Az immunrendszer bonyolult működése során gyakran találkozhatunk olyan specifikus fehérjékkel, amelyek jelenléte alapvető diagnosztikai információkkal szolgálhat krónikus kórképek esetén. Ilyen immunfehérjék az anti-Saccharomyces cerevisiae antitestek (ASCA) is, amelyek gyakran jelen vannak gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő egyénekben. Az IBD a krónikus betegségek egy csoportja, melyről úgy gondolják, hogy autoimmun folyamat következménye, és melyet a nyálkahártya duzzadt, sérült szövetei jellemeznek. Az ASCA teszt kimutatja ezen antitesteket a vérben, segítve ezzel a klinikai diagnosztikát.
Az IBD két fő típusa és az ASCA szerepe a diagnosztikában
Az IBD két leggyakoribb formája a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC). A CD a bélrendszer bármely szakaszát érintheti a szájtól a végbélnyílásig, de leginkább a vékony- vagy vastagbélben jelentkezik, míg az UC a vastagbelet érinti. Az IBD tünetei, súlyossága személyenként változhatnak, időben ingadozhatnak. Az érintettek közül sokan fellángolásokat tapasztalnak, melyeket aztán enyhülő tünetek, vagy akár remisszió időszaka is követhet.
Mivel mind az CD, mind az UC a vastagbélben is jelen lehet, így néha még a biopsziás minták elemzésével is nehéz elkülöníteni a két típust. Ezekben az esetekben az ASCA teszt elvégzése segíthet, mivel az ASCA sokkal gyakrabban fordul elő CD-s betegekben, mint UC-ben. A szervezet által termelt Saccharomyces cerevisiae antitesteknek két osztálya ismert, az ASCA IgG és az ASCA IgA. Fontos hangsúlyozni, hogy a S. cerevisiae különféle élelmiszerekben előforduló gyakori élesztőgomba, és a S. cerevisiae elleni antitestek jelenléte és a gyulladásos bélbetegség lezajlásában betöltött szerepe közötti összefüggés jelenleg nem tisztázott.
Az élesztőgombák természete és a mindennapi táplálkozás
A kovászolás - a tápcsatornánk szerencséjére - virágkorát éli. A kovász egy élő mikroorganizmusokkal teli keverék, amely elkészítéséhez mindössze két összetevő szükséges: a liszt és a víz. A hagyományos kovász alapanyaga tehát vízből és lisztből készült szuszpenzió, mely kiváló környezetet biztosít a tejsav- és ecetsavbaktériumok fejlődéséhez, illetve bizonyos élesztőgombák elszaporodásához. A kész kovász lényegét a képződött mikroorganizmusok adják, ezek teszik lehetővő a jól ismert kovászos kenyerek készítését. Kutatások alapján minden kovász teljesen egyedi, más-más mikroorganizmusokat tartalmaz, különböző arányban. A kovász és a vele készült kenyér minden esetben tartalmaz élesztőt is!
Kovászkészítés kezdőknek - hogyan készül a kovász? | EszterVirág
A Saccharomyces cerevisiae a Tömlősgombák törzsébe tartozó élesztőgomba. Számos Saccharomyces faj és a Saccharomyces cerevisiae különféle törzsei jelentős gazdasági szereppel bírnak. Az egysejtű élesztőgombák tömegéből álló sütőélesztőt, más néven sörélesztőt pékáruk, borok, sörök készítéséhez használják. Az orvoslásban a Saccharomyces cerevisiae-t, hasonlóan a rokon faj Saccharomyces boulardiihoz, probiotikumként alkalmazzák antibiotikumkezelés alatt megelőző jelleggel és utána.
Élesztőallergia vs. Élesztőintolerancia
Sokan keverik az allergiát az intoleranciával, jellemzően az intoleranciát is allergiának nevezik, holott az nem ugyanaz. Az élesztőallergia, pontosabban élesztőgomba-allergia egy rendkívül ritka, de komoly immunológiai betegség. Leggyakrabban a Saccharomyces Cerevisae élesztőgombában található fehérje okoz tüneteket. Allergia esetén élesztőgombát tartalmazó élelmiszer, ital fogyasztása során a szervezet ezt a fehérjét idegen anyagként ismeri fel, és elkezd antitesteket termelni ellene.
Ezzel szemben az ételintolerancia elsősorban emésztőrendszeri panaszokat - hasfájás, puffadás, hasmenés, hányinger, gyomorgörcsök - okoz, melyek az étkezések után rövidebb vagy hosszabb idővel később is kialakulhatnak. Ételintolerancia esetén IgG típusú ellenanyag termelődik a szervezetben, de nagyon fontos, hogy az IgG tesztek nem adnak megbízható eredményt, így az élesztő kizárása csak az ilyenfajta teszt miatt nem szükséges.
Az intoleranciák felismerésének legjobb módja az úgynevezett eliminációs diéta, amelynek gasztroenterológus felügyelete mellett, dietetikus segítségével kell történnie. Ez a diéta azt jelenti, hogy a feltételezhetően panaszt okozó élelmiszert, élelmiszereket, jelen esetben az élesztőt, szakorvos által megállapított ideig ki kell iktatni az étrendből, majd fokozatosan vissza kell vezetni.
Élesztő béta-glükán: Az immunrendszer támogatása
A béta-glükán egy összetett poliszacharid, amely számos kötésben kapcsolódik egymáshoz. Az élesztő béta-glükánokkal kapcsolatos tanulmányok eltérnek és sokkal részletesebbek, mint a béta-glükánok más forrásaira vonatkozó vizsgálatok. Kutatások kimutatták az élesztő béta-1,3-glükánjának hatékonyságát az immunrendszerrel szemben, mivel közvetlenül kötődik a makrofágokon lévő Dectin-1 receptorhoz. Ez a folyamat biztosítja az első védelmi vonalat a káros baktériumok és egyéb fenyegetések ellen.
Miután a béta-glükánok és antitestek a fehérvérsejtek CR3 receptorához kötődnek, elpusztítják a specifikus patogén baktériumokat és daganatsejteket. Nyilvánvaló, hogy a zabból és árpából származó béta-glükánok nem ugyanolyan hatásosak, mint az élesztő béta-glükánjai. Ugyanakkor a gomba béta-glükán hatékonysága hasonló az élesztő béta-glükánhoz, de a kutatások azt is kimutatják, hogy a gombából származó béta-glükán nem olyan hatékony, mint az élesztőből származó béta-glükán.
Gyakorlati tanácsok a mindennapokban
A pékáruk, sütőipari termékek mellett élesztő tartalommal rendelkezik számos alkoholtartalmú ital, mint a sör vagy a bor, de különböző fermentált ételek és italok is. Kerülendő élelmiszerek közé tartozik a szójaszósz, a miso paszta, az ecet, a kefir és az ezeket tartalmazó ételek is. Mindig alaposan, körültekintően olvasd el az összetevő listát, a későbbi tünetek megelőzése érdekében.
Ha valaki diagnosztizált emésztési panaszokkal küzd, a vizsgálatok eredményére befolyással lehet szteroid, valamint immunszupresszív hatóanyagú gyógyszerek szedése. Ha ilyen kezelésben részesül, javasolt előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal. A kapott lelettel javasolt felkeresni a kezelőorvost, vagy allergológus szakorvost, aki a kórelőzmény, panaszok, tünetek és egyéb vizsgálati eredmények alapján személyre szabott értékelést nyújthat.