Dio Mihály érettségi vizsga kérdések és információk

A cookie-k (sütik) segítenek szolgáltatásaink helyes működésében. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló jogszabályok alapozzák meg a vizsgák rendjét. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 63. §-ának (12) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következőket rendelik el: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban R.) mellékletében szereplő érettségi vizsgatárgyakhoz tartozó vizsgaleírások helyébe - az evangélikus hittan, a hangkultúra, a hangtani és akusztikai ismeretek érettségi vizsgatárgyak vizsgaleírásainak változatlanul hagyása mellett - az e rendelet mellékletében meghatározott vizsgaleírások lépnek. Az R. melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében meghatározott belügyi rendészeti ismeretek, judaisztika, gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek, valamint utazás és turizmus érettségi vizsgatárgyak részletes követelményeivel és vizsgaleírásával.

Angol nyelv középszintű érettségi vizsga: struktúra és értékelés

Az angol középszintű vizsga szerkezete az írásbeli és szóbeli részekre oszlik. Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, míg a szóbeli vizsgáé 15 perc.

A vizsga részei és időbeosztása:

• Olvasott szöveg értése: 60 perc, 22% arány az értékelésben, 33 pont.
• Nyelvhelyesség: 30 perc, 12% arány az értékelésben, 18 pont.
• Szünet
• Hallott szöveg értése: 30 perc, 22% arány az értékelésben, 33 pont.
• Íráskészség: 60 perc, 22% arány az értékelésben, 33 pont.
• Szóbeli vizsgarész - Beszédkészség: 15 perc, 22% arány az értékelésben, 33 pont.
• Összesen: 100% arány, 150 pont.

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2-B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A központi feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelési szempontok:

• Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független.
• Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékeljük.
• A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át.
• A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik.
• Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.
• Az Íráskészség és a Beszédkészség részek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.
• Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet: A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben:

• A2 szinten: a lényeget (a szöveg célját) megérteni, eseménysorokat követni, kulcsinformációkat megérteni.
• B1 szinten: a gondolatmenet lényegét megérteni, véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, egyes részinformációkat kiszűrni.

Felhasznált szövegek jellemzői:

• Autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos.
• Tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének.
• Megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
• Kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó.
• Autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
• A2 szinten: rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz.
• B1 szinten: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott.

Előforduló szövegfajták: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztő szövegek, egyszerű elbeszélő szövegek.

Feladattípusok: feleletválasztás, hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül), rövid választ igénylő, nyitott kérdések, a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása, egymáshoz rendelés (pl. cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése; szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján; vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása; csoportosítás megadott kategóriák szerint).

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 900-1200 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés: Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet: A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

• A2 szinten: az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.
• B1 szinten: gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.

Felhasznált szövegek vagy szövegrészletek jellemzői:

• Nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban.
• Autentikus, esetleg szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos.
• Tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének.
• Megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
• Kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó.
• Autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
• A2 szinten: rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz.
• B1 szinten: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott.

Feladattípusok: hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése, mondatátalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva), összekevert szavakból mondatalkotás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 3-4 feladatból, összesen 25-30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 300-500 szó. A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegekre épülnek. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés: Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet: A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg:

• A2 szinten: témáját felismerni, lényegét megérteni, kulcsfontosságú szavait megérteni, legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni.
• B1 szinten: gondolatmenetét nagy vonalakban követni, egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

Felhasznált szövegek jellemzői:

• Autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének.
• Megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
• Kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó.
• Anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, akusztikai minősége kifogástalan.
• Hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját.
• Autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
• A2 szinten: hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, lassú, de még normál beszédtempójú, a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, tisztán artikulált, tartalmilag kifejezetten egyszerű.
• B1 szinten: hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, normál tempójú, a standard kiejtés(ek)hez közel álló, tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

Előforduló szövegfajták: közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók.

Feladattípusok: feleletválasztás, egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), események sorrendjének megállapítása, nyomtatványok, űrlapok kitöltése, táblázat kitöltése, hiányos mondatok kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdések, ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama kb. 5-8 perc. A feladatsor kb. 20-25 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés: Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet: A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

• A feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt).
• A megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt).
• A2 szinten: a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló.
• B1 szinten: ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, meglévő szókincsét változatosan használni, a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, és az olvasó számára világosak, érthetőek.

Az érettségi vizsgák aktualitásai: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem

Az MTI számos hírben számolt be a héten az érettségi eseményeiről. A diákok szerint kevés volt az idő a hétfői magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatára, a szövegalkotási részből pedig legtöbben a novellaelemzést választották - erről számoltak be középiskolai vezetők az MTI-nek.

Magyar nyelv és irodalom érettségi

Szövegértési feladatok: A szövegértési feladat A modern magyar irodalom története című Grendel Lajos-szöveg volt, amelyhez tizenkét feladat tartozott - tájékoztatott a köznevelési államtitkárság. Ezek tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak és a bevezető stílusára kérdeztek rá. Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziumának igazgatóhelyettese a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek azt mondta: a szövegértéssel kapcsolatban a legtöbben az idő rövidségére panaszkodtak, mivel sok volt a hosszabb kifejtést igénylő feladat. Gyuricza Zsolt, a szegedi Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára az MTI-vel azt közölte: az idei érettségi szövegértés része a diákok egyöntetű válasza szerint az eddigieknél nehezebb volt, kevés volt az idő és sok a feladat. A sárospataki érettségizők szerint a szövegértési feladatlap esetében a 60 perc kevésnek tűnt, és egyes helyeken nem volt egészen egyértelmezhető a feladat. A Magyartanárok Egyesülete szerint a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás. Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán „a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít” a szövegben is említett „szakmabelieknek”, az irodalomtudományban járatosabb diákoknak - fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitűnő regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, de nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet. Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Erősen vitathatónak nevezte a legelső feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja.

Szövegalkotási feladatok: A második részben három feladat közül egyet kellett megoldani. Érvelésként - Seneca antik római filozófus idézetéhez kapcsolódva - a vizsgázó Az idő a miénk címmel fejthette ki véleményét. Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálata volt. A második feladatcsoportból, a szövegalkotásból a két vers elemzését kevésbé választották a fiatalok, a többség érvelt vagy novellát elemzett. Utóbbi népszerűségét az adhatja, hogy a középiskola negyedik évére már számos novellával találkoznak a diákok, így a feladat nem volt meglepetés. Összességében a szövegértést nehezebbnek ítélték a tavalyi feladatnál, míg a szövegalkotást átlagosnak tartották a diákok. Zalay Szabolcs igazgató, a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumból az MTI-nek azt mondta: mindhárom szövegalkotás az érettséginek rangot adó veretes, kemény feladat volt, büszke lehet magára, aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból. Beszámolt arról, hogy Senecával kapcsolatban kettős volt a tanárok és a diákok érzése, mert ő a klasszikus, magas műveltséghez tartozik, az idő azonban központi téma, „jókat lehet írni róla”. A novellaelemzést, mint „aduász feladatot” általában sokan választják, de most egy a fiatalok körében kevésbé ismert szerző, Bodor Ádám művét kellett elemezni, ami nem volt könnyű. Kovács András, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója szerint teljesíthető volt a magyar érettségi feladatsor, de annak a diáknak, aki maximálisan szeretett volna teljesíteni, „össze kellett szednie magát”. Az igazgató a diákok elmondása alapján arról tájékoztatott, hogy az érettségizők fele az érvelést, másik részük fele-fele arányban a vers- és a novellaelemzést választotta. A sárospataki érettségizők összehasonlító elemzést mindössze hárman választották, míg a novella és az érvelés témakört fele-fele arányban. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal - s nem először - a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés - jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Az idő a miénk! című feladat igen jó, mert végre - szemben sok év hasonló feladataival - valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni - állapította meg. Az érvelés megszokott „elirodalmiasításával” azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni - mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre.

Matematika érettségi

Az M1 Lükő Gábor matematikatanárral kívánta megoldatni a feladatokat. A tanár azonban számos hibát vétett, ami részben azzal magyarázható, hogy 26 perc alatt kellett megoldania 17 feladatot. Az a kijelentése azonban, hogy „Két szám szorzata akkor prímszám, ha mindkettő prímszám”, nehezen magyarázható a sietséggel. Összességében nem tartották megoldhatatlannak, de könnyűnek sem nevezték az idei matematika érettségi írásbeli feladatokat az MTI-nek kedden, a vizsga napján nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok. Az Eduline információi szerint a középszintű matematika érettségi első részében a többi között logikai feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott, voltak szokatlannak tűnő elemek, de összességében átlagos nehézségű, egyáltalán nem megoldhatatlan feladatsor volt az idei matematika írásbeli érettségi. Balogh László szerint „mérésre alkalmas”, szokásos nehézségű feladatokat kaptak a diákok, nem volt olyan kérdés, amelyre ne lehetett volna készülni. Lábodi Gyöngyi, a nagykanizsai gimnázium matematika munkaközösségének vezetője hozzáfűzte: lehet, hogy néhány kérdést másként tettek fel a tételsor összeállítói, de ez nem tette megoldhatatlanná a feladatokat. A szekszárdi Garay János Gimnázium érettségiző diákjai az utolsó percig dolgoztak a feladatokon a rendelkezésükre álló három órában - mondta Heilmann Józsefné igazgató az MTI-nek. A gimnáziumban 143 diák vizsgázott középszinten. Straubingerné Kemler Anikó, az iskola matematika tanára szerint a feladatok a korábbi évek átlagánál kicsit nehezebbek, de megoldhatóak voltak, és mindegyik benne van a tananyagban. Ritkábban szerepelnek az érettségin például a vektorok, és meglepő volt, hogy két, sorozattal kapcsolatos példa is akadt, a statisztika és a valószínűségszámítás ugyanakkor minden évben előfordul a feladatok között - mondta. Szentendrey Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium matematikatanára a diákok véleményét összegezve az MTI-nek azt mondta: a többség szerint nem volt megoldhatatlan a feladatsor, de könnyű sem. Hozzátette: az érettségi feladatok első része kifejezetten könnyű volt az idén - alapszintű matematikai ismeretekkel a maximális pontszám elérhető volt -, a második rész azonban nem teljesen fedte a várakozásokat. Nagyon sok volt a szöveges feladat, amelyekben meg kellett találni a matematikai tartalmat, a diákok viszont inkább a begyakorolt feladattípusokra számítottak - mondta a pedagógus. A Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója az MTI-vel azt közölte: nehezebb volt a matematika érettségi, mint tavaly, de nem teljesíthetetlen. Sinkóné Frenka Anikó a tapasztalatokat összegezve elmondta: korrekt módon összeállított feladatokkal dolgoztak a diákok, a vizsga nagyon sok tananyagot lefedett, sokoldalú volt, így ha valaki folyamatosan tanult, össze tudta szedni a pontokat. A balassagyarmati iskolában 97-en érettségiztek középszinten. Az igazgató arra is kitért, hogy kitartóak voltak a vizsgázók, csaknem mindannyian a beadási határidő végéig dolgoztak, alig volt olyan, aki előbb felállt. Csapos Zsolt, a nyírbátori Báthory István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese az MTI-nek arról számolt be, hogy a diákok többségének elmondása szerint nehéz volt az idei matematika érettségi feladatsora. Tájékoztatása szerint az érettségizők az első, 45 perc alatt megoldandó feladatrészre és a második feladatsor kidolgozására is sok időt fordítottak. Az első feladatsort a diákok kimondottan nehéznek találták, a feladat második részére adott időt végigdolgozták.

Vizsga lebonyolítása: A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1252 helyszínen 77 236 vizsgázó, emelt szinten 84 helyszínen 3696 diák adott számot kedden tudásáról. A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 perces volt. A diákok először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét volt hivatott ellenőrizni. A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga két részből állt, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. feladatlap között.

Történelem érettségi

Nem találták különösebben nehéznek a történelem írásbeli érettségi tételeket a diákok, illetve az MTI-nek szerdán nyilatkozva az ő véleményüket is tolmácsoló intézményvezetők és szaktanárok. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten a népvándorlás, IV. Béla uralkodása, a reformáció, II. József rendeletei, a jobbágyfelszabadítás, emelt szinten az athéni demokrácia, az XVI. Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta, jó feladatsort kaptak a diákok a középszintű érettségin. Kifejtette: a kérdéssorban voltak olyan feladatok, amelyek nehéznek tűntek, de összességében kis odafigyeléssel mindegyik megoldható volt. A második feladatrésznél az egyetemes történelem esetében mind a felvilágosodás alapelvei, mind Németország első világháborús szerepe aktuális. A felvilágosodás „folyamatosan porondon van”, az első világháború pedig a századik évforduló miatt aktuális - tette hozzá. A magyar történelem esetében Hunyadi Mátyás adópolitikáját minden diák ismeri, a jobbágyfelszabadítás és a Rákosi-korszak iparfejlesztése pedig olyan téma, amelyet mindenhol jól megtanítanak. A hosszú esszék közül Szent István államszervezeténél jobb feladatot nem is kaphattak volna az idén érettségizők, II. Bodó Tamás igazgatóhelyettes, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumból azt tolmácsolta a diákok véleményét, hogy „nem volt nagyon nehéz” a történelem írásbeli vizsga. Megoldhatónak ítélték a diákok a feladatokat, de a felügyelő tanárok jelzése szerint szinte mindenki végigdolgozta a rendelkezésre álló időt, vagyis komolyan vették az írásbelit. A Tóth Árpád Gimnáziumban 184-en írtak középszinten történelemből, 33 diák az emeltszintű érettségit választotta. Tóth Lászlóné, a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta: az eddigi vizsgák közül leginkább a történelemérettségivel voltak megelégedve a tanulók - nem voltak idegesek a vizsgázók, ilyen jellegű feladatokra készültek. Úgy gondolják, hogy jó feladatsor volt, és tudják hozni azt, amit elvártak maguktól. Buday Dezső, a Kecskeméti Katona József Gimnázium intézményvezető-helyettese, egyben történelemtanára szerint a középszintű feladatsort nagyon jól állították össze. Az első része, a feladatlapok kérdései átölelték az egész tananyagot, mert az ókortól a 20. századig átfogó ismeretekre volt szükség a helyes kitöltéshez. Jónak találta a magyar és az egyetemes történelem közötti egyensúlyt, és az esszékérdések összeállítását. A tanár jelezte, hogy például II. József rendeletei jól ismert téma, de a tanulók között az első világháborús Németország is közkedvelt, mint ahogy évek óta visszatérő téma a Kádár- vagy a Rákosi rendszer, amely most sem maradt ki. Érdekességként jegyezte meg, hogy mindig van kérdés az Egyesült Államokról, amely most a kis kérdések között szerepelt.

Vizsga statisztikák és nyelvek: Középszinten 1254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6372 diák érettségizett. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven vizsgázó is volt. A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig, az emelt szintű 240 percig tartott. A Történelemtanárok Egylete szerint nem volt nehéz az idei középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsora, de azt sem lehet mondani, hogy felkészülés nélkül meg lehetett oldani. Lőrinc László, a szervezet alelnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva megfelelőnek nevezte a szerdai feladatokat, és azt mondta: olyan témákat dolgoztak fel a tesztek és az esszék, amiket alaposan tanulnak a diákok. Az alelnök szerint sokszor várják el, hogy olyasmit is tudjon a diák, ami a forrásból nem kikövetkeztethető. A Szent István-esszét említve példaként ugyanakkor úgy értékelt, hogy ez egyáltalán nem baj. A diákoknak súlyozniuk kellett és látniuk, hogy az adott témához még mi minden tartozik, amit a forrás nem érint. Megemlítette azt is, hogy szinte egyáltalán nem volt…

Dio Mihály oktatói profilja és a Biofizika és orvostechnika alapjai

Dio Mihály a Semmelweis Egyetem adjunktusa, ahol 26 éve tevékenykedik az oktatásban. Elmondása szerint elérte, hogy a Biofizika és orvostechnika alapjai a hallgatók egyik kedvelt tantárgya lett. Lézertechnikával 21 éve foglalkozik, melynek során a szaruhártya-korrekciós lézerek immár negyedik generációjával dolgozik. PhD védése summa cum laude értékelést kapott. Gyermekkorától vonzza a gyógyítás világa. A közigazgatásban hét évet töltött az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet főigazgató-helyetteseként, ahol minőségbiztosítási, tanúsítási és laboratóriumi igazgató is volt. Rendelkezik villamosmérnöki (orvostechnika ágazat), klinikai mérnöki, minőségügyi mérnöki, egészségügyi szakmenedzseri, egészségügyi szaktanári diplomákkal is, valamennyi diplomája jeles minősítésű. Hallgatóként kétszer vett rész Országos Tudományos Diákköri versenyen, ahol az országos döntőben dicséretet, illetve második helyezést ért el. Örömére szolgál, hogy a Sasszemklinikán végzett lézerszemészeti munkája során hozzájárulhat, hogy sokezer ember életminőségét javítsák.

Hallgatói visszajelzések

Dio Mihály oktatót a hallgatók kiemelkedően pozitívan értékelik. Az összesen 43 értékelés alapján a követelmények teljesíthetősége, a tárgy hasznossága, a segítőkészség, a felkészültség és az előadásmód tekintetében is magas pontszámokat kapott.

Néhány jellemző visszajelzés:

• "Humoros, kedves oktató, azonban az előadásai számomra untatóak, vannak elég tiszteletlen megszólalásai a nézeteiből kiindulva, ettől függetlenül jó oktatónak tartom, nagy tudású, felkészült."
• "A legjobb és legempatikusabb tanár. Imádtam az óráit, mindent elsőre megtanultam. Biofizikából az első vizsgám rajtam kívülálló okok miatt nem sikerült, a másodikon kicsit szúrós szemmel nézett, de soha nem különböztetett meg. Több ilyen tanár kellene."
• "Szerettem az óráira járni és készülni, mindig próbált érdekességet csempészni az órai anyagba. A vizsgák is jó hangulatban teltek. Összeségében sajnálom azt, hogy nem ilyen az összes ETK tanár."
• "Nagyon segítőkész, teljesen korrekten áll a dolgokhoz. Nem kell görcsölni a vizsgák előtt, nem vár el olyan dolgokat, amik feleslegesek. Szabválokon még az ő puskáját is lehet használni vizsgán."
• "Alázatos, segítőkész, jószándékú, vidám. Az előadásait élvezet hallgatni. Nem vész el a részletekben, hanem a leghasznosabb és leghasznosíthatóbb információkat mondja el."
• "a legjobb oktató a világon! érdekesek az előadásai nagyon jól tanít :)"
• "Nagy tudású, felkészült, korrekt tanár. Az előadásai követhetőek és humorosak. Azt kéri számon, ami a lényeg, és pontosan kijelöli az elsajátítandó anyagot."
• "Egyszerű,de nagyszerű, nagyon segítőkész, vicces,jól elmagyarázza az anyagot. Vizsgán nem szakadsz meg nála, képtelenség megbukni,még cukorkát is kapsz:)"
• "Korrekt, felkészült, humoros. Amit tanít hasznos és érdekes."

Biofizika és orvostechnika alapjai - Tartalomjegyzék

A MeRSZ online okoskönyvtárban elérhető „Biofizika és orvostechnika alapjai” című tankönyv (Kiadó: Akadémiai Kiadó, Online megjelenés éve: 2025, ISBN: 978 963 664 096 5) részletes áttekintést nyújt a témában. Napjaink gyógyászata számos orvostechnikai eszközt használ. A könyvben ezek közül a néhány leggyakoribb és legfontosabb műszercsoport működési alapjait, használatának szempontjait és lehetőségeit mutatják be. Ilyen tájékozottság a diplomás egészségügyi dolgozóktól is elvárható. A könyv nyelvezete közérthető, így az oktatásban az alapozó ismeretek átadására alkalmas. Mindemellett ajánlhatjuk érdeklődő laikusok számára is.

A könyv főbb fejezetei a teljesség igénye nélkül:

II. Az orvostechnika alapjai: Általános tudnivalók

• II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
• II.1.3. Az orvostechnikai eszköz
• II.1.6. Az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálata
• II.2. Fiziológiai jelek mérése (Zombory Péter)
• II.2.7. A fiziológiai jelek mérésének módszerei
• II.2.8. A méréseket befolyásoló tényezők
• II.2.9. Előírt jelzések
• II.3. Villamos biztonság technika (Zombory Péter)
• II.3.5. A villamos biztonság tényezői

III. Információszerzés fiziológiai paraméterekről: diagnosztikai eszközök

• III.1. Elektrokardiográfok
• III.1.3. EKG elvezetések
• III.1.8. EKG-készülékek jellemzői, fajtái
• III.2. Elektroenkefalográfok, elektromiográfok (EEG, EMG)
• III.2.3. Központi idegrendszer vizsgálata: elektroenkefalográf (EEG)
• III.3. Vérnyomás mérése
• III.3.4. Vérnyomásmérési módszerek
• III.4. A testhőmérséklet mérése
• III.4.4. Technikai alapok
• III.4.5. Villamos tulajdonságváltozáson alapuló hőmérés. Elektronikus hőmérők
• III.4.6. Színváltozáson alapuló hőmérés.
• III.4.7. Infravörös sugárzáson alapuló hőmérők
• III.5. Légzésvizsgálat - spirometria
• III.5.5. Spirométer
• III.5.6. Légzésszámmérés
• III.5.7. Csúcsáramlásmérés, Peak Flow Meter
• III.5.8. Teljestest-pletizmográf
• III.6. Betegőrző monitor
• III.7. Hallásvizsgálat
• III.7.4. Hallásvizsgáló módszerek
• III.8. Látásélesség vizsgálata
• III.8.1. Szem funkciója, kép keletkezése

IV. Információszerzés térben: képalkotó diagnosztika

• IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
• IV.1.2. Az endoszkópok működése
• IV.1.3. Endoszkóp eszközök
• IV.1.5. Alkalmazási útmutatások
• IV.2. Hagyományos Rtg. képalkotás és a CT
• IV.2.5. Diagnosztikus röntgenkészülékek fajtái
• IV.2.7. A Computed Tomograph (CT)
• IV.3. Mágneses rezonanciás képalkotás
• IV.4. Nukleáris diagnosztika
• IV.4.5. Izotópdiagnosztika
• IV.4.7. PET
• IV.5. Ultrahangos diagnosztika
• IV.5.2. A hangok felosztása
• IV.5.4. Ultrahangos készülékek

V. Az információ felhasználása: terápiás eszközök

• V.1. Lézerterápia
• V.1.2. A fény biológiai hatásai
• V.1.3. Fényforrások
• V.1.4. Terápiás eszközök
• V.2. Radioterápia
• V.2.3. Radioterápiás kezelési módok
• V.3. Kisfrekvenciás elektroterápia
• V.3.3. Harántcsíkolt izmok reakciója elektromos impulzusokra
• V.3.4. Gyakori ingerterápiás áramformák
• V.4. Defibrillátorok és szívritmusszabályozók
• V.4.6. Defibrillátorok alkalmazása
• V.4.9. Szívritmus-szabályozók (pacemakerek)
• V.4.12. Pacemakerek működési elve
• V.5. Nagyfrekvenciás sebészeti vágók
• V.6. Csecsemőinkubátorok
• V.6.4. Az inkubátor működése
• V.7. Infúziós eszközök
• V.7.4. Infúziós eszközök
• V.8. Az otthonápolás (home care) eszközei
• V.8.2. Az otthonápolás jelentősége
• V.8.4. A telemedicina

tags: #dio #mihaly #vizsga #kerdesek