Az Edámi Sajt: Egészséges Kiegészítője Étrendünknek?

A sajt sokféle formában fogyasztunk: magában, előételképpen, szendvicsben, tésztákon, pizzákon, salátákban. Azonban felmerül a kérdés: egészséges-e a sajt? Az, hogy kinek mennyire tesz jót a sajt, egyéni jellemzőktől is függ, és nem mindegy az sem, milyen fajtából, és milyen mennyiséget fogyasztunk. Sok sajt például nagyon sok nátriumot és telített zsírsavakat tartalmaz - írja a Medicalnewstoday.com. Általánosságban a sajtok magas kalóriatartalmúak, sok nátrium és telített zsírsav van bennük. Az egyes sajttípusoknak azonban nagyon különböző lehet az összetételük.

Sajtfajták és Tápértékük

Több ezerféle sajtot ismerünk, melyeket kategorizálhatunk például aszerint, hogy milyen állat tejéből készülnek: tehén-, kecske- vagy juhtejből. De nem mindegy az sem, hogy a tej, amiből a sajtot készítik, milyen zsírtartalmú: készülhet sajt zsíros - úgynevezett teljes - tejből, illetve zsírszegény vagy zsírmentes tejből is. A 28 grammnyi teljes tejből készült sajt 6-10 gramm zsírt tartalmaz; ebből 4-6 gramm telített zsír.

A sajtokat aszerint is megkülönböztetjük, hogy érleltek-e vagy sem. A sajt frissnek számít, ha kevesebb mint 6 hónapja készült, és nem érlelték. Érlelt a sajt, ha 6 hónapig vagy tovább érlelik a fogyasztás előtt. A friss sajt nedvesebb, lágyabb állagú, és kevésbé markáns az íze. Ide tartoznak a különböző krémsajtok, a ricotta, a cottage és a mascarpone. Az érlelt sajtok minél több ideig vannak érlelve, annál markánsabb az ízük, ilyenek például a cheddar és a parmezán. Az ömlesztett sajtok (mackósajt, kempingsajt, sajtkrémek) nem tekinthetők valódi sajtoknak, bár az ízük és az állaguk emlékeztet a sajtéra, sokszor nem tartalmaznak valódi sajtot.

A sajtok a vitamintartalmukban is különböznek egymástól; legtöbbször tartalmaznak A- és B12-vitamint, riboflavint (B2-vitamin), foszfort, szelént és nátriumot. A juh- és kecskesajtok gazdagabbak A-vitaminban, a tehéntejből készült sajtok pedig több béta-karotint tartalmaznak.

Nézzünk néhány konkrét példát a tápértékre:

• 30 grammnyi krémsajt (friss sajt) tápértéke: 84 kcal; 8 gramm zsírt, 1 gramm szénhidrátot és 2 gramm fehérjét tartalmaz.
• Ugyanilyen mennyiségű cheddar (érlelt sajt) tápértéke: 115 kcal, 10 gramm zsírt, 0 gramm szénhidrátot és 7 gramm fehérjét tartalmaz.

Az Edámi Sajt Közelebbről

Az edam, vagy edámi egy érlelt, félkemény, hagyományosan tehéntejből készült sajt. Eredete az észak-hollandiai Edam városába nyúlik vissza, ahol először a 12. században állították elő. A fiatalabb edámi sajt lágyabb ízű, míg az érlelt változat markánsabb. Jellegzetes piros viaszrétegéről ismert.

Tápanyagok az Edámi Sajtban (100 grammra vonatkoztatva):

• Szénhidrátok: 1 g (0.36% Napi érték*)
• Rost: 0 g
• Cukrok: 1 g (2% Napi érték*)
• Glikémiás index: 0
• Fehérje: 25 g (50% Napi érték*)
• Nátrium: 819 mg (35.61% Napi érték*)
• Teljes zsír: 28 g (35.9% Napi érték*)
• *A napi érték (%DV) megmutatja, hogy az adott tápanyag egy adag ételben mennyivel járul hozzá a napi étrendhez. Általános táplálkozási tanácsokhoz napi 2000 kalóriát vesznek alapul.

Kalciumban, foszforban, B-vitaminokban és fehérjében rendkívül gazdag. Mivel zsírtartalma alacsonyabb, mint más félkemény vagy kemény sajtoké (például a parmezáné), nagyszerű kiegészítője lehet a zsírszegény étrendnek is.

Egészségügyi Előnyök és Kockázatok

A sajt egyik legnagyobb előnye, hogy mint a tejtermékek általában, az egyik legjobb természetes kalciumforrás. A kalciumnak pedig kiemelkedő jelentősége van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a kalciumban gazdag ételek mellé mindig fogyasszunk D-vitamint is, ugyanis a kalcium vékonybélbeli felszívódását ez a vitamin segíti.

Az Edámi Sajt Egészségügyi Előnyei (mértékkel fogyasztva):

• Magas fehérjetartalom: Elengedhetetlen az izomnövekedéshez, regenerációhoz és a test általános működéséhez.
• Gazdag kalciumban: Támogatja a csontok és fogak erősségét, valamint csökkenti a csontritkulás kockázatát.
• Egészséges zsírokat tartalmaz: Energiát biztosítanak és támogatják a sejtek működését.
• Fontos vitaminokat és ásványi anyagokat biztosít: Mint például A-vitamint, B12-vitamint és foszfort, amelyek hozzájárulnak az általános egészséghez és jóléthez.
• Alacsony laktóztartalmú: Így könnyebben emészthető a laktózérzékenyek számára.

Az Edámi Sajt Lehetséges Egészségügyi Kockázatai:

• Magas telített zsírtartalom: Hozzájárulhat a koleszterinszint emelkedéséhez és növelheti a szívbetegségek kockázatát, ha gyakran fogyasztják.
• Magas nátriumtartalom: Hipertóniához és megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatokhoz vezethet, különösen nagy mennyiségben fogyasztva.
• Tejtermékekre érzékeny egyének esetében: A laktóz intolerancia tüneteinek, mint például puffadás, gázképződés vagy hasmenés, a lehetősége.
• A túlfogyasztás kockázata: Az edámi sajt ízletes jellege miatt fennáll a túlzott kalóriabevitel kockázata.

Különleges Esetek és Érzékenységek

Laktózintolerancia

A laktózintolerancia olyan állapot, amelyben a szervezetből hiányzik a tejcukrot (a laktózt) lebontó enzim (a laktáz); így a tejtermékek emésztése problémákba ütközik. Ennek tünetei a felfúvódás, a puffadás és a hasmenés. A laktózintolerancia szintje azonban egyénenként különböző: vannak olyanok, akiknél az érlelt, kevés laktózt tartalmazó sajtok nem okoznak panaszokat, mások egyáltalán nem tudnak sajtot fogyasztani anélkül, hogy ne lennének kellemetlen tüneteik. A kemény, érlelt sajtok laktóztartalma általában kisebb, mint a friss, lágy sajtoké. Az edámi sajt alacsony laktóztartalma miatt könnyebben emészthető lehet a laktózérzékenyek számára.

Tejallergia

A tejallergia nem azonos a laktózintoleranciával. A tejallergiások szervezetében tejtermék fogyasztása esetén kóros immunreakció játszódik le, a testük immunoglobulint kezd termelni, ami allergiás tüneteket okoz: zihálást, hasmenést, hányást. De a tünetek között lehet az ekcéma, az asztma, a hasi diszkomfortérzés, a gasztrointesztinális vérzés, a tüdőgyulladás és az anafilaxiás sokk is.

Kazeinérzékenység

Mind a laktózintoleranciától, mind pedig a tejérzékenységtől különbözik a kazeinérzékenység. A kazein egy jellegzetes fehérje, amely a tejben található.

Vesebetegek és MAOI Gyógyszert Szedők

A vesebetegeknek nem szabad túl sok sajtot fogyasztaniuk, ugyanis a sajt magas foszfortartalma veszélyes lehet. Azok, akik depresszióra vagy Parkinson-kórra úgynevezett MAOI (monoamin-oxidáz gátló) gyógyszert szednek, óvatosan fogyasszanak érett sajtokat, amelyek sok tiramint tartalmaznak. Minél érettebb egy sajt, annál magasabb a tiramintartalma.

Hogyan Válasszunk és Tároljunk Edámi Sajtot?

Az edámi sajt, amely enyhe ízéről és szilárd állagáról ismert, világos sárga színű és sima viasz héjjal rendelkezik. A sajtnak könnyen szeletelhetőnek kell lennie, anélkül, hogy morzsálódna, és enyhén rugalmas tapintású. Ne vásároljunk edámi sajtot, ha a viasz héja repedezett, vagy ha a sajt felülete alatta száraznak vagy elszíneződöttnek tűnik. A jó edámi sajtnak finom, diós íze van, és krémes szájérzete van.

Az edámi sajtot hűtőszekrényben kell tárolni, viasz- vagy sütőpapírba csomagolva. A sajtos fiókban vagy egy tárolóedényben való tárolás segít megőrizni a nedvességét és ízét. Ha megfelelően tárolják, az edámi sajt több hétig is eláll. A túlzott nedvesség miatt az edámi sajt nyálkássá válhat, míg a nem megfelelő csomagolás kiszáradáshoz vezethet. Kerüljük, hogy erős szagú ételek közelében tároljuk. A rendszeres újracsomagolás segít megőrizni a frissességét és ízét.

Az edámi sajt a hűtőszekrényben 3-4 hétig eltartható. Miután felbontottuk, 2 héten belül el kell fogyasztani. A minősége megőrzése érdekében szorosan csomagolva, az eredeti csomagolásában vagy viaszpapíron tároljuk. Az edámi sajt akár 6 hónapig is fagyasztható, de a felolvasztás után a textúrája megváltozhat. Érdekes tény: hagyjuk az edámi sajtot szobahőmérsékleten 30 percig állni tálalás előtt, hogy fokozza az ízét.

Felhasználási Tippek a Megmaradt Edámi Sajthoz

A megmaradt edámi sajt számos ízletes ételben felhasználható. Reszeljük le, és szórjuk meg vele a salátákat, leveseket vagy tésztás ételeket az extra ízért, vagy olvasszuk bele egy szendvicsbe vagy quesadillába krémes, pikáns tölteléknek. Az edámi sajt nagyszerű sütőben készült ételekben is, ahol gazdag, sajtos réteget ad. Használjunk edámi sajtot sajtmártásban tésztához vagy zöldségekhez, vagy keverjük bele egy rakott ételbe rizzsel, zöldségekkel és hússal. Ha sok edámi sajtunk van, érdemes készíteni egy adagot sajtos scone-ból vagy sütiből, ahol a sajt ízt és textúrát ad. Az edámi sajt használható fondüben kenyérrel és zöldségekkel mártogatáshoz, vagy hozzáadható egy gratinhoz burgonyával vagy más gyökérzöldségekkel. Gyors snacknek élvezzük az edámi sajtot kekszekkel, dióval és gyümölccsel, vagy olvasszuk meg egy szelet kenyéren egyszerű sajtos pirítósnak.

Más Egészséges Sajtfajták

A sajtokat általában magas zsír- és kalóriatartalom jellemzi. De szerencsére mindez nem jelenti azt, hogy kerülnünk kell a sajtfélék fogyasztását. A minőségi, megbízható forrásból származó sajtoknak nagy szerepük lehet az egészséges táplálkozásban, hála magas fehérje- és kalciumtartalmuknak. Mutatunk még három sajtot, aminek a fogyasztása bizony hasznos a szervezetnek!

1. Kecskesajt: Karakteres íze és illata miatt megosztó lehet, ám mellette szóljon, hogy az egyik legegészségesebb, legkönnyebben emészthető tejfajtából állítják elő. A tehéntejhez képest a kecsketej jóval kevesebb laktózt és zsírt, illetve több fehérjét tartalmaz, ezért fogyasztása után kisebb valószínűséggel okoz gyomorpanaszokat. A kecskesajt immunerősítő hatását pedig tovább fokozza, hogy meglepően sok A-vitamint, kalciumot, foszfort, káliumot és B-vitamint tartalmaz.
2. Parmezán: Az olaszok híres, kemény sajtfajtája, Európa egyik legrégebbi sajtja nem pasztőrözött tehéntejből készül, és legalább 12 hónapig érlelik, mielőtt fogyaszthatóvá válik. A parmezán bőségesen tartalmaz kalciumot, foszfort, szelént, B12-vitamint és vérnyomáscsökkentő hatással bíró fehérjéket. Mivel a hosszú érlelési folyamat során a laktóz szinte teljesen lebomlik, érzékeny gyomrúak is fogyaszthatják. Arra azonban érdemes figyelni, hogy magas nátriumtartalma miatt nem ajánlott túlzásba vinni a parmezán fogyasztását. Minél hosszabb ideig érlelt, annál jobb, így ha biztosra szeretnénk menni, válasszunk eredetvédett (Parmigiano Reggiano) termékeket!
3. Feta: Görögországból származó, hagyományosan juh- vagy kecsketejből készült feta a világ egyik legrégebbi sajtja, gazdag aromájáról és enyhén savanykás, sós ízéről ismert. Más sajtokhoz képest alacsonyabb kalória- és zsírtartalmú, ami különösen vonzóvá teheti a diétás étrendet követők számára. A feta szuper forrása a legalapvetőbb vitaminoknak és ásványi anyagoknak. Kutatások kimutatták, hogy mértékkel fogyasztva a csont egészségét és a bélrendszer egyensúlyát támogatja, miközben a cukorbetegség kockázatát is képes lehet csökkenteni. Egy 2015-ös kutatás szerint, akik naponta 10 dkg feta, vagy bármilyen hasonló, krémfehér sajtot fogyasztanak, azoknál 20 százalékkal kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedések esélye, és majd negyven százalékkal csökkent a sztrók kialakulásának kockázata.
4. Mozzarella: Figyelemreméltó tulajdonsága, hogy kiváló proteinforrás, így testedzés után kifejezetten hasznos a fogyasztása, valamint hamarabb okoz a szervezetben "teltségérzetet", így kevesebbel is nagyon jól lakunk.
5. Cottage cheese: Amellett, hogy megfizethető, a cottage cheese kiváló fehérjeforrás, alacsony a zsírtartalma, kalciumban gazdag, könnyen emészthető és sokoldalú sajtfajta, ami nemcsak szendvicsekben, de salátákban, turmixokban, sőt, húsok, édes és sós sütemények töltelékeként is megállja a helyét. Míg a benne lévő fehérjék a sejtek regenerációját és az izomműködést támogatják, addig a foszfor a csontokat, a B-vitamin az idegrendszert, a cink pedig az immunrendszert segíti.

tags: #edami #sajt #hatasa