Gazdag Hús Felsorolása: Tudnivalók a Helyesírásról és az Oktatásról

Bevezetés: A Helyesírás és a Műveltség Keresztútján

A Nagykanizsai megyei városi államilag segélyezett kereskedő-, szakirányú iparostanonc fiú- és leányiskola évkönyve az 1943-44-es tanévről, fennállásának 58. évében, mélyreható betekintést nyújt a korabeli oktatás kihívásaiba és az iparostanonc-képzés mindennapjaiba. Az iskola igazgatósága által kiadott évkönyv (Nagykanizsa, Rozgonyi-utca 25. sz., Telefon: 401) nem csupán az intézmény történetét és működését dokumentálja, hanem élesen rávilágít egy olyan, mindmáig aktuális problémára, mint a helyesírási szabályok betartásának nehézsége, és annak hatása a kommunikációra, valamint a műveltségre. Az évkönyv „Gazdag hús felsoraja” címet viselő része - mely a helyesírási hiányosságokra utaló metafora - részletes elemzést ad a korabeli helyesírási problémákról, az okokról és a lehetséges megoldásokról, kiterjesztve a témát az oktatás módszertanára és az iskola-élet kapcsolatára.

A Helyesírási Hiányosságok Gyökerei: A Felületesség Ára

A helyesírási hibák okát az évkönyv szerzője, Kovács J. a „nagy felületesség” jelenségében látja. A szöveg rávilágít, hogy akár a felnőtt sem tartja szükségesnek kitenni a pontos ékezeteket, ahogy a magyartalan kifejezésekért sem érez felelősséget. A sajtó, mint befolyásos médium, hat, változtatja véleményét, és nem mindig tartja be a helyesírási szabályokat, ezáltal rossz példát mutatva. Az iparosok, kereskedők és magánhirdetésekben szereplők körében is elterjedt a felületesség, ami nevetséges, vagy kétséges értelmezést adó, magyartalan közlésekhez vezet. „Kovács J. a helyesírás, a szabatos kifejezés legelemibb követelményeivel sem” törődik sok esetben - állapítja meg a szerző, kiemelve a gyors munka felületességére a legszebb példát.

Az évkönyv számos példát hoz fel a helytelen helyesírásra. Egy napilap hirdetése „tele van helyesírási hibával”, és a kijavítás elmaradt. Nem csak apró, alig észrevehető hibáról van szó, hanem alapvető hiányosságokról, mint a magánhangzók pontatlan jelölése, vagy az írásjelek (pont, vessző) hiánya. A szerző azt is felveti, hogy a „tárgyat nagy kezdőbetűvel írjon” szabályának elhanyagolása gyakori. Jogosult-e vajon ez a hiba, vagy eltűrjük? Egy cégtábla, bár „külsőre szép és díszes”, szintén helyesírási hiányosságokat mutat, felvetve a kérdést, hogy vajon a cégtulajdonostól kapta-e így a mester a szöveget. Hasonlóan, egy hirdetőoszlopon olvasott, üvegre festett hirdetés is rossz példával szolgál. A „Kalmár József cipő- és divatháza” kifejezés értelmesebb, mint az eredeti, hibás változat. A zománctáblák, vagy a hivatalos nyelv maradványai, mint például egy meghívóban szereplő nyíl, szintén mutatják a helyesírási hibák széles körű elterjedtségét. Az élet és az iskola kapcsolata élesen megmutatkozik a helyesírás terén.

Az Oktatás Kihívásai: Az Iskola és az Élet Kapcsolata

Az iparostanonciskolai tanárok, látva a mindennapi életben tapasztalható helyesírási hiányosságokat, úgy határozták, hogy „teszünk valamit ellenük”. A kérdés, hogy vajon ezek a munkák „nem hozzánk járnak-e, ezek utódai, a tanítványaink?” - emeli ki Kovács J. A tanulók helyesírási szintjének megvilágítása érdekében az évkönyv csoportokba sorolja őket:

• 1. csoport: A kívánt követelményeknek megfelel (igen kis százalékú, 2-3%). Ezeket ki is hagyják a tárgyalásból, mivel céljuk a fejlődés.
• 2. csoport: A kívánt követelményeknek egyáltalán nem felel meg.
• 3. csoport: A helyesírást tudók és nem tudók között ingadozó csoport (40-60%). Különösen ezekre kell, hogy irányuljon a figyelem.

Eredményvizsgálat és Hibagyűjtemény

Az eredményvizsgálatok során nem erőltetett példamondatokkal dolgoznak, hanem azt vizsgálják, milyen százalékban ütik meg a mértéket a tanulók. Az iskolavégzettséget nem vehetik kimondottan alapul. A hibagyűjteményben a jellegzetes helyesírási hibák domborodnak ki, mint például a hosszú magánhangzók és kettős mássalhangzós szavak helyesírása. Az osztály helyesírási szintjének emelése érdekében a tanítási anyagot folyamatosan frissítik a felmerülő hibák alapján. A tanítási tételeket szigorúan követik.

Időszaki Helyesírási Tanmenet és Segédeszközök

Az iparostanonciskolában helyesírási alapokat nem adnak, feltételezik, hogy a polgári iskolában megszerzett alapok megvannak. Az általános hibákból állapítanak meg egy helyesírási anyagot, amely a tanulók helyesírási készségének megfelelően, állandóan módosul. Fontos, hogy ugyanaz a nyelvtani, illetve helyesírási tárgykör ne szerepeljen az első félévben is. Helyesírási táblácskák (pl. „-tatik, -tetik” végződések) és házi füzetek is segítik a rögzítést. Minden tanulónak legyen helyesírási füzete, amit magukkal visznek, és a tanultakat beleírják.

Az Otthoni Foglalkoztatás Eredménytelensége és A Mesterek Szerepe

Az otthoni gyakorlatok eredménytelennek bizonyultak, mivel a mesterek „időt nem ad erre”. A tanulók gyakran „szabadnapján egyszerre írta le a napokra kiosztott anyagot”. Ebből a tapasztalatból levonva a következtetést, az iskola úgy döntött, „otthonra nem adhatunk fel ilyen gyakorlatokat”, mivel a gyakorlás az egyik alapvető lényege a helyesírás elsajátításának. „Erőnket itt kell kiizzadnunk” - fogalmaz az évkönyv, hangsúlyozva az iskolai munka jelentőségét.

Rossz Helyesírók és Helyesírási Segédeszközök

Volt olyan osztály, ahol „helyesírási alapismeretük alig van”. Az iskola célja, hogy a tanulók ne csak az iskolában, hanem az üzletben is helytálló helyesírási tudással rendelkezzenek. Ezért a szabályzatot a többi könyv mellett ki kell osztani. A kérdés felmerül: „Vajon a mi tanulóink nem ebben a légkörben élnek?” Fontos a pongyolaságokkal szembeni fellépés, legyen szó akár egy vaskereskedésről. A helyesírási tanítás nem csak a magyartanár feladata, hanem „mindannyiunk kötelessége”.

Az Önképzőkör, Mint Tanító és Nevelő Eszköz

Kovács J. hatalmas tanító és nevelő eszköznek tartja az önképzőkört, amelynek „a mivolt fellegvára legyen”. A beszélgetésekben, előadásokban, bírálatokban elengedhetetlen a helyes és szabatos beszéd. Az önképzőkör feladata, hogy a „közéletben amúgy is elparlagiasodott magyar léleknek” emelje a szintjét. A szép beszéd versenyére, felolvasások és előadások terén egyaránt hangsúlyt kell fektetni.

Az Iskola Kapcsolata az Élet Helyesírásával: A Kereskedő- és Iparostársadalom Szerepe

Az iskola és a kereskedő-, valamint iparostársadalom közötti kapcsolat kulcsfontosságú. Ma már „koros iparosok és kereskedők” kerültek ki az iskola keze alól. Fontos lenne, hogy az iskola odafigyeljen arra, hogy egy mester, kereskedő üzletében, kirakatában „milyen hirdetés van”. „Miért ne tegyük meg, ha jóindulatúlag adunk tanácsot részére?” - teszi fel a kérdést a szerző. Ez az érdekünkben történik, hiszen a helyesírás „egyúttal műveltségi fokmérő is”. Az iskola felhívja a figyelmet arra, hogy a helyesírásra figyelés „nagy horderejű”, ezért „állandóan együtt kell dolgozniuk” a feleknek.

Helyesírási Tanácsadás és Erkölcsi Kötelesség

Cselekednünk kell, mivel a helyesírás „emelheti, de ennek hiányában csökkentheti is” a műveltség szintjét. Az évkönyv javasolja, hogy a kereskedelmi és ipartestületek „maguk kebelében helyesírási tanácsadó-bizottságot állítsanak fel”. Fontos megvilágítani számukra, „hogy miért válik ez szükségessé”. Szégyen lehet, ha „helyesírási hibákkal túlzsúfolt szöveget kifüggesztenek”. Nyilvánvalóan „csupán a kérdés anyagi oldalával törődnek”, de ez nem elegendő. A nyelv „nemzeti kincs”, és az erkölcsi kötelesség is teljesítené. Sok ember nem megy szívesen a tanácsadóhoz, mert „lekicsinyítő számára”. Ezért a bizottság felállítása céltalannak látszik. „Célunkat így is elértük” - utal a szerző az oktatás fontosságára. Bár „fáj ez a tény önérzetünknek”, de „lépni a hibák tömkelegébe és a mi érdekünkből is harcot kell indítani”.

Az Iskola Története és Jelentősége Nagykanizsán

Az 1943-44-es évkönyv nemcsak a helyesírás problémáival foglalkozik, hanem részletes képet ad a Nagykanizsai kereskedő-, szakirányú iparostanonc fiú- és leányiskola történetéről és fejlődéséről. Az 1884. évi XVII. t.-c. alapján rendelkezésünkre álló adatok szerint az iskola működése egészen 1852-ig nyúlik vissza, amikor a vasárnapi tanoda az Eötvös-téri piarista gimnáziumban kezdte meg működését.

Alapítás és Korai Évek

Az 1869-70-es tanévben 2 osztállyal került bevezetésre az ipartanoda. Zala vármegye alispánja 1883. január 16-án kelt 853. számú leiratában felhívta a városi tanácsot, hogy az 1882. kelt 23.439. VMK. rendeletnek megfelelően alakítsa meg a helyi „ipartanodai bizottságot”. A képviselőtestület 1883-ban állította fel ezt a bizottságot, melynek élén a város tekintélyes és számottevő polgárai foglaltak helyet. A bizottság 1885-ben foglalkozott az 1884. évi XVII. tc. kidolgozásával, amit 1886-ban elfogadtak. Az ipartanodai bizottság 1886-ban választotta meg tagjait. A város 8555/1890. számú rendelete alapján az „alsófokú kereskedő iskola” az 1890/91-es tanévben 2 osztállyal és 68 tanulóval kezdte meg működését. Ezen iskola az izraelita hitközség alapítása volt, és Bun Samu igazgatása alatt működött. A tanulók létszáma az 1914/15-ös tanévben érte el a csúcspontját. A városi tanács 1900-ban már figyelembe vette a leányok nevelését, ezzel 24 évvel megelőzve az 1922. évi XII. tc. 177. §-át, mely erre szorítkozott.

Fejlődés és Újítások

Az 1895/96-os tanévben a 2. osztálytól felfelé bevezették a szakrajzot, és az iskolát nyilvánították. Az iskolai rajzokat, melyek a tanmeneteket és módszereket tüntették fel, az 1908-as magyar kiállításra is felküldték. 10 természetes nagyságú műhelyrajzzal 1912-ben a drezdai IV. Nemzetközi Művészeti Kiállításon is részt vettek. Az 1913/14-es tanévtől kezdődően a város új és agilis polgármestere, Dr. Lantos Gyula irányítása alatt az iskola 1 rajzosztállyal a mai polgári leányiskola földszintjén talált otthonra. Az első tanerők között szerepelt Dr. Kovács J. is.

Költözések és Átszervezések

Az 1914/15-ös tanévben a tantermeket kórház céljaira foglalták le. Az iskola régi otthonát elhagyva, 1915-ben 5 üzlethelyiségben kapott ideiglenes elhelyezést. Később Dr. Schmidt Imre polgármester és a m. kir. Iparoktatási Kir. Főigazgatóság segítségével a Rozgonyi utcai II. körzeti állami gimnázium udvari épületében helyezték el. Az 1925/26-os tanévben az iparoktatási királyi bizottság felkérte az iskolát, hogy az 1926/27-es tanévtől kezdve működjön együtt a VKM-mel és a királyi tankerületi főigazgatósággal. A VKM úr rendeletére az iskola 1931. július 6-9. napokon első kerületi rajztanítást elbíráló eljárást szervezett. Bár a rajztanítás révén hivatása magaslatán állt, a VKM. a tanulók létszámát annyira lecsökkentette (10-re), hogy az 1931/32-es tanévtől kezdve az iskolai munka nem lehetett zavartalan. Az iskola ekkor ismét szűkös otthont kapott, de az elemi iskola utcai épületében maradtak továbbra is.

A Hosszú Évtizedek Álma: Önálló Épület

Az iparostanonciskolai önálló épület évtizedek óta kísértő álom volt. A mintaműhelyek létesítése, a felszerelés, berendezés stb. gyarapítása következtében égetően szükségessé vált egy megfelelő intézmény. A főhivatású állások szervezése és betöltése, melyet Dr. Krátky István polgármester kezdeményezett, hozzájárult az iskola fejlődéséhez.

Az Iskola Vezetése és Személyzete

Az iskola fennállása során számos kiváló vezető és tanár irányította és formálta az intézményt.

Tanfelügyelők és Főigazgatók

• Kir. tanfelügyelők: Dr. Tóth Ferenc, Dr. Krátky István tanácsosok, v. Dr. Kiss Albert.
• Szakfelügyelők: Kovács J., felső ipariskolai tanár.
• Iparoktatási kir. főigazgatók: Dr. Németh Béla.
• Tanker. kir. főigazgatók: Dr. Orbán István, Dr. Székely Nándor.

Az 1935. évi VI. tc. értelmében az iparoktatási királyi iparostanonciskolákat közvetlenül a tankerületi királyi főigazgatóságok irányítása alá helyezték. A szombathelyi tankerületi királyi főigazgatók: 1935/1940. Dr. Takács Ferenc, 1941- Dr. Kiss Albert.

Felügyelőbizottság Elnökei és Tagjai

A felügyelőbizottság fontos szerepet játszott az iskola életében.

• Elnökök: 1886. Dr. Németh Ignác polgármester, 1895. Ifj. Samu József, 1896. Grünhut Henrik, 1901. Dr. Széll József, 1904. Josifovits Milivoj, 1908. Weiss Tivadar, 1926. Dr. Schmidt Imre, 1929. Hoffmann Henrik, 1936. Dr. Krátky István.
• Tagok: Bartha Gyula, Dr. Lantos Ferenc, Benczik Ferenc, Dr. Gábor Adolf, Fisch Pál, Földy Antal, Garay Benő, Geisl Viktor, Dr. Lukács József, Halvax Frigyes, Halis István, Hegedűs László, Dr. Hirsch Mór, Janky Károly, Juhász György, Dr. Muzikár Vince, Német Ignác, Dr. Farkas Adolf, Dr. Molnár I. J.

Tanárok és Tanítók

Az iskola tanári kara a legkülönbözőbb hátterű és képzettségű szakemberekből állt.

• Küronya István okl. felső ker. isk. tanár, C-szak. (1937. IX. 15.-1940. IX. 2.)
• Balogh Árpád József, okl. felső ker. isk. tanár, C-szak. (1941. IV. 1.)
• Németh János okl. elemi népiskolai tanító. (1942. VI. 11. 1.)
• Tóth István (1886-97.)
• Wenczel Rezső (1888-1900.)
• Poredus Antal (1900-32.)
• Brauner Lajos (1932-33.)
• Erdősy Biba Bálint, Lisztner József, Schultz Károly, Ábrahám Gyula, Kováts Miklós, Wlassits József, Papp Miklós, Lőrinczy Géza, Orbán István, Almásy János, Németh Mihály, Szalay Dénes, Váry József, Banekovich János, Halász Jenő, Szabó István, Szabó Lajos, Áts József, Havas Rezső, Waligurszky Antal, Jelinek Márk, Földes Miklós, Litvay Endre, Nagy Lajos, Tibolt Boldizsár, Vegele Károly, Dr. Nagy Erzsébet, Nagy Béláné, Kun René, Maximovics Júlia, Bayer Emília, Ketting Ferenc, Cseh Joachim, Dobosy Elek, Béres János, Ortutay Gyula, Arató Boldizsár, Faludy Géza, Thorday János, Sörlei Jenő, Parlaky István, Pintarics János, Steinberger Viktor, Kalmár Zoltán, Németh Jenő, Óvári József, Saághy Pál, v. Filó Ferenc, Székely Nándor, Kemenesy István, Városy Sándor, Ákos Elek, Bánáti József, Bojtor Lajos, Fatér Mihály, Iván József, Martincsevics Ferenc, Németh János (1933. IX. - 1942. V.), Noll József, Dr. Szabó Miklós, Küronya István (1934. XI. - 1937. VI.), Tóth József, Bálint Ferenc, Bánki István, Frühwirth János, Husz József, Kugler Sándor, Martincsevics Rózsa, Savanyú Ferenc, Szentmihályi László, Szépudvary László, Szerdahelyi Győző, Rácz Alajos, Brónyai Anna, Németh Béla, Szakonyi János, Szeidl Jenő, Andris István, Beke Ferenc, Nagy Miklós, Dr. Borsa Béla, Borvári József, Ferkai Lóránt, Kósa Lajos, Kovács J. András, Dr. Nagy Gizella, özv. Dr. Farkas Jolán, S. Farkas István, Koronczy Rezső, N. Fekete László, Rátkai Edit, Risti Lajos, Sió Mária, Sörlei Jenő.

Személyi Változások a Tantestületben

Az 1943-44-es tanévben is voltak változások a tantestületben. Kemenesy (Grastyán) István tanár a harctéren szerzett betegségből kifolyólag hosszas szenvedés után 1943-ban hunyt el. Kovács J. Andrást a VKM. igazgatónak nevezte ki, S. Farkas Istvánt pedig az iskolához tanárnak. A tantestület új tagjai között szerepelt Rátkai Ágota főhivatású tanítónő, P. Géza, Godina János, Kalocsai Imre, Dr. Károly János (II. 15. -II. 29.), Kugler Sándor (III. 15-ig), Márk Bertalan (I.), Nagy Miklós (III. 15-től), Németh Jenő (XI. 1944. M. E. hivatalosan).

Iskola-egészségügy és Tanulók Ellátása

Az iskola nagy hangsúlyt fektetett a tanulók egészségügyi ellátására és a tanszerekkel való gondoskodására.

Orvosi Ellenőrzés és Biztosítás

Az 1940. évi VI. tc. 833/1940. B. M. rendelet 5. §-a értelmében a tanulók orvosi ellenőrző vizsgálaton vettek részt. Az igazolványokat a m. kir. városi tisztiorvos 693/1943. to. fordította. A tanulók az OTI (Országos Tisztviselői Betegsegélyező Intézet) és MABI (Magyar Állami Balesetbiztosító Intézet) kötelékébe tartoztak. Az OTI. 126.577/1943. VI. 2. rendelete alapján a biztosítási ügyintézés a helyi OTI kirendeltségeken történt. A III. kereskedő leány-rajzpótlós ipari egészségtan órákat Dr. Schmidt Imre OTI. orvos tartotta. A 85.982/1943. számú rendelet rávilágított, hogy a tanulók „fokozott, gyakran túlzott munkateljesítményt végeznek”. A balesetelhárításról február 1. és 14. között tartottak előadásokat a III. és IV. osztályos tanulók részére, melyeket 3 kultúrfilm és az OTI. 50. éves jubileumi filmje is kiegészített.

Tanszerellátás és Osztálybeosztás

A tanulók tanszerekkel való ellátása a tanszerdíj felhasználásával történt. Az 1943. jkv. 177. számú határozat rögzítette ennek az összegét, amit a 884/1944. kgy. 700. szám alatt jóvá is hagytak. Az osztálybeosztás tekintetében az 1943-44-es tanévben „csak egy IV. osztályt lehetett felállítani”.

Befejező Gondolatok

Az évkönyv zárógondolatai ismét a helyesírás fontosságára hívják fel a figyelmet. „A helyesírás, mint mondottam, műveltségi fokmérő.” A műveltséget fokozni nem lehet, csak javítani. Ezért a helyesírás javítása nem csupán az iskolában, hanem az iskolán kívül is sikerrel kell, hogy járjon. A „teljes eredményt” csak egy átfogó, társadalmi szintű összefogás hozhatja meg. Ez a gondolat üzenetértékű mindazok számára, akik a magyar nyelv ápolását és a műveltség terjesztését fontosnak tartják.

tags: #gazdag #hus #felsorajk