Bevezetés a Közösségi Mezőgazdálkodásba
A közösségi mezőgazdálkodás, vagy angol nevén Community Supported Agriculture (CSA), egy olyan élelmiszer-előállítási modell, amely a termelőt és a fogyasztót szorosan összeköti. Ez a rendszer a fenntartható és helyi élelmiszer-termelés egyik kulcsfontosságú eleme, amely nemcsak friss, minőségi terményeket biztosít, hanem erős közösségeket is épít. Magyarországon a mozgalom lendületet kapott, és a Tudatos Vásárlók Egyesülete fogja össze a közösségeket, jelenleg 15 ilyen gazdasággal működnek együtt Szigetmonostortól Hajdúböszörményig.
A Közösségi Mezőgazdálkodás Működési Elvei
A közösségi mezőgazdálkodás gyakorlatában a gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket. „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami nála megterem. Az év eleje a gazdáknál a tervezés és a közösségépítés időszaka, amikor várják azokat, akik tőlük szeretnék beszerezni élelmiszerüket.
A modell legfőbb előnye, hogy a korábbi konvencionális gazdálkodáshoz képest sosem marad felesleg, ami a megszokott értékesítési csatornák esetén komoly problémát okoz. Itt minden termés szétosztásra kerül a tagok között. A gazdáknak is örömteli, hogy ismerik fogyasztóikat, és pontosan tudják, mennyire fontos szerepük van a velük kapcsolatban álló családok életében.
A közösségi gazdaságot a termelő gazda, vagy gazdacsoport és vásárlói közösség alkotja együttesen. Legtöbbször hosszútávú szerződésben rögzítik kölcsönös elköteleződésüket a következő évre, melyben a gazda vállalja a legjobb tudása szerinti gazdálkodást, a vásárló pedig a gazdaság támogatását anyagi úton. Ezzel a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak.
Az Esőleső Ökotanya Története és Filozófiája
Az ópusztaszeri Esőleső Ökotanya egy kiváló példája a közösségi mezőgazdálkodásnak Magyarországon. A tanya megálmodói, Szekeres Nikolett és Balog Krisztián, egy nem várt fordulatnak köszönhetően tértek vissza gyökereikhez, és vették át egy már meglévő családi gazdálkodás irányítását. Itt a jól ismert konvencionális termesztési módszereket bioszemléletre cserélték. Ezzel egy időben bekapcsolódtak az Ópusztaszeren és környékén működő, szintén ökoszemléletű és vegyszermentes gazdálkodást folytatók közösségébe, a Szeri Ökotanyák Szövetségébe. Itt pillanatok alatt addig még nem hallott és látott mezőgazdasági ismeretekre tettek szert.
Nem sokkal később a balástyai Évkerék Ökotanya tulajdonosa, aki szintén tagja volt a közösségnek, felajánlotta bejáratott zöldségközösségét a frissen csatlakozott házaspárnak. Niki és Krisztián elfogadták ezt a nagylelkű ajánlatot, mivel tevékenységük teljes mértékben egybecsengett azzal a céllal, ami miatt ezt megelőzően megvásárolták az Ópusztaszer határában elterülő tanyát, ahol kezdetét vette az ökogazdálkodás.
Az Esőleső Ökotanya elnevezés sok mindent magában foglal: elsősorban azt az irányelvet, hogy a tanya körüli munkavégzésben minimálisra csökkentsék a környezet terhelését, másodsorban azt, hogy az esetleges felújítások alkalmával az újrahasznosított anyagokat is felhasználhassák. Emellett fontos a tájba illeszkedő módon történő gazdálkodás és az is, hogy együtt mozduljanak a természettel, valamint alkalmazkodjanak az évszakok változásához. A cél nem a népszerűség, a túlárazás és a nagy kaliberű értékesítés, hanem a színesség megtartása a jövőben is. Szeretnék nemcsak a család, de a közösség tagjai számára is megteremteni a lehetőséget arra, hogy tiszta, egészséges élelmiszerekhez jussanak oly módon, amely nem ártalmas a környezetre. Ezzel együtt pedig maguk is fent szeretnének tartani és inspirálni egy olyan támogató közeget, amely tud és akar is tenni a jövő megóvásáért.
Az Ökológiai Gazdálkodás Lényege és Előnyei
Az ökológiai gazdálkodás egy olyan élelmiszer-előállító rendszer, amely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő- és talajjavító szerek, műtrágyák, valamint mesterséges állatgyógyászati készítmények és hozamfokozók használatát. Magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. Az ilyen gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig.
Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésében az „öko” előtag, valamint szinonimái, a „bio” és az „organic” használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő, ilyen például a „vegyszermentes”, a „natúr” vagy a „hagyományos”. Ezek azonban nem értelmezhetőek az ökológiai gazdálkodás szabályrendszerének keretein belül.
A 834/2007/EK tanácsi rendelet (Öko EK rendelet) megfogalmazása szerint az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a külső források felhasználásának korlátozásával (pl. tilos a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása) a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben. Az Öko EK rendelet fogalom meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a termelési módszereknek a rendeletben meghatározott szabályok szerinti alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában.
Az Esőleső Ökotanyán az iparszerű állattartással szemben lehetőségük nyílik az állataik számára a saját igényeiknek megfelelő életteret, tiszta, minőségi takarmányt és stresszmentes környezetet biztosítani, akik cserébe húsukkal, tojásukkal rendszeresen ellátják a család asztalát. A minősített biogazdaságban megtermő zöldségek és gyümölcsök is eltérnek a boltok polcain megszokott társaiktól. A monokultúrás termesztési körülmények helyett náluk a biodiverzitásé, a kert sokszínűségéé, a fajták változatosságáé a főszerep, amelyet „csupán” a szelíd növényvédelemmel támogatnak. Niki és Krisztián hisznek abban, hogy környezettudatosan élni nem lehetetlen, csak egy kicsit nagyobb odafigyelést igényel.
Az Esőleső Ökotanya Működése és Termékei
Az Esőleső Ökotanya egy évek óta jól működő és különleges rendszernek köszönhetően mindössze hatvan családot foglal magába. Olyanokat, akik hétről-hétre egy kis dobozba zárva megkapnak minden tápláló finomságot az előttük álló héthez, az ő feladatuk pedig onnantól kezdve nem más, mint okosan gazdálkodni a tartalommal. A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a zömében szegedi vásárlók egy szezonra leszerződnek a termelőkkel.
A gazdák cserébe vállalják, hogy az adott évben, május elejétől egészen november végéig minden héten átadnak egy 8-10 féle biozöldségből, gyümölcsből és fűszerből összeállított csomagot a megrendelőknek. Novembertől a következő év februárjáig kamrafeltöltő időszak van, ami azt jelenti, hogy a termelők csak kéthetente visznek a vásárlóiknak zöldségeket, amelyek nagy része ekkor már tárolási zöldségekből, illetve a hideg időben is termő mángoldból, salátákból és retekfélékből áll össze. Február vége és május eleje között viszont a termelők be kell, hogy iktassanak egy két hónapos leállást azért, hogy fel tudjanak készülni az előttük álló pörgősebb tavaszi-nyári időszakra.
A termények átadása és átvétele mindig csütörtök délutánonként zajlik, a Szegedi Waldorf Iskola udvarán, a gazdák elmondása szerint, egy igazi piaci élményhez hasonlítható. A vásárlók ugyanis pillanatokon belül egy igazi közösséggé formálódtak. Vagyis receptek, élmények és tapasztalatok cserélődnek, mindeközben pedig barátságok születnek.
A gazdaság 5 hektárnyi területű. Ebből 1,7 hektáron termesztenek zöldséget - több mint 60 fajtát. Másik két hektáron vegyesgyümölcs-ültetvény terül el, amelyet úgy álmodtak meg, hogy megfelelő legyen egy közösség éves, szezonális gyümölcsellátásához. Megterem itt az alma, körte, szilva, naspolya, birsalma, a kajszi- és az őszibarack, a meggy, cseresznye, mandula és a homoktövis is. Az ültetvény az idén fog termőre fordulni, s ha az időjárás is kegyes lesz hozzájuk, akkor a közösség asztalán idéntől már meg tud jelenni a gyümölcs is. Eddig csak kóstolónyi adagokat tudtak a csomagba helyezni belőlük. 0,3 hektár a bogyós gyümölcsöké. Itt egres, josta, piros- és feketeribizli kapott helyet. A maradék 1 hektár szántóterületet állataik takarmányozására tartják fenn, mangalica malacokat, őshonos baromfikat és magyar parlagi nyulakat tartanak.
A termelés és a betakarítás nagy részét kézzel végzik, hiszen ez kisparcellás zöldségtermesztés, amely során kihasználhatják a növénytársításban rejlő pozitív hatásokat. Ha némely munkákat nem tudják kézi erővel megvalósítani, azt a szüleiktől örökölt hatvanéves kistraktorral és a hozzá tartozó eszközökkel oldják meg.
Közösségi Terek és Programok
Az Esőleső Ökotanya nemcsak egy termelő gazdaság, hanem egyben egy közösségi tér is. A vásárlóknak egyébként éppen ezért már most, évente két alkalommal nyílt napot szerveznek, ekkor megtekinthetik a munkafolyamatokat.Február végén tartják a közösségi mezőgazdálkodás nemzetközi napját. Ezen a napon a Tudatos Vásárlók Egyesülete egy családi napon népszerűsíti a közösségi mezőgazdálkodást és mutatja be azokat a gazdaságokat, akik várják az új tagokat. Az ilyen események keretében kerekasztal-beszélgetések zajlanak a gazdák és a tagok között a közösségi gazdálkodás sikereiről és kihívásairól. Például a 13:00 - 13:30 közötti beszélgetés a "Tényleg megélhet a gazda a közösségi mezőgazdálkodásból?" címet viseli, míg a 13:30 - 14:15 közötti "Szuperhősök a földeken: nemcsak gazda, hanem közösségszervező, marketinges, munkaadó…" témákat jár körül. A "Több, mint heti egy adag zöldség vagy hús" címmel a tagok és koordinátorok kerekasztal beszélgetése foglalkozik azzal, hogy mit ad nekünk a közösségi mezőgazdálkodás fogyasztóként.
Emellett a Messzelátó Egyesület két foglalkozást is tart majd, például kikelő maglabdákat, érméket készíthettek majd papírhulladékból. Huzián Zsófi a Meseszín Műhelytől a kisebbeket várja majd, vele megfestett papír tojástartóba ültethettek zsázsát, ami gyorsan kikel majd, ha otthon öntözitek. A büfét batyus alapon szervezik, így arra kérik a résztvevőket, hogy hozzanak valami finomságot magukkal, és a hulladékmentesség jegyében bögrét és tányért is.
A Közösségi Gazdaságok Előnyei és Elterjedése
A közösségi gazdaságok által termelt élelmiszer a tökéletes választás, ha valaki a fenntarthatóságra törekszik. Az élelmiszer mindenképpen Magyarországon termett, leggyakrabban a közelben termesztik. A dobozban, kosárban mindig az épp termő, szezonális élelmiszer kap helyet. Itt tudjuk, hogy melyik gazdaságból származik az élelmiszer, amit megeszünk.
Jelenleg 15 ilyen gazdasággal működnek együtt Szigetmonostortól Hajdúböszörményig. Nem csak Budapesten, de több vidéki kis- és nagyvárosban is találunk csatlakozási lehetőséget, például Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron, Szegeden, Debrecenben, Hajdúböszörményben, Balassagyarmaton, Kőszegen, Kecskeméten vagy Zalaegerszegen. Budapesten is számos átadópont működik, például a III., VIII., IX., XI., XIII., XIV., XV., VI., II., XVII., XVIII. kerületekben, valamint Balatonfüreden, Budakeszin, Szigetmonostoron, Tahitótfaluban, Vácon, Szentendrén és Dunakeszin.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete idén több hasznos anyaggal is jelentkezik majd, amivel a közösségek megszervezését szeretnék segíteni. „Food&More” programjuk keretében fogyasztóknak szóló anyagokat készítenek majd, amelyek segítik megérteni a közösségi mezőgazdálkodás működését, előnyeit és tippeket adnak a közösség megszervezéséhez is.
A MagosVölgy Zöldségközösség és Mentorprogramja
A MagosVölgy az egyik első olyan zöldségközösség, amely a megtermelt zöldségeket részesedésként nyújtja tagjainak: a tagok előre befizetnek egy adott összeget, amely lehet éves vagy akár havi rendszerességű is, később pedig szezonális, vegyszermentes, helyben termelt zöldségeket kapnak. A kertalapítók, Dezsény Judit és Dezsény Zoli 2013-ban költöztek Terénybe. Előtte Zoli az Egyesült Államokban tanult, és ott ismerkedett meg a CSA-kkel (Community Supported Agriculture, azaz Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság). Ez erős ösztönzés volt arra, hogy valami hasonlót csináljanak ők is Magyarországon. A jelenleg is működő zöldségközösség 2016-ban indult.
A MagosVölgynek van egy másik lába, amelyet igyekeznek teljesen külön kezelni a zöldségközösség működtetésétől, ez pedig a mentorálás, a képzés. Ez egy gyakorlatias törekvésből indult, amikor a püspökszilágyi polgármester, Tordai Sándor egy közösségi kertet szeretett volna létrehozni, ahol a falubeliek megtermelhetik és haza is vihetik a hozamot. Ezzel párhuzamosan voltak más, hasonló megkeresések is, amelyekre elkezdtek csoportos formában reagálni, és ez olyan jól sikerült, hogy egyéni képzést is létrehoztak.
A megkeresések folyamatosak: vagy konvencionális termelésről szeretnének váltani, vagy ki akarnak szakadni a jelenlegi munkájukból, és vidéken szerencsét próbálni a kis léptékű, biointenzív zöldségtermesztésben. Ez azért is logikus, mert az agráriumban ennek a belépési küszöbe aránylag kicsi, mondjuk, ahhoz képest, ha valakinek hektárokat kell vásárolnia, vagy állattartóként nagy beruházásokat, emberi energiát kell belefektetnie a váltásba.Jelenleg többféle képzésük van: a legkomplexebb egy évkörös, amely az egész szezont lefedi, 6×2 napos, az évkörnek megfelelő témákkal, februárban például a palántanevelésről lesz szó, de beszélnek még sok más téma között a CSA-rendszerről, a talajról és a komposztálásról, a növényvédelemről is. Van egy intenzív háromnapos képzésük is azoknak, akik még nem akarnak ennyire elköteleződni, csak gondolkodnak egy ilyen gazdálkodási lehetőségben. Ezen felül tematikus képzéseik is vannak azokban a témákban, amelyek önállóan is érdekesek lehetnek megélhetésszerűen vagy hobbiként kertészkedőknek, például a már említett komposztálás és palántanevelés is ilyen.
Az Egészséges Táplálkozás és a Helyi Termékek Fontossága
Az egészséges táplálkozás agyonrágott témának tűnhet, de sajnos nem lehet róla eleget beszélni. Világviszonylatban még mindig a vezető halálokok között találhatjuk az egészségtelen étkezés közvetlen vagy közvetett következményeit (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, cukorbetegség). Az egészséges étkezés egyik kulcsa, hogy változatosan és tudatosan étkezzünk, és ne feledkezzünk meg a rendszeres testmozgásról sem! Figyeljünk a testünk jelzéseire, ha szükséges, egyeztessünk szakemberekkel (orvosokkal, étkezési tanácsadókkal).
A globalizált élelmiszer-piacon szinte mindenhez hozzá lehet jutni. Aki megszokta, hogy valamelyik nagy hálózatnál vásárol, szinte el is felejti az idényzöldség, idénygyümölcs fogalmát, hiszen a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt bármikor meg lehet szerezni. Csak kérdés, hogy milyen áron. Vannak olyan termények, amelyeknek kiváló a PR-ja, a Mexikóból származó avokádó erős versenyző, pár év alatt meghódította Európát. Nem véletlenül: elképesztően finom, egészséges, viszont Magyarországon nem lehet gazdaságosan termelni. Az ipari mértékű avokádóelőállításhoz iszonyat mennyiségű vizet kell elhasználni és akkor még nem beszéltünk a szállítás okozta költségekről és a víz- illetve légszennyezésről. Sajnos szó sincs fair trade-ről, a világot behálózó avokádókereskedelem nyertesei nem a mexikói vagy a guatemalai parasztok, hanem a maffiahálózat működtetői. Az avokádó finom és egészséges, viszont azzal, hogy Magyarországon mexikói avokádót eszünk egy kizsákmányoláson és környezetszennyezésen alapuló üzleti struktúrát támogatunk.
Ezért is törekedni kell arra, hogy minél rövidebb legyen az ellátási lánc, és hogy minél kevesebbet kelljen utaztatni a terményt. És így jutunk el a bevásárló közösségekhez. A hagyományos kereskedelmi struktúrához képest az eladó és a vásárló ebben a helyi hálózatban nem ellenérdekelt, hanem szövetséges. Társadalmi és környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos szerepe van ezeknek a közösségeknek. Ebben az üzleti modellben a globális kereskedelemhez képest drasztikusan csökken a szállításra szánt energia és a károsanyag-kibocsátás. Személyes kapcsolat alakul ki a termelő és a fogyasztó között, ez a termelőt arra ösztönzi, hogy ragaszkodjon a minőségi termények, termékek előállításához, a vevő pedig jobban fog kötődni ahhoz az eladóhoz, termelőhöz, akivel már kialakult egy jó üzleti és emberi viszony. A bizalom mellett a hűség és a rendszeresség is fontos összetevője ezeknek a hálózatoknak.
A Közösségi Mezőgazdaság Jövője és Kihívásai
A közösségi mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban az a tapasztalat, hogy nagyon sokan nyitnának efelé, akár vásárlóként, akár pedig termelőként. Ez a nyitottság megteremti annak a lehetőségét, hogy sokkal több ilyen gazdaság jöjjön létre. Egyre többen akarnak vidékre költözni és úgy kiszakadni a rendszerből, hogy a fogyasztói társadalomnak ne azt a részét erősítsék, amely folyamatos növekedési igényt gerjeszt, és fogyasztásra készteti az embert. Azt is látni, hogy a természethez való kapcsolódás, a biodiverzitás és a termőtalaj megőrzése egyre többeknek fontos. Ők megértik azt, hogy ha legalább a saját szintjükön nem változtatnak, akkor zsákutcába kerülünk. A változtatásban a közösségi gazdaságok is igyekeznek támogatni a saját zöldségközösség tagjaikat és az általuk mentorált kerteket is receptekkel, tájékoztatókkal, segédanyagokkal.
Gyakran elhangzik a kérdés: Valóban azt hisszük, hogy 8 milliárd ember élelmiszerét meg lehet termelni ilyen feltételekkel? Erre az a jó válasz, hogy jelen körülmények között nem, de a körülményeken ettől függetlenül is nagyon sokat kellene változtatni. Ha a termelési lánc veszteségein és az étkezési szokásokon változtatnánk, akkor azt mondhatnánk, mindezt meg lehetne valósítani ökológiai gazdaságokkal és még sokkal egészségesebben is élnénk. Ez hit kérdése, de a közösségi gazdaságok számára ez az egyetlen út.
A dobozközösségek főként a nagyvárosok, elsősorban Budapest lakossága számára elérhetők. Vidéken nagyon kevés információ jut el az emberekhez a valóban fenntartható és egészséges élelmezésről. Bizonyos szempontból más érdekli őket, mások a nehézségeik, másként fest a keresleti oldal is, mint a nagyvárosban, és meg is termelnek maguknak ezt-azt. A vidékiek is sok esetben eljárnak dolgozni, elmennek egy-egy üzlet mellett, egyszerűbb beugrani zöldségért. Ráadásul előfordul, hogy hetekig olyan zöldséget kapnak, amit máskülönben nem vennének meg. Például július közepéig nincs paradicsom, amikor pedig cukkiniszezon van, akkor dömping van, tartósítani kell, és erre nehézségként tekintenek.
A kereslet szüli a kínálatot: a fogyasztóknak kell életre hívni a zöldségközösség iránti igényt, például a piacon áruló gazdáknál feltenni a kérdést: nem akar-e inkább zöldségközösséget kialakítani a standolás helyett? Nagyon fontos, hogy minél többen lássák és értsék ezt, és hogy beszélgethessünk a témáról. Természetesen azoknak az embereknek is segítenek, akik szeretnének belevágni egy zöldségközösség alapításába, és arra kíváncsiak, hogy ez milyen nehézségekkel, beruházással jár, hogyan lehet jól csinálni, hogyan lehet jól felkészülni.
Különböző Bevásárló Közösségek Magyarországon
Az önszerveződésnek többféle szintje van, egyes közösségek már hosszú évek óta együtt dolgoznak egy fenntartható gazdaságért, mások még csak nem rég, 2020-ban indultak (pl. Kisalföldi Kosár). Van olyan szervezet, amely professzionális kiszállító szolgáltatást is nyújt (pl. Nekedterem), míg mások egy meghatározott helyen adják át a megrendelt terméket. Egyes bevásárlóközösségek (például a Nyíregyházi Kosár Közösség) az élelmiszerek mellett vegyiárut, kozmetikumokat, kézműves termékeket, sőt könyveket is árul, teljes kereskedelmi hálózatot alakítottak ki.Vannak olyan bevásárló közösségek, amelyek egyetlen kertészet terményeit terítik egy szűkebb, lokális felvevőpiacon. Az őrbottyáni Egészség Kert például idényzöldségeket termel és értékesít, a vásárlókat arra ösztönözve, hogy a térség éghajlatának megfelelő biozöldségekből lássa el magát. Idén szélesítik a választékot, házivágású mangalicát is lehet tőlük rendelni.Budapesten közel negyven termelői piac található. Sokszor az állami piac területén van a termelői piac (pl. a kispesti piac a Kossuth téren, vagy a Bosnyák téri piac), de vannak kifejezetten az őstermelők számára fenntartott piacok. A termelői piac nem csupán a minőségi élelmiszer kereskedelmi színtere, hanem valódi közösségi tér is, ahol a termelők, a szervezők és a vásárlók találkozhatnak.
A 30 km nevű hálózat országos bevásárló közösség, a regisztrációval te is megtalálhatod a közeledben lévő, működő közösséget. Ha találtál a lakóhelyedhez közel eső bevásárló közösséget, csatlakozz hozzá! Ha nincs még közösség a környékeden, akkor megpróbálhattok létrehozni egy saját hálózatot. Az egyik legsikeresebben működő közösség, a Nyíregyházi Kosárközösség alapítói tíz pontban foglalták össze, hogy mit kell tenni egy bevásárló közösség megalkotásához és működtetéséhez.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Fenntarthatóság
A Földet csak úgy menthetjük meg, ha változtatunk a fogyasztási szokásainkon. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fenntartható fogyasztásért küzdő hazai közhasznú civil szervezet. A Tudatos Vásárlóknál úgy lehet termékekről olvasni, hogy azért sem közvetve, sem közvetlenül nem fizetett semmilyen cég. Egyesületük nem fogad el pénzt cégektől, ezért cikkeik hirdetések nélkül olvashatók. Működésük fenntartásához viszont magánadományokat gyűjtenek.A Tudatos Vásárlók Egyesülete idén több hasznos anyaggal is jelentkezik majd, amivel a közösségek megszervezését szeretnék segíteni. „Food&More” programjuk keretében fogyasztóknak szóló anyagokat készítenek majd, amelyek segítik megérteni a közösségi mezőgazdálkodás működését, előnyeit és tippeket adnak a közösség megszervezéséhez is.
Ha szeretnénk vegyszermentes, hazai zöldséget, gyümölcsöt vagy szabadtartásos állati terméket enni, csatlakozzunk egy közösségi gazdasághoz! Így ismert forrásból jó minőségű friss termékekhez juthatunk, támogatjuk a termelőt és még egy közösség részévé is válunk. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket. „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami megterem. Ma már közel 20 közösségi gazdaság működik Magyarországon.Ha nem tudja beilleszteni az életébe az egész éves elköteleződést, akkor a közösségi gazdaságokhoz hasonló dobozrendszerek jó alternatívát kínálhatnak számára. Kétféle dobozrendszert ismerünk. A „fix dobozrendszer” lényege, hogy hasonlóan egész szezonra csatlakozik a gazdasághoz, de a gazda nem rak bele mindent a dobozba, ami megterem, hanem feltölti a dobozokat és máshova is értékesít emellé.