Miért füstöl a kémény esőben, és hogyan előzhetjük meg?

A fűtési szezon beköszöntével sok háztartásban előforduló probléma, hogy a kémény füstöl, vagy a füst visszaáramlik a lakásba. Ez nem csupán kellemetlen szaggal jár, hanem komoly egészségügyi és jogi problémákat is okozhat. A helytelen tüzelésből eredő füst és szállópor (PM10) súlyos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sőt, éves szinten akár 11 000 ember halálát is okozhatja Magyarországon. A probléma gyökereit és a lehetséges megoldásokat járjuk körül, különös tekintettel az esős időjárás hatásaira.

A kéményfüst okai: Tényezők, amelyek befolyásolják a huzatot

A kémény megfelelő működése számos tényezőn múlik, és ha ezek közül bármelyik nem optimális, a füst visszaáramlása, vagy a kellemetlen szagok megjelenése szinte garantált. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a leggyakoribb okokat.

1. Elzáródott kémény: A láthatatlan akadályok

A kéményben lerakódások, korom vagy egyéb szennyeződések képződhetnek, amelyek akadályozzák a füstgázok szabad áramlását. Előfordulhat az is, hogy madárfészek, tégla vagy valamilyen más tárgy került a kéménycsőbe, különösen a tavaszi-nyári szezon után, ha hónapokig nem gyújtottunk be. A felhalmozódott kreozot - amely a fa égése során keletkező kátrány és egyéb szerves gőzök kondenzációjából jön létre - rendkívül gyúlékony, és kéménytüzet okozhat.

Megoldás: Fontos a kémény rendszeres takarítása, hiszen a lerakódásokat, kormot és szennyeződéseket el kell távolítani belőle a megfelelő működés érdekében. Ehhez érdemes szakember, például kéményseprő segítségét kérni. Évente legalább egyszer ellenőriztetni és szükség szerint kitisztíttatni a kéményt, főleg a fűtési szezon kezdete előtt, elengedhetetlen. A kátrány lerakódását úgynevezett kéménytisztító fahasábbal vagy koromtalanító porral lehet csökkenteni, illetve a könnyebb eltávolítást elősegíteni.

2. Nem megfelelő tüzelőanyag: A "vegyi koktél" elkerülése

Sajnos, a fűtési szezonban sokan próbálnak megszabadulni a ház körül felgyűlt éghető lim-lomtól a kályhában vagy kazánban való elégetéssel. Műanyag palackok, préselt „pozdorja” asztallapok, autógumik, vagy egyéb mesterséges, szervetlen anyagok elégetése azonban egy komplett vegyi koktélt juttat a levegőbe. Ez nemcsak a saját és a füstöt belélegző sokaság egészségét veszélyezteti - rákkeltő, asztmás rohamokat kiváltó anyagok kerülnek a levegőbe -, hanem bizony akár a házat is felgyújthatja. A száraz tűzifának alacsony a nedvességtartalma, ami azt jelenti, hogy hatékonyabban ég és kevesebb kreozot keletkezik. Másrészt, ha nedves vagy gyantás fát használnak, több kreozot és füst keletkezik, ami eltömítheti a kéményt, és megnehezítheti a füst távozását. A frissen vágott fának magas a nedvességtartalma, nagyjából 20%-os nedvességtartalomtól lehet száraz fáról beszélni. A tűzifát legjobb, ha legalább egy évig tároljuk, mert akkor biztos, hogy nem lesz túl magas a nedvességtartalma. Szakirodalom egyébként 18 hónap száradást ír.

Megoldás: Kizárólag száraz, kezeletlen fával tüzeljünk. A nedves fa elégetése hűvösebb füstöt tart fenn, mint ha száraz fát használnánk, ami hozzájárul a kátrány és korom képződéséhez. Soha ne égessünk el a kandallóban kartondobozokat, csomagolópapírt, szemetet, vagy a család karácsonyfáját. A tűzifát tároljuk legalább egy évig, hogy nedvességtartalma megfelelő legyen.

3. Helytelen tüzelési technika: Emberi tényező a kémény mögött

Nemcsak a tüzelőanyag minősége, hanem a tüzelés módja is befolyásolja a kémény működését. A teljesen megpakolt égéstér, amely nagy, alacsony hőmérsékletű tüzet és nyolc vagy tíz órás égési időt ad, hozzájárul a kreozot felhalmozódásához. A huzatszabályzó helytelen beállítása - például túl alacsony hőfokra állítva, hogy sokáig megmaradjon a parázs - lefojtja az égést, ami kátrányosodáshoz, savasodáshoz vezet. Ezáltal a fagázok nem égnek el, ehelyett füst, korom és kátrány keletkezik.

Megoldás: Gyújtsunk kisebb, forróbb tüzeket, amelyek tisztábban égnek és kevesebb füstöt termelnek. A kandallók levegőellátását ne korlátozzuk zárt üvegajtókkal, és a csappantyút nyissuk elég szélesre ahhoz, hogy a felhevült füst gyorsan felfelé távozzon a kéménybe. Kerüljük a huzat túlzott visszafojtását, még padlófűtés esetén is. A tökéletes égés elérése érdekében érdemes energiát fordítani a készülék és a kémény folyamatos ellenőrzésére. A puffertartály használata is segíthet az égési folyamat optimalizálásában.

4. A kémény kialakítása és állapota: A szerkezeti hiányosságok

A kémény mérete, magassága, szigetelése és a bélés állapota mind hatással van a huzatra.

• Nem megfelelő méret vagy kialakítás: Ha a kémény mérete vagy kialakítása nem megfelelő, nagy valószínűséggel nem fog megfelelően húzni. Ez gyakran felmerülő probléma egy régi fűtőberendezés cseréje után, hiszen a kéményt nem ahhoz tervezték. A kémény kürtőjét nem szabad felfelé szűkíteni. Tehát, a tüzelőrendszer füstkivezető járatának keresztmetszetével megegyező, vagy ennél nagyobb keresztmetszetű kéményre lesz szükség.
• Alacsony kémény: Ha a kémény nem nyúlik elég magasra a levegőbe, az lefelé irányuló légáramlatot okozhat. A magasabb kémény általában "jobban húz". Egy alacsony kémény esetén a füst jobban tapasztalható szeles időben, és a kátrány begyulladásakor sokkal könnyebben átterjedhet a tűz a tetőre. Az épületektől vagy fáktól való távolságok betartása elengedhetetlen. Ennek a külső kéménynek legalább 1 méterrel a tető legmagasabb pontja felett kell lennie. Ha 5 méternél kisebb sugarú körben akadályok vannak, a füstcsatornának legalább 1 méterrel túl kell nyúlnia az akadályon.
• Szigetelés hiánya: A hideg kéményben a füstgázok lehűlnek, és nem képesek kellő sebességgel felfelé mozogni, ami gyenge huzathoz vezet. A kémény szigetelése fontos, főleg a nyomáskülönbség miatt.
• Fizikai sérülések: A kéményen előfordulhatnak különböző fizikai sérülések (nagyobb viharok után), repedések vagy egyéb károsodások a kürtő belsejében. Ezek mind-mind hatással vannak a füstelvezetésre. Kéménytűz esetén a magas hőmérséklet „megolvaszthatja” a habarcsot, megrepedhet a csempe, a bélések összeomlását és a külső falazóanyag sérülését okozhatják.
• Helytelenül telepített kéménybetét: Ha a kéménybetétet nem szakszerűen helyezték be, vagy nem megfelelő méretű, akkor nem lesz megfelelő a huzat sem. A kéménybetétnek pontosan illeszkednie kell a kürtő méretéhez és a fűtőberendezés típusához.
• Túl szűk hely: Ha a kéményt túl közel helyezik egy másik épülethez, vagy túl magasak a falak a szomszéd házon, akkor nincs megfelelő légmozgás sem, ami miatt a levegő megreked, és a füst visszaáramlik a házba.

Megoldás: Konzultáljunk szakemberrel a kémény megfelelő méretének és kialakításának meghatározásához. Szükség esetén kémény átépítés vagy korszerűsítés is szóba jöhet. A kémény magasságának és a környezeti akadályoknak való megfelelősége kulcsfontosságú. Gondoskodjunk a megfelelő szigetelésről, hogy a kémény ne hűljön ki hideg időben sem. Rendszeresen ellenőrizzük a kéményt látható sérülések után, és kisebb repedéseket magunk is megjavíthatunk, de súlyosabb probléma esetén szakember segítségét kérjük. A kéménybetét átmérőjének optimalizálásához és helyes behelyezéséhez szintén szakember segítsége szükséges. Túl szűk hely esetén, ha nem lehet megfelelő méretű kéményre cserélni a már meglévőt, a szellőzőnyílások bővítésével lehet javítani a légmozgáson.

5. A légbeömlő hiánya: Friss levegő nélkül nincs huzat

A megfelelő huzathoz elengedhetetlen a friss levegő beáramlása. Ha a kémény mellé nincs megfelelően telepítve vagy nincs jól működő légbeömlő, akkor a huzat gyenge lehet.

Megoldás: Telepítsünk megfelelő légbeömlőt a kémény mellé, amely biztosítja a friss levegő beáramlását, így a leveő is cserélődni, cirkulálni fog.

6. Időjárási körülmények: Az eső és a szél hatása

Az eső és a szél jelentősen befolyásolhatja a kémény huzatát, és ezáltal a füst távozását.

• Eső: Kora tavaszi, illetve őszi időszakban, amikor a külső és belső hőmérséklet közötti különbség kicsi, előfordulhat a nyomáskülönbségből fakadó füstölés. A kéményben lévő hideg, sokszor párás levegő begyújtáskor "dugóként" működik. Az eső a kémény belső falait is lehűtheti, ami tovább nehezíti a füstgázok felfelé áramlását. Az esőcseppek lecsapódhatnak a kémény belső felületén, nedvessé téve azt, ami szintén hozzájárulhat a huzat romlásához.
• Szél: A szél többféle füsttel kapcsolatos problémát is okozhat. Amikor a szél az egyik irányból fúj, a ház egyik oldalán magas, míg a másikon alacsony nyomású zónát hoz létre. Ez nyomáskülönbséget okoz. Még gyakoribb, hogy a szél a kémény tetején okoz turbulenciát, ami nem engedi a füstöt távozni, vagy akár vissza is fújhatja a füstöt a kéményen keresztül a kandallóba. Ez különösen gyakori, ha magas tetők vagy fák vannak a közelben.

Megoldás: Eső ellen jó választás az úgynevezett kéménysapka, amely megakadályozza, hogy az esővíz a kéménybe jusson, és huzatfokozó (köznyelvben kéményfüst visszaáramlás gátló) sapka is létezik. Ez utóbbi a szél okozta turbulencia problémáját orvosolhatja. Ezek az eszközök úgy működnek, hogy fizikai akadályt hoznak létre, amely megakadályozza, hogy a füst rossz irányban távozzon a kéményből. A huzatfokozók használata is megoldást jelenthet a füstre, javítva a kémény elvezetésének hatékonyságát. Ezek a légnyomáskülönbségből fakadóan képesek keringetni, szabályozni a levegőt, így felerősíthetik a levegő áramlását, anélkül, hogy folyton ki kellene nyitnunk az ablakot. A huzatfokozók lehetnek elektromosak (ventilátorok vagy szívóberendezések) vagy mechanikusak (turbinák).

Mit tehetünk a szomszédok által okozott füstprobléma esetén?

Ha a szomszédok felelőtlen tüzelése okoz problémát, számos lépést tehetünk a megoldás érdekében.

1. Békés párbeszéd: Az első lépés

A legjobb kiindulás a békés párbeszéd: érdemes személyesen megkeresni a szomszédot, és udvariasan felhívni a figyelmét arra, hogy a füst zavaró.

2. Hatósági bejelentés: Ha a párbeszéd nem segít

Ha a beszélgetés nem vezet eredményre, lehetőség van hatósági bejelentésre.

• Járási Hivatal vagy Jegyző: Levegőtisztaság-védelmi ügyben a járási hivatalhoz, vagy jegyzőhöz fordulhatunk birtokvédelmi eljárás kezdeményezésére. A jegyző 15 napon belül döntést hozhat a birtokvédelmi beadványról.
• Kormányhivatal: A kéményfüst ügyében a kormányhivatal az elsőfokú hatóság. A hatályos kormányrendelet 36. § (2) bekezdése szerint a hivatal eljárhat háztartási tüzelőberendezéssel okozott, kéményből kiáradó zavaró, fekete, büdös füst miatt, így érdemes hozzájuk fordulni. A bejelentéseket közérdekű bejelentésként kezelik.
• Kéményseprő és Katasztrófavédelem: A kéményseprők nem hatóság, nem mehetnek be a lakásba ellenőrizni, hogy mi ég a kályhában-kazánban. Ugyanezen okból a Katasztrófavédelem sem tud azonnali megoldást nyújtani a problémára, bár a kályhában való égetés veszélyeiről jól tájékoztatnak. Mindkét szerv a birtokvédelmi eljárás kezdeményezését javasolja a járási hivatalnál az építési hatóságnál.

3. Jogi háttér: A tilalmak és lehetőségek

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a összefoglalja a lehetőségeket és a tilalmakat. „(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos.”

A hatóságok szerint azonban nagyon nehéz tetten érni a rendelet ellen vétőket. A bürokrácia útvesztőjében gyakran elakad az ügy, mire a megfelelő szervhez kerül.

A kéménytüzek megelőzése és kezelése

A kéménytüzek robbanásszerűen gyulladhatnak be, dübörgő hanggal, lángokkal vagy sűrű füsttel. A lassan égő kéménytüzek kevésbé drámaiak, de ugyanolyan károkat okozhatnak a kémény szerkezetében és a ház éghető részeiben.

Kéménytűz megelőzése:

• Száraz fák használata: A szárazság fontosabb, mint a keményfa, szemben a puha fával.
• Kisebb, forróbb tüzek: Ezek tisztábban égnek és kevesebb füstöt termelnek.
• Tiszta kémények: Győződjünk meg arról, hogy egy hivatásos kéményseprő évente átvizsgálja szilárd tüzelőanyag-szellőztető rendszerünket, és szükség esetén kitisztítsa és megjavítsa azt.
• Ne égessenek szemetet: Soha ne égessenek el a kandallójukban kartondobozokat, csomagolópapírt, szemetet vagy a család karácsonyfáját.

Teendők kéménytűz esetén:

• Azonnali evakuálás: Mindenkit ki kell vinni a házból, beleértve saját magunkat is, és hívjuk a tűzoltókat.
• Elsődleges beavatkozás (ha biztonságos): Ha saját magunk kockázata nélkül megtehetjük, helyezzük a tűzoltó készülék tömlőjét a kandallóba vagy a fatüzelésű kályhába, miközben használjuk, és zárjuk be az üvegajtókat, ha vannak. Ezenkívül zárjuk el a fatüzelésű kályha levegőbemeneteit.
• Tető permetezése: Ha már kint vagyunk, kerti tömlővel permetezzük le a tetőt (ne a kéményt), hogy a tűz ne terjedjen át a szerkezet többi részére.
• Utólagos ellenőrzés: Ha vége, hívjunk egy hatóságok által minősített kéményseprőt, hogy ellenőrizze az esetleges sérüléseket. Szükség lehet égéstermék-elvezető csempe cseréjére, burkolati rendszer telepítésére vagy egy teljes kémény átépítésére.

tags: #esos #idoben #nem #fustol #a #kemeny