A Budapest IX. kerületében elhelyezkedő József Attila Lakótelep, amelyet a rendszerváltásig hivatalosan az Üllői úti lakótelep részeként tartottak számon, különleges helyet foglal el a fővárosi történelemben. Noha a tanácsi apparátusban is József Attila lakótelepként hivatkoztak rá, hivatalos elnevezése hosszú ideig elmaradt. A költőről való elnevezéssel kapcsolatban egyetlen forrás említi, hogy arra 1961-ben, a költő születésnapján, április 11-én került sor, ezt azonban a korabeli sajtócikkek egyáltalán nem támasztották alá. Sőt, több mint tíz évvel később, 1973-ban a Budapest folyóirat egy szerzője még mindig dohogott, hogy az aktákban ekkor is csak mint Üllői úti lakótelepként szerepel a telepet, holott a fővárosiak akkor már rég József Attilának hívták.
A lakótelep építése több ütemben zajlott 1957 és 1980 között, az utcanevek zömét azonban közel egy időben, 1962-63-ban adták. Érdekesség, hogy az első lakó 1959 júniusában költözött a telepre, az elnevezésekkel azonban csak jóval később, 1962-ben foglalkoztak. Addig tehát senkinek és semminek nem volt „rendes” címe, az épületeket csak azok számával jelölhették.
Az utcanévadások hullámai és a sokszínű névadás
Az elnevezésekre több hullámban került sor: 1962 áprilisában, júniusában, novemberében és 1963 áprilisában foglalkoztak a kérdéssel a végrehajtóbizottság tagjai. A fővárosi levéltárban őrzött végrehajtóbizottsági (V. B.) iratok a letisztázott előterjesztéseket tartalmazzák, ezért minden utcanévhez nincs teljes értékű magyarázat, de néhány adalékkal közelebb jutunk a nevek megértéséhez.
A lakótelepek utcaelnevezésével kapcsolatban később alakult ki az a - számos kivételt is felsorakoztató - szokás, hogy egységesen, egy témakörből merítve, például helytörténeti vonatkozású, vagy növények, állatok stb. neveit tartalmazó utcaneveket adtak. A József Attila Lakótelepen azonban meglehetősen változatos, vegyes közterület-névállomány alakult ki, mintha tudatosan törekedtek volna arra, hogy ne legyenek egységes a névadások.
Az utcanévjavaslatok egyikének összeállítója Harrer Ferenc várospolitikus volt, akinek édesapja, Harrer Pál volt Óbuda első és utolsó polgármestere. Harrer a bizottsági ülésen kapott gratulációt követően ("Harrer elvtárs, jó munka volt!") szerényen annyit mondott, hogy "bevallom, hogy amikor újra elolvastam, magam is gyönyörködtem benne, hogy milyen jól fest ez a javaslat".
Az első elnevezések: 1962 áprilisától
A lakótelep helyén korábban elterülő kiserdő és telepek (melyek egyike a hírhedt Mária Valéria-telep volt) mindössze két közterülettel feltárhatók voltak, melyeket - vélhetően 1952 körül - számmal jelöltek: 903. és 904. utca volt a nevük. A 904. utca átnevezéséről 1962 áprilisában döntöttek, a névadó Dési Huber István festőművész volt. Felmerült, hogy a szintén IX. kerületi Ipar utcát keresztelik át Désire, mivel a festő élete utolsó éveiben ott lakott, sőt, özvegye még akkoriban is ott élt.
1962 júniusában döntöttek az Ifjúmunkás utca elnevezésről, mely - az indoklás szerint - iskola előtt elhaladva utal a környezetére. Eredetileg Ifjúság útját szerettek volna, de mivel a Népstadion mellett már húzódott ilyen nevű közterület, ezért döntöttek az Ifjúmunkás mellett. A Hurok utca - utalva a közterület jellegére, vagyis arra, hogy az Ifjúmunkás utcából nyílik és egy hurkot leírva ugyanoda tér vissza - szintén ekkor kapta a nevét. Barátság utcaként tervezték elnevezni az Ifjúmunkás utcával párhuzamos utcát, de rájöttek, hogy a XVI. kerületben már van ilyen nevű közterület, így született az Egyetértés utca név. Hogy a Csárdás köz elnevezésének ihlete honnan jött, végképp nem derült ki, még utalás szintjén sem.
Néhány hónappal később, szeptemberben további utcanevek születtek: a Napfény, Csengettyű és Toronyház neveket fogadták el ekkor. A Távíró utcával kapcsolatban - ahol ekkor már működött a távíró és telefonközpont - az Alexander Bell utcanévjavaslat egészen sokáig tartotta magát (Alexander Graham Bell volt a telefon egyik fejlesztője, szabadalmaztatója).
Az Epreserdő utca és a Pöttyös utca eredete
A novemberi ülésen javasolták, hogy a 903. utcát vagy Katicának, vagy Pettyesnek nevezzék el. Ebből a dilemmából derül ki egyértelműen, hogy a Pöttyös utca - mert végül a Nyelvtudományi Intézet javaslatára ezt a kifejezőbb változatot fogadták el - mitől pöttyös: a katicabogártól. Azt viszont nem sikerült kideríteni, miként kapcsolódnak ezek a bogarak a lakótelephez vagy a környékhez.
Az Epreserdő utca névválasztásához hozzájárult a terület munkásmozgalmi jelentősége, de maradunk a helytörténeti vonatkozásnál. Az Epreserdő egy létező erdősáv volt a mai lakótelep alatt, ami nevével ellentétben egy akácos volt. Az erdő a Dél-Pesten és vonzáskörzetében élő munkásság fontos szórakozási- és kirándulóhelye volt, ahol nemritkán előadásokat, gyújtó hangú beszédeket tartottak, de télen korcsolyapályát is kialakítottak. Ha úgy tetszik, ez volt a régió Városligete.
További elnevezések és érdekességek
Ugyanekkor született a Lobogó utca és a Kosárka sétány elnevezés. Érdekes javaslat volt a Zebra sétány elnevezés, amiről a Nyelvtudományi Intézet és a végrehajtóbizottság egyaránt azt mondta, hogy "fura hangzású".
1963 áprilisában a korábban javasolt Őszirózsa utca elnevezést - annak a lakótelephez nem kapcsolódó politikai tartalma miatt - módosították Börzsöny utcára. A talán legkevésbé ismert Friss utca eredetileg Lottó utca lett volna, de ezt a nevet inkább valamelyik lottóház közelében látták volna szívesen a szakszervezetek, és ezzel egyetértett a V. B. is. Később, 1964-ben ötlötték ki a Ferde utca elnevezést, ami ugyan a városrészhez tartozik, de a lakóteleptől már kicsit távolabb helyezkedik el, majd 1974-ben hagyták jóvá a Távíró közt, amit az előterjesztés szerint régóta így hívtak a helyiek, csak nem emelkedett hivatalos rangra. A Valéria térrel kapcsolatban bizonytalan a hivatalossága, ugyanilyen nevű buszmegálló is létezik, Mária Valéria térként is látták leírva, ugyanakkor az önkormányzati határozat nem található meg. Ha hivatalos is az elnevezés, bizonyára 1990 utáni.
Látható, hogy a hatvanas években - a korszak névadási szokásainak megfelelően - törekedtek a semleges, kötődés nélküli (pl. Pöttyös, Aranyvirág, Csengettyű stb.), illetve a mozgalmi ihletésű (Lobogó, Ifjúmunkás, Egyetértés stb.) elnevezéseket találni az új lakótelep közterületeinek. Az egyetlen történeti vonatkozású utcanév az Epreserdő volt. Találó névnek tekinthető még a Távíró utca és köz, különösen, hogy ami 1962-ben jelenidő volt, az mára gazdaságtörténeti utalás: az utcanévadó távíróhálózatot a XXI. században már teljesen felváltották a modern kommunikációs eszközök.
A József Attila Lakótelep utcanevei napjainkban
A József Attila Lakótelep ma is számos utcanévvel rendelkezik, amelyek a múlt emlékeit őrzik. Ezek az utcák nem csupán a lakótelep, hanem Budapest történetének is részét képezik.Néhány további utca a IX. kerületben, a József Attila Lakótelep környékén:
- Aranyvirág sétány
- Aszódi utca
- Börzsöny utca
- Csárdás köz
- Csengettyű utca
- Dési Huber utca
- Ecseri út
- Fehérakác utca
- Friss utca
- Füleki köz
- Füleki utca
- Gyáli út
- Hurok utca
- Ifjúmunkás utca
- Kiskalmár utca
- Kosárka sétány
- Lobogó utca
- Napfény utca
- Osztag köz
- Osztag utca
- Pöttyös utca
- Réce utca
- Táblás köz
- Táblás utca
- Távíró köz
- Távíró utca
- Toronyház utca
- Zombori köz
Lakásárak az Epreserdő utcában
Az Epreserdő utca nem csupán történelmi jelentőséggel bír, hanem a lakáspiac szempontjából is releváns. A SonarHome adatai szerint az Epreserdő utcában eladott lakások valós árai változatos képet mutatnak. Az aktuális piaci listaárak alapján végzett példa kalkulációk jól illusztrálják a terület ingatlanértékét. A IX. kerületben a becsült négyzetméterenkénti ár 1 275 000 Ft.
Példa kalkulációk az Epreserdő utcai lakásokra:
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 31: Jó állapotú, 57 254 413 Ft, 1 218 179 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 34: Jó állapotú, 55 686 735 Ft, 1 427 865 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 4: Jó állapotú, 65 119 065 Ft, 1 183 983 Ft / m²
- 1-szobás lakás, Epreserdő utca 40: Kiváló állapotú, 43 227 108 Ft, 1 601 004 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 16: Kiváló állapotú, 60 641 217 Ft, 1 063 881 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 12: Közepes állapotú, 55 414 509 Ft, 1 086 559 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 2: Kiváló állapotú, 74 451 685 Ft, 1 353 667 Ft / m²
- 3-szobás lakás, Epreserdő utca 2: Kiváló állapotú, 74 585 286 Ft, 1 381 209 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 28: Jó állapotú, 53 441 286 Ft, 1 303 446 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 16: Közepes állapotú, 59 551 580 Ft, 1 082 756 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 37: Kiváló állapotú, 56 086 251 Ft, 1 438 109 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 37: Kiváló állapotú, 74 805 606 Ft, 1 385 289 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 22: Közepes állapotú, 52 215 660 Ft, 1 243 230 Ft / m²
- 1-szobás lakás, Epreserdő utca 22: Jó állapotú, 49 065 276 Ft, 1 258 084 Ft / m²
- 1-szobás lakás, Epreserdő utca 20: Közepes állapotú, 37 401 308 Ft, 1 335 761 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 10: Jó állapotú, 65 600 874 Ft, 1 214 831 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 8: Felújítandó, 55 778 744 Ft, 996 049 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 7: Közepes állapotú, 60 050 100 Ft, 1 091 820 Ft / m²
- 4-szobás lakás, Epreserdő utca 7: Közepes állapotú, 60 181 495 Ft, 1 094 209 Ft / m²
- 1-szobás lakás, Epreserdő utca 16: Kiváló állapotú, 41 739 813 Ft, 1 545 919 Ft / m²
- 1-szobás lakás, Epreserdő utca 18: Jó állapotú, 39 783 096 Ft, 1 473 448 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 18: Jó állapotú, 67 086 992 Ft, 1 197 982 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 18: Jó állapotú, 65 088 870 Ft, 1 183 434 Ft / m²
- 1-szobás lakás, Epreserdő utca 2: Közepes állapotú, 57 942 540 Ft, 1 073 010 Ft / m²
- 2-szobás lakás, Epreserdő utca 31: Jó állapotú.
Az adatokból látható, hogy az Epreserdő utcában széles skálán mozognak az ingatlanárak, melyek függenek a lakás állapotától, méretétől és az ingatlanpiac aktuális trendjeitől.