A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE), amely 1538 óta folyamatosan működik, nem csupán egy oktatási intézmény, hanem egy élő közösség is, ahol a hallgatói érdekképviselet, a Doktorandusz Önkormányzat és a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) kiemelkedő szerepet játszanak. Ezek a szervezetek a krisztusi tanításra alapozva, a hatályos törvények és az Alapszabályzat rendelkezései alapján szervezik a hallgatói életet, és fő céljuk az egyetemen működő szellemi és lelki munka erősítése, valamint a hallgatók segítése. A HÖK-öt az évszázadok alatt kialakult hagyomány szerint a szenior és két esküdtfelügyelő vezeti, tagjai az évfolyamok képviselői és a bizottsági elnökök. A DRHE Doktorandusz Önkormányzatának működésének célja, hogy mind a Doktori Iskola, mind az Egyetem vezetőségével kapcsolatot tartson fenn, ami által segíti a doktorandusz hallgatók munkáját, tanulmányaik folytatását. A Hallgatói Önkormányzattal együttműködve a doktorandusz hallgatók a DRHE diákságának életében is részt vesznek, ezzel is elősegítve a közösségi és tudományos integrációt.
A DRHE Doktori Programjának Küldetése és Célkitűzései
A DRHE doktori programja szervezett formában kíván lehetőséget biztosítani olyan magas szintű oktatási és tudományos tevékenység végzésére, amelynek keretében az egyetemi végzettséggel rendelkező teológusok, lelkipásztorok, az egyház és a hittudomány iránt elkötelezett szakemberek doktori (PhD) fokozatot szerezhetnek. Az egyetem arra törekszik, hogy leendő doktorai a teológiai tudományokban elmélyüljenek, önálló kutatásaikkal és eredményeikkel gazdagítsák a magyar reformátusság lelki-szellemi tőkéjét. A doktori program elvégzésével megvalósulhat a sokoldalú és több kimenetelű képzés, ami a modern tudományos élet kihívásainak is megfelel. A DRHE küldetésében a korábbi időkben is jelentős szerepet játszott a ius promovendi, amely korszakról-korszakra hozzásegítette az egyetemet ahhoz, hogy bekapcsolódjon a hazai és a nemzetközi teológiai tudományos élet vérkeringésébe. Emellett fontos szerepet vállal a különböző saját, vagy a Debreceni Egyetemmel közös tudományos konferenciák szervezésében és lebonyolításában, ezzel is elősegítve, hogy a DRHE doktoranduszai és egyetemi hallgatói megismerhessék a tudományos kutatás különböző területeinek aktualitásait. A program nagy fontosságot tulajdonít az új évezred adta kontextusnak, amelyben a teológia és más tudományok korrelációját szándékszik tisztázni. Ebben az adott szituációban a teológiai tudománynak újra kell értelmeznie önmagát, történetét és jövőjét, valamint választ kell találnia a bibliai, szisztematikai, történeti és gyakorlati alapkérdésekre.
A Fiatal Kutatók és Doktoranduszok V. Konferenciája
A DRHE doktoranduszai és a hittudományi kutatás iránt elkötelezettek számára kiemelkedő jelentőségű esemény volt a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok V. Konferenciája, melyre 2014. október 24-26-a között került sor. A tanácskozás megnyitójára a nemzeti ünnep utáni nap reggelén került sor. A konferenciának otthont adó Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának nevében Prof. Dr. Zsengellér József dékán köszöntötte a megjelenteket, aki kifejezte örömét, hogy immár ötödször is vendégül láthatják a konferenciát. A dékán felszólalásában kiemelte, hogy ezeknek a tanácskozásoknak azért is fontos szerepe van, mert erősítik a teológia, mint tudomány pozícióját, mely néhány esztendeje teljesen kiszorult a magyar tudomány fellegvárának is nevezett Magyar Tudományos Akadémiáról.
Megnyitóbeszédek és Áhítatok
Az esemény nyitó áhítatát Prof. Dr. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora tartotta, aki több jézusi példázatot magyarázva emelte ki többek között azt, hogy a fiatal tudósoknak, akik kapcsolódnak a hittudományhoz, óriási felelősségük és feladatuk van. Másodikként Dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság Munkáját segítő miniszteri biztos, a konferencia fővédnöke, szólalt fel, aki köszöntőjében rámutatott, hogy nem feltétlenül a gazdasági mutatók azok, melyek egy-egy tudományág, vagy tudós teljesítményének igazi fokmérői. A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) nevében Szávay László elnökhelyettes emelkedett szólásra, aki elmondta, hogy örömmel látja, hogy ez a konferencia immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre, hiszen ő már a kezdetektől - először az ötletgazdák egyikeként, majd szervezőként - szívén viselte a kezdeményezést. A szervezők nevében Zila Gábor, a DOSz Hittudományi Osztályának és a KRE Doktorandusz Önkormányzatának elnöke nyitotta meg a konferenciát. Az elnök elmondta, hogy büszke arra, hogy a DOSz egyik olyan rendezvényének a szervezését vállalhatták föl, mely a - az évtizedes hagyományokkal bíró Nyári Tábor és Tavaszi Szél mellett - a legtöbbször megrendezésre került esemény a Szövetség életében. Elmondta, hogy immár nem csak a Kárpát-medencéből, hanem a belgiumi Leuvenből is érkeztek előadók, ami a konferencia nemzetközi jelentőségét is aláhúzta.
A konferencia második napján Jákob János dandártábornok, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Szolgálati ágának püspöke tartott nyitóáhítatot, ahol többek között felhívta a jelenlévők figyelmét arra a felelősségre, melyet a kutatói pálya ró rájuk.
Plenáris Előadások és Teológiai Párbeszéd
A nyitóünnepség után két plenáris előadásra került sor. Az elsőt Dr. Róna Tamás rabbi, az Alföldi Régió vezető rabbija tartotta, aki „Papír hidat építünk, avagy a keresztény zsidó együttélés” című felszólalásában a közös együttgondolkodás fontosságát emelte ki. A Zsidó-Keresztény Tanács társelnöki pozícióját is betöltő előadó elsősorban teológiai szempontból közelített a témához, melyet rögtön a cím megmagyarázásával kezdett, utalva arra, hogy egy papírból készült híd semmire nem jó, fizikai értelemben, de mindenre jó, ha ez a papír a Biblia. Ez a metafora mélyen reflektált a vallások közötti párbeszéd alapjaira és lehetőségeire.
Második felszólalóként Dr. habil. Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető docense tartotta meg előadását. A tanszékvezető a katolicizmusról, mint egyetemességről tartott ismertetőt, melyben bemutatta, hogy az egyes felekezetek miként viszonyulnak ehhez a kérdéskörhöz. Ez az előadás hozzájárult a keresztény felekezetek közötti teológiai megértés elmélyítéséhez.
Szekcióülések - A Tudományágak Sokszínűsége
A plenáris előadást követő fogadás után, a délutáni órákban került sor a szekciók ülésére. A tudományos munkát hét szekcióba osztva végezték, melyek közül kettő olyan népes volt, hogy a konferencia mind a két napján ülésezett. Az egyes előadásokat időnként igen aktív vita és szakmai beszélgetés követte. Szakmai megítélésüktől tették függővé, hogy mely előadások kerülhetnek be a lektorált konferenciakötetbe.
Aquinói Tamás Szekció: Rendszeres Teológia
Az Aquinói Tamásról elnevezett rendszeres teológiai szekció Dr. habil. Ferencz Árpád, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével ült össze. A hat előadót felvonultató csoportban elsőként Haris Szilárd szólalt fel, aki „Akarat, hit, felelősség” címmel tartotta meg előadását. Őt Imriné Erdei Ildikó követte, aki Isaac Newton és a Szocinianizmus viszonyát vizsgálta prezentációjában. Nemeshegyi-Horváth György „Proposed Methodology for Theological Examination of Controversial Religious Movements Tested on the ‘Convulsionnaires of Saint-Médard’ Phénomena” című előadását Dr. Ormóshegyi Zoltán felszólalása követte, mely a Barmeni Hitvallást vizsgálta a törvény és az evangélium egymáshoz való viszonya tekintetében. A szünetet követően Juhász Ábel az erdélyi reformátusság társadalmi szerepének aktuális problémáit mutatta be, akit Magyar Balázs Dávid követett, aki Kálvin János keresztyén politikáját vizsgálta a házasságra és a családi életre vonatkozólag.
Augustinus Szekció: Patrisztika és Antikvitás
Az Augustinusról elnevezett patrisztika és antikvitás tematikájú szekciót Dr. Vassányi Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánhelyettese vezette. A kicsiny, ám lelkes csoport előadásait Barna Ferenc nyitotta, aki Diána istennő szerepét a III. századi császári propagandában vizsgálta. Második előadóként Várbel Tünde szólalt fel, aki „Jók királynője, avagy értekezés a Legfőbb jóról” címmel tartotta meg felszólalását, mely a korai keresztény gondolkodás és az antik filozófia metszéspontjait tárta fel.
Bolyki-Ballagi Szekció: Hebraisztika és Újszövetségi Kutatások
A Bolyki-Ballagi összevont szekció szekcióvezetői posztjait Dr. Benyik György főiskolai tanár, a Szegedi Gál Ferenc Főiskola - Teológiai Kar, Biblikus Tudományok Tanszékének oktatója és Dr. Egeresi László Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar, Ószövetségi Tanszékének docense töltötték be. Dr. Benyik György szekcióvezetése mellett a pénteki ülésszakot Kollányi Irén „Jitro és Midjan” című előadása nyitotta meg, melyben a bibliai Jetró, Mózes apósa alakjának rabbinikus recepcióját járta körül. Ezt követően Marton Zsolt „Lichtenstein Izsák - Jézusban, mint Messiásban hívő - Tápiószelei rabbi életének bemutatása” című előadása szintén a hebraisztika tárgykörének jelenlétét szélesítette a szekcióban. Majd Mihály János „Egy fül és más semmi (Mk 14,47 exegézise)” címmel megtartott előadása már az újszövetségi tárgyú előadások sorát nyitotta meg, előadásában oknyomozói módszerességgel vizsgálta meg a Mk 14,47 hagyományának szinoptikus variációit. Ezt követően ismét újszövetségi tárgyú előadásokra került sor: Pogány Krisztina „Krisztológiai méltóságcímek a Zsidókhoz írt levél 1-4. fejezetében” címmel tartott előadást.
Dr. Egeresi László Sándor szekcióvezetése mellett a szombati ülésszak Kovács Enikő Hajnalka „Egyéni panaszének vizsgálata különös tekintettel az 54. Zsoltárra” című előadásával vette kezdetét. Ezt követően egy kétszerzős előadásra került sor: Jeneiné Hurja Bettina Valéria és Jenei Péter „Harci eszközzel a békéért? - A szivárvány szimbolikája a Biblia világában” című előadásában a szivárvány szimbolikájának nyelvészeti, ikonográfiai, illetve bibliai teológiai, Ó- és Újszövetségen átívelő feldolgozására került sor. Ezt követően az ülésszak zárásaként két ószövetségi témájú, angol nyelvű előadásra került sor Leuven-i PhD hallgatók jóvoltából. Jianfeng Li „The Redactional Manifestations in Gn 6,1-4 and Its Relation to the Flood” című előadásában a házasságra lépő angyalok és az óriások eredetének enigmatikus hagyományát vizsgálta, redakciótörténeti szempontból. Előadásának konklúziójában redakciótörténeti alapon e hagyományt az özönvíz hagyománytól eredetileg különálló hagyományként értékelte. Végül Lukács Ottilia „Redaction and/or Theology? An Example of Scribal Processes in the Case of the Sabbath Commandment(s)” című előadása a nyugalom napjának parancsát vizsgálta meg, ismét redakciótörténeti megközelítéssel.
Comenius Szekció: Pedagógia és Hitoktatás
A Comeniusról elnevezett pedagógiai tematikájú szekciót Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója elnökölte. Az előadások sorát Berki Viktória kezdte, aki arra nyújtott rálátást, milyen lehetőségei vannak egy hitoktatónak a fogyatékossággal élő gyermekek szüleinek kísérésében, meddig tart a kompetenciája, azaz milyen konkrét feladatai vannak e téren és milyen hibákat érdemes elkerülnie. A második előadásban Adamekné Németh Zsófia annak járt utána, mekkora szerepe van a tankönyveknek az elsősök hitoktatásának folyamatában, illetve milyen szempontrendszer alapján lehet vizsgálni a kisiskolások vallásos nevelésének hatékonyságát. Ezt követően Kiss Gabriella Joseph Wresinski és Paolo Freire pedagógiájába nyújtott betekintést, a következő három kérdés alapján: Kiket tekintenek ők a legszegényebbeknek, akiket fel kell szabadítani? Gyakorlati pedagógiájukban milyen konkrét módon gondolják el ezt a felszabadítást? Milyen módon valósulhat meg szerintük a társadalmi emancipáció? Erdősi Boda Katinka „Hit, hitrege” című előadásában arról szólt, milyen szerepe lehet a hitnek és a mítoszoknak az erkölcsös, céltudatos élet kialakításában. Egy konkrét példát is hozott, bemutatta, hogyan állítható Wagner Lohengrinje az erkölcsi nevelés szolgálatába. A szekció munkája Pfuscher Emese előadásával zárult, aki Stephenie Meyer „A burok” című science fiction regényének filmváltozatából vetített részleteket, rámutatva, hogyan szolgálhatnak ez utóbbiak az egyetemes értékekről szóló párbeszéd alapjául.
Ipolyi Arnold Szekció: Egyház- és Vallástörténet
A konferencia legnépesebb szekciója az Ipolyi Arnoldról elnevezett egyház- és vallástörténeti témákat felvonultató szekció volt. A két napos ülésszakok elnöki pozícióit Dr. Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezetője és Dr. Sarnyai Csaba Máté, a Károli Gáspár Református Egyetem docense töltötte be. A változatos tematikájú előadások sorát Cseh Balázs nyitotta meg, aki az egyházak - főleg a Római Katolikus Egyház - vagyonkezelését szabályozó törvényeket, rendeleteket és belső szabályokat ismertette. Második felszólalóként Szabó Ágnes mutatta be kutatásait, melynek tematikája a Kárpátaljai Református Egyházkerület lélekszámváltozásait járta körül. Tömösközi Ferenc „Adalékok az 1921-es püspökválasztás történetéhez” címmel megtartott előadása a frissen létrejött Csehszlovákia területének egyik püspökválasztásának körülményeit mutatta be. Rácz Márk előadásában két - a Debreceni Agrártudományi Egyetemen oktató - szocialista ideológus vallástörténeti felfogását taglalta prezentációjában. Paládi Viktória „Összetűzések a skizmatikusok és a görög katolikusok között Podkarpatska Rusban az 1920-as években” című előadásában egy egyházi konfliktus történetét vázolta fel. Vass Réka Adrienn előadása - mely már a szombati napot nyitotta meg - visszarepítette a hallgatókat a kora-újkori Erdélybe, ahol a két Rákóczi György idejének erdélyi országgyűlésein megszületett vallási témájú törvényeinek hátterét vizsgálta. Csonta Réka előadása a dualizmus kori erdélyi Római Katolikus újságírás és olvasás történetét mutatta be. Nemes István előadása a Csík-Gyergyói-medence esperességeinek vallásosságát mutatta be. Az előadó forrásai, a canonica vizitációs jegyzőkönyvek alapján mutatta be az 1829-es esztendőre jellemző viszonyokat. Pető Balázs Zsolt előadása a XVIII. századi Észak-Amerikába vezette el a hallgatóságot, ahol a protestáns egyházak létrejöttének történetét járta körül. Csűrös András Jakab „Adják vissza a vallásunkat!” Az 1919-es felkelések egyházi szempontjai, különösképpen Kalocsán” című - jó hangulatú - előadásában a dicsőségesnek nevezett 133 nap egyházpolitikai törekvéseit és az ezekre adott válaszreakciókat járta körül. Fekete Gábor statisztikai adatokkal is alátámasztott előadása a kárpátaljai egyházak alapfokú oktatási szerepvállalását járta körül, a két világháború közötti időszakban.
Szenczi Molnár Albert Szekció: Művészet- és Művelődéstörténet
Egy kevéssé népes, ám igen érdekes témákat felvonultató szekció volt a Szenczi Molnár Albertről elnevezett művészet- és művelődéstörténeti csoport, melyet Dr. Czízy Katalin, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója elnökölt. Az előadások sorát Pokorni Anna Aliz nyitotta meg, „A szabadság fogalma Bergyajev vallásfilozófiájában” címmel. Nagy Fruzsina felszólalása a „The art of camuflage” címmel hangzott el. Ez a szekció lehetőséget teremtett a teológia és a művészet, valamint a filozófia közötti interdiszciplináris párbeszédre.
Sztehlo Gábor Szekció: Gyakorlati Teológia
A betűrend szerinti utolsó szekciót Sztehlo Gáborról nevezték el, mely a gyakorlati teológia tematikájához kapcsolódott. A Dr. Literáty Zoltán - Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar - által elnökölt szekció előadásait dr. Mikes Lili nyitotta meg, aki a terhesség-megszakítás témakörét járta körül normatív rendszerek szerinti megítélésének szempontjából. Győri Gábor Dávid előadása egy Reményik Sándor versre utalva a gyülekezet és oktatási intézmények kapcsolatát vizsgálta. Zsigmond Edina előadása a zsidó vallási irányzatok modern cionizmusra adott válaszait mutatta be 1896 és 1947 közötti időszakban. Sallai Jakab előadásában az erdélyi vegyes nemzetiségű családok lelkigondozásának problematikáját járta körül. Jakábházi Béla-Botond „A lelkipásztori hivatást végzők veszélyeztetettsége a helfer-szindróma, a viszontáttétel és a burn-out által” című előadását Pőcze Istváné követte, aki „Vallás és lelki egészség” címmel szólalt fel. Tódor Csaba felszólalása az allorchizmus jelenségét vizsgálta a temetési szertartásokban. Az előadások sorát Dr. Négyesi Zsolt zárta „Életvégi helyzetek etikai kérdései teológiai összefüggésben, különös tekintettel a gyermekeutanázia legalizálására” című felszólalásával. A konferencia minden szekciójában közreműködő oktatók jelentős segítséget nyújtottak a felszólalóknak. Felszólalásaikban a támogató megjegyzések mellett rámutattak azokra a pontokra is, melyek még további kutatásokat és fogalmi tisztázásokat igényelnek.
Ellátás és Szervezés
A tanácskozás ideje alatt igen színvonalas ellátásban is részesültek a résztvevők, melyet a Zila Kávéház Krisztina Cukrászda és Étterem biztosított számukra. Ez a figyelmes szervezés hozzájárult a konferencia sikeres lebonyolításához és a kellemes hangulat megteremtéséhez.
tags: #drhe #doktoranduszok #onkormanyzatanak #hurja #bettina