Szafi Reform tészták), a fehér rizs köretet cseréld például zabköretre és minden főétkezést egészíts ki valamilyen zöldséggel, de ha más nincs, legalább savanyúsággal. Ha eddig a csoki volt a gyengéd, keress alternatív megoldást, hogy a diétát ne szenvedésként éld meg.

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés!

tags: #diabetesz #zabpelyhes #meggyes