A dió évszázadok óta szerves része az emberi kultúrának, a táplálkozástól kezdve a szimbólumokon át a befektetésig sokféle szerepet tölt be. Kína és Magyarország példáján keresztül is jól látszik, hogy a dió nem csupán egy gyümölcs, hanem egy olyan érték, amely gazdasági és kulturális értelemben is jelentőséggel bír.
A dió kulturális és befektetési értéke Kínában
Kínában évszázadok óta népszerű időtöltés, hogy diókat görgetnek a tenyerükben. Az egyszerű gyakorlatról úgy tartják, hogy javítja a vérkeringést, így a dió nem csupán gasztronómiai élvezet, hanem egészségügyi és meditatív eszköz is. A diót már i.sz. 220-ban is játékszerként használták a kínai császári udvarban, ám valódi felemelkedését a Csing-dinasztia (1644-1912) hivatalnokainak köszönheti. Azóta is az ország elitjének státuszszimbólumaként tekintenek rá.
Az utóbbi években a dió ára az egekbe szökött Kínában. Li Csan-hua, egy Lajsuj megyében élő gazda szerint pár évvel ezelőtt még el sem tudták volna képzelni ezt a helyzetet. A diók mára többet érnek, mint a súlyuk aranyban. Li, aki évente akár kétmillió jüant is megkeres diótermesztéssel, egyszer nem kevesebb mint 160 ezer jüanért (6,3 millió forintért) adott el egy pár gyönyörű diót. A gyűjtőket nem érdekli a dióbél, a zöld burok alatt növekvő rücskös barna héjat értékelik. A barázdák szimmetriája mellett a méret és a szín is befolyásolja a dió értékét: minél nagyobb és sötétebb, annál jobb. Egy helyi gazda szerint mindegyik dió egyedi, és az idők során pirossá válik, amikor az ember a tenyerében görgeti.
Ez a jelenség gyökerestül megváltoztatta a Lajsuj megyében élő gazdák életét. Azonban az emelkedő árakkal együtt a diólopások száma is megszaporodott a térségben. A fosztogatás elkerülése végett a gazdák szögesdróttal vonják körbe a földjeiket, és kutyákkal, illetve biztonsági kamerákkal őrzik a vagyont érő termést. Ez a szigorú védelem is jól mutatja, mennyire értékes befektetéssé vált a dió Kínában.
Diótermesztés Magyarországon: Kihívások és lehetőségek
Magyarországon is jelentős hagyománya van a diótermesztésnek, és komoly befektetési potenciál rejlik benne, annak ellenére, hogy a kínai díszdiónál a termés maga, vagyis a bél az elsődleges érték. A Bakonyban például egy 140 hektáros ültetvényre több mint 30 ezer diófát telepített az eredeti tulajdonos, Molnár Pál a 2000-es évek eleje óta. Ezzel 2011-re Magyarország egyik legnagyobb dióültetvényét hozta létre, amely Romándon és Bakonygyiróton fekvő területen található.
Molnár szerint az ültetvény megtervezése és telepítése idején a világon ismert legjobb diótermesztési technológiákat használták fel. Ennek része többek közt egy föld alatti öntözőrendszer, amely csepegtetéses technikával látja el vízzel a fákat. A gazda üzleti tervei arról szóltak, hogy az ültetvény csúcsterméshozama akár ötszáz tonna lesz évente. Ez mai árakon számolva 400-500 millió forint értékű termést jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az elsődleges termelésű érték, vagyis a nem feldolgozott termésre vonatkozik.
Ugyanakkor Molnár arról is beszélt, hogy a terméshozam elmaradt a várakozásoktól. Ennek okait az alacsonyabb talajértékben és a fagyveszélyben látja, hiszen az elmúlt hat évben ötször érte fagykár az ültetvényt. A tulajdonos jelentős fejlesztéseket hajtott végre az ültetvényen, elmondása alapján összességében a fák telepítése is több száz millió forintjába került. A fejlesztések során számos európai uniós pályázatot is elnyert, melyek részeként egy több mint ötezer négyzetméteres, komplex feldolgozó üzemet is létrehoztak a területen. Ennek bekerülési értéke nagyjából egymilliárd forint volt Molnár szerint, amihez az Európai Unió 325 millió forinttal járult hozzá 2008-ban.
A feldolgozó felépítéséhez hitelt is felvett a tulajdonos, később éppen ez okozta a gondot. Molnár Pál elmondása szerint 2012 és 2015 között a már megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (jogutódja a Magyar Államkincstár) minden nekik járó támogatás folyósítását visszatartotta, érdemi indokok nélkül. A visszatartott összeg körülbelül százmillió forint volt. Ez a több párhuzamos fejlesztést is futtató tulajdonosnak, illetve cégének, a Bakony Dió Kft.-nek akkora problémát okozott, hogy minden igyekezet és reorganizációs terv ellenére a társaság 2017-ben felszámolási eljárás alá került.
Ez a példa is jól mutatja, hogy a mezőgazdasági befektetések, még a legkorszerűbb technológiák alkalmazása mellett is, számos kockázatot hordoznak magukban. A piaci és időjárási tényezők, valamint a támogatáspolitika változásai jelentősen befolyásolhatják a befektetés sikerét.
Hogyan kezdjünk el diófát termeszteni. Ez egy egyszerű folyamat volt. #diófa #diónövény
A pekándió: Egy ígéretes alternatíva
A diótermesztésen belül érdemes megemlíteni a pekándiót, amely egyre népszerűbbé válik Magyarországon. Nem másról, mint a Csodakertész Barna Faiskola diófái között is elérhető pekándióról van szó. Ez a gyümölcs az észak-amerikai őslakosok által igen kedvelt csemege volt több ezer éven keresztül. Őshazájának a Mexikói-öböltől Kanadáig terjedő vidék számít. A klasszikus diónak és a pekánnak megegyeznek a tulajdonságai. A téli fagyokat remekül tűri a pekándió is, még a -25 fokos hideg sem viseli meg a tapasztalatok alapján.
Érdemes számolni azzal, hogy a pekándió oszlopos, ugyanakkor terebélyes fafajta, akár 30 méteresre is megnő. Ha sok vizet kap, nagyon gyorsan növekszik. A pekánnak nagyobb a vízigénye, mint a hazai diónak. Magas a nitrogén iránti igénye, éppen ezért tavasszal érdemes a talajba komposztot vagy szervestrágyát juttatni nagyobb mennyiségben. Cinkből is többet kíván, mint amennyi az átlagos, ezt lombtrágyaként lehet megadni a fa számára.
Ha sikerül ideális környezetet teremteni a pekánnak, akkor csillogó sötétzöld lombozattal igazi dísze lehet a kiskertnek. Amennyiben magról kelt csemetéről van szó, az ötödik évtől már termőre fordulhat. Megeshet azonban, hogy ez csak a nyolcadik évben fog bekövetkezni. A magoncok termésének mérete, íze kiszámíthatatlan. Aki biztosra akar menni, annak éppen ezért érdemes inkább oltványban gondolkodnia. A pekánnak ugyanúgy kell porzópár, mint a hazai diónak, így célszerű két különböző fajtát ültetni. Amennyiben egy telek mérete erre nem ad lehetőséget, akkor jó ötlet összebeszélni a telekszomszédokkal.
Magyarországon a pekánnak nincs ellensége. A szakirodalomban azt írják, hogy csapadékosabb időjárás esetén hajlamos a pekán a gombás megbetegedésre, illetve a rovarok kártételével is kalkulálni kell ilyenkor. A pekándió a hazai dióval szemben nem kerek, hanem ovális alakú. A dióbél kitölti a dióhéjat. Könnyű feltörni, mivel nagyon vékony. Ezek a tulajdonságok a pekándiót vonzó befektetéssé tehetik azok számára, akik a diótermesztésen belül diverzifikálni szeretnének.
Modern befektetési stratégiák: A „buy the dip” és a momentum
A fizikai termékekbe, mint a dió, történő befektetés mellett a modern pénzügyi piacok számos egyéb lehetőséget kínálnak. Az egyik legnépszerűbb befektetési stratégia lett a „buy the dip”, kevés piaci módszernek lett akkor kultusza a kisbefektetők közt, mint az esések azonnali megvásárlásának. Sokan így is kezelik: a hirtelen zuhanások úgyis visszapattannak, érdemes mindig készülni rá. Az elmúlt években kevés befektetési stratégia volt annyira népszerű, mint a „buy the dip”, azaz ha esik a piac, venni kell, hiszen eddig mindig visszapattant.
Az ilyen utólagos visszatekintés azonban könnyen félrevezethet. Ugyanis a múltba visszatekintve a mélypontok jól azonosíthatók, de a jövőbeni visszaesések során már sokkal nehezebb előre megmondani, hol lesz az esés alja. Ráadásul az esések megvásárlása lényegében a momentum stratégiák ellentéte, miközben a momentum-anomália létezését ma már több száz tudományos vizsgálat is megerősíti. A momentum lényege portfóliószinten éppen az, hogy a közelmúlt nyertesei nagyobb eséllyel lesznek a közeljövő nyertesei, míg a közelmúlt vesztesei inkább alulteljesítenek. A momentum stratégiák tehát trendeket követnek. Ez egyedi részvényekből álló portfólió esetén azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban legnagyobb hozamot elérő vállalatok kerülnek a portfólióba, míg index- vagy eszközszintű befektetésnél a befektető addig marad piacon, amíg van momentum, vagyis amíg a közelmúlt halmozott hozama pozitív.
Természetesen a momentum sem tökéletes. Nem biztos, hogy érdemes a momentum ellen fogadni. A „buy the dip” stratégiák azonban pont a momentum logika ellenkezőjére épülnek, azaz abból indulnak ki, hogy az esések inkább átmeneti kilengések, semmint tartós fordulatok. A „buy the dip” leegyszerűsítve, annyit jelent, hogy veszünk, amikor a piac esik, majd tartjuk a pozíciót és várjuk a visszapattanást, végül az emelkedésben „valahol” zárjuk az ügyletet.
A „buy the dip” stratégia paraméterei és eredményei
A „buy the dip” stratégia számos paraméterből áll. Fontos kérdések merülnek fel, például: Mekkora esésnél veszünk? 5%? 10%? Meddig tartjuk a pozíciót? Egy hónapig? Fél évig? Amint ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, jól láthatóvá válik, hogy a „buy the dip” valójában paraméterek sokaságából áll.
Az első paraméter magyarázata viszonylag egyértelmű. A visszaesés mértéke alapvetően meghatározza a belépések gyakoriságát. Az esés mérési időtávja már a visszaesés természetére utal. Egy 10 százalékos esés egy hét alatt egészen mást jelent, mint ugyanekkora mozgás fél év alatt, mégis mindkettőre gyakran ugyanaz a „vegyük meg az esést” reflex érkezik.
A kutatások kimutatták, hogy a szisztematikus esésvásárlás önmagában nem vezet felülteljesítéshez. A hozamok vizsgálata önmagában félrevezető lehet, ezért a kockázattal korrigált hozamokat, vagyis a sharpe-rátákat is összehasonlítják. Az eredmények ebben az esetben sem változnak érdemben. Azoknál a stratégiáknál, ahol az időszak jelentős részében nem a piacon, hanem alacsony hozamú, kockázatmentes eszközben (például amerikai T-billben) tartják a tőkét, a sharpe-ráta mesterségesen felfúvódik (sharpe-infláció).
Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy egy olyan piacon, ahol hosszú távon folyamatos emelkedés volt tapasztalható, a „buy the dip” eleve hátrányból indul. Ha például a japán részvénypiacot nézzük, mely nem tartozik az egyik legsikeresebbek közé (az 1990 és 2020 közötti időszakban a piac lényegében nem haladt érdemben előre, hosszú csökkenő és oldalazó szakaszok váltották egymást), kézenfekvőnek tűnik azt gondolni, hogy ilyen piacokon a mélypontok megvásárlása felülteljesítéshez vezethet, különösen úgy, hogy a „vedd meg és tartsd” stratégia historikus hozama ezekben az esetekben alacsonyabb volt, mint az amerikai részvénypiacon. A japán piacon hasonló megfigyelést tehetünk. Bár itt is találunk látszólag felülteljesítő stratégiákat, ezek kivétel nélkül alacsony piaci kitettség mellett figyelhetők meg.
A fenti eredmények arra utalnak, hogy a „buy the dip” stratégiák legnagyobb problémája nem az, hogy nem működnek egy-egy konkrét piacon, hanem az, hogy magas alternatív költséggel járnak. A befektető hosszú időszakokat tölt a piacon kívül, miközben a várva várt visszapattanás gyakran elmarad, vagy nem kompenzálja a kimaradó hozamot.
A „buy the dip” finomítása: Momentum-szűrés és trendkövetés
Természetesen a fenti, egyszerű „buy the dip” stratégiák tovább finomíthatók. Például kiköthetjük, hogy csak emelkedő piacokon vásároljuk meg az eséseket. Ezzel eljutunk az úgynevezett momentum-szűrt stratégiákhoz, amelyek csak akkor lépnek piacra, ha az esés egy összességében pozitív trendben következik be. A megközelítés lényege, hogy nem „minden esést” vásárolunk meg, hanem kizárjuk azokat az eseteket, amikor a visszaesés inkább egy tartós lejtmenet része, nem pedig átmeneti korrekció.
A momentum-szűrés önmagában azonban nem elegendő. A fenti eredmények arra utalnak, hogy a „buy the dip” stratégiák fő problémája nem feltétlenül a belépés időzítése, hanem a kilépés hiánya. Utolsó lépésként a „buy the dip” stratégiákat momentum alapú trendkövetéssel egészítették ki. Ez azt jelenti, hogy addig maradtak a piacon, amíg fennállt az emelkedő trend. Ebben a változatban nem rögzítették előre a pozíció tartási idejét. Az ábra a három vizsgált piacon foglalja össze azoknak a stratégiáknak az eredményeit, amelyek legalább 10 százalékos időarányban adtak piaci kitettséget.
Összességében elmondható, hogy a „buy the dip” önmagában nem eredményez felülteljesítést, mert a stratégia alternatív költsége magas. Felülteljesítést csak a „buy the dip” azon változatai esetében látunk, amelyek trendkövető elemmel egészülnek ki, de ezeknél a hozam érdemi részét már maga a momentum adja.
Felmerülhet az a gondolat is, hogy tőzsdeindexek esetében eleve nincs sok értelme a „mélyponton vásárlásnak”, hiszen ezek az indexek folyamatosan karbantartottak, és mindig az adott időszak viszontagságait túlélő, sikeresebb vállalatokat tartalmazzák. Elképzelhető tehát, hogy egyedi részvények esetében a „buy the dip” stratégia jobban működik. Ugyanis a mai árfolyamgrafikonok könnyen azt az illúziót keltik, hogy a vállalatok idővel mindig „kiheverik” a nagy eséseket. Csakhogy ezek a grafikonok már csak a túlélőket mutatják. Gondoljunk csak arra, hogy ma a New York-i tőzsdén 4000 vállalatot láthatunk, de az elmúlt 90 évben 27 ezer amerikai társaság került erre a piacra, és az évek során eltűnt 23 ezer társaság. Mindez arra utal, hogy egyedi részvények esetében a „buy the dip” stratégia még inkább szakértelmet igényel: számít, mit, mikor és meddig vásárolunk az esésben.
Az etikus befektetés és a Diófa Alapkezelő
A befektetési világban egyre nagyobb teret hódít az etikus befektetés, amely figyelembe veszi a társadalmi, környezeti és vállalatirányítási szempontokat. Komplett iparág épül már arra, hogy etikai vagy éppen vallási szempontok alapján rakjon össze befektetési portfóliókat, amelyek az egyenjogúságért, mellőzött közösségek felvirágoztatásáért vagy a környezetvédelemért harcolnak, és aktívan keresik az ezekben élenjáró cégek részvényeit, kötvényeit.
Kurt Vonnegut A Titán Szirénjeiben ír egy befektetőről, aki a Bibliát használja részvényvásárlási iránymutatóként. Nem pusztán a talentumokról szóló példabeszédet követte: Noel Constant módszere a következő volt: Elővette a sublótfiókból a Gideon-féle Bibliát, és elkezdte Mózes első könyvének első mondatával. Ez a fiktív példa is rávilágít, hogy az etikai megfontolások milyen sokféle formában jelenhetnek meg a befektetési döntésekben.
Magyarországon a Diófa Alapkezelő célja az alapkezelői piac domináns szereplőjévé válni, terveik szerint három éven belül megduplázzák a kezelt vagyon mértékét - árulta el Benczédi Balázs, a társaság nemrégiben kinevezett vezérigazgatója. A társaságban nemrégiben szerzett részesedést a BDPST Capital Zrt, a változás új lehetőségeket is megnyit az alapkezelő előtt, hiszen az új tulajdonos a Gránit Bankban a legnagyobb részvényes.
A Diófa Alapkezelő 2009-es alapítása óta mára az egyik meghatározó szereplővé vált az alapkezelői piacon. A Diófa Alapkezelő által menedzselt befektetési portfólió összértéke meghaladja a 460 milliárd forintot. Befektetési alapokban magánnyugdíjpénztárak… Ezek a számok is jól mutatják, hogy az alapkezelők jelentős szerepet játszanak a befektetők vagyonának kezelésében, és a felelős, etikus befektetési politikák iránti igény egyre nő.
Az arany és a kriptovaluták mint menedékeszközök
A dió és a részvények mellett az arany és a kriptovaluták is felmerülhetnek mint befektetési lehetőségek, különösen válságos időszakokban. Az arany árfolyama történelmi magasságba emelkedett: egy uncia ára már meghaladta az 5190 dollárt. Ez egyértelmű jele annak, hogy a befektetők világszerte menekülnek a biztonságosnak tartott eszközökbe. Ebbe a kategóriába tartozhatnak a vezető kriptovaluták is. Több nagy digitális eszköz jelenleg jóval alacsonyabb árfolyamon forog, mint a közelmúltban.
Az arany évszázadok óta a klasszikus menekülőeszköz. A legtöbb befektető azonban ma már nem fizikai aranyrudakat vásárol és tárol páncéltermekben. Ugyanakkor ettől az arany nem lesz olcsóbb. Ha az alapul szolgáló eszköz ára emelkedik, az ETF értéke is követi azt.
A kriptovaluták természetesen nem tekinthetők teljes értékű helyettesítőnek az arany számára. A digitális eszközök árfolyama gyakran sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben változik, mint a nemesfémeké. A Bitcoin egyik legfontosabb tulajdonsága a szigorúan korlátozott kínálat. Bár nincs szigorú kínálati limitje, a hálózat működésének egyik fontos eleme az úgynevezett tokenégetési mechanizmus. Az Ethereum értéke főként hasznosságából fakad. Volatilitás vs. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben éppen ez jelenthet lehetőséget. A magas volatilitás ellenére a kriptovaluták vonzó befektetési célponttá váltak a gyors hozamra vágyó befektetők számára, akik hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni.
Hogyan kezdjünk el diófát termeszteni. Ez egy egyszerű folyamat volt. #diófa #diónövény
Figyelmeztetés a befektetési tanácsokról
Fontos megjegyezni, hogy a dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek. Az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal. Mielőtt bármilyen befektetési döntést hozna, mindig érdemes szakértővel konzultálni és alaposan tájékozódni a kockázatokról. A befektetések során a tőkevesztés kockázata mindig fennáll.
tags: #dio #mint #befektetes