A természetjárás egyik legősibb és legizgalmasabb tevékenysége a gombagyűjtés. Gombát főleg az erdőkben érdemes keresni, eső után, de vannak gombák, melyek nem a fák tövében, hanem a réteken, mezőkön teremnek. Sokféle finom gombát szedhetünk, de ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább piacon vásároljunk, ahol többnyire pincékben termesztett gombát árulhatunk. Ha mégis az erdőt választjuk, legyünk nagyon óvatosak! A gomba igencsak megosztó, vagy nagyon szereti valaki, vagy utálja. A gombát sokoldalúan el lehet készíteni. Főzhetünk belőle ízletes leveseket, a gombafejeket tölthetjük, ránthatjuk. Felhasználhatjuk szószokba, rakott ételekbe, húsok mellé.
Az ehető és mérgező gombapárok veszélyei
A kalapos gombák közül több az ehető, mint a mérgező. Sok ehető gombának azonban van mérgező „párja”. Ez azt jelenti, hogy létezik egy olyan fajta gomba is, amely külsőre nagyon hasonlít hozzá, de nem szabad leszedni, elfogyasztani. Ilyen párok az ehető erdei csiperke és a mérgező gyilkos galóca, az ehető, nagyon finom vargánya és a mérgező farkastinóru, az ehető császárgomba és a mérgező légyölő galóca, vagy az ehető rókagomba és a mérgező világító tölcsérgomba.
A nyirkos, őszi időben nagyon gyorsan nőnek a gombák az erdők mélyén, a tisztásokon, mezőkön, így nem csoda, ha egyre többen járják a vidéket, hogy a vacsorához finom alapanyagot gyűjtsenek. Az erdei gyűjtögetés izgalmas kaland a lelkes természetjárók számára, de a legnagyobb figyelmet igényli. A veszélyesebb gombák néha csak egy nap múlva éreztetik hatásukat, de akkor sokkal súlyosabb tünetekkel járnak, néha halálosak.
Az erdei csiperke és a gyilkos galóca megkülönböztetése
Az erdei csiperke és a gyilkos galóca összetévesztése a leggyakoribb és legveszélyesebb hiba, amelyet a gombászok elkövethetnek. Ha jobban megnézzük, azért van különbség az erdei csiperke és a gyilkos galóca között. A gyilkos galócának nemcsak gallérja, de bocskora is van. A felismerés alapja tehát a gomba tövének és lemezeinek aprólékos vizsgálata.
Fontos kiemelni, hogy a csiperke fajták többsége termesztett formában is ismert, míg a galócák az erdők vadvilágának részei. A csiperke a legkedveltebb termesztett fajta, kellemes illatú. Kalapja domború, selymes tapintású, fehér vagy barna színű. Nyersen salátákba illik, valamint kitűnő leves és mártás főzhető belőle. Megtöltve, párolva és rántva egyaránt ízletes. Ezzel szemben a gyilkos galóca halálos méreganyagokat tartalmaz, amelyek hőkezeléssel sem bomlanak le, így a biztonságos elkülönítés életmentő jelentőséggel bír.
A biztonságos gombafogyasztás aranyszabályai
Ha biztosnak is érezzük magunkat a gombák felismerésében, akkor is nézessük meg szakértővel őket. A piacok közelében gombavizsgálókat találunk, ahol kiválogatják számunkra az ehető gombákat. Arra is ügyeljünk, hogy a gomba nem áll el sokáig, még hűtőben sem. Ha boltban, piacon vesszük, akkor csakis frisset vásároljunk, mert hamar megromlik, lehetőleg használjuk fel 1-2 napon belül! Ha magunk szedjük, akkor pedig mindenképpen vizsgáltassuk meg gomba szakértővel.
Az erdőjárás szabályai, a kullancs okozta fertőzések
A gombák tárolása különös figyelmet igényel. A csiperke például tojásszeletelővel remekül felvágható, de a nagyobb darabokat előtte vágd félbe. A gombák nedvességtartalma magas, ezért könnyen romlanak, a baktériumok gyorsan elszaporodnak bennük. Soha ne tároljunk gombát zárt műanyag zacskóban!
Egyéb népszerű gombafajták és felhasználásuk
A magyar erdők gazdag választékot kínálnak, de mindegyiknél szükséges a megfelelő ismeret. A kucsma egy finom, fűszeres aromájú gomba, hazánkban sokfelé megterem. Süvege tojásdad alakú, barázdált, őzbarna színű. Előfőzés után levesekbe, mártásokba illik, de töltve is finom.
A laska lombos fákon telepszik meg, de termesztik is. Húsos, kékesszürke kalapja raguleves és sültek ízesítésére használható. Főként sütve finom, például tojásrántotta hozzávalójaként, azonban a szára nehezen emészthető.
A rókagomba esetében tudni kell, hogy száraz években kevés terem belőle, ezért ilyenkor drága. Sárga kalapja hullámosan lapos, néha tölcséres. Szárítva is megtartja az illatát, amely a kajszibarackéra, de a paprikáéra is emlékeztet. Vajban párolva és például pirítósra kenve fenséges.
A vargánya az ókori görögök és rómaiak kedvence volt. Kalapja gesztenyebarna, fehér peremű, húsos. Illik húsételekbe, és pörköltként is kiváló. Szárítva fűszerként használható. A nagyobb példányok szárát közvetlenül a kalap alatt vágja le, mert túl rostos. A gombaszedés tehát nem csupán az élelemkeresésről szól, hanem az erdő tiszteletéről és a fajták pontos ismeretéről, hogy elkerülhessük a súlyos, akár végzetes mérgezéseket.