Főtt hús és diéta hasmenés esetén: Átfogó útmutató

A hasmenés egy gyakori probléma, amely az egész napunkat tönkreteheti, és jelentős mértékben befolyásolhatja közérzetünket. Ilyenkor az ember gyengének, fáradtnak érzi magát, és a szervezet nagy megterhelésnek van kitéve. A híg, gyakori és savas széklet nemcsak az emésztőrendszert terheli meg, hanem a végbelet is irritálja, ami aranyeres panaszok esetén különösen fájdalmas lehet. A legtöbb ember alkalmanként tapasztal hasmenést, amelyet olyan betegség okozhat, mint a gyomorinfluenza, de vannak, akik gyakori, krónikus hasmenéssel küzdenek alapbetegségek, például gyulladásos bélbetegség miatt. Függetlenül attól, hogy vírus okozta hasmenést tapasztal, vagy olyan egészségügyi állapota van, amely gyakrabban okoz hasmenést, az étrendben végrehajtott átmeneti változtatások - bizonyos élelmiszerek elhagyásával és mások előnyben részesítésével - segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Miért fontos a diéta hasmenés esetén?

A hasmenés önmagában nem egy betegség, hanem valamilyen elváltozásnak a tünete, melyet röviden úgy definiálhatunk, mint naponta gyakran jelentkező, nagyobb mennyiségű, híg székletürítés. Ez lehet állandó, visszatérő vagy akut jelenség. A hasmenés számos betegség tünete lehet, de okozhatja gyógyszer mellékhatása, stressz vagy egyszerű gyomorrontás is. Főbb okai közé tartoznak az egyes fertőző betegségek (pl. élelmiszerek útján terjedő vírusok, baktériumok és azok által termelt toxinok), a táplálékintolerancia (például tejcukor-érzékenység), és az esetleges diétahibák (túl zsíros, túl fűszeres, nem kellően hőkezelt, romlott, tisztítatlan, permetezett élelmiszerek fogyasztása), de lelki tényezők (stressz, szorongás, idegesség, aggódás) is előidézhetik.

A hasmenés diéta célja, hogy fenntartsuk és minél előbb visszaállítsuk a megbillent folyadék- és elektrolitegyensúlyt, pótolva a hasmenéssel elveszített vizet és ásványi anyagokat, miközben kíméljük és megnyugtatjuk a belek gyulladt nyálkahártyáját. A fertőzéses vagy étkezési hiba miatt bekövetkezett hasmenés az egyik leggyakoribb betegség, ami fokozottan érvényes nyáron, amikor a nagy meleg miatt az élelmiszerek hamarabb romlanak, és a bennük lévő néhány baktérium nagyon gyorsan elszaporodik. A vezető tünetek, a hányás és a hasmenés, a folyadékháztartás súlyos zavarához és kiszáradáshoz vezethetnek.

A diéta alapelvei és szakaszai

Amikor hasmenés gyötör, valószínűleg az evés az utolsó dolog, ami eszébe jut, de a megfelelő étrend még ilyen állapotban is kulcsfontosságú az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. Így amikor az étvágya kezd visszatérni, fontos, hogy a hasmenés csillapítására alkalmas ételeket fogyasszon, és kerülje azokat, amelyek megnehezítik a gyógyulást. A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, azonban gyakori, kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű.

Első szakasz: Folyadék- és sópótlás

A hasmenés kezdeti szakaszában (ez lehet pár óra, de lehetőleg ne tartson egy napnál tovább) még kerülendők a szilárd ételek, koncentráljunk a folyadékpótlásra. A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti, így hasmenés és hányás esetén a kiszáradás a legfőbb veszély. Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját. A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek az igen fiatalok és az öregek.

A folyadék bevitele, a beteg itatása életmentő fontosságú. Erre a célra alkalmas a hideg gyógytea (kamilla, édeskömény, ánizs, menta 5 százalék cukorral és az orvos által javasolt sókeverékkel), nagyobb gyerek és felnőtt kaphat zöld- vagy feketeteát és mértékkel Coca-Colát. Adható hideg ásványvíz, mely a folyadék bevitele mellett pótolja az elveszett sókat (nátrium, kálium), valamint a hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglé. Ezek gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélsejtek gyógyulását segítő vitaminokat is tartalmaznak (A, B, C, P).

A sók pótlása elengedhetetlen. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet. A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények, mint például az orális rehidráló oldat (ORS), melyet az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten javasol.

Második szakasz: Energia és könnyen emészthető ételek bevezetése

A következő szakaszban, amikor már a tünetek enyhébbek, olyan, energiát szolgáltató keményítőtartalmú táplálékok kerülnek sorra, mint a nyákleves (szétfőzött zabpehely, rizs, búzadara), száraz (olajmentes) rántással sűrített rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, natúr ízesítésű, nem túl rostdús keksz, nyers reszelt alma, héjában főtt burgonya, héjában (olaj nélkül) sült burgonya, főtt rizs, szárazon pirított párolt dara.

A BRAT diéta (banán, rizs, almaszósz, pirítós) egy alacsony rosttartalmú diéta, amelyet gyakran írnak fel az egészségügyi szolgáltatók a rövid távú hasmenés kezelésére, és bevezető étrendként ajánlják.

• Banán: Az éretlen banánban magas a rezisztens keményítő, ami segíthet a nedvesség eltávolításában a székletből és csökkentheti a hasmenés tüneteit. Tele van káliummal, ami nélkülözhetetlen elektrolit a szervezet megfelelő működéséhez.
• Fehér rizs: A fehér rizs alacsony rosttartalmú, és könnyebben emészthető, mint a magas rosttartalmú gabonafélék, például a barna rizs és más teljes kiőrlésű gabonák. Diétás célra és csecsemőtáplálásra fehér rizst használunk.
• Almaszósz: Az egész, nyers almától eltérően az almaszósz könnyen emészthető formára bomlik, ami jó választás a hasmenéses emberek számára. A nyers, finomra reszelt alma áldásos hatású, miután ez a gyümölcs pektinben igen gazdag. A pektin különleges szénhidrát, amelyet az emberi szervezetben lévő enzimek nem tudnak lebontani, viszont az emésztőrendszerben élő baktériumok olyan vegyületekké alakítják, amelyek védik a bélnyálkahártya felületét és elősegítik annak egészséges működését.
• Pirítós: Az alacsony rosttartalmú fehér pirítóst a hasmenéses emberek könnyen elviselik.
• Sima keksz: A fehér pirítóshoz hasonlóan a fehér lisztből vagy gluténmentes, alacsony rosttartalmú lisztből készült sima keksz is könnyen emészthető, és segíthet megnyugtatni a gyomrot.

További javaslatok:

• Húslevesek és levesek: Az alacsony zsírtartalmú és rostszegény levesek és húslevesek hidratálnak és tápanyagokban gazdagok, amelyek elveszhetnek a vizes széklettel, például nátriummal. A könnyű levesek fogyasztásával pótolhatók a hasmenés következtében elvesztett ásványi sók és nyomelemek.
• Sült burgonya: A héj nélküli burgonya kíméli a gyomrot, és káliumot, egy elektrolitot tartalmaz, amely a hasmenés következtében elveszik. A sós vízben főtt krumpli ideális hasmenés esetén.
• Perec: A perecek és más sós, ropogtatni való ételek, például a tortilla chipsek alacsony rosttartalmúak, és nátriumot, egy elektrolitot tartalmaznak, amely a hasmenés következtében elveszik.

Harmadik szakasz: Főtt hús és más zsírszegény fehérjeforrások bevezetése

A beteg állapotától függően a harmadik szakaszban már adható sovány hús, sovány sajt, gépsonka, tehéntúró és főtt tojás, tehát a zsírszegény állati eredetű fehérjéket részesítjük előnyben. A tejjel még várjunk a hasmenés esetén gyakran kialakuló, de átmeneti jellegű laktózérzékenység miatt.

• Egyszerű, alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások: A tojásfehérje, a csirkemell, a sovány marhahús és a sovány hal általában jól tolerálható, ha hasmenése van. Amikor már elkezdtünk lábadozni, a legjobb választás ilyenkor a főtt vagy párolt csirkemell. Sovány húsok: sertés (karaj, comb), marha (vesepecsenye, felsál), csirke, pulyka, házinyúl, borjúcomb, soványabb halak (pl. ponty, csuka, fogas, busa, tőkehal, pisztráng, lazac).

A diéta ezen szakaszában beépíthetők a nem túl rostdús (vagy átpasszírozott) főzelékek, zöldséglevesek (szükség esetén pürésítve), a száraz rántással vagy joghurtos/kefires habarással sűrített főzelékek püré formájában (pl. sárgarépa, burgonya, tök, cékla).

A zsiradék beépítése fokozatos legyen! A diéta utolsó szakaszában már a zsírszegény, könnyű, vegyes étrend kialakítása a cél, amelyben olyan, kíméletes konyhatechnológiai eljárásokat alkalmazunk, amelyekkel az ételek zsírtartalmát (ezáltal emészthetőségét) még nem növeljük túlzottan (pl. főzés, párolás, gőzölés, teflonban sütés, fóliában sütés, mikrohullámú sütőben készítés). A fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását.

Mit kerüljünk hasmenés esetén?

Míg bizonyos ételek és italok segíthetnek gyorsabban felépülni és megszilárdítani a székletet, mások súlyosbíthatják a hasmenést. Általában kerülnie kell a magas zsír- és rosttartalmú ételeket és harapnivalókat, ha hasmenése van.

Ételek, amiket kerülni kell:

• Magas zsírtartalmú ételek: A zsíros ételek, mint a sült ételek, zsíros húsok, felvágottak, füstölt áruk, nehezen emészthetők és súlyosbíthatják a hasmenést.
• Magas rosttartalmú ételek: A nyers zöldségek és gyümölcsök (a reszelt alma és banán kivételével), teljes kiőrlésű gabonák (barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely tejjel), hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó), magvak és diófélék magas oldhatatlan rosttartalmuk miatt irritálhatják az emésztőrendszert.
• Cukros és mesterséges édesítőszerekkel készült ételek és italok: A nagy mennyiségű cukros vagy cukoralkohollal édesített italok fogyasztása ronthatja a hasmenést, mivel vizet von be a belekbe. Kerüljük a cukros üdítőket, szirupokat, lekvárokat.
• Fűszeres ételek: A csípős fűszerek (chili, erős paprika, torma, csípős mustár) irritálhatják a gyulladt bélnyálkahártyát.
• Tej és tejtermékek (kivétel a natúr joghurt és kefir): A tejcukor lebontása bélhurutban átmenetileg károsodhat, így a lebontatlan tejcukor ozmotikus hatásánál fogva fokozhatja a hasmenést.
• Nyers ételek: A nyers zöldségek, gyümölcsök (néhány kivételtől eltekintve), a saláták irritálhatják az emésztőrendszert.
• A tejtermékek közül kivétel a natúr probiotikus joghurt és kefir, melyek a benne található jótékony baktériumok segítségével hozzájárulnak a gyomor és a bélrendszer gyógyulásához.
• Apró magvas gyümölcsök: pl. eper, málna, szeder, ribizli, egres.
• Egyes, nehezebben emészthető zöldség- és gabonafélék: pl. karfiol, kelkáposzta, karalábé, kukorica, borsó, száraztészta, friss, foszlós kenyér.

Italok, amiket kerülni kell:

• Kávé és koffeintartalmú italok: A kávéban lévő koffein és egyéb savak serkentik a bélrendszer perisztaltikáját (mozgását), vízhajtóként is működik, növeli a vizelettermelést, és ez a hasmenéssel kombinálva növelheti a kiszáradás veszélyét.
• Szénsavas üdítők: A szénsavas italok puffadást és további gyomorpanaszokat okozhatnak.
• Alkohol: A pálinka, a tömény szesz és az alkoholos italok nem gyógyszerei a hasmenésnek, sőt, súlyosbíthatják a tüneteket.
• Forró italok: A meleg vagy forró italok reflexszerűen fokozzák a bélmozgást (perisztaltikát), ezért a teát érdemes lehűtve fogyasztani.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fontos tudni, hogy a hasmenés számos betegség vagy állapot meglétére utalhat, ezért ha több napig tart vagy rendszeresen jelentkezik, illetve ha súlyosabb kísérő tünetekkel (gennyes, véres vagy fekete széklet, magas láz, erős hasi görcsök) társul, feltétlen utána kell járni a kiváltó oknak.

• Vér vagy nyálka a székletben, szurokfekete, bűzös széklet: Ezek komolyabb problémára utalhatnak.
• Kisgyermekeknél, 3 hónaposnál fiatalabb korban jelentkező hasmenés esetén haladéktalanul gyermekorvoshoz kell fordulni. Hat éven aluli gyerekekkel szintén fel kell keresni az orvosi rendelőt, amennyiben hasmenésük több mint két napja tart. Minél kisebb a gyerek, annál gyorsabban következik be a kiszáradás, és annál súlyosabb és veszélyesebb helyzetet teremt.
• Ha a hasfogó ételek és a folyadékpótlás 2-3 nap után sem hoznak javulást, vagy ha a hasmenés állandósul, esetleg rendszeresen visszatér.
• Láz, vagy görcsök is társulnak a hasmenéshez.
• Cukorbetegek esetében fellépő hasmenés orvosi vizsgálatot igényel.

Probiotikumok és a bélflóra egészsége

A megfelelő táplálkozás mellett fontos a probiotikumok fogyasztása is. Jó hatásúak - mind a hasmenés kezelésében, mind a megelőzésében - a probiotikumok (ezek az ártalmatlan baktériumok a bélflóra kedvező összetételének kialakulását támogatják), amelyeket élelmiszerek (pl. natúr joghurt, kefir) formájában vagy étrend-kiegészítőként is bevihetünk a szervezetbe. A joghurt probiotikumokat tartalmaz, amelyek segítenek feltölteni a bélrendszert egészséges baktériumokkal és helyreállítják a normál bélflórát. Nagy mennyiségű oldható rostot tartalmaz, amely megfogja a székletet.

tags: #fott #hus #hasmeneskor