Retro társasjátékok: Időutazás a gyerekkorunkba

A társasjátékok napjainkra népszerűbbek, mint valaha, annak ellenére, hogy komoly konkurenciával, a videojátékokkal - na meg a streamingszolgáltatókkal és a milliónyi telefonos applikációval - kell megküzdeniük a játékosok figyelméért. Nem is olyan régen még kisgyerek voltam, és magam is játszottam a testvéreimmel együtt, na meg a nagymamámmal, aki sok esetben jobban élvezte a társasozást, mint mi. A gyerekkori, vagy gyermekeinkkel való társasozás az egyik legjobb időtöltésnek számított. Akkoriban a társasjátékok nem voltak ilyen összetettek és bonyolultak, így könnyedén tudott együtt játszani több generáció, és a különböző korú gyerekek is. A régi társasjátékokra mindenki mosolyogva gondol vissza, mert társítja a játékot azzal a sok kellemes élménnyel, amit a játék során szerzett.

Régi társasjátékos dobozok egymásra halmozva

A szocialista társasjátékok világa

Szinte biztos, hogy mindenki emlékszik az 1966-ban készült Gazdálkodj okosan! című társasjátékra, akár azért, mert a szüleinek még megvolt valahol az eredeti változat, vagy azért, mert gyerekkorában kapott egyet a nyolcvanas években modernizált arculatú társasból. A Gazdálkodj okosan! ízig-vérig a szocialista Magyarország játéka volt, amelyet már eleve az amerikai Monopolyt utánzó változatát, a negyvenes években már forgalmazott Capitalyt nem nézte jó szemmel az ország akkori vezetése. Ehelyett, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Minerva osztályát bízták meg a feladattal, hogy egy afféle szocialista népnevelő változatot remixeljenek az ingatlanvásárlást a középpontba állító eredetiből.

Így az elegáns helyszínek, mint a Váci utca vagy a Dorottya utca helyét felváltották egy átlagosnak gondolt, a valóságban azonban legfeljebb a fantáziában létező szocialista háztartás berendezési tárgyai. Szobabútor, konyhabútor, hűtőszekrény, porszívó, a későbbi változatokban pedig kerékpár és pingpongasztal jelentette a megszerzendő javakat - a megszállott játékosok valószínűleg a mai napig emlékeznek az árakra is - a játékosokat pedig olyan fontos üzenetekkel bombázták játék közben, mint a Ne szemetelj! és Zárd el a csapot! mezők. Tétje nem igazán volt a játéknak, mert a játékosok gyakorlatilag sosem kerültek döntési helyzetbe, csupán teljesítették az egyes mezőkre írt utasításokat. A játékosok igyekeztek úgy gazdálkodni, hogy elsőként tudja berendezni a lakását. A szerencsekártyák biztosították a jutalmakat, vagy épp a büntetést.

Ügyességi és logikai kihívások a nappaliban

A retro játékok között különleges helyet foglaltak el azok, amelyek a kézügyességet vagy a logikát tették próbára. Gyerekkorom egyik legkedveltebb társasjátéka minden bizonnyal a Ki nevet a végén! volt, mely máig töretlen népszerűségnek örvend. A társasjáték egy korai kiadására Ne nevess korán! néven volt ismert. A lényeg az volt, hogy elsőként juttassuk el a bábuinkat a tábla közepén lévő célba.

Klasszikus Ki nevet a végén! játéktábla

Nekem személyes nagy kedvencem volt a Tarka Kocka társasjáték, melyre virág, alma, gomba, pillangó, napocska és tarka labda motívumokat nyomtattak. Aki tarka labdát gurított, még egyszer dobhatott a kockával. A Helyét! társasjátékkal 3-6 éves korig ajánlották, ahol a játékosoknak a nagy kartonlapon lévő azonos ábrákat kellett lefedniük a húzott kártyákkal. A menőség csúcsát azonban egyértelműen az Egérfogó című, óriási dobozba csomagolt játék jelentette. A játék célja az volt, hogy felépüljön egy rendkívül bonyolult szerkezet - voltaképpen egy úgynevezett Rube Goldberg-gép - amelynek segítségével el lehetett kapni a játékosok által megszemélyesített egérkéket.

Nyomozás és kaland a táblákon

A kilencvenes évek egyik legmenőbb magyar társasjátékának kétségkívül a Police 07 számított. Ebben a játékban Budapesten kellett üldözni egy bűnözőt, Doktor Faktort, aki a tömegközlekedést használva menekült a rá vadászó rendőrök elől. A fővárosi gyerekek számára bizonyára többet mondott a játék, mint azoknak, akik csak néha jártak Budapesten, ettől függetlenül viszont remek szórakozást nyújtott a játék, akár a bűnöző, akár a rendőrök szerepébe bújtunk.

Hasonlóan izgalmas volt az Élve Fogd El retro társasjáték. Ebben a játékban a cél, hogy minél több állatot elfogjunk és eladjunk az állatkertnek. A vadászok úgy a sakkból ismert lóugrás szabályai szerint közlekednek, ezért nagyfokú tervezésre van szükség, hogy elérje a játékos a kiszemelt vadat. A célhoz jutást nehezíti, hogy vannak veszélymezők, amiket el kell kerülni.

A retro társasjátékok öröksége

A vasfüggöny leomlását követően elkezdtek hazánkba is áramlani a külföldi cégek társasjátékai. Az akkori gyerekek valószínűleg a mai napig szép emlékeket őriznek például a Hotel című játékról, amely valójában a Monopoly/Capitaly egyfajta klónjának tekinthető, amennyiben itt is ingatlanokat kellett vásárolni, aki pedig egy más által birtokolt mezőre lépett, az fizethette a szállodai tartózkodás költségét. A játékot azonban papírból és műanyagból összerakható kis házikók tették látványossá. Legalább ennyire népszerű volt a Furfangos labirintus című játék, amely lehetőséget adott családtagjaink őrületbe kergetésére. A táblára csúsztatható labirintusdarabkákkal ugyanis egy pillanat alatt át lehetett rendezni a játékteret, így távolról sem volt annyira egyszerű eljutni a célunkig, mint elsőre gondolnánk.

A retro társasjátékok a 60-as, 70-es években kerültek kifejlesztésre. Ezek a játékok Magyarországon készültek, mind alapanyagaikat, mind pedig a játék működési mechanizmusát tekintve. Szellemkastély egy 3D-s társasjáték, mely papírból készült. A játék kezdésekor a 3D-s pályát kell felépíteni, így, hogy a szellemek szabadon tudjanak mozogni. A társasjátékoknak értékük volt, de nem kerültek nagyon sokba ahhoz, hogy mindenkinek legyen 10 darab a polcán. Az egyszerű kártyajátékokra a szülők, nagyszülők, esetleg a barátok tanítottak meg. A legősibb játékok: a sakk, a malom és a dáma bizonyára egy pár száz darabos játékgyűjtemény részei voltak, mint a Ki nevet a végén?, a Kígyók és létrák és a Lóverseny. A sakknak számos fejlesztő hatása van akkor is, ha nem sportként űzik, csak hobbiból, egymás ellen. Az utolsó három játék pedig egyszerű szerencsejáték, amiben többnyire nem a taktika, sokkal inkább a mázlis dobások juttatnak a célba. A magyar Monopoly, a Gazdálkodj okosan! szinte mindenki által ismert régi társasjáték. Jellemzi az egyszerű, szerencsén alapuló játékmenet, és a gyűjtögetés, ami alapvetően is tipikus magyar tulajdonság. Ilyen retro társasjátéknak számít ma már az Activity is, ami sok boldog percet okozott a baráti társaságoknak és családoknak, és okoz a mai napig is. Ezek a játékok azok, amelyeket még a nagyszülők idején fejlesztettek, de annyira jól sikerültek, hogy a mai napig is népszerűek.

tags: #fozes #tarsasjatek #retro