A Balaton, a "magyar tenger" évtizedek óta vonzza a turistákat, akiknek képében a hekk, ez a furcsa, mégis megkerülhetetlen tengeri hal, szinte összeforrt a nyári élményekkel. Bár sokan "balatoni hekként" emlegetik, a valóság ennél sokkal összetettebb, messziről érkezik hozzánk ez a tengeri csuka. A hekk jelenléte a Balaton partján nem csupán gasztronómiai jelenség, hanem a rendszerváltás előtti időszak gazdasági-társadalmi viszonyainak, a halgazdálkodás kihívásainak és az építészeti innovációnak is hívatlan, de állandó szereplője.
A Hekk Érkezése és Gyökeresedése a Balatonnál
A hekket, amelyet csacsihalnak, tengeri csukának és szürke tőkehalnak is neveznek, Afrikában és Dél-Amerikában, leginkább Argentínában halásszák, onnan utazik a Balaton partjára. A hekk a 70-es, 80-as években terjedt el hazánkban. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki évtizedek óta a halgazdaságban dolgozik, elmondta, hogy „a rendszerváltást megelőzően állami monopóliumként működő Halértékesítő Vállalat (Halért) kapott némi valutát, hogy színesítse az itthon is kapható halak választékát. A vezetők pedig kiválasztották a még eladható kategóriájú terméket”. Korábban a helyi halak, a süllő és a keszeg számítottak népszerű fogásnak, amíg meg nem jelent a szinte szálkamentes, de eléggé csúnya ábrázatú hekk.
Egy keszeget kihívás megenni, akármilyen szépen van elkészítve, az ember teleköpködi a zsírpapírt. Ehhez képest minőségi ugrásnak számított a hekk, amit úgy lehet enni, mint a csirkecombot. A csacsihalnak egyéb előnyei is vannak: míg a keszeg az elkészítése során nagyjából a tömege 30 százalékát elveszíti, addig a hekk megtartja a súlyát, a panírozással együtt végül az ötödével még többet is nyom. A kereskedelem érdekeivel nem lehet szembemenni. A büfések megvettek 10-20-50 kilót, este kivettek belőle annyit, amennyire másnap szükségük volt, hagyták kiolvadni, onnantól már csak ki kellett sütniük - idézi fel Lévai Ferenc.
A hekk elterjedésében egyéb kereskedelmi szempontok is közrejátszottak. A Magyarországon fogott halak nagy részét a szabadpiacon értékesítették, így bőven maradt hely a csacsihalnak. Lényegesen nagyobb volt akkoriban a halértékesítési hálózat, 18 városban működött lerakat, a Halért koordinálta a termelés 80 százalékát. Hét-nyolc európai országba exportáltak. Nálunk találták fel a vasúti halszállítást, a vagonok egyik felébe tartályokat helyeztek, azokba pedig a melléjük telepített kompresszorok nyomták a levegőt az állatoknak; 8-10 ilyen kocsit összekapcsoltak, és egészen Drezdáig utaztatták a halakat.
A hazai halpiac kiüresedésén túl a haltermelés szezonalitása is hozzájárult a hekk balatoni felfutásához; a termelés október elején kezdődött, a fogás jó része elment karácsonykor. A tavaszi-nyári termelés kisebb volumenű volt, így pont akkor vált hiánycikké a hal a Balatonon, amikor a turisták megrohamozták a partokat. Amit kifogtak, azt rögtön el is adták. Emiatt még kényelmesebbé vált a fagyasztott hekk, azzal nem kellett vacakolni. Lévai Ferenc szerint a hekk a szocializmus korszellemének szüleménye, s máig velünk maradt.
A Hekk Név Eredete és a Fogyasztói Megtévesztés
A hekk elnevezése szó szerinti fordításban tengeri csuka volna. Ezt azonban szándékosan nem használják, nehogy a fogyasztók bizalmatlanságát váltsa ki. Azt gondolhatnák, hogy direkt meg akarják őket téveszteni. A hekk halnév orosz, esetleg angol eredetű nyelvünkben. A halat Magyarországra importáló vállalat munkatársai adhatták a nevet félrehallás alapján. Tekintettel a hal importjának kezdeti időszakára, a korszak akkori, minden területen jellemző szovjet függőségére, a Terimpex szocialista nagyvállalat dolgozói a faj or. хейк, хек, хэк nevét tarthatták elsődlegesen szem előtt. Pedig a 20. század elején ez a halfajta futott már be itthon karriert tengeri csuka néven. 1904-ben bukkant fel először a Nagyvásárcsarnok egyik árusának kínálatában.
A Balatoni hekk sokáig úgy élt, és talán él is még a mai napig a laikus magyar halfogyasztók körében, hogy a balatoni hekk nyilván a Balatonban élő, hazai halunk. A jó magyar balatoni hekknek bizony nincsen párja! A hazánkban kedvelt halféle, ha a Balatonban szeretne megtelepedni, és ott a hazai halgasztronómia kedvelőinek örömet okozni hekk hal húsával mindössze 11932 és fél kilométert kellene megtennie. Ugyanis a balatoni hekk, ha a korábban említett távolságról nem ugrott be rögtön, egy Argentínából származó hal. A távolság egyébként nem teljesen pontos, Buenos Aires és Budapest távolságát jelöli. Feltehetően ezért, a hekk hal inkább a fagyasztva közlekedés módját választotta.
A hekk hal, tudományos nevén Merluccius merluccius nem más, mint a tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka. Legnagyobb mérete 1-1,6 méter, és 10-16 kilogrammosra nő. Nagyjából, mint a nálunk honos édesvízi társa, a csuka. Akik abban a szerencsés kegyben részesülnek, hogy balatoni hekkekké válhatnak, jóval fiatalabban, kisebb korukban indulnak el hozzánk. Szürkés fehéres hal, 10-16 kg súlyt ér el. Ha hekkre szeretnénk horgászni Argentína partjainál, akkor arra az éjszakai órákban van lehetőségünk. Ekkor tartózkodik a felszín közelében, és rajhalakat fogyaszt. Nappal 2-300 mélyre merül, és ott szövögeti terveit a Balaton, vagy a világ meghódítására. Ha a balatoni hekkre szeretnénk horgászni, javasolt a tömött bukszával sorban állás egy halsütöde előtt, ahol a friss balatoni hekket jó áron megmérik.
A Hekk Népszerűségének Okai és Helyettesítői
Logikus a kérdés, hogy mi szükségünk van nekünk a Balaton partra halat hozni, amikor a Magyar Tenger bőségesen el tudta és tudná a mai napig is látni a vendégeket hallal?! Egyrészt a keszegfélék jóval szálkásabbak, a ponty zsírosabb, a süllő pedig drágább, mint igen távoli rokonuk. Ha ez nem lett volna elég indok, a 60-as 70-es években a hal export miatt halhiány alakult ki az országban. Hiszen milyen hülyeség lett volna csak a hazai szükséglet feletti mennyiséget kivinni innen?! Így aztán mindenki megismerhette a balatoni hekk csodálatos ízét. Amely valóban finom, könnyen és gyorsan elkészíthető.
Annyi hekket tudok eladni, amennyit az összes többiből összeadva - mondja egy balatoni halfeldolgozó társaság ügyvezető igazgatója, aki szerint egyszerű magyarázata van e hal töretlen népszerűségének. A Balaton legnemesebb, legnagyobb ázsiójú hala, a süllő (egy bizonyos méret felett már fogasnak hívják) népszerű ugyan, de drága is. A hekk viszont feleannyiba kerül, míg a hús szerkezetét és a szálkák mennyiségét tekintve azonos tulajdonságokkal bír. A szakember szerint a hekk a legnépszerűbb hal a Balatonon, a ponty és a harcsa is csak utána következik. (A balatoni halászatot Fazekas Sándor, korábbi vidékfejlesztési miniszter 2013-ban betiltotta, így a tó környéki éttermek, halsütödék nem tudtak helyi halat kínálni. Erre 2016-ban állítólag még Orbán Viktor miniszterelnök is rácsodálkozott, és sürgős megoldási javaslatot kért Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől. 2019 szeptemberében Nagy István agrárminiszter már azt mondta, hamarosan ki tudják elégíteni a balatoni halfogyasztás iránti igényeket.)
A hekket egyébként előszeretettel fogyasztják nem csak nálunk, hanem világszerte is. Így a balatoni hekkek testvérei könnyen kerülhetnek akár a svédek asztalára is. Mivel nagy üzemben halásszák ezt a halfajt, el tudják látni a hekket kedvelőket a megfelelő mennyiségű friss helyi import halhússal. A hekket sokféleképpen készítik. Készülhet sima, egyszerű paprikás lisztben, mezei panírban, de akár sörtésztában is. Akiknek ennél nagyobb a képzelőerejük a halételek terén, akár sütőben is elkészíthetik, alufóliába zárva különféle zöldségekkel, fűszerekkel. A hekket egyébként szinte bármelyik nagyobb áruházban, de akár kisebb boltban is meg lehet venni, és az ára sem vészes. Ha unod már a keszeget, vagy pontyot, ez is egy jó alternatíva lehet.
A Koronavírus-járvány Hatása és a Piaci Változások
A koronavírus-járvány a hekk piacát sem kímélte meg. Biztos, hogy van visszaesés, ugyanis a szezon normális esetben márciusban kezdődik, az idén ekkor több nagy, ezerfős rendezvény is elmaradt, ami a halsütőkre és a beszállítókra is hatással van - mondja Bartos István, a Delforg Kft. gazdasági vezetője. A járvány alatt is vásároltak az emberek, az alap strandételek sorában a hekk is fogyott, de nem annyi, mint általában. De már a járvány előtt is a hekk rovására változott a piac.
Lévai Ferenc említi is, hogy a feketekagylótól a királyrákig ma már szinte mindent behoznak Magyarországra, a nagy kereskedelmi láncoknak is széles a kínálata, és a keszeg is a reneszánszát éli; ezt sem itthon fogják, hanem Ukrajnából és Kazahsztánból hozzák be. Az afrikai harcsa értékesítése is erősödik, lévén szó nagyon jó minőségű halról, nem esik szét, s a halászlébe is kiválóan illik. És bár a külföldi turisták szívesen esznek halat, a hekket nem szeretik, nem keresik.
Kritikus Hangok: Fenntarthatóság és Helyi Haltermelés
Vannak, akik egyenesen száműznék a hekket. A Balaton-parti borászokból, termelőkből, pálinkafőzőkből, étterem- és szállodatulajdonosokból álló Balatoni Kör értékvédelmi egyesület szóvivője, Kardos Gábor szerint a hekkfogyasztás csúnya Kádár-kori szokás, akárcsak a zsírban tocsogó lángos és kolbász. A LikeBalaton.hu portálnak az egyesületi szóvivő úgy nyilatkozott, első céljuk az volt, hogy leváltsák a hekket: „Az egyik legrosszabb választás a sült hekk, amit a strandon kérhetünk. A tengeri halak egyre több szakvélemény szerint a nehézfém- és mikroműanyag-tartalmuk miatt nem túl egészségesek.” Kardos Gábor állítja, a hekket „a legdurvább környezetkárosítással fogják ki. Olcsónak tűnik, de óriási árat fizetünk érte. Egy olyan halászatot támogatunk vele, amely elpusztítja a tengeri élővilágot”.
„Gondoljon bele, kihalásszák tengerből a hekket, majd a Föld másik felén értékesítik egy tó partján, miközben a Balaton erőforrásait nem lehet kihasználni. Ez teljes nonszensz” - mondja Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa. A hekk nagy utat jár be, míg elér hozzánk, a szállításnak, fagyasztásnak óriási energiaköltségei vannak. Takács szerint ráadásul túlhalásszák a hekket, a rendelkezésre álló területek ki vannak fosztva, ezért a halászoknak mélyebbre kell engedniük a hálót, immár egy sűrűbbre szőtt fajtát, hogy a kisebb méretű egyedeket is el tudják kapni.
A Busasztori: Egy Elfeledett Alternatíva
A 60-as, 70-es években a hazai népellátás fehérjehiánnyal küszködött, a falusi, háztáji piacok, húsboltok kínálata nem volt kielégítő, nem minden gyerek jutott teljes értékű táplálékhoz. A döntéshozók egészen Kínáig szaladtak segítségért - meséli Lévai Ferenc. A távol-keleti országban őshonos busa nagy előnye, hogy a vízi ökoszisztémában leggyakrabban előforduló, primitív élőlényekkel, zöldalgákkal, planktonokkal táplálkozik, ezért csak a vizet kell trágyázni, maga a hal nem igényel külön táplálást.
A busa hazai vizekbe illesztése 20-30 százalékos költségcsökkenést hozott a haltermelésben, a 70-es évek közepén nagy csinnadrattával piacra is dobták az első Magyarországon növekedett példányokat. A busa kilójáért 30 forintot kérhettek az árusok, míg a pontyért 90-et (a halakon mindössze 10 százalék árrés volt). Épp ez tett be az újdonsült hal hazai felfutásának - hiszen busából háromszor annyit kellett eladni, hogy harmadannyi ponty árát megkeressék. Lévai Ferenc szerint itt véget is ért az itteni pályafutása, ugyanis míg Romániában, Csehországban, Lengyelországban degeszre keresik magukat az egyik legegészségesebb hal árusításával, nálunk még mindig 300 forint/kilogramm a termelői ára. A szakember szerint volt a busának pár „fellángolása”, de ha nem foglalkoztak vele a piaci szereplők, nem volt rá kereslet.
A Kínából betelepítettek közül - mutat rá Lévai Ferenc - csak az amur tudta kivívni magának az őt megillető helyet. Kiváló horgászhal, jó húsminőségű, különösen sütve kedvelt.
Építészeti Mustra a Balaton Partján: A Hello Wood Hekk Projektjei
A Balaton körbekerülése során, Csopaknál sokan emlékeznek arra a fagyökérre, ami alatt át kell biciklizni - a fakaput szinte mindenki megjegyzi. Az idei évben már negyedik alkalommal rendezte meg Csopakon a Hello Wood a Balatoni Hekk nevű építészeti workshop-hetet. Ez az alkalom azért is volt különleges, mert idén először az összes olyan magyarországi egyetem részt vett a táborban, ahol építészeti, belsőépítészeti, vagy tájépítészeti képzés folyik. A Hello Wood segítségével tehát egy hétre az ország kilenc egyeteméről találkozhattak itt diákok, annak érdekében, hogy valamilyen közös építészeti projekten dolgozzanak.
A Hello Wood alig pár év alatt hihetetlenül népszerű lett, és az egyik legfontosabb építőtábornak számít itthon. Pozsár Péter azt mondta, eredetileg azért indították el a projektet, hogy az építész hallgatók megtanulják és megértsék, mennyire más élesben megalkotni valamit, mint papíron. Hiszen maga az építmény soha nem úgy működik, mint egy terv a papíron.
Kiemelt Projektjeik és Funkcionális Alkotások
A Balatoni Hekk névre keresztelt tábor keretében a hazai építészeti egyetemekről érkező diákok négy installációt építettek: interaktív színpadot, árnyékoló-kockát, statikus vízibiciklit, valamint egy pihenőhelyként szolgáló patakduzzasztót. Az alkotók és a tábort támogató csopaki önkormányzat szándéka szerint a munkák szerves részeivé válnak a balatoni látványvilágnak, a Balatoni Hekk pedig olyan nyári alkotóhétté tud válni, ahol a magyarországi építészeti oktatás résztvevői évről évre maradandó, a helyi igényekhez igazított installációkkal gazdagíthatják a környezetet. Az alkotóhét az Építészfórum által szervezett építészeti konferenciával ért véget. „Fontos volt számunkra, hogy az installációk illeszkedjenek a Balaton-felvidék kulturális kontextusába, és a helyiek, illetve az idelátógatók valóban személyes viszonyba kerüljenek velük” - mondja a tábor céljáról Huszár András, a Hello Wood egyik alapítója.
Rózsaszín Halcsontváz - Mozdony utánfutó: A rózsaszín halcsontváz például azért is zseniális, mert nem lesz olyan ember, akinek ne tűnne fel. A nagy hal egy szekér is egyben, imitálva a mozdony kerekeit, így pihenőeszközként is használható, de használati tárgy mellett egyébként valószínűleg inkább jövőbeli szimbóluma lesz a városnak. A halat a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói építették, és szerintük olyan, mintha a rózsaszín hekk üldözné a mozdonyt Zamárdi felé. Ha folytatódik a projekt, akkor szeretnének minden évben újabb kocsikat tervezni majd a mozdony mögé, amíg végül egy egész hosszú vonat alakul ki.
Kertmozi installáció - Multifunkcionális tér: A kertmozihoz épített installáció is nagyon tetszetős. Szerintem jól is néz ki, de emellett szuper multifunkcionális alkotásról van szó. A hatalmas installáció egyik fele biciklitárolóként szolgál, - ami valóban fontos eszköz egy kertmozi esetében - a másik oldal pedig árnyékoló és pad is egyben. A fölé magasodó falnak is több funkciója van: egyrészt plakátokat lehet rá ragasztani, másrészt a kertmozizók gyakran panaszkodtak, hogy sötétben az útról szemükbe világít az autók lámpája, a nagy fal ezt a fényt is felfogja. Ezt a Debreceni Egyetem diákjai készítették.
Hal-less - Híd a strandolók és horgászok között: Az 500 ezer forintos fődíjat bezsebelő építmény, a Szent István Egyetem tájépítészei a strandolókat és horgászokat elválasztó térbeli és közösségi szakadékot hidalták át egy különleges hal-lessel. A két világ határán álló, a szélfútta nádasra emlékeztető épületbe a strand felől lehet bemenni, belsejéből pedig a nádasra lehet látni.
Interaktív színpad, árnyékoló-kocka, statikus vízibicikli, patakduzzasztó: Az interaktív színpadot, amely árnyékolóként, mozivászonként, illetve pihenőhelyként is szolgálhat, a Getto Tamás és Sztranyák Gergő vezette csapat tervezte és kivitelezte. A Balaton felőli oldalán a „Hello Csopak” felirattal díszített installációt elölről a nádas, hátulról pedig egy fűzfa védi a nap elől, miközben a rajta ülők az északi partról nyíló, balatoni kilátásban gyönyörködhetnek.
A Ferencz Marcel, Nyúl Dávid és Gazdag Zoltán által vezetett csapat 118 lamellából épített köztéri szobrot; a Hekkszaéder a csapattagok és a csapatvezető építészek szerint Csopak egyik jelképévé válhat a közeljövőben. Hasonló szándék vezette Élő József és Tátrai Ádám csapatát, akik megalkották a Balatonpart első statikus Vízibiciklijét: a partról két méteres palló vezet a vízbe, melynek végén egy forgódobot hajthatnak az arra járók - így egyszerre napozhatnak a parton, nézhetik a tájat, miközben lehetőségük van lehűteni magukat.
Vass-Eysen Áron csapata a csopaki református templom kertjében állított fel egy patakduzzasztó-pavilont, a Hello Wood által 2013-ban felépített Malomkerék helyén, melyet idén februárban egy autós szándékosan letarolt. Míg a malomkerék tengelyét az építészek a vízibicikli installáció forgódobjába építették bele, a patakparti pavilon, más néven Csopakoló nem csupán emlékműként szolgál, hanem pihenőhelyként is, ahol az installáción keresztülcsobogó víz hűsítő hatását élvezhetik az arrajárók.
Együttműködés és Jövőbeli Tervek
Idén már negyedszer valósult meg a Hello Wood a csopaki önkormányzattal együtt, így a szervezők célja most már az, hogy a magyar építészeti egyetemekkel megrendezett tábor a következő években más településekre költözhessen, ahol az építész hallgatók a helyi önkormányzatokkal együttműködve fejleszthetik az adott falu vagy éppen város környezetét. A Hello Woodon egyetemek és szakmai szervezetek fogtak össze, hogy olyan kihívásokkal foglalkozzanak, amelyekre a felsőoktatás nem ad választ. A hagyományos építész képzésben erre nagyon kevés lehetőség van. Az építés rengeteg olyan tudást igényel, amelyet csak a gyakorlatból lehet megszerezni. A Hello Woodon egy rövid tervezési folyamat után intenzív csapatmunka következik, amelyben mindenki személyes felelősséget visel.
A tábor az Építészfórum által szervezett Praxismodellek: Okos építészet címet viselő konferenciával zárult, melynek központi témája a különféle építész életpályák alkalmazkodása volt a kortárs gazdasági és társadalmi trendekhez. Így az alkotóhéten korábban előadó Czigány Tamás, Janesch Péter és Kovács Csaba építészek után a konferencia keretében a diákok meghallgathatták többek között a sporaarchitects, a Tűzcsap-projekt, a Szövetség ‘39 képviselőit, a hetet pedig a Design Terminált vezető Böszörményi Nagy Gergely előadása zárta. A Hello Wood következő eseménye, a Falu Projekt július 11-én indul Csórompusztán, 32 neves nemzetközi építész és 120 diák részvételével. A FALU PROJEKT keretében elkészült munkákat a Művészetek Völgyében tekinthetik meg az érdeklődők a HELLO WOOD fesztivál helyszínén, Vigántpeteden.
ART HEKK: A Balatoni Hekk Művészeti Megjelenése
Könnyed jazz zenét hallgatva és gyöngyöző fröccsöt kortyolgatva a nyári melegben elgondolkodtam azon, milyen jó is lenne éppen a Balaton parton heverészni. A képzőművész Tóth Andrej munkái közül ezúton a magyar tengerünkhöz fűződő, ART HEKK nevű projektjének darabjait vettem szemügyre. Andrej 2014-ben hozta létre az ART HEKK-et, a magyar balatoni kuriózumokat megidéző képzőművészeti sorozatát. Válogathatunk fatáblára nyomott sokszorosított képek, kártyapaklik, tetkók, táskák, és kedvenceim, a csókos szájú fahalak közül, amik mind a balatoni hangulat pikáns és vicces megjelenítői. Tóth Andrej kitűnő munkáira jellemző egy adag irónia, bájos naivság és humor. Andrej háromszor nyerte el az Év Kulturális Plakátja díjat, kapott már Aranyrajzszög díjat is, egyéni kiállításai is igen népszerűek, érdemes a munkáit közelebbről is megszemlélni.
Az ART HEKK projekt rávilágít arra, hogy a Balaton és a hekk, mint ikonikus páros, milyen mélyen beépült a magyar kultúrába és a köztudatba. A művész iróniával és humorral közelíti meg ezt a kettősséget, reflektálva a hekk egzotikus eredetére és a Balatonhoz való adaptációjára. A csókos szájú fahalak, a kártyapaklik és tetoválások mind a népszerű kultúra részévé teszik a hekket, miközben felhívják a figyelmet a balatoni hangulat egyedi, kissé retró bájára.
A Balaton és a hekk kapcsolata tehát nem csupán egy egyszerű gasztronómiai történet, hanem egy komplex kulturális és társadalmi jelenség, amely a történelem, a gazdaság, az építészet és a művészet metszéspontjában helyezkedik el.