A csokoládé, különösen a magas kakaótartalmú fekete csokoládé, az emberiség egyik kedvenc édessége, melynek története évezredekre nyúlik vissza. Nem csupán ínycsiklandó finomság, de számos jótékony hatással is bír, amelyek miatt az utóbbi évtizedekben egyre inkább „szuperételként” tekintenek rá. Azonban fontos megérteni, hogy nem minden csokoládé egyforma, és a gyógyító hatások nagyban függenek a kakaótartalomtól, a feldolgozási módtól és a mértékletes fogyasztástól.
A csokoládé eredete és története
A csokoládé története valójában már a maja kultúrában elkezdődött, akik valószínűleg elsőként termesztettek kakaófát az 400-as évben. A kakaófa terméséből, a kakaóbabból készült finomságok világszerte egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. A maják italt készítettek belőle, amelyet „xocolatl” néven ismertek. Ez egy őrölt kakaóbabból készült ital volt, amelyet vízbe kevertek, fahéjjal és fekete borssal ízesítettek. Az italt az „istenek italaként” is emlegették, és az azték király, II. Montezuma, naponta többször fogyasztotta.
Kolumbusz Kristóf és a spanyolok érkezése előtt a „Mezoamerika” elnevezés egy kulturális területet jelentett Közép-Amerika és Mexikó területén, ahol olyan civilizációk éltek, mint a maják, aztékok vagy toltékok. A kakaó felfedezője Hernán Cortés, ismert spanyol hódító, aki 1528-ban hozta be a csokoládét V. Károly német-római császárnak más felfedezésekkel együtt Mexikóból. Az amerikai kontinensről került Európába az európai tengeri hajósok által.
Régen az egyház szerint tilos volt a csokoládé fogyasztása az egyházi böjt ideje alatt, ez azonban 1662-ben megváltozott, amikor is Brancaccio bíboros kijelentette, hogy a csokoládé ivással az ember nem szegi meg a böjtöt. Egészen eddig Európában is csak gyógyászati okokból fogyaszthatták az édes finomságot. Ez a Hippokratész-Galénosz elméletre vezethető vissza, amely erősen rányomta bélyegét az orvostudományra a 17. és 18. században. További bizonyíték, hogy a kakaót gyógyászati okokból használták a Badianus-kézirat (Badianius Manuscript) az 1552-ből, amelyben gyógynövények szerepelnek. A kézirat egy része a mexikói betegségekről szól, valamint azok gyógyításáról és a táplálkozási problémákról. Említést tesz a kakaóról és származékairól, amelyeket az angina, székrekedés, fáradtság és az aranyér gyógyítására ajánl. A komoly akut megbetegedésekben, a krónikus tüdőgyulladásban vagy a krónikus fáradtságban szenvedő pácienseknek a 19. században egy speciális csokoládét ajánlottak.
Miért egészséges a fekete csokoládé?
A sötét csokoládé gazdag szilárd kakaóban, amelyek flavanolokként ismert vegyületeket tartalmaznak. Ezek olyan növényi alapú vegyi anyagok, amik antioxidáns tulajdonságokkal bírnak, és megtalálhatóak különböző zöldségekben, gyümölcsökben, és persze a kakaóban. A kakaóvajban lévő zsír egyharmada a sztearinsav, egy telített zsír, amely - ellentétben más telített zsírokkal - semleges hatással van a vér koleszterinére. Ezenkívül a kakaópor ásványi anyagokat is tartalmaz, beleértve a kalciumot, rezet, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot és cinket. A fekete csokoládé kitűnő réz, vas, mangán és magnéziumforrás, magas benne a rosttartalom és a foszfor. Antioxidáns anyagokat tartalmaz, teobromint, amely a koffeinhez hasonló vegyület. A Journal of Thromoisis and Thrombolysis folyóirat cikke szerint legfontosabb összetevője a flavonolok, amelyek csökkentik a szívbetegség szempontjából káros LDL-koleszterin oxidációját.
A csokoládé a Theobroma kakaófa fermentált, pörkölt és finomra őrölt magjából készül. A „70 százalékos” címkével ellátott csokoládé a jó választás, mert 70 százalék őrölt kakaót és 30 százalék cukrot tartalmaz. Az őrölt kakaó kakaóvajból (természetes olajból), valamint a kakaómag őrölt részecskéiből áll. Az őrölt kakaó a különböző gyógyászati tulajdonságokat hordozó fitokémiai anyagok erős keverékét tartalmazza. A kakaó elsődleges hatóanyagai a polifenolok (főleg flavanolok és proantocianidinek) és a metilxantinok (főként teobromin). Ezeket a vegyületeket széles körben tanulmányozták, és úgy gondolják, hogy a csokoládé terápiás hatásainak többségéről ezek tehetnek a szervezetben fellépő többszörös hatásuk révén.
Dark Chocolate Increases Stem Cells! What About Heavy Metals Found In Chocolate?
A fekete csokoládé gyógyító hatásai
A csokoládé legfontosabb hatásai: antioxidáns, gyulladásgátló, gátolja a vérrögök kialakulását, fenntartja a véredények rugalmasságát, védi az idegsejteket, csökkenti az inzulinrezisztenciát, növeli az agyba történő véráramlást, pozitívan hat a testtömeget szabályozó génekre, gátolja a rák növekedését. Ezeken a mechanizmusokon keresztül, a kutatások szerint a csokoládé az egészséget szolgálja, segítve az agy és a szív-érrendszeri betegségek kezelését és megelőzését.
Szív- és érrendszeri előnyök
Az étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását idősebb felnőtteken. A csokoládé polifenolokban gazdag, s ezzel összefüggésben néhány epidemiológiai tanulmány összefüggést talált a kakaó fogyasztása és a jobb kardiovaszkuláris eredmények között. Pontosabb összefüggéseket a klinikai intervenciós tanulmányok mutattak, amelyek igazolják a flavanolokban gazdag csokoládé és a kakaó pozitív hatásait a vérnyomás csökkentésében és a kardiovaszkuláris funkciók javításában. A csokoládé fogyasztás pozitív hatása a vérnyomás csökkentésében és az endoteliális funkciók javításában nem csak iszkémiás szívbetegségben, szívelégtelenségben vagy magas vérnyomásban szenvedőknél bizonyosodott be, hanem egészséges emberek esetében is.
Andreas J. Flammer, svájci kutató vezette azt a 15 tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A kardiológiai rendkívüli fejlődése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken, és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.
A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek, és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönböztethetetlen külsejű, ugyanolyan édes „álcsoki”-szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból. Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevők a csokoládéból vagy az álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette.
A vizsgálók mérték az ütőerek tágulékonyságát és a vér alvadékonyságát, mind a rövid idejű csokievés után két órával, mind az egyhavi csokoládézás végén. Az értágulat mindkét esetben igen kifejezetten jelentkezett az igazi csokoládé bevétele után, míg a csokoládé flavonol hatóanyagainak hiányában semmi ilyen nem észleltek. A vérlemezkék összetapadó képessége jelentősen csökkent, ami szintén igen kedvező gyógyszerhatást jelent. A kutatók kiemelik, hogy a hatás az egy hónapig tartó csokievés idején akár 12 órás szünet esetén is megmaradt.
A fekete csokoládé rendkívüli mértékben növeli a szívelégtelenség miatt kezelt betegek ereinek rugalmasságát - mutatták ki amerikai kutatók. Korábban kimutatták, hogy ritkábban kapnak szélütést azok a nők, akik szeretik a csokoládét. A kakaóban lévő antioxidánsok, a flavanolok jelentősen fokozzák az ütőerek belső felszínét borító sejtek nitrogén-monoxid termelését. Az ütőereket a nitrogén-monoxid tágítja, ezt a gázt pedig az erek belső felszínének sejtjei termelik. A csokoládéban lévő flavanolok ezt a folyamatot fokozzák. A vizsgálatba harminc szívelégtelenség miatt kezelt beteget vontak be. A valódi csokoládé kifejezetten rugalmasabbá varázsolta az ereket. A kutatók kimutatták, hogy ez a nitrogén-monoxid kiválasztás növekedéséből ered. Az ütőerek tágulékonyságának fokozódását a felkar artériájának mérésével igazolták.
Koleszterinszint szabályozása
Az étcsokoládé következő előnyös tulajdonsága, hogy jó hatással bír a HDL és az LDL koleszterinre. Bebizonyosodott, hogy a kakaópor férfiaknál jelentősen csökkenti az oxidált LDL koleszterin szintjét. Ezen kívül növeli a „jó” HDL koleszterin szintjét és csökkenti a „rossz” LDL koleszterin szintjét. Az oxidált LDL koleszterin azt jelenti, hogy a koleszterin reakcióba lépett a szabadgyökökkel, ezáltal reaktívvá vált és képes károsítani a szöveteket a szervezetben.
Hangulat és kognitív funkciók javítása
Kimutatták, hogy a csokoládé javít a depressziós és a szorongásos állapoton, elősegíti a nyugalom és elégedettség érzését. Úgy gondolják, hogy mind a flavanolok, mind a metil-xantinok szerepet játszanak a csokoládé hangulatvédelmi hatásaiban. Egy tanulmány kimutatta, hogy az egészséges alanyok nyugodtabbak és elégedettebbek voltak, miután nagy mennyiségű polifenolt tartalmazó sötét csokoládéitalt fogyasztottak napi rendszerességgel. A polifenolokat nem tartalmazó, placebo-csokoládéitalt fogyasztók hangulata viszont nem változott. A polifenol nélküli csokoládéhoz képest a magas polifenolos csokoládé javította a depresszió és a szorongás, illetve egy másik tanulmány szerint a krónikus fáradtság szindróma tüneteit is.
A magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása csökkenti a stresszt és jó hatással van a közérzetre, valamint a memória működésére is. Ez részben annak köszönhető, hogy nő a csokoládé hatóanyagainak hatására az agy plaszticitása, amelyben javul az izommemória és könnyebben sajátítunk el új képességeket. Másrészt a kakaó hatására fokozódik a T-immunsejtek aktiválása, a sejtes immunválasz, valamint az érzékelésben részt vevő gének működése is. Kutatások szerint a csokoládé fogyasztásakor felszívódó flavanolok behatolnak és felhalmozódnak a tanulásban és a memóriában részt vevő agyi régiókban, különösen a hippokampuszban. A hatóanyagok növelik az agy véráramlását, elősegítik az új idegsejtek kialakulását, javítják a neuronok működését, fokozzák a közöttük lévő kapcsolatokat, és megvédik őket a szabadgyököktől. A Hypertension című folyóiratban megjelent egyik tanulmány azt mutatta, hogy az enyhe kognitív károsodásban szenvedő időseknél jelentősen javultak az agyi funkciók, ha nyolc héten át naponta magas flavanolszintű kakaóitalt kaptak.
Emésztési előnyök és prebiotikus hatás
A csokoládé egy további előnye a prebiotikus tulajdonsága. A prebiotikumok specifikus anyagok, amelyek tápanyagot jelentenek a „hasznos” baktériumok számára az emésztőrendszerünkben. A csokoládé tehát prebiotikumként funkcionálhat, amellyel támogatja a „jó” baktériumok számának növekedését a bélrendszerben. Az egészség és a fogyás céljából nagyon fontos a jó emésztés, mivel az emésztés minősége befolyásolja a tápanyagok felszívódásának mértékét. Ezen kívül egy kis adag elfogyasztása evés előtt és után „felszabadítja” azon hormonokat, amelyek informálják az agyat, hogy már jóllaktunk. A nem megfelelő emésztés gyakori probléma, s biztosan kellemes ezzel a finomsággal támogatni az emésztést. A csokoládé prebiotikumként viselkedik, de probiotikum is lehet. Ezt egy 2018-as tanulmány eredményei igazolják, amely a kapszulába zárt probiotikus baktériummal - Lactobacillus plantarum - gazdagított étcsokoládét vizsgálta.
A csokoládé gyógyító hatásának függősége a gyártási folyamattól
Sajnos az, hogy a fekete csoki gazdag kakaó flavanolokban, keserűvé is teszi. A gyártók próbálkoznak a keserű íz elnyomásával, de ezzel együtt fontos hatóanyagokat is eltávolítanak belőle. A feldolgozás során - beleértve az erjedést és a pörkölést is, amelyek mélyítik az ízeket, és a csokoládét megkülönböztető aromát - befolyásolhatják a flavanol tartalmát, magyarázta Matt Hartings, az Amerikai Egyetem kémiai professzora. „A pörkölés adja meg az ízét… és ahogy előállítják a megfelelő ízt, elpusztítanak molekulákat amelyek a pörkölés nélküli kakaóbabban találhatóak meg…” Annak ellenére, hogy a flavanol mennyisége fekete csokoládé márkától függ, még mindig egészségesebb mint a tejcsokoládé, ami több cukrot tartalmaz.
A kakaóbab feldolgozása során a flavanolok nagy része nem is kerül bele a végtermékbe (bár néhány új generációs csokoládé elvileg már direkt úgy készül, hogy a gyártási folyamatban külön vigyáznak a flavanolok épségére). Ez azzal jár, hogy étcsokiból nagyjából napi 134 grammot kéne megenni (egy tábla átlagosan 100 gramm), hogy megfelelő mennyiségű flavanolt vigyünk be. Tehát maga a kakaó-flavanol tök jó lenne nekünk, ha nem cukorba forgatva vinnénk be a szervezetbe, ami viszont nagy mennyiségben már igencsak káros: hozzájárul az elhízási hullámhoz és a cukorbetegséghez, rontja a fogakat, és a szívnek se tesz jót. Azt persze ki kell emelni, hogy mértékkel fogyasztva természetesen nem rossz, egy kiegyensúlyozott étrendbe és életmódba simán belefér.
Hogyan válasszuk ki a legjobb fekete csokoládét?
Először vásároljon olyat, ami legalább 60%-os kakaó tartalommal rendelkezik. Általánosságban elmondható, minél nagyobb a kakaó tartalma, annál több a flavanol benne, ami természetesen függ még a gyártási folyamatoktól is. Válasszunk minél magasabb kakaótartalmút, hiszen az igazi és valódi ízélményhez azok állnak a legközelebb.
Másodszor, ha lehetséges, válasszon természetes kakaót a holland kakaó helyett, mivel azt egy alkáli savval kezelik, ami semlegesíti a keserű ízt. Noha ez enyhébb ízű csokoládét ad, eltávolítja az egészséges flavanolokat. Ha főz, a használni kívánt kakaó a recepttől függ, Hartings szerint. „Néhány étel csak jobb, ha hollandiában feldolgozott kakaót használunk hozzá” - mondta. „De ha a recept egyik összetevője savas, akkor a természetes kakaót kell, mivel holland kakaóval túl savas lenne az íz.”
A fekete csokoládé bonbon készítése házilag
A bonbonkészítés otthon is lehetséges, és különleges élményt nyújthat. Kétféle formátípus közül választhatunk: szilikon vagy polikarbonát.
Szilikon bonbon formák
Kezdőknek a szilikon bonbon formát ajánljuk, mert könnyebb használni mint a polikarbonát bonbon formákat. A szilikon bonbon formákat egyszerű használni. Készíthetsz bennük tömör és töltött csokoládé bonbonokat is.
Polikarbonát bonbon formák
A polikarbonát bonbon formákban öntéssel lehet szép, egyenletes csokihüvelyeket készíteni. Figyelni kell a csokoládé és a forma hőmérsékletére is. A vékony csokihüvely titka a megfelelően folyékony csokoládé. A csokoládé sűrűsége nem a temperálástól függ, ahogyan azt sokan gondolják. A kakaóvaj tartalom befolyásolja mennyire folyékonyra olvad egy csokoládé. A jó minőségű csokoládé pasztillák csomagolásán feltüntetik a gyártók a csokoládé folyékonyságát.
A csokoládé temperálása
A csokoládé temperálása teszi lehetővé, hogy finom vékony, fényes, roppanós hüvelyű csokoládé bonbonokat készíthess. A vízgőz felett megolvasztott csokoládét klasszikusan márványlapon temperálják. Ez azt jelenti, hogy az olvasztott csokoládét a márványlapra öntik és csokoládé kaparóval, spaklival folyamatos mozgásban tartják egészen addig, amíg a csokoládé 30 C körülire nem hűl.
Bonbon készítés forma nélkül
Igen! Készíthetsz kézzel formázott, gömbölyített bonbonokat vagy szeletelt (kockára vágott) bonbonokat is.
Tárolás
Házi készítésű bonbonjainkat legjobb ha a hűtőben tároljuk. Ha van maximum 20 fok hőmérsékletű kamránk, akkor ott is tarthatjuk amíg el nem fogyasztjuk. A bonbonok eltarthatósága a tölteléktől függ. Legrövidebb ideig a ganache alapú bonbonok tarthatóak el. Egy hét után már folyamatosan romlik a minőségük.
Dark Chocolate Increases Stem Cells! What About Heavy Metals Found In Chocolate?
A „Big Chocolate” jelenség és a tudományos lobbi
Az egészséges életmód és a wellness divat előretörése nyomán az elmúlt évtizedekben kicsit mégis visszaesett a nagy csokoládégyártók bevétele. Ez persze nem járja, az érintett óriásvállalatok, a Mars, a Hershey's, a Nestlé, és a többiek ráfeküdtek a tudományos lobbira, hogy elterjesszék a kakaó és a csokoládé jótékony hatásainak örömhírét. Ahogy a multicégek közös gyógyszerlobbiját a köznyelv elnevezte Big Pharmának, úgy a csokigyártók is kaptak egy gyűjtőnevet: Big Chocolate. Az ehhez a körhöz tartozó cégek kutatásokat pénzelnek, egyetemi pozíciókat szponzorálnak, és aktívan kampányolnak a csokoládé PR-jának javításáért.
A csokitudomány egyik leglelkesebb szponzora a Bounty, a Snickers, az M&M's, az Orbit és Wrigley's rágók (mellékesen pedig a Whiskas és Pedigree állatkaják, és az Uncle Bens's rizs) gyártója, az amerikai Mars. Ez és a hasonló akciók a többi cégtől bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy 2007 és 2017 között négymilliárd dollárral nőtt az édességipar bevétele. Annak érdekében, hogy jobban ráfeküdjenek a tudományos vonalra, a Mars 1982-ben létrehozta a Mars Egészségtudományi Központot, ahol a kakaó emberre gyakorolt hatását vizsgálják, 2005-ben pedig a Mars Symbioscience-et, ami a kutatások eredményét változtatja termékké. A kutatások célkeresztjébe hamar egy vegyületcsoport, a flavanolok kerültek. A Mars által szponzorált tanulmányok 98 százaléka azzal zárt, hogy a kakaóban található flavanolok szuperjók.
De a gond az a Big Chocolate által pénzelt tanulmányokkal - és minden ilyen jellegű üzleti finanszírozású tanulmánnyal -, hogy a cégek hajlamosak olyan kutatókat támogatni, akik hajlandók a tesztjeiket úgy alakítani, hogy azok az „elvárt” eredményt hozzák. A Mars kiemeli, hogy a csokijukat mindig is nasiként reklámozzák, soha nem egészséges ételként. A flavanolkutatások állításuk szerint a csokitól függetlenek, inkább a CocoaVia nevű étrend-kiegészítőjüket támogatják vele, amit azzal reklámoznak, hogy serkenti a vérkeringést. Ezért Amerikában a reklámfelügyelet meg is intette őket, mert olyan egészségjavító tulajdonsággal reklámozzák a CocoaViát, ami nem bizonyított. A svájci Barry Callebaut, a Nestlé és a Hershey's is támogat kutatásokat, illetve kutatóintézeti pozíciókat is szponzorálnak.
Az összefüggések hiányossága
Nem feltétlenül. Ugyanis még senki nem tudta bizonyítani a konkrét összefüggést a kakaó és a szív- és érrendszer bajai között. A kakaó ugyan rövidtávon javíthatja a véráramlást, de attól még nem biztos, hogy jó a szívroham megelőzésére. Lehet, hogy csak annyi az összefüggés, hogy akik rendszeresen esznek jó minőségű, magasabb kakaótartalmú csokoládét, azok gazdagabbak, a magasabb életszínvonalukból adódóan az étrendjük is változatosabb és jobb minőségű, esélyes, hogy többet mozognak, valamint jobb helyen, különféle környezetszennyező hatásoknak kevésbé kitéve élnek.
A kutatásokkal kapcsolatos problémák
Ezenkívül van még egy komoly probléma a csokikutatásokkal: mivel rengeteg támogatást ebbe ölnek bele, sok, esetleg fontosabb kutatásra nem jut pénz. Ez hosszútávon hátrányosan érinti az emberiséget, mivel a csokiról eddig annyi derült ki, hogy talán van jó oldala (ami leginkább a marketingjén segített, nem az embereken). Szeretünk a csokiról írni, mert az emberek szeretnek a csokiról olvasni. Így terjedt el a csoki jótékony hatásairól szóló kutatások híre, amit a PR-osok gyakran felfújtak, az újságírók meg nem olvasták el a több száz oldalas tanulmányokat, csak a róluk szóló közleményt. Ez történt például a Columbia Egyetem egyik kutatásával, ami arra jutott, hogy a kakaó-flavanolok valamilyen szinten hathatnak a gyrus dentatusra, azaz az agy azon területére, aminek köze van az időskori memóriazavarhoz. Az egyetem PR-részlege a hírt már úgy adta tovább, hogy az étrendi flavanolok visszafordítják az idős korral járó memóriaromlást. Ez elterjedt a sajtóban, és a nagy lapok jól megírták, hogy együnk csokit memóriazavar ellen.
Egy "ál-kutatás" leleplezése
Hogy ezt a hatást tesztelje, egy német újságíró felállított egy kamu kutatást, amiben azt hozták ki eredménynek, hogy a csoki segít lefogyni. Az IntarchMed tudományos folyóirat (ahol elvileg minden publikált cikket átnézettnek szakértőkkel) beleegyezett, hogy kiadja a tanulmányt 24 órán belül 600 euró ellenében. A sajtóközleményt egy harvardi biológus írta, és napokon belül több mint 20 országban hozták le újságok a sztorit (Magyarországon például a Blikk írta meg). Tehát a csoki jó dolog, mert finom és jól érezzük magunkat tőle, de fogyasszuk felelősséggel. A szívünk, a pénztárcánk és a derékbőségünk hálás lesz érte.
Mennyit fogyasszunk a fekete csokoládéból?
És végül, súlymegőrzés céljából, korlátozzuk az adagot napi 1 gramm sötét csokoládéra, vagy körülbelül 150 kalóriára. A megfelelő mennyiségű csokoládé mindenképpen egészséges, de gondoljunk a kalóriákra, valamint a cukor- és zsírtartalomra is. 100 gramm 70 - 85 %-os étcsokoládé körülbelül 600 kalóriát, 24 g cukrot és 43 g zsírt tartalmaz, ezt nem szabad elfelejteni.
Egy 2011-es cikk közzétette egy tanulmány eredményeit, amely választ ad a kérdésre. Egy másik tanulmányban 30 napig 20 gramm 90% vagy 55% kakaótartalmú csokoládét fogyasztottak a vizsgált alanyok. Mindkét csoportban csökkent a résztvevők vérnyomása, de nagyobb mértékben azoknál, akik 90%-os csokoládét ettek. Egy 2011-es kutatás nem a mennyiséggel, hanem a frekvenciával foglalkozott. A csokoládé, főleg a magas kakaótartalmú étcsokoládé, segíthet az általános egészség megőrzésében, valamint a testsúly csökkentésében. Nem utolsó sorban a csokoládé egy olyan nyersanyag, amely rengeteg lehetőséget nyújt, ezért mindenki megtalálja a számára megfelelőt.Tehát nyugodtan elfogyaszthat egy kis fekete csokit étkezés után. Természetesen a mennyiség is számít: ha túl sokat fogyasztanak belőle, extra kalóriákat, zsírt, cukrot visznek be, amik semlegesítik a jótékony tulajdonságait.