Az alábbi cikk a „friz hus kft információk” elnevezésű témakör komplex feldolgozását tűzi ki célul, bemutatva egyfelől a világ egyik legjelentősebb tejelő szarvasmarha-fajtáját, a holstein-frízt, annak magyarországi történetét, tenyésztési sajátosságait és a kapcsolódó iparági dinamikákat. Másfelől kitér egy az elnevezésében „hús” szót viselő, ám meglepő módon eltérő tevékenységi körrel rendelkező budapesti vállalkozás, a Friss Hús Budapest Kft. főbb adataira is. Az olvasó így egy átfogó képet kaphat két, látszólag különböző, de a téma címében mégis összefonódó entitásról.
A Holstein-Fríz Szarvasmarha: Globális Jelenlét és Magyarországi Bevezetés
A holstein-fríz fajta kétségkívül a világ legnépesebb és legnagyobb tejtermelésre képes tejelő szarvasmarha-fajtája, amely globálisan meghatározó szerepet tölt be a tejtermelő ágazatban. Ez a fajta a hatékonyság és a produktivitás megtestesítője, melynek tenyésztése és fenntartása a modern állattenyésztés egyik legdinamikusabban fejlődő területét jelenti. A fajtát Észak-Amerikában nemesítették, ahol a nagy állományok és a széles genetikai bázis okán találták meg azt az állományt, mellyel a fejlődés szempontjából hosszú távon lehetett számolni. Ez a tény megalapozta a fajta világméretű elterjedését és folyamatos genetikai fejlődését, amely napjainkban is tart.
Idehaza 1972 óta van jelen a fajta a szarvasmarha-ágazatban, ami jelentős fordulatot hozott a magyar tejtermelés történetében. Szaleczky Lajos - akit az év emberévé is választottak 1972-ben - vezetésével egy rendkívüli jelentőségű importra került sor: 24 ezer(!) fajtatiszta egyedet importáltak, amelyek a magyar holstein-fríz állomány alapjait képezték. E mellett egymillió adag spermát, fiatal, élő tenyészbikákat, valamint embriókat is behoztak az országba. Ez az átfogó genetikai behozatal példa nélküli volt Magyarországon, és hosszú távon meghatározta a hazai tejtermelő ágazat fejlődési irányát. Az ezt követő évtizedekben pedig a legértékesebb nyugat-európai állományokból is történt tenyészállatimport, tovább erősítve a genetikai bázist. Bognár László, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete ügyvezető igazgatója (egyben a Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetsége főtitkára) hangsúlyozta, hogy ez akkora genetikai input volt, ami az óta is példa nélküli. Szerencsére nem lassan, keresztezések során, néhány generációváltással alakították át a fajtát, hanem gyorsan „instant” fajtacserét hajtottak végre, ami rendkívül gyors és hatékony fajtaváltást eredményezett.
A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete: Szervezeti Háttér és Fejlődés
A holstein-fríz fajta magyarországi tenyésztésének szervezett kereteit a rendszerváltás környékén, 1989-ben lefektették. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 21 nagyüzem kezdeményezésére alakult meg, amelyeknek több mint 24 ezer tenyészállat volt a birtokukban. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú volt a fajta egységes és tudatos fejlesztésében. Azok a törzstenyészetek, amelyek a fajtatiszta állományokat kezelték, alakították meg az egyesületet, és innen helyezték ki a tenyészállatokat a további gazdaságokba, szövetkezetekbe. Ez a rendszer biztosította a genetikai állomány szakszerű terjesztését és a tenyésztési programok összehangolt végrehajtását az egész országban.
A tenyésztés szervezése 30 évvel ezelőtt még állami kézben volt, és sokan úgy fogalmaznak, hogy azt akkoriban felülről „erőszakolták rá” a tenyésztői társadalomra. Nem hallgatható el azonban annak jelentősége, hogy az előbbinek igen nagy szerepe van abban, hogy a tenyésztési eredmények ma ilyen kimagaslóak. Az ágazat szereplői folyamatosan fejlődtek és nőttek fel a feladataikhoz, alkalmazkodva a változó piaci és technológiai körülményekhez. Amióta az egyesületnél van a tenyésztés szervezésének a jogosítványa, ez a tendencia megfordult, és ma már a kölcsönös előnyök alapján folyik ez a munka, ami a hatékonyság és a tagsági elégedettség növekedését eredményezte.
A Fajta Genetikai Potenciálja és a Modern Tartástechnológia
A holstein-fríz esetében rendkívül szigorú szelekciós nyomással kitenyésztett fajtáról beszélünk, amelyet kifejezetten a tejtermelés céljára nemesítettek. Ez a tenyésztési filozófia hozta létre azt a rendkívül elegáns, vékony, finom csontozatú állatot, amely önfeláldozó módon saját tartalékait is a tejtermelés szolgálatába állítja. Az avatatlan szem számára „csont és bőr” benyomást keltve a leghatékonyabb módon alakítja át a takarmány-összetevőket - a szénhidrátot és a fehérjét - tejjé. A biológiailag értékes fehérje-előállítási hatékonysága a tojóhibridekével vetekszik, ami elképesztő produktivitásra utal. A holstein-fríz folyamatosan képes ezt a koncentrált, kiváló minőségű elixírt előállítani, amely alapvető élelmiszer az emberi táplálkozásban.
A holstein-fríz fajta tenyésztése, fenntartása csakis a világ legkorszerűbb tartástechnológiájával történhet, hiszen enélkül nem lehetne a fajtában rejlő genetikai adottságokat felszínre hozni, kiaknázni. Ez a megállapítás kiemeli a technológiai fejlesztések és az állattartási innovációk kulcsfontosságú szerepét a tejtermelésben. Mi magyarok már 10 100 kilogramm feletti laktációs átlaggal számolunk, ami a genetikai potenciál és a modern tartástechnológia szinergikus hatásának köszönhető. Bognár László igazgató elmondta, hogy a fejlődés érzékeltetése érdekében érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt 20 évben 4 tonna termeléssel növeltük az egyedenkénti fajlagos tejhozamot. Ez a növekedés a szigorú szelekció, a genetikai javítás és a precíziós takarmányozás eredménye.
Magyarországon - észak-amerikai mintára - a nagyüzemi tartástechnológia terjedt el, s nagy állatlétszámmal rendelkező megyék, járások alakultak ki. A magyar termelésellenőrzött tehén/gazdaság átlagunk a világ legjobbja a 411 termelésellenőrzött fejőstehén/gazdasággal, hangsúlyozta Bognár László. Emiatt nagyon szerencsés helyzetben van a hazai feldolgozóipar, hiszen egy telepről egy teljes tejszállító kamion egyszerre tölthető meg, ami logisztikai és gazdaságossági előnyökkel jár. Talán meglepő a kijelentés, de a takarmányozási sajátosságaink miatt (kukoricaszilázs és lucernaszenázs, valamint abrak) kiváló minőségű és nagy mennyiségű „fehér” tejet tudunk előállítani. Ez azért érdekes, mert a tőlünk északabbra lévő európai országokban a kukorica növény, mint alap tömegtakarmány hiányában a zöldtakarmányok intenzívebb használata és annak magas karotintartalma miatt sárgásabb színűek a sajtok és a vaj. A magyar tej ezen specifikus tulajdonsága különösen vonzóvá teszi a déli, mediterrán piacokon, ahol a fehér tejet szeretik.
HOLSTEIN-FRÍZ TE. KÜLDÖTTGYŰLÉS 2024. / FARM TV HÍR
A Tenyészértékbecslés és a Genetikai Adatbázisok Szerepe
Gyakran kérdezik, hogy mit nyújt az egyesület a tagságának, amire Bognár László jól elkülöníti a tevékenységeket, melyeknek van egy anyagi, egy szolgáltatói és egy tenyésztési része. Az egyesület vezeti, tartja nyilván a holstein-fríz fajta törzskönyvét, amely rendszerből származási igazolást állítanak ki a gazdálkodónak. Ez a törzskönyv az alapja a fajta tisztaságának és a genetikai értékek nyomon követhetőségének.
A tenyésztési program alapja a tenyészértékbecslés. Az apaállatok célzott szelekciója és használata áll az értékbecslés középpontjában, emellett ma már genomvizsgálat keretében a fajta nőivarú egyedeinek is vizsgálják a genetikai tulajdonságait, és előre jelzik a várható teljesítményét. Egy-egy apaállatnak több százezer utóda is lehet, ami rávilágít a genetikai szelekció hatalmas befolyására. A tenyészértékbecslést termelési, tenyésztési, küllembírálati alapadatok és menedzsmentinformációk alapján végzik, és a Holstein Globál Indexben (HGI) rangsorolják a tenyészbikákat és a nőivarú egyedeket is egyaránt. A küllemi bírálatot az egyesület alkalmazásában álló hat, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező hivatásos bíráló szakember végzi, akik az állatok 19 küllemi tulajdonságát pontozzák. A tenyészérték-becslés alapadatául szolgáló pontszámokat csak ők szolgáltathatják, ami biztosítja az adatok megbízhatóságát és egységességét. Ez az egyesületi szolgáltatás rendkívül népszerű, mert a küllemi bírálat megléte alapvetően meghatározza egy egyed értékét, hiszen ez is a párosítás alapja lehet.
Ez a tenyésztési adatbázis 1989 óta folyamatosan bővül, így mára akkora központi adatbázis jött létre, ami nagyobb a lakossági adatnyilvántartási rendszernél! Több millió egyed összes adata a napi teljesítménytől, az elléstől az elhullás okáig, mindent tartalmaz, ami elengedhetetlen a precíz tenyésztéshez és a gazdasági döntésekhez. A szolgáltatási palettán jelen van a „Hungenom projekt” névre keresztelt genomvizsgálat is, ami szintén népszerű a tagság körében, és lehetővé teszi a genetikai adottságok még pontosabb felmérését. A hazai holstein-fríz állomány 200 ezer tejelő tehénre és növendékére tehető. Január elsején 338 703 nőivarú és 262 bika élő egyed szerepelt a törzskönyvi nyilvántartásban. Az állomány létszámának csökkenése is jelzi, hogy a tejtermelés hatékonysága fokozatosan javul, mivel kevesebb egyedtől több tejet nyernek, mint korábban a nagyobb egyedlétszámú állománytól. A jelenleg aktuális 10 100 kilogramm laktációs átlag évente kb. 200 kilogrammal nő, ami a folyamatos genetikai fejlődés és a javuló tartástechnológia eredménye. A hazai állományokban csúcsra járatják a genetikát, s ez még korántsem jelenti a teljesítménynövelés végét, hiszen a fajta 20-22 000 kilogramm tejet is tud adni egy laktációs időszakban extrém körülmények között.
Szaktanácsadás és a Precíziós Gazdálkodás Jövője
A szolgáltatások között kiemelten említhető a szaktanácsadás is, mert tudomásul kell venni, hogy ma már a 10-20 évvel ezelőtti tenyésztési és tartástechnológiákkal nem lehet jó eredményt elérni, jelentette ki az ügyvezető. Ez a felismerés az ágazat folyamatos megújulását és alkalmazkodását igényli. A hazai állattenyésztési ágazatban is megjelent az informatika, a robotizáció, a precíziós gazdálkodás, ami a nyugati gazdaságokban is most kezd teret hódítani, forradalmasítva a termelési folyamatokat.
A precíziós gazdálkodás abból a szempontból is jelen van már idehaza, hogy a megszületendő borjú genomvizsgálatát el tudják végezni (lásd Hungenom projekt). Ennek eredményeit a gazdálkodónak olcsón eljuttatva meg tudják mondani, hogy mi lesz az adott egyedből, milyen teljesítményre lesz képes, milyen párosítást ajánlanak a hatékonyság növeléséhez. Extrém esetben, így például el lehet dönteni, mi legyen a sorsa akár egy még meg sem született, beültetésre váró embriónak, ami forradalmasítja a tenyésztési döntéshozatalt. Ez pedig genetikai ugráshoz, az időintervallum radikális lerövidítéséhez vezet, hiszen már a születés előtt megjósolhatók az állat tulajdonságai. A projekt igen sok segítséget ad a gazdálkodónak ahhoz, hogy a hatékonyságot, a termelékenységet jelentősen növelje. Jó hír tehát, hogy rutinszerű napi gyakorlattá vált a genomvizsgálat, ami ma még, valljuk be, a többi állatfajhoz képest, „űrtechnika”, de a holstein-fríz tenyésztésben már valóság.
A Tejpiac Dinamikája és a Fogyasztási Szokások
Hatalmas tejtermelési növekedés indult meg Magyarországon, és azt lehet mondani, hogy tejmennyiségben, fehérje- és zsírtartalomban egyaránt a világ élvonalához tartozik a hazai tejtermelés. Ez óriási érték, amely a gondos tenyésztésnek és a modern technológiáknak köszönhető. Az európai országokhoz képest azért van előnyben a magyar tejtermelő ágazat, mert nálunk a fajtaváltás az 1970-es évek elején egyszerre megtörtént, ezért úgy tekintenek ránk, mint Észak-Amerika egy kis szigetére, ahova a termelés genetikai alapja és a tartástechnológia is onnan érkezett. Ez az „instant” fajtacserével kialakított egységes genetikai bázis és az amerikai típusú tartástechnológia komoly versenyelőnyt jelent.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a tejágazat is új lehetőségekhez jutott, ám a hazai tej- és tejtermék fogyasztás mértéke csak szerényen nőtt, jelenleg 160 kilogramm/fő/év tejegyenérték szinten stabilizálódott. Sok oka van ennek, de azt most kijelenthetjük, hogy senki nem kételkedhet abban, hogy a tej és termékei egészséges, fontos alapvető táplálékai az embernek. A mai világban ezt az állítást sokan megkérdőjelezik, és divattá vált a laktózérzékenység és a tejfehérje-allergia terjedésével a tejnek és termékeinek az elutasítása, mely jelenségeket fontos tudományosan kezelni. Szerencsére a vajat már rehabilitálták a növényi olajokból gyártott margarinnal szemben, és tudományos szinten bebizonyították a vaj egészséges voltát, ami pozitívum a tejtermékek piacán. A hazai fogyasztási szint növelésére bőven van még mód, hiszen az európai átlagnak (ez 300 kilogramm/fő/év) alig több mint a felét fogyasztjuk ebből a termékből, legyen az sajt, vaj, tej, kefir vagy pl. joghurt.
Hogy mennyire befolyásolja a tejtermelő ágazatot a tej átvételi ára, erre az a válasz, hogy természetesen nagyban, de aki a tőkéjét ebbe a hosszú távra lekötött, rendkívül tőkeigényes ágazatba fektette, azt nem tántorítják el a napi ingadozások, legfeljebb elkeserítik a nagy hullámvölgyek. Érthetetlen például, hogy a hazai átvételi árak miért maradnak el rendre az európai középmezőnytől, miközben a leghatékonyabb termelési szerkezet és igazán feldolgozóbarát üzemméret és struktúra jellemzi a hazai körülményeket. Globális trendek azt mutatják, hogy éves szinten 2,5 százalékkal nő a világ fogyasztási igénye. Az ügyvezető igazgató szerint évente egész ausztráliányi mennyiséggel kellene bővíteni a tejtermelést, ami rávilágít a globális tejpiac növekedési potenciáljára és a magyar ágazat előtt álló kihívásokra, lehetőségekre.
A Magyar Tenyészállat-Export és Kereskedelmi Kapcsolatok
Kevesen tudják, hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb tenyészállat-exportőre, ami annak köszönhető, hogy a hazai előállítású tenyészállatok kiváló minőségűek (olyan a magyar holstein egyed, mint gabonában a javító búza). Ez a minőségbeli előny teszi vonzóvá a magyar állományokat a nemzetközi piacon. Az export leginkább a volt szovjet tagállamokba és a Közel-Kelet, valamint Észak-Afrika országaiba irányul, mert ott nem a legjobb körülmények között tartják a szarvasmarhát, s magas az elhullások és selejtezések száma. Viszont a magyar állatok túlélő típusúak, és ott is legalább egy laktációs időszakot tudnak termelni, ami jelentős gazdasági előnyt jelent a vásárlók számára. S az is nagy előny a magyar exportnál, hogy egy helyről származnak a tenyészállatok, ezért egységes állategészségügyi státuszúak, és akár 3-4 kamiont is meg tudnak egy-egy tenyészetből tölteni, ami megkönnyíti a logisztikát és a kereskedelmi folyamatokat. A teljesítménydokumentumok - származási igazolások - kiállítása mellett az importhonosításokat, a szaporítóanyagok kivitelének, behozatalának az engedélyezését is az egyesület végzi, biztosítva a nemzetközi kereskedelem szabályosságát.
A Tauro-Trade Kft-t magánszemélyek alapították 1991-ben, és tevékenységük szorosan kapcsolódott az állattenyésztési ágazathoz. Az alapítók korábban, 1991-ig élőállatok, szaporítóanyag és technológia kivitelével foglalkoztak, ezért a kezdeti időszakban a Tauro-Trade Kft. is ezt a tevékenységet folytatta. A 90-es években elsősorban Görögországba szállítottak hízó marha alapanyagot, hús hasznosítású (limousin és blond d’ aquitane) tenyészállatokat, holstein-fríz vemhesüszőket és technológiát. A görög piac hanyatlásával Hollandia vált a fő partnerükké, ami a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikációját jelezte. Hollandiával két irányú kereskedést folytattak: holstein-fríz vemhes üszőket és technológiát hoztak be, míg limousin, blond d’ aquitane, magyartarka és charolais tenyészállatokat szállítottak ki, ezzel is hozzájárulva a hazai és nemzetközi állatkereskedelem élénkítéséhez és a genetikai anyagcseréhez.
A Tenyészállat Fogalma és a Termelés Ellenőrzése
A tenyészállat fogalmát fontos tisztázni: kizárólag a törzskönyvvel rendelkező egyedet nevezhetjük tenyészállatnak, ami a tenyésztési minőség és a genetikai tisztaság garanciája. A megújított állattenyésztési törvényben - a régihez hasonlóan - szigorúan szabályozzák a tenyészállat kategóriáját, biztosítva a magas színvonalú tenyésztést. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a jó minőségű, magas holstein vérhányadú tenyészállat azért fontos, mert ezek tartásával a termelő magasabb profitot ér el, nagyobb, jobb hatékonysággal termel, végső soron nagyobb haszonhoz jut. Számításokkal kimutatható, hogy mekkora a gazdasági különbség a kommersz tejtermelő tehenek, és a holstein-fríz tenyészállatok termelési mutatói között, ami alátámasztja a fajtatiszta tenyésztés gazdasági előnyeit.
A tenyésztési hatóságok mindig is magas szinten végezték feladataikat, a tenyésztőknek precíz, pontos állategészségügyi, tenyésztéstechnikai, tenyésztésszervezési szabályokat kellett betartaniuk. Ebből adódóan nagyon magas szintű a termelés ellenőrzése, a törzskönyvben szereplő adatok valóságának megbízhatósága Magyarországon, ami kulcsfontosságú az exportpiacokon való bizalom fenntartásához. A megtermelt, feldolgozott tej 97 százalékát a termelésellenőrzött holstein-fríz állományok adják, ami jól mutatja a fajta dominanciáját és a tenyésztési munka eredményességét a hazai tejiparban.
Környezetvédelmi Szempontok és Tévhitek a Szarvasmarha Ágazattal Kapcsolatban
A beszélgetés végére hagytuk azokat a környezetvédelmi kérdéseket, problémákat, amelyeket a nem szaksajtó kapott fel. Különösen fontos erről szakszerűen beszélni, mert nem a szarvasmarha ágazat az, amelyik a klímaváltozást előidézte és minden rossz okozója. Az igazgató olyan összehangolt, világméretű támadást érez, ami egyáltalán nem állja ki a szakmai érvelést. A világ megőrült, s ebben a kérdésben elindult egy hisztéria, mondta az igazgató, rávilágítva a téma irracinális megközelítésére.
Amikor azt mondják, hogy a szarvasmarha által elfogyasztott takarmány emésztése során a keletkező metán környezetgyilkos, üvegházhatású gáz, akkor ez azért szemenszedett hazugság, mert anyag nem keletkezik, csupán körforgásról van szó. Az a növény, amit a szarvasmarha elfogyaszt, az a légkörből vonja ki a szén-dioxidot és építi be szénhidráttá a napenergia segítségével. Ezt fogyasztja el a mi jószágunk, amit aztán le is bont, egyrészt a saját maga fenntartására, másrészt mi vesszük el tőle akár hús, akár tej formájában. Miközben az emésztés történik, természetesen keletkeznek bélgázok, szén-dioxid, metán, vízgőz stb., melyek beépülnek a természetes ciklusokba. Ez a légkörbe jutva beáll abba a körforgásba, ami visszajut a növényekhez, amelyek ebből ismét szén-hidrátot termelnek, ezzel is fenntartva a biológiai egyensúlyt. Anyag nem keletkezik, s a kibocsátott metán 7-10 év alatt a felső légkörben a Nap UV-sugárzása hatására önmagában is szén-dioxidra és vízre bomlik, azaz visszaáll a szén körforgásába. Hazugság tehát a metánnal kapcsolatos állítás, mely a szarvasmarhákat vádolja a klímaváltozás fő okozójaként.
Kevesen tudják, hogy a világon mindig is élő termeszhangyák évente 70 millió tonna metánt állítanak elő a váraikban, a legnagyobb metánkibocsátó pedig a rizsföld, ami elhelyezi a szarvasmarha-termelést egy szélesebb környezetvédelmi kontextusba. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ma a tehén hatékonyabban, nagyobb mennyiségben termeli a tejet ugyanannyi takarmány felvételével, mint korábban, ami az állattenyésztés környezeti lábnyomát csökkenti. S ha még nagyobb távlatokba tekintünk: a prehistorikus időszakban élő kérődzők Észak-Amerika prérijein, vagy a sztyeppéken élő hatalmas kérődzőcsordák metánkibocsátásáról kutatók állították, hogy tera tonna nagyságrendű szén-dioxidot és metánt engedtek a légkörbe, mégsem néptelenedett el a bolygónk, ami rávilágít a természetes metánforrások hosszú távú jelenlétére és a Föld ökológiai rugalmasságára.
Friss Hús Budapest Kft.: Egy Név, Eltérő Tevékenység
A „friz hus kft információk” témakör bemutatása során fontos kitérni egy olyan vállalkozásra is, melynek elnevezése potenciálisan félrevezető lehet, hiszen a „Friss Hús” szókapcsolat egyértelműen húsipari tevékenységre utal. A Friss Hús Budapest Kft. azonban teljesen más területen tevékenykedik.
A Friss Hús Budapest Kft. székhelye Budapest településen található, ami egyértelműen meghatározza földrajzi elhelyezkedését és működési központját. Érdekli, milyen más vállalkozások működnek Budapest területén? Nos, a cég a Film, videó, televízióműsor, hangfelvétel készítése és kiadása nemzetgazdasági ágon belül a Film, videó, televízióműsor készítése, terjesztése szakágazatban működik. Ez a tevékenységi kör merőben eltér attól, amit a vállalat neve sugallhat, rávilágítva arra, hogy a cég valójában a filmvetítés területén aktív, nem pedig a húsiparban.
Az utolsó elérhető beszámolók alapján 2024 évben a cég nettó árbevétele 40 423 eFt volt. Az OPTEN gyorsjelentése alapján, amely az előző évhez viszonyított jelentős mértékű pénzügyi adatváltozást mutatja meg, a vállalkozás működésében mérsékelt negatív változás történt, többek között. A személyi jellegű ráfordítások az árbevétel 25%-át a vizsgált évek egyikében sem haladták meg, ezért a csökkenés nem érinti jelentősen a cég pénzügyi állapotát, ami egy fontos pénzügyi stabilitási mutató. Az OPTEN Kapcsolati hálója alapján a cég rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal, ami a vállalatcsoporton belüli összefonódásokra utalhat. Adataink alapján a céggel kapcsolatban nincs pozitív információ a rendelkezésre álló jelentésben, ami további részletes cégelemzést igényelhet az érdeklődők számára. Ezen részletek a Cégelemzésben tekinthetők meg, amelyek mélyebb betekintést engednek a vállalkozás pénzügyi és üzleti helyzetébe.
